Uj Szó, 1952. október (5. évfolyam, 233-259.szám)

1952-10-08 / 239. szám, szerda

1925 október 8. IIISZÖ 9 A Szovjetunió népének sziiárd meggyőződése, hogy a német nép igazságos ügye győzni fog N. M. Svernyik elvtárs felszólalása a Német Demokratikus Köztársaság megalapítása harmadik évfordulójának alkalmából rendezett berlini ünnepségen A Német Demokratikus Köztársa­ság megalapításának harmadik év­fordulója alkalmából a Német De­mokratikus Köztársaság kormánya hétfőn este ünnepséget rendezett a berlini Állami Operaházban. Az ün­nepség résztvevői szűnni nem akaró tapssal fogadták N. M. Svernyiket, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa El­nökségének elnökét, a szovjet kor­mányküldöttség vezetőjét, aki a díszpáholyban Wilhelm Pieck köz­társasági elnök és Johannes Dieck­mann, a népi kamara elnöke között foglalt helyet. Az ünnepi beszédet Rau miniszter­elnökhelyettes tartotta, aki beveze­tőben meleg szavakkal üdvözölte a külföldi vendégeket, majd a jelenle­vők viharos lelkesedése közepette fel­olvasta J. V. Sztálinnak Ottó Grote­wohlhoz küldött üdvözlő táviratát. Rau miniszterelnökhelyettes ünne­pi beszédében ismertette azokat a nagyszerű eredményeket, amelyeket a Német Demokratikus Köztársaság népe a gazdasági és kulturális építő­munkában elért. Hangsúlyozta, hogy e nagy eredményeket a felszabadító Szovjetunió önzetlen segítsége és a Német Demokratikus Köztársaság munkásságának, parasztságának és haladó értelmiségének odaadó mun­kája tette lehetővé. Rámutatott arra, hogy a német nép lankadatlan erővel folytatja harcát hazája egységének helyreállításáért, a békeszerződés megkötéséért és a háborús különszer­ződés elvetéséért. — A német nép nagy történelmi harcában a Szovjetunió testvéri se­gítségére támaszkodik — mondotta a miniszterelnökhelyettes. — Ha a német nép teljes akcióegységbe tö­mörül és megakadályozza a bonni -különszerződés ratifikálását, nyitva áll az út a német békeszerződés, a német egység megteremtése felé — mondotta. Ezután N. M. Svernyik lépett*a szónoki emelvényre. N. M. Svernyik beszédében a többi között a következőket mondotta: — A szovjet küldöttség a Szovjet­unió Legfelső Tanácsa Elnöksége, a Szovjetunió kormánya, a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártjának Központi Bizottsága és személyesen Sztálin elvtárs nevében szívélyesen üdvözlöm a német népet a Német Demokratikus Köztársaság megala­pításának harmadik évfordulója al­kalmából. A Német Demokratikus Köztársaság megalapításával új feje­zet kezdődött a német nép történel­mében. A Német Demokratikus Köz.-, társaság végleg szakított a porosz militarizmus és a hitleri fasizmus véres hagyományaival és a népek kö­zötti béke útján halad. A Német Demokratikus Köztársa­ság méltó helyet foglal el a Szov­jetunió vezette hatalmas béketá­borban. A demokratikus reformok segítségével és a Szovjetunjó ön­zetlen támogatásával komoly ered­ményeket ért el a politikai, a gaz­dasági és a kulturális élet minden te­rületén és nemcsak a háborúokoz­ta sebeket 'gyógyította be, hanem lényegesen emelte lakosságának életszínvonalát is. — A szovjet küldöttség további si­kereket kiván a Német Demokrati­kus Köztársaság népének ezen az úton és abban a nagyjelentőségű küz­delemben, amelyet Németország egy­ségének megteremtéséért és az egész Németországgal kötendő békeszerző­désért folytat. I — A Szovjetunió a háború befeje­zése óta következetesen harcol azért, hogy a jaltai és potsdami egyezmény rendelkezéseinek megfelelően állítsák helyre a német egységet. A Szovjet­unió kormánya III. 10-i jegyzékében nérAet békeszerzödéstervezetet jut­tatott a nyugati hatalmakhoz, hogy ilyen módon is elősegítse a békeszer­ződés megkötését. A nyugati impe­rialisták azonban különböző mondva­csinált kifogásokkal állandóan kitér­nek a békeszerződés előkészítése és megkötése elől. Ehelyett háborús kü­lönszerződést kötnek a bonni .kor­mánnyal és Hitler tábornokainak ve­zetése alatt zsoldoscsapatokat szer­veznek Nyugat-Németországban. — A világ békeszerető népei a hazájuk egységéért harcoló német hazafiak oldalán állnak. A német nép félreérthetetlenül kifejezésre juttat­ja, hogy nem hajlandó az imperia­listák érdekében feláldozni ifjúságát. A német nép nem engedi meg, hogy Németország sorsát akarata ellenére és nélküle döntsék el. — Németország sorsáról és jövőjé­ről dönteni a német nép feladata. A Szovjetunió népének szilárd meggyő­ződése, hogy a német nép igazságos ügye győzni fog — mondotta végül N. M. Svernyik. Ezután a többi baráti államok kül­döttei mondtak üdvözlő beszédet. Mint a Német Demokratikus Köz­társaság Tájékoztató Hivatala közli, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa El­nökségének és a Szovjetunió kormá­nyának küldöttsége, Svernyik elv­társsal az élén, október 5-én látoga­tást tett Wilhelm Piecknél, a Német Demokratikus Köztársaság elnöké­nél. A látogatás i alkalmával Pieck és Svernyik elvtársak üdvözlő beszéde­ket mondbttak. A Német Demokratikus Köztársa­ság kikiáltásának harmadik évfordu­lója alkalmából Wilhelm Pieck, a Német Demokratikus Köztársaság el­nöke hétfőn délelőtt a berlini Állami Operaházban ünnepség keretében nyújtotta át az idei nemzeti dijakat a termelóg, a tudomány, a technika, az irodalom és a művészet legkivá­lóbb képviselőinek. 'Wilhelm Pieck a nemzeti díjak át­nyújtása alkalmával mondott beszé­dében N. M. Svernyik berlini látoga­tásáról szólva hangsúlyozta,. hogy a szovjet hatalom megteremtése óta a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnök­ségének elnöke most tesz először ba­ráti látogatást külföldi országban. Fontos kereskedelmi megállapodás a Kínai Népköztársaság és Ceylon között A Kínai Népköztársaság és Cey Ion kormánya között folytatott ke­reskedelmi tárgyalások eredménye­képpen október 4-én aláírták a két ország kereskedelmi egyezményét és azt a szerződést, amelynek értelmé­ben a kínai kormány 80.000 tonna rizst ad el a ceyloni kormánynak. Az általános kereskedelmi megállapodás az első a maga nemében Kína és valamely délkeletázsiai ország kö­zött. Az aláírási aktusnál. Csou En-laj, a kínai népi közigazgatási tanács el­nöke és külügyminiszter, valamint Csen Jun miniszterelnökhelyettes is -jelen volt. Ä A megállapodást a Kínai Népköz­társaság nevében Jeh Csi-csuang, a központi népi kormány külkereske­delmi minisztere, Ceylon neVében pe dig R. G. Szenanajeke, a ceyloni ke­reskedelmi küldöttség vezetője írta alá. ^ Jeh Csi-csuang külkereskedelmi miniszter és G. Szenanajeke, a cey­loni küldöttség vezetője az aláírás után beszédet mondott. Jeh minisz ter rámutatott, hogy a kínai és a ceyloni kormány első kereskedelmi tárgyalásainak eredményeként kö­tött hivatalos megállapodás bizta­tó kezdet, amely alapjául szolgál a kínai-ceyloni kereskedelmi kapcsola­tok továbbfejlesztésének. Szenanajeke elmondotta, hogy ha­zája a múltban Nyugattól várt» boldogulását, mostantól kezdve azon ban Kelet felé fordul. A Kínai és Ceylon közötti első kereskedelmi tárgyalások elvetették a barátság és felvirágzás magvait. Nemcsak Cey­lon élvezheti majd ezeknek az el­vetett magvaknak értékes gyümöl­cseit, hanem mindazok az ázsiai or­szágok, amelyek követik példáját. Csou En-laj a népi közigazgatási tanács elnöke és külügyminiszter, vasárnap fogadta R. G. Szenanaje­két, a ceyloni kereskedelmi küldött, ség vezetőjét, valamint a küldött­ség tagjait. A kínai központi népi kormány és a ceyloni kormány között október 4-én aláírt szerződés értelmében rövidesen útnak indítják Ceylonba a 80.000 tonnás kínai rizsszállít­mányt. Az első 20.000 tonnát októ­ber közepén rakják hajóra, hogy ki­elégítsék Ceylon legsürgősebb szük­ségleteit. • A szerződés szerint a ceyloni kor­mány biztosítja, hogy Kína a rizs árát tetszése szerint felhasználhas­sa gumi és egyéb ceyloni termékek vásárlására. Ausztriában készülnek a nemzetek békevédemi kongresszusára Az osztrák békevédők bizottságá­nak tanácsa állandóan leveleket és határozatokat kap a különféle oszt­rák üzemektől és szervezetektől, melyek köszöntik a nemzetek béke védelmi kongresszusé 1. A kongresz­szus a legrövidebb időn belül meg­kezdődik Bécsben és már jelenté­seket küldenek be az ország külön­böző kerületeiből a kongresszusra t jrténő előkészületekről. »A Szabad Osztrák Ifjúság«-szer­vezet határozatot fogadott el, amely ben ez áll: »Ifjúságunk élete, jelene \ és jövője, reménye és igyekezetei attól függnek, sikerül-e megakadá­lyozni az új világháború^, A nemze­tek bekövetkező békevédelmi kon­gresszusa számos intézkedést tár­gyal meg és határozatokat hoz, me­lyek hozzájárulnak mindeá nemzet békéjének megőrzéséhez. A kon­gresszus ezért rendkívüli jelentőség­gel bír országunk ifjú nemzedéké­Síeiner Gábor emlékezete Irta: MAJOR ISTVÁN Történelmi jelentőségű nagy idők nagy tetteket és áldozatokat köve­telnek. Az emberiség százmilliói sodródnak bele a honvédelmi és tár­sadalmi harcok forgatagába, hogy végül is győzzön az az erő, mely a társadalmi i "haladás, a jobb jövő igéit irta zászlajára. Az a rettene­tes világégés, melyet a német fa­sizmus lobbantott lángra, s melyet a második világháború cimen köny­velt el a történelem, a fasiszta tá­madók megsemmisítésévei a haladó erők győzelmével végződött. Ennek a világraszóló győzelem, nek azonban meg kellett teremteni az előfeltételeit. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom, a marxi­leilini-sztálini tanítás diadala, s a szocialista-kommuhista társadalmi rend építés^ a Szovjetunióban volt az a kimeríthetetlen ősforrás, mely hősi tettekre sarkalta felszabadító­inkat, a dicső szovjet hadsereg ka­tonáit. De ebből merítettek erőt, ki tartást, bátorságot és önfeláldozást a tőkés államok dolgozói is. Az el­ső Csehszlovák Köztársaság idején lezajlott gazdasági és politikai har­cok, melyeknek élén a munkásosz­' tály élcsapata, a Kommunista Párt állott, kemény iskola voltak a dol­gozó tömegek számára. Ezekben a harcokban edződtek acélossá a párt káderei, hogy aztán meg tudják áll­ni helyüket a fasiszta rémuralom éveiben is, hogy áetük kockáztatá­sával is ki tudják építeni a Kom munista Párt földalatti szervezeteit, megszervezni Szlovákia hegyes-völ­gyes vidékein a partizánharcokat s a szlovák nép 1944-es hősi szabad­ságharcát, a szlovák nemzeti felke lést. Sokan pecsételték meg halálukkal hűségüket a Szovjetunióhoz, a fa siszta járom alatt nyögő hazájuk­hoz, a marxi-lenini-sztálini el­vekhez. Millió és millió ember halt hősi halált a fasiszta hordákkal ví­vott küzdelemben, milliók senyved tek börtönökben és koncentrációs táborokban. A buchenwaldi koncen­trációs táborban gyilkolták meg a fasiszta banditák a mi drága, felejt­hetetlen Steiner Gábor elvtársunkat is. 1942 október 8-án szűnt meg dobogni az a félelmet és fáradtsá­got nem ismerő, a dolgozó tömege­kért minden áldozatra kész áldott szív, mely mérhetetlenül tudta gyű lölni a kizsákmányolást, a nemzeti elnyomást, a burzsoá nacionalizmust és fajgyűlölet minden néven neve­zendő árnyalatait, az osztályellen­séggel cimboráló jobboldali szociál­demokrata vezetők munkásáruló po­litikáját, a trockista kétkulaosos párt bontok, kémek és diverzánsok aljas manővereit. Ilyen tulajdonságokkal felruhá­zott, ilyen erkölcsi nézeteket valló ember csakis a Kommunista Párt ban találhatta meg azt a politikai eröt, mely lehetővé tette számára, hogy küzdelmes életét maradékta­lanul a kizsákmányoltak és elnyo­mottak érdekeinek szentelje. Lát­tuk őt a kimerültségtől roskadozva róni Délszlovákia feneketlen sárral „aszfaltozott" utait. Láttuk őt hó viharokkal küzzdve bandukolni egy falutól a másikig, hogy Csehszlová­kia minden magyarlakta zugába be­vigye ä marxi-lenini sztálini taní­tást, s érvényt ^szerezzen annak a gyakorlatban is. Steiner Gábor tanítója és vezetője volt azoknak a dolgozó tömegek­nek, melyeket annyira szeretett, s melyek öt\ annyira becsülték és sze­rették. Munkások, dolgozó parasz­tok, értelmiségiek, iparosok, még ha jelentékeny részük különféle okoknál fogva nem is volt tagja a Kommunista Pártnak, nem mulasz­tották el soha az alkalmat, hog/ meghallgassák a közéjük érkező Steiner Gábor értéke s előadásait. Kellemesen csengő hangja, higgadt érvelése, ellenállhatatlan logikája pozdorjává zúzta az osztályellenség érveit, pellengérre állította a külön féle koalíciós kormányok népelle­nes politikáját, pucérra vetkőztette a polgári és jobboldali szociáldemo­krata korifeusokat, akik természe­tesen a burzsoá államapparátust ve^ék igénybe, hogy a lánglelkü néptribunt elhallgattassák. Bebörtö­nözték, ütlegelték, rágalmazták, gyűléseit feloszlatták, vagy egysze­rűen nem engedélyezték. Ezc#. az aljas mesterkedések és hatósági túlkapások azonban még jobban megedzették a mi Steiner Gáborun­kat. Minél jobban toporzékolt az osztályellenség, annál elszántabban é s lelkesebben folytatta Steiner Gá­bor az ô felvilágosító munkáját, annál nagyobb buzgalommal szer­vezte a dolgozók harcát a nagyobb falat kenyérért, az üzembeszünteté­sek és munkáselbocsátások ellen, a retteneíes adóterhek csökkentése érdekében, a végrehajtások és árve­rések ellen. Micsoda taktikával kel* lett élni, a hatóság félrevezetésé­nek hány mindenféle nemét kellett alkalmazni, hogy hozzáférközhes­sünk azokhoz a tömegekhez, me­lyeknek harcait vezettük. Steiner Gábor elvtárs fáradhatatlan volt a földmunkás sztrájkok és a munka­nélküliek mozgalmának szervezésé­ben. Ez gyakran kockázatos dolog volt. A München előtti Csehszlová­kia ugyanis — különösen a gazda sági válság idején — egyre inkább kezdte Ifevetközni polgári demokra­tikus fügefalevelét, s á gyárosok és nagybirtokosok érdekében egyre gyakrabban lövetett bele a jogaik­ért és kenyerükért küzdő tömegek­be. A fasizmu s már kezdte előre­vetni döbbenetes árnyékát. Steiner Gábor egy pillanatra sem tévesztette szem elöl azt a borzal­mas veszélyt, mely Hitler németor. szági uralomrajutásávai fenyegette Csehszlovákiát, de egyúttal a világ összes békeszerető népeit. Tisztában volt azzal, hogy előbb-utóbb meg­történik az összecsapás a fasiszta Németország és Csehszlovákia kö­zött. Tudta azt is, hogy Hitler lesz a támadó fél, s hogy Csehszlovákiá­nak védekeznie kell. Tisztában volt azzal is, hogy a sikeres védelem előfeltétele a nép felfegyverzése, a védelembe való bevonása. Gottwald elvtárs szerint ,,jakobinús-védelem­re" van szükség és ezt a koncepciót magáévá tette az egész párt, mely­nek viszont kötelessége volt beideg­zeni ezt a tömegekbe. Be kellett vinni a tömegekbe a kommunista internacionálé VII. kongresszusán kiadott jelszót, hogy minden béke­szerető államban meg kell alakíta­ni a legszélesebb körű népfrontot, melybe be kell vonni mindenkit, aki a béke híve, aki ellene van egy új világháború kitörésének, aki nem hajlandó támogatni a német fasiz­mus világuralmi törekvéseit. A népfront politikát természete­sen nemcsak a cseh é s szlovák nép­nek kellett támogatnia, hanem a Csehszlovákia területén élö német, magyar és ukrán nemzeti kisebb­ségnek is. És itt nagy feladat várt a mi drága Steiner elvtársunkra és legközelebbi munkatársaira: meg kallett győzni a magyar népet ar­ról, hogy Hitler rémuralma nem. csak a cseh és szlovák nép nemzeti létét veszélyezteti, hanem a köztár­saság területén élö magyarság eg­zisztenciáját is. Meg kellett győzni a Csehszlovákia területén élő ma. 'gyar népet arról, hogy mind Cseh­szlovákiának, mind Magyarországé nak egy az érdeke: közösen keli v"é­dekezniök a közös ellenség ellen. Akik ezekben a nehéz órákban Horthyék revizionista politikáját támogatják, azok akarva-nemakar­va Hitler háborús politikájának malmára hajtják a vizet es maguk is háborús bűnösökké válnak. Nem­csak Csehszlovákia szuverenitását fenyegeti veszély Hitlerék részéről, hanem Magyarországét is. Össze kell tehát fogni, amig nem késő! Steiner elvtárs minden erejét és képességét latbavetve járta Cseh Szlovákia magyarlakta területeit. Gyűlést gyűlés után rendezett, hogy felrázza a szlovákiai magyarság lelkiismeretét. Nem volt olyan ma­gyarlakta"város, vagy nagyobb falu Szlovákiában, ahol ne jelentek vol­na meg a Kommunista Párt küldöt­tei, hogy elsősorban magukat az elvtársakat győzzék meg a Párt politikájának helyességéről. Azután hatalmas népgyűléseken kellett bá­torságot önteni a tömegekbe mert a polgárj magyar revizionista pár. šäJ" tok nemcsak 1 hogy elhallgatták, vagy szándékosan lekicsinyelték a Hitler részéről fenyegető háborús veszélyt, hanem terrorizálták is Csehszlovákia magyar nemzetiségű polgárait, akasztófával és más re­torziókkal fenyegetőzve kényszerí­tették őket színvallásra a revizio­nlzmus mellett. A háborús és revizionista őrület zűrzavarából tisztán csengő harang­ként hangzott a Kommunista Párt és Steiner Gábor szava. Világos ok. fejtéssel tette # érthetővé a magyar dolgozók előtt a köztársaság védel­mének szükségességét. Különösen meggyőző erővel mutatott rá arra a lelkesítő körülményre, hogy a Szovjetunió — ellentétben a nyuga­ti hatalmakkal — hajlandó feltét­lenül ségitségünkre jönni, ha ma­gáink is védekezni fogunk egy eset­leges német-fasiszta támadás ese­tén. Hogy a Csehszlovákiában élö magyar nép jelentékeny része ho­gyan viszonylott akkor a köztársa­sághoz, annak fényes tanúbizony, sága a Steiner elvtár s által meg­rendezett tornóci nagygyűlés. Tíz­ezres tömegek hullámzottak a Vág folyó partján, melyek viharos taps­sal fogadták az ott elhangzott be­szédeket és kifejezték ragaszkodá­sukat a válságps óráit élö Cseh­szlovákiához. Változtak az idők. Ma a népi de­mokratikus Csehszlovákiát szoros baráti kapcsolatok fűzik a népi de­mokratikus Magyarországhoz. Mind­két állam dolgozói, egymást kölcsö­nösen támogatva, építik szocialista hazájukat, harcolnak a vilásbéké­ért, a Sztálin vezette SzovjeíTfti'ó oldalán. Klement Gottwald és Rá­kosi Mátyás népe egymásra talált, hogy soha többé ne engedje eltépni senki .fiától az őszinte barátság és testvériség örök kötelékeit. S mi mély megilletődéssel és soha nem muló szeretettel gondolunk ma a mi drága é s felejthetetlen Steiner Gá­borunkra, aki — fájdalom, nem érte meg a szocializmus építésének dia­dalmas csehszlovákiai korszakát. De törhetetlen nagyi szelleme itt él közöttünk, hogy bátorságot, kitar­tást és er/it merítsünk belőle a további küzdelemhez.

Next

/
Thumbnails
Contents