Uj Szó, 1952. október (5. évfolyam, 233-259.szám)

1952-10-12 / 243. szám, vasárnap

, 1952 október 12 U1SZ0 3 zamát: a délukrajnai és az észak­kaukázusi területeken 20—22 mázsá­ra, e területek öntözött földjein pe­dig 30—34 mázsára, a Volga-vidéken 14—15 mázsára, az öntözött földeken 25—28 mázsára; a központi fekete­föld-övezetekben 16—18 mázsára, az öntözött földeken 30—34 mázsára, a nem feketeföld-övezetben 17—19 má­zsára, az Ural, Szibéria és Északke­let-Kazahsztán körzeteiben 15—16 mázsára, az öntözött földeken 24—26 mázsára, a kaukázusontúli vidékeken 20—22 mázsára, az öntözött földe­ken 30—34 mázsára; a rizs termés­hozamát az elárasztott földeken hek­táronkint 40—50 mázsára növeljük. A gyapot terméshozamát hektáron­kint: Közép-Ázsiában és Dél-Kazah­sztánban 26—27 mázsára, a kauká­zusontúli körzetekben 25—27 mázsá­zsára és az európai rész déli körze­teinek elárasztott földjein 11—13 mázsára, az el nem árasztott földe­ken pedig hektáronkint 5—7 mázsá­ra emeljük. A rostlen hektáronkinti termésho­zamát a nem feketeföld-övezetben 4.5—5.5 mázsára, az Ural vidékén és Szibériában hektáronkint 4—5 má­zsára emeljük. A cukorrépa hektáronkinti termés­hozamát az Ukrán Szovjet Szocialis­ta Köztársaságban, a Moldvai Szov­jet Szocialista Köztársaságban és Észak-Kaukázusban 255—265 mázsá­ra, a központi feketeföld-övezetben 200—210 mázsára, Közép-Ázsia és Kazahsztán területein pedig 400—425 mázsára növeljük. A burgonya terméshozamát a nem feketeföld-övezetben hektáronkint 155—175 mázsára, a központi fekete­föld-övezetben 140—160 mázsára, a déli területeken és Észak-Kaukázus­ban 135—155 mázsára, az Ural és Szibéria körzeteiben pedig 125—145 mázsára emeljük. A napraforgó terméshozamát az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársa­ság, a Moldvai Szovjet Szocialista Köztársaság és Észak-Kaukázus kör­zeteiben hektáronkint 17—20 mázsá­ra, a központi feketeföld-övezetben 14.5—16.5 mázsára, a Volga vidékén 10—12 mázsára emeljük. A terméshozam fokozásával bizto­sítjuk a fontosabb növények összter­melés-gyarapodásának nagy részét. A gabona össztermelése gyarapodásá­nak mintegy 90 százalékát a termés­hozam fokozásával érjük el, a nyers­gyapotnál mintegy 50 százalékát, a cukorrépánál pedig a gyarapodás több mint 60 százalékát érjük el a ter­méshozam növelésével. A negyedik ötéves tervben meg­kezdtük a természetátalakítás nagy­szabású sztálini tervének megvalósítá­sát a Szovjetunió európai részének sztyeppés és erdös-sztyeppés vidékein. Most minden lehetőségünk megvan arra, hogy mindenütt áttérjünk a he­lyes földművelési rendszer meghono­sítására. Az ötödik ötéves tervben erdöövezetek létesítését irányoztuk elö a kolhozok és szovhozok földjein nemcsak a Szovjetunió európai része sztyeppés és erdös-sztyeppés vidékei­nek övezetében, hanem Szibéria, Kö­zép-Ázsia és más területek sztyeppés vidékein is. Tervbe vettük, hogy öt év alatt a kolhozokban és a szovho­zokban legalább két és félmillió hek­táron ültetünk védöerdösávokat és körülbelül két és félmillió hektár te­rületen létesítünk állami erdőket. A negyedik ötéves terv éveiben je­lentékeny munkálatok folytak a kol­hozokban és szovhozokban a helyes vetésforgók meghonosítása és az élen­járó talajmegmunkálási rendszer al­kalmazása érdekében. Ezen a téren azonban komoly hiányosságok mutat­koztak. A mezőgazdasági miniszté­riumoknak, a területek, határterüle­tek és köztársaságok párt- és szov­jetszerveinek meg kell javítaniok munkájukat a füves-herés vetésfor­gók meghonosítására és biztosítaniok kell, hogy mindenütt a helyes talaj­müvelési rendszert alkalmazzák. Az ötödik ötéves terv irányelvei előirányozzák a füvetés továbbfej­lesztését. Ez a mezőgazdasági növé­nyek termésgyarapításának és az ál­lattenyésztési takarmánybázis meg­szilárdításának egyik legfontosabb eszköze. Az ötödik ötéves terv irány­elvei előirányozzák a helyes füves­herés vetésforgóknak a kolhozokban és ä szovhozokban való elsajátításá­val kapcsolatos munkálatok fokozá­sát. A vetésforgók meghonosítását olyképpen kell megvalósítanunk, hogy biztosítsuk a gabona-, a gya­pot-, a cukorrépa-, a lenrost. és más növények termelésének, valamint a takarmányok termelésének évről év­re való fokozását, az állami tervnek megfelelően. Növelnünk kell a kol­hoz- és szovhozföldek műtrágyával és szervestrágyával való trágyázását. A mezőgazdasági növények ter­mé*boE»mln*k és öcszhosamfaak fo­kozásával kapcsolatos feladatok meg­kívánják, hogy a tudományos kuta­tóintézetek, a kísérleti állomások és a mezőgazdasági szervek újabb, na­gyobb terméshozamú gabonafajtákat, termékenyebb és korábban érő gya­potfajtákat, több cukortartalmú cu­korrépafajtákat, nagy olajtartalmú napraforgófajtákat tenyésszenek ki és honosítsanak meg a termelésben, s az öntözött földeken való termesz­tésre alkalmas új mezőgazdasági nö­vényfajtákat tenyésszenek ki. Feltét­lenül biztosíatnunk kell a szovjet ag­robiológia továbbfejlesztését a mi­csurini tanítások alapján és a tudo­mányos vívmányok, valamint az élen­járó mezőgazdasági tapasztalatok széleskörű alkalmazását a kolhozok­ban és a szovhozokban. Az ötödik ötéves tervben széleskö­rű vízgazdálkodási rendszabályok megvalósítását vettük tervbe, öt év alatt 30—35 százalékkal növeljük az öntözött földterületeket, 40—45 szá­zalékkal pedig a mocsarak lecsapolá­sával nyert termőföldek területét. Tervbe vettük, hogy a kolhozokban és a szovhozokban körülbelül 35.000 tavat és víztárolót létesítünk. Az állandó öntözőcsatornák helyett az ideiglenes öntözőcsatornákat al­kalmazó új öntözési rendszerre való áttérés már ma is komoly eszközt jelent a megművelhető területek nö­velésére és az öntözött földek ter­mékenységének fokozására. Tervbe vettük, hogy az ötödik év végéig be­fejezzük az új öntözési rendszerre va­ló áttérést minden vidéken, ahol ön­tözéses földművelést folytatnak. Az öntözés terén végrehajtandó, el­sőrendű feladatként, tervbe vettük öntöző- és vízellátórendszerek építé­sét a kujbisevi vízierőmü villamos­energiájának felhasználása alapján és a V. I. Lenin Volga—Don hajóz­ható csatorna övezetében. Tervbe ' vettük öntöző- és vízellátórendszerek építését a sztálingrádi vízierőmü, a j Turkmén-főcsatoma, a délukrajnai és ; az északkrimi csatorna övezetében. Ezenkívül meg akarjuk tenni az elő­készítő munkálatokat a kulungyini ! sztyeppe öntözésére és vízellátására. Folytatjuk az öntözőrendszerek épí­tését a központi feketeföld-övezet­ben, a Kura.—Arakszin alföldön, a Szir—Darja, a Zeravsan és a Kaska —Darja folyók völgyében, a közép­fergánai övezetben, úgyszintén Ku­bányban a jegorliki rendszer, az orto­tokoji víztároló és a csui nagycsator­na építését. E munkálatok végrehaj­tását hatalmas technikai bázis bizto­sítja. A mezőgazdaság most jelentős földásőgép-parkkal rendelkezik. A mezőgazdaság ekszkavátor parkja 1951-ben 1940-hez képest csaknem nyolcszorosára növekedett. A vízgaz­dálkodási építkezéseket nagymennyi­ségű ekszkavátorral, talajnyesővel, ta lajmaróval és egyéb gépekkel látták el. Az öntözőrendszerek szerteágazó hálózata — egybekapcsolva a mező­védő-erdök telepítésével, a helyes ve­tésforgókkal és az élenjáró egyéb ag­ronómiai módszerekkel — bázist ad a földmüvelés erőteljes fejlődésének hazánk olyan nagykiterjedésű terüle­tén, ahol a legutóbbi időkig a. víz­hiány és a gyakori forró, száraz sze­lek miatt nem maradt állandó a me­zőgazdasági növények terméshozama, az állattenyésztés pedig megsínylette a takarmány- és vízhiányt. Figyelembevéve az öntözött földek területének jelentős növekedését — amelyeknek öntözésére az állam igen nagy összegeket költ — meg kell kö­vetelni a mezőgazdasági dolgozóktól az öntözött területek kihasználásá­nak megjavítását. Még nem használ­ják ki nálunk megfelelően a rendel­kezésre álló öntözőhálózatot, különö­sen a Kazah, Turkmén és Azerbaj­dzsán SzSzK-ban. Rendet kell terem­teni e földek kihasználásában, meg kell tenni az intézkedéseket, hogy biztosítsuk a mezőgazdasági növé­nyek nagy terméshozamát az öntö­zött földeken és megóvjuk ezeket az elszikesedéstől és elmocsarasodástól. Az ötödik ötéves terv előírja a mo­csárlecsapolási munkák nagymérvű kibővítését a Bjelorussz és az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaságban — elsősorban a poleszjei síkságon, a Litván, a Lett és a s Észt Szovjet Szocialista Köztársaságban, az Oroszországi Szovjet Szövetségi Szo­cialista Köztársaság nem feketeföldi övezeteiben és a barabinszki síksá­gon. A párt- és a szovjet szervek fi­gyelme az új ötéves tervben is arra irányul, hogy minden módon fejlesz­szék a kolhozok és szovhozok nagy­hozamú közösségi állattenyésztését. Az ötéves terv előírja a szarvasmar­haállomány gyarapítását az egész mezőgazdaságban 18—20 százalék­kal — ebből a kolhozok szarvasmar­haállományát 36—38 százalékkal, te­hénállományát pedig körülbelül két­szeresére kell gyarapítani. Az egész mezőgazdaság juhállományát 60—62 százalékkal, a kolhozokét pedig 75— 80 százalékkal kell növelni. Az egész mezőgazdaság sertésállományát 45 —50 százalékkal, a kolhozokét pedig 85—90 százalékkal kell emelni. Jelentős mértékben emelnünk kell az állattenyésztés hozamát. Az irány­elvek előírják, hogy egy-egy tehén tejhozamát a nem feketeföld-övezet kolhozaiban 1800—2000 kilogramm- j ra, a központi feketeföld-övezetben 1700—2000 kilogrammra, a déli és a ! volgamenti területeken 1600—1900, | Szibériában, az Uraiban és Észak- J kelet-Kazahsztánban 1500—1700, Kö- í zép-Ázsiában 700—900, a Kaukázu- " sontúl 900—1100 kilogrammra kell emelni. A lenyírt gyapjú mennyiségét a délvidéki és az északkaukázusi kolho­zokban egy-egy finomgyapjas juhról 5.2—5.8 kilogrammra, egy-egy félfi­nomgyapjas juhról 4.2—4.8 kilo­grammra, a központi feketeföld­övezetben egy-egy finomgyapjas juh­ról 4.2—5.0, egy-egy félfinomgyap­jas juhról 4.0—4.2 kilogrammra, a Volga mentén egy-egy finomgyapjas juhról 4:6—5.4, egy-egy félfinom­gyapjas juhról 3.9—4.5 kilogramm­ra, Szibériában egy-egy finomgyap­jas juhról 4.3—4.9 és egy-egy félfi­nomgyapjas juhról 3.8—4.2 kilo­grammra kell növelni. Az állattenyésztés feladatainak teljesítése céljából biztosítani kell a jószág helyes takarmányozását és tartását. Az öt év alatt a takarmány­növények vetésterülete körülbelül 70 százalékkal, a füvek, silótakarmá­nyok, gximóstakarmányok termésho­zama pedig legalább kétszeresére nö­vekedik. A szarvasmarhaállomány tejhoza­mának növelésénél különleges figyel­met kell fordítani az intenzívebb ál­lattenyésztési módszerre, mégpedig az istállózott állattartásra való átté­résre, az egyes területek sajátossá­gainak figyelembevételével. Mező­gazdaságunk számára, különösen a nagy szántóföldekkel rendelkező ke­rületekben, rendkívül időszerű az is­tállózott állattartásra való áttérés, ami lehetővé teszi, hogy nagy mér­tékben emeljük a szarvasmarhaállo­mány tejhozamát. Az állattenyésztés e rendkívül fontos feladatának meg­oldása teljes mértékben lehetséges füvek, gumóstakarmányok, silónövé­nyek és egyéb növények vetésének széleskörű bevezetése, a kishozamú rétek és legelők vetésforgóba való bevonása révén. Ezáltal biztosíthat­juk a jószág teljesértékü, egész éven át tartó takarmányozását zöld- és nedvdús takarmányokkal. A juhtenyésztés széles fejlődési le­hetőséget kap, különösen a V. I. Le­nin hajózható Volga—Don-csatorna öntözött területein, a Káspi-tenger­menti alföldö a Nogaj-sztyeppén és a Turkmén főcsatorna övezetében Ezeken a vidékeken biztos takar­mányalapot kell létesíteni a nagy, sőt még a legnagyobb juhnyájak számára is. Az új ötéves tervben nagy és fele­lősségteljes feladat áll a gép- és traktorállomások előtt, mint olyan nagy állami vállalatok előtt, ame­lyek már most az egész növényter­mesztési munka több mint kéthar­madát végzik el a kolhozokban. Biz­tosítani kell a gép. és traktorállomá­sok munkájának további javítását, ki kell bővíteni a. nagy fizikai erőt igénylő munkák gépesítésére irányu­ló tevékenységüket, a kolhozterme­lés minden területén, s fokozni kell a, gép- és traktorállomások felelőssé­gét a mezőgazdasági növények ter­méshozamára és az állattenyésztés hozamára vonatkoiaó tervek telje­sítéséért. A jelenlegi ötéves terv fo­lyamán be kell fejezni a kolhozokban a növénytermesztő munkák gépesí­tését, széles körben ki kell fejleszte­ni a nagy fizikai erőt igénylő mun­kák gépesítését az állattenyésztés­ben, konyhakertészetben, gyümölcs­kertészetben, mezőgazdasági termei­vények szállításában és rakodásában, mocsarassá vált területek lecsapolá­sában és újabb területek termékeny­nyétételében. A gép_ és traktorállomások trak­torállományának teljesítőképessége öt év alatt körülbelül másfélszere­sére növekszik, különösen gyorsan fejlődik a mezőgazdasági növény­fajták sorközi műveléséhez szüksé­ges gépeket vontató traktorok tel. jesítőképessége. 1955-re a kolhozok földjein dolgozó traktorállomások teljesítőképessége a vetésterület minden száz hektárjára számítva 70 százalékkal növekszik 1940-hez viszonyítva és 30 százalékkal 1950­hez viszonyítva. Ezenkívül a mező­gazdaságban megnövekszik a teher­gépkocsik, állandó gépek és egyéb gépezetek állománya. Tervbevettük, hogy a mezőgazdaság nagymennyi, ségú új, tökéletesebb ekét, kultivá­tort, vetőgépet, gyapotszedőgépet, cukorrépaszedőkombájnt, széna be_ takarítógépet, takarmánysilózógé­pet, villamos juhnyíró- é s villamos fejögépet, valamint má s mezőgaz­dasági gépeket kap. A gép és traktorállomások, szovhozok és kol­hozok feladata, hogy jelentős mér­tékben megjavítsák ennek a techni­kának a kihasználását. Az ötödik ötéves tervben ki kell bővíteni a mezőgazdaságban a vil­lamosenergia alkalmazását. Egyik legfontosabb feladati tökéletes szer­kezetű villamostraktorokat és vil. lamosenergiával meghajtott mező­gazdasági gépeket készíteni é s be­vezetni a mezőgazdaságba. E gé­peknek az olcsó villamosenergia fel­használásával kell dolgozniok, külö­nösen a nagy vízierőművek vidékén. Az ötéves terv újabb feladatokat ír elö a földművelés é s állattenyész. tés további fellendítésére vonatko­zóan. Ezeknek a feladatoknak a végrehajtása megköveteli a kolho­zok vezető kádereinek helyes ki­választását és elosztását, valamint e káderek továbbképzését. Biztosítani kell a kolhozvagyon növekedését a közösségi gazdaság mindenoldalú! fejlesztése, a föld­művelés és állattenyésztés ágazatai­nak helyes összekapcsolása, a mun­katermelékenység jelentős emelése, a munkaszervezés és a bérezés javí­tása, valamint a mezőgazdasági veszteségek lehető legnagyobbmérvü csökkentése révén. Növekedik a kolhozok jövedelme, több jut az oszthatatlan alapba, amj lehetővé teszi a kolhozokban az építkezés nagyszabású fejlesztését olymódon, hogy a beruházások elsősorban a közösségi gazdaság fejlesztését szol­gálják — gazdasági épületek, állat, tartáshoz szükséges helyiségek, ön­töző- és levezető-csatornák, víztá­rolók építését, a földek megtisztí­tását a bozóttól, mezővédő erdősá­vok ültetését, kolhozvillany telepek és egyéb építmények létesítését. A szovhozépítés terén a legfon­tosabb feladat árutermelésünk növe_ lése, elsősorban búzából, finom és félfinom gyapjúból, húsból, továbbá az állatenyésztő kolhozok ellátása fajtiszta apaállatokkal. Elő keli írni a mezőgazdasági növények termés­hozamának és az álattenyésztés ho­zamának jelentős emelését a szov­hozokban és ezen az alapon jelentő­sen csökkenteni kell a termékek önköltségét. A szovhozok munkájának megja. vitása érdekében előírják valameny­nyi munkaigényesebb termelőfolya­mat komplex gépesítésének befeje­zését a földművelésben, az állat­tenyésztésben, a takarmányterme, lésben és a takarmányelőkészités­ben. Intézkedéseket kell tenni a szovhozok további megerősítésére, el kell látni a sízovhozokat szakem­berekkel és állandó munkásokkal, minden szovhozt magas termelé­kenységű és sok árut termelő mező­gazdasági vállalattá kell fejleszteni. Az ötödik ötéves tervben az állam nagy összegeket ruház be a mező­gazdaságba: az ál lanti beruházások volumene a negyedik ötéves tervhez képest körülbelül 2.1-szeresére emel­kedik, a vízgazdálkodási építkezések­re fordított beruházások pedig négy­szeresükre emelkednek. Azok a nagy feladatok, amelyekét az új ötéves terv állít a mezőgazda­ság elé, azt követelik, hogy a mező­gazdasági minisztériumok, a helyi párt- ' é s szovjetszervek jelentősen javítsák a mezőgazdaság vezetését, A mezőgazdaságnak nyújtott nagy állami segítségre támaszkodva szé­leskörűen fel kell használni a föld­művelés és az állattenyésztés össz­termelése és árutermelése növelésé­nek meglévő jelentős tartalékait és arra kell törekednie, hogy minden kolhoz, minden szovhoz és minden gép- és trak tor állomás teljesítse az állami tervet. 3. Az ötödik ötéves terv feladatai az áruforgalom, a közlekedés és a hírtovábbítás területén Az ötödik ötéves terv előirány­zatai, az ipari és mezőgazdasági termelés növekedésének alapján, az állami és szövetkezeti kereskede lem kiskereskedelmi árúíforgalmá­nak öt év alatt körülbelül 70 szá­zalékkal való növelését írják elö. Előírják, hogy jelentősen növel­jék a lakosságnak eladott legfonto­sabb élelmiszer- és narcikkek, va lamint a kultúrális és háztartási szükségleti cikkek mennyiségét. így 1955-ben a lakosságnak körülbelül 90 százalékkal több húsárut, 70 szá­zalékkal több halfélét, 70 százalék­kal több állati zsiradékot, kétszer annyi sajtkészítményt és kétszer­annyi cukrot adjanak el, mint 1950­ben. A terv elöirja továbbá, hogy jelentősen több iparcikket adjanak el: pamut-, gyapjú-, selyem- és len­anyagot körülbelül 70 százalékkal ruházati cikkeket 80 százalékkal, láb bélit 80 százalékkal többet, kötött­árút 2.2-szer annyit adjanak el. Kultúrális és háztartási szükségle­ti cikkekből a következő mennyiség­ben kell többet eladni: bútort kö­rülbelül háromszorannyit, vas- és fémedényeket két és félszerannyit, varrógépet 2.4-szer annyit, kerék­párt 3.5-szer annyit, rádió- és tele­víziós vevőkészüléket kétszerannyit, órát 2.2-szer annyit, háztartási jég­szekrényt, mosógépet és porszívót jónéhányszor annyit, mint 1950-ben Egyúttal előírják az étkezők, ven­déglők, teázók hálózatának kibőví­tését és a közétkeztetési vállalatok forgalmának körülbelül 80 százalék­kal való\ növelését, a választék je­lentős javításával egyidejűleg. A fogyasztók ellátásának továb­bi megjavítása érdekében előírják a kiskereskedelmi hálózat, mindenek­előtt az élelmiszereket, ruházati cik­keket, lábbelit, szöveteket, bútort, edényt, háztartási cikkeket, kultú­rális szükségleti cikkeket, -építő­anyagokat árusító szaküzletek háló­zatának kibővítését és az élelmiszer­üzletek, étkezdék, vendéglők és rak­tárak felszerelését hűtőberendezé­sekkel és a legkorszerűbb berende­zési tárgyakkal. Az ipari és mezőgazdiasági terme­lésnek, valamint az áruforgalom­nak az új ötéves tervben előírt nö­vekedése megkövetelj a közlekedés jelentős mértékű fejlesztését. A közlekedés minden fajtájának árúforgalmát öt év alatt körülbelül 46 százalékkal kell emelni. Ezen be­lül a vasút áruforgalma 35—10 szá­A XIX. pártkongresszus irányelvei a Szovjetunió fejlesztését szolgáló ' . . 1951—1955. évi ütődik Méms lenhez :

Next

/
Thumbnails
Contents