Uj Szó, 1952. november (5. évfolyam, 260-286.szám)

1952-11-02 / 261. szám, vasárnap

1952 november 2 UJS20 5 Teljesebben kifejleszteni a szocialista munka­versenyt a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 35. évfordulójának tiszteletére Dr. Ján Puli, az SzKP KB titkára A Szovjetunió Kommunista Párt. jának dicsőséges XIX. kongresszusa munkásosztályunkban óriási figyel­met keltett és mindjárt a kongresz­szus összehívása után megszólalt a szocializmus öntudatos építőinek, a legjobb munkásoknak, újítóknak, egész munkacsoportoknak és egész üzemeknek hangja. Hazánk szocia. lista felépítésének meggyorsítására vállalt kötelezettségek az iparban, az állami birtokokon, a traktorállo­másokon, az EFSz-ekben, a közle­kedésben és az elosztásban és gaz­daságunk egész szocialista szaka­szán, amelyeket munkásaink és technikusaink vállalnak, népünk azon akaratának legmeggyőzőbb ki­fejezői, hogy a szovjet nép példája nyomán kiépítjük a szocialista tár. sadalmat hazánkban. Sztálin elvtársnak „A szocializmus közgazdasági problémái a Szovjet­unióban" című zseniális müve, vala­mint Malenkov, Szaburov és Hrus­tyev elvtársak beszámolói, a Szov­jetunió Kommunista Pártja XIX. kongresszusának egész lefolyása fel­lelkesíti népünket, megszilárdítja a világ békés és haladó erőinek le­gyözhetetlenségébe vetett hitét, nagy munkalelkesedés forrása és hazafias építő lendület tölt el újabb és újabb üzemeket. Gottwald elvtárs beszéde, amely­ben irányvonalat adott, hogyan kell a kommunistákat és az összes hala­dó polgároknak a XIX. kongresszus határozataiban kifejezett óriási ta­pasztalatokat átvinni a mi viszo­nyainkra, megmutatja, hogy milyen irányban kell haladnia népünk tö­rekvéseinek, hogyan kell tanulnunk a Szovjetunió Nagy Kommunista Pártjának óriási tapasztalataiból. Dolgozó népünk, élén a munkás­osztállyal, a CsKP vezetésével így készül a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 35. évfordulójának megünneplésére. A harci elszántság fokozásával készül erre, hogy legyőzze a hiá­nyokat és nehézségeket, amelyek a szocializmus építésével kapcsolato­sak. E nagy évforduló megünneplé­sére a béke, a haladó forradalmi vi­lágmozgalom rohambrigádjaként készül. A XIX. kongresszus és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 35. évfordulójának alkalmából vállalt kötelezettségek mozgalma a szocia­lista munkaverseny új fellendülését jelenti, amely május elseje előtt és utána is főleg a szocialista munka­verseny magasabb formáinak ter­jesztésével fejlődött a nagyszomba­ti Kovosmalt, az apátfalvi Polana, a Buzuluk-üzem és a Selmecbányái Kovohuta példája nyomán. Az új kötelezettségvállalások mozgalmá­nak természetesen meg van az a jellegzetes vonása, amely azon ala­pul, hogy gazdaságunkban kívánatos a termelés ütemének meggyorsítása, a termelési feladatok teljesítésének megjavítása, a termelési feladatok 100 százalékos teljesitésének bizto­sítása és némely szakaszon túltelje­sítése is.. Az ipari termelés szaka­szainak egész sorában a tervtelje­sítésben az év kezdete óta elmara­dunk. Megfontolandó az, hogy ez az el­maradás éppen termelésünk alapve­tő ágazataiban, a nehéziparban mu­tatkozik. Azonban a könnyűiparban is vannak fontos üzemeink, ame­lyek nem teljesítik a termelési fe­ladatokat. Ezért nagy jelentősége van annak, hogy vannak olyan üzemeink, amelyek késésüket behozzák és biz­tosítják a termelési feladatok 100 százalékos teljesítését az év végéig. Ez a helyzet az energetikában. Az energetikai üzemek munkásai és technikusai kötelezettséget vállal­tak, hogy a termelési tervet az év végéig 26 millió kilowattal túllépik, hegy csökkentsék az áramhiányt és biztosítsák gazdaságunk folyamatos fejlődését. A tervteljesítés megja­vult az energetikai müvek építésé­ben is. A szocialista murikaverseny által a vízi- és turbocentrálékban a felépítés ideje megrövidült és így csökkent a villanytermelés és vü­lanyfogyasztás közötti aránytalan­ság. Az utóbbi napokban a késéseket behozó üzemekhez csatlakozott a handlovai szénbánya is. Ez az eltökéltség azonban nem tölti el az összes elmaradó üzeme­ket. Üzemeink egész sora még nem teljesítette feladatait, mert bennük a szocialista munkaverseny nem fejlődik megfelelően. Némelyik elvtárs a termelési fel­adatok nemteljesítésének okát saját üzemén kivül objektív okokban ke­resi. A dolgozók kezdeményezésé­nek óriási erejét a szocialista mun­kaversenyben ezekben az üzemek­ben lebecsülik. Az olyan vezető dol­gozók, akik nem hisznek a szocia­lista munkaverseny erejében, hanem objektív akadályokra hivatkoznak, a dolgozó tömegekbe hitetlenséget visznek be, a munkásosztály ere jé' ben, a béke és haladás táborának erejében való hitetlenséget, és az ütem meggyorsításának időszaká ban — demobilizálnak. A párt, a szakszervezeti és ifjúsági szerveze­tek feladata, a gazdasági dolgozók feladata továbbfejleszteni a kötele zettségvállalások mozgalmát éppen azokban az üzemekben, amelyek el­maradnak, mert a szocialista mun­kaverseny a legjobb módja a nehéz­ségek és hiányok legyőzésének. Ez a feladat áll előttünk a szén- és vas­ércbányákban, az építkezéseken, a nehéz- könnyűipar legtöbb tize­mében. Az ez évi feladatokat és a gottwaldi ötéves terv ötödik évének fokozott feladatait is csak a dolgo­zók szocialista munkaversenyben való széleskörű kezdeményezésének kifejlesztésével lehet teljesíteni. Azokban az üzemekben, amelyek a feladatokat teljesítik a termelés bruttó értéke szerint, gyakran nem teljesítik a feladatokat az árúfaj­ták szerint. Az ilyen üzemekben minden erőfeszitést az egyes neve­zetes feladatok teljesitésére kell irá­nyítani. A Szovjetunió Kommunista Párt­ja XIX. kongresszusára adott vála­szunk ez lesz: teljesíteni a tervet az összes üzemekben és az összes áru­fajtákban! Teljesíteni a Szovjetunió számára szóló megrendeléseket a kitűzött határidőre és níég annál előbb! Munkásosztályunk figyelmét a költségek kérdésére is kell irányí­tani. Nemcsak az a fontos nekünk, hogy mindent termeljünk, amire szükségünk van, hanem az is, hogy termelésünk rentabilitását is fokoz, zuk. Sztálin elvtárs ,,a szocializmus közgazdasági problémáiban" rámu­tatott arra, hogy a gazdasági dol­gozók és tervezők rosszul ismerik az értéktörvény hatását és nincsenek rá tekintettel. És Gottwald elvtárs, a prágai kommunisták aktíváján mondott beszédében kiemelte, hogy gazdasági dolgozóink is megfeled­keztek az érték törvényéről, hogy számukra a ohozrazosot ég a válla­latrentabüitásának kérdései, az ön­költség kérdése, az árköltség, stb. megszűntek szerepet játszani. Ügy látszik ,hogy szocialista munkaversenyünkben a költségek csökkentésének kérdése még távol, ről sem hatolt be a tömegek tuda­tába és hogy az eddigi eredmények lehetőségeinkhez mérten csekélyek. Hasonló a helyzet a termékek mi­nőségének kérdésében is. Csak ke­vés kötelezettségvállalás irányul a minőség megjavítására, még olyan szakaszokon is, mint például az élel­miszeripar. A szocialista munka versenyt, amely dolgozóink kötelezettségvál­lálásaival növekedik, a termelési fe­ladatok teljesítésére kell irányítani nemcsak a nyers értékekben, ha­nem az árufajtákban is, a termelési költségek csökkentésére és az áru cikkek minőségének megjavítására. Ahhoz, hogy a gottwaldi ötéves terv negyedig évének feladatait tel­Hozzászólások a INem/vlgy ülésen elfogadott jelentós törvényekhez A Csehszlovák .Vöröskereszt új útja Dr. h. c. Jozef Plojhar egészségügyi miniszter beszédéből Amikor 1862-ben Henri Dunant kiadta „Visszaemlékezések Solferi. nora" című könyvét, Vietor Hugó, a híres francia költő ezt írta neki levélben: „Megerősíti az emberiessé­get és ezzel szolgálja a szabadság gondolatát." Ezek voltak a Vörös­kereszt gondolatának alapeszméi, amelyeket Dunant e könyvében nép­szerűsített. Nem sejtette, hogy oly hamarosan megvalósulnak ezek, de azt sem sejtette, hogy azok az esz­mék, amelyekért oly hosszú ideig harcolt és amelyeket oly önfeláldo­zóan propagált, valamikor szárnya­szegetten lehullanak. E nagy alapító törekvései 1864­ben kapták konkrét tartalmat, ami­kor Genfben megkötötték azt az egyezményt, amely meghatározza a sebesülteknek és azoknak semleges, ségét, akik nekik segítséget nyúj­tanak. A nemzetközi Vöröskereszt a ka­pitalizmus és az imperializmus vi­lágában önkéntesen a nyugati kapi­talista imperialista rendszeT .érde­keit szolgálja. Emlékezzünk vissza a Vöröske­resztre nálunk az első köztársaság idejében. A Vöröskereszt kizárólag burzsoá szervezet volt. Élén mindig a helybeli kapitalista nagyságok és polgári úrhölgyek állottak, akik unalmukat ilymódon űzték el. A spanyolországi háború alatt ez a burzsoá Vöröskereszt visszautasí­totta a segítségnyújtást a demokra­tikus Spanyolországnak és a bur­zsoá-klikk, amely a Vöröskeresztet vezette, Alica Masarykkal az élén, megakadályozta és lehetetlenné tet­te a harcoló demokratáknak nyúj­tandó segítséget. München idejében a nemzetközi Vöröskereszt Hitler oldalán állt. A Vöröskeresztnek egy kiküldötte sem látta azt a szenvedést, amelynek a cseh nép volt kitéve. A nemzetközi Vöröskereszt sohasem emelte fel szavát és nem tiltakozott az ember­millióknak a náci barbárok által va­ló elnyomás ellen. Sajátmagam tanúja voltam a Vö­röskereszt úgynevezett pártatlan se­gítségének és ellenőrzésének. A kon­centrációs táborban történt az, aho­va ritkán, de mégis csak eljöttek ellenőrzésre a Vöröskereszt kikül­döttei. A Vöröskereszt kiküldöttei megtekintettek egy tömböt, amelyet aznap kitakarítottak és amelyből valamennyi lesoványodott rabot ki­költöztettek. A küldöttség sohasem foglalkozott a nyomorúságban síny­lődő rabok borzalmas állapotával, hanem megelégedéssel fogadta az SS-eknek és a tábor őrzőinek ma­gyarázatát. Nem látták, mivel nem akarták látni azokat a borzalmakat, amelyeknek a rabok ki voltak téve. A nemzetközi Vöröskereszt e te­vékenységével elvesztette hitelét éppúgy mint nálunk a Vörös Had­sereg által történt felszabadulásunk napjaiban, amikor as SS és a Ge­stapo soraiból származó gyáva gyil­kosok és segítőtársaik menedékhe­lyévé vált, akiknek sohasem volt semmi közük a Vöröskereszthez, de akiknek a Vöröskereszt lehetővé tette az igazságos ítélet elöli meg­menekülést. A nemzetközi Vöröskeresztnek az amerikai imperializmusnsk nyújtott egyoldalú szolgálatáról szóló hason­ló bizonyítékot nyújt a Vöröske­resztnek koreai tevékenysége. A Vöröskereszt kiküldötteinek nem célja a sebesültek és a szenve­dőknek megsegítése, hanem ameri­kai urak szolgálatában oda akarnak behatolni, ahova nem tud az am«ri­kai kémszolgálat. Miért nem tiltakozott a nemzet­közi Vöröskereszt a baktérium­fegyverek használata ellen? Miért nem lépett közbe a Vöröskereszt a védtelen hadifoglyok Kocsedo-szi­geti mészárlása ellen. Miért nem ér­dekli a Vöröskeresztet a gyarmati nemzetek elnyomása, az az ember­telen és nem keresztényi bánásmód, amelynek a nemzetek ki vannak téve? Miért nem igyekszik legalább kissé is enyhíteni szenvedéseiket? Miért sikkasztotta el a nemzetközi Vöröskereszt hivatását, miért árul­ta el Henri Dunant eszméit, azokat az eszméket, amelyekről Vietor Hu­gó azt monodotta, hogy a szabadsá got hozzák magukkal. A Vöröskereszt torontói nemzet­közi konferenciája újra meggyőzött bennünket, hogy ez a szervezet se nem pártatlan, se nem nemzetközi. Ezen az ülésen az elnöki széket el­foglaló John MacAulay igyekezett állandóan félbeszakítani a béketá­bor országainak kiküldötteit és visz­szaélt tisztségével mindjárt az első ülésén, amikor nem adta meg a szót. Szlavinov tábornoknak, a szovjet küldöttségek vezetőjének. Ugyan­úgy járt el akkor is, amikor nem engedte meg a koreai küldöttség képviselője beezédénok tolmácsolá­sát, amelyben ez hivatkozott a Vö­röskereszt humánus alapelveire, a hadifoglyoknak Kocsedo-szigetén történő legyilkolásával szemben. A Csehszlovák Vöröskereszt is a nyugati érdekhajhászó gondolkodás hatása alatt volt. A Csehszlovák Vöröskeresztet is a mult időben az amerikai és francia kiküldöttek uta­sításai szerint vezették és befolyá­solták. Az ilyen Vöröskeresztnek nincs helye életünkben. Azt akarjuk, hogy a Csehszlovák Vöröskereszt az igazi elvtársi segítség alapelveinek szel­lemében működő szervezet legyen. Az újjászületett Csehszlovák Vö­röskereszt első feladata lesz, hogy valóban tömegszervezetté váljon úgy, ahogy a Szovjetunióban ilyen a szovjet Vöröskereszt és a Vörös Fél­hold. Azt akarjuk, hogy a Csehszlo­vák Vörösleereszt szovjet mintaképe nyomán, a nép egészségéről való gondoskodástól irányíttassék a nép­pel folytatott közvetlen együttmű­ködés alapján. Feladata az állam egészségi és védőképesség! ellenál­lásának fokozása egész dolgozó né­pünk egészségügyi és életkörülmé­nyeinek megjavítása. Hogy e feladatokat teljesíthessük, a kormány a képviselőház elé ter-. jeszti a Csehszlovák Vöröskereszt ről szóló törvényt és kéri annak jó­váhagyását. E törvény alapján az­után megindul a mély együttműkö­dés a nemzet egészségének nagy müvén, mivel egyedül az egészség­kultúra biztosítja a vállalatokban és az életben termelésünk további emelkedését, a jólét növekedését, összes terveink sikeres teljesülését és a szocializmus győzelmét ha­zánkban. A fő (vezető) könyvelőkről szóló törvény megtárgyalása Jozef Janous képviselő előadó beszédéből A fő (vezető) könyvelőkről szóló törvénytervezet, — mondotta előadói beszédében Janous képviselő — egyi­ke lesz azoknak a törvényes intéz­kedéseknek, amelyek segítségével irányítjuk népgazdaságunkat. Teljesen népgazdaságunk szükség­leteiből indul ki és bőven kihasznál­ja a szovjet tapasztalatokat. A tervezésben már leküzdöttük a kezdeti hibákat és néha a tudatos kártevő szándékot is. Alapvető for­dulatot jelent a tervezésben az 1952. április i 16-i kormányhatározat a Csehszlovák Köztársaság népgazda­ságának fejlődését előmozdító álla­mi terv összeállítása új módszerei­nek bevezetéséről. Változáson ment keresztül állami költségvetésünk és költségvetésünk is általában. Az állami költségve­tésnek ma más felépítése és tartal­ma van. Más feladatokat biztosít és teljes mértékben szolgálja a szocia­lizmus építését. A statisztika is ha­sonló változásokon ment keresztül és ma a szocializmus építését szol­gálja. Nem vonatkozik rá ma az, amit még nemrégen mondottak, hogy helytelen számok helyes ösz­szege ez. Vállalataink egy igen fontos sza­kasza majdnem változás nélkül ma­radt. Ez a nyilvántartás, a könyve­lés és az ellenőrzés szakasza. A nyil­vántartás jelentőségét eddig, lebe­csülték. Ezért a nyilvántartás nem segített elég hatékonyan meggyor­sítani a forgalmi folyamatot és ezért nem járult hozzá lényegesen min­den korona ellenőrzéséhez. Vállalatainkban bevezettük az úgynevezett vállalati gazdálkodás rendszerét; ez azonban nem volt va­lóban szocialista rendszer. E problé­mák egy része néhány törvénnyel már megoldást nyert. így az 1950­ben kiadott, a nemzeti vállalatokról szóló 103-as törvénnyel bevezették a vállalati gazda funkcióját. Ennek jesítsük, tovább kell fejleszteni po­litikai öntudatosító és szervezési munkánkat. Egész sor olyan üze­münk van, amelyek munkásai az öntudato9ság és áldozatkészség szép példáját mutatták, kötelezettségeket vállaltak .azonban nincs, aki a mun­kaversenyt megszervezze, a munka­verseny megszervezése nem ti.rt lé­pést a tömegek kezdeményezésével. A kommunisták feladata, a párt szakszervezeti és ifjúsági szerveze­tének feladata, az üzemek igazga­tóinak és technikusainak, a főigaz­gatóságok, megbízotti hivatalok és minisztériumok feladata, hogy érvé­nyesítsék Lenin jelszavát: közzéten­ni a munkaverseny eredményeit, összehasonlítani «z elért eredmé­nyeket, átadni a jó tapasztalatokat. A nagy lehetőségek, amelyek propa­ganda és agitációs eszközeinkben, a sajtóban, rádióban, a szemléltető és személyes agitációban rejlenek, le­hetővé teszik számunkra, hogy a vállalt kötelezettségek ellenörziése, azok teljesítésének ellenőrzése, a tö. megek ellenőrzése olyan ellenőrzés legyen, amelyet maguk a dolgozók végeznek, amelyből tanulnak. kötelessége volt nemcsak a vállalati költségvetés összeállítása, hanem aimak ellenőrzése is, hogy a válla­lat ezzel a költségvetéssel összhang­ban gazdálkodjon és hogy minél gaz­daságosabban teljesítse kitűzött fel­adatait. Hasonlóképpen volt a köz­üzemekben is és az állami igazga­tásban; a vállalati gazdák helyett bevezették az úgynevezett takaré­kossági felelősök funkcióját. A vál­lalati gazdák nem teljesítették tel­jes mértékben feladatukat. Hasonlóképpen a könyvelés eddigi megszervezése sem felelt meg a szo­cializmus építése szükségleteinek. A július 4. és 8-i párt- ée kormányha­tározat megmutatta, hogyan kell a hiányosságokat kiküszöbölni. A pénz. ügyminiszternek feladatul tűzte ki a főkönyvelőkről szóló törvénytervezet kidolgozását. Az új törvény szerint az egyes könyvelési egységekben a könyvelésből önálló és független egy­ségeket létesítenek a főkönyvelővel az élen, aki saját könyvelési egysé­gében az állami ellenőrző szerv funkcióját fogja ellátni a gazdasági, •pénzügyi és költségvetési fegyelem ügyeiben. Üzemeink most a következő veze­tő személyiségeket fogják ismerni: vállalati igazgató, üzemi főmérnök, tervező, és a pénzügyi és gazdasági fegyelmet ellenőrző főkönyvelő. Ez saját maga fog határozni munká­járól és felelős érte és ha valahoi hiányosságot észlelne, határozottan teljesíti kötelességét. így a könyvelő a szocialista tulajdon őrévé válik.

Next

/
Thumbnails
Contents