Uj Szó, 1952. október (5. évfolyam, 233-259.szám)

1952-10-13 / 243/a. szám, hétfő

1952 október 13. m szó 3 Maurice Thorez elvtárs üdvözlő beszéde Folytatás a 4. oldalról) rei minden független külpolitikáról lemondva, országunk területét ame rikai katonai támaszponttá változ­tatják a Szovjetunió és a népi de­mokratikus országok elleni agresszió előkészítésére. A népünket gyűlölő és profitjaik megőrzésére törekvő francia imperialisták alárendelték magukat az amerikai imperializmus vezetésének, feláldozzák a nemzet ló t érd ekeit, szirveréniitását és mél­tóságát. A francia burzsoázia uralkodó kö rei — ahelyett, hogy a német kér dé3 minden nép érdekeinek megfe­lelő békés megoldásának biztosítá­sa céljából a Németországban meg­lévő demokratikus és népi erőkre orientálódnának — az úgynevezett európai hadsereg leple alatt arra törekszenek, hogy újjáteremtsék a német militarizmust. Hymódon újból veszélyeztetik Franciaország bizton ságát ós a békét. A francia bur. zsoázia uralkodó körei a gazdasági élet militarizálására és új háborúk előkészítésére irányuló politikát foly tatnak. A dolgozók fokozódó ki­zsákmányolásának politikáját, a la­kosság többségének nyomorát foko. zó politikát, az országot pusztulás, ba sodró politikát folytatnak. A francia imperializmus kímélet­lenül elnyomja a nemzeti független­ségükért harcoló gyarmati népeket. Már hat éve igazságtalan háborút vív a Vietnami Demokratikus Köz­társaság ellen. Országunk reakciós vezetői -t- ab­ban az igyekezetükben, hogy meg­fékezzék a néptömegek növekvő til­takozását és elfojtsák a legkülön­bözőbb körökben jelentkező elége­detlenséget — a szocialista párt ak­tív támogatásával a megtorló intéz­kedések politikáját, a fasizálás po­litikáját alkalmazzák, amely első­sorban a dolgozók kenyeréért, a sza­badságért és a nemzeti független­ségért harcoló Francia Kommunis. t a Párt és a demokratikus szerve­zetek ellen irányul. Kedves elvtársak! A Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. kongresz­szusának dokumentumai és törté­nelmi határozatai még jobban segí­tik Franciaország kommunistáit és egész népét a reakció és a háború erői ellen vívott harcukban. A mi kommunista pártunk mélységesen hálás Lenin—Sztálin pártjának a marxi-lenini-sztálini elmélet tovább­fejlesztésének és gazdagításának ügyéhez való rendkívül nagy hozzá­járulásáért. Sztálin elvtárs eszméi­nek döntő szerepük volt a Francia Kommunista Párt, a nemzettel szo­rosan egybeforrt újtípusü munkás­párt megteremtésében. (Taps.) Pártunk —. a Bolsevik Párt. ta­pasztalataitól és példájától vezérel­ve — már jóval a második világhá­ború kezdete e'.őtt harcot szervezett a munkásosztály egységéért, a szo­ciáldemokrácia, a burzsoázia fö szo­ciális támasza ellen. Pártunk kezde­ményezője és lelkesítője volt a szé­leskörű antifasiszta népi frontnak. Pártunk, miután mindent megtett a háború elkerülése érdekében, s an­nak ellenére, hogy a münchenisták illegalitásba kényszerítették — foly­tatta harcát Franciaország népének megmentéséért, a francia-szovjet ba­rátság elmélyítéséért Pártunk volt az egyeťen párt, amely a hitlerista megszállás első pillanatától fogva a fasiszta hódítók és vichy-i árulók ellen irányuló ellenállási mozgalom első soraiban foglalta el a helyét.. Most pártunk mindent elkövet an nak érdekében, hogy segítse azokat a jóakaratú embereket, akiknek el­tökélt szándékuk, hogy meghiúsít­sák az új világháborúnak az impe­rialisták által kiagyalt szörnyű ter­velt Elvtársak! A pártproblémák eiem­zese és megoldási módszerei Malen­kov elvtárs beszámolójában, vala­mint a módosított szervezeti sza­bályzat-tervezetben komoly segítsé­get jelentenek számunkra. Különö­sen értékes segítséget nyújtanak ab­ban az időpontban, amikor pártunk aktiv harcot folytat az elvek egy­ségéért, mindenfajta elhajlás el'.en, sorainak egységéért, a szakadár-te­vékenységre irányuló minden kísér­let ellen. Sztálin elvtárs zseniális munkájá­nak, „A szocializmus gazdasági problémái a Szovjetunióban" című müvének közzététele — amely a szocializmus szovjetunióbeli építésé­ben szerzett tapasztalatoknak és a nemzetközi forradalmi mozgalom tapasztalatainak nagyszabású álta­lánosítása — minden kommunista párt ideológiai életének rendkívüli nagy eseménye Ez a munka óriási segítséget nyújt a francia, kommu­nistáknak abban, hogy még jobban megértsék a társadalmi fejlődés tör­vényeit, hogy még jobban tájékozód­janak a békéért, a nemzeti függet­lenségért és a szoializmusért folyó harban. Éljen a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja XIX. kongresszu­sa! (Taps.) Dicsőség Lenin—Sztálin pártjá­nak! (Taps.) Dicsőség minden ország kommu­nistái tanítójának és vezérének, az egész világ dolgozói barátjának és testvérének, a mi drága és nagy Sztálinunknak! Ham Ir tábornak kijelentette, hogy az összes vitás kérdšsenet tárgyalások útján kell rendezni Na m Ir tábornok, a koreai fegy­verszüneti küldöttség vezetője, ok­tóber 11-én erélyesen tiltakozott az amerikai küldöttségnél amiatt, hogy az amerikaiak — a fegyver­szüneti tárgyalások meghiúsítása céljából — észszerütlertül és egyol­dalúan bejelentették a teljes kül­döttségek üléseinek meg nem hatá­rozott ideig tartó szüneteltetését. A tiltakozás a többi között a kö­vetkezőket mondja: „Október 8-án Önök egyoldalúan bejelentették az ülések meg nem ha tározott időre történő szünetelteté­sét. és kivonultak a árgyalási sá­torból. Önök ezzel önkényesen .megszakí­tották a világ népeit őszintén ér­deklő koreai fegyverszüneti tár­gyalásokat. Önök azóta, hogy a hadifoglyok ha­zatelepítéséről tárgyalni kezdtünk — egyáltalán nem törekedtek arra, hogy komoly tárgyalások útján old­ják meg ezt a kérdést és észszerüt­len követelésük megvalósítása cél­jából — a tárgyalósátron belül és kivül egyaránt — legkülönfélébb provokációkhoz folyamodtak. önök előre kidolgozott tervek szerint jártak el a legutóbb is: ke­reken megtagadták a továbi vitát és megszakították a tárgyalásokat olyan időpontban, amikor küldöttsé­günk méltányos javaslata kielégítő megaldást nyújtott a hadifoglyok hazatelepítése kérdésének megoldá­sára. Azt remélik, hogy ilyen mó don kényszerithetik az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlésé­nek küszöbönálló időszakát arra, hogy beleegyezzék a fegyverszüneti tárgyalások meghiúsítását és a háború kiterjesztését célzó terveik­be. Mi állhatatosan amellett vagyunk, hogy a fegyverszüneti tárgyalá­son felmerülő összes kérdéseket tárgyalások útján tiszteséges és méitányos alapokon kell rendezni. Szilárdan ragaszkodunk a genfi konvencióhoz és a két fél közös megállapodásával létrejött fegyver­szüneti egyezménytervezet rendel­kezéseihez. Semmiképpen sem va­gyunk hajlandók elállni a két fél örizetében lévő összes hadifoglyok hazatelepítésének tisztességes és méltányos elvétől. A kérdés megoldása érdekében azonban október 8-á n előterjesztett javaslatunkban elfogadtuk azt az indítványukat, hogy mindkét fél — kicserélés céljából — szállítsa az összes hadifoglyokat a demilitari­zált övezetbe. Önök ezzel szemben önkényes magatartást tanúsítottak, nem vol­tak hajlandók a józan észre hall­gatni, nem akartak tanácskozni és megszakították a tárgyalásokat. Önök nem mentesülhetnek a kö­rém fegyverszüneti tárgyalások meghiúsításával járó súlyos felelős­ség alól. Utasítottak, hogy erélyesen tilta­kozzam önöknél az ülésezések foly­tatásának megtagadása és a tár­gyalások megszakítása ellen. Önö­ket terheli a teljes felelősség ön­kényes eljárásuk összes következ­ményeiért" — hangzik a nyilatko­zat. Az ázsiai éscseiidesóceáni országok béke védelmi kongresszusáról Pekingben az ázsiai és csendes­óceáni országok békevédelmi kon­gresszusának Le Din-tamnak, a ko­reai küldöttség vezetőjének elnökle­tével megtartott ülésén Isabella Mil­ton Carney, az amerikai küldöttség tagja lépett fel elsőnek a koreai kér­désről tartott beszámolóval. Pekingbe való érkezésünkig — mondotta — nem tudtuk elképzelni a koreai háború borzalmait. Amikor azonban megismerkedtünk a Koreá­ban véres gaztetteket elkövető ame­rikai imperialistákat leleplező okmá­nyokkal, beleértve a baktériumfegy­ver használatát tanúsító bizonyítéko­kat, amikor találkoztunk a koreai asszonyokkai és férfiakkal, akiknek arcáról mély bánat és felháborodás tükröződött, — akiknek azonban sza­badságuk és függetlenségük megvé­delmezésére irányuló elszántságuk rendíthetetlenül megmaradt, — mé­lyen átéreztük, mily nagy felelősség hárul ránk, amerikaiakra, mindazo­kért a gaztettekért, amelyeket az amerikai imperialisták követnek el Koreában és hogy mily nagy vesze­delem fenyegeti az emberiséget, ha nem szüntetik meg azonnal Ameri­kának Korea ellen folytatott támadó háborúját. Amerikában az egyszerű emberek milliói mit sem tudnak arról, hogy az amerikai repülők halálthozó koleraba­cilusokat szórnak szét és napalmbom bákat dobálnak le Korea békés la­kosságának kipusztítása céljából, hogy az amerikai katonák elképesz­tő gaztetteket követnek el a békés koreai lakosság és a koreai hadifog­lyok ellen. Az amerikai imperialis­ták, félve az amerikai nép haragjá­tól, a Koreában végbemenő eseménye­ket eltitkolják a nép előtt. Az igaz­ságot azonban nem lehet titokban tar­tani. Amerikában ma egyre több ember kezdi felfogni az amerikai kormány­körök támadó politikájának minden gazságát. Ezért egyre határozottab­ban emelik fel tiltakozásuk hangját az USA kormányának ezen politiká­ja ellen. Carney végül kijelentette, hogy az amerikai küldöttség teljesen csatla­kozik a koreai küldöttség követelé­seihez. Visszatérve Amerikába az amerikai küldöttség tagjai minden igyekezetet kifejtenek majd annak érdekében, hogy az amerikai népet harcra ösztönözzék a békéért, a ko­reai háború ellen. A következő felszólaló I. I. Anyi­szimov, a szovjet küldöttség vezető­je volt. Anyiszimov nagy beszédében a Szovjetunió grandiózus békeépítke­zéseit és a szovjet kormány békepo­litikáját fejtegette. Zárószavait, hogy a szovjet kül­döttség támogatásban részesíti a Kuo Mo-zso beszámolójában kiemelt ja­vaslatokat és hogy megfelelőnek tartja őket, hogy alapját képezzék a kongresszuson kidolgozandó határo­zatoknak, zajos tapssal fogadták. A kongresszus tagjai felálltak és hosz­szan éltették a Szovjetunió képviselő­jét. Azután Luigi Grassi, a Szakszerve­zeti Világszövetség titkára szólalt fel. Grassi a Szakszervezeti Világ­szövetség törekvéseiről beszélt, ame­lyeket a fegyverkezési hajsza ellen folytatott küzdelemben, az atomfegy­ver betiltásáról szóló törvény megho­zataláért, a vegyi- és baktériumfegy­verek használatának betiltásáért, a koreai háború megszüntetéséért, a Korea és Kína ellen indított bakté­riumháború szervezőinek szigorú fe­lelősségrevonásáért és a világbékéért folyó harcban folytat. Az ülésen beszélt továbbá Antonio Crus Franco, Guatemala küldötte, Manuel Agustin Agirre, Ecuador kül­dötte és Hiacinto Castelanos Rivas, Salvador küldötte. A kongresszus ez­után meghallgatta Kadkim Dzsaszin Zarag Ali Szamavi, Irak küldöttjének beszámolóját a Közép- és Közeikelet országaiban folyó békeharcról. A napi ülés végén közölték, hogy a következő bizottságok kezdték meg működésüket: 1. Az ázsiai és csendesóceáni orszá gok békevédelmi kongresszusa dekla­rációjának kidolgozására létesített bi­zottság; > 2. A japán és koreai kérdésben ho­zandó határozatok, a gazdasági és kulturális kapcsolatok fejlesztése, a nemzeti függetlenség, a nők és gyer­mekek jogainak védelme kérdésében és az öt nagyhatalom közti békeegyez­mény megkötésének kérdésében ho­zandó határozatok kidolgozására lé­tesített bizottság. A kongresszus másnap reggeli ülé­sén Manuel Crus fülöpszigeti küldött szólalt fel • elsőnek. Megjegyezte, hogy a Fülöp-szigetek népe egyre szélesebb méretű békeharcot folytat. Követelte a Fülöp-szigetek teljes függetlenségét, demokratikus kor­mány létrehozását, a Fülöp-szigetek és más országok közti kulturális és gazdasági kapcsolatok szabad fej­lesztésének lehetőségét. Ciprus szigete népének a békéért és nemzeti felszabadulásáért folyta­tott harcával Sztilianosz Jakovidisz, a ciprusi békevédelmi bizottság tit­kára foglalkozott. Ciprus népe — ínondotta — az angol-amerikai im­perializmus politikai és gazdasági el­nyomása alatt nyög. Cipruson dikta­tórikus rendszert vezettek be. Nin­csenek választások, nincs parliwnent. A békevédök találkozásait és tünte­téseit betiltják. A kongresszus küldötteinek tet­szésnyilvánító tapsa közepette Jako­vidisz kijelentette, Ciprus népe so­hasem engedi meg, hogy ágyútölte­lékként használják fel a Szovjetunió ellen irányuló háborúban. Még job­ban fokozza a békéért, a nemzeti függetlenségéért és szabadságáért folytatott harcát. Csan Szuat Hong, Malájföld kép­viselője, beszédében kijelentette, hogy az angol gyarmatosítók könyör­telenül pusztítják a maláj népet, vegyi fegyvereket alkalmaznak elle­ne, elpusztítják a vetéseket, a pa­rasztokat elűzik földjeikről. Az an­gol cenzúra egy szemernyi igazságot sem tűr meg az országban. A hős maláj nép lelkülete mégis töretlen. A maláj nép folytatja felszabadítá­sáért folytatott harcát és fokozza a békéért vívott küzdelmét. Csan Szuat Hong a maláj nép nevében felhívta az ázsiai és csendesőceáni országok békevédelmi kongresszusának kül­dötteit, támogassák a maláj nép fel­szabadító mozgalmát és követeljék a malájföldi háború megszüntetését. A kongresszus elnökségének asz­talánál felemelkedik ekkor Monica Felton és Ivor Montegue és a Jelen­levők viharos tapsa közepette virág­csokrot nyújtanak át Malájföld kül­döttjének. Rövid beszédet intézett a kon­gresszushoz Mario Ciabra, a perui küldöttség vezetője, aki kijelentette, hogy Peru népe nem kíván háborút és minden erejét a világbéke meg­védelmezésére fordítja. Marchar Ali Kán pakisztáni küldött hangsúlyozta, hogy az ázsiai és csen­desóceáni országok békevédelmi kon­gresszusa új lépést jelent előre a népek háborúellenes összefogásának útján. A kongresszus ülésének szünete után felszólalt Salamea kolumbiai küldött. A Szovjetunió és a népi de­mokratikus országok példájára utal­va rámutatott arra, hogyan válhat a munka örömteljes és alkotó művé. Salamea felhívta a küldötteiket a bé­kevédelmi harc terjesztésére. Az ülés végén felolvasták a kon­gresszusnak küldött üdvözlő távira­tokat. Táviratban üdvözölte a kon­gresszust a Nemzetközi Diákszövet­ség, Yves Farge, a Világbéketanács tagja, William Dubois amerikai tör­ténész, a Magyar B&etanács, Emilio Sereni, a békevédőle mozgalma olasz­országi bizottságának főtitkára, a kí­nai diákszövetség, az ausztráliai kül­döttek, akiknek megtagadták a ví­zum megadását a pekingi békekon­gresszuson való részvételre, Nyugat­Bengália béketanácsa, az indonéziai békevédök nemzeti bizottsága, az új­zélandi vasutasok és a nakaraguai bókevédelmi bizottság. Pinay elfogadhatatlannak nyilvánított és visszaküldött egy amerikai jegyzéket Az »AFP« félhivatalos francia hírügynökség beszámol a Franciaor szág és az Egyesült Alilamok kor mánya közötti levél- és jegyzék, váltásról. Elmondja, hogy Pinay francia miniszterelnök nemrégiben levelet küldött Washingtonba, amely, ben új pontos adatokat kért az Egye sült Államoktól a várható ameri­kai »segély «-re vonatkozólag. Az Egyesült Államok kormánya jegy­zékben válaszolt a levélre. A jegy­zék szigorúan bírálta azt a módot, ahogy az amerikai hiteleket Fran ciaországban felhasználják. Pinay — az »AFP« jel én té se szerint — a kö­vetkezőket mor.dotta a jegyzékről: »jobban szeretnék úgy tenni, mintha nem is kaptam volna meg«, majd »elfogadhatat!an«-nak nyilvánítot­ta a jegyzéket és visszaküldte az Egyesült Államok kormányának. Az »AFP« a helyzetet kommen­tálva rámutat: az amerikai jegyzék átadása, majd visszaküldése az el­küldönek »a francia-amerikai kap­csolatok legalább is pillanatnyi fe­szültségét mutatja®. A pénteki francia burzsoá lapok helyeslik Pinay lépését. A »Ce Ma­tin le Pays<i című lap így ír: »Pi nay nem fogadja el az Egyesült Ál­lamok memorandumát és azt kizá­rólag Franciaországra tartozó ügyek be történő beavatkozásnak minősí­tette®. Az »Aurore« című lap meg­próbálja kioktatni az Egyesült Ál lamokat: »Amerikai barátainknak meg kell érteniök — irja — hogy mi nem vagyunk lekötelezettjeik, hanem szabad partnereik. Az ame­rikai ho'zzájárulás (a katonai hi­telekről van szó. A szerk.) — bár­milyen tekintélyes legyen is — nem ad nekik jogot arra, hogy szövetsé­geseikkel szemben olyan hangot használjanak, mint amilyent a pro. tektor használ védencével szemben*. A »1 Humanité«, a Francia Kom­munista Párt lapja pénteki vezér­cikkében, amely Pinay lépésével fog­lalkozik, megállapítja, hogy az utób­bi napokban felhők homályosították el azt a ragyogó képet, amelyet a jenki imperializmus magasztalói fes­tenek az „atlanti együttműködés­ről.^ Nyilvánvaló — írja a »1 Huma­nite®, hogy az amerikai jegyzék »visszautasitása« nem valami túlzott érzékenység következménye, amely most egyszerre elfogta Pinayt, Schuh mant és Plevent az amerikaiak ar­cátlansága miatt. Hosszú időn át sokkal nagyobb gorombaságokat is zsebrevágtak oceántúli gazdáiktól. A helyzet az, hogy ez a maga­tartásuk az atlanti »szövetségesek közti komoly érdekellentéteket tükrözi.* Ezek az érdekellentétek a francia üzleti körökből indultak ki. Egyik lapjuk a »Les Echos® éppen tegnap Irta: »Sztálin igen helyesen nyúlt a kérdéshez, amikor arról írt, hogy a probléma az, vájjon az európai né­pek, az amerikaiak és az elmaradt országok tudnak-e élni egymás mel­lett anélkül, hogy egyre jobban ki ne éleződjenek érdekellentéteik®. A »1 Humanité« a továbbiakban rámutat, hogy a francia kormány még az amerikaiakkal való kapcso­latok e felhős szakaszában is igyek­szik biztosítani »jóhiszemüségéről« a jenki imperialistákat. Nem véletlenül választotta Pinay éppen ezt a pillanatot a kommu­nistaellenes és demokráciaellenes összeesküvés felelevenítésére — pontosan két nappal azután, hogy Acheson amerikai külügy­miniszter heves támadást intézett a Francia Kommunista Párt ellen. A »1 Humanité® befejezésül hang­súlyozza, liogy ebben a helyzetben a munkásosztály köré tömörült francia népnek kell győzelemre vin­nie a nemzeti függetlenség ügyét. tljabb nagyarányú munkás­elbocsátások Angliában A Daily Worker jelenti, hogy az Abbey-i (Dél-Wells) Steel Company of Wales társaság birtokában lévő acélgyár igazgatósága bejelentette 3000 munkás elbocsátását. Bezárták az abbey-i portaiboti öntődéket. A Daily Worker megállapítja, hogy az abbey-i acélgyárban, Európa egyik legnagyobb acélgyárában a hét végéig 8500 munkásra is kiter­jedhet a kizárás.

Next

/
Thumbnails
Contents