Uj Szó, 1952. október (5. évfolyam, 233-259.szám)
1952-10-12 / 243. szám, vasárnap
4 III SZ0 1952 október 12 nének megnövelése a negyedik ötéves tervhez viszonyítva az alábbi méretekben van e-őirva: gőz. és víziturbináké körülbelül 4.3-szeresére, hengerműberendezésekő 2.8.szeresére, olajberendezéseké 5.2-szeresére. Tervbevettük a vegyészeti ipari berendezések, az emelő- és szállítóberendezések; s különösen a fémkohászati daruik és nagy teheremelőképességű villamos híddaruk, a komplex építőanyaggyártó berendezések, valamint az önműködő könnyű- és élelmiszer, ipari berendezések, különösen a sző vőgépek, újfajta mezőgazdasági gépek, fakitermelő, cellulózé- és papíripari, fafeldolgozóipari berendezések gyártásának jelentős növelését is. A fővasúti mozdonyok, motoros mozdonyok, villamos mozdonyok és vasúti kocsik gyártását a vasúti közlekedés szükségleteinek megfelelően terveztük. Növekszik a traktorok és gépkocsik, különösen a Diesel.motoros nagyteherbírású, valamint a gázgenerátoros gépkocsik gyártása. A terv előírja a hajóépítés jelentős mérvű fejlesztését, a tengeri kereskedelmi flotta, az utasszállító folyami flotta, valamint a halászflotta szükséglete számára. Jelentősen tovább keli fejleszteni a ezerszámgép- és precSziósgépgyartást, mert ezeknek színvonalától függ elsősorban a népgazdaság technikailag fejlett berendezésekkel történő ellátása. ; Az ötéves terv folyamán az ipar sokkal több nagytermelékenyságű fémforgácsológépet és kovácsoló-sajtolőgépet kap, mint az előző ötéves tervben, többi közt nagy és egyedi gépet körülbelül 3.6-szer, nagypontosságú (precíziós) szerszámgépet négy. szer annyit. Ez lehetővé teszi, hogy nagymértékben emeljük a tökéletesebb szerszámgépek százalékos arányát, biztosítsuk a gépgyártás technikai színvonalának további emelkedését, technikailag tökéletes gépek' és berendezések kellő mennyiségi gyártását a Szovjetunió és a baráti népi demokratikus oszágok népgazdasága szükségleteinek kielégítésére. A modern, nagy gépek gyártása mellett egyre nagyobb jelentősége van a műszergyártásnak. A mflsze- szerek gyártása szükséges és fontos kiegészítője a bonyolult gépek gyártásának. E gépek irányítása, mint általában a modern technológiai folyamatok irnyítása, lehetetlen műszerek nélkül. A műszergyártás növekedése egyszersmind visszatükrözi a technikai haladás egyik legfontosabb ágának, a gyártás automatizálásának fej. lödését. Az irányelvek előírják, hogy az irányító és ellenőrző készülékek gyártását öt év alatt körülbelül 2.7szeresére kell növelni. A gépgyártás minden ágának: jelentős fejlődése lehetővé teszi, hogy az, ötödik ötéves terv folyamán alapjában véve befejezzük az iparban és építkezésben a nehéz és munkaigényes folyamatok gépesítését Kiemelkedő eredményt jeletn ez majd a népgazdaság további technikai felszerelése, a munkatermelékenység emelése és a munka megkönnyítése terén. A vegyészeti iparban a szóda, a műgumi és az ásványi műtrágya termelését kell a leggyorsabban fejleszteni. A kalcinált gzóda gyártása 1950hez viszonyítva körülbelül 84. a marónátroné 79, a m{jgumié 82 és az ásványi műtrágyáé 88 százalékkal növekszik. Jelentős mértékben meg kell növel nünk a kapacitást az ammóniák-, kénsav-, műgumi , szintetikus szesz., szóda-, műtrágya-, növényvédő vegyszer., a mezőgazdasági növények terméshozamának nagy növekedését biztosító szemcsés műtrágyagyártás te rén. Hasonlóképpen fokozni kell a műanyagok, festékfajták és mű selyem nyersanyagok termelését, bővíteni kell az egyéb vegyészeti termékek választékát és fejleszteni kell a szí nesfémpótló műanyagok termelését. A faipar még mindig elmaradt a népgazdaság növekvő szükségleteitől. Feladatunk megszüntetni i a faiparnak ezt az elmaradását. Az öt év alatt a szerfa-kiszállítást meg kell növelnünk körülbelül 56 százalékkal, a fűrészáruk termelését pedig 5<Tszázalékkal, s ugyanakkor minél na. gyobb mértékben át kell helyeznünk a fakitermelést az erdőben gazdag vidékekre, különösen az északi kerületekbe, az Ural, Nyugat-Szibéria és a Karéi-Finn Szovjet Szocialista Köz társaság vidékeire. Csökentenünk kell az erdők irtását az ország erdőben szegény vidékein. A fakitermelés idényjellegét csökkenteni kell, a fakitermelő körzetekben újjá kell alakítani a meglévő erdőipari gazdaságokat, új, gépesített erdőipari gazdaságokat kell létesíteni, s állandó munkásokat kell biztosítani számultra. Ugyanakkor tovább kell fejlesztenünk a fakitermelő munkálatok komplex gépesítését, meg kell javítanunk a fakitermelés szervezését és gépeinek kihasználását, emelnünk kell a munka teremlékenységét. A fűrészáruk termelésének növelése cél. jából az új fakitermelő körzetekben üzembehelyezett fűrésztelepek számát a negyedik ötéves tervhez viszonyítva mintegy S-szorosára kell emelnünk. Minden módon fejlesztenünk kell a papír-, cellulóze., bútor-, furnirleme-, favegyészeti- és hidrolitipartNagy feladatom állnak az építöanyagipar előtt. Az előirányzott beruházási terv megvalósítása megköveteli, hogy a z öt év alatt a főbb építőanyagok gyártását legalább kétszeresére növeljük, megjavítsuk minőségüket és bővítsük választékukat. A cementgyártást körülbelül 2.2-szeresére, a falazóanyagok gyártását 2.3 szeresére, a palagyártást 2.6-szeresére, a puha-tetőfedő anyagok gyártását 70 százalékkal, a. cserépgyártást háromszorosára kell emelni. Ugyanakkor sokkal több, új, kiváló minőségű és tökéletes díszítő- és burkolóanyagot, gyári kikészítésű keramia-, gipsz-, beton- ég vasfoetonalkatrészt kell gyártani, ami elősegíti a nagyipari építés módszereinek fokozottabb alkalmazását és csökkenti az építkezés önköltségét. A nehézipar és a mezőgazdaság fejlődése alapján az ötödik ötéves tervben biztosítanunk kell a közszükségleti cikkek gyártásának gyors fejlődési ütemét. A mezőgazdasági nyersanyagtartalékok lehetővé teszik, hogy az öt év alatt a könnyű- és az élelmiszeripar terme, lését legalább 70 százalékkal növeljük és ezen belül 1955. re, 1950hez viszonyítva, a pamutszövetek gyártását körülbelül 61 százalékkal, a gyapjúszövetek gyártását 5-4 százalékkal, a bőrcipök gyártását 55 százalékkal a hús termelését 92 százalékkal, a halászat hozamát 58 százalékkal, a. kristálycukor-gyártást 78 százalékkal, az állati zsiradék termelését 72 Százalékkal, a növényi zsiradéktermelést 77 százalékkal, a konzervgyártást 2.1-szeresére emeljük. Számos könnyű, és élelmiszeripari üzemet: pamutipari kombinátokat, mürostfonalgyárakat, selyem- konfenkciőipari és kötöszövőüzemeket, bőr- és cipőipari, cukor ipari, olaj sajtoló, zöldségszárítő, édesipari, konzervipari, serfőző, borászati, hús-, hal-, vaj- és sajtipari üzemeket létesítünk. Jelentős mértékben bővítenünk kell a közszükségleti cikkek, háztartási és gazdasági eszközök, helyi építőanyagok gyártását a helyiipari vállalatoknál és kisipari szövetkezeteknél. A helyiipari vállalatok és kisipari szövetkezetek termelése az öt év alatt körülbelül 60 százalékkal növekszik. A helyi szovjeteknek e programm megvalósítása érdekében meg kell javítaniok a helyi ipar és a kisipari szövetkezetek irányítását abból a célból, hogy telsebben használják ki a helyi nyersanyagot és az állami nagyipar hulladékait, kibővítsék a közszükségleti cikkek választékát, amelyek nagy keresletnek örvendenek a la. kosság körében, hogy emeljék a gyártmányok minőségét,, biztosítsák a helyiipari vállalatok műhelyeinek és a kisipari szövetkezeteknek a lakosság mindennapi szükségletei kielégítését szolgáló munkáját. A népgazdaság v érdekei megkövetelik minden iparágban a választék további bővítését és a gyártmányok minőségének komoly javítását. Teljesen megengedhetetlen egyes olyan üzemek gyakorlata, amelyek a minőség és a gyártmány választékára vonatkozó előírások kárára teljesítik túl a termelés növelésének tervét. Iparunk elsőrendű feladata a gyártmányok minőségének emelése. A gyártmányok minőségének javítása biztosítja az anyagkészletek gazdaságosabb kihasználását, a nem-szabványos készítmények előállításával kapcsolatos veszteségek csökkentését. Különösen jelentős a közszükségleti cikkek minőségének emelése és választékának kibővítése. A szovjet fogyasztóközönség, jogosan, egyre fokozottabb követelményeket támaszt a gyártmányok minőségével és választékával szemben. Iparunk feladata, a lakosságnak ezeket a növekvő igényeit kielégíteni és elkerülni a, fogyasztóközönség körében keresletnek nem örvendő árucikkek gyártását. A gyártmány kiváló minőségének biztosítása céljából széles körben be kell vezetni a korszerű követelményeknek megfelelő állami szabványokat, azonkívül hatásosabban ki kell használni a prémiumrendszert és a vállalatok anyagi-technikai ellátását, a választékra és a cikklistára vonatkozó tervek teljesítése céljából. Az ötéves terv ipari termelésre vonatkozó feladatainak teljesítéséhez szükséges legfontosabb előfeltétel a termelési kapacitások lehető legteljesebb kihasználása, az élenjáró normák bevezetése révén és a gépi berendezés teljes kihasználását akadályozó vállalati szüle keresztmetszetek minél gyorsabb megszüntetésével. Meg kell említeni, hogy a negyedik ötéves tervben számos iparágban alacsonyra szabták a termelési kapacitások kihasználására vonatkozó feladatokat, s ezeket a feladatokat a. terv teljesítése során jelentős mértékben túlteljesítették. Vonatkozik ez elsősorban a vaskohászatra és vegyiiparra. Az ipar egyes ágaiban még most is előfordul a vállalatok kapacitásának aláértékelése, s a minisztériumok azáltal, hogy nem tárják fel ezeknél a vállalatoknál a kapacitás tartalékait, fékezik számos igen fontos gyájrtmányfaj ta termeleoének fejlesztését. Nemcsak a gyárak és üzemek kihasználásánál, hanem az épülő vállalatok technikai terveibein is észre lehet venni, hogy a minisztériumok aláértékelik a termelési kapacitásokat és a gépi berendezés kihasználásának normáit. Számos olyan eset van. amikor a vállalat még épül és a technikai tervben feltüntetett kapacitást — semmiféle többletkiadással nem járó — megnövelése szempontiából felül kell vizsgálni. A termelési kapacitások aláértékeléséért a felelősség jelentős része hárul a tervkészítő szervekre. A Szovjetunió Állami Tervbizottságának meg kell javítania a kapacitási tartalékok feltárására és a kapacitások állami megrendelésekkel való megterhelésére irányuló munkáját, határozottabb harcot kell folytatnia a termelési tervek leszállítására irányuló mindenféle szűk hivatali irányzat ellen. Országunk hatalmas termelőapparátussal rendelkezik, amelyet a sztálini ötéves tervek éveiben teremtettek meg és amelyet élenjáró technikával, valamint nagyszámú, gazdag munkatapasztalatokkal rendelkező szakmunkásokkal, mérnökökkel és technikusokkal láttak el. Ez nagy lehetőségeket teremt a termelésnek a meglévő termelési kapacitások jobb kihasználása útján történő rendszeres növelésére. Az új ötéves terv ilymódon jelentős mennyiségű termék termelését irányozza elő. így a meglévő olvasztókemencék jobb kihasználását al kell elérni 1955-ben a vasércöntés öt év alatti növekedésének körülbelül 30 százalékát, a szénbányák jobb kihasználásával kell elérni a széntermelés össznövekedésének körűibe, lül 25 százalékát. A cementgyárak teljesebb kihasználásával kell elérni a cementtermelés össznövekedésének körülbelül 30 százalékát. Nem kisebb jelentőségű a kapacitások kihasználásának javítása más iparágakban sem. A meglévő termelési kapacitások jobb kihasználása mellett az új ötéves terv nagy ipari beruházási programmot ír elő. Az ötödik ötéves terv az ipari termelés növekedésének terve szerint az álljami ipari beruházások körülbelül kétszeres növelését írja elő a negyedik ötéves tervhez képest. A beruházások különösen nagymértékű növelését kell előirányozni a kohászat, a villamoserőmüvek, az ásványolajipar, valamint a könnyűipari vállalatok fejlesztésére. A beruházási tervnek nemcsak új vállalatok és gépegységek jelentős számának üzembehelyezését kell biztosítania, de a meglévő vállalatok kapacitásának növelését is a gépegységek újjáépítése, új berendezés létesítése, a termelés gépesítése és a technológiai folyamatok javítása útján. A termelőkapacitások jrovelése a meglévő vállalatok kibővítése útján — ez a legfontosabb tartaléka a, termelés legkisebb költségekkel való növelésének az új ötéves tervben. A beruházási tervben a kohászati vállalatok, villanyerőmüvek. köolajfeldolgozó üzemek, szénbányák és műtrágyagyárak építésének előkészítő munkálatait kell tervbevenni, hogy az elkövetkező években biztosítsuk ezeknek az iparágaknak a szükséges fejlődését. Az új ötéves tervben biztosítani kell az ipari vállalatok építésének jobb területi elhelyezést annak érdekében, hogy az ipar még közelebb kerüljön a nyersanyag- és üzemanyagforrásokhoz. Ez lehetővé teszi az észszerütlen és rendkívül nagy távolságra irányuló vasúti szállítások megszüntetését. A népgazdaság növekvő nyersanyag- és üzemanyagszükségletének kielégítése céljából az ötödik ötéves terv előírja a föld méhében rejlő természeti kincsek feltárására irányuló munkák további fejlesztését,, a hasznos ásványok és elsősorban a színes- és ritka fémek, a kokszolható szén, a bauxit, a kőolaj, a gazdag vasércek és más ipari nyersanyagfajták felderítését. Az építőipar további fejlesztése, a meglévő szervezetek megszilárdítása és kiterjesztése, valamint új építőszervezetek létesítése a nagy építkezések körzetéiben — igen fontos feltétele az építkezési programm sikeres teljesítésének az iparban és a népgazdaság más ágaiban. Ma az építőipar hasonlíthatatlanul nehezebb és bonyolultabb feladatok megoldására képes, mint az elmúlt években. A háború utáni években olyan nagy építőszervezeteket létesítettünk, illetve bővítettünk ki jelentősen, mint a nehézipari üzemépítési minisztérium, amely főleg vas-- és színestfémJkohászati vállalatokat épít, a gépgyárépítési minisztérium, a villamoserőmüveke t, á s vány olaj ipari vállalatokat, szénbányákat és külszíni fejtésü szénbányákat, vasutakat és gépkocsiutakat, a földalattit, felhőkarcolókat és egyebeket építő hatalmas építőszervezetek. Az építésügyi népbiztosság helyett szervezett nehézipari üzemépítési minisztériummal együtt több mint háromszorakkora terjedelmű építő és épületszerelő munkákat végez el, mint amennyit 1940-ben az építésügyi népbiztosság. A villamoserőmüvek minisztériumának építőszervezetei jelenleg több mint ötször olyan nagyterjedelmü építő és épületszerelő munkát végeznek e'l, mint 1940-ben. Mégis szükséges az építőszervezetek további komoly megerősítése. Az ötéves terv irányelvei előírják: hogy elsősorban a nehézipari üzemépítési minisztérium, a villamoserőmüvek minisztériuma és az ásványolajipari minisztérium, valamint a gépgyártási minisztérium építőszervezeteit erősítsük meg, amelyek energetikai és kohászati berendezéseket, ásványolajipari berendezéseket, valamint nagy és különleges szerszámgépeket nehéz kovácsolósajtológépeket, emelő- és szállítóberendezéseket gyártó üzemeket építenek. Biztosítani kell a nagyipari építési módszerek széleskörű alkalmazását, az építőelemek, szerkezetek, beton, habarcs és más félgyártmányok üzemi úton történő termelésének minden eszközzel való kibővítését. Ezzel kapcsolatban előírják a fémszerkezeteket gyártó üzemek teljesítőképességének legalább kétszeresre növelését és megfelelő mennyiségű szerelt vasbetonszerkezetet gyártó üzem építését, új kerületi kőbányák szervezését és a meglévők kibővítését, a kő, zúzott kő, kavics és homok, valamint a természetes kőzetből kivésett nagy kődarabok kitermelésének és feldolgozásának komplex gépesítésével. Gépesíteni kell a z alapvető építőmunkákat és biztosítani az egyes folyamatok gépesítéséről az építkezés komplex gépesítésére való átmenetet. öt év alatt körülbelül két és félszeresére kell emelni az építkezéseknél az ekszkavátorállományt háromszorosára a talajgyalúállományt, négyszeresére a bulldozerállományt, négy és félszeresére a mozgódaruállományt. Az építőipari dolgozók kötelesek megjavítani az egyre növekvő gép- és gépezetállomány kihasználását. Tökéletesíteni kell az építkezések tervezési munkáját, nem szabad tűrni a pazarlást a tervezésnél, csökkenteni kell a tervezés időtartamát és idejekorán el kell látni az építőipart tervekkel és költségvetésekkel. Ennek érdekében szakképzett káderekkel kell megerősíteni a tervezőszervezeteket és széléé körben kell alkalmazni a típustezVezést. 2. Az ötödik ötéves terv feladatai a mezőgazdaság területén A mezőgazdaság területén a fő feladat továbbra is az összes mezőgazdasági növények terméshozamának emelése, a közös állatállomány szaporítása és hozamának egyidejű jelentős emelése, továbbá a földmüvelés és állattenyésztés össz- és árutermelésének fokozása a kolhozok közösségi gazdaságának további megszilárdítása és fejlesztése útján, a szovhozok, a gép- és traktorállomások munkájának megjavítása a fejlett mezőgazdasági technika és az agrokultúra vívmányainak alkalmazása. alapján. A gabonafélék terméshozamának ötévi növekedését 40—50 százalékban állapítottuk meg, ezen belül a búzatermésnek 55—65 százalékkal kell emelkednie, a nyersgyapottermés 55 —65 százalékkal, a rostlen 40—50 százalékkal, a cukorrépa 65—70 százalékkal, a napraforgó 50—60 százalékkal emelkedik. Fokozzuk a burgonya, a kender, a dohány, a mahorka és más növények termesztését is. Továbbfejlődik a kertészet, a szőlészet, a citromtermesztés és a selyemhernyótenyésztés. Erős fejlődési ütemet állapítunk meg az állattenyésztésben. A hús és szalonna mennyisége 1955-ben — 1950-hez képest — 80—90 százalékkal, a tejtermelés 45—50 százalékkal emelkedik, a gyapjútermelés pedig 2—2.5-szeresére nő. Moszkva, Leningrád, valamint más nagyvárosok és ipari központok környékén növekszik a zöldségfélék, a burgonya, valamint a tej-, hús- és tojástermelés. Földművelésünknek fejlett takarmányfütermelés és helyes vetésforgók alkalmazásával, továbbá az ipari é3 takarmánynövények, a zöldségfélék és a burgonya vetésterületének a mezőgazdasági kultúrák között elfoglalt arányának növelésével még termékenyebbé és magasabb színvonalúvá kell válnia. Az ötödik ötéves tervben a mezőgazdasági növények terméshozamának jelentékeny növelését irányoztuk elő és rámutattunk az ország egyes fő kerületeinek ezzel kapcsolatos feladataira. Ezek a feladatok a következők: A következő arányban fokozzuk a gabonafélék hektáronkinti terméshoy
