Uj Szó, 1952. október (5. évfolyam, 233-259.szám)

1952-10-10 / 241. szám, péntek

1952 október 11 IIJ S W 7 Pótolja az eddigi mulasztásait és javítsa meg munkáját a leleszi pártszervezet Az aratás és cséplés aJatt szerzett tapasztalatok és hiányosságok figyelembevételével fogtak a leleszi szövetkezet tagjai az őszi munkákhoz. A tarlóhántás befejezése után megkezdték a föld előkészítését a repce alá. A földet traktorral szántották, gondosan megtrágyázták és augusztus utolsó napjaiban a repcevetéssel végeztek, s a 15 ha repcéjük ma már olyan szép, hogy párját keveset lehet találni a királyhelmeci járásban. A repce után nyomban sorrakertilt az ösziárpa vetése. Szeptember első felében már a földben volt a 70 hektár ösziárpa. A tarlóhántás után a földet aa agrotechnika szabályai szerint megtrágyázták. Hektáronként átlag 400 mázsa istálló- és 350 kg műtrágyát alkalmaztak. A vetést vetögépagregáttal végezték. Az ősziek elvetéséhez vetőgópagregátot vesznek igénybe. A lovakkal csak a fogasolást és a hengerezést végzik. A leleszi határban már az ősziárpa is kisorolt. Az idejében elvégzett munka eredménye további munkakedvet adott a vetést végző szövetkezeti tagoknak. Minden percet kihasználnak, hogy az ősziek minél előbb a földbe kerüljenek Az őszi rozsvetést is befejezik pár nap múlva. A terv szerint 60 hektár rozsot kell elvetniök és már az 50. körül mozognak. Ezenkívül vetnek 235 hektár öszibúzát. A talaj nagyrésze már az öszibúza alá is el van készítve s amikor a rozsvetéssel végeznek, a búza kerül sorra. A lelesziek arra is gondoltak, hogy a földbe egyetlen szem gabona se kekerüljön csávázatlanul. — Mi nem akarunk üszkös gabonát termelni — mondja a szövetkezet elnöke, Cap István. Ezért a repcevetőmagon kívül csávázatlanul semmit sem vetettünk el. A vetéssel egyidőben a kapásnövények betakarítását is végzik. A kukorica és a krumpli betakarítása azonban nem folyik a kívánt ütemben. A krumpli betakarítását éppen csakhogy megkezdték, de a földműves raktárszövetkezetnek még egy szemet sem adtak át. A kukoricaszedéssel is el vannak késve. Eddig csak 10 hektár heterozis kukoricát törtek le. A kukoricából a hektárhozam sem kielégítő. Különösen az olyan szövetkezetben nem, mint a leleszi, melyet KeletSzlovákia egyik legjobb szövetkezetének ismerünk. A heterozis kukoricából hektáronként alighogy elérik a 20 mázsás hektárhozamot. Tegyük csak fel a kérdést, mennyi lesz akkor a közönséges kukoricából a hektárhozam. Bizony, eléggé alacsony. Sok szövetkezet van ma már a királyhelmeci járásban, melyek magasan túltesznek Leleszen. Meg kell állapítanunk azt, hogy a leleszi szövetkezet tagjainak egy kicsit a fejükbe szállt a dicsőség. Megrészegítette őket a sok dicséret, amivel edig el voltak halmozva. Igaz, a dicséret jogos volt, de nem lett volna szabad nekik elbizakodniok. A lelesziek a múlt ősszel egyszerűen figyelmen kívül hagyták az agrotechnikai szabályokat. Nem végezték el az őszi mélyszántást. Tavaszi szántásba vetették a kukoricát. Egyszóval itt van a kutya, eltemetve. Most már ők is tudják, hogy mi az oka az alacsony hektárhozamnak. Mivelhogy a múlt ősszel nem végezték el az őszi mélyszántást, a föld nem bírt megfelelő mennyiségű nedvességet tárolni és az idei kedvezőtlen időjárás mellett a száraz talajban nem fejlődhetett a kukorica. Olyan szövetkezetben, ahol őszi mélyszántásba vetették a kukoricát, jóval magasabb a hektárhozam. Nem kell messzire menni, hogy ilyen szövetkezetet találjunk. A zempléni szövetkezet tagjai, különösen a párttagok, mindent megtettek, hogy az őszi mélyszántást hiánytalanul elvégezzék a magasabb hektárhozam elérésének érdekében. Munkájuknak meg is van az eredménye. Míg a lelesziek az őszi mélyszántás hiŕnya miatt a heterozis kukoricából 20 mázsát, a közönséges i kukoricából 16—17 mázsát értek el hektáronként, addig a zempléniek hektáronként 27—28 mázsás termést takarítanak be közönséges kukoricából. A legnagyobb felelősség ezért a hiányosságért a leleszi kommunistákat terheli. A leleszi kommunisták a szövetkezet megalakulásakor aktívan dolgoztak. Politikailag irányították a szövetkezeti mozgalmat. Meggyőző munkát folytattak a földművesek között. Megismertették őket a szövetkezeti gazdálkodás előnyeivel, az agrotechnikai szabályokkal. Az elért sikerek után úgylátszik, hogy a fejükbe szállt a dicsőség. Ellustultak, pihennek babéraikon. Ha' ez nem így volna, akkor a mult évben meg kellett volna minden lehetőséget ragadniok, hógy az őszi mélyszántás el legyen végezve. Nem szabad megelégedniük csak azzal, hogy megalakították a szövetkezetet, hanem azt tovább is kell fejleszteni. Tudniok kell, hogy a szövetkezet fejlődése nyomán még nagyobb feladatok várnak a kommunistákra. A leleszi szövetkezetből hiányzik a szocialista munkaverseny is. A szövetkezetek megszilárdításáról és továbbfejlesztéséről szóló pártés kormányhatározat világosan rámutat a szocialista munkaverseny nélkülözhetetlenségére. A leleszi kommunistáknak is tudniok kellene, hogy a szocialista munkaverseny a termelés és a munkatermelékenysel: fokozásában, az EFSz-ek építésében és megszilárdításában döntő tényező. A termelési feladatok teljesítésére és túlteljesítésére, magas hektárhozam és magas haszon elérésére szükséges kifejteni minden szövetkezeti tag alkotó kezdeményezését a szocialista munkaversenyben. A leleszi kommunistáknak is ezem előtt kellett volna tartamok a múlt év őszén is, hógy a szocialista munkaverseny segítségével mozgósítsák a szövetkezeti tagokat az őszi mélyszántás agrotechnikai időben való elvégzésére. Az idén a párt- és kormányhatározat már megmutatta a helyes utat, hogyan kell szervezni a szocialista munkaversenyt. A párt- és kormányhatározat a következőképpen határozza meg a szövetkezetben a munkaverseny kifejlesztését: „A versenyt úgy kell megszervezni, hogy amennyire lehetséges két közeli szövetkezet, két munkacsoport, esetleg csoport, egyes szövetkezeti tagok egymásközött versenyezzenek, hogy így lehetőség legyen az ellenőrzésre és kölcsönösen segítsenek egymásnak. A párt- és kormányhatározat azt is kimondja, hogy a versenyt rendszeresen ki kell értékelni a szövetkezetben legalább hetenként egyszer. A leleszi szövetkezetben is megszervezték a határozat után a munkaversenyt. Páros versenyre keltek a kistárkányi EFSz-szel. Vagy három hétig a verseny életképes volt, míg ellenőrizték, de a verseny csakhamar elaludt a rendszeres ellenőrzés hiánya miatt. Ebből megint látszik, hogy Leleszen alszik a pártszervezet. A versennyel sem törődtek. Teljesen paszsziv magatartást tanúsítanak még ma is a szocialista munkaversennyel szemben. Pedig ha nem hagyták volna elaludni a versenyt, ma sokkal előbbre állnának a kapásnövények betakarításában is és a rizsaratás sem okozna ma nagy gondot. A rizs is megérett az aratásra. A szövetkezet kommunistái összegyűltek, megtárgyalni a legszükségesebb teendőket, hogy megkezdjék a rizsaratást és a kapásnövények betakarításnál is megtarthassák legalább a jelenlegi ütemet. A gyűlésen arról tanácskoztak, hogyan szerezzenek megfelelő munkaerőt a rizs aratásához. A párttagok túlnyomórésze amellett döntött, hogy brigádmunkásokat kell kérni a rizsaratáshoz. Arra azonban egy sem gondolt, I hogy a saját fajújukban az asszonyok soraiból szervezzék meg a szükséges munkaerőt. Pedig volna kiket megszervezni a leleszi kommunistáknak, de az a hi ba, hogy még saját maguk előtt is szégyellik bevallani az igazságot. Példát vehetnének bodrogszerdahelyi elvtársaiktól, akik nem brigádosokról álmodoznak, hanem a saját családtagjaik soraiból teremtették elő a kívánt munkaerőt, ök idegen mim kaerő igénybevétele nélkül már i mult hónapban megkezdték a rizsaratást. A lelesziek pedig még most is brigádmunkásokról álmodoznak. Persze a bodrogszerdahelyieknek sem sikerült volna a munkaerő megslferzése, ha a kommunisták maguk nem mutattak volna példát. Más a helyzet Leleszen. A leleszi kommunistáknak elsősorban is a saját soraikban kell körülnézni. Vájjon minden egyes párttag felesége vagy családtagja kiveszi-e a részét a közös munkából? Sajnos i ez Leleszen nem így van. A párttagok feleségei éppen azok, akik nem kapcsolódnak be a munkába. Nézzük csak meg Palágyi Jánost, hogyan áll a szénája. Palágyi János párttag, a szövetkezet agronómusa. Vájjon mutat-e az ő felesége példát? Azt hiszem, hogy nem, mert az első félévben mindössze 3.8 munkaegységet dolgozott le. Pedig hát Palágyi elvtárs felesége is dolgozhatott volna a szövetkezetben éppen úgy, mint pl. a 73 éves Cap Mária, aki már eddig több r«rint*200 munkaegységet dolgo zott le. Nézzük csak meg Bajusz Miklós párttag feleségét, hogyan mutat példát a pártonkívüliek feleségének ? Vájjon nem mehetne-e Bajusz Miklós felesége is rizst aratni, mikor az eiső félévben csak 1.98 munkaegységet dolgozott le. Vagy még mindig amellett van inkább Bajusz elvtárs is, hogy brigádosokat hozzanak a rizsaratáshoz ? Bajusz István szintén párttag, de azzal ö úgylátszik nem sokat törődik, hogy mit ír elő a párt- és kormányhatározat a nőknek a szövetkezeti munkába való bevohásáról. Ha alaposan áttanulmányozta volna a határozatot, nem tűrte volna, hogy a felesége a mult félévben csak 9 munkaegységet dolgozzon, amikor minden munkabíró emberre olyan nagy szükség van. Dobos Mátyás csoportvezető is kommunista kötelességének tarthatná, hogy először a feleségét küldené munkába, aztán törné a fejét az idegen brigádosok igénybevételéről. Nehéz megérteni, hogy egy kommunista hogyan tűrheti meg azt, hogy az ő felesége az első félévben csak 3.17 egységet dolgozzon le és amellett idegen munkaerőt kelljen a szövetkezetben alkalmazni. Helyes volna, da Dobos Mátyás elvtárs példát venne Kovács Ferencről, aki szintén csoportvezető. Kovács Ferenc nem párttag, mégis fia, lánya, felesége állandóan dolgozik a szövetkezetben Kiss József szintén párttag, de egész éven keresztül egyetlen egy munkaegységet nem dolgozott le a szövetkezetben. Világi Jolán is meggondolhatná már a dolgot. Nem bírjuk elképzelni, hogyan mert az olyan lányok szeme elé kerülni, mint pl. Hornyák Ilona, aki már augusztus l-ig 200 munkaegységet dolgozott le, ő pedig 19 éves létére megelégedett 19-el. Szeretnénk tudni azt is, hogy Pap Imre zootechnikus hogyan képzeli a szocializmus építését, amikor feleségét visszatartja a munkától. Igaz, az ö felesége az első ^félévben 45 munkaegységet dolgozott le, de ez nem elégséges, mert feleségének az elsők között volna a helye. Pap Imréné nyugodtan járhatna munkába, mert a családban még így is maradna, aki elvégezné a házkörüli munkát. A leleszi kommunistáknak először ezeket a hiányosságokat kell kiküszöbölniök. Meg kellene látniok, hogy van még Leleszen annyi kihasználatlan munkaerő hogy idegen munkaerő igénybevétele nélkül is játszva learathatják a 70 hektár rizsüket is. És hogyha valakit megakarunk győzni, először magunknak kell példát mutatni. A leleszi kommunisták azonban félnek felfedni az igazságot és ahelyett, hogy odaadással szolgálnák a szövetkezet érdekeit, a pártgyülést egymáselleni személyeskedésre használják fel. A leleszi kommunisták az állatten}'észtés terén a rájuk háruló Jeladatokat sem teljesítették. Az ő kötelességeik lett volna, hogy a szövetkezet vezetőségével karöltve minden egyes szarvasmarhát összehozzanak a közös istállóba, kivéve azokat, melyek a szövetkezeti gazdálkodás szabályainak é/telmében a háztáji gazdálkodásban maradnak. Ezt azonban nem tették meg, mert van náluk sok olyan szövetkezeti tag, aki két fejőstehenet tart, a szövetkezetnek pedig nincs meg a tervezett szarvasmarhaállománya. A párt- és kormányhatározat értelmében biztosítani kellett volna az állatok reszére a megfelelő takarmánymennyiséget is. A lelesziek most azon siránkoznak, hogy nem bírják a tejbeadási kötelezettségüket teljesíteni, mert nincs megfelelő mennyiségű takarmányuk. Erre azonban nem gondolt akkor az agronómus elvtárs sem, amikor 30 hektár földet juhlegelönek parlagon hagyott. Nem lett volna-e helyesebb, ha ezt a területet bevetették volna takarmánnyal ? Azt is nagyon jól tudják, hogy az állatok gondozása nincsen jó kezekben. Olyan emberekre van bízva az állatok gondozása, akik egy héten háromszor is berúgnak, mint pl. Kala János. A szövetkezet elnökének a szavai szerint olyan emberek vannak az állattenyésztésben, akik az állatokat csak ütni tudják. Ez annak az oka aztán, hogy az átlagos tejhozam ma alig éri el a napi 3 litert. Látják ezt a kommunisták is, de a fülükbotját sem mozdítják, hogy a helyzeten változtassanak, pedig nem kéne más, csak egy pár kommunistának a Cap elvtársnő példáját követni, aki bekapcsolódott az állattenyésztésbe, hogy némileg javítson az ottani helyzeten. A leleszi kommunistáknak sürgősen változtatni kell a szövetkezet mostani helyzetén.'Fel kell ébredniök és kommunistákhoz méltóan kell kivenni részüket mind a gazdasági, mind a politikai munkából. Minden téren jő példával kell elöljárniok. Nem szabad pihenniök az eddig elért sikereiken, hanem még nagyobb len- . dülettel kell munkához fogni, ha azt * akarják, hogy szövetkezetüket továbbra is példás szövetkezet címén emlegessék az egész országban. Szarka István. Mezőgazdasági dolgozóink felajánlásaik tejesítésével köszöntik az SzK(b)P XIX. kongresszusát A kassai kerület állami gazdaságai teljesítették kötelezettségvállalásaikat A kassai kerület állami gazdaságaink dolgozói, akik az SzK(b)P XIX. kongresszusa és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére értékes kötelezettségvállalásokat tettek, a kongresszus napjait Vállalásaik teljesítésével köszöntik, Október 3-án minden állami -gazdaságon ünnepi gyűlést tartottak, ahol megbeszélték e történelmi jelentőségű esemény pontjait, és kiértékelték vállalásaik eddigi teljesítését. A királyhelmeci járásban lévő állami gazdaságokon szeptember 16-tól október 3-ig a kongreszszus tiszteletére olyan mértékben emelték a tehenek tejhozamát és az állatok súlygyarapodását, hogy az pénzben kifejezve 126.000 koronát tesz ki. Ezenkívül az egyes gazdaságok a keresztsoros vetés tervét átlag 20—25 százalékkal túlhaladták, ami a termés betakarítása után további 300.000 Kčs jövedelemtöbbletet jelent. A fejszési gazdaság dolgozóinak feleségei vállalták, hogy segítenek a dohánybetakarítás. ban. Nekik köszönhető, hogy így 4 hektár dohányt megmentettek a fagytól és a jégesőtől. Ez a. dohány 247.680 Kčs-t ér. A csallóközcsütörtöki traktorállomás traktorosai vasárnap élmnukásmüszakot dolgoztak le az SzK(b)P XIX. kongresszusa "szteletére Ez a műszak nagyon szép eredményekkel járt. A traktorosok az egész toaktorállomás napi tervét ezen a napon 200.80 százalékra teljesítették. Ugyanis megművelték 1229.09 hektárt. A műszakba bekapcsolódott minden traktoros és minden brigád. A legjobb brigád Fekete János vezetése alatt az őszi munkák ter vét 60.98 százalékra teljesíti, s ezzel elegett tett az SzK(b)P XIX. kongresszusának tiszteletére tett vállalásának is vagyis október 5-ig az őszi munkák tervét 60 százalék ra teljesíti, A legjobb traktoros Bors Béla Skoda—30-as traktorával vasárnap 300 százalékra teljesítette napi tervét. Az őszi munkák tervének teljesítésében 82.35 százaléknál tart. Fodor István traktoros az SzK(b)P XIX. kongresszusa tiszteletére vállalta, hogy október 5-ig az őszi munikák tervét DT 54-es traktorával 75 százalékra teljesíti. Vállalásának eleget tett, mert 75.38 százalékra teljesítette tervét. Ha-' sonlóképpen Szenyák István és Pa« put Ferenc is túlteljesítették kongresszusi vállalásukat, mivel október 5-ig az őszi munkák tervét 69.70 százalékna teljesítették. Lojda János traktoros az őszi munkákban 4.540 korona értékű üzemanyagot takarított meg Raksányi István brigádjának versenykihívására nagy küzdelem kezdődött a legjobb traktoros és a legjobb brigádközpont címének eléréséért a lévai traktorállomás dolgozói között. Október 3-án a csajkovi brigád tartotta az első helyet. Érdekes megjegyezni, hogy ez a brigád sokáig az utolsók között bandukolt és tényleg szép eredmény, hogy most az első helyre tudta felküzdeni magát, az őszi munkák ter vének 45 százalékos teljesítésével. A második helyen a barsújfalusi brigád áll 35 százalékos tervteljesítéssel, a harmadik helyre pedig az újbarsi brigád került 31 százalékos eredménnyel. A lévai brigád valahogy lemaradt az utóbbi időben. Ennek oka az, hogy a politikai munka hanyatlott. A versenyben szép eredményeket érnek el az egyes traktorosok is. Lojda János vámosladányi traktoros Skoda 30-as traktorával 51 százalékra teljesítette eddig az őszi munkák tervét és megtakarított 4540 Kčs értékű üzemanyagot. Ugyancsak jól halad Sarina Jenő is a munkákkal. Skoda 30-as traktorával 49 százalékos tervteljesíést ért el és megtakarított 1930 Kčs értékű üzemanyagot. A harmadik legjobb traktoros Chrobák Sámuel, aki ugyancsak Skoda 30-as traktorral dolgozik és tervét 48 százalékra teljesítette. Ezenkívül 3420 Kčs értékű üzemanyagot sikerült megtakarítania. A hernyótalpas traktorokkal a legjobb eredményt Csupor Vilmos érte el 30 százalékos tervteljesítménnyel és 4620 Kčs értékű üzemanyagmégtakarítással. Ekstein Sándor, Léva.