Uj Szó, 1952. október (5. évfolyam, 233-259.szám)
1952-10-08 / 239. szám, szerda
1925 október 8. IIISZÖ 9 A Szovjetunió népének sziiárd meggyőződése, hogy a német nép igazságos ügye győzni fog N. M. Svernyik elvtárs felszólalása a Német Demokratikus Köztársaság megalapítása harmadik évfordulójának alkalmából rendezett berlini ünnepségen A Német Demokratikus Köztársaság megalapításának harmadik évfordulója alkalmából a Német Demokratikus Köztársaság kormánya hétfőn este ünnepséget rendezett a berlini Állami Operaházban. Az ünnepség résztvevői szűnni nem akaró tapssal fogadták N. M. Svernyiket, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnökét, a szovjet kormányküldöttség vezetőjét, aki a díszpáholyban Wilhelm Pieck köztársasági elnök és Johannes Dieckmann, a népi kamara elnöke között foglalt helyet. Az ünnepi beszédet Rau miniszterelnökhelyettes tartotta, aki bevezetőben meleg szavakkal üdvözölte a külföldi vendégeket, majd a jelenlevők viharos lelkesedése közepette felolvasta J. V. Sztálinnak Ottó Grotewohlhoz küldött üdvözlő táviratát. Rau miniszterelnökhelyettes ünnepi beszédében ismertette azokat a nagyszerű eredményeket, amelyeket a Német Demokratikus Köztársaság népe a gazdasági és kulturális építőmunkában elért. Hangsúlyozta, hogy e nagy eredményeket a felszabadító Szovjetunió önzetlen segítsége és a Német Demokratikus Köztársaság munkásságának, parasztságának és haladó értelmiségének odaadó munkája tette lehetővé. Rámutatott arra, hogy a német nép lankadatlan erővel folytatja harcát hazája egységének helyreállításáért, a békeszerződés megkötéséért és a háborús különszerződés elvetéséért. — A német nép nagy történelmi harcában a Szovjetunió testvéri segítségére támaszkodik — mondotta a miniszterelnökhelyettes. — Ha a német nép teljes akcióegységbe tömörül és megakadályozza a bonni -különszerződés ratifikálását, nyitva áll az út a német békeszerződés, a német egység megteremtése felé — mondotta. Ezután N. M. Svernyik lépett*a szónoki emelvényre. N. M. Svernyik beszédében a többi között a következőket mondotta: — A szovjet küldöttség a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnöksége, a Szovjetunió kormánya, a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártjának Központi Bizottsága és személyesen Sztálin elvtárs nevében szívélyesen üdvözlöm a német népet a Német Demokratikus Köztársaság megalapításának harmadik évfordulója alkalmából. A Német Demokratikus Köztársaság megalapításával új fejezet kezdődött a német nép történelmében. A Német Demokratikus Köz.-, társaság végleg szakított a porosz militarizmus és a hitleri fasizmus véres hagyományaival és a népek közötti béke útján halad. A Német Demokratikus Köztársaság méltó helyet foglal el a Szovjetunió vezette hatalmas béketáborban. A demokratikus reformok segítségével és a Szovjetunjó önzetlen támogatásával komoly eredményeket ért el a politikai, a gazdasági és a kulturális élet minden területén és nemcsak a háborúokozta sebeket 'gyógyította be, hanem lényegesen emelte lakosságának életszínvonalát is. — A szovjet küldöttség további sikereket kiván a Német Demokratikus Köztársaság népének ezen az úton és abban a nagyjelentőségű küzdelemben, amelyet Németország egységének megteremtéséért és az egész Németországgal kötendő békeszerződésért folytat. I — A Szovjetunió a háború befejezése óta következetesen harcol azért, hogy a jaltai és potsdami egyezmény rendelkezéseinek megfelelően állítsák helyre a német egységet. A Szovjetunió kormánya III. 10-i jegyzékében nérAet békeszerzödéstervezetet juttatott a nyugati hatalmakhoz, hogy ilyen módon is elősegítse a békeszerződés megkötését. A nyugati imperialisták azonban különböző mondvacsinált kifogásokkal állandóan kitérnek a békeszerződés előkészítése és megkötése elől. Ehelyett háborús különszerződést kötnek a bonni .kormánnyal és Hitler tábornokainak vezetése alatt zsoldoscsapatokat szerveznek Nyugat-Németországban. — A világ békeszerető népei a hazájuk egységéért harcoló német hazafiak oldalán állnak. A német nép félreérthetetlenül kifejezésre juttatja, hogy nem hajlandó az imperialisták érdekében feláldozni ifjúságát. A német nép nem engedi meg, hogy Németország sorsát akarata ellenére és nélküle döntsék el. — Németország sorsáról és jövőjéről dönteni a német nép feladata. A Szovjetunió népének szilárd meggyőződése, hogy a német nép igazságos ügye győzni fog — mondotta végül N. M. Svernyik. Ezután a többi baráti államok küldöttei mondtak üdvözlő beszédet. Mint a Német Demokratikus Köztársaság Tájékoztató Hivatala közli, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének és a Szovjetunió kormányának küldöttsége, Svernyik elvtárssal az élén, október 5-én látogatást tett Wilhelm Piecknél, a Német Demokratikus Köztársaság elnökénél. A látogatás i alkalmával Pieck és Svernyik elvtársak üdvözlő beszédeket mondbttak. A Német Demokratikus Köztársaság kikiáltásának harmadik évfordulója alkalmából Wilhelm Pieck, a Német Demokratikus Köztársaság elnöke hétfőn délelőtt a berlini Állami Operaházban ünnepség keretében nyújtotta át az idei nemzeti dijakat a termelóg, a tudomány, a technika, az irodalom és a művészet legkiválóbb képviselőinek. 'Wilhelm Pieck a nemzeti díjak átnyújtása alkalmával mondott beszédében N. M. Svernyik berlini látogatásáról szólva hangsúlyozta,. hogy a szovjet hatalom megteremtése óta a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke most tesz először baráti látogatást külföldi országban. Fontos kereskedelmi megállapodás a Kínai Népköztársaság és Ceylon között A Kínai Népköztársaság és Cey Ion kormánya között folytatott kereskedelmi tárgyalások eredményeképpen október 4-én aláírták a két ország kereskedelmi egyezményét és azt a szerződést, amelynek értelmében a kínai kormány 80.000 tonna rizst ad el a ceyloni kormánynak. Az általános kereskedelmi megállapodás az első a maga nemében Kína és valamely délkeletázsiai ország között. Az aláírási aktusnál. Csou En-laj, a kínai népi közigazgatási tanács elnöke és külügyminiszter, valamint Csen Jun miniszterelnökhelyettes is -jelen volt. Ä A megállapodást a Kínai Népköztársaság nevében Jeh Csi-csuang, a központi népi kormány külkereskedelmi minisztere, Ceylon neVében pe dig R. G. Szenanajeke, a ceyloni kereskedelmi küldöttség vezetője írta alá. ^ Jeh Csi-csuang külkereskedelmi miniszter és G. Szenanajeke, a ceyloni küldöttség vezetője az aláírás után beszédet mondott. Jeh minisz ter rámutatott, hogy a kínai és a ceyloni kormány első kereskedelmi tárgyalásainak eredményeként kötött hivatalos megállapodás biztató kezdet, amely alapjául szolgál a kínai-ceyloni kereskedelmi kapcsolatok továbbfejlesztésének. Szenanajeke elmondotta, hogy hazája a múltban Nyugattól várt» boldogulását, mostantól kezdve azon ban Kelet felé fordul. A Kínai és Ceylon közötti első kereskedelmi tárgyalások elvetették a barátság és felvirágzás magvait. Nemcsak Ceylon élvezheti majd ezeknek az elvetett magvaknak értékes gyümölcseit, hanem mindazok az ázsiai országok, amelyek követik példáját. Csou En-laj a népi közigazgatási tanács elnöke és külügyminiszter, vasárnap fogadta R. G. Szenanajekét, a ceyloni kereskedelmi küldött, ség vezetőjét, valamint a küldöttség tagjait. A kínai központi népi kormány és a ceyloni kormány között október 4-én aláírt szerződés értelmében rövidesen útnak indítják Ceylonba a 80.000 tonnás kínai rizsszállítmányt. Az első 20.000 tonnát október közepén rakják hajóra, hogy kielégítsék Ceylon legsürgősebb szükségleteit. • A szerződés szerint a ceyloni kormány biztosítja, hogy Kína a rizs árát tetszése szerint felhasználhassa gumi és egyéb ceyloni termékek vásárlására. Ausztriában készülnek a nemzetek békevédemi kongresszusára Az osztrák békevédők bizottságának tanácsa állandóan leveleket és határozatokat kap a különféle osztrák üzemektől és szervezetektől, melyek köszöntik a nemzetek béke védelmi kongresszusé 1. A kongreszszus a legrövidebb időn belül megkezdődik Bécsben és már jelentéseket küldenek be az ország különböző kerületeiből a kongresszusra t jrténő előkészületekről. »A Szabad Osztrák Ifjúság«-szervezet határozatot fogadott el, amely ben ez áll: »Ifjúságunk élete, jelene \ és jövője, reménye és igyekezetei attól függnek, sikerül-e megakadályozni az új világháború^, A nemzetek bekövetkező békevédelmi kongresszusa számos intézkedést tárgyal meg és határozatokat hoz, melyek hozzájárulnak mindeá nemzet békéjének megőrzéséhez. A kongresszus ezért rendkívüli jelentőséggel bír országunk ifjú nemzedékéSíeiner Gábor emlékezete Irta: MAJOR ISTVÁN Történelmi jelentőségű nagy idők nagy tetteket és áldozatokat követelnek. Az emberiség százmilliói sodródnak bele a honvédelmi és társadalmi harcok forgatagába, hogy végül is győzzön az az erő, mely a társadalmi i "haladás, a jobb jövő igéit irta zászlajára. Az a rettenetes világégés, melyet a német fasizmus lobbantott lángra, s melyet a második világháború cimen könyvelt el a történelem, a fasiszta támadók megsemmisítésévei a haladó erők győzelmével végződött. Ennek a világraszóló győzelem, nek azonban meg kellett teremteni az előfeltételeit. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom, a marxileilini-sztálini tanítás diadala, s a szocialista-kommuhista társadalmi rend építés^ a Szovjetunióban volt az a kimeríthetetlen ősforrás, mely hősi tettekre sarkalta felszabadítóinkat, a dicső szovjet hadsereg katonáit. De ebből merítettek erőt, ki tartást, bátorságot és önfeláldozást a tőkés államok dolgozói is. Az első Csehszlovák Köztársaság idején lezajlott gazdasági és politikai harcok, melyeknek élén a munkásosz' tály élcsapata, a Kommunista Párt állott, kemény iskola voltak a dolgozó tömegek számára. Ezekben a harcokban edződtek acélossá a párt káderei, hogy aztán meg tudják állni helyüket a fasiszta rémuralom éveiben is, hogy áetük kockáztatásával is ki tudják építeni a Kom munista Párt földalatti szervezeteit, megszervezni Szlovákia hegyes-völgyes vidékein a partizánharcokat s a szlovák nép 1944-es hősi szabadságharcát, a szlovák nemzeti felke lést. Sokan pecsételték meg halálukkal hűségüket a Szovjetunióhoz, a fa siszta járom alatt nyögő hazájukhoz, a marxi-lenini-sztálini elvekhez. Millió és millió ember halt hősi halált a fasiszta hordákkal vívott küzdelemben, milliók senyved tek börtönökben és koncentrációs táborokban. A buchenwaldi koncentrációs táborban gyilkolták meg a fasiszta banditák a mi drága, felejthetetlen Steiner Gábor elvtársunkat is. 1942 október 8-án szűnt meg dobogni az a félelmet és fáradtságot nem ismerő, a dolgozó tömegekért minden áldozatra kész áldott szív, mely mérhetetlenül tudta gyű lölni a kizsákmányolást, a nemzeti elnyomást, a burzsoá nacionalizmust és fajgyűlölet minden néven nevezendő árnyalatait, az osztályellenséggel cimboráló jobboldali szociáldemokrata vezetők munkásáruló politikáját, a trockista kétkulaosos párt bontok, kémek és diverzánsok aljas manővereit. Ilyen tulajdonságokkal felruházott, ilyen erkölcsi nézeteket valló ember csakis a Kommunista Párt ban találhatta meg azt a politikai eröt, mely lehetővé tette számára, hogy küzdelmes életét maradéktalanul a kizsákmányoltak és elnyomottak érdekeinek szentelje. Láttuk őt a kimerültségtől roskadozva róni Délszlovákia feneketlen sárral „aszfaltozott" utait. Láttuk őt hó viharokkal küzzdve bandukolni egy falutól a másikig, hogy Csehszlovákia minden magyarlakta zugába bevigye ä marxi-lenini sztálini tanítást, s érvényt ^szerezzen annak a gyakorlatban is. Steiner Gábor tanítója és vezetője volt azoknak a dolgozó tömegeknek, melyeket annyira szeretett, s melyek öt\ annyira becsülték és szerették. Munkások, dolgozó parasztok, értelmiségiek, iparosok, még ha jelentékeny részük különféle okoknál fogva nem is volt tagja a Kommunista Pártnak, nem mulasztották el soha az alkalmat, hog/ meghallgassák a közéjük érkező Steiner Gábor értéke s előadásait. Kellemesen csengő hangja, higgadt érvelése, ellenállhatatlan logikája pozdorjává zúzta az osztályellenség érveit, pellengérre állította a külön féle koalíciós kormányok népellenes politikáját, pucérra vetkőztette a polgári és jobboldali szociáldemokrata korifeusokat, akik természetesen a burzsoá államapparátust ve^ék igénybe, hogy a lánglelkü néptribunt elhallgattassák. Bebörtönözték, ütlegelték, rágalmazták, gyűléseit feloszlatták, vagy egyszerűen nem engedélyezték. Ezc#. az aljas mesterkedések és hatósági túlkapások azonban még jobban megedzették a mi Steiner Gáborunkat. Minél jobban toporzékolt az osztályellenség, annál elszántabban é s lelkesebben folytatta Steiner Gábor az ô felvilágosító munkáját, annál nagyobb buzgalommal szervezte a dolgozók harcát a nagyobb falat kenyérért, az üzembeszüntetések és munkáselbocsátások ellen, a retteneíes adóterhek csökkentése érdekében, a végrehajtások és árverések ellen. Micsoda taktikával kel* lett élni, a hatóság félrevezetésének hány mindenféle nemét kellett alkalmazni, hogy hozzáférközhessünk azokhoz a tömegekhez, melyeknek harcait vezettük. Steiner Gábor elvtárs fáradhatatlan volt a földmunkás sztrájkok és a munkanélküliek mozgalmának szervezésében. Ez gyakran kockázatos dolog volt. A München előtti Csehszlovákia ugyanis — különösen a gazda sági válság idején — egyre inkább kezdte Ifevetközni polgári demokratikus fügefalevelét, s á gyárosok és nagybirtokosok érdekében egyre gyakrabban lövetett bele a jogaikért és kenyerükért küzdő tömegekbe. A fasizmu s már kezdte előrevetni döbbenetes árnyékát. Steiner Gábor egy pillanatra sem tévesztette szem elöl azt a borzalmas veszélyt, mely Hitler németor. szági uralomrajutásávai fenyegette Csehszlovákiát, de egyúttal a világ összes békeszerető népeit. Tisztában volt azzal, hogy előbb-utóbb megtörténik az összecsapás a fasiszta Németország és Csehszlovákia között. Tudta azt is, hogy Hitler lesz a támadó fél, s hogy Csehszlovákiának védekeznie kell. Tisztában volt azzal is, hogy a sikeres védelem előfeltétele a nép felfegyverzése, a védelembe való bevonása. Gottwald elvtárs szerint ,,jakobinús-védelemre" van szükség és ezt a koncepciót magáévá tette az egész párt, melynek viszont kötelessége volt beidegzeni ezt a tömegekbe. Be kellett vinni a tömegekbe a kommunista internacionálé VII. kongresszusán kiadott jelszót, hogy minden békeszerető államban meg kell alakítani a legszélesebb körű népfrontot, melybe be kell vonni mindenkit, aki a béke híve, aki ellene van egy új világháború kitörésének, aki nem hajlandó támogatni a német fasizmus világuralmi törekvéseit. A népfront politikát természetesen nemcsak a cseh é s szlovák népnek kellett támogatnia, hanem a Csehszlovákia területén élö német, magyar és ukrán nemzeti kisebbségnek is. És itt nagy feladat várt a mi drága Steiner elvtársunkra és legközelebbi munkatársaira: meg kallett győzni a magyar népet arról, hogy Hitler rémuralma nem. csak a cseh és szlovák nép nemzeti létét veszélyezteti, hanem a köztársaság területén élö magyarság egzisztenciáját is. Meg kellett győzni a Csehszlovákia területén élő ma. 'gyar népet arról, hogy mind Csehszlovákiának, mind Magyarországé nak egy az érdeke: közösen keli v"édekezniök a közös ellenség ellen. Akik ezekben a nehéz órákban Horthyék revizionista politikáját támogatják, azok akarva-nemakarva Hitler háborús politikájának malmára hajtják a vizet es maguk is háborús bűnösökké válnak. Nemcsak Csehszlovákia szuverenitását fenyegeti veszély Hitlerék részéről, hanem Magyarországét is. Össze kell tehát fogni, amig nem késő! Steiner elvtárs minden erejét és képességét latbavetve járta Cseh Szlovákia magyarlakta területeit. Gyűlést gyűlés után rendezett, hogy felrázza a szlovákiai magyarság lelkiismeretét. Nem volt olyan magyarlakta"város, vagy nagyobb falu Szlovákiában, ahol ne jelentek volna meg a Kommunista Párt küldöttei, hogy elsősorban magukat az elvtársakat győzzék meg a Párt politikájának helyességéről. Azután hatalmas népgyűléseken kellett bátorságot önteni a tömegekbe mert a polgárj magyar revizionista pár. šäJ" tok nemcsak 1 hogy elhallgatták, vagy szándékosan lekicsinyelték a Hitler részéről fenyegető háborús veszélyt, hanem terrorizálták is Csehszlovákia magyar nemzetiségű polgárait, akasztófával és más retorziókkal fenyegetőzve kényszerítették őket színvallásra a revizionlzmus mellett. A háborús és revizionista őrület zűrzavarából tisztán csengő harangként hangzott a Kommunista Párt és Steiner Gábor szava. Világos ok. fejtéssel tette # érthetővé a magyar dolgozók előtt a köztársaság védelmének szükségességét. Különösen meggyőző erővel mutatott rá arra a lelkesítő körülményre, hogy a Szovjetunió — ellentétben a nyugati hatalmakkal — hajlandó feltétlenül ségitségünkre jönni, ha magáink is védekezni fogunk egy esetleges német-fasiszta támadás esetén. Hogy a Csehszlovákiában élö magyar nép jelentékeny része hogyan viszonylott akkor a köztársasághoz, annak fényes tanúbizony, sága a Steiner elvtár s által megrendezett tornóci nagygyűlés. Tízezres tömegek hullámzottak a Vág folyó partján, melyek viharos tapssal fogadták az ott elhangzott beszédeket és kifejezték ragaszkodásukat a válságps óráit élö Csehszlovákiához. Változtak az idők. Ma a népi demokratikus Csehszlovákiát szoros baráti kapcsolatok fűzik a népi demokratikus Magyarországhoz. Mindkét állam dolgozói, egymást kölcsönösen támogatva, építik szocialista hazájukat, harcolnak a vilásbékéért, a Sztálin vezette SzovjeíTfti'ó oldalán. Klement Gottwald és Rákosi Mátyás népe egymásra talált, hogy soha többé ne engedje eltépni senki .fiától az őszinte barátság és testvériség örök kötelékeit. S mi mély megilletődéssel és soha nem muló szeretettel gondolunk ma a mi drága é s felejthetetlen Steiner Gáborunkra, aki — fájdalom, nem érte meg a szocializmus építésének diadalmas csehszlovákiai korszakát. De törhetetlen nagyi szelleme itt él közöttünk, hogy bátorságot, kitartást és er/it merítsünk belőle a további küzdelemhez.