Uj Szó, 1952. október (5. évfolyam, 233-259.szám)

1952-10-07 / 238. szám, kedd

1952 október 7 MSZ0 A Német Demokratikus Köztársaság megalakulásának harmadik évfordulója Három évvel ezelőtt, 1949. október 7-én alakult meg Németország keleti, addig szovjet katonai közigazgatás alatt álló felén a Német Demokratikus Köztársaság. Sztálin elvtárs Wilhelm Pieck és Ottó Grotewohl elvtársakhoz intézett levelében ennek az eseménynek jelentőségéről ezt írta: „A békeszerető Német Demokratikus köztársaság megalakulása fordulópont Európa történelmében" — A sztálini igazságot Németország múltja és jelene egyaránt megcáfolhatatlanul igazolja. A német imperialisták — az amerikai monopoltőkések ösztönzésével és támogatásával — egy negyedszázad alatt kétszer borították vérbelángba a világot. A német nép — amely Marxot és Engélst adta a világnak — elsősorban pedig a német munkásosztály elszántan, hősiesen harcolt azok ellen, akik közvetve vagy közvetlenül irányítói voltak a vilmosi és hitleri hódító politikának egyaránt: a Kruppok, Thyssenek, Morganok és Rockefellerek ellen. Harcának nagyszerű hadvezéreit, a halhatatlan Ernst Thálmannt, Roza Luxemburgot, Kari Liebknechtet a Feme-gyilkosok és utódaik, az SSbanditák elpusztították ugyan, de sohasem tudták elpusztítani e harc vezetőjét: a kommunisták^pártját. A párt minden üldöztetéssel bátran szembenézve maga köré tömörítette a német munkásosztály legjobbjait és megalkuvás nélkül küzdött azért, hogy a német nép békeszerető, demokratikus hazában élhessen. A harc azonban évtizedeken át nem hozhatta meg a várva-várt diadalt, mert a német nép árulói, a jobboldali szociáldemokraták megosztották a munkásosztályt és készséggel kiszolgálták az uralkodó monopolistákat és junkereket. 1914-ben elsőnek szavazták meg a hadikölcsönöket. 1918—19-ben ők árulták el a forradalom ügyét és sorra gyilkolták le a munkásosztály legjobbjait. A weimari köztársaságot ők züllesztették a fasizmus szálláscsinálójává s ők akadályozták meg az 1933-as válasz-tásokon, hogy a munkásosztály szilárd egységben állja útját Hitler uralomrajutásának. Amit a Scheidemannok és Noskék elkezdtek, ugyanezt folytatták a második világháború után — miután a dicsőséges Szovjet Hadsereg szétzúzta a náci fenevadat és megnyitotta a német nép előtt a békés fejlődés útját — a nyugati megszállási övezetekben a Schuhmacherek, Ollenhauerek, Fettek. Ott azonban, ahol megtört a junkerek és monopolisták uralma, ahol a nagybirtokokat szétosztották a dolgozó parasztság között, ahol a háborús bűnös és nácitámogató monopolisták, konszernek gyárai és a nagybankok a nép tulajdonába mentek át, ahol az amerikai nagytőkések nem tudták érvényrejuttatjii befolyásukat — vagyis ahol e potsdami értekezlet határozatait hiánytalanul végrehajtották: a munkásárulók elvesztették talajukat. Nem akadályozhatták meg, hogy létrejöjjön és megszilárduljon a munkásosztály egységes pártja, a német nép leghűségesebb fiainak, Wilhelm Pieck és Walter Ulbricht elvtársaknak vezetése alatt. A szovjet övezet békés fejlődése gyűlölettel és rettegéssel töltötte el az ország nyugati részén garázdálkodó amerikai megszállókat és csatlósaikat. Jól látták, hogy ez a példa olyan vonzóerő, amely, — ha erőszakkal meg nem akadályozzák — követésre buzdítja a Nyugat németjeit is. ök azonban egészen más sorsot szántak a német népnek. Hozzáláttak hát, hogy a potsdami értekezlet határozatainak mind nyíltabb megszegésével minél áthághatatlanab bá tegyék a szakadékot az általuk kettészakított ország részei között. Sztálin elvtárs írta: a békeszerető demokratikus Németország fennállása a békeszerető Szovjetunió mellett, kizárja az új európai háborúk lehetőségét, véget vet a vérontásnak Európában és lehetetlenné teszi, hogy a világ imperialistái leigázzák az európai országokat". Már pe dig az imperialisták célja éppen az: leigázni az európai országokat, előkészíteni és kirobbantani az új háborút Európában és mindenütt a világon. Ezért, Németország kettészakítottságának fenntartása és kimélyítése érdekében valósították meg a népellenes pénzreformot a maguk övezeteiben, ezért hoztak létre külön nyugatnémet bábállamot, ezért íratták alá hűséges kiszolgálójukkal, Adenauerrel, a háborús különszerződést és kapcsolták be Nyugat-Németországot a támadó nyugati szövetségbe. A német nép, — válaszul az amerikai imperialisták nemzetbontó, .Németországot az új világháború érdekében kettészakító cselszövésére — az önvédelem eszközéhez nyúlt. Annak a felismerésnek ^alapján, hogy nemzeti léte forog veszélyben, s hogy az amerikai tervek valóraváltása a német nép teljes pusztulását eredményezné, szilárd bázist teremtett a maga részére a német egység viszszaszerzésére, a békeszerződés kiküzdésére, az egységes, békeszerető és demokratikus Németország létrehozására. Megalakította a Német Demokratikus Köztársaságot. Ez a tett új fejezetet nyitott Németország történetében. Elöször jött létre tartósan olyan német állam, amelyben a vezető erő a dolgozó parasztsággal szövetséges munkásosztály. Olyan német állam, amely békében és barátságban akar élni szomszédaival és a világ minden népével. Amely legfőbb céljául a nép szolgálatát, a békés építőmunkát tűzte maga elé s amelyet — mindezek alapjaként és biztosítékaként — szilárd, megbonthatatlan barátság fűz a békés építés nagyszerű példaképéhez, a népek önzetlen segítenikész barátjához, a nagy Szovjetunióhoz. Három év nem hosszú idő egy állam, egy nép életében. Mégis, a Német Demokratikus Köztársaság három esztendeje a német történelem egyik legdicsőségesebb fejezete. E három esztendő alatt kibontakozott a nép hatalmas alkotóereje. A népgazdaság fejlődése, a nép jólétének, kultúrájának emelése eredményeként a Német Szocialista Egységpárt legutóbbi, n. konferenciáján már ennél is nagyobb célt: a szocializmus alapjainak lerakását tűzhette maga elé. S ezek az eredmények annál is felemelöbbek, mivel az ország nyugati részén egész más kép tárul elénk. Az államhatalom az amerikai imperialisták néhány ügynökének kezében az ország gyarmatosításának, a fokozott kizsákmányolásnak és a háborús készülődéseknek eszközévé vált. A monopolisták és a hitlerista tábornokok szabadlábpn garázdáikod. nak, visszanyerték teljes gazdasági és politikai hatalmukat. A békés iparágak halódnak, a teljes és részleges munkanélküliek száma mintegy négymillió. A hadiipari üzemeken éS kaszárnyákon kívül az újjáépítésnek nyoma sincs s az ifjúság „nevelését" a hollywoodi giccsfilmszerzőkre és chicagói gengszterregények íróira bízták. Nyugat-Németország népe: a nyomor népe, a neki szánt szerep: a testvérgyilkos, az ágyútöltelék szerepe. A Német Demokratikus Köztársaság eredményei — napjaink történelmének döntő tényezői. Ezek az eredmények az ország nyugati részének dolgozóit arra lelkesítik, hogy minden erejüket latbavetve küzdjenek azért, hogy maguk is elindulhassanak ezen az úton. A Német Demokratikus Köztársaság fennállása óta szüntelenül harcol az ország demokratikus, békeszerető alapon történő egyesítésért, a békeszerződésért. Harcában leghatalmasabb támogatója a Szovjetunió, amely a sztálini békepolitika elvei alapján, a potsdami szerződéshez híven, tevékenyen támogatja a német népnek e célkitűzéseit. Számos szovjet [jegyzék szögezi le a Szovjetunió határozott állásfoglalását a német egység, a német békeszerződés mielőbbi megkötése mellett, megszabva az egység megteremtésének, a békeszerződés megkötésé] nek irányelveit is. Ezek az irányelvek és konkrét javaslatok ma az egész német nép harci programmja. Három esztendővel ezelőtt a Német Demokratikus Köztársaságot azért hívta életre a néijiet nép, hogy megteremtse vele a demokratikus német egység bázisát, az európai béke egyik alapfeltételét. S mint a népi kamara küldöttségének legutóbb lezajlott bonni látogatása során is beN. M. Svernyik elvtárs vezetésével szovjet kormányküldöttség érkezett Berlinbe* a Német Demokratikus Köztársaság megalakulása harmadik évfordulójának ünnepségeire Nyikoláj Mihajlovics Svernyik, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa El nökségének elnöke, vasárnap délelőtt 12.30 órakor repülőgépen Németország fővárosába érkezett. N. M. Svernyik vezeti a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének és a Szovjetunió kormányának küldöttségét, amely a Német Demokratikus Köztársaság megalakításának harmadik évfordulója alkalmából megtartandó ünnepségekre érkezett Berlinbe és amelynek tagjai G. Petrovszkij, a moszkvai egyetem rektora, és I. Iljicsov, rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, a Német demokratikus Köztársaságban működő szovjet diplomáciai "misszió vezetője. A szovjet kormányküldöttséget a berlin schönefeldi repülőtéren Johannes Dieokmann, a népi kamara elnöke, Heinrich Rau, Ottó Nuschke, Lothar Bolz és Paui Scholz helyettes miniszterelnökök, Georg Dertinger külügyminiszter, Wilhelm Zaisser állambiztonsági miniszter, Reinhold Lobedanz, a tartományi kamara elnöke, Hermán Matern a Német Szocialista Egységpárt Politikai Bizottságának tagja, a népi kamara alelnöke, valamint a Német Demokratikus Köztársaság politikai és társadalmi életének számos más kiemelkedő személyisége fogadta. * N. M. Svernyik fogadására megjelentek ezenkí%] Szemicsaszinov, a Szovjet Ellenőrző Bizottság ügyvezető elnöke, W. S. Szemjonov rend. kívüli és meghatalmazott nagykövet, a Szovjet Ellenőrző Bizottság elnökének politikai tanácsadója, S. M. Stemenko hadseregtábornok, N. K. Kaversnev és N. I. Perelivcsenko, a Szovjet Ellenőrző Bizottság helyettes elnökei, valamint a Szovjet Ellenőrző Bizottság más tagjai és a Német Demokratikus Köztársaságban működő diplomáciai képviseletek vezetői teljes számban. Az érkezés után a népi rendőrség zenekara a Szovjetunió, majd a Német Demokratikus Köztársaság himnuszát játszotta el, amelynek elhangzása után N. M. Svernyik a népi kamara elnökének kíséretében elhaladt a német népi rendőrség díszszázadának arcvonala előtt. Ezután Johannes Dieckmarm mondott üdvözlő beszédet. Rámutatott annak jelentőségére, hogy a Szovjetunió fennállása óta most történik meg először, hogy a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke látogatást tesz egy másik országban. Hangsúlyozta, mennyire hálás a német nép azért a nagy kitüntetésért, hogy ez a látogatás éppen az ő hazájának szól. N. M. Svernyik az üdvözlő beszédre a következő szavakkal válaszolt: — Kedves elvtársaim és barátaim! A Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének és a Szovjetunió kormányának küldöttsége eljött Berlinbe, hogy résztvegyen a Német Demokratikus Köztársaság megalapításának harmadik évfordulója alkalmából megtartandó ünnepségeken. A Német Demokratikus Köztársaság megalapítása és sikeres politikai és gazdasági fejlődése hatalmas történelmi jelentőségű tény. A szovjet nép üdvözletét és szerenosekívánatait fejezi ki a német népnek gazdasági és kulturális téren, valamint a dolgozók életszínvonala emelése terén elért eredményeihez. A szovjet nép és a német nép barátsága egyre növekedik és erősödik. Ez a barátság országaink haladását és felvirágzását, valamint az egész világ békéjének megszilárdít tását szolgálja. Éljen a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és a Német Demokratikus Köztársaság között fennálló megbonthatatlan barátság — mondotta N. M. Svernyik. A nemzeti függetlenségért vívott harc és kékeharc összefüggésedről tárgyalt az ázsiai és csendesóceáni békekonferencia szombat délutáni ülése Az ázsiai és csendesóceáni békeértekezlet szombat délutáni ülésén Olga Peblete asszony, a chilei kül döttség vezetője, a Béke-Világtanács tagja, a chilei békemozgalom főtitkára tartotta a főbeszámolót a nemzeti függetlenség kérdéséről. „A nemzeti függetlenség kérdése — hangsúlyozta — messze túlhalad az érintett országok határain. A Szovjet írók a XIX. kongresszusról A moszkvai újságok ismert szovjet írók cikkeit közlik a párt XIX kongresszusáról. Alekszej Surko, Borisz Gorbatov és Sevolod Ivanov az embereknek Lenin és Sztálin pártja iránti szeretetéről írnak. A Szövetséges Köztársaságok költői ezen országok dolgozóinak boldog életéről beszélnek, ahol a párt vezetésével a kommunista társadalmat építik. Lenin és Sztálin nevével egyesül mindaz, amire büszke a szovjet Grúzia népe — írja Abaszidzse költő. Ezek a nevek a legdrágábbak, a legközelebbiek és a legszeretettebbek. A szovjet Grúzia a párt és a nagy szovjet nép segítségével az egyenrangú népek csa ládjában kivirágzik és .nagy sikereket ért el a szocialista építésben. Grigol Abasidzse arról ír, hogy valósult, meg a grúz nép álma és hogyan aratták le ebben az évben a valamikor száraz sztyeppéken az első termést. Az író a grúz automobil-üzem munkásairól, a bányászokról, a teatermelökről, azoknak megváltozott életéről ír. Mindnyájan teljesítik kötelezettségvállalásaikat a XIX. kongresszusra. 1 Andrej Upit litván író azt írja, hogy az új ötéves terv hatalmas fejlődést nyit meg a Balti-tenger melléki Köztársaságok számára, így a litván nép számára is, amely ' a szovjet kormány egy éve alatt imperialista agrárországból hatalmas, fejlett ipari és mezőgazdasági országgá lett, fejlődő kultúrával, szocialista tartalommal és nemzeti formával. Észtország új életéről beszél Hans Leberecht eszt költő. Arról ír, hogy a párt felszabadította az eszt nép rejtett tartalékait, kifejlesztette alkotó tevékenységét és megnyitotta a hatalmas fejlődés útját. A cikkíró arról ír a továbbiakban, hogy az eszt földművesek a baráti Szovjet Köztársaságoktól erős gépeket kaptak, amelyek megkönnyítik számukra a nehéz munkát. Az egész Köztársaság területén a mocsarak kiszárításával foglalkoznak és új ipari üzemeket építenek. A szovjet írók cikkei ^mutatnak arra, hogy a szovjet népek biztosak sorsukban, mert az a szovjet — hatalom kommunista pártjainak I megbízható kezében van. A német dolgozók üdvözlik az SzK(b)P kongresszusát Zverin, Neübrandenburg és Rosztook mecklenburgi kerületek földművesei az SiK(b)P XIX. kongresz. szusának tiszteletére beszolgáltatási versenyt rendeztek, amely az őszi földmunkákra és a kapásnövényekre vonatkozik. Kötelezettséget vállaltak, hogy a krumpli-betakarítást 10 nap alatt, a cukorrépa munkálatokat pedig 18 nap alatt végzik el. Továbbá kötelezettségeket vállaltak, hogy a burgonyát október 22ig beszolgáltatják. A német-szovjet baráti társaság központi vezetősége az SzK(b)P XJX. kongresszusának tiszteletére a külföldiekkel fenntartandó kultúrkapcsolatok ápolására alakult társaságnak levelet küldött, amelyben a társaság millió tagjának és egész Németország népének üdvöz, letét tolmácsolja. „Állandóan fokozzuk erőfeszítéseinket, — írják a levélben, — hogy megsokszorozhassuk a német-szovíet baráti társaság aktív harcpsainak számát. A német-szovjet barátságnak minden német hazafi személyes ügyévé kell válnia, minden békeharcos ügyévé, a béke, az egység, a demokrácia és a szocializmus ügyévé. nemzeti felszabadító mozgalom elnyomását célzó háborús politika sok más nép_ számára is — éljenek bár az ellenségeskedések központjától távolfekvö kontinenseken — az_ zal a veszéllyel jár, hogy belekény. szerítik a háborúba. Ennek egyik világos példája a jelenlegi koreai helyzet. Nem szabad elfelednünk, hogy ha Koreában az amerikai imperialisták még mindig útját állják a béke létrejöttének, úgy ez azért van, mert az agresszorok még mindig nem mondtak le arról az elképzelésről, hogy a koreai háborút harmadik világháború kirobbantására használják fel. A nemzeti felszabadító mozgalmak elnyomása közvetlenül fenyegeti a világ békéjét. A nemzeti felszabadító mozgalomnak és a békeharcnak tehát egymással párhuzamosan keli haladniok". A chilei békeküldött ezután részletesen foglalkozott az ázsiai és latinamerikai nemzeti felszabadító mozgalmakkal, valamint az északamerikai békemozgalom kiszélesítésével, majd befejezésül rámutatott arra, hogy azok a népek, amelyek megszabadítják magukat a /gyarmati gyámkodástól é

s a külföldi beavatkozástól, új és hatalmas erőt jelentenek a békeharcban. Ezután Dr. Le Dinh Tham, a vietnami küldöttség vezetője, a vietnami békebizot^ság elnöke tartott kiegészítő beszámolót a nemzeti függetlenség kérdéséről. Beszámolója után a vietnami küldöttség a vietnami nép nevében „Védelmezzük a nemzeti függetlenséget és a világ békéjét"! feliratú zászlót ajándékozott a békeértekezletnek. A laoszi küldöttség _ a laoszi nép békeakaratát juttatva kifejezésre — hasonlóképpen zászlót ajándékozott a békeértekezletnek. *""" A továbbiakban V. Vaikunthavaszan (Ceylon) tartott kiegészítő beszámolót a gazdasági kapcsolatok fejlesztésének kérdéséről. A beszámoló után Petit tábornok, a francia országos békemozgalom állandó bizottságának tagja számolt b

e arról, hogy a francia nép túlnyomó többsége milyen lelkesen harcol a világ békéjéért é

s mindenekelőtt a vietnami szennyes háború beszüntetéséért. A. K. Gopalan (India) megbélyegezte az amerikai imperializmus ázsiai politikáját és a háborús uszítóknak a függetlenségi és szabadságmozgalmak elnyomására irányuló erőfeszítéseit. bizonyult: Nyugat-Németország népe is mind öntudatosabban és mind harcosabban száll síkra azért, hogy jövőjét ezen az alapon építhesse fel. Ez a látogatás — mint Wilhelm Pieck elvtárs mondotta — rendkívül megerősítette az egységért és a békéért küzdő nyugatnémetországi mozgalmat, nagy mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a Németország egységéért, az európai békéért vívott küzdelembe az egész német nép tevékenyen bekapcsolódjék. A Német Demokratikus Köztársaság hároméves fejlődése, a békéért és az ország egységéért vívott harcának sikerei: a világot átfogó, Szovjetunió vezette béketábor győzelmei megerősítették a békéért harcoló népek bizalmát a Német Demokratikus Köztársaságban és teljes mértékben igazolják Sztálin elvtárs megállapítását, aki a Német Demokratikus Köztársaság megalakulásakor azt írta Pieck és Grotewohl elvtársaknak: „Ilymódon Önök az egységes demokratikus és békeszerető Németország alapjainak lerakásával nagy szolgálatot tesznek egész Európának, biztosítva számára a tartós békét." (