Uj Szó, 1952. október (5. évfolyam, 233-259.szám)
1952-10-13 / 243/a. szám, hétfő
1952 október 13. m szó 3 sta (bolsevik) Pártja XIX. kongresszusa lent a „felszabadítás" amerikai módra. A múltban az északamerikai indián törzsek embertelen kiír tását, a fülöpszigeti néppel való kegyetlen leszámolást, a fiatal szovjet köztársaság elleni katonai intervenciót. A „felszabadítás" amerikai módra ma a koreai hódító rablóháború, a békés koreai városok és falvak barbár bombázása, nők és gyermekek kiirtása bombákkal és halált hozó baktériumokkal. Az amerikai imperialisták a „felszabadításról" szóló hazugsággal leplezik rablásukat. De a hazugság nem segit rajtuk. A hazug embert hamarabb utolérik, mint a sánta kutyát. Hazugsággal nem lehet messzire jutni. (Taps.) Ma az Egyesült Államok kormányát komolyan nyugtalanítja az atlanti tömbbe tartozó országok nem kielégítő „politikai és erkölcsi szolidaritása". És nyilvánvalóan ezért dicsérik fel olyan rendkívüli módon az amerikai segélyt, amelyet az ehhez a tömbhöz tartozó országok kapnák. Eléggé ismert azonban, hogy mit jelent az amerikai „segély". Ezeknek az országoknak a nyílt kirablását és amerikai uralom alá rendelését jelenti. Az amerikai kormány „segélyt" nyújt csatlósainak és ezzel kapcsolatban ahhoz a kapitalista világban általános szabályhoz ragaszkodik, hogy „azt adja az isten neked, ami nekünk nem kell", így szabadul meg a nyakán maradt áruktól és az elavult fegyverzettől. A más országoknak nyújtott katonai és gazdasági segélyt arra használják fel, hogy ezeket az országokat bevonják az aktív világháborús készülődésekbe. Sztálin elvtárs a kapitalista világ mai helyzetét jellemezve ezt mondja: „Látszólag minden „rendjén van". Az Amerikai Egyesült Államok arra kényszerítették Nyugat-Európát, Ja pánt és a többi kapitalista országot, hogy összébb húzzák a nadrágszíjukat; Németország (Nyugat-Németország), Anglia, Franciaország, Olaszország, Japán az Egyesült Államok karmaiba került és engedelmesen teljesiti annak parancsait. Helytelen len ne azonban azt gondolni, hogy „örök időkre" minden „rendjén lesz", hogy ezek az országok vég nélkül tűrni fogják az Egyesült Államok uralmát és jármát, hogy nem próbálnak kiszabadulni az amerikai rabságból és az önálló fejlődés útjára lépni." Az északatlanti tömb részvevőinek ellentétei és belső nehézségei megakadályozzák őket agresszív terveik megvalósításában. De még jobban akadályozza őket ebben a béke és a demokrácia hatalmas tábora. A népi demokratikus államok dolgozói kommunista és munkáspártjaik vezetésével kiemelkedő sikereket értek el a gazdasági és társadalmi élet minden terén. Ezek a sikerek szemléltetően tanúsítják, hogy a demokratikus tábor országai ma sokkal erősebbek, mint a háború előtt, régi népellenes rendszeszereik idején voltak. A népi demokratikus tábor országai állandó gazdasági együttműködést teremtettek meg egymás között. Ennek az együttműködésnek alapja az őszinte segiteniakarás és a közös gazdasági fellendülés elérésének szándéka, ami biztosítja az ipar fejlődésének gyors ütemét ezekben az országokban. Ebben különbözik az országok egymás közötti viszonya a szocializmus világában és a kapitalizmus világában. A tőkés világban az uralkodás és alávetés viszonyai a gazdaságilag gyenge országok tönkretételére és leigázására, míg itt nálunk a népek egyenjogúságának és testvéri barátságának viszonyai közös gazdasági fellendülésre vezetnek. A béke és demokrácia táborát, az Elbától egészen a Csendes-óceánig, a békés építés lelkesedése és a béke tartós fenntartásának szándéka hatja át. Fontos azonban hangsúlyoznunk azt, hogy ez a tábor szükség esetére teljesen korszerű és elég erős fegyveres erőkkel rendelkezik. Tudják meg a tőkés urak és jusson mindig eszükbe, hogy egy új világháború veszélyesebb a kapitalizmus számára, mint a demokratikus tábor számára. Ha mégis háborút robbantanának ki, az hatalmas fegyveres ellenállást váltana ki aa ftsszes az egész világ tudja, hogy mit je- | szabadságszerető nép részéről. A szabadságszerető népek minden erejüket latba vetnék, hogy egyszersminďenkorra végezzenek a kapitalizmussal. (Viharos taps.) E körülmények között kötelesek vagyunk állandóan magasfokú éberséget tanúsítani és fokozni felkészültségünket az agresszorok visszaverésé- • re. A történelem tanulságai azt mutatják, hogy minél jobban gyengülnek az imperializmus pozíciói, annál inkább fokozódik az imperialista háborús kalandok veszélye, az imperialisták annál inkább a Szovjetunió rovására akarják, megjavítani megingott helyzetüket. Ilymódon, mint eddig is, az a fel adat hárul ránk, hogy minden módon erősítsük hadseregünket, légierőnket és hadiflottánkat. Fegyveres erőink nek és az egész demokratikus tábor fegyveres erőinek állandó harci készültsége a leghathatósabb biztosíték bármilyen eshetőségre. Hadseregünk és hadiflottánk azért van, hogy megvédje hazáját, őrizze a szovjet nép békés munkáját. Mi a béke mellett vagyunk, s békés, a háború megelőzésére irányuló politikát folytatunk. Az amerikai kormány és szekértolói azonban elutasítják a szovjet kormánynak a béke biztosítását célzó minden javaslatát. Azért utasítják el a szovjet javaslatokat, mert azok aláássák a háborús gyujtogatók helyzetét, meghiúsítják agresszív terveiket. A háborús gyujtogatók gonosz fenyegetéseket és a legotrombább ijesztgetéseket ordítják világgá a Szovjetunióval szemben. Mi, erre csak ezt mondhatjuk: Hiába erőlködnek, imperialista urak! A nagy szovjet nép nem ijedős, s fenyegetésekkel nem lehet megfélemlíteni. Ha pedig komolyra fordul a dolog, népünk meg tudja védeni magát és hazája érdekeit. (Viharos taps.) Szükség esetén a szovjet fegyveres erők vissza tudnak verni bármilyen agresszort, úgy, ahogy azt a szovjet hadművészet szabályai előírják. (Viharos taps.) Elvtársak! Pártunk jelenlegi kongresszusa a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 35. évfordulója előtti napokban végzi munkáját. Az Októberi Forradalom előestéjén Oroszország a pusztulás szélén állt. az a veszély fenyegette, hogy elveszíti nemzeti függetlenségét és a külföldi imperialisták gyarmatává válik Az országot vezető osztályai, a földesurak és a tőkések juttatták ebbe a helyzetbe. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom új korszakot nyitott meg hazánk történetében. Pártunk meg szervezte a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségét s a forradalom eredményeként kivívta a tőkések és földesurak hatalmának megdöntését, a proletárdiktatúra megszervezését, a kapitalizmus felszámolását, az ember ember általi kizsákmányolásának megszüntetését, és biztosította a társadalom kiépítését. Népünk a párt vezetésével végrehajtotta a nagy Lenin végakaratát: gazdaggá és hatalmassá tette országunkat. Pártunk fő feladata most a kommunista társadalom felépítése a szocializmusból a kommunizmusba való fokozatos átmenet útján.. Ezen az úton fontos lépés előre a sztálini ötödik ötéves terv teljesitése. Népünk győzelmei történelmi jelentőséggel bírnak. Már régen eljutottunk fejlődésünknek abba a szakaszába, amikor a világ dolgozói látják annak a nagy ügynek érzékelhető eredményeit, amelynek megvalósításán dolgozunk. A szocialista építés sikereinek eredményeként országunk a világ dolgozóinak és haladószellemü embereinek vonzási központja lett. Országunk példája megmutatja afe előítéletektől mentes embereknek, mire képesek a dolgozók, ha maguk igazgatják államukat, s ha olyan párt vezeti őket, mint a mi pártunk. Pártunk erejének forrása az élenjáró elmélet, a marxizmus-leninizmus elmélete, amely vezérli. Pártunk erejének forrása — szoros, megbonthatatlan kapcsolata a néppel, az a képesség, hogy fel tudja sorakoztatni a tömegeket a történelmi feladatok megoldására Pártunk erejének forrása — sziklaszilárd egysége. Pártunk egységbe forrva, szorosan lenini-sztálini Központi Bizottsága, Sztálin elvtárs köré tömörülve érkezett el XIX. kongresszusához. (Viharos taps.) Éljen pártunk nagy és legyőzhetetlen zászlaja, Lenin-Sztálin zászlaja! (Szűnni nem akaró taps.) Éljen vezérünk és tanítómesterünk, a nagy Sztálin! (Viharos, szűnni nem akaró taps. A küldöttek felállnak és éltetik Sztálin elvtársat: „Éljen a nagy Sztálin! Hurrá!") Az október 10-i délelőtti ülés Moszkva, október 11. TASZSZ). Az SzK(b)P XIX. kongresszusa október 10-én folytatta munkáját. »A délelőtti ülés M. D. Bagirov elnökle. tével nyilt meg. A kongresszus áttért a 4 napirendi pont — sMódOsitások az SzK(b)P szervezeti sza. bályzatában« — tárgyalására. N. Sz. Hruscsev, az SzK(b)P Központi Bizottságának titkára kapott szót, hogy megtartsa előadói beszédét. A kongresszus viharos, hosszantartó tapssal fogadta N. Sz. Hruscsev elvtársat. Országunk sikereit annak köszönhetjük — mondotta N. Sz. Hruscsev — hogy a párt a zseniális sztálini célkitűzések valóraváltása érdekében fáradhatatlanul végezte nagy szervező munkáját a tömegek között. A párt szervező munkája eggyé for. rasztotta és a közös célra irányítót ta a szovjet emberek minden erőfeszítését.: a háború kemény éveiben az ellenség szétverésére, a háború utáni időszakban a népgazdaság gyors újjáépítésére és továbbfejlesztésére. a kommunista érútés terveinek sikeres teljesítésére. Most. amikor a szovjet nép új erő vei harcol a kommunista társadalom felépítését szolgáló nagy munkapro. gramm végrehajtásáért, egyre fokozódik a kommunista párt irányító és szervező szerepe, szervező és eszmei-nevelőmunkájának jelentősége. Az előttünk álló feladatok még nagyotfb követelményeket támasztanak a pártszervezetekkel, minden kommunistával szemben. Ezeket a köve. telményeket tekintetbe kell venni a pártmunka és a pártépítés gyakorlatában. Pártunk — folytatta N. Sz. Hruscsev — az új helyzettől és új fe! adatoktól függően állandóan tökéletesíti munkamódszereit, módosítja a pártépítés formáit. A XVIII. pártkongresszus óta a párt a pártépi tés új tapasztalataival gazdagodott. Ezeket a tapasztalatokat kifejezésre kell juttatni a part szervezeti szabályzatában. Figyelembe kell venni azt a körülményt is, hogy a legutóbbi kongresszuson elfogadott szer_ vezeti szabályzat egyes pontjai elavultak. Emiatt a párt szervezeti szabályzatát ki kell egészíteni és módosítani kell. Hruscsev elvtárs a továbbiakban áttért azoknak a konkrét módosítá soknak és kiegészítéseknek meg okolására, amelyeket az SzK(b)P Központi Bizottsága a XIX. kongresszus elé terjeszt. Ezeket a módosításokat és kiegészítéseket az egész párt megtárgyalta még a kongresszus előtt. A szervezeti szabályzatnak a kongresszus elé terjesztett tervezete hatalmas szervező és mozgósíto erejű okmány. Fontos eszköze lesz annak, hogy a kommunisták, a párt és az állam káderei még fokozottabban a leninizmus, a párton belüli demokrácia, valamint a kritika és az önkritika további kibontakoztatásánál: szellemében nevelődjenek. A szervezeti szabályzat új, még maga sabb színvonalra emeli a párt szer. vezö munkáját. Hruscsev elvtárs ezekkel a szavakkal fejezte be előadói beszédét: — Éljen a hatalmas kommunista párt. am»Iy magabiztosan vezeti a szovjet népet új győzelmek, a kom munizmus diadala felé! Éljen Sztálin elvtárs, a párt és a nép bölcs ezére, valamennyi győzelmünk lelke sítője és szervezője! A kongresszus ezeket a szavakat viharos, hosszantartó tapssal fogad ta, mindenki felállt. N. Sz. Hruscsev ^Módosítások az SzK(b)P szervezeti szabályzatában;, című előadói beszédéhez elsőnek M. F. Skirjatov (Moszkva) szólt hozzá. A kommunista párt Lenin zászla ja alatt, Sztálin elvtárs vezetésével harcok és győzelmek nagyszerű útját járta be és az elért sikerek alapján tevékenységének főfeladatává a kommunista társadalom felépítését tette — kezdte beszédét M. F. Skirjatov. majd így folytatta. A szocializmusból a kommunizmusba való átmenet nagy követelményeket támaszt a párt tagjaival szemben. A szeivezeti szabályzat tervezete — amelynek alkotója Sztálin elvtárs — kifejti ezeket a követelményeket. A módosított szervezeti szabályzat megköveteli, hogy a párt minden tagja fokozottabban legyen felelős a párt ügyéért határozatainak végrehajtásáért! Ez a tervezet még magasabbra emeli a kommunista párt tagjának megtisztelő címét és jelentőségét. A szer. vezeti szabályzat szabatosan és a legvilágosabban kifejti a kommunis ta kötelességeit és szigorúan megszabja, ki lehet a párt tagja. Valamennyi pártszervezet legfon tosabb faladata, hogy minden eszközzel fokozza a pártellenőrzést, a párthatározatok végrehajtásának felülvizsgálását, a kritika és önkritika fejlesztiésát, a párt és állami fegyelem szilárdítását. Skirjatov elvtárs ezután arról beszélt, milyen nagyjelentőségű, hogy figyelemmel kezeljék a pártszervezetekhez érkező leveleket bejelentéseket. Tényeket sorakoztatott fel annak bizonyítására, hogy egyes helyeken nem helyesen kezelik a leve. lek és bejelentések megvizsgálásának ügyét, elnyomják a kritikát. Minden eszközzel védelmezni kell azokat, alkik segítenek feltárni a hiányosságokat. Ugyanakkor le kell leplezni és szigorúan meg kell büntetni a rágalmazókat. Pártunk minden eddiginél egységesebb, eggyéforrottabb, tömörebb. Magabiztosan halad előre a kommunista társadalom építésének sztálini útján — mondotta befejezé. sül M. F. Skirjatov. Ezután Maurice Thorez, a Francia Kommunista Párt főtitkára mondta el üdvözlő beszédét. A küldöttek viharos, hosszantartó tapssal köszöntötték a francia nép vezérét. (Beszédét lapunk 4. oldalán közöljük.) A Francia Kommunista Párt főtitkára után Furceva küldött (Moszkva) kapott szót. — Azok az óriási feladatok — mondotta — amelyek a szocializmus 1x51 a kommunizmusba való fokozatos átmenet viszonyai között orszá gunk előtt állnak, az egész pártmun ka további megjavítását követelik. A XVin. kongresszus óta eltelt idő alatt nagy tapasztalatokat gyűjtöttünk a pártépítés terén. N. Sz. Hruscsev beszámolójában meggyőzően mutat rá annak szükségességére, hogy ezek a tapasztalatok kife jezésre jussanak a szervezeti szabályzatban. Az új politikai feladatok következtében eszközölt módosítások arra irányulnak, hogy szüntelenül tökéletesítsük a párt szervezeti fegyverét, emeljük a párt harckészségét. A moszkvai kommunisták, amikor egyöntetűen jóváhagyják a módosított szervezeti szabályzat tervezetét, különösen nagyjelentőséget tulajdonítanak a kritika és önkritika fejlesztésére vonatkozó követelményeknek. Furceva ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a moszkvai szervezetben még távolról sem mindé nütt használják fel a kritikát és önkritikát olyan fő módszerként, amely segít feltárni és leküzdeni a munká ban mutatkozó hibákat és hiányosságokat. Azokban a szervezetekben, ahol alacsony a kritika és önkriti ka színvonala, nagy mulasztások és hibák fordulnak elő. Furceva arról beszélt, hogy az új szervezeti sza bályzat tervezetét áthatja a kom munisták eszmei pc'itikai neveléséről való sztálini gondoskodás. A szervezeti szabályzat meghatározza a pártszervezeteknek a párttagok és tagjelöltek politikai nevelése továb bí megjavításával kapcsolatos fel adatait. A moszkvai városi pártszer vezet intézkedéseket tesz a marxiz mus.leninizmus propagandájának fokozására és a JÍáderek eszmei, elméleti színvonalának emelésére. Zimjanyin küldött (Bjeloirussz SZSZK) a többi között a következőket mondotta felszólalásában: — Lenin—Sztálin pártjának XIX. kongresszusa egyhangúlag jóváhagyta az SzK(b)P Központi Bizottságának politikai vonalát és gyakorlati munkáját. A kongresszus megmutatja, milyen világtörténelmi jelentőségű győzelmeket aratott a szovjet nép a kommunizmusért vívott harcban. A kommunista párt ezeket a győzelmeket helyes politikája és a pártnak e politika végrehajtására irányuló szervező munkája eredményeképpen érte el. A szervezeti szabályzatban eszközölt módosítások arról tanúskodnak, milyen nagy jelentőséget tulajdonít a párt a szervezeti pártépítésnek. A bjelorussz pártszervezet valamennyi tagja egyhangúlag jóváhagyja a módosított szervezeti szabályzat tervezetét és mélységes elégedettséggel tölti el az, hogy e rendkívül fontos pártdokumentum a párt egységének erejének és hatalmának tovább erősítésére irányul — jelentette ki a szónok. — A kommunisták egyhangúlag támogatják a párt elnevezésének pontosabb meghatározására és fő feladatainak megállapítására irányuló javaslatot és kifejezik eltökéltségüket, hogy önfeláldozóan harcolnak e feladatok megvalósításáért. Poszkrebisev küldött, akit a kongresszus részvevői tapssal fogadtak, hangsúlyozta a XIX. pártkongreszszus történelmi jelentőségét, mint olyan kongresszusét, amely meghatározza az adott időszak — a kommunizmus felépítése — fő feladatait. A kommunizmus építése milliók alkotása: a dolgozók kiapadhatatlan kezdeményezése és újításai, az emberek magasfokú szervezettsége és fegyelmezettsége, a valóban általános munkahősiesség, a város és a falu dolgozóinak szokatlanul megnövekedett, magas kultúrája. A kommunizmus annál hamarább köszönhet be, minél jobban és szervezettebben dolgoznak az összes munkaképes szovjet polgárok. A munkához való kommunista viszony szempontjából természetesen elsősorban a párttagoknak kell példát mutatntók, mint ahogyan ezt az új szervezeti -szabályzat tervezete megállapítja. ^ -:.Poszkrebisev részletesen kitért az állami és pártfegyéléft erősítésével, a káderek helyes kiválasztásával, elosztásával és neveléséül, továbbá a kritika és önkritika '-Hrinden módon való fejlesztésével káptsólatos kérdésekre. A párt új szervezeti szabályzatának tervezete rgen jól mutat rá arra, hogy a pártban nem lehet kétfajta fegyelem, az egyik a vezető, a másik pedig az egyszerű tagok számára. A pártban egy fegyelem van, egy és ugyanaz a törvény kötelező valamennyi kommunistára, függetlenül érdemeiktől és viselt tisztségüktől. A párt- és szovjet törvények tehát kivétel nélkül mindenki számára egységesek. A kommunistáknak, bárhol dolgozzanak, példát kell mutatniok a párthatározatok és a szovjet törvények teljesítésében. A Lenin—Sztálin pártja előtt álló hatalmas történelmi feladatok megkövetelik, hogy fokozzuk a párttagoknak és párt ügye iránti felelősségét. Az új szervezeti szabályzat még magasabbra emeli a párttag címének jelentőségét • Ezután Dolores Ibarruri, a Spanyol Kommunista Párt főtitkára szólalt fel. A kongresszus viharos tapssal fogadta Dolores Ibarrurit és beszédét is többízben szakította meg a taps. — Az önök személyében, a Szovjetunió Kommunista Pártja küldöttei személyében — mondotta Dolores Ibarruri — üdvözlöm a szovjet népet, azt a hős népet, amely a hitlerista agresszorok elleni nehéz harcok tüzében megmentette a világot a fasiszta rabságtól és megteremtette annak feltételeit, hogy minden országban gyorsan fejlődhessék a demokrácia. — Engedjék meg nekem az elvtársak — folytatta a szónok — hogy tiszta szívből jövő, a mélységes tisztelet és szeretet érzéseit kifejező meghatott szavakkal forduljak nagy vezérünkhöz és tanítónkhoz, a szovjet nép és az egész világ haladó erői