Uj Szó, 1952. október (5. évfolyam, 233-259.szám)

1952-10-13 / 243/a. szám, hétfő

2 m si® 1952 október 13 A Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja XIX. kongresszusa eme győzelmek örökkön-örökké élni fognak. Minden egyes győzelem arannyal írt oldal népünk haditörté aelmében. (Viharos taps.) Csapataink legdicsőbb győzelmei, amelyek a hitleri Németország szétverését és feltétel nélküli megadását eredményezték, a következők voltak: a német fasiszta csapatok szétverése Moszkva alatt, ami szétzúzta a fővárosunk bekerítésére és bevételére irányuló ellenséges terveket és ezzel együtt a „villámháború" tériét is; a nagy sztálingrádi csata, amelynek befejezéseképpen bekerítettük, szétzúztuk és fogságbaejtettük az ellenség 330.000 főnyi válogatott hadseregét és amely a nagy fordulat kezdetét jelentette a második világháború menetében; a hitleri csapatok szétverése a Kaukázus előhegyságeiben, ami meghiúsította a k öol aj vidékeinkhez vezető áttörés ellenséges terveit, valamint azokat a terveket, hogy fő tartalékainkat délre vonják el; a kurszki csata, amely véget vetett a hitleristák támadó stratégiájának; az 1944. évi tíz pusztító sztálini csapás, amely biztosította a hadmüveletek áthelyezését hazánk határain túlra és a hitleri tömb teljes széthullásához vezetett; az 1945. év befejező győzelmei a ragyogó keletporoszországi Visztulái, oderai, budapesti és bécsi hadmüveletekkel és végül: Berlin bevétele. Nem szabad megfeledkezni csapatainknak az imperialista Japán szétverését szolgáló sikeres hadműveleteiről sem. E győzelmek mindegyike az egyszerű katonák és minden rendfokozatú parancsnokok bátorságának, hősiességének és példa nélkül álló hőstetteinek, valamint a hátország dolgozói hősies erőfeszítéseinek eredménye. A szovjet emberek munkájukkal és katonai tudásukkal, verejtékükkel és vérükkel vívták ki a dicső győzelmeket és mentették meg országukat a leigázástój. (Taps.) E győzelmek mindegyike konkrét megtestesülése a szovjet hadművészetnek, a szovjet tisztek és tábornokok mesteri tudásának, a sztálini haditudomány diadalának. Sztálin elvtárs, legfelső főparancsnokunk és vezérünk, hadvezéri művészete diadalának. (Hosszantartó viharos taps.) Sztálin elvtárs vezette a szovjet nép és fegyveres erői harcát a külföldi betörés ellen. Az ő közvetlen vezetésével, az ő lángeszű elgondolásai alapján készítették elö és valósították meg a Nagy Honvédő Háború valamennyi döntő hadmüveletét, a hitleri Németország, s az imperialista Japán szétzúzását. Amikor a fasizmus erői felett aratott győzelmünkről beszélünk feltétlenül meg kell emlékeznünk arról, hogy e győzelem kivívásához a Szovjet Hadsereg mellett a dicső lengyel hadsereg és a csehszlovák hadtest is hozzájárul. (Taps.) Mindkettő a háború idején alakult a Szovjetunió területén. A lengyel és csehszlovák egységek vállvetve küzdöttek a szovjet csapatokkal a közös ellenség ellen, tettekkel mutatták meg vitézségüket és katonai tu_ dásukat. Sztálin elvtárs, a legfelső főparancsnok többízben megemlékezett hadparancsaiban sikeres hadműveleteikről. A háború utolsó szakaszában a román és a bolgár hadsereg is bekapcsolódott a fasizmus ellsni harcba és szintén jó harci tulajdonságokat tanúsított. Országunk a háborúból erősen és szilárdan került ki. Az imperialistáknak a Szovjetunió meggyengülő séhez és kimerüléséhez fűzött reményei csődöt mondottak. Győzelmünk folytán a közép- és délkeleteurópai népek lehetőséghez jutottak, hogy megdöntsék a földbirtokosok é

s t ;kések uralmát, és népi demokratikus rendszert teremtsenek országukban. Annak következtében, hogy ezek az országok és még egy sor ázsiai ország kiesett a kapitalizmu., rend. szeréből, ma már az emberiség egy. harmada egyszer és mindenkorra megszabadult az imperialista járomtól. A háború eredményei az egész világnak megmutatták, hogy a mi Szovj atuni ónk milyen hatalmas erő. A háború utáni évek újból megmutatták államunk erejét. A háború utáni időszak feladatainak megoldásában szintén sok nehézség merült feí a szovjet nép előtt, mert az országunk gazdasági életét ért. háborús pusztítások igen nagyoknak bizonyultak. A Szovjet unió ellenségei erre is alapozták számításaikat. Abban reménykedtek, hogy saját erőnkből nem tudjuk leküzdeni a nehézségeket. A kommunista párt vezette szovjet nép azonban becsülettel állotta ki ezeket a súlyos megpróbáltatásokat, nemcsak ahhoz talált erőt es lehetőséget, hogy behegessze a háborúokozta sebeket, hanem ahhoz is, hogy megszervezze az iparnak és a közlekedésnek, a mezőgazdaságnak, a kultúrának és a dolgozók anyagi jólétének hatalmas fellendítését. a negyedik ötéves terv évei alatt értük el. A negyedik ötéves terv eredményeit mindenki jól ismeri. A negyedik ötéves terv sikeres teljesítése pártunk politikájának új győzelme volt. A Szovjetuniónak a háborúban aratott történelmi jelentőségű győzelmei és a háború utáni időszakban kivívott nagyszerű sikerek eredményeképpen országunk úgy megerősödött, mint még soha azelőtt. Minden túlzás nélkül elmondhat juk, hogy nincs, de nem is lehet egyetlen burzsoá országban sem olyan szilárd, megingathatatlan belső helyzet, amilyen most van a Szovjetunióban. (Taps.) A Szovjetunió most elsőrendű iparral, jól fejlett közlekedéssel, nagytarmelékenységű mezőgazdasággal rendelkező, szüárd szocialista állam Országunk gazdasági életét állami népgazdasági terv szabja meg, amelynek célja, hogy növelje a társadalmi vagyont, állandóan emelje a dolgozók anyagi é

s kulturális színvonalát, szilárdítsa a Szovjetunió függetlenségét és fokozza védelmi képességét. A Szovjetunió fejlesztését szolgáló ötödik ötéves tervnek a kongroszszus elé terjesztett irányelv-tervezete ezeknek a feladatoknak megoldását célozza. A tervezetben megtestesült a szocialista rend nagy ereje és kifejezésre jutott a szocializmus alapvető gazdasági törvénye. amelynek lényege, hogy biztosítsa az egész társadalom állandóan növekvő anyagi és kulturális szükségleteinek maximális kielégítését a szocialista termelés szüntelen fejlesztése és tökéletesítése útján, a legfejlettebb technika alapján. Erről beszél mindenekelőtt az a tény, hogy az irányelv-tervezet mintegy 70 százalékban állapítja meg az ipari termelés színvonalának emelését az ötéves terv folyamán, az ipari össztermelés mintegy 12 százalékos átlagos évi növekedése « a termelőeszközök gyártásának túlnyomó növekedése mellett. Ennek eredményeképpen az ipari termelés volumene 1955-ben az 1940hez viszonyítva háromszorosára növekszik. Ugyanerről tanúskodik vezető iparágaink gyors fejlődési üteme, az a tény, hogy a nemzeti jövedelem az ötéves terv alatt legalább 60 százalékkal növekedik, továbbá, hogy a munkások és alkalmazottak reálbére legalább 35 százalékkal, a kolhozparasztok jövedelme legalább 40 százalékkal emelkedik, nagymértékben megnövekszik az áruforgalom, továbbá ezt mutatja még sok má

s mutatószám is. Azok a feladatok, amelyekről az ötödik ötéves tervre vonatkozó irányelvek tervezete beszél, biztosít, ják az élenjáró technikai gépek, szerszámgépek, precíziós készülékek további hatalmas fejlődését, ami azt eredményezi, hogy ennek megfelelően növekszik a magas szakképzettségű káderek, mérnökök, technikusok és munkások száma. Ez nagyjelentőségű lesz mind hazánk gazdaságának további erősíté. se, mind az ország védelmi készségének emelése szempontjából, mert a korszerű háború a fegyverzetnek számos olyan fajtáját követeli, amely a tudomány és a technika legújabb vívmányain ^apul. A legfontosabb mezőgazdasági termékek termelésének 40—70 százalékos növekedése, valamint az állattenyésztés hozamának növekedése úgy, ahogy az irányelv-tervezet előírja, a közeli években mezőgazdaságunkban végbemenő újabb fellendülésről beszél. Az állam szempontjából nagyjelentöségűek azok a feladatok, amelyeket az irányelvek közoktatási téren, tűznek ki: az általános középfokú' oktatás jelentős kiterjesztése és a politechnikai oktatás megvalósításának megkezdése a középiskolában. E feladatok gyakorlati megoldása még magasabbra emeli népünk kulturális színvonalát, új káderekét, jól művelt és technikailag felkészült építőket ad a kommunizmusnak és védelmezőket a kazának. Az általános kötelező műszaki oktatás — mint Sztálin elvtárs mondja — azért kell, Hogy a társadalom tagjai szabadon választhassák meg foglalkozásukat és ne legyenek egész életükre egy valamely foglalkozáshoz kötve. Az ötödik ötéves terv irányelveinek tervezetében — éppúgy, mint a megelőző ötéves tervekben is — konkrétan kifejezésre jut pártunk lenini-sztálini nemzetiségi politikája. amelynek célja a népek közti barátság megszilárdítása, s valamenynyi szövetséges köztársaság további, még negyobb gazdasági és kulturális felvirágoztatása. Az itt felszólalt elvtársak sok szembetűnő ténnyel és kifejező számadattal jellemezték a szövetséges köztársaságok gazdasági életének és kultúrájának a szovjethatalom alatt, különösen a háború utáni időszakban elért hatalmas fejlődését. Az új ötéves terv éveiben a népgazdaság további hatalmas fej'ődése mejry majd végbe Közép-Ázsia, a Kaukázusontűi köztársaságaiban, Bjelorussziában. -Ukrajnában és valamennyi többi köztársaságban. A gazdasági élet és a kultúra minden ágazata fejlesztésének nagy feladatait tűzik ki a litván, a lett és az észt szovjet szocialista köztársaság számára. Ezeknek a köztársaságoknak népei csak röviddel a háború előtt kerültek be a testvéri szovjet családba, azelőtt pedig burzsoá kormányok uralma alatt éltek. A balti szovjet köztársaságok a negyedik ötéves terv évei alatt — a háború súlyos következményeinek ellenére — nagy sikereket arattak a népgazdaság, különösen az ipar fejlesztésében. Az új ötéves terv irányelvei biztosítják a népgazdaság további fellendülését e köztársaságokban. Az ötödik ötéves terv irányelveinek tervezete újabb bizonyítéka annak, hogy a szovjet nép minden erejét a békés építésre fordítja és nem törekszik háborúra. Ugyanakkor nem titkoljuk, hogy gazdasági életünk a lehető legrövidebb idö alatt háborús vonalra állítható át. A szovjet nép, pártunk vezetésével megvalósítja a fokozatos átmenetet a szocializmusból a kommunizmusba. Sztálin elvtárs „A szocializmus gazdasági problémái a Szovjetunióban" című új, nagyszerű müvében rámutat, hogy ennek az átmenetnek előkészítése érdekében tartósan biztosítani kell az egész társadalmi termelés szakadatlan növekedését — elsősorban növelve a termelőeszközök termelését. Fokozatos átmenetek útján a kolhoztulajdont az össznépi tulajdon színvonalára kell emelni, az áruforgalmat ugyancsak fokozatos átmenetek útján a termékcsere rendszerével kell felváltani, végül pedig el kell érni a társadalom olyan kulturális fejlődését, amely biztosítja a társadalom minden tagjának fizikai és szellemi képességeik mindenoldalú fejlesztését. Országunk fejlesztésének programmja, amelyet az irányelvek tervezete előír, éppen abban az irány" ban halad, amelyet Sztálin elvtárs megjelöl. Az ötödik ötéves terv irányelvei által előírt feladatok teljesítésére új sikereket biztosít népünk számára a komunizmus építésének minden területén. Az új ötéves terv által kitűzött feladatok nagy követelményeket támasztanak a párt-, a szovjet-, a gazdasági, a szakszervezeti, a Komszomol-szervežetekkel szemben és kötelezik őket, hogy az új ötéves terv teljesítésére és túlteljesítésére mozgósítsák a dolgozók széles tömegeit. „Ostobaság volna azt gondolni — mondja Sztálin elvtárs — hogy a termelési terv nem egyéb, mint számok és feladatok felsorolása. A valóságban a termelési terv az emberek millióinak eleven és gyakorlati tevékenysége. Termelési tervünk realitása — a dolgozók milliói, akik új életet alkotnak." A múltban a szovjet nép többször kifejezésre juttatta azt az állhatatos elhatározását, hogy nemcsak teljesíti. de túl is teljesíti a népgazdasági terveket, aminek következtében ezek a tervek határidő előtt valósultak meg. Népünknek ez az elhatározása azzal magyarázható, hogy a gazdasági tervekben életérdekeinek kifejezésére talál és saját szemével látja, hogy a tervek teljesítése erősíti szovjet államunkat, megsokszorozza társadalmi gazdagságunkat, javítja a szovjet emberek életét és minden évvel, minden új ötéves tervvel közelebb viszi országunkat az óhajtott célhoz, a kommunizmushoz. (Taps.) A szovjet embereknek az az elhatározása, hogy teljesítik éa túlteljesítik a népgazdaságai terveket, az egész nép szocialista munkaversenyének kibontakozásában ölt testet. Nem kétséges, hogy az új ötéves terv éveiben ez a kipróbált kommunista munkamódszer a szovjet emberek millióinak módszere lesz, akik ezt a módszert a munka termelékenységének minden eszközzel való növelésére, az összes termelési feladatok határidő előtti kiváló minőségű teljesítésére és túlteljesítésére használják fel. A szocialista építés sokévi tapasztalatai arról beszélnek, hogy a gazdasági sikerek közvetlenül kádereink, a párt minden tagja eszmei, marxista-leninista felvértezettsége színvonalától és a dolgozók széles tömegei politikai öntudatának színvonalától függenek. A legutóbbi években pártunk nagy munkát fejtett ki az ideológiai munka fejlesztése és minőségének emelése terén. A kommunista építés feladatait a párt ideológiai munkájának űjfellendülését, a propagandamunka további fejlesztését és a párttagok elméleti színvonalának emelését követelik. Ez előrehaladásunk egyik legfontosabb feltétele. Elvtársak! Malenkov elvtárs előadói beszédében — amelyben beszámolt a kongresszusnak a Központi Bizottság munkájáról — mélyen és sokoldalúan jellemezte a nemzetközi helyzetet. A világ mai helyzetének egyik legjellemzőbb sajátossága a helyzet élessége, az imperialisták fokozott készülődése a Szovjetunió a népi demokratikus országok ellen irányuló háborúra. Az Amerikai Egyesült Államok a háború után kialakult helyzetet felhasználva, nyíltan az amerikai világuralom megteremtésére irányuló politikára tért át. Az utóbbi időben az amerikai monopolisták megpróbálják ezt a politikájukat „a nemkommunista világ országai közötti együttműködésről és összehangolt tevékenységéről" szóló hangzatos frázisokkal leplezni. De akárhogy is buzgólkodnak ezek az urak, világos, hogy ezek a tervek és szándékok semmiben sem különböznek Hitler és cinkosai terveitől és szándékaitól, akik szintén a világuralom után rohantak és a nyakukat törték közben. Az új világuralomra törőkét sem fölösleges emlékeztetni erre. Az utóbbi években minden agresszív országban jelentősen emelkedett a szárazföldi csapatok és a légierők létszáma. így az Amerikai Egyesült Államok a fegyveres erők összlétszáma 1939-hez viszonyítva több mint hatszorosára emelkedett. Nagy-Britannia reguláris fegyveres erőinek létszáma a háború előtti időkhöz viszonyítva két és félszeresére emelkedett. Amerika követelésére fegyveres erőket létesítenek Nyugat-Németországban és Japánban, s összetákolják az úgynevezett európai hadsereget, amelynek az imperialisták tervei. szerint ez év végére jelentősen növekednie kell. Az amerikai kormány békeszeretetéröl szóló hazug beszédek leple alatt nagy méretekben szervez és épít katona' támaszpontokat országa határain kívül, főleg NyugatNémetorszfg, Franciaország, Ang>lia, Francia-Marokkó, Törökország és Japán területén Amerika haditengerészeti támaszpontjait is főleg idegen területeken létesíti, mindenekelőtt azokon a tengereken, amelyek az északatlanti tömb szférájába esnek. Nem nehéz megjósolni, hogy az Amerikai Egyesült Államok mindezeket a katonai támaszpontokat azért építi, hogy körülvegye velük a Szovjetuniót és ezzel kedvező előfeltételeket teremtsen a , maga számára háború esetébe. Az utóbbi időben igen harcias hévről tesznek tanúságot ^z atlanti tömb tábornokai, akik wallstreeti gazdák parancsára országTól országra futkosnak. Hol csapatokat szemlélnek, hol szárazföldi, tengerészeti és légi hadgyakorlatokat folytatnak, hol a szovjet határok mentén kóborolnak. A szovjet- török határon csupán a legutóbbi három hónap alatt , az amerikai és angol katonai klikknek legalább tíz ismertebb képviselője járt. Ezeknek az egyenruhába bújtatott sakáloknak a megjelenése határainkon természetesen nem véletlen. Ez az imperialisták szovjetellenes háborús készülődéseinek egyik láncszeme. Ez azt is bizonyítja, hogy Törökország jelenlegi kormánya elvesztett minden felelősségérzetet népe sorsa iránt és az amerikai-angol tömb függvényévé válva, országát veszélyes kalandok felé sodorja Nemrégen, nem messze a Szovjetunió határától — a Norvégia észäiki partvidékétől Bornholm dán szigetekig terjedő térségben — az atlanti tömb kombinált haditengerészeti hadgyakorlatot tartott. A hadgyakorlatokon kilenc ország vett részt. Norvégia é3 Dánia kivételé^ vei a hadgyakorlat résztvevőinek nincsenek közvetlen érdekeik a Balti-tenger térségében. A jelenlegi amerikai kormány vezetése alatt álló imperialista tábor cselekedetei és szándékai szembetűnően agresszív és provokációs jellegűek. Az agresszív tábor erőit természetesen nem szabad lebecsülni, de nem kell túlbecsülni sem őket. Ezek az erők magukban hordják annak az imperialista rendszernek minden hibáját, amelynek szülöttei. Figyelembe kell venni, hogy a kapitalista tábor nem egyenlő jogú államokat egyesít és ezt a tábort nagy belső ellentmondások marcangolják. Ennek a tábornak a vezetői, akik az antikommunizmus lobogója alatt lépnek fel, azt állítják, hogy a „szabad országok közösségét" teremtik meg. De tulajdonképpen milyen szabad országok közösségéről lehet itt szó? Vájjon részt akarnak-e venni az Egyesült Államok hatáskörébe vont országok népei ebben a „közösségben"? Vájjon csábítja-e őket az amerikai monopóliumok rablőérdekeiért folytatott új háború távlata? A kapitalista országok uralkodó körei félrevezetik a népeket hazugsággal, rágalmakat terjesztenek a Szovjetunióról és a népi demokratikus országokról, azt harsogják, hogy ezeket az országokat „fel kell szabadítani" a kommunizmus alól. Különös buzgóságot tanúsítanak ezen a téren az amerikai uralkodó körök képviselői, akik annak hangoztatásáig merészkednek, hogy fegyveres erővel kell „felszabadítani" Európa és Ázsia jelentős részét, s ezzel kapcsolatban felsorolják Lengyelországot, Csehszlovákiát, Magyarországot, Bulgáriát, Romániát, Albániát, Kínát, a Mongol Népköztársaságot és más országokat is. Ezek az őrült tervek még a burzsoá táborban ijs meglepetést keltenek. E tábor legjózanabb képviselői felteszik a kérdést: — Akarják-e vájjon ezek a népek, amelyekről sző van, hogy „felszabadítsák" őket? A kérdés észszerű. A felsorolt országok népei valóban nem szorulnak ilyen „felszabadítók" szolgálataira. Ha valóban szükség van arra, hogy ezeket az országokat valakitől végleg megszabadítsák, úgy azoktól a kémektől, kártevőktől és teroristáktól kell megszabadítani őket, akiket egyre gyakrabban küldenek oda az amerikaiak. (Taps.) Semilyen más „felszabadításra" nincs szükség ,annál is inkább, mert