Uj Szó, 1952. október (5. évfolyam, 233-259.szám)

1952-10-13 / 243/a. szám, hétfő

1952 október 13. m szó 3 Maurice Thorez elvtárs üdvözlő beszéde Folytatás a 4. oldalról) rei minden független külpolitikáról lemondva, országunk területét ame rikai katonai támaszponttá változtatják a Szovjetunió és a népi demokratikus országok elleni agresszió előkészítésére. A népünket gyűlölő és profitjaik megőrzésére törekvő francia imperialisták alárendelték magukat az amerikai imperializmus vezetésének, feláldozzák a nemzet ló t érd ekeit, szirveréniitását és méltóságát. A francia burzsoázia uralkodó kö rei — ahelyett, hogy a német kér dé3 minden nép érdekeinek megfelelő békés megoldásának biztosítása céljából a Németországban meglévő demokratikus és népi erőkre orientálódnának — az úgynevezett európai hadsereg leple alatt arra törekszenek, hogy újjáteremtsék a német militarizmust. Hymódon újból veszélyeztetik Franciaország bizton ságát ós a békét. A francia bur. zsoázia uralkodó körei a gazdasági élet militarizálására és új háborúk előkészítésére irányuló politikát foly tatnak. A dolgozók fokozódó kizsákmányolásának politikáját, a lakosság többségének nyomorát foko. zó politikát, az országot pusztulás, ba sodró politikát folytatnak. A francia imperializmus kíméletlenül elnyomja a nemzeti függetlenségükért harcoló gyarmati népeket. Már hat éve igazságtalan háborút vív a Vietnami Demokratikus Köztársaság ellen. Országunk reakciós vezetői -t- abban az igyekezetükben, hogy megfékezzék a néptömegek növekvő tiltakozását és elfojtsák a legkülönbözőbb körökben jelentkező elégedetlenséget — a szocialista párt aktív támogatásával a megtorló intézkedések politikáját, a fasizálás politikáját alkalmazzák, amely elsősorban a dolgozók kenyeréért, a szabadságért és a nemzeti függetlenségért harcoló Francia Kommunis. t

a Párt és a demokratikus szervezetek ellen irányul. Kedves elvtársak! A Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. kongreszszusának dokumentumai és történelmi határozatai még jobban segítik Franciaország kommunistáit és egész népét a reakció és a háború erői ellen vívott harcukban. A mi kommunista pártunk mélységesen hálás Lenin—Sztálin pártjának a marxi-lenini-sztálini elmélet továbbfejlesztésének és gazdagításának ügyéhez való rendkívül nagy hozzájárulásáért. Sztálin elvtárs eszméinek döntő szerepük volt a Francia Kommunista Párt, a nemzettel szorosan egybeforrt újtípusü munkáspárt megteremtésében. (Taps.) Pártunk —. a Bolsevik Párt. tapasztalataitól és példájától vezérelve — már jóval a második világháború kezdete e'.őtt harcot szervezett a munkásosztály egységéért, a szociáldemokrácia, a burzsoázia fö szociális támasza ellen. Pártunk kezdeményezője és lelkesítője volt a széleskörű antifasiszta népi frontnak. Pártunk, miután mindent megtett a háború elkerülése érdekében, s annak ellenére, hogy a münchenisták illegalitásba kényszerítették — folytatta harcát Franciaország népének megmentéséért, a francia-szovjet barátság elmélyítéséért Pártunk volt az egyeťen párt, amely a hitlerista megszállás első pillanatától fogva a fasiszta hódítók és vichy-i árulók ellen irányuló ellenállási mozgalom első soraiban foglalta el a helyét.. Most pártunk mindent elkövet an nak érdekében, hogy segítse azokat a jóakaratú embereket, akiknek eltökélt szándékuk, hogy meghiúsítsák az új világháborúnak az imperialisták által kiagyalt szörnyű tervelt Elvtársak! A pártproblémák eiemzese és megoldási módszerei Malenkov elvtárs beszámolójában, valamint a módosított szervezeti szabályzat-tervezetben komoly segítséget jelentenek számunkra. Különösen értékes segítséget nyújtanak abban az időpontban, amikor pártunk aktiv harcot folytat az elvek egységéért, mindenfajta elhajlás el'.en, sorainak egységéért, a szakadár-tevékenységre irányuló minden kísérlet ellen. Sztálin elvtárs zseniális munkájának, „A szocializmus gazdasági problémái a Szovjetunióban" című müvének közzététele — amely a szocializmus szovjetunióbeli építésében szerzett tapasztalatoknak és a nemzetközi forradalmi mozgalom tapasztalatainak nagyszabású általánosítása — minden kommunista párt ideológiai életének rendkívüli nagy eseménye Ez a munka óriási segítséget nyújt a francia, kommunistáknak abban, hogy még jobban megértsék a társadalmi fejlődés törvényeit, hogy még jobban tájékozódjanak a békéért, a nemzeti függetlenségért és a szoializmusért folyó harban. Éljen a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja XIX. kongresszusa! (Taps.) Dicsőség Lenin—Sztálin pártjának! (Taps.) Dicsőség minden ország kommunistái tanítójának és vezérének, az egész világ dolgozói barátjának és testvérének, a mi drága és nagy Sztálinunknak! Ham Ir tábornak kijelentette, hogy az összes vitás kérdšsenet tárgyalások útján kell rendezni Na

m Ir tábornok, a koreai fegyverszüneti küldöttség vezetője, október 11-én erélyesen tiltakozott az amerikai küldöttségnél amiatt, hogy az amerikaiak — a fegyverszüneti tárgyalások meghiúsítása céljából — észszerütlertül és egyoldalúan bejelentették a teljes küldöttségek üléseinek meg nem határozott ideig tartó szüneteltetését. A tiltakozás a többi között a következőket mondja: „Október 8-án Önök egyoldalúan bejelentették az ülések meg nem ha tározott időre történő szüneteltetését. és kivonultak a árgyalási sátorból. Önök ezzel önkényesen .megszakították a világ népeit őszintén érdeklő koreai fegyverszüneti tárgyalásokat. Önök azóta, hogy a hadifoglyok hazatelepítéséről tárgyalni kezdtünk — egyáltalán nem törekedtek arra, hogy komoly tárgyalások útján oldják meg ezt a kérdést és észszerütlen követelésük megvalósítása céljából — a tárgyalósátron belül és kivül egyaránt — legkülönfélébb provokációkhoz folyamodtak. önök előre kidolgozott tervek szerint jártak el a legutóbb is: kereken megtagadták a továbi vitát és megszakították a tárgyalásokat olyan időpontban, amikor küldöttségünk méltányos javaslata kielégítő megaldást nyújtott a hadifoglyok hazatelepítése kérdésének megoldására. Azt remélik, hogy ilyen mó don kényszerithetik az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlésének küszöbönálló időszakát arra, hogy beleegyezzék a fegyverszüneti tárgyalások meghiúsítását és a háború kiterjesztését célzó terveikbe. Mi állhatatosan amellett vagyunk, hogy a fegyverszüneti tárgyaláson felmerülő összes kérdéseket tárgyalások útján tiszteséges és méitányos alapokon kell rendezni. Szilárdan ragaszkodunk a genfi konvencióhoz és a két fél közös megállapodásával létrejött fegyverszüneti egyezménytervezet rendelkezéseihez. Semmiképpen sem vagyunk hajlandók elállni a két fél örizetében lévő összes hadifoglyok hazatelepítésének tisztességes és méltányos elvétől. A kérdés megoldása érdekében azonban október 8-á

n előterjesztett javaslatunkban elfogadtuk azt az indítványukat, hogy mindkét fél — kicserélés céljából — szállítsa az összes hadifoglyokat a demilitarizált övezetbe. Önök ezzel szemben önkényes magatartást tanúsítottak, nem voltak hajlandók a józan észre hallgatni, nem akartak tanácskozni és megszakították a tárgyalásokat. Önök nem mentesülhetnek a körém fegyverszüneti tárgyalások meghiúsításával járó súlyos felelősség alól. Utasítottak, hogy erélyesen tiltakozzam önöknél az ülésezések folytatásának megtagadása és a tárgyalások megszakítása ellen. Önöket terheli a teljes felelősség önkényes eljárásuk összes következményeiért" — hangzik a nyilatkozat. Az ázsiai éscseiidesóceáni országok béke védelmi kongresszusáról Pekingben az ázsiai és csendesóceáni országok békevédelmi kongresszusának Le Din-tamnak, a koreai küldöttség vezetőjének elnökletével megtartott ülésén Isabella Milton Carney, az amerikai küldöttség tagja lépett fel elsőnek a koreai kérdésről tartott beszámolóval. Pekingbe való érkezésünkig — mondotta — nem tudtuk elképzelni a koreai háború borzalmait. Amikor azonban megismerkedtünk a Koreában véres gaztetteket elkövető amerikai imperialistákat leleplező okmányokkal, beleértve a baktériumfegyver használatát tanúsító bizonyítékokat, amikor találkoztunk a koreai asszonyokkai és férfiakkal, akiknek arcáról mély bánat és felháborodás tükröződött, — akiknek azonban szabadságuk és függetlenségük megvédelmezésére irányuló elszántságuk rendíthetetlenül megmaradt, — mélyen átéreztük, mily nagy felelősség hárul ránk, amerikaiakra, mindazokért a gaztettekért, amelyeket az amerikai imperialisták követnek el Koreában és hogy mily nagy veszedelem fenyegeti az emberiséget, ha nem szüntetik meg azonnal Amerikának Korea ellen folytatott támadó háborúját. Amerikában az egyszerű emberek milliói mit sem tudnak arról, hogy az amerikai repülők halálthozó kolerabacilusokat szórnak szét és napalmbom bákat dobálnak le Korea békés lakosságának kipusztítása céljából, hogy az amerikai katonák elképesztő gaztetteket követnek el a békés koreai lakosság és a koreai hadifoglyok ellen. Az amerikai imperialisták, félve az amerikai nép haragjától, a Koreában végbemenő eseményeket eltitkolják a nép előtt. Az igazságot azonban nem lehet titokban tartani. Amerikában ma egyre több ember kezdi felfogni az amerikai kormánykörök támadó politikájának minden gazságát. Ezért egyre határozottabban emelik fel tiltakozásuk hangját az USA kormányának ezen politikája ellen. Carney végül kijelentette, hogy az amerikai küldöttség teljesen csatlakozik a koreai küldöttség követeléseihez. Visszatérve Amerikába az amerikai küldöttség tagjai minden igyekezetet kifejtenek majd annak érdekében, hogy az amerikai népet harcra ösztönözzék a békéért, a koreai háború ellen. A következő felszólaló I. I. Anyiszimov, a szovjet küldöttség vezetője volt. Anyiszimov nagy beszédében a Szovjetunió grandiózus békeépítkezéseit és a szovjet kormány békepolitikáját fejtegette. Zárószavait, hogy a szovjet küldöttség támogatásban részesíti a Kuo Mo-zso beszámolójában kiemelt javaslatokat és hogy megfelelőnek tartja őket, hogy alapját képezzék a kongresszuson kidolgozandó határozatoknak, zajos tapssal fogadták. A kongresszus tagjai felálltak és hoszszan éltették a Szovjetunió képviselőjét. Azután Luigi Grassi, a Szakszervezeti Világszövetség titkára szólalt fel. Grassi a Szakszervezeti Világszövetség törekvéseiről beszélt, amelyeket a fegyverkezési hajsza ellen folytatott küzdelemben, az atomfegyver betiltásáról szóló törvény meghozataláért, a vegyi- és baktériumfegyverek használatának betiltásáért, a koreai háború megszüntetéséért, a Korea és Kína ellen indított baktériumháború szervezőinek szigorú felelősségrevonásáért és a világbékéért folyó harcban folytat. Az ülésen beszélt továbbá Antonio Crus Franco, Guatemala küldötte, Manuel Agustin Agirre, Ecuador küldötte és Hiacinto Castelanos Rivas, Salvador küldötte. A kongresszus ezután meghallgatta Kadkim Dzsaszin Zarag Ali Szamavi, Irak küldöttjének beszámolóját a Közép- és Közeikelet országaiban folyó békeharcról. A napi ülés végén közölték, hogy a következő bizottságok kezdték meg működésüket: 1. Az ázsiai és csendesóceáni orszá gok békevédelmi kongresszusa deklarációjának kidolgozására létesített bizottság; > 2. A japán és koreai kérdésben hozandó határozatok, a gazdasági és kulturális kapcsolatok fejlesztése, a nemzeti függetlenség, a nők és gyermekek jogainak védelme kérdésében és az öt nagyhatalom közti békeegyezmény megkötésének kérdésében hozandó határozatok kidolgozására létesített bizottság. A kongresszus másnap reggeli ülésén Manuel Crus fülöpszigeti küldött szólalt fel • elsőnek. Megjegyezte, hogy a Fülöp-szigetek népe egyre szélesebb méretű békeharcot folytat. Követelte a Fülöp-szigetek teljes függetlenségét, demokratikus kormány létrehozását, a Fülöp-szigetek és más országok közti kulturális és gazdasági kapcsolatok szabad fejlesztésének lehetőségét. Ciprus szigete népének a békéért és nemzeti felszabadulásáért folytatott harcával Sztilianosz Jakovidisz, a ciprusi békevédelmi bizottság titkára foglalkozott. Ciprus népe — ínondotta — az angol-amerikai imperializmus politikai és gazdasági elnyomása alatt nyög. Cipruson diktatórikus rendszert vezettek be. Nincsenek választások, nincs parliwnent. A békevédök találkozásait és tüntetéseit betiltják. A kongresszus küldötteinek tetszésnyilvánító tapsa közepette Jakovidisz kijelentette, Ciprus népe sohasem engedi meg, hogy ágyútöltelékként használják fel a Szovjetunió ellen irányuló háborúban. Még jobban fokozza a békéért, a nemzeti függetlenségéért és szabadságáért folytatott harcát. Csan Szuat Hong, Malájföld képviselője, beszédében kijelentette, hogy az angol gyarmatosítók könyörtelenül pusztítják a maláj népet, vegyi fegyvereket alkalmaznak ellene, elpusztítják a vetéseket, a parasztokat elűzik földjeikről. Az angol cenzúra egy szemernyi igazságot sem tűr meg az országban. A hős maláj nép lelkülete mégis töretlen. A maláj nép folytatja felszabadításáért folytatott harcát és fokozza a békéért vívott küzdelmét. Csan Szuat Hong a maláj nép nevében felhívta az ázsiai és csendesőceáni országok békevédelmi kongresszusának küldötteit, támogassák a maláj nép felszabadító mozgalmát és követeljék a malájföldi háború megszüntetését. A kongresszus elnökségének asztalánál felemelkedik ekkor Monica Felton és Ivor Montegue és a Jelenlevők viharos tapsa közepette virágcsokrot nyújtanak át Malájföld küldöttjének. Rövid beszédet intézett a kongresszushoz Mario Ciabra, a perui küldöttség vezetője, aki kijelentette, hogy Peru népe nem kíván háborút és minden erejét a világbéke megvédelmezésére fordítja. Marchar Ali Kán pakisztáni küldött hangsúlyozta, hogy az ázsiai és csendesóceáni országok békevédelmi kongresszusa új lépést jelent előre a népek háborúellenes összefogásának útján. A kongresszus ülésének szünete után felszólalt Salamea kolumbiai küldött. A Szovjetunió és a népi demokratikus országok példájára utalva rámutatott arra, hogyan válhat a munka örömteljes és alkotó művé. Salamea felhívta a küldötteiket a békevédelmi harc terjesztésére. Az ülés végén felolvasták a kongresszusnak küldött üdvözlő táviratokat. Táviratban üdvözölte a kongresszust a Nemzetközi Diákszövetség, Yves Farge, a Világbéketanács tagja, William Dubois amerikai történész, a Magyar B&etanács, Emilio Sereni, a békevédőle mozgalma olaszországi bizottságának főtitkára, a kínai diákszövetség, az ausztráliai küldöttek, akiknek megtagadták a vízum megadását a pekingi békekongresszuson való részvételre, NyugatBengália béketanácsa, az indonéziai békevédök nemzeti bizottsága, az újzélandi vasutasok és a nakaraguai bókevédelmi bizottság. Pinay elfogadhatatlannak nyilvánított és visszaküldött egy amerikai jegyzéket Az »AFP« félhivatalos francia hírügynökség beszámol a Franciaor szág és az Egyesült Alilamok kor mánya közötti levél- és jegyzék, váltásról. Elmondja, hogy Pinay francia miniszterelnök nemrégiben levelet küldött Washingtonba, amely, ben új pontos adatokat kért az Egye sült Államoktól a várható amerikai »segély «-re vonatkozólag. Az Egyesült Államok kormánya jegyzékben válaszolt a levélre. A jegyzék szigorúan bírálta azt a módot, ahogy az amerikai hiteleket Fran ciaországban felhasználják. Pinay — az »AFP« jel én té se szerint — a következőket mor.dotta a jegyzékről: »jobban szeretnék úgy tenni, mintha nem is kaptam volna meg«, majd »elfogadhatat!an«-nak nyilvánította a jegyzéket és visszaküldte az Egyesült Államok kormányának. Az »AFP« a helyzetet kommentálva rámutat: az amerikai jegyzék átadása, majd visszaküldése az elküldönek »a francia-amerikai kapcsolatok legalább is pillanatnyi feszültségét mutatja®. A pénteki francia burzsoá lapok helyeslik Pinay lépését. A »Ce Matin le Pays<i című lap így ír: »Pi nay nem fogadja el az Egyesült Államok memorandumát és azt kizárólag Franciaországra tartozó ügyek be történő beavatkozásnak minősítette®. Az »Aurore« című lap megpróbálja kioktatni az Egyesült Ál lamokat: »Amerikai barátainknak meg kell érteniök — irja — hogy mi nem vagyunk lekötelezettjeik, hanem szabad partnereik. Az amerikai ho'zzájárulás (a katonai hitelekről van szó. A szerk.) — bármilyen tekintélyes legyen is — nem ad nekik jogot arra, hogy szövetségeseikkel szemben olyan hangot használjanak, mint amilyent a pro. tektor használ védencével szemben*. A »1 Humanité«, a Francia Kommunista Párt lapja pénteki vezércikkében, amely Pinay lépésével foglalkozik, megállapítja, hogy az utóbbi napokban felhők homályosították el azt a ragyogó képet, amelyet a jenki imperializmus magasztalói festenek az „atlanti együttműködésről.^ Nyilvánvaló — írja a »1 Humanite®, hogy az amerikai jegyzék »visszautasitása« nem valami túlzott érzékenység következménye, amely most egyszerre elfogta Pinayt, Schuh mant és Plevent az amerikaiak arcátlansága miatt. Hosszú időn át sokkal nagyobb gorombaságokat is zsebrevágtak oceántúli gazdáiktól. A helyzet az, hogy ez a magatartásuk az atlanti »szövetségesek közti komoly érdekellentéteket tükrözi.* Ezek az érdekellentétek a francia üzleti körökből indultak ki. Egyik lapjuk a »Les Echos® éppen tegnap Irta: »Sztálin igen helyesen nyúlt a kérdéshez, amikor arról írt, hogy a probléma az, vájjon az európai népek, az amerikaiak és az elmaradt országok tudnak-e élni egymás mellett anélkül, hogy egyre jobban ki ne éleződjenek érdekellentéteik®. A »1 Humanité« a továbbiakban rámutat, hogy a francia kormány még az amerikaiakkal való kapcsolatok e felhős szakaszában is igyekszik biztosítani »jóhiszemüségéről« a jenki imperialistákat. Nem véletlenül választotta Pinay éppen ezt a pillanatot a kommunistaellenes és demokráciaellenes összeesküvés felelevenítésére — pontosan két nappal azután, hogy Acheson amerikai külügyminiszter heves támadást intézett a Francia Kommunista Párt ellen. A »1 Humanité® befejezésül hangsúlyozza, liogy ebben a helyzetben a munkásosztály köré tömörült francia népnek kell győzelemre vinnie a nemzeti függetlenség ügyét. tljabb nagyarányú munkáselbocsátások Angliában A Daily Worker jelenti, hogy az Abbey-i (Dél-Wells) Steel Company of Wales társaság birtokában lévő acélgyár igazgatósága bejelentette 3000 munkás elbocsátását. Bezárták az abbey-i portaiboti öntődéket. A Daily Worker megállapítja, hogy az abbey-i acélgyárban, Európa egyik legnagyobb acélgyárában a hét végéig 8500 munkásra is kiterjedhet a kizárás.