Uj Szó, 1952. november (5. évfolyam, 260-286.szám)

1952-11-02 / 261. szám, vasárnap

6 UI %20 1952 november 2 Az ifjúság szociális jogvédelméről szóló törvény megtárgyalása Hermina Vaverková képviselőnő előadó beszédéből Az ifjúság szociális jogvédelmé­nek feladatai az új törvényben, ame­lyet jóváhagyás végett ma terjesz­tették elö a nemzetgyűlés plénumá­nak az 1 §-ban a következő szavak­kal vannak meghatározva: „Hogy egész ifjúságunk egyaránt résztvegyen testi és szellemi teljes fejlődésének az állam által biztosí­tott valamennyi lehetőségében, fő­leg, hogy biztosítva legyen valameny­nyi gyermeknek a köztársaság olyan öntudatos polgárává való ne­velése, aki kész munkájával hozzá­járulni a társadalom javához, és hogy egy gyermek se szenvedjen kárt munkájában, az á^lam gondos­kodik az ifjúság szociális védelméről is. Az ifjúság szociális jogvédelmé­nek feladatait az állami igazgatás külön szervei, a népbíróságok mel­lett működő ifjúságvédelmi hivata­lok. fogják ellátni. Biztosítani fog­ják azon gyermekek különleges vé­delmét, akik nem állnak szülői gon­doskodás alatt. Különösen nagyje­lentőségű lesz tanácsadó és segítő­tevékenységük, amelye^ a gyerme­kek törvényes képviselőinek fognak nyújtani külön erre iskolázott sze­mélyzet által. A hivataloknak szoros szervezési kapcsolata a gyámható­sági és gyermekgondozási bizottság­gal nagy javára lesz az ügynek. Amennyiben a nevelési részről van szó, a hivatalok segítséget fognak nyújtani ababn, hogy a nem szülői gondozás alatt álló gyermekeket vagy kollektív gondoskodásban, vagy rendes dolgozó családban he­lyezzék el, amennyiben meg van an­nak a biztosítéka, hogy a rájuk bí­zott gyermeket a népi demokratikus állam iránti szeretetben fogják fel­nevelni és ha ez a család képes lesz kedvező környezetet nyújtani a gyermeknek. A gyermek sikeres fejlődéséről államunk azzal is fog gondoskodni, hogy a gazdaságilag ellátatlan gyer. mekek számára állami gyermekjá­rulék kiutalásával biztosítja nélkü­lözhetetlen szükségleteiket. Az állami gyermekjárulék egysé­ges lesz, minden erre rászoruló gyermek számára. A járulék nagy­ságát az igazságúgyminiszter vég rehajtó rendelete állapítja meg, még még pedig 500 korona havi összeg­ben. Az új rendelkezés nem jelenti azt, hogy az állam hozzá fog járulni a gyermekek ellátásához olyan szü­lők esetében is, akik saját maguk gondoskodhatnak gyermekeikről. Ebben a természetes kötelességük­ben semmi könnyítést nem kapnak. A gyermekek ellátásához valő hoz­zájárulást sokkal erőteljesebb mó­don fogják végrehajtani, mint ed­dig. A polgárok és a gyermekek érde­keinek őrzésére hivatott személyek közti összekötő kapcsot a gyermek­védelmi bizalmiak fogják képezni. E bizalmiak funkciója tiszteletbeli funkció lesz. Főleg a jól bevált nép­bírónőket és a nemzeti bizottságok mellett működő Nöbizottságok tag­jait fogják ezzel a tisztséggel meg­bizni. A beadási kötelezettségről szóló új törvény lehetővé teszi a pontosabb tervezést Jaroszlav Ledla képviselő beszédéből A begyűjtési dolgozók fő irány, elve az, hogy kötelességük az állami alapok részére a lehető legnagyobb mennyiségű mezőgazdasági ter­ményt biztosítani. Haeádk dolgozói a munka termelékenységének és a termelésnek fokozásánál, és dolgo. zóink vásárlóerejének állandó növe­kedésénél, amely mindkettővel ösz. szefügg, teljes joggal követelnek több,.jobb és értét --bb élelmiszert szükségleteik fedezésére. Hasonló, képpen a könnyű- és élelmiszeripart is — amennyiben azt akarjuk, hogy termelése állandóan fokozódjon, — el kell látná elegendő mennyiségű Nyersanyaggal a mezőgazdasági ter. melésböl, a lehetőség szerint hasai forrásokból. Emellett élelmiszer- és nyersanyagkészleteket kell létesíte­nünk rendldvüli körülményekre, esetleges rossz termés, vagy előre nem látott nehézségek esetére, ' vábbá hazánk védőképességének fo. kozására vagy a közeilátásban lévő kilengések korlátozására, amelyek a beadási kötelezettségek rendszerte­len teljesítésébe! keletkeznek. Nem titkolhatjuk el, hogy a be. gyűjtés eddigi módszerei sokkal ma radtak adósak a nevezett feladatok teljesítésében és emellett kárt okoz ta.k több más követelmény teljesí. tésében is. amelyeknek teljesítését a begyűjtés helyes megszervezésétől joggal elvárhatjuk. Neim lesz tehát káros, ha ez alkalommal legalább nagy vonalakban végignézünk azon, hogy a múltban hogyan kerültek a mezőgazdasági termények a fo­gyasztóhoz. Felesleges sóikat beszélni a kapi. ta lista — nem begyűjtésről, — ha­nem a mezőgazdiasági termények, kel való kereskedelemről, a kapita­listák politikai hatalma gyakorlásá­nak és a kizsákmányolási módsze. rek ezen eszközéről a kis. és közép földművesek ellen. Nem felejtettük el azokat a csalásokat és az ár. változások mesterséges előidézését, amelyekkel a mezőgazdasági kis­termelőket rákényszeótették. hogy eladják árújukat. A háború alatt bevezetett kötele, ző beadások a megművelt terület alapján amikor neon vették figye. lembe a mezőgazdasági üzem nagy ságát, nem távolították el a birto­kos és a maradék birtokos vállala­tok előnyeit és kedvezményeit, ép. pen ellenkezőleg ezeket a kedvez, menyeket még jobban kihangsú­lyozták és megszilárdították. Ami a begyűjtést illeti, 1945 után sem állt be lényeges javulás. Beve. zették ugyan a különböző árakat az üzemek nagysági csoportjai sze­mit. de a Majer élelmiszer ellátási minisztériuma körül csoportosult maradék birtokos és birtokos ele. mek. akiket a nemzeti arcvonal ak. kori pártjainak reakciós klikkjei támogattak, meg tudták taláíni az utat és az eszközöket arra, hogy a megkülönböztetett árakat parali. zálják. Az 1949-ben bevezetett és a mai napig érvényes begyűjtési rendszer sincs hibák és hiányosságok nélkül. Az eddig bevezetett rend-szer, amely a földterületre és az állat, állományra támaszkodik, azzal a legnagyobb hiányosságai bír hogy nem segíti elő elégendő mértékben a mezőgazdasági termelés fokozá­sát, hogy nem idézi elö az egyénileg gazdálkodó földműveseknél, de az egységes földműves szövetkezetek, nél sem azt a törekvést, hogy min. den hektár földet jobban kihasznál­janak és hogy a lehető legmaga. sabb termést érjék el. A beadási kötelezettségekről és a mezőgazdasági termények begyüj. téséröl szóló új törvény, amelyet elénk terjesztettek jóváhagyás vé­gett. azon ismeretek alapján lett kidolgozva, amelyeket az eddigi be. gyűjtési módszerek alapján szerez­tek és lényegében eltávolítja e mód. szerek főhiányosságait. A javaslat kidolgozásánál felhasználták a Szovjetunió gazdag és mérhetetlen tapasztalatait, melyeknek a gya­korlatban való alkalmazása a Szov jetunióban még a legnehezebb hely. zetekben is kiváló eredményeket hozott és amelyeket hasonló siker­rel használtaik több népi demokrati, kus államban. A törvényjavaslat egyik legfon. tosa-bb előnye az, hogy megvalósí­tásával lehetővé válik a pontosabb tervezés, mert a kötelezettség és a begyűjtési normák változhaJtatlan. sága biztosítja, hogy az egyes me­zőgazdasági termények milyen mennyiségéire számíthatunk. Továb. bi jelentősége abban mutatkozik meg, hoigy minden egységes föld. műves szövetkezet és áninak tagjai, valaimiiinjt az egyénileg gazdálkodó földművesek és mindazok, akik be­adási kötelezettség alá esnek, előre tisztában lesznek beadási kötele­zettségük mennyiségével — a jövő. ben pár évre előre — és így gaz­dálkodásukat kellőképpen előkészít, hetik feladataik teljesítéséire. Az a tuclat. hogy a terven felül kitermelt felesleg szabad használa­tukra marad, akár saját szükségle. tükre, akár eladásira, elkerülhetetle­nül ahhoz vezet, hogy munkájukat megjavítsák és arra buzdítja őket, hogy a lehető legtöbbet termelje, nek. Márpedig mezőgazdaságunk ter­melési lehetőségei tényleg félimér. hetetlenek. Hiszen ha semmivel sem érnénk el többet, mint azt, hogy mindenütt, államunk minden földjén és minden mezőgazdasági állatnál elérnénk azokat a termé. seket és azt a hasznosságot, amit eddig azonos termelési feltételek mellett egyes esetekben elértünk, úgy mezőgazdasági termelésünket legalábbis félszeresével eimelnök Emellett még ezekről az egyes leg jobb eredményekről sem mondhat­juk azt. hogy a lehetőség határát képezik. Főleg a szovjet kutatók és kolhoztagok eredményei és az álitia. luk elért rekordtermések és az álla­toknál elért rekordhasznosság szem. léletesen mutatják, hogy milyen be. láthatatlan terület nyílik meg me. zőgazdas águnk előtt. A beadási kötelezettségek új ren dezése igazságosan éri a lustákat, a nemtörődöm embereket és a spe. kulánsokat akik azt az önző néze tet tették magukévá, hogy szá. mukra elég terem, a többiekre meg nincs gondjuk. A begyűjtés űj rendezésének 1. tása' megmutatkozik falvainkn&k a szocialista ' ermelési formákra való gyors áttérésében. A beadási nor mák szilárd megállapításával kitü nik a szövetkezeti nagytermelés előnye és ezek az előnyök a kis. és középföldmüvesek további ezrei szá­mára buzdításként fognak szolgr' arra, hogy belépjenek az egységes földműves szövetkezetekbe. Földműveseink 1945 után már többízben megcsalták a szocializ­mus ellenségeinek reményeit. Be. következett ez az 1946-os váJlasztá sokban is, amikor éppen a vidéken lett a legerősebb a Kommunista Párt. 1948 februárjának napjait :Jn is láttuk, hogy a földművesek hűsé. ges szövetségesei a munkásosztály­nak, amikor földműves kongresszu. sukon határozottan felemelték sza. vukat a csehszlovák köztársaság nak a szocializmushoz vezető útról való letérítése bárminemű kísérletek ellen. Azok a változások is, ame­lyek falvainkban mentek végbe az elmúlt hónapokban, azt bizonyítják, hogy földműveseinik hűek maradltak elődeik haladó szellemű hagyoimá. nyaiikhoc. Máir nem egyenként, ha­nem százas és ezres, sőt tíz­ezres tömegek" m egész falvak lépnek be az egységes földműves szövetkezetekbe. Elveszítették ha. tásukat az összes pletykák és rá­galmak, de a fenyegetések is a szo­cializmus és a mezőgazdaság össze, egyeztetheteitlenségéiről. A földmű­vesek napról napra meggyőzödnek azon rágalmaik hamis mivoltáról, hogy meg lesznek rövidítve, hogy megfosztják őket vagyonuktól, fő. leg pedig földjüktől, amit úgy sze­retnek. Látják, hogy senkisem akarja elvenni tőlük ^agyoiMkajt, hanem ellenkezőleg: »apáik öröksé gén« a gazdálkodásuk lehetősége biztosítva van olymódon, hogy még soha a múltban nem volt. Tan Si-iín-neft, a Kínai Népköztársaság nagyköveiének levele Vmam S roky elvtárshoz Tan Si-láán, a Kínai Népköztársa, ság prágai nagykövete Viliam Ši. roky kormányelnökhelyettesnek és külügyminiszternek a kínai népi önkénteseknek a koreai nép ameri­kai agresszorok elleni harcában va­ló részvétele második évfordulója • alkalmából küldött jókívánatait a következő levélben köszönte meg: » Tisztelt Miniszter elvtárs 1 Nagy örömmel fogadtam az Ön jókívánatait. amelyeket a kinai né. pi önkénteseknek az amerikai ag. resszorok ellen, Korea megsegítésé­re folytatott harcban való rész :é. tele második évfordulója alkalmából küldött ós egyben meleg köszönete­met fejezem ki az Ön szívélyessé. géért. A kínai nép jól tudja, hogy az amerikai agresszorok nemcsak a kí­nai és koreai nép közös ellenségei, hanem aiz egész világ összes béke. szerető népeinek ellenségei is és hogy a koreai, valamint kínai nép közös harcának az amerikai agresz­szorok ellen nemcsak Korea népé. nek szabadságát és függetlenségét, nemcsak a kínai haza biztonságát és érintetlenségét kell megvédel­meznie, hanem biztosítania kell a békét Ázsiában és az egész világon. Ezért az egész világ összes béke­szerető népei támogatták és támo­gatni fogják ezt a harcot. A jelen, legi helyzetben mindaddig, míg az amerikai imperialisták nem akarják a koreai kérdésnek az igazi őszin­teség alapján való békés megoldá­sát és míg támadó hadseregüket nem vonják vissza Koreából és a mi területünkről, Tajvan-szigetéről, a kínai nép továbbra i-s szembeszáll az amerikai agresszióval, támogat­ja Koreát és a kínai népi önkénte­sek vállvetve fognak harcolni a koreai néphadsereggel egészen a végső győzelemig Szilárdan hi­szem. hogy a világ összes bék sze­rető népei hatalmas támogatásé, val, élükön a Szovjetunióval, bizto. san győzünk. Miniszter elvtárs, fogadja kélem legmélyebb tiszteletem kifejezését. Tan Si-lin. a Kínai Népköztársaság nagykövete.« Fe oszlatta magát az Ango^ Munkáspárt 8evan-csoportja Az Angol Munkáspárt parlamenti képviselőcsoportja a napokban ülést tartott az angol alsóháziban, ahol a baloldali jelszavakkal fellépő és a pártvezetöség hivatalos politikáját támadó úgynevezett Bevan.csoport feloszlatásának javaslatát vitatták meg. A munkáspárt parlamenti frakciója 188 szavazattal 51 ellené, ben slfogadta Attlee-nek azt a ja. vasl-atát. amely »a nem-hivatalos csoportok feloszlatását és a párttá. gDk ellen irányuló támadások meg­szüntetését követeli« — jelenti a Reuter. 52 képviselő tartózkodott a szavazástól. A »Daily Worker« vezércikkében így ír: »Nem valószínű, hogy a nyo­mással és fenyegetésekkel kicsikart szavazatok erős hatást gyakorolná­nak a párttagok tömegére. Ezek a tömegek megérthetik: a jobbszárny el van szánva kapitalistabarát poli. tikáját mi-nder hatalmában álló eszközzel a pártra kényszeríte i. A munkáspárt parlamenti képvise­lőcsoportjának határozata még in­kább kiélezi a f e áltséget a párt. ban és az országban.« A londoni Reuter jelentése sze­rint Bevan csoportja október 29„én feloszlott. Szabadságot Alain Le Léapnak! A »Ľ Humandté« jelenti, hogy Páris, La Pallice, Nizza és más vá rosok üzemeiben folytatódnál: a til. takozó sztrájkok a reakciónak a kommunista képviselők mentelmi joga elleni támadásai, valamint Le Léapnak és a Köztársasági Ifjúsá­gi Szövetség négy vezetőjének jog. talan letartóztatása ellen. A CGT vezetősége október 30.án nyilatkozatot adott ki, amelyben felhív minden francia dolgozót, hogy fokozza a harcot Alain Le Léap és a többi hazafi szabadlábrahelyezésé­ért, valamint a kommunista képvi­selők üldözésének megszüntetéséért. A CGT vezetősége leleplezi, hogy a posta, és távíróigazgatóság visz­szatartja a demokratikus szerveze. tek, a dolgozók és kulturális sze. mélyiségek tiltakozó távn-atait, amelyeket a köztársasági elnökhöz, a miniszterelnökhöz, a hadügymi­niszterhez és- Miehelhez, a párizsi katonai törvényszék vizsgálóbírájá. hoz intéznek. E törvénytelen cse­lekmények célja, hogy csökkentsék a népi tiltakozó mozgalom hatását. Adenauerék felháborító új váSasztótörvénye A bonni kormány jóváhagyta az új választótörvény tervezetét, amely, nek értelmében, 1953-ban egész Nyugat. N metország területén par. lamenti választásokat tartanak. A válasiztótörvényterveze* fondorlatos »újítást«, úgynevezett »feltételes liistakapcsolásit« vezet be. Eszerint a lisitakapcsolásban megállapodó polgári pártok külön -külön listával vennének részt a választásokon és szavazataikat csak akkor egyesíte. nék, ha valamely választókerületben a Német Kommunista Párt vagy a szociáldemokrata párt kapná a legtöbb szavazatot. Ebben az eset­ben valamennyi polgári párt egye­sített szavazataival akarják elütni a Német Kommunista Pártot vagy a szociáldemokrata pártot a man­dátumtól. A vietnami fogságba esett francia katonák és tisztek felhívása A vietnami hírügynökség jelen­tése szerint azok a francia tisztek, tiszthelyettesek és katonák, akiket a vietnami néphadsereg egységei nemrégen a Nghia-lo körzetben le­folyt harcok során fogságba ejtettek, felhívást intéztek az indokínai fran­cia expedíciós hadsereg tisztjeihez és katonáihoz. A felhívásban rámu­tatnak, hogy a francia imperialisták vietnami agressziója vereségre van ítélve és felhívják a hadsereg tisztjeit és katonáit, hogy küzdjenek a háború befejezéséért és a hazatérésért. sBeláttuk — mondja a felhívás, hogy esztelen háborút folyta­tunk, amely Franciaországra nézve nem jelenthet mást, csak pusztu lást és szégyent. Meggyőződtünk arról, hogy ezt a háborút egy olyan nép ellen folytatjuk, amely szilár­dan elhatározta, hogy nem teszi le a fegyvert, amig ki nem vívja füg­getlenségét és békét nem teremt országában. Parlamenti választások Ausztriában Az ,,AFP" jelenti Bécsből, hogy az osztrák parlament elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely jóvá­hagyja a parlament korábbi felosz­latását, s azt, hogy a törvényhozói választásokat 1953 február 22-én tartsák meg. Az új parlament már­cius 24-én ül majd össza,

Next

/
Thumbnails
Contents