Uj Szó, 1952. október (5. évfolyam, 233-259.szám)

1952-10-13 / 243/a. szám, hétfő

1952 október 13. m szó 3 sta (bolsevik) Pártja XIX. kongresszusa lent a „felszabadítás" amerikai módra. A múltban az északameri­kai indián törzsek embertelen kiír tását, a fülöpszigeti néppel való kegyetlen leszámolást, a fiatal szovjet köztársaság elleni katonai intervenciót. A „felszabadítás" ame­rikai módra ma a koreai hódító rablóháború, a békés koreai váro­sok és falvak barbár bombázása, nők és gyermekek kiirtása bombák­kal és halált hozó baktériumokkal. Az amerikai imperialisták a „fel­szabadításról" szóló hazugsággal leplezik rablásukat. De a hazugság nem segit rajtuk. A hazug embert hamarabb utolérik, mint a sánta kutyát. Hazugsággal nem lehet messzire jutni. (Taps.) Ma az Egyesült Államok kormá­nyát komolyan nyugtalanítja az at­lanti tömbbe tartozó országok nem ki­elégítő „politikai és erkölcsi szolida­ritása". És nyilvánvalóan ezért dicsé­rik fel olyan rendkívüli módon az amerikai segélyt, amelyet az ehhez a tömbhöz tartozó országok kapnák. Eléggé ismert azonban, hogy mit je­lent az amerikai „segély". Ezeknek az országoknak a nyílt kirablását és amerikai uralom alá rendelését jelen­ti. Az amerikai kormány „segélyt" nyújt csatlósainak és ezzel kapcsolat­ban ahhoz a kapitalista világban ál­talános szabályhoz ragaszkodik, hogy „azt adja az isten neked, ami nekünk nem kell", így szabadul meg a nya­kán maradt áruktól és az elavult fegy­verzettől. A más országoknak nyúj­tott katonai és gazdasági segélyt ar­ra használják fel, hogy ezeket az or­szágokat bevonják az aktív világhá­borús készülődésekbe. Sztálin elvtárs a kapitalista világ mai helyzetét jellemezve ezt mondja: „Látszólag minden „rendjén van". Az Amerikai Egyesült Államok arra kényszerítették Nyugat-Európát, Ja pánt és a többi kapitalista országot, hogy összébb húzzák a nadrágszíju­kat; Németország (Nyugat-Németor­szág), Anglia, Franciaország, Olasz­ország, Japán az Egyesült Államok karmaiba került és engedelmesen tel­jesiti annak parancsait. Helytelen len ne azonban azt gondolni, hogy „örök időkre" minden „rendjén lesz", hogy ezek az országok vég nélkül tűrni fogják az Egyesült Államok uralmát és jármát, hogy nem próbálnak ki­szabadulni az amerikai rabságból és az önálló fejlődés útjára lépni." Az északatlanti tömb részvevőinek ellentétei és belső nehézségei meg­akadályozzák őket agresszív terveik megvalósításában. De még jobban akadályozza őket ebben a béke és a demokrácia hatalmas tábora. A népi demokratikus államok dol­gozói kommunista és munkáspártjaik vezetésével kiemelkedő sikereket ér­tek el a gazdasági és társadalmi élet minden terén. Ezek a sikerek szemléltetően tanú­sítják, hogy a demokratikus tábor or­szágai ma sokkal erősebbek, mint a háború előtt, régi népellenes rendsze­szereik idején voltak. A népi demokratikus tábor orszá­gai állandó gazdasági együttműködést teremtettek meg egymás között. En­nek az együttműködésnek alapja az őszinte segiteniakarás és a közös gaz­dasági fellendülés elérésének szándé­ka, ami biztosítja az ipar fejlődésé­nek gyors ütemét ezekben az orszá­gokban. Ebben különbözik az országok egy­más közötti viszonya a szocializmus világában és a kapitalizmus világá­ban. A tőkés világban az uralkodás és alávetés viszonyai a gazdaságilag gyenge országok tönkretételére és le­igázására, míg itt nálunk a népek egyenjogúságának és testvéri barát­ságának viszonyai közös gazdasági fellendülésre vezetnek. A béke és demokrácia táborát, az Elbától egészen a Csendes-óceánig, a békés építés lelkesedése és a béke tartós fenntartásának szándéka hatja át. Fontos azonban hangsúlyoznunk azt, hogy ez a tábor szükség eseté­re teljesen korszerű és elég erős fegy­veres erőkkel rendelkezik. Tudják meg a tőkés urak és jus­son mindig eszükbe, hogy egy új vi­lágháború veszélyesebb a kapitaliz­mus számára, mint a demokratikus tábor számára. Ha mégis háborút robbantanának ki, az hatalmas fegy­veres ellenállást váltana ki aa ftsszes az egész világ tudja, hogy mit je- | szabadságszerető nép részéről. A szabadságszerető népek minden ere­jüket latba vetnék, hogy egyszer­sminďenkorra végezzenek a kapitaliz­mussal. (Viharos taps.) E körülmények között kötelesek va­gyunk állandóan magasfokú ébersé­get tanúsítani és fokozni felkészültsé­günket az agresszorok visszaverésé- • re. A történelem tanulságai azt mu­tatják, hogy minél jobban gyengül­nek az imperializmus pozíciói, annál inkább fokozódik az imperialista há­borús kalandok veszélye, az imperia­listák annál inkább a Szovjetunió ro­vására akarják, megjavítani megin­gott helyzetüket. Ilymódon, mint eddig is, az a fel adat hárul ránk, hogy minden módon erősítsük hadseregünket, légierőnket és hadiflottánkat. Fegyveres erőink nek és az egész demokratikus tábor fegyveres erőinek állandó harci ké­szültsége a leghathatósabb biztosíték bármilyen eshetőségre. Hadseregünk és hadiflottánk azért van, hogy megvédje hazáját, őrizze a szovjet nép békés munkáját. Mi a béke mellett vagyunk, s békés, a há­ború megelőzésére irányuló politikát folytatunk. Az amerikai kormány és szekértolói azonban elutasítják a szovjet kormánynak a béke biztosí­tását célzó minden javaslatát. Azért utasítják el a szovjet javaslatokat, mert azok aláássák a háborús gyuj­togatók helyzetét, meghiúsítják ag­resszív terveiket. A háborús gyujto­gatók gonosz fenyegetéseket és a legotrombább ijesztgetéseket ordítják világgá a Szovjetunióval szemben. Mi, erre csak ezt mondhatjuk: Hiába erőlködnek, imperialista urak! A nagy szovjet nép nem ijedős, s fenyegetésekkel nem lehet megfé­lemlíteni. Ha pedig komolyra fordul a dolog, népünk meg tudja védeni magát és hazája érdekeit. (Viharos taps.) Szükség esetén a szovjet fegy­veres erők vissza tudnak verni bár­milyen agresszort, úgy, ahogy azt a szovjet hadművészet szabályai előír­ják. (Viharos taps.) Elvtársak! Pártunk jelenlegi kon­gresszusa a Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom 35. évfordulója előtti napokban végzi munkáját. Az Októberi Forradalom előestéjén Oroszország a pusztulás szélén állt. az a veszély fenyegette, hogy elve­szíti nemzeti függetlenségét és a kül­földi imperialisták gyarmatává válik Az országot vezető osztályai, a föl­desurak és a tőkések juttatták ebbe a helyzetbe. A Nagy Októberi Szocialista For­radalom új korszakot nyitott meg hazánk történetében. Pártunk meg szervezte a munkásosztály és a dol­gozó parasztság szövetségét s a for­radalom eredményeként kivívta a tő­kések és földesurak hatalmának meg­döntését, a proletárdiktatúra meg­szervezését, a kapitalizmus felszámo­lását, az ember ember általi kizsák­mányolásának megszüntetését, és biz­tosította a társadalom kiépítését. Népünk a párt vezetésével végre­hajtotta a nagy Lenin végakaratát: gazdaggá és hatalmassá tette orszá­gunkat. Pártunk fő feladata most a kom­munista társadalom felépítése a szo­cializmusból a kommunizmusba való fokozatos átmenet útján.. Ezen az úton fontos lépés előre a sztálini ötö­dik ötéves terv teljesitése. Népünk győzelmei történelmi je­lentőséggel bírnak. Már régen elju­tottunk fejlődésünknek abba a szaka­szába, amikor a világ dolgozói lát­ják annak a nagy ügynek érzékelhető eredményeit, amelynek megvalósítá­sán dolgozunk. A szocialista építés sikereinek eredményeként országunk a világ dolgozóinak és haladószelle­mü embereinek vonzási központja lett. Országunk példája megmutatja afe előítéletektől mentes embereknek, mire képesek a dolgozók, ha maguk igazgatják államukat, s ha olyan párt vezeti őket, mint a mi pártunk. Pártunk erejének forrása az élen­járó elmélet, a marxizmus-leninizmus elmélete, amely vezérli. Pártunk ere­jének forrása — szoros, megbontha­tatlan kapcsolata a néppel, az a ké­pesség, hogy fel tudja sorakoztatni a tömegeket a történelmi feladatok megoldására Pártunk erejének forrá­sa — sziklaszilárd egysége. Pártunk egységbe forrva, szorosan lenini-sztálini Központi Bizottsága, Sztálin elvtárs köré tömörülve érke­zett el XIX. kongresszusához. (Viha­ros taps.) Éljen pártunk nagy és legyőzhetet­len zászlaja, Lenin-Sztálin zászlaja! (Szűnni nem akaró taps.) Éljen vezérünk és tanítómesterünk, a nagy Sztálin! (Viharos, szűnni nem akaró taps. A küldöttek felállnak és éltetik Sztálin elvtársat: „Éljen a nagy Sztálin! Hurrá!") Az október 10-i délelőtti ülés Moszkva, október 11. TASZSZ). Az SzK(b)P XIX. kongresszusa október 10-én folytatta munkáját. »A délelőtti ülés M. D. Bagirov elnökle. tével nyilt meg. A kongresszus át­tért a 4 napirendi pont — sMódOsi­tások az SzK(b)P szervezeti sza. bályzatában« — tárgyalására. N. Sz. Hruscsev, az SzK(b)P Központi Bi­zottságának titkára kapott szót, hogy megtartsa előadói beszédét. A kongresszus viharos, hosszantartó tapssal fogadta N. Sz. Hruscsev elv­társat. Országunk sikereit annak köszön­hetjük — mondotta N. Sz. Hruscsev — hogy a párt a zseniális sztálini célkitűzések valóraváltása érdeké­ben fáradhatatlanul végezte nagy szervező munkáját a tömegek között. A párt szervező munkája eggyé for. rasztotta és a közös célra irányítót ta a szovjet emberek minden erő­feszítését.: a háború kemény éveiben az ellenség szétverésére, a háború utáni időszakban a népgazdaság gyors újjáépítésére és továbbfejlesz­tésére. a kommunista érútés tervei­nek sikeres teljesítésére. Most. amikor a szovjet nép új erő vei harcol a kommunista társadalom felépítését szolgáló nagy munkapro. gramm végrehajtásáért, egyre foko­zódik a kommunista párt irányító és szervező szerepe, szervező és esz­mei-nevelőmunkájának jelentősége. Az előttünk álló feladatok még na­gyotfb követelményeket támasztanak a pártszervezetekkel, minden kom­munistával szemben. Ezeket a köve. telményeket tekintetbe kell venni a pártmunka és a pártépítés gyakor­latában. Pártunk — folytatta N. Sz. Hrus­csev — az új helyzettől és új fe! adatoktól függően állandóan töké­letesíti munkamódszereit, módosítja a pártépítés formáit. A XVIII. párt­kongresszus óta a párt a pártépi tés új tapasztalataival gazdagodott. Ezeket a tapasztalatokat kifejezés­re kell juttatni a part szervezeti szabályzatában. Figyelembe kell ven­ni azt a körülményt is, hogy a leg­utóbbi kongresszuson elfogadott szer_ vezeti szabályzat egyes pontjai el­avultak. Emiatt a párt szervezeti szabályzatát ki kell egészíteni és módosítani kell. Hruscsev elvtárs a továbbiakban áttért azoknak a konkrét módosítá soknak és kiegészítéseknek meg okolására, amelyeket az SzK(b)P Központi Bizottsága a XIX. kon­gresszus elé terjeszt. Ezeket a mó­dosításokat és kiegészítéseket az egész párt megtárgyalta még a kon­gresszus előtt. A szervezeti szabályzatnak a kongresszus elé terjesztett terveze­te hatalmas szervező és mozgósíto erejű okmány. Fontos eszköze lesz annak, hogy a kommunisták, a párt és az állam káderei még fokozottab­ban a leninizmus, a párton belüli demokrácia, valamint a kritika és az önkritika további kibontakozta­tásánál: szellemében nevelődjenek. A szervezeti szabályzat új, még maga sabb színvonalra emeli a párt szer. vezö munkáját. Hruscsev elvtárs ezekkel a sza­vakkal fejezte be előadói beszédét: — Éljen a hatalmas kommunista párt. am»Iy magabiztosan vezeti a szovjet népet új győzelmek, a kom munizmus diadala felé! Éljen Sztálin elvtárs, a párt és a nép bölcs e­zére, valamennyi győzelmünk lelke sítője és szervezője! A kongresszus ezeket a szavakat viharos, hosszantartó tapssal fogad ta, mindenki felállt. N. Sz. Hruscsev ^Módosítások az SzK(b)P szervezeti szabályzatában;, című előadói beszédéhez elsőnek M. F. Skirjatov (Moszkva) szólt hoz­zá. A kommunista párt Lenin zászla ja alatt, Sztálin elvtárs vezetésével harcok és győzelmek nagyszerű útját járta be és az elért sikerek alapján tevékenységének főfeladatá­vá a kommunista társadalom felépí­tését tette — kezdte beszédét M. F. Skirjatov. majd így folytatta. A szocializmusból a kommuniz­musba való átmenet nagy követel­ményeket támaszt a párt tagjaival szemben. A szeivezeti szabályzat tervezete — amelynek alkotója Sztálin elvtárs — kifejti ezeket a követelményeket. A módosított szer­vezeti szabályzat megköveteli, hogy a párt minden tagja fokozottabban legyen felelős a párt ügyéért hatá­rozatainak végrehajtásáért! Ez a tervezet még magasabbra emeli a kommunista párt tagjának megtisz­telő címét és jelentőségét. A szer. vezeti szabályzat szabatosan és a legvilágosabban kifejti a kommunis ta kötelességeit és szigorúan meg­szabja, ki lehet a párt tagja. Valamennyi pártszervezet legfon tosabb faladata, hogy minden esz­közzel fokozza a pártellenőrzést, a párthatározatok végrehajtásának fe­lülvizsgálását, a kritika és önkriti­ka fejlesztiésát, a párt és állami fegyelem szilárdítását. Skirjatov elvtárs ezután arról be­szélt, milyen nagyjelentőségű, hogy figyelemmel kezeljék a pártszerve­zetekhez érkező leveleket bejelenté­seket. Tényeket sorakoztatott fel annak bizonyítására, hogy egyes he­lyeken nem helyesen kezelik a leve. lek és bejelentések megvizsgálásának ügyét, elnyomják a kritikát. Minden eszközzel védelmezni kell azokat, alkik segítenek feltárni a hiányossá­gokat. Ugyanakkor le kell leplezni és szigorúan meg kell büntetni a rágalmazókat. Pártunk minden eddi­ginél egységesebb, eggyéforrottabb, tömörebb. Magabiztosan halad előre a kommunista társadalom építésének sztálini útján — mondotta befejezé. sül M. F. Skirjatov. Ezután Maurice Thorez, a Fran­cia Kommunista Párt főtitkára mondta el üdvözlő beszédét. A kül­döttek viharos, hosszantartó taps­sal köszöntötték a francia nép ve­zérét. (Beszédét lapunk 4. oldalán közöljük.) A Francia Kommunista Párt főtit­kára után Furceva küldött (Moszk­va) kapott szót. — Azok az óriási feladatok — mondotta — amelyek a szocializmus 1x51 a kommunizmusba való fokoza­tos átmenet viszonyai között orszá gunk előtt állnak, az egész pártmun ka további megjavítását követelik. A XVin. kongresszus óta eltelt idő alatt nagy tapasztalatokat gyűj­töttünk a pártépítés terén. N. Sz. Hruscsev beszámolójában meggyő­zően mutat rá annak szükségességé­re, hogy ezek a tapasztalatok kife jezésre jussanak a szervezeti sza­bályzatban. Az új politikai feladatok következtében eszközölt módosítások arra irányulnak, hogy szüntelenül tökéletesítsük a párt szervezeti fegy­verét, emeljük a párt harckészségét. A moszkvai kommunisták, amikor egyöntetűen jóváhagyják a módo­sított szervezeti szabályzat terveze­tét, különösen nagyjelentőséget tu­lajdonítanak a kritika és önkritika fejlesztésére vonatkozó követelmé­nyeknek. Furceva ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a moszkvai szer­vezetben még távolról sem mindé nütt használják fel a kritikát és ön­kritikát olyan fő módszerként, amely segít feltárni és leküzdeni a munká ban mutatkozó hibákat és hiányos­ságokat. Azokban a szervezetekben, ahol alacsony a kritika és önkriti ka színvonala, nagy mulasztások és hibák fordulnak elő. Furceva arról beszélt, hogy az új szervezeti sza bályzat tervezetét áthatja a kom munisták eszmei pc'itikai nevelésé­ről való sztálini gondoskodás. A szervezeti szabályzat meghatározza a pártszervezeteknek a párttagok és tagjelöltek politikai nevelése továb bí megjavításával kapcsolatos fel adatait. A moszkvai városi pártszer vezet intézkedéseket tesz a marxiz mus.leninizmus propagandájának fokozására és a JÍáderek eszmei, el­méleti színvonalának emelésére. Zimjanyin küldött (Bjeloirussz SZSZK) a többi között a következő­ket mondotta felszólalásában: — Lenin—Sztálin pártjának XIX. kongresszusa egyhangúlag jóváhagy­ta az SzK(b)P Központi Bizottságá­nak politikai vonalát és gyakorlati munkáját. A kongresszus megmutat­ja, milyen világtörténelmi jelentősé­gű győzelmeket aratott a szovjet nép a kommunizmusért vívott harc­ban. A kommunista párt ezeket a győzelmeket helyes politikája és a pártnak e politika végrehajtására irányuló szervező munkája eredmé­nyeképpen érte el. A szervezeti sza­bályzatban eszközölt módosítások arról tanúskodnak, milyen nagy je­lentőséget tulajdonít a párt a szer­vezeti pártépítésnek. A bjelorussz pártszervezet valamennyi tagja egy­hangúlag jóváhagyja a módosított szervezeti szabályzat tervezetét és mélységes elégedettséggel tölti el az, hogy e rendkívül fontos pártdoku­mentum a párt egységének erejének és hatalmának tovább erősítésére irányul — jelentette ki a szónok. — A kommunisták egyhangúlag támo­gatják a párt elnevezésének ponto­sabb meghatározására és fő felada­tainak megállapítására irányuló ja­vaslatot és kifejezik eltökéltségüket, hogy önfeláldozóan harcolnak e fel­adatok megvalósításáért. Poszkrebisev küldött, akit a kon­gresszus részvevői tapssal fogadtak, hangsúlyozta a XIX. pártkongresz­szus történelmi jelentőségét, mint olyan kongresszusét, amely megha­tározza az adott időszak — a kom­munizmus felépítése — fő feladatait. A kommunizmus építése milliók al­kotása: a dolgozók kiapadhatatlan kezdeményezése és újításai, az em­berek magasfokú szervezettsége és fegyelmezettsége, a valóban általános munkahősiesség, a város és a falu dolgozóinak szokatlanul megnöveke­dett, magas kultúrája. A kommuniz­mus annál hamarább köszönhet be, minél jobban és szervezettebben dol­goznak az összes munkaképes szovjet polgárok. A munkához való kommu­nista viszony szempontjából termé­szetesen elsősorban a párttagoknak kell példát mutatntók, mint ahogyan ezt az új szervezeti -szabályzat ter­vezete megállapítja. ^ -:.­Poszkrebisev részletesen kitért az állami és pártfegyéléft erősítésével, a káderek helyes kiválasztásával, el­osztásával és neveléséül, továbbá a kritika és önkritika '-Hrinden módon való fejlesztésével káptsólatos kér­désekre. A párt új szervezeti sza­bályzatának tervezete rgen jól mu­tat rá arra, hogy a pártban nem le­het kétfajta fegyelem, az egyik a vezető, a másik pedig az egyszerű tagok számára. A pártban egy fegye­lem van, egy és ugyanaz a törvény kötelező valamennyi kommunistára, függetlenül érdemeiktől és viselt tisztségüktől. A párt- és szovjet tör­vények tehát kivétel nélkül mindenki számára egységesek. A kommunis­táknak, bárhol dolgozzanak, példát kell mutatniok a párthatározatok és a szovjet törvények teljesítésében. A Lenin—Sztálin pártja előtt álló ha­talmas történelmi feladatok megkö­vetelik, hogy fokozzuk a párttagok­nak és párt ügye iránti felelősségét. Az új szervezeti szabályzat még ma­gasabbra emeli a párttag címének jelentőségét • Ezután Dolores Ibarruri, a Spanyol Kommunista Párt főtitkára szólalt fel. A kongresszus viharos tapssal fogadta Dolores Ibarrurit és beszé­dét is többízben szakította meg a taps. — Az önök személyében, a Szov­jetunió Kommunista Pártja küldöt­tei személyében — mondotta Dolores Ibarruri — üdvözlöm a szovjet né­pet, azt a hős népet, amely a hitle­rista agresszorok elleni nehéz harcok tüzében megmentette a világot a fa­siszta rabságtól és megteremtette annak feltételeit, hogy minden or­szágban gyorsan fejlődhessék a de­mokrácia. — Engedjék meg nekem az elvtár­sak — folytatta a szónok — hogy tiszta szívből jövő, a mélységes tisz­telet és szeretet érzéseit kifejező meghatott szavakkal forduljak nagy vezérünkhöz és tanítónkhoz, a szov­jet nép és az egész világ haladó erői

Next

/
Thumbnails
Contents