Uj Szó, 1952. október (5. évfolyam, 233-259.szám)

1952-10-08 / 239. szám, szerda

UJSZÖ 1952 október 8 Az SzK(b)P Központi Bizottságának beszámolója Helytelen volna azt gondolni, hogy a háború csakis a szovjet állam ellen irányulhat. Mint ismeretes, az imperialisták az első világháborút jóval a Szovjetunió megalakulása előtt robbantották ki. A második világháború kapitalista államok kő zötti háborúként kezdődött, s a háborútól maguk a tőkés országok is erősen szenvedtek. Azok az ellent mondások, amelyek jelenleg marcan1 golják az imperialista tábort, egyik kapitalista államnak a másik elleni háborújára vezethetnek. Mindezeket a körülményeket figyelembevéve 3 Szovjetunió arra törekszik, hogy az " egyes államok közti bárminemű há borút megakadályozza, s a nemzetközi konfliktusok és nézeteltérések békés szabályozása mellett foglal ál lást. De a Szovjetuniónak a tartós beke biztosítására irányuló politiká ja az Amerikai Egyesült Állagok uralkodó köreinek agresszív poli*'

1kájába ütközik. A kardcsörtető amerikai körök emellett megkísérlik a bűnösről az ártatlanra kenni a felelősséget és hazug propagandájukkal a Szovjet unió részéről állítólag fenyegető veszélyről ágálnak. Ami ezeket a Szovjetunióra vonatkozó hazug Koholmányokat illeti, nevetséges vol na, ha hosszasabban bizonyítgatnánk teljes alaptalanságukat. Hogy valóságban ki is az agresszor, azt vitathatatlan tények bizonyítják. Köztudomású, hogy az Amerikai t Egyesült Államok szítja a fegyverkezési hajszát, elutasítja az atom* fegyver és a baktériumfegyver eltiltását es a hagyományos fegyverzet csökkentését, míg a Szovjetunió az atom- és 'caktériumfegyver Detiltását, az egyéb fegyverzet és a fegyveres erők csökkentését javasolja. Köztudomásu, hogy az Egyesült Államok elzárkózik a békeegyezmény megkötésétől, a Szovjetunió viszont ilyen egyezmény megkötését javasolja. Köztudomású, hogy az Egyesült Államok agresszív tömböket kova csolgat a békeszerető népek ellen, míg azok a szerződések, amelyekel a Szovjetunió kötött külföldi államokkal, kizárólag a japán vagy a német agresszió újjáéledése feliem harc célját szolgálják. Köztudomású, hogy az Egyesült Államok megtamadta Koreát és leigázasára törekszik, a Szovjetunió viszont a második világháború be fejezésének pillanata óta sehol sem folytat semminemű hadműveletet. Az Egyesült Államok Kína ellen . is agressziót folytat. Elfoglalta Taivan szigetét, az ősi kínai földet. Légierői kínai területet bombáznak és ezzel megsértik a nemzetközi jog általánosan^ elfogadott szabályait. Köztudomású, hogy a Szovjetunió légierői senkit sem bombáznak, s hogy a Szovjet .ió semmiféle ide gen területet sem foglalt el. Ezek a vitathatatlan tények. Rátérve Angliával és Franciaor szággal való kapcsolatainkra, meg kell mondanom, hogy ezeknek a kapcsolatoknak azon szerződések szellemében kellene alakulniok, amelyeket a második világháború idején kötöttünk ezekkel az államok kal, s amelyek kölcsönös együttmü ködést helyeznek kilátásba a háború utáni időszakra. Az angol és francia kormány azonban durván megsérti ezeket a szerződéseket. Abban az időben, amikor véres háborút vívtunk, hogy Európa népeit felszabadítsuk a német-fasiszta rab ság alól, 'Anglia és Franciaország vezetői ijnnepélyesen ígéreteket tettek a Szovjetuniónak a háború utáni együttműködésre vonatkozóan. Most azonban ők i

r; teljesen belekapcsolódtak az amerikai imperialisták nak a békeszerető államok ellen irá nyúló agresszív terveinek megvalósításába. Érthető, ogy Anglia és Franciaország vezetőinek ilyen álláspontja következtében az emiitett államokkal való kapcsolataink ..sok kívánnivalót hagynak maguk után. A Szovjetunió világos álláspontra helyezkedik az Amerikai Egyesül' Államokkal, Angliával, Franciaor szaggal és más burzsoá államokkal való kapcsolatok tekintetében 'és a mi részünkről nem egy ízben hang zott el nyilatkozat erről az álláspontról, A Szovjetunió most is kész együttműködni ezekkel az államokkal, a békés nemzetközi szabályok érvényesítését és a tartós és szilárd béke biztosítását tartva szem előtt. (Taps.) A legyőzött országokhoz — Né metországhoz, Olaszországhoz és Japánhoz fűződő kapcsolatok tekin tetében a szovjet kormány az imperialista hatalmak politikájától elvileg eltérő oolitikát folytat. Az a körülmény, hogy a szovjet szocialista állajn a győztesek sorá ban van. teljesen új, a történelem ben példa nélkül álló helyzetet és lehetőségeket teremtett a legyőzött államok népei számára. A szovjet állam politikája lehetőséget nyújt bármely ország számára, ameiy a feltétel nélküli fegyverletételt aláírta, a békés, demokratikus fejlődésre, polgári célokra termelő ipa rának, továbbá mezőgazdaságának fejlesztésére, termékeinek külső pia cokon való elhelyezésére és az ország védelméhez szükséges nemzeti 'fegyveres erők megalakítására. A Szovjetunió a potsdami egyezménynek megfelelően rendületlenül foly tatja a német békeszerződés mielöb bi megkötésére, az összes megszálló csapatoknak Németországból való kivonására és az egységes, független, békeszerető, demokratikus Németország megteremtésére irányuló politikáját, mert jól tudja, hogy ilyen Németország fennállása a békesze rető Szovjetunió mellett, kizárja új európai háborúk lehetőségét, s le hetetlenné teszi, hogy a- világ imperialistái leigázzák az európai országokat. Remélhetjük, hogy a német nép. amely az előtt a dilemma előtt áll, hogy vagy ezen az úton halad, vagy pedig az amerikai és angol imperialisták zsoldosaivá válik, a helyes utat — a béke útját — választja. (Taps.) Ugyanezt kell mondanunk Olaszországról is. (Taps.) A Szovjetunió a testvéri olasz nép nemzeti függetlenségének teljes helyreállítását kívánja. A szovjet kormány úgy véli, hogy Japánnak is független, demokrati\ kus, békeszerető államá kell válnia, ahogyan

x a szövetségesek közös határozatai megszabták. (Taps.) A szovjet kormány nem volt hajlandó aláírni azt az egyoldalú szerződést, amelyet az amerikai diktátorok diktáltak a sanfranciscói konferencián, mert ez a szerződés semmibe veszi a kairói és a potsdami nyilatkozat, valamin). a jaltai egyezmény elveit, s arra irányult, hogy Japán az amerikaiak távolkeleti katonai támaszpontja leg

fyen. A Szovjetunió népei mélységesen tisztelik a külföldi leigázás jármába kényszerített japán népet és bíznak ab ban, hogy a japán nép kivívja hazá ja nemzeti függetlenségét és rátér a béke útjára. A békének és a népek biztonságának szovjet politikája abból indul ki, hógy teljesen lehetséges a l'apitalizmiis és a kommunizmus békés egymáfemellett élése és együttműködése, föltéve, ha mindkét részről megvan az együttmüKtjdés óhaja, s h

a mindkét fél kész teljesiteni vállalt kötelezettségeit az egyenjogú ság és a má

s államok belügyeibe való be nem avatkozás elvének szem előtt tartása mellett. A Szovjetunió mindig a más országokkal való kereskedelem és együttműködés fejlesztéséért szállt síkra és ma is ezért küzd, tekintet nélkül a társadalmi -rendszerek különbözőségére. A párt továbbra is ezt a kölcsönös előnyökre építő politikát folytatja. (Taps) Amikor a kardcsörtető amerikai és angol kormánykörök váltig bizonygatják, hogy csak a fegyverke ' zési hajsza biztosithatja a tőkés or szagok iparának kielégítő foglalkoztatottságát, valójában van egy másik perspektíva is; az összes országok kereskedelmi kapcsolatainak fejlesztése éá kibővítése, tekintet nélkül társadalmi rendszerükre. Ez a perspektíva sok évre biztosíthatja az iparilag fejlett orszá gok iparának kielégítő foglalkoztatottságát. lehetővé teheti, hogy egyes bizonyos termékekben bővelkedő — országok fölöslegeiket más államokban elhelyezhessék, hozzájárulhat az elmaradott országok gazdaságának fellendítéséhez, azaz tartós gazdasági együttműködés kialakulásához. v A Szovjetunió teljes egységben folytatja békepolitikáját más demokratikus, békeszerető államokkal — a Kínai \ Népköztársasággal, Lengyelországgal, Romániával, Csehszlovákiával, Magyarországgal, Bulgáriával, Albániával, a Német Demokratikus Köztársasággal, a Koreai Népi Demokratikus Köztár sasággal és a Mongol Népköztársasággal. A Szovjetunió kapcsolata az emiitett országokkal azoknak a teljesen új államközi kapcsolatoknak példája, amelyekhez hasonlót azelőtt nem ismert a történelem. Ezek a kapcsolatok az egyenjogúság, a gazdasági együttműködés és a nemzeti függetlenség tiszteletbentartásának elvein alápulnak. A Szovjetuni j kölcsönös segélynvuj tási szerződéseihez híven segíti és támogatja, s a jövőben is segíteni é

s táínogatni fogja ezeket az országokat további megerősödésükben. (Viharos taps). Meggyőződésünk, hogy a szocialista gazdasági rendszer a kapitalizmussal folytatott békés versenyében évről évre szemléltetőbben meg mutatja felsőbbségét a kapitalista gazdasági rendszerrel szemben. De mi senkire sem akarjuk erőszakkal rákényszeríteni ideológiánkat, vagy gazdasági rendszerünket. „A forradalom exportja — ostobaság. Minden 'ország, ha akarja, maga hajtja végre forradalmát, ha pedig nem akárja, nem lesz forralom" — mondja Sztálin elvtárs. A Szovjetunió rendületlenül folytatja a minden országgal való békés együttműködésre törekvő politikáját, de ugyanakkor számol a fékevesztett háborús gyújtogatok részéről fenyegető új agresszió ve. szélyével is. Ezért erősíti most és a jövőben is védelmi készségét. (Taps). A Szovjetunió gem ijed meg a háborús gyújtogatok fenyegetéseitől. Népünknek vannak tapasztalatai az agresszorok elleni harcban, s rég megtanulta, hogyan kell ütni őket. Már a polgárháború idején megverte az agresszorokat, — amikor pedig a szovjet állam még fiatal és viszonylag gyenge volt, megverte őket a második világháború ban; s a jövőben is megveri őket, ha hazánkra merészelnek támadni. A mult tényeivel feltétlenül számolni kell. Ezek a tények pfclig arról beszélnek, hogy az első világháború következményeképpen kiszakadt a kapitalizmus rendszeréből Oroszország, a második világháború következményeképpen pedig egész sor európai és ázsiai ország. Minden alapja megvan annak a feltevésnek, fíbgy a harmadik világ, háború a kapitalista világrendszer széthullására vezet. (Taps). Ez, hogy úgy mondjuk a háborúnak és következményeinek perspektívája, ha a háborús gyújtogatok, az agresszorok háborút kényszerítenek a népekre. De van egy másik perspektíva is: a béke megőrzésének perspektívája, a népek békéjének perspektívája. Ez a perspektíva az ENSz alapokmányának megfelelően a há. borús propaganda eltiltását követeli, követeli továbbá az atom- és baktériumfegyver eltiltását, a nagyhatalmak fegyveres erőinek következetes csökkentését, a hatalmak békeegyezményének megkötését az egyes országok közti kereskelem kiszélesítését, az egységes nemzetközi piac helyreállítását, s más hasonló rendszabályokat a béke megszilárdításának szellemében. (Hosszantartó taps.) E rendszabályok érvényrejuttatása megszilárdítja a békét és megszabadítja a népeket az új háború veszélyétől való félelemtől, véget vet annak, hogy hallatlan mennyiségű anyagi erőforrást ^fecséreljenek fegyverkezésre és pusztító háború előkészítésére, s lehetővé teszi, hogy mindezeket az anyagi erőforrásokat a népek javára fordítsák.^ (Hosszantártó viharos taps.) A Szovjetunió e rendszabályok megvalósítása, s a népek békéjének perspektívája mellett foglal állást. (Hosszantartó taps.) A párt külpolitikai féladatai: 1. További harc az új háború' előkészítése és kirobbantása ellen, a hatalmas háborúellenes demokratikus front felzárkóztatása a béke megszilárdítására, a barátság és szolidaritás szálainak erősítése a béke híveivel világszerte, az összes új .háborús előkészületeknek a háborús gyújtogatok minden mesterkedésének és cselszöVényének álhatatos leleplezése; 2. a nemzetközi együttműködés és a minden országgal való kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésére törekvő politika tovább, folytatása; 3. a megbonthatatlan barátság kapcsolatainak erősítése a Kínai Népköztársasággal, az európai népi demokratikus országokkal, — Lengyelországgal, Csehszlovákiával, Romániával, Magyarországgal, Bulgáriával, Albániával — a Német Demokratikus Köztársasággal, a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal, a Mongol Népköztársasággal; 4. a szovjet állam védelmi erejének lankadatlan növelése, s ama képességünk fokozása, hogy bármely agresszort megsemmisítően visszaverjünk. (Viharos, hosszantartó taps.) II. A Szovjetunió belső helyzete A beszámolóban tárgyalt idösza kot a Szovjetunió belső helyzetének további megszilárdulása, népgazdaságának és szocialista kultúrájának éjlödése jellemzi. A XVIII. pártkongresszus utáni első két évben országunk dolgozói tovább folytatták a harmadik ötéves terv sikeres teljesítését és kivivták a Szovjetunió további megerősödését. Ezekben az években új sikereket értünk el a népgazdaság fejlesztése terén. A fasiszta Németország hitszegő támadása a Szovjetunió ellen meg szakította a szovjet emberek békés munkáját. Súlyos időszak, a Nagy Honvédő Háború időszaka kezdődött a szovjet állam történetében. A szovjet munkásosztály, a kolhozparasztság és az értelmiség a háború folyamán mind a fronton, mind a hátországban kitűnt legmagasabb fokú öntudatosságávai és odaadó hazaszeretetével. A Nágy Honvédő Háború a Szovjetunió történelmi jelentőségű győzelmével fejeződött be s utána megindult a gazdasági fejlődés újabb békés időszaka országunkban. A szovjet állam rövid idő alatt saját erejéből és eszközeiből, k-üfsö segítség nélkül helyreállította a háborúban lerombolt népgazdaságát, sőt továbbfejlesztette, s felülmulta a háború előtti időszak gazdasági teljesitményeit. Az ipar és mezőgazdaság újjáépítésének sikerei lehetővé tették, hogy már 1947-ben megszüntessük az élelmiszer, és iparcikkellátás terén \a jegyrendszert, megvalósítsuk a pénzreformot. Ezek a rendszabályok, az élelmiszerek és az iparcikkek árának ötszöri leszállításával együtt, fokozták a szovjet rubel vásárló erejét' és biztosították a dolgozók életszínvonalának emelkedését. 1950-ben a szovjet rubelt aranyalapra helyeztük és árfolyamát emeltük a külföldi valutákhoz képest. A gazdaság újjáépítése 4s fejlesztése teién elért eredmények lehetővé tették, hogy a szovjet állam hozzáfogjon újabb nagyfontosságú népgazdasági feladatok gyakorlati megoldásához. Ilyen feladatok: nagyszabású villám os-vízierőművek építése a Volga- és Dnyeper-folyón, hatalmas hajózható és öntöző csatornák létesítése, óriási területű mezővédő erdősávok telepítése. A beszámolóban tárgyalt időszakban lezajlott történelmi jelentőségű eseménýek megmutatták, hogy a szovjet társadalmi és állami rend nemcsak a legjjobb forma az ország gazdasági és "kulturális fejlesztesének megszervezésére, a békés építés éveiben, hanem háborús időben is a legjpbb forma ahhoz, hogy a nép öszszes erőit mozgósítsuk az ellenség visszaverésére. Ezek az események egyúttal megmutatták azt is, hogy'a szovjet dolgozók politikai aktivitása óriási mértékben fokozódott, s tovább erősödött a szovjet nép erkölcsi és politikai egysége, a szovjet nép még szorosabban tömörült kommunista pártja köré, még jobban megszilárdult a Szovjetunió népeinek testvéri együttműködése, továbbfejlődött a szovjet hazafiság. Népünket az az eltökélt szándék hatja át, hogy továbbra is önfeláldozóan dolgozzék szocialista hazája javára, s becsülettel teljesíteni fogja történelmi feladatát: a kommunista társadalom felépítésé^.-(Hosszantartó, viharos taps.) I. A Szov jetunió népgazdaságának további sikerei a) Ipar A háború előtti ötéves tervek éveiben megvalósult az ország szocialista iparosítása. A hatalmas ipar alapján országunk kifejlesztette egész népgazdaságát és felkészült az aktív önvédelemre. A háború évei rendkívüli erővel igazolták, hogy helyes volt pártunk vezérvonala: az ország iparosítása. A Szovjetunió iparosítására irányú]^ politika megvalósításának dötnö jelentősége volt a szovjet nép sorsának alakulása szempontjából. Ez mentette meg hazánkat attól, hogy rabszolgasorsra jusson. Pártunk a háború nehéz viszonyai között gyorsan át tudta állítani országunk iparát a hadiszükségletek kielégítésére. Valamennyi fontosabb ipari üzem berendezését a hadmüveletek övezetéből a keleti kerületekbe szállítottuk. A szovjet állam a háború éveiben elegendő erőt és eszközt talált az országon belül aljhoz, hogy a legrövidebb időn belül üzembe helyezze az evakuált gyárakat, sőt ahhoz is, hogy gyors ütemben újabb, főleg nehézipari üzemeket építsen. Iparunk annak ellenére, hogy a fasiszta hódítók országunkban ideiglenesen gazdaságilag fontos területeket szálltak meg, a háború folyamán évről évre több fegyvert és lőszert gyártott a front számára. Az ipar a háború befejezése után a haditermelésről átállt a polgári termelésre. Pártunk feladatul tűzte ki mindenekelőtt a nehézipar s ezen belül különösen a kohászati, fűtőanyag- és villamos energetikai ipar óriási méretű fejlesztését, mert nehézipar nélkül lehetetlen lett volna újjáépíteni és továbbfejleszteni népgazdaságunkat. A párt egyidejűleg különleges figyelmet fordított a tömegszükségleti cikkek termelésének kibővítésére, hogy emelje a lakosság életszínvonalát. Ahhoz, hogy népgazdaságunk újból elérje a háború előtti színvona-. lat, bizonyos időre volt szükség. Az évi ipari össztermelés terén 1948ban, a széntermelés terén 1947-ben, az acél- és cementgyártás terén 1948ban, a nyersvasgyártás és olajtermelés terén 1949-ben, a lábbeligyártás terén 1950-ben, a gyapotáruk gyártása terén 1951-ben értük el, illetőleg haladtuk túl a háboiú előtti 1940es év színvonalát. Ez azt jelenti, hogy a háború 8—9 évvel, vagyis körülbelül 2 ötéves tervvel vetette vjssza iparunk fejlődését. Iparunk háború utáni sikeres újjáépítésének és fejlesztésének eredményeképpen ipari termelésünk színvonala jelenleg jelentékenyen meghaladja a háború előttit. íme néhány adat erről; i /