Uj Szó, 1952. október (5. évfolyam, 233-259.szám)

1952-10-13 / 243/a. szám, hétfő

88 U J $2® 1952 október 11 A Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja XIX. kongresszusa összes nagy győzelmeinek szervező­jéhez és ihletőjéhez, a mi szeretett Sztálin elvtársunkhoz. — Dolores Ibarruri hangsúlyozta, milyen óriási jelenjségü az a segítség, amellyel Lenin—Sztálin pártja hozzájárult az összes országok kommunista párt­jainak ideológiai és elméleti kifor­málódásához. Hangsúlyozta, hogy az SzK(b)P történelmi jelentőségű XIX. kongresszusának határozatai a leg­jobb ösztönzésül szolgálnak ahhoz a harchoz, amelyet Spanyolország nép­tömegei a békéért, a szabadságért és a demokráciáért vívnak. A kongresszust ezután Blas Roca, a Kubai Népi Szocialista (Kommu­nista) Párt Országos Bizottságának főtitkára üdvözölte, akit a küldöttek melegen fogadtak. Blas Roca kijelentette: a kubai nép látja, milyen óriási ellentét van a Szovjetunió gazdaságának szaka­datlan fejlődése és hazája, valamint más tőkés országok termelésének állandó csökkenése között. A Kubai Népi Szocialista (Kom­munista) Párt állhatatosan tanulmá­nyozza majd a történelmi jelentősé­gű XIX. pártkongresszus határoza­tait. A Bolsevik Párt tapasztalatai és Lenin—Sztálin tanításai — jelen­tette lei a szónok — segítséget nyúj­tanak szervezetünk megerősítéséhez és kapcsolatainak kiszélesítéséhez a ' munkásosztállyal és a parasztsággal. Blas Roca a Szovjetunió Kommu­nista Pártja és J. V. Sztálin, a nagy vezér és tanító éltetésével fejezte be szavait. Ezzel a délelőtti ülés véget ért. Az október 10-i esti ölés Moszkva, október 11. (TASZSZ) Az SzK(b)P XIX. kongresszusá­nak október 10-i ülésén folytatódott N. Sz. Hrucsev „Módosítások az SzK(b)P szervezeti szabályzatában" című előadói beszédének megtárgya­lása. Az elnöklő O. Kuusinen, Boriszov küldöttnek (Jakut Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság) adta meg a szót. — A kommunista párt XIX. kon­gresszusa hatalmas esemény nagy hazánk életében — mondta Bori­szov. A kongresszuson elhangzott beszámolókban, valamint a párt és a kormány vezetőinek felszólalásai­ban kibontakozott a kommunizmus építésének hatalmas programmja. A párt Központi Bizottságának beszámoló jelentése, az ötödik ötéves tervvel foglalkozó Irányelvek ter­vezete, valamint a kommunista párt módosított szervezeti szabályzatá­nak tervezete azokból a hatalmas feladatokból indul ki, amelyeket Sztálin elvtárs a választók előtt el­mondott 1946 február 9-i történelmi jelentőségű beszédében, valamint „A szocializmus gazdasági problé­mái a Szovjetunióban" című zse­niális munkájában kitűzött. Jakut-fold bolsevikjei — hangsú­lyozta Boriszov — pártgyüléseiker. teljes egészében helyeselték a párt új szervezeti szabályzatának terve­zetét. Ezután Boriszov egyes kiegé­szítéseket terjesztett elő a szerve­zeti szabályzat tervezetéhez. A kommunista pártot akcióegy­sége, a párt Központi Bizottsága és a nagy Sztálin.:körüli összeforrott­sága teszi erőssé — mondotta a következő felszólaló, Kozlov küldött (Leningrád). A, párt új szervezeti szabályzata fókusza a párt harcké­pességét, szesfyeííeti erejét a mosta­ni körülménj^fc, főzött, midőn a párt fő feladta, , s, hogy a szocializ­musból a kiomjnuinzmusba vezető fokozatos átmenet útján felépüljön a kommunista társadalom. Kozlov hangsúlyozta a szerveze­ti szabályzat azon pontjának fon­tosságát, amelyben arról van szó, hogy a kommunistának kötelessége fejleszteni az önbírálatot és az alul­ról jövő bírálatot. A leningrádi pártszervezetben kifejlesztett bol­sevik bírálat és önbírálat elősegíti a párt városi és kerületi bizottsá­gai munkájának megjavítását, a pártfegyelem megszilárdítását, a kommunisták aktivitásának fokozá­sát. Klimenko küldött (Vorosilov­gTád) kiemelte, hogy a módosított szervezeti szabályzat tervezete tel­jes egészében J. V. Sztálin útmuta­tásaiból indul ki, a pártról, mint a szovjetállam irányító és vezető erejéről szóló lenini-sztálini tanítá­son alapszik. Klimenko elmondotta, hogy a vorosiiovgrádí terület párt­szervezeteiben a XIX. pártkongresz­szus anyagainak megtárgyalása elő­segítette a párton belüli demokrá­cia még fokozottabb megszilárdítá­sát, a bírálat és az önbírálat kifej­lesztését, még inkább fokozta a kommunisták politikai aktivitását. Jakubov küldött (Azerbajdzsán Szovjet Szocialista Köztársaság) arról beszélt, hogy a módosított szervezeti szabályzat tervezete ál­talánosítja a párt által felhalmozott tapasztalatokat és az új történelmi helvzetnek megfelelően továbbfej­leszti az alapvető szervezeti ren­delkezéseket. A kommunizmus épí­tésének viszonyai közepette óriási mértékben megnövekszik a párt­nak, mint a társadalom vezető és irányító erejének szerepe — hang­súlyozta. Ezért az új szervezeti szabályzat szem előtt tartja a párt további erősítését, hogy még job­ban tömörítse sorait, s emelje a pártszervezetek vezető szerepét a gazdasági, kultúráiig építés minden szakaszán. A párt módosított szervezeti sza­bályzatának tervezetét a párt szé­les tömegei óriási lelkesedéssel fo­gadták és melegen helyeselték. Azerbajdzsán kommunistái gyűlé­seiken és értekezleteiken egész sor észrevételt, kívánságot és javaslatot terjesztettek elő, amelyek célja a kommunisták felelősségének növe­lése a párt ügye iránt. Jakubov be­fejezésül elmondotta: Azerbajdzsán "pártkongresszusa megbízta* küldöt­teit, hogy a jelen kongresszuson teljes mértékben hagyják jóvá a módosított szervezeti szabályzatot és biztosítsák a kongresszust, hogy az azerbajdzsáni szervezet becsület­tel teljesít minden feladatot, ame­lyet a párt reá bíz. Alimov küldött (Üzbek SZSZK) megállapította, hogy a párt módo­sított szervezeti szabályzatának ter­vezete — amelyet megvitatásra a XIX. kongresszus elé terjesztettek — tükrözi azokat a változásokat, amelyek az országban a XVIII. pártkongresszus óta végbementek. A XIX. pártkongresszus anyagai­nak megvitatása példátlanul fellen­dítette a párttagok éa tagjelöltek politikai aktivitását — emelte ki Alimov. Üzbekisztánban a módosí­tott szervezet; szabályzat tervezetét valamennyi alapszervezet taggyűlé­sén megtárgyalták. A taggyűléseken több mint 120.000 kommunista vett részt és mintegy 36.000-en szólal­tak fel. Üzbekisztán kommunistái, miután figyelmesen áttanulmányozták a módosított szervezeti szabályzat tervezetét, egyhangúlag jóváhagy­ták ezt a dokumentumot és javas­latokat terjesztettek elő, melyek egy célra irányulnak: még maga­sabbra emelni a párt tekintélyét, tovább erősíteni erejét és hatalmát, fokozni harckészségét a kommunis­ta építés feladatainak megoldásá­ban. Ezután Alimov elvtárs több javaslatot terjesztett elő, amelyek kiegészítik és konkretizálják a szer­vezeti szabályzat egyes pontjait. Afonov küldött (Kazah SZSZK) rámutatott, hogy a módosított szer­vezeti szabályzat tervezete megfo­galmazza azokat az új feladatokat, amelyek a párt előtt felmerültek. Ezeknek a feladatoknak a megol­dása az egész szervező munka szín­vonalának további emelését köve­teli. A módosított szervezeti szabály­zat hatalmas fegyver. Minden egyes paragrafusát a szovjet népnek a kommunizmusért vívott harca győ­zelmeinek ihletője és szervezője, a párt szerepének növeléséről történő sztálini gondoskodás hatja át. Kazahsztán kommunistái tevéke­nyen megvitatták a módosított szer­vezeti szabályzat tervezetét. A vita előmozdította a komunisták aktivi­tásának további fokozását, a íipár­ton belüli demokrácia erősödését^ valamint a kritika és önkritika ki­bontakozását. A tervezetet jóvá­hagyták és javaslatokat, kiegészí­téseket terjesztették elő, amelyek a kommunisták megnövekedett esz­mei színvonaláról, s arról tanús­kodnak, hogy emelkedett a kommu­nizmus építése nagy terveinek meg­valósítása iránt érzett felelősségük. Rövid szünet után M. Z. Szabu­rov tett jelentést annak a bizott­ságnak munkájáról, ^.melyet a kon­gresszus a Szovjetunió fejlesztését szolgáló 1951-1955 évi ötödik öt­éves tervre vonatkozó irányelv­tervezethez benyújtott kiegészítések megvizsgálására választott. A kongresszus egyhangúlag elfo­gadta a XIX. pártkongresszusnak a Szovjetunió fejlesztését szolgáló 1951—1955 évi ötödik ötéves tervre vonatkozó irányelveit. Ezután folytatták a vitát N. Sz. Hruscsev beszámolója fölött. Kiri­csenko (Ukr&n SZSZK) kapott szót. Ukrajna pártszervezete — mon­dotta Kiricsenko — megvitatta és egyhangúlag jóváhagyta pártunk módosított szervezeti szabályzatá­nak tervezetét. A Központi Bizott­ság által a szervezeti szabályzat­ban eszközölt módosítások és ki­egészítések életbevágó fontosságát mindennél jobban igazolja az, hogy a szervezeti szabályzat új tételei máris befolyást gyakorolnak , a pártszervezetek egész tevékenysége színvonalának emelésére. A kom­munisták — a szervezeti szabály­zat-tervezet követelményeiből kiin­dulva — értékelik saját munkáju­kat a párt-, szovjet- és gazdasági szervezetek, valamint a vezetők ' munkáját. Nagy helyeslésre talált az a kiegé­szítés, hogy kivétel nélkül minden párttag számára egységes a fegye­lem, továbbá, hogy a kommunisták­nak kötelességük fejlesziteni a kriti­kát és önkritikát. A szervezeti sza­bályzat tervezetének megvitatása so­rán a kommunisták bírálták azokat a funkcionáriusokat, akik a kritika mellett agitálnak, a valóságban azon­ban ilyen vagy olyan módszerekkel elfojtják az alulról jövő kritikáit. Ezután több külföldi kommunista párt képviselői mondtak üdvözlő beszédet. Emil Loevlien, a Norvég Kommu­nista Párt elnöke, akit hosszantartó tapssal fogadtak — tolmácsolta a, norvég nép forró testvéri üdvözletét a Szovjetunió Kommunista Pártjá­nak és J. V. Sztálinnak, a párt láng­eszű vezérének. — A norvég nép — mondotta — forró hála érzését táplálja szívében a szovjet nép és a Szovjet Hadsereg iránt a hitleri hadsereg szétzúzásá,­ért, azért, hogy Norvégia északi ré­szét közvetlenül felszabadította a fasiszta megszállás alól. A nép hálá­jának ezzel az érzésével ellentétben áll a norvég uralkodó körök politiká­ja. Ezek arcátlan szovjetellenes pro­pagandával próbálják igazolni a fegyverkezési versenyt. A Szovjetunió következetes béke­politikája és az építőmunkának a Szovjetunióban elért hatalmas hala­dása minden országban lelkesíti a béke híveit a békéért, a háború ellen, a béke és a demokrácia táborának megszilárdításáért vívott harcban. Melegen fogadták a küldöttek az Indonéz Kommunista Párt képviselő­jének megjelenését a szónoki emelvé nyen. Az Indonéz Kommunista Párt képviselője a pártnak, Indonézia munkásosztályának és népének nevé­ben köszöntötte a kongresszust. Be­szélt a helyi feudális kizsákmányo­lók és a külföldi Imperialisták járma alatt nyögő indonéz nép súlyos hely­zetéről. Elmondotta, hogy népe ke­mény harcot viv felszabadulásáért, az imperialisták háborús törekvései ellen, a nemzeti függetlenség, a demokrácia és a tartós béke kivívá­sáért. Az Indonéz Kommunista Párt kép­viselője felolvasta a párt központi bizottságának, Aidit főtitkár által aláírt üdvözletét. Az üdvözlet így hangzik: „Indonézia munkásosztálya nevé­ben forrón köszöntjük a Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. kongrjsz­szusát! További sikereket kívánunk a kommunizmus Szovjetunióban fo­lyó építéséhez. E sikerekből merítjük a tartós béke és a boldog jövő remé­nyét." Hosszantartó taps fogadta F. Ba­lanost, a Venezuelai Kommunista Párt képviselőjét. Balanos kiemelte, hogy az SzK(b)P XIX. kongresszusa összehívásának híre eljuton a leg­mélyebb illegalitásig, amelyben a fa­siszta katonai diktatúra által üldö­zött Venezuelai Kommunista Párt harcol. Elmondotta, hogy az ország dolgozó tömegei körében fokozódik a rokonszenv a Szovjetunió népei és lángeszű vezérük J. V. Sztálin iránt. A kongresszusi küldöttek melegen fogadták Larbi Buhalit, az Algíri Kommunista Párt titkárát. Larbi Buhali forró testvéri üdvözletet tol­mácsolt a kongresszusnak, hosszú­hosszai életet és jó egészséget kívánt J. V. Sztálinnak, valamennyi ország dolgozói lángeszű vezérének ég taní­tójának. Larbi Buhali hangoztatta, hogy az imperialisták szoyjetellenea rágal­maikban az úgynevezett „vasfüg­gönyről" beszélnek. Azt mondják, hogy emiatt nem teremthetnek kap­csolatot a Szovjetunió és a népi de­mokráciák népedvei. A valóságban pedig — ha van is ilyen függöny — azt maguk az imperialisták csinál­ják. A XIX. kongresszuson a tuniszi és marokkói elvtársak azért nem je­lenhettek meg, mert nem adtak nekik útlevelet. Ezek aa intézkedések az imperialisták gyarmati politikájának részét képezik. A történelmi tapasz­talat azonban megmutatta, hogy a világon semmiféle erő sem akadá­lyozhatja meg, hogy az igazság el­jusson a világ legtávolabb részeibe is! Kedves elvtársak! — fejezte be beszédét Larbi Buhali — szívből kivá nunk önöknek telies Bikert vala­mennyi határozatuk megvalósitásá­ban. Ez a siker döntő fontosságú szakaszt jelent ma-1d közös eszmé­nyünk diadaláért vívott harcban! (Taps.) ' Ezután az elnöklő O. Kiransinen elv­társ bezárta az esti ülést. A kon­gresszus következő ülését október 11-re tűzték ki. Az október 11-i délelőtti ölés Moszkva, október 11. (TASZSZ) | Az SzK(b)P XIX. kongresszusa október 11-én folytatta N. Sz. Hrus­csev „Módosítások az SzK(b)P Szer­vezeti Szabályzatában" című beszá­molójának megvitatását.. A délelőtti ülésen több pártszerve­zet küldöttei szólaltak fel: Zsukov (Voronyezs terület), Borkov (Szará­tov terület), Cseplakov (Szahalin te­rület), Rumjancev (Velikije Luki te­rület), Pidticsenko (Ukrajnai, Va­gapov (Baskiria), Hahalov (Burját­Mongólia) és Kuznyecov (Moszkva). A kongresszus küldöttei felállva lelkesen fogadták az elnöknek azt a bejelentését, hogy üdvözlő távirat ér­kezett az Amerikai Kommunista Párt országos bizottságától. Az Ame­rikai Kommunista Párt táviratának felolvasását többízben szakította fél­be hosszantartó, viharos taps. Lelkes tetszésnyilvánítás közepet­te üdvözölte a kongresszust Wilhelm Pieck a Német Szocialista Egység­párt nevében. Ugyancsak meleg fo­gadtatásban részesítette a kongresz­szus az Uruguay-í Kommunista Párt nevében felszólaló R. Arismendi, a Holland Kommunista Párt nevében felszólaló P. de Groot, valamint a Svéd Kommunista Párt neve ben'fel­szólaló H. Hagberg üdvözlő szavait. Maurice Thorez elvtárs üdvözlő beszéde az SzK(b)P XIX. kongresszusán Moszkva, október 11. (TASZSZ) t Maurice Thorez, a Francia Kom- | munista Párt Központi Bizottságá- ' jylak főtitkára az SzK(b)P XIX. kon. ! gresszusa október 10-i délelőtti ülé­sén a Francia Kommunista Párt ne­vében üdvözölte az SzK(b)P XIX. kongresszusáJt, Maurice Thoreznek a »Pravda« szombati számában közölt üdvözlő beszéde így hangzik: Kedves elvtársiak! A Francia Kommunista Párt Köz­ponti Bizottsága nevében, a francia munkásosztály és mindien francia dolgozó mélyről fakadó érzelmeit kifejezve, forró, testvéri, harcos üd­vözletünket tolmácsolom a Szovjet, unió Kommunista (bolsevik) Pártja XIX. kongresszusának. (Viharos, hosszantartó taps.) Üdvözöljük a kommunista párt köré szorosan tömörült dicső szov. jet népet, amely példátlan történel­mi győzelmeiért és egész élete bol­dogságáért kommunista pártjának tairtozik hálával. Pártunk és Franciaország dolgo­zói, akiket szeretet és .bizalom tölt el az egész világ kommunistáinak vezére és tanítója, a kommunista társadalom alkotója, minden nép bé kéjének, függetlenségének és szuve­rénitásának harcosa iránt, üdvözlik Sztálin eVtársat. (Viharos, hosz. szamtartó taps.) Franciaország dolgozóinaik milliói tekintetüket a Kreml e terme felé fordítják, ahol önök összegyűlitek kongresszusukra. TudjaJk, hogy a szovjet rendszer létalapjának, a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja politikájának bölesiesége és előrelátása a világon elsőnek tette lehetővé a szocialista társadalom diadalmas felépítését és biztosítja a fokozatos áttérést a szocializmusból a kommunizmusba. Ez elragadtatás­sal tölti el az 1871. évi koanmunárok fiait és az egész haladó emberiséget. (Taps.) Franciaország dolgozói emlékeze­tükben őrzik Sztálin elvtársnak a Szovjetunió Kommunista (botóevik) Pártja XVIH. kongresszusán mon­dott szavait: »Ha országunk mun­kásosztályának sikerei, ha harca és győzelme elősegíti azt, hogy a ka­pitalista országok munkásosztályá­nak önbizalma fokozódjék, és meg­erősíti benne a hitet saját erejében, a hitet győzelmében, akkor pártunk 1 elmondhatja, hogy nem Máiba dolgo. zik. Nem kétséges, hogy ez így is lesz«. Ezek a szavak ragyogóan beiga zolódtak. A Szovjetunió fényes pél­da Franciaország munkásosztálya számára, amely teljes felszabadulá­sára, az ember ember által történő kizsákmányolásának megszünteté­sére, a szocializmusra törekszik. A Szovjetunió bebizonyította, hogy a szocialista társadalom alapvető törvénye az egész társadialom szün­telenül növekvő ainyagi és kulturália szükségleteinek maximális kielégí. tése. A szocialista gazdaság min­denkinek bebizonyítja, hogy célja nem a haszonnyerés, hanem az emberről és az ember szükségletlei­ről való gondoskodás. Franciaország dolgozói tudják, hogy a szovjet nép e német és a japán imperialisták ellen vívott Nagy Honvédő Háború idején örök dicsőséget szerzett, amikor megmen tette Franciaországot éa az eg<"-z emberiséget a fasiszta leigázás tói. Franciaország dolgozói tudják, hogy az önök szocialista hazája szá­mára gazdasági ós társadalmi rend­szerénél fogva idegen minden ag­resszivitás, tudják, hogy a Szovjet­unió Európa és az egész világ béké­jének megdönthetetlen bástyája, A háború idején minden más nép­nél többet szenvedett szovjet nép a mai idők oly hatalmas mozgalmá­nak első soraiban foglal helyet, minit amilyen a véke híveinek demo­kratikus mozgalma. Éppen ezért honfitársaink milliói ünnepi foga­dalmat tesznek: »A francia nép nem harcol, sohasem fo°r harcolni a. Szov­jetunió ellen«. (Viharos, ünneplésbe átmenő taps. Mindenki feláll a he­lyéről.) A francia burzsoázia uralkodó köj {Folytatás az 5. oldalon),

Next

/
Thumbnails
Contents