Uj Szó, 1952. október (5. évfolyam, 233-259.szám)

1952-10-08 / 239. szám, szerda

10 UJS20 1952 október 8. k népek nem tűrik, hogy lapán amerikai katonai bázis és új agresszor legyen Mély csend ült a pekingi béke­konferencia tárgyalótermén, amikor Kuo Mo-zso felsorolta, milyen irtó­zatos veszteségeket okozott Ázsia népeinek a második világháború során a japán müitarizmus. „A kí­nai nép vesztesége több mint tíz­millió emberélet és több mint ötven­milliárd dollár volt. Indonéziában több mint kétmillió munkás pusz­tult el kényszermunkán és több mint százezer katonát kényszerí­tettek a hadseregbe, hogy ágyútöl­telékké váljanak és hazafiak tízez­reit mészárolták 4e a japán hadse­reg börtöneiben. A 'Fülöp-szigetek népe több mint 1,100.000 halottat vesztett és több mint öt és félmil­liárd dollár értékű jószágot. Bur­mában több mint tizennyolcmillió rúpia pusztult el a nemzeti javak­ból. Vietnamban több mint kétmil­lió ember halt éhen. A japán ag­resszió megakadályozta Indiában az élelmiszerbehozatalt és ezzel több mint három és félmillió indiai éh­halálát okozta. Ausztrália bomba­támadásokat szenvedett el, ame­lyeknek nyomai még ma is látha tók." Azok a küldöttek, akik ezt a fel­sorolást hallgatták, kínaiak, indo­néziaiak, fülöpszigetiek, burmaiak, vietnamiak, ausztráliaiak, indiaiak valamennyien tudtak ezekről a veszteségekről. Legtöbben maguk is átszenvedték, a bőrükön érezték mit jelent a japán agresszió, so­kan közülük harcoltak ellene. Még­is, most így, egyszerre hallani ezt a rideg felsorolást, egyszerre végig­gondolni mindazt, amit ezek a tár­gyilagos és hűvös statisztikai ada­tok maguk mögött rejtenek, a vért, a könnyet, az éhhalál kínjait, a ro mokba döntött házakat és a feldúlt tűzhelyeket — megrázó perceket okozott. A küldöttek komor arcán eltökélt és kemény fogadalom ült: nem, ezt nem engedjük megismé­telni. Ezek a küldöttek tudják, hogy vannak gálád erők, amelyek mind e szörnyűségeket meg akarják ismé­telni. A szégyenletes sanfranciscói kiír lönbékeszerződés és az amerikai-ja­pán katonai paktum értelmében Ja­pánnak az amerikai megszálló had­sereg részére 612 helyen kell bizto sítani a barakkokat, gyakorlótereket, repülőtereket és tengerészeti tá­maszpontokat. Minden 600 négyzet­kilométer japán területre esik egy amerikai katonai bázis. A japán gazdasági élet tönkremegy. Az in­donéziai küldött mondta el a kő­vetkezőket: „A helyzet azt mutat­ja, hogy Japán az amerikai mono­poltőke gazdasági agresszziőjának támaszpontjává változott. Az ame­rikai megszánok kihasználják Ja pán iparát és az olcsó munkaerőt, mindenféle ipari terméket gyárta­nak, magas áron "eladják őket és exprofitot vágnak zsebre. Ugyan­akkor Japán külkereskedelmét az amerikaiak ellenőrzik, ezért Japán­nak magas árakon kell vásárolnia az annyira nélkülözött szenet és sót. A japán nép hő vágya, hogy kereskedelmi kapcsolatokat létesít­sen az új Kínával és hogy a szenét és sót Kínából olcsón kapja. Ma Ja­pánban a legnagyobb iparágak tö­kéjének 20—50 százaléka amerikai kézben van." És mialatt Amerika milliárdokat vág zsebre a japáni profitból, a munkanélküliek és részleges mun­kanélküliek száma* elérte a 10 mil­liót. A japán munkaügyi miniszté­rium jelentése szerint 1951 második felében 658 esetben jegyezték fel .hiyatalosan, hogy munkások, pa­rasztok eladták lányukat, vagy fiú­kat (a teljes adat ennek többszö­röse) és az „Aszahi Simbum" kö­zölte; hogy 1951-ben Japánban 22.622 ember öngyilkos lett. És mindaz, ami Japánban az el­múlt hat esztendő során történt, csak a kezdetet jeienti az amerikai megszállók és a japán lakájok ter veiben. Augusztus negyedikén Josl­da japán miniszterelnök kijelentet­te: „Az Egyesült Államok kívánsá­ga az, hogy Japán vezesse Ázsiát'' és hozzátette: ö maga el van szán­va arra, hogy „megfeleljen az Egyesült Államok kívánságának". Ez magyarul a japán militarizmus feltámasztását. Japán '% újrafelfegy­verzését és új agressziót jelent Ázsiában és a Csendes-óceánon. Jo. sidának és urainak a legközelebbi tervei a következők: 1953 során felállítani egy háromszázezerfőnyi hadsereget és megszervezni — kez­detnek — egy kisebb hajóhadat és légihaderőt. A japán ipar legfőbb iparágait már átállították a hadi­termelésre. A termékek között re­pülőgépek, hadihajók vannak — ja­pán bombákat és napalmot használ­nak fel már most is Koreában. Ja­pán költségvetése ebben az évben 30% emelkedést mutat és az egész költségvetés 70%-át közvetlenül vagy közvetve katonai kiadásokra fordítják. De Ázsia népeinek semmi kedvük sincs ahhoz, hogy „Japán vezesse Ázsiát". A maguk dolgait maguk akarják intézni. A japán nép pedig nagyon jól tudja, hogy „Ázsia ve­zetésének" hangzatos ígérete mö­gött Amerika' világuralmi terveinek véres ábrándja lapul. A japán nép nem Ázsiát akarja vezetni, hanem Japánt. A békekonferencia küldöttei meg­illetődve hallgatták egy japán már­tírnak, Jakahasi Maszaonak és édesanyjának a történetét. A fiatal Maszaot a május elsejei nagyszerű japán tüntetés során meggyilkol­ták az amerikaiak bérencei. Az anyák szövetségének megalakuló ülésén felállt Jakahasi Maszao édes­anyja és ezeket mondotta: „A fiam kabátjának egyik zsebében egy fel­hívást találtak, amely így szólt: Követeld a szabadságot, követeld a békét, követeld az életet! Én, az anyja, látni akarom, hogy' az ő kö­vetelései megvalósuljanak". Japánban ma milliószámra vannak harcos fiatalok és harcos anyák, akik a szabadságot, a békét és az életet követelik és gyűlölik a szolgaságot, a háborút és a pusztítást. Május el­sején kétmillió ember tüntetett Japán utcáin. A japán békeküldöttek most beszámoltak arról, hogy az újrafel­fegyverzés ellen tiltakozó és az öt­hatalmi békeegyezményt követelő íveket több mint hatmilliónyian írták alá. A fiatalok, a diákok és az asz­szonyolí, most óriási kampányt indí­tottak, amelynek a jelszava: „Ne lépj be a hadseregbe, ne légy Ame­rika zsoldosa". Húszmillió aláírást akarnak összegyűjteni. A társadalom legkülönbözőbb rétegei, gyárosok, li­berális politikusok, haladó demokra­ták követelik a kereskedelem újra­felvételét Kínával és a Szovjetunió­val. A moszkvai nemzetközi gazda­sági értekezlet után áttörték az első rést az amerikai kereskedelmi tilal­mak vasfüggönyén: Pekingben alá­írták a harmincmillió fontsterling értékű japán-kínai kereskedelmi egyezményt. „A japán nép felébredt — mondta Togo Kameda. — Büszkén számolhatok be arról, hogy a japán nép rendkívüli bátorságot mutat ab­ban a harcban, amely a háború el­len, a békéért folyik". Az egész kon­ferencia tudta, hogy a japán küldött beszédének befejező szavai nem egy­I szerű követelések, hanem a jövő pro­' grammja és a jövő útja Ázsia egy hatalmas népe számára: „Mi, a ja­pán nép — éppúgy, mint az ázsiai és csendesóceáni térség többi népe — leghatározottabban ellenezzük a sanfranciscói különbékét, és az az ál­láspontunk, hogy egy átfogó béke­szerződés megkötésére van szükség. Mi, a japán nép — éppúgy, mint az ázsiai és csendesőceáni térség többi népe — a leghatározottabban köve­teljük, hogy egyetlen idegen katona se maradjon a mi földünkön. Mi, a japán nép — éppúgy, mint az ázsiai és csendesőceáni térség többi népe — határozottan követeljük, hogy egyet­len idegen ország egyetlen katonai támaszpontja se maradjon a mi föl­dünkön. Mi, a japán nép — éppúgy, mint az ázsiai és csendesóceáni tér­ség többi népe — a leghatározottab­ban követeljük azt a jogot, hogy bé­kében, függetlenségben, demokráciá­ban és szabadon élhessünk." A sanfranciscói különbékeszerző­dést a japán nép küldötte a konferen­cián a leghatározottabban visszauta­sította. Kuo Mo-zso 500 tnillió kínai nevében bélyegezte meg. Eddig há­rom indiai küldött, köztük Nehru pártjának egyik vezetője és Nehru kormányának egy volt minisztere, India népének nevében foglalt állást ellene. Elvetette az indonéziai és a koreai küldöttség is. Ekkor felállt az ausztráliai küldöttség vezetője, Vie- tor James unitárius lelkész és meg­lepően éleshangú beszéde nem ha­gyott "kétséget afelől, hogy Ausztrá­lia és á csendesóceáni szigetvilág né­pei ugyancsak semmisnek tekintik ezt a gyalázatos különbékét. „1951­ben — mondta James lelkész — John Foster Dulles meglátogatta Ausztrá­liát. Látogatásának célja világos volt: hogy biztosítsa az ausztráliai kormány aláírását az ő külön japán békeegyezményére, egy olyan ok­mányra, amely elárulta az ausztrá­liai nép biztonságát és jövőjét. Ami­kor a szerződés pontjai nyilvánosság­ra kerültek, Ausztráliában azonnali és széleskörű tiltakozás bontakozott ki ellene. A szerződés ellenzéke nem­csak a béketanács volt, hanem a kor­mánypárt egész sor tagja is, mint például Hughes volt miniszterelnök, aki kijelentette, hogy Japán újrafel­fegyverzése: árulás. A leszerelt ka­tonák szervezeteinek vezetői és tag­jai ellenezték ezt a szerződést, nagy elkeseredést váltott ki a volt japáni hadifoglyok között és azoknak a ro­konai között, akik japán hadifogoly­táborokban haltak meg. Sidney ang­likán püspöke, Mowl érsek, Gordon Bennett tábornok és az új délwalesi fő­ügyész csatlakoztak a tiltakozó moz­galomhoz. Ausztráliában a békemoz­galom legnagyobb fejlődése és kiszé­lesedése a különbékeszerzödés rati­fikálása elleni kampány eredménye volt. A sanfranciscói operaházban egy% bábjáték-előadás során tavaly decemberben aláírták a szerződést. A Szovjetunió, a népi Kína, India és Burma — a világ lakossága többségé­nek — kormányai nem írták alá. És habár az ausztráliai kormány aláírta, az ausztráliai nép — nem". Talán még soha nem volt annyira világos, mint most, a pekingi konfe­rencián, hogy mennyjre egy marok­nyi vérszomjas gazember müve az, amit San-Franciscóban csináltak és hogy azok a népek, amelyeknek leg­l#özelebbi ügyük Japán ügye, meny­nyire semmisnek tekintik Dulles és Josida torzszülöttét. Ázsia és a Csen. des-óceán népei elengedhetetlennek tartják, hogy új, átfogó békeszerző­dést kössenek Japánnal. Ezeknek a népeknek a számára életfontosságú kérdés, mi lesz Japánból: amerikai katonai bázis és új agresszor, vagy szabad és demokratikus ország, amely békében él a többi országgal és szembefordul elnyomóival. A moszkvai építőmunkások teljesítették az SzK(b)P XIX. kongresszusára vállalt kötelezettségeiket A legutóbbi napokban az SzK(b)P XIX. kongresszusának megnyitása előtt Moszkvában új lakóházakat, iskolákat, gyermekparkokat, böl­csődéket ^ más középületeket adtak át rendeltetésüknek. Moszkvában most naponta két-három nagy lakó­ház készül el. A napokban a Sztálin autógyár 70 családja ünnepelte azt a napot, amikor 8 emeletes lakóház­ba költöztek. A moszkvai kokszold munkásai a gyár területén felépített hét új házban leltek otthonra. Gyö­nyörű néhányemeletes házat építet­tek fel az energetikai intézet diák­jai számára. Tiltakozás a panmundzsoni terület semlegességének amerikai repülők által történt megsértése ellen Az Üjkína hírügynökség közlése | ről szóló szerződés amerikai repülök szerint október 5-én Csan-Csung­Szan ezredes a népi erők vezető összekötő tisztje tiltakozott ame­rikai repülőknek ismételt keresztül­repülése ellen a panmuiidzsoni sem­leges területen. Csäng-Csung-Szan ezredes tiltakozott elsősorban a panmundzsoni terület semlegesség í­által október 3-án történt megsér­tése ellen és egyúttal kérte, hogy az amerikaiak szintén felelősségtel­jesen foglalkozzanak a semleges te­rületnek szeptember 17-én szintén amerikai repülök által történt meg­sértésével. Néhány sorban Olaszországban fokozódik m békeharc. Az Avanti című lap közli, hogy a Poggio-berni szállítási szövetkezet alkalmazottai megtagadták 25.000 köbméter kavics szállítását, ami a katonai repülőtér felszálló területé­nek kiépítéséhez szükséges. E területen számos gyűlést hív­tak össze, amelyeken a lakosság til­takozott idegen katonaság haditá­maszpontjainak építése ellen. Tömegesen tartóztatják le az ankarai diákokat A török lapok hétfőn közölték, hogy a török rendőrség tömegesen letartóztatta az ankarai egyetem diákjait, A rendőrség azért tartóz­tatta le a diákokat, mert vasárnap az SzK(b)P XIX. kongresszusa megnyitásának napján az orvosi egyetem falaira sarlót és kalapá­csot rajzoltak. Nehru indiai miniszterelnök fogadta a szovjet szakszervezetek küldött­ségét Nehcu indiai miniszterelnök fo­gadta a Szovjetunió szakszervezeti küldöttségét Cserednicsenko elvtárs vezetésével. A miniszterelnök az in­diai nép nevében mély hálájának adott kifejezést a Szovjetunió szak­szervezetei iránt az éhező indiai lakosságnak nyújtott segítségükért. Az olasz rádió alkalmazottainak sztrájkja Október 4-én 20 órán át sztráj­koltak a RAI olasz rádiótársaság munkatársai és alkalmazottai. A RAI dolgozóinak általános sztrájk­ját támogatta az Olasz Általános Szakszervezeti Szövetség és két másik szakszervezeti szövetség is. Mindaz, amit a koreai és kínai nép ellen országom nevében elkövettek, kimondhatatlan szégyen — mondotta az amerikai küldött a pekingi értekezleten Az ázsiai és csendesőceáni béke­értekezlet vasárnap délutáni ülésén a nők és gyermekek jólétének vé­delméről Tahira Mazhar asszony (Pakisztán) tartott beszámolót. Megrázó szavakkal ecsetelte azokat a borzalmas szenvedéseket, amelye­ket a koreai, a malájföldi és a viet­nami háború a nőknek és a gyerme­kéknek okoz. A nők helyzetével foglalkozva, azt a megalázottságot, amelyet az elnyomott országokban a nők elszenvednek, szembeállította azzal a teljes egyenlőséggel, amely a szovjet, a kínai, a mongol nők­nek, valamint a népi demokratikus országok asszonyainak jut osztály részül. Tahira Mazhar asszony befeje zésül felszólította a világ összes jóakaratú embereit; küzdjenek a gyermekek jogaiért, követeljék, hogy vessenek véget a gyilkos ko­reai, vietnami és malájföldi háború­nak. Bélyegezzék meg és helyezzék törvényen kívül az atom-, vegyi és bakteriológiai fegyverek használa­tát Ezután Loui s W. Wheaton (Egy. Államok) tartott az öthatalmi bé­keegyezmény megkötésének kérdé­séről beszámolót. „A jelenlegi veszélyes nemzetköz: feszültség megszüntetéséhez mondotta mindenekelőtt A -ZÜK séges, hog- 'égetvessünk a liegyi s len korea- nalájföldi ét, vietnami háborúnak. Ünnepélyesen hangsú­lyozni kívánom, hogy mindaz, amit a koreai és kínai nép ellen orszá­gom nevében elkövettek, kimondha­tatlan szégyen a történelem és az emberiség előtt. Ezek a szörnyüsé gek nagyrészben annak a faji és megkülönböztető politikának követ­kezményei, amely rákfeneként pusz­títja az amerikai életet". Wheaton ezután az amerikai kor­mány háborús politikájának az amerikai gazdasági életre gyakorolt végzete s hatásával foglalkozott. „A történelemben először elég erősek a népek ahhoz, hogy kiharcolják a nemzetközi feszültség enyhülését és egy békeegyezmény megkötését amely a halál és a pusztulás helyett az alkotómunka és az élet útját egyengeti" — moiidta. A sztrájkot azért indították, mert a kormány ellenőrzése alatt lévő RAI igazgatósága megtagadta a RAI alkalmazottainak és munká­sainak tízszázalékos béremelési kö­vetelését. Ezenkívül megtagadta annak a követelésnek teljesítését ls, hogy a női alkalmazottaknak a fér­fiakéval egyenlő bért fizessen. A fehérorosz könnyűipar sikerei. A fehérorosz könnyűipar nagy si­kereket ért el az Idén. A termelés mennyisége a mult év szeptemberé­hez viszonyítva 10.7 százalékkal, a munkások munkatermelékenysége pedig 8.5 százalékkal növekedett. A termékek önköltségei 2.2 százalék­kai csökkentek. Igen javult a ter­mékek minősége és kibővült az áru­választék. Bevezettek körülbelül 140 fajta új konfekciós terméket A ti­pus-lábbeli gyártás hatszorosára emelkedett Lehr rendőreinek újabb terror­intézkedése Lehr rendőrei vasárnap Dui3 burgban letartóztatták Oskar Neu­mannt, a Német Kommunista Párt elnöksége titkárságának' tagját Ez a terrorintézkedés újabb láncszem azoknak az elnyomó intézkedések­nek sorában, amelyeket mindazok a nyu^atnémetországl személyiségek é s szervezetek ellen alkalmaznak, amelyek sikraszállnak Adenauer háborús politikája ellen és a német egység békés úton való helyreállí­tásáért ÉLELMISZER-ÁREMELKEDÉSEK ANGLIÁBAN A fegyverkezési hajsza súlyos te­herként nehezedik az angol dolgo­zók vállára. Október 5-től az élelmi­szerek újból drágábbak lettek: a szalonna 12 százalékkal, a sajt 8 százalékkal, a vaj 25 százalékkal, a margarin 14 százalékkal, a cukor 17 százalékkal drágult. A központi statisztikai hivatal adatai szerint 1952 első negyedéb:n a lakosság 15 százalékkal kevesebb ruhát és cipőt vásárolt, mint tavaly ugyanebben az évnegyedben. A kereskedelmi minisztérium ada­tai szerint a textiláruk kiskereske­delmi forgalma az idén augusztusban 14 százalékkal csökkent. UJ 3550, Szlovákia Kommunista írtjá­nak napilapja - Szerkesztőség Bratisla­va. Jesenského 8—10. ľeleíoD: 147—16 lü Ffiszorkeszte Cjflrlncz Gyula. — Kiadóhivatal- Pravda. lapktadňvállar ata. Jesenského 12. Telefon- Üzem) elő­i'.ptéf és lapárusltás 274—74. egyéni elö­tzetés 2S2—77 Az UJ SZO megrendelhető • -Jtnl kézliesltfiknél vagy a postahiva­•ilokon Is - Előfizetési flIIM <vre 120 KCs. •»ladô és Iränvltô postahivatal Bratisla­va II. - Nyomla a Pravda a. y. nyomdá­1a. Bratislava.

Next

/
Thumbnails
Contents