Uj Szó, 1952. október (5. évfolyam, 233-259.szám)

1952-10-10 / 241. szám, péntek

1952 október 11 IIJ S W 7 Pótolja az eddigi mulasztásait és javítsa meg munkáját a leleszi pártszervezet Az aratás és cséplés aJatt szerzett tapasztalatok és hiányosságok figye­lembevételével fogtak a leleszi szö­vetkezet tagjai az őszi munkákhoz. A tarlóhántás befejezése után meg­kezdték a föld előkészítését a repce alá. A földet traktorral szántották, gondosan megtrágyázták és augusz­tus utolsó napjaiban a repcevetéssel végeztek, s a 15 ha repcéjük ma már olyan szép, hogy párját keveset lehet találni a királyhelmeci járásban. A repce után nyomban sorrakertilt az ösziárpa vetése. Szeptember első felében már a földben volt a 70 hek­tár ösziárpa. A tarlóhántás után a földet aa agrotechnika szabályai sze­rint megtrágyázták. Hektáronként átlag 400 mázsa istálló- és 350 kg műtrágyát alkalmaztak. A vetést ve­tögépagregáttal végezték. Az ősziek elvetéséhez vetőgópagregátot vesznek igénybe. A lovakkal csak a fogaso­lást és a hengerezést végzik. A leleszi határban már az ősziárpa is kisorolt. Az idejében elvégzett munka eredménye további munka­kedvet adott a vetést végző szövet­kezeti tagoknak. Minden percet ki­használnak, hogy az ősziek minél előbb a földbe kerüljenek Az őszi rozsvetést is befejezik pár nap múlva. A terv szerint 60 hektár rozsot kell elvetniök és már az 50. körül mozognak. Ezenkívül vetnek 235 hektár öszibúzát. A talaj nagy­része már az öszibúza alá is el van készítve s amikor a rozsvetéssel vé­geznek, a búza kerül sorra. A lelesziek arra is gondoltak, hogy a földbe egyetlen szem gabona se ke­kerüljön csávázatlanul. — Mi nem akarunk üszkös gabonát termelni — mondja a szövetkezet elnöke, Cap István. Ezért a repcevetőmagon kí­vül csávázatlanul semmit sem vetet­tünk el. A vetéssel egyidőben a kapásnövé­nyek betakarítását is végzik. A ku­korica és a krumpli betakarítása azonban nem folyik a kívánt ütem­ben. A krumpli betakarítását éppen csakhogy megkezdték, de a földmű­ves raktárszövetkezetnek még egy szemet sem adtak át. A kukoricaszedéssel is el vannak késve. Eddig csak 10 hektár hetero­zis kukoricát törtek le. A kukoricá­ból a hektárhozam sem kielégítő. Különösen az olyan szövetkezetben nem, mint a leleszi, melyet Kelet­Szlovákia egyik legjobb szövetkeze­tének ismerünk. A heterozis kukori­cából hektáronként alighogy elérik a 20 mázsás hektárhozamot. Tegyük csak fel a kérdést, mennyi lesz ak­kor a közönséges kukoricából a hek­tárhozam. Bizony, eléggé alacsony. Sok szövetkezet van ma már a királyhelmeci járásban, melyek magasan túltesznek Leleszen. Meg kell állapítanunk azt, hogy a le­leszi szövetkezet tagjainak egy ki­csit a fejükbe szállt a dicsőség. Meg­részegítette őket a sok dicséret, ami­vel edig el voltak halmozva. Igaz, a dicséret jogos volt, de nem lett volna szabad nekik elbizakodniok. A lele­sziek a múlt ősszel egyszerűen fi­gyelmen kívül hagyták az agrotech­nikai szabályokat. Nem végezték el az őszi mélyszántást. Tavaszi szán­tásba vetették a kukoricát. Egyszó­val itt van a kutya, eltemetve. Most már ők is tudják, hogy mi az oka az alacsony hektárhozamnak. Mivelhogy a múlt ősszel nem végezték el az őszi mélyszántást, a föld nem bírt meg­felelő mennyiségű nedvességet tárol­ni és az idei kedvezőtlen időjárás mellett a száraz talajban nem fej­lődhetett a kukorica. Olyan szövet­kezetben, ahol őszi mélyszántásba vetették a kukoricát, jóval magasabb a hektárhozam. Nem kell messzire menni, hogy ilyen szövetkezetet ta­láljunk. A zempléni szövetkezet tag­jai, különösen a párttagok, mindent megtettek, hogy az őszi mélyszántást hiánytalanul elvégezzék a magasabb hektárhozam elérésének érdekében. Munkájuknak meg is van az eredmé­nye. Míg a lelesziek az őszi mély­szántás hiŕnya miatt a heterozis ku­koricából 20 mázsát, a közönséges i kukoricából 16—17 mázsát értek el hektáronként, addig a zempléniek hektáronként 27—28 mázsás termést takarítanak be közönséges kukoricából. A legnagyobb felelősség ezért a hiányosságért a leleszi kommunistá­kat terheli. A leleszi kommunisták a szövetkezet megalakulásakor aktí­van dolgoztak. Politikailag irányítot­ták a szövetkezeti mozgalmat. Meg­győző munkát folytattak a földmű­vesek között. Megismertették őket a szövetkezeti gazdálkodás előnyeivel, az agrotechnikai szabályokkal. Az el­ért sikerek után úgylátszik, hogy a fejükbe szállt a dicsőség. Ellustultak, pihennek babéraikon. Ha' ez nem így volna, akkor a mult évben meg kel­lett volna minden lehetőséget ragad­niok, hógy az őszi mélyszántás el le­gyen végezve. Nem szabad megelé­gedniük csak azzal, hogy megalakí­tották a szövetkezetet, hanem azt tovább is kell fejleszteni. Tudniok kell, hogy a szövetkezet fejlődése nyomán még nagyobb feladatok vár­nak a kommunistákra. A leleszi szövetkezetből hiányzik a szocialista munkaverseny is. A szövetkezetek megszilárdításá­ról és továbbfejlesztéséről szóló párt­és kormányhatározat világosan rá­mutat a szocialista munkaverseny nélkülözhetetlenségére. A leleszi kom­munistáknak is tudniok kellene, hogy a szocialista munkaverseny a terme­lés és a munkatermelékenysel: foko­zásában, az EFSz-ek építésében és megszilárdításában döntő tényező. A termelési feladatok teljesítésére és túlteljesítésére, magas hektárhozam és magas haszon elérésére szükséges kifejteni minden szövetkezeti tag al­kotó kezdeményezését a szocialista munkaversenyben. A leleszi kommu­nistáknak is ezem előtt kellett vol­na tartamok a múlt év őszén is, hógy a szocialista munkaverseny segítsé­gével mozgósítsák a szövetkezeti ta­gokat az őszi mélyszántás agrotech­nikai időben való elvégzésére. Az idén a párt- és kormányhatá­rozat már megmutatta a helyes utat, hogyan kell szervezni a szocialista munkaversenyt. A párt- és kormány­határozat a következőképpen hatá­rozza meg a szövetkezetben a mun­kaverseny kifejlesztését: „A ver­senyt úgy kell megszervezni, hogy amennyire lehetséges két közeli szö­vetkezet, két munkacsoport, esetleg csoport, egyes szövetkezeti tagok egymásközött versenyezzenek, hogy így lehetőség legyen az ellenőrzésre és kölcsönösen segítsenek egymás­nak. A párt- és kormányhatározat azt is kimondja, hogy a versenyt rend­szeresen ki kell értékelni a szövetke­zetben legalább hetenként egyszer. A leleszi szövetkezetben is meg­szervezték a határozat után a mun­kaversenyt. Páros versenyre keltek a kistárkányi EFSz-szel. Vagy három hétig a verseny életképes volt, míg ellenőrizték, de a verseny csakhamar elaludt a rendszeres ellenőrzés hiánya miatt. Ebből megint látszik, hogy Lele­szen alszik a pártszervezet. A ver­sennyel sem törődtek. Teljesen pasz­sziv magatartást tanúsítanak még ma is a szocialista munkaversennyel szemben. Pedig ha nem hagyták vol­na elaludni a versenyt, ma sokkal előbbre állnának a kapásnövények betakarításában is és a rizsaratás sem okozna ma nagy gondot. A rizs is megérett az aratásra. A szövetkezet kommunistái összegyűl­tek, megtárgyalni a legszükségesebb teendőket, hogy megkezdjék a rizs­aratást és a kapásnövények betaka­rításnál is megtarthassák legalább a jelenlegi ütemet. A gyűlésen arról tanácskoztak, hogyan szerezzenek megfelelő munkaerőt a rizs aratásá­hoz. A párttagok túlnyomórésze amellett döntött, hogy brigádmunká­sokat kell kérni a rizsaratáshoz. Ar­ra azonban egy sem gondolt, I hogy a saját fajújukban az asszonyok soraiból szervezzék meg a szükséges munkaerőt. Pedig volna kiket megszervezni a leleszi kommunistáknak, de az a hi ba, hogy még saját maguk előtt is szégyellik bevallani az igazságot. Példát vehetnének bodrogszerdahelyi elvtársaiktól, akik nem brigádosok­ról álmodoznak, hanem a saját csa­ládtagjaik soraiból teremtették elő a kívánt munkaerőt, ök idegen mim kaerő igénybevétele nélkül már i mult hónapban megkezdték a rizs­aratást. A lelesziek pedig még most is brigádmunkásokról álmodoznak. Persze a bodrogszerdahelyieknek sem sikerült volna a munkaerő megslfer­zése, ha a kommunisták maguk nem mutattak volna példát. Más a helyzet Leleszen. A leleszi kommunistáknak elsősorban is a saját soraikban kell körülnézni. Vájjon minden egyes párttag fele­sége vagy családtagja kiveszi-e a ré­szét a közös munkából? Sajnos i ez Leleszen nem így van. A párttagok feleségei éppen azok, akik nem kap­csolódnak be a munkába. Nézzük csak meg Palágyi Jánost, hogyan áll a szénája. Palágyi János párttag, a szövetkezet agronómusa. Vájjon mu­tat-e az ő felesége példát? Azt hi­szem, hogy nem, mert az első félév­ben mindössze 3.8 munkaegységet dolgozott le. Pedig hát Palágyi elv­társ felesége is dolgozhatott volna a szövetkezetben éppen úgy, mint pl. a 73 éves Cap Mária, aki már eddig több r«rint*200 munkaegységet dolgo zott le. Nézzük csak meg Bajusz Miklós párttag feleségét, hogyan mutat pél­dát a pártonkívüliek feleségének ? Vájjon nem mehetne-e Bajusz Mik­lós felesége is rizst aratni, mikor az eiső félévben csak 1.98 munkaegysé­get dolgozott le. Vagy még mindig amellett van inkább Bajusz elvtárs is, hogy brigádosokat hozzanak a rizs­aratáshoz ? Bajusz István szintén párttag, de azzal ö úgylátszik nem sokat törő­dik, hogy mit ír elő a párt- és kor­mányhatározat a nőknek a szövetke­zeti munkába való bevohásáról. Ha alaposan áttanulmányozta volna a határozatot, nem tűrte volna, hogy a felesége a mult félévben csak 9 munkaegységet dolgozzon, amikor minden munkabíró emberre olyan nagy szükség van. Dobos Mátyás csoportvezető is kommunista kötelességének tarthat­ná, hogy először a feleségét küldené munkába, aztán törné a fejét az idegen brigádosok igénybevételéről. Nehéz megérteni, hogy egy kommu­nista hogyan tűrheti meg azt, hogy az ő felesége az első félévben csak 3.17 egységet dolgozzon le és amel­lett idegen munkaerőt kelljen a szö­vetkezetben alkalmazni. Helyes volna, da Dobos Mátyás elvtárs példát venne Kovács Ferenc­ről, aki szintén csoportvezető. Kovács Ferenc nem párttag, mégis fia, lánya, felesége állandóan dolgozik a szövetkezetben Kiss József szintén párttag, de egész éven keresztül egyetlen egy munkaegységet nem dolgozott le a szövetkezetben. Világi Jolán is meggondolhatná már a dolgot. Nem bírjuk elképzelni, hogyan mert az olyan lányok szeme elé kerülni, mint pl. Hornyák Ilona, aki már augusztus l-ig 200 munka­egységet dolgozott le, ő pedig 19 éves létére megelégedett 19-el. Szeretnénk tudni azt is, hogy Pap Imre zootechnikus hogyan képzeli a szocializmus építését, amikor felesé­gét visszatartja a munkától. Igaz, az ö felesége az első ^félévben 45 munkaegységet dolgozott le, de ez nem elégséges, mert feleségének az elsők között volna a helye. Pap Im­réné nyugodtan járhatna munkába, mert a családban még így is marad­na, aki elvégezné a házkörüli mun­kát. A leleszi kommunistáknak először ezeket a hiányosságokat kell kikü­szöbölniök. Meg kellene látniok, hogy van még Leleszen annyi kihasználatlan munkaerő hogy idegen munkaerő igénybevétele nélkül is játszva learathatják a 70 hektár rizsüket is. És hogyha valakit megakarunk győzni, először magunk­nak kell példát mutatni. A leleszi kommunisták azonban félnek felfed­ni az igazságot és ahelyett, hogy odaadással szolgálnák a szövetkezet érdekeit, a pártgyülést egymáselleni személyeskedésre használják fel. A leleszi kommunisták az állatte­n}'észtés terén a rájuk háruló Jelada­tokat sem teljesítették. Az ő köte­lességeik lett volna, hogy a szövet­kezet vezetőségével karöltve minden egyes szarvasmarhát összehozzanak a közös istállóba, kivéve azokat, me­lyek a szövetkezeti gazdálkodás sza­bályainak é/telmében a háztáji gaz­dálkodásban maradnak. Ezt azonban nem tették meg, mert van náluk sok olyan szövetkezeti tag, aki két fejőstehenet tart, a szövetkezetnek pedig nincs meg a tervezett szarvas­marhaállománya. A párt- és kormányhatározat értel­mében biztosítani kellett volna az ál­latok reszére a megfelelő takar­mánymennyiséget is. A lelesziek most azon siránkoznak, hogy nem bírják a tejbeadási kötelezettségüket teljesíteni, mert nincs megfelelő mennyiségű takarmányuk. Erre azonban nem gondolt akkor az agro­nómus elvtárs sem, amikor 30 hek­tár földet juhlegelönek parlagon ha­gyott. Nem lett volna-e helyesebb, ha ezt a területet bevetették volna takarmánnyal ? Azt is nagyon jól tudják, hogy az állatok gondozása nincsen jó kezek­ben. Olyan emberekre van bízva az állatok gondozása, akik egy héten háromszor is berúgnak, mint pl. Kala János. A szövetkezet elnökének a szavai szerint olyan emberek vannak az állattenyésztésben, akik az álla­tokat csak ütni tudják. Ez annak az oka aztán, hogy az átlagos tejho­zam ma alig éri el a napi 3 litert. Látják ezt a kommunisták is, de a fülükbotját sem mozdítják, hogy a helyzeten változtassanak, pe­dig nem kéne más, csak egy pár kommunistának a Cap elvtársnő pél­dáját követni, aki bekapcsolódott az állattenyésztésbe, hogy némileg ja­vítson az ottani helyzeten. A leleszi kommunistáknak sürgő­sen változtatni kell a szövetkezet mostani helyzetén.'Fel kell ébredniök és kommunistákhoz méltóan kell ki­venni részüket mind a gazdasági, mind a politikai munkából. Minden téren jő példával kell elöljárniok. Nem szabad pihenniök az eddig elért sikereiken, hanem még nagyobb len- . dülettel kell munkához fogni, ha azt * akarják, hogy szövetkezetüket to­vábbra is példás szövetkezet címén emlegessék az egész országban. Szarka István. Mezőgazdasági dolgozóink felajánlásaik tejesítésével köszöntik az SzK(b)P XIX. kongresszusát A kassai kerület állami gazdaságai teljesítették kötelezettségvállalásaikat A kassai kerület állami gazda­ságaink dolgozói, akik az SzK(b)P XIX. kongresszusa és a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom tisz­teletére értékes kötelezettségválla­lásokat tettek, a kongresszus nap­jait Vállalásaik teljesítésével kö­szöntik, Október 3-án minden álla­mi -gazdaságon ünnepi gyűlést tar­tottak, ahol megbeszélték e törté­nelmi jelentőségű esemény pontjait, és kiértékelték vállalásaik eddigi tel­jesítését. A királyhelmeci járásban lévő állami gazdaságokon szeptem­ber 16-tól október 3-ig a kongresz­szus tiszteletére olyan mértékben emelték a tehenek tejhozamát és az állatok súlygyarapodását, hogy az pénzben kifejezve 126.000 koro­nát tesz ki. Ezenkívül az egyes gaz­daságok a keresztsoros vetés ter­vét átlag 20—25 százalékkal túlha­ladták, ami a termés betakarítása után további 300.000 Kčs jövedelem­többletet jelent. A fejszési gazdaság dolgozóinak feleségei vállalták, hogy segítenek a dohánybetakarítás. ban. Nekik köszönhető, hogy így 4 hektár dohányt megmentettek a fagytól és a jégesőtől. Ez a. do­hány 247.680 Kčs-t ér. A csallóközcsütörtöki traktorállomás traktorosai vasárnap élmnukásmüszakot dolgoztak le az SzK(b)P XIX. kongresszusa "szteletére Ez a műszak nagyon szép ered­ményekkel járt. A traktorosok az egész toaktorállomás napi tervét ezen a napon 200.80 százalékra tel­jesítették. Ugyanis megművelték 1229.09 hektárt. A műszakba bekap­csolódott minden traktoros és min­den brigád. A legjobb brigád Fekete János vezetése alatt az őszi munkák ter vét 60.98 százalékra teljesíti, s ez­zel elegett tett az SzK(b)P XIX. kongresszusának tiszteletére tett vállalásának is vagyis október 5-ig az őszi munkák tervét 60 százalék ra teljesíti, A legjobb traktoros Bors Béla Skoda—30-as traktorával va­sárnap 300 százalékra teljesítette napi tervét. Az őszi munkák ter­vének teljesítésében 82.35 százalék­nál tart. Fodor István traktoros az SzK(b)P XIX. kongresszusa tisz­teletére vállalta, hogy október 5-ig az őszi munikák tervét DT 54-es traktorával 75 százalékra teljesíti. Vállalásának eleget tett, mert 75.38 százalékra teljesítette tervét. Ha-' sonlóképpen Szenyák István és Pa« put Ferenc is túlteljesítették kon­gresszusi vállalásukat, mivel októ­ber 5-ig az őszi munkák tervét 69.70 százalékna teljesítették. Lojda János traktoros az őszi munkákban 4.540 korona értékű üzemanyagot takarított meg Raksányi István brigádjának ver­senykihívására nagy küzdelem kez­dődött a legjobb traktoros és a legjobb brigádközpont címének el­éréséért a lévai traktorállomás dol­gozói között. Október 3-án a csaj­kovi brigád tartotta az első helyet. Érdekes megjegyezni, hogy ez a brigád sokáig az utolsók között ban­dukolt és tényleg szép eredmény, hogy most az első helyre tudta fel­küzdeni magát, az őszi munkák ter vének 45 százalékos teljesítésével. A második helyen a barsújfalusi brigád áll 35 százalékos tervteljesí­téssel, a harmadik helyre pedig az újbarsi brigád került 31 százalé­kos eredménnyel. A lévai brigád valahogy lemaradt az utóbbi idő­ben. Ennek oka az, hogy a politi­kai munka hanyatlott. A versenyben szép eredményeket érnek el az egyes traktorosok is. Lojda János vámosladányi trakto­ros Skoda 30-as traktorával 51 százalékra teljesítette eddig az őszi munkák tervét és megtakarított 4540 Kčs értékű üzemanyagot. Ugyancsak jól halad Sarina Jenő is a munkákkal. Skoda 30-as trak­torával 49 százalékos tervteljesí­ést ért el és megtakarított 1930 Kčs értékű üzemanyagot. A harma­dik legjobb traktoros Chrobák Sá­muel, aki ugyancsak Skoda 30-as traktorral dolgozik és tervét 48 szá­zalékra teljesítette. Ezenkívül 3420 Kčs értékű üzemanyagot sikerült megtakarítania. A hernyótalpas traktorokkal a legjobb eredményt Csupor Vilmos érte el 30 százalékos tervteljesít­ménnyel és 4620 Kčs értékű üzem­anyagmégtakarítással. Ekstein Sándor, Léva.

Next

/
Thumbnails
Contents