Uj Szó, 1952. október (5. évfolyam, 233-259.szám)

1952-10-12 / 243. szám, vasárnap

, 1952 október 12 U1SZ0 3 zamát: a délukrajnai és az északkaukázusi területeken 20—22 mázsára, e területek öntözött földjein pedig 30—34 mázsára, a Volga-vidéken 14—15 mázsára, az öntözött földeken 25—28 mázsára; a központi feketeföld-övezetekben 16—18 mázsára, az öntözött földeken 30—34 mázsára, a nem feketeföld-övezetben 17—19 mázsára, az Ural, Szibéria és Északkelet-Kazahsztán körzeteiben 15—16 mázsára, az öntözött földeken 24—26 mázsára, a kaukázusontúli vidékeken 20—22 mázsára, az öntözött földeken 30—34 mázsára; a rizs terméshozamát az elárasztott földeken hektáronkint 40—50 mázsára növeljük. A gyapot terméshozamát hektáronkint: Közép-Ázsiában és Dél-Kazahsztánban 26—27 mázsára, a kaukázusontúli körzetekben 25—27 mázsázsára és az európai rész déli körzeteinek elárasztott földjein 11—13 mázsára, az el nem árasztott földeken pedig hektáronkint 5—7 mázsára emeljük. A rostlen hektáronkinti terméshozamát a nem feketeföld-övezetben 4.5—5.5 mázsára, az Ural vidékén és Szibériában hektáronkint 4—5 mázsára emeljük. A cukorrépa hektáronkinti terméshozamát az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaságban, a Moldvai Szovjet Szocialista Köztársaságban és Észak-Kaukázusban 255—265 mázsára, a központi feketeföld-övezetben 200—210 mázsára, Közép-Ázsia és Kazahsztán területein pedig 400—425 mázsára növeljük. A burgonya terméshozamát a nem feketeföld-övezetben hektáronkint 155—175 mázsára, a központi feketeföld-övezetben 140—160 mázsára, a déli területeken és Észak-Kaukázusban 135—155 mázsára, az Ural és Szibéria körzeteiben pedig 125—145 mázsára emeljük. A napraforgó terméshozamát az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság, a Moldvai Szovjet Szocialista Köztársaság és Észak-Kaukázus körzeteiben hektáronkint 17—20 mázsára, a központi feketeföld-övezetben 14.5—16.5 mázsára, a Volga vidékén 10—12 mázsára emeljük. A terméshozam fokozásával biztosítjuk a fontosabb növények össztermelés-gyarapodásának nagy részét. A gabona össztermelése gyarapodásának mintegy 90 százalékát a terméshozam fokozásával érjük el, a nyersgyapotnál mintegy 50 százalékát, a cukorrépánál pedig a gyarapodás több mint 60 százalékát érjük el a terméshozam növelésével. A negyedik ötéves tervben megkezdtük a természetátalakítás nagyszabású sztálini tervének megvalósítását a Szovjetunió európai részének sztyeppés és erdös-sztyeppés vidékein. Most minden lehetőségünk megvan arra, hogy mindenütt áttérjünk a helyes földművelési rendszer meghonosítására. Az ötödik ötéves tervben erdöövezetek létesítését irányoztuk elö a kolhozok és szovhozok földjein nemcsak a Szovjetunió európai része sztyeppés és erdös-sztyeppés vidékeinek övezetében, hanem Szibéria, Közép-Ázsia és más területek sztyeppés vidékein is. Tervbe vettük, hogy öt év alatt a kolhozokban és a szovhozokban legalább két és félmillió hektáron ültetünk védöerdösávokat és körülbelül két és félmillió hektár területen létesítünk állami erdőket. A negyedik ötéves terv éveiben jelentékeny munkálatok folytak a kolhozokban és szovhozokban a helyes vetésforgók meghonosítása és az élenjáró talajmegmunkálási rendszer alkalmazása érdekében. Ezen a téren azonban komoly hiányosságok mutatkoztak. A mezőgazdasági minisztériumoknak, a területek, határterületek és köztársaságok párt- és szovjetszerveinek meg kell javítaniok munkájukat a füves-herés vetésforgók meghonosítására és biztosítaniok kell, hogy mindenütt a helyes talajmüvelési rendszert alkalmazzák. Az ötödik ötéves terv irányelvei előirányozzák a füvetés továbbfejlesztését. Ez a mezőgazdasági növények termésgyarapításának és az állattenyésztési takarmánybázis megszilárdításának egyik legfontosabb eszköze. Az ötödik ötéves terv irányelvei előirányozzák a helyes füvesherés vetésforgóknak a kolhozokban és ä szovhozokban való elsajátításával kapcsolatos munkálatok fokozását. A vetésforgók meghonosítását olyképpen kell megvalósítanunk, hogy biztosítsuk a gabona-, a gyapot-, a cukorrépa-, a lenrost. és más növények termelésének, valamint a takarmányok termelésének évről évre való fokozását, az állami tervnek megfelelően. Növelnünk kell a kolhoz- és szovhozföldek műtrágyával és szervestrágyával való trágyázását. A mezőgazdasági növények termé*boE»mln*k és öcszhosamfaak fokozásával kapcsolatos feladatok megkívánják, hogy a tudományos kutatóintézetek, a kísérleti állomások és a mezőgazdasági szervek újabb, nagyobb terméshozamú gabonafajtákat, termékenyebb és korábban érő gyapotfajtákat, több cukortartalmú cukorrépafajtákat, nagy olajtartalmú napraforgófajtákat tenyésszenek ki és honosítsanak meg a termelésben, s az öntözött földeken való termesztésre alkalmas új mezőgazdasági növényfajtákat tenyésszenek ki. Feltétlenül biztosíatnunk kell a szovjet agrobiológia továbbfejlesztését a micsurini tanítások alapján és a tudományos vívmányok, valamint az élenjáró mezőgazdasági tapasztalatok széleskörű alkalmazását a kolhozokban és a szovhozokban. Az ötödik ötéves tervben széleskörű vízgazdálkodási rendszabályok megvalósítását vettük tervbe, öt év alatt 30—35 százalékkal növeljük az öntözött földterületeket, 40—45 százalékkal pedig a mocsarak lecsapolásával nyert termőföldek területét. Tervbe vettük, hogy a kolhozokban és a szovhozokban körülbelül 35.000 tavat és víztárolót létesítünk. Az állandó öntözőcsatornák helyett az ideiglenes öntözőcsatornákat alkalmazó új öntözési rendszerre való áttérés már ma is komoly eszközt jelent a megművelhető területek növelésére és az öntözött földek termékenységének fokozására. Tervbe vettük, hogy az ötödik év végéig befejezzük az új öntözési rendszerre való áttérést minden vidéken, ahol öntözéses földművelést folytatnak. Az öntözés terén végrehajtandó, elsőrendű feladatként, tervbe vettük öntöző- és vízellátórendszerek építését a kujbisevi vízierőmü villamosenergiájának felhasználása alapján és a V. I. Lenin Volga—Don hajózható csatorna övezetében. Tervbe ' vettük öntöző- és vízellátórendszerek építését a sztálingrádi vízierőmü, a j Turkmén-főcsatoma, a délukrajnai és ; az északkrimi csatorna övezetében. Ezenkívül meg akarjuk tenni az előkészítő munkálatokat a kulungyini ! sztyeppe öntözésére és vízellátására. Folytatjuk az öntözőrendszerek építését a központi feketeföld-övezetben, a Kura.—Arakszin alföldön, a Szir—Darja, a Zeravsan és a Kaska —Darja folyók völgyében, a középfergánai övezetben, úgyszintén Kubányban a jegorliki rendszer, az ortotokoji víztároló és a csui nagycsatorna építését. E munkálatok végrehajtását hatalmas technikai bázis biztosítja. A mezőgazdaság most jelentős földásőgép-parkkal rendelkezik. A mezőgazdaság ekszkavátor parkja 1951-ben 1940-hez képest csaknem nyolcszorosára növekedett. A vízgazdálkodási építkezéseket nagymennyiségű ekszkavátorral, talajnyesővel, ta lajmaróval és egyéb gépekkel látták el. Az öntözőrendszerek szerteágazó hálózata — egybekapcsolva a mezővédő-erdök telepítésével, a helyes vetésforgókkal és az élenjáró egyéb agronómiai módszerekkel — bázist ad a földmüvelés erőteljes fejlődésének hazánk olyan nagykiterjedésű területén, ahol a legutóbbi időkig a. vízhiány és a gyakori forró, száraz szelek miatt nem maradt állandó a mezőgazdasági növények terméshozama, az állattenyésztés pedig megsínylette a takarmány- és vízhiányt. Figyelembevéve az öntözött földek területének jelentős növekedését — amelyeknek öntözésére az állam igen nagy összegeket költ — meg kell követelni a mezőgazdasági dolgozóktól az öntözött területek kihasználásának megjavítását. Még nem használják ki nálunk megfelelően a rendelkezésre álló öntözőhálózatot, különösen a Kazah, Turkmén és Azerbajdzsán SzSzK-ban. Rendet kell teremteni e földek kihasználásában, meg kell tenni az intézkedéseket, hogy biztosítsuk a mezőgazdasági növények nagy terméshozamát az öntözött földeken és megóvjuk ezeket az elszikesedéstől és elmocsarasodástól. Az ötödik ötéves terv előírja a mocsárlecsapolási munkák nagymérvű kibővítését a Bjelorussz és az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaságban — elsősorban a poleszjei síkságon, a Litván, a Lett és a s Észt Szovjet Szocialista Köztársaságban, az Oroszországi Szovjet Szövetségi Szocialista Köztársaság nem feketeföldi övezeteiben és a barabinszki síkságon. A párt- és a szovjet szervek figyelme az új ötéves tervben is arra irányul, hogy minden módon fejleszszék a kolhozok és szovhozok nagyhozamú közösségi állattenyésztését. Az ötéves terv előírja a szarvasmarhaállomány gyarapítását az egész mezőgazdaságban 18—20 százalékkal — ebből a kolhozok szarvasmarhaállományát 36—38 százalékkal, tehénállományát pedig körülbelül kétszeresére kell gyarapítani. Az egész mezőgazdaság juhállományát 60—62 százalékkal, a kolhozokét pedig 75— 80 százalékkal kell növelni. Az egész mezőgazdaság sertésállományát 45 —50 százalékkal, a kolhozokét pedig 85—90 százalékkal kell emelni. Jelentős mértékben emelnünk kell az állattenyésztés hozamát. Az irányelvek előírják, hogy egy-egy tehén tejhozamát a nem feketeföld-övezet kolhozaiban 1800—2000 kilogramm- j ra, a központi feketeföld-övezetben 1700—2000 kilogrammra, a déli és a ! volgamenti területeken 1600—1900, | Szibériában, az Uraiban és Észak- J kelet-Kazahsztánban 1500—1700, Kö- í zép-Ázsiában 700—900, a Kaukázu- " sontúl 900—1100 kilogrammra kell emelni. A lenyírt gyapjú mennyiségét a délvidéki és az északkaukázusi kolhozokban egy-egy finomgyapjas juhról 5.2—5.8 kilogrammra, egy-egy félfinomgyapjas juhról 4.2—4.8 kilogrammra, a központi feketeföldövezetben egy-egy finomgyapjas juhról 4.2—5.0, egy-egy félfinomgyapjas juhról 4.0—4.2 kilogrammra, a Volga mentén egy-egy finomgyapjas juhról 4:6—5.4, egy-egy félfinomgyapjas juhról 3.9—4.5 kilogrammra, Szibériában egy-egy finomgyapjas juhról 4.3—4.9 és egy-egy félfinomgyapjas juhról 3.8—4.2 kilogrammra kell növelni. Az állattenyésztés feladatainak teljesítése céljából biztosítani kell a jószág helyes takarmányozását és tartását. Az öt év alatt a takarmánynövények vetésterülete körülbelül 70 százalékkal, a füvek, silótakarmányok, gximóstakarmányok terméshozama pedig legalább kétszeresére növekedik. A szarvasmarhaállomány tejhozamának növelésénél különleges figyelmet kell fordítani az intenzívebb állattenyésztési módszerre, mégpedig az istállózott állattartásra való áttérésre, az egyes területek sajátosságainak figyelembevételével. Mezőgazdaságunk számára, különösen a nagy szántóföldekkel rendelkező kerületekben, rendkívül időszerű az istállózott állattartásra való áttérés, ami lehetővé teszi, hogy nagy mértékben emeljük a szarvasmarhaállomány tejhozamát. Az állattenyésztés e rendkívül fontos feladatának megoldása teljes mértékben lehetséges füvek, gumóstakarmányok, silónövények és egyéb növények vetésének széleskörű bevezetése, a kishozamú rétek és legelők vetésforgóba való bevonása révén. Ezáltal biztosíthatjuk a jószág teljesértékü, egész éven át tartó takarmányozását zöld- és nedvdús takarmányokkal. A juhtenyésztés széles fejlődési lehetőséget kap, különösen a V. I. Lenin hajózható Volga—Don-csatorna öntözött területein, a Káspi-tengermenti alföldö a Nogaj-sztyeppén és a Turkmén főcsatorna övezetében Ezeken a vidékeken biztos takarmányalapot kell létesíteni a nagy, sőt még a legnagyobb juhnyájak számára is. Az új ötéves tervben nagy és felelősségteljes feladat áll a gép- és traktorállomások előtt, mint olyan nagy állami vállalatok előtt, amelyek már most az egész növénytermesztési munka több mint kétharmadát végzik el a kolhozokban. Biztosítani kell a gép. és traktorállomások munkájának további javítását, ki kell bővíteni a. nagy fizikai erőt igénylő munkák gépesítésére irányuló tevékenységüket, a kolhoztermelés minden területén, s fokozni kell a, gép- és traktorállomások felelősségét a mezőgazdasági növények terméshozamára és az állattenyésztés hozamára vonatkoiaó tervek teljesítéséért. A jelenlegi ötéves terv folyamán be kell fejezni a kolhozokban a növénytermesztő munkák gépesítését, széles körben ki kell fejleszteni a nagy fizikai erőt igénylő munkák gépesítését az állattenyésztésben, konyhakertészetben, gyümölcskertészetben, mezőgazdasági termeivények szállításában és rakodásában, mocsarassá vált területek lecsapolásában és újabb területek termékenynyétételében. A gép_ és traktorállomások traktorállományának teljesítőképessége öt év alatt körülbelül másfélszeresére növekszik, különösen gyorsan fejlődik a mezőgazdasági növényfajták sorközi műveléséhez szükséges gépeket vontató traktorok tel. jesítőképessége. 1955-re a kolhozok földjein dolgozó traktorállomások teljesítőképessége a vetésterület minden száz hektárjára számítva 70 százalékkal növekszik 1940-hez viszonyítva és 30 százalékkal 1950hez viszonyítva. Ezenkívül a mezőgazdaságban megnövekszik a tehergépkocsik, állandó gépek és egyéb gépezetek állománya. Tervbevettük, hogy a mezőgazdaság nagymennyi, ségú új, tökéletesebb ekét, kultivátort, vetőgépet, gyapotszedőgépet, cukorrépaszedőkombájnt, széna be_ takarítógépet, takarmánysilózógépet, villamos juhnyíró- é

s villamos fejögépet, valamint má

s mezőgazdasági gépeket kap. A gép és traktorállomások, szovhozok és kolhozok feladata, hogy jelentős mértékben megjavítsák ennek a technikának a kihasználását. Az ötödik ötéves tervben ki kell bővíteni a mezőgazdaságban a villamosenergia alkalmazását. Egyik legfontosabb feladati tökéletes szerkezetű villamostraktorokat és vil. lamosenergiával meghajtott mezőgazdasági gépeket készíteni é

s bevezetni a mezőgazdaságba. E gépeknek az olcsó villamosenergia felhasználásával kell dolgozniok, különösen a nagy vízierőművek vidékén. Az ötéves terv újabb feladatokat ír elö a földművelés é

s állattenyész. tés további fellendítésére vonatkozóan. Ezeknek a feladatoknak a végrehajtása megköveteli a kolhozok vezető kádereinek helyes kiválasztását és elosztását, valamint e káderek továbbképzését. Biztosítani kell a kolhozvagyon növekedését a közösségi gazdaság mindenoldalú! fejlesztése, a földművelés és állattenyésztés ágazatainak helyes összekapcsolása, a munkatermelékenység jelentős emelése, a munkaszervezés és a bérezés javítása, valamint a mezőgazdasági veszteségek lehető legnagyobbmérvü csökkentése révén. Növekedik a kolhozok jövedelme, több jut az oszthatatlan alapba, amj lehetővé teszi a kolhozokban az építkezés nagyszabású fejlesztését olymódon, hogy a beruházások elsősorban a közösségi gazdaság fejlesztését szolgálják — gazdasági épületek, állat, tartáshoz szükséges helyiségek, öntöző- és levezető-csatornák, víztárolók építését, a földek megtisztítását a bozóttól, mezővédő erdősávok ültetését, kolhozvillany telepek és egyéb építmények létesítését. A szovhozépítés terén a legfontosabb feladat árutermelésünk növe_ lése, elsősorban búzából, finom és félfinom gyapjúból, húsból, továbbá az állatenyésztő kolhozok ellátása fajtiszta apaállatokkal. Elő keli írni a mezőgazdasági növények terméshozamának és az álattenyésztés hozamának jelentős emelését a szovhozokban és ezen az alapon jelentősen csökkenteni kell a termékek önköltségét. A szovhozok munkájának megja. vitása érdekében előírják valamenynyi munkaigényesebb termelőfolyamat komplex gépesítésének befejezését a földművelésben, az állattenyésztésben, a takarmányterme, lésben és a takarmányelőkészitésben. Intézkedéseket kell tenni a szovhozok további megerősítésére, el kell látni a sízovhozokat szakemberekkel és állandó munkásokkal, minden szovhozt magas termelékenységű és sok árut termelő mezőgazdasági vállalattá kell fejleszteni. Az ötödik ötéves tervben az állam nagy összegeket ruház be a mezőgazdaságba: az ál lanti beruházások volumene a negyedik ötéves tervhez képest körülbelül 2.1-szeresére emelkedik, a vízgazdálkodási építkezésekre fordított beruházások pedig négyszeresükre emelkednek. Azok a nagy feladatok, amelyekét az új ötéves terv állít a mezőgazdaság elé, azt követelik, hogy a mezőgazdasági minisztériumok, a helyi párt- ' é

s szovjetszervek jelentősen javítsák a mezőgazdaság vezetését, A mezőgazdaságnak nyújtott nagy állami segítségre támaszkodva széleskörűen fel kell használni a földművelés és az állattenyésztés össztermelése és árutermelése növelésének meglévő jelentős tartalékait és arra kell törekednie, hogy minden kolhoz, minden szovhoz és minden gép- és trak tor állomás teljesítse az állami tervet. 3. Az ötödik ötéves terv feladatai az áruforgalom, a közlekedés és a hírtovábbítás területén Az ötödik ötéves terv előirányzatai, az ipari és mezőgazdasági termelés növekedésének alapján, az állami és szövetkezeti kereskede lem kiskereskedelmi árúíforgalmának öt év alatt körülbelül 70 százalékkal való növelését írják elö. Előírják, hogy jelentősen növeljék a lakosságnak eladott legfontosabb élelmiszer- és narcikkek, va lamint a kultúrális és háztartási szükségleti cikkek mennyiségét. így 1955-ben a lakosságnak körülbelül 90 százalékkal több húsárut, 70 százalékkal több halfélét, 70 százalékkal több állati zsiradékot, kétszer annyi sajtkészítményt és kétszerannyi cukrot adjanak el, mint 1950ben. A terv elöirja továbbá, hogy jelentősen több iparcikket adjanak el: pamut-, gyapjú-, selyem- és lenanyagot körülbelül 70 százalékkal ruházati cikkeket 80 százalékkal, láb bélit 80 százalékkal többet, kötöttárút 2.2-szer annyit adjanak el. Kultúrális és háztartási szükségleti cikkekből a következő mennyiségben kell többet eladni: bútort körülbelül háromszorannyit, vas- és fémedényeket két és félszerannyit, varrógépet 2.4-szer annyit, kerékpárt 3.5-szer annyit, rádió- és televíziós vevőkészüléket kétszerannyit, órát 2.2-szer annyit, háztartási jégszekrényt, mosógépet és porszívót jónéhányszor annyit, mint 1950-ben Egyúttal előírják az étkezők, vendéglők, teázók hálózatának kibővítését és a közétkeztetési vállalatok forgalmának körülbelül 80 százalékkal való\ növelését, a választék jelentős javításával egyidejűleg. A fogyasztók ellátásának további megjavítása érdekében előírják a kiskereskedelmi hálózat, mindenekelőtt az élelmiszereket, ruházati cikkeket, lábbelit, szöveteket, bútort, edényt, háztartási cikkeket, kultúrális szükségleti cikkeket, -építőanyagokat árusító szaküzletek hálózatának kibővítését és az élelmiszerüzletek, étkezdék, vendéglők és raktárak felszerelését hűtőberendezésekkel és a legkorszerűbb berendezési tárgyakkal. Az ipari és mezőgazdiasági termelésnek, valamint az áruforgalomnak az új ötéves tervben előírt növekedése megkövetelj a közlekedés jelentős mértékű fejlesztését. A közlekedés minden fajtájának árúforgalmát öt év alatt körülbelül 46 százalékkal kell emelni. Ezen belül a vasút áruforgalma 35—10 száA XIX. pártkongresszus irányelvei a Szovjetunió fejlesztését szolgáló ' . . 1951—1955. évi ütődik Méms lenhez :