Uj Szó, 1952. október (5. évfolyam, 233-259.szám)

1952-10-10 / 241. szám, péntek

A Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja XIX. kongresszusa Vil dz proletárjai egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1952 október 10, péntek 2 Kčs V- évfolyam, 241. szám c/i mai szántban Vég Péter a Békeüzem legjobb újítója (2. old.) A Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja XIX kongresszusa (3—i. old.) Az SzK(b)P XIX. kongresszusának visszhangja béketábor országaiban (5. old.) Dolgozóink szeretettel emlékeznek a mártírhalált halt Steiner Gábor elvtársra (6. old.) Pótolja az eddigi mulasztásai,, és javítsa meg munká­a béketábor országaiban (7. old.) Idén }s izgalmas lesz a bajnoki hajrá (8. old.) Az október 7-i délelőtti ülés r Moszkva, október 8. (TASZSZ) Október 7-én a Kreml nagytermé­ben folytatta munkáját az SzK(b)P XIX. kongresszusa. A délelőtti, ülés N. A. Bulganyin elvtárs elnöklésével nyílt meg. A napirenden az SzK(b)P Központi Bizottsága és az SzK(b)P Központi Revíziós Bizottsága beszá­molójának megtárgyalása szerepelt Az elnök az első felszólalás jogát Kebinnek (Eszt Szovjet Szocialista Köztársaság) adta meg. — G. M. Malenkov, a Központi Bizottság titkára a Központi Bizott­ság beszámolójában összegezte a pártnak a XVIII. kongresszus óta eltelt időszakban végzett munkája eredményeit — mondotta Kebin. Ha­talmas eredmények ezek, amelyek Sztálin elvtárs, pártunk vezére és tanítója bölcs irányításának köszön­hetők. Az Eszt Kommunista Párt boldog, hogy 1940 óta a Szovjetunió nagy kommunista pártjának egyik osztagaként vesz részt ebben a ha­talmas alkotómunkában. Kebin ezután Szovjet-Észtország példáján mutatta be a tömegek al­kotóerejének azelőtt feltáratlan for­rását megnyitó szocializmus mér­hetetlen előnyeit. Beszélt a párt ha­talmas szervező terejéről és a lenini­sztálini nemzetiségi politika diadalá­ról. Szovjet-Esztwrszég a nagy orosz nép és valamennyi szovjet nép test­véri segítségével rövid idő alatt kis­paraszti gazdálkodást folytató agrárországbői, az imperialista ha­talmak egykori függvényéből fejlett ipari, szocialista mezőgazdasággal rendelkező köztársasággá lett. Ujjá­teremtődött a hatalmas égöpala-ipar. Kebin ezután a mezőgazdaság gépe­sítésének igen gyors fejlődésével fog­lalkozott. Hangsúlyozta, mennyire bölcs J. V. Sztálinnak az az útmuta­tása, hogy a mezőgazdaság elsőran­gú technikai felszereléssel való ellá­tásának költségeit csak az állam teremtheti elő, mert maguk a kolho­zok nem képesek erre. Észtország kolhozparasztsága hálásan köszöni a pártnak, a szovjet kormánynak, hogy a mezőgazdaságot új, modern technikai felszereléssel látta el. Az elnök L. P. Berijának adja meg a szót. A kongresszus hosszan­tartó, lelkes tapssal fogadta a nagy Sztálin egyik legközelebbi harcos­társát. Pártunk és a szovjet nép életében — mondotta Berija elvtárs — a XVIII. és XIX. kongresszus közti időszakban két esemény foglalt el különleges helyet. Közülük az első a Nagy Honvédő Háború. Ebben a háborúban hazánk sorsának, Euró­pa és Ázsia államai és népei sorsá­nak kérdése dőlt el. A Szovjetunió megvédelmezte függetlenségét, tönk­rezúzta az ellenséget és ezzel meg­mentette az emberiséget és civilizá­cióját. A szovjet nép nagy győzel­mének lelkesítője és szervezője a Sztálin elvtárs vezette kommunista párt volt. Nagy szerencséje pár­tunknak, a Szovjetunió valamennyi népének, — jelentette ki Berija a küldöttek tapsa közepette — hogy ebben a súlyos időszakban J. V. Sztálin állott a szovjet állam és a hadsereg élén. A szovjet nép győzel­me az egész világnak megmutatta, hogy szocialista államunk ereje és hatalma törhetetlen. A történelem tanulságait azonban nem mindenki hasznosította. A két világháborún meghízott, a világura­lom lázálmától megitasult amerikai imperialisták újból a világháború szakadéka felé taszítják a népeket, bár kétségtelen, hogy a háború ki­robbantásával csak siettetik buká­sukat, pusztulásukat. Ezeket a szavakat a megjelentek nagy tapssal fogadták. A párt és a szovjet nép életének másik hatalmas eseménye — mon­dotta Berija elvtárs — a népgazda­ság üj, hatalmas arányú fellendülé­se. Ez tette lehetővé, hogy iparunk színvonalát a háború előttihez viszo­nyítva 2.3-szeresére emeljhk Az utóbbi két esztendő ipari termelése 22 százalékkal haladja meg az első és második ötéves terv egész idejé­nek ipari össztermelését. A szocialista termelés növekedésé­vel szüntelenül növekedik és évről évre javul az egész szovjet nép jólé­te. Közgazdaságilag és politikailag, valamint az ország védelmi képessé­gének szempontjából is a Szovjet­unió erősebb, mint birmikor azelőtt és képes arra, hogy bármilyen pró­bát kiálljon. (Hosszantartó taps.) Ha az ellenség háborút indítani merészkedik ellenünk, akkor a Szov­jetunió, amely a béke és a demo­krácia táborának élén áll, megsem­misítő csapással tud felelni az agresszív imperialista államok bár­milyen csoportosulásának, képes szétzúzni és megbüntetni a megva­dult agresszorokat és háborús gyuj­togatókat. (Taps.) Azoknak a győzelmeknek, amelye­ket a szovjet nép a háborúban, vala­mint a békés gazdasági és kulturális felépítés terén elért, egyik döntő fel­tétele pártunk előrelátó nemzetiségi politikája volt. A sok nemzetből ál­ló szovjet államban több, mint 60 nemzet, nemzetiségi csoport és nem­zetiség él és dolgozik Ilyen körülmé­nyek között a helyes nemzetiségi po­litika érvényesítésének rendkívüli je­lentősége van közös müvünknek, a Szovjetunió hatalma megszilárdítá­sának és a kommunista társadalom építésének sikere érdekében. A feszült figyelemmel hallgatott beszéd további részében Berija elv­társ a szocialista nemzeteknek a tör­ténelem során soha nem látott felvi­rágzásával foglalkozott. Ez a párt lenini-sztálini nemzetiségi politikája győzelmének kifejezése. Az üj szocia­lista nemzetek a szovjet hatalom évei alatt sikeresen megváltoztatták kapcsolatukat és korunk élenjáró nemzeteivé fejlődtek. A forradalom előtt Közép-Ázsia ipari fejlettsége nem különbözött a szomszédos országokétól — Törökor­szágétól, Iránétól, Afganisztánétól. Most, 35 esztendővel a Nagy Október után, a 17 millió lakost számláló Ka­zahasztán, Üzbekisztán, Kirgizia, Tádzsikisztán, és Turkménia három­szor annyi villamos energiát termel, mint a közelkeleti országoknak 156 millió lakósú csoportja. Mindez vilá­gosan megmutatja az egész világ­nak, mire képesek azok a népek, amelyek szakítottak az imperializ­mussal és megszabadultak a földbir­tokosok és tőkések uralmától. Hasonlítsuk össze például az egyik szovjet köztársaságot, az ukrán szovjet szocialista köztársaságot két nagy európai burzsoá országgal — Franciaországgal és Olaszországgal — mondotta Berija elvtárs. Ebben az esetben ugyan nem lehet mindent összehasonlítani. Ismeretes, hogy az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársa­ságban a kizsákmányoló osztályokat már régen felszámolták, az üzemek, gyárak, a föld és a munka összes termékei a nép vagyonát képezik, mindenkorra kiküszöbölték a mun­kanélküliséget, az egész hatalom a népé. Franciaországot és Olaszorszá­got, ahol a tőkések vannak uralmon, ezen a téren a szovjet Ukrajna több, mint 30 évvel maga mögött hagyta. (Derültség a teremben). Ezért ha­sonlítsuk össze az ezen országok gaz­daságáról szóló néhány legfontosabb adatot. A szovjet Ukrajna, amely fennállá­sa óta kénytelen volt idegen hódítók betörései után kétszer a romokból újra kezdeni a felépítést, most sok­kal több nyersvasat olvaszt, mint például Franciaország és Olaszország együttvéve, több acélt és hengerelt anyagot ad, mint Franciaország és háromszor többet, mint Olaszország. Felényivel több szenet termel, mint Franciaország és Olaszország együtt­| véve, majdnem háromszor annyi traktort gyárt, mint Franciaország és Olaszország együttesen, lényege­sen több gabonát, burgonyát, cukor­répát és cukrot termeszt mint Fran­ciaország és Olaszország együttvéve. A szocialista ipar, valamint kol­hozmezögazdaság fejlődésének alap­ján az ukrán nép jólétben él és élve­zi a kultúra minden vívmányát, ame­lyeket Franciaország és Olaszor­szág dolgozó tömegei nélkülöznek. Nem kevésbbé szemléltető a szov­jet balti köztársaságok gyors gazda­sági fejlődése azon idő óta, amióta felállították a szovjet rendszert. Ha összehasonlítjuk a litván, lett és eszt szövetséges köztársaságokat Norvégiával, Hollandiával és Bel­giummal, megmutatkozik, hogy a szovjet köztársaságban az ipari fej­lődés üteme összehasonlíthatatlanul magasabb, mint Európa említett ka­pitalista államaiban. Hasonlóképpen jelentős sikereket érünk el a mezőgazdaság fejlesztésé­ben. A kolhozrendszer győzelmével a Szovjetunióban a szovjet köztársa­ságok mezőgazdasága az állandó emelkedés szilárd útjára lépett. -A kolhoz-rendszer volt a szovjet hata­lom egyik legnagyobb vívmánya, mert a paraszttömegeket bekapcsol­ta a szocializmus építésébe, a mező­gazdasági termelés valamennyi ága­zata fejlesztésének új, hallatlan le­hetőségeit nyitotta meg és megte­remtette a parasztok milliói számá­ra az anyagi és kulturális életszín­vonal állandó emelkedésének feltéte­leit Országunk nemzetei testvériségé­nek alapját közös életérdekeik képe­zik. A Szovjetunió nemzeteit az az erőfeszítés és elszántság egyesíti, hogy minden ellenséggel szemben megvédelmezik szabadságukat, füg­getlenségüket és boldog életüket, amelyet a szovjet hatalom alatt ér­tek el, mert egyesíti őket a kommu­nista társadalom felépítéséért foly­tatott közös harcuk. Berija elvtárs a továbbiakban a (Folytatás a 3. oldalon) Az SzK(b)P XIX. kongresszusának elnöksége. A képen (balról jobbra) az első sorban: J. V. Sztálin, L. M. Kaganovics, V. M. Moloíov, K. J. Vci-osilov, N- Sa. Hruscsev, L. P. Berija, N. A, Bulganyin, — A második sorban: A. B. Arisztov, M. D. Bagirov, O- V, Kuusinen, V. M, Andrianov, A. I. Nijaaov, D. Sz~ Korotceenko, Zs. Sajahmetov, N. Sa. Patolicsev. — Az emelvényen: G- M, Malenkov elvtárs beszél.

Next

/
Thumbnails
Contents