Uj Szó, 1952. október (5. évfolyam, 233-259.szám)

1952-10-22 / 251. szám, szerda

4 U J SZÖ 1952 október 22 A. J. Visinszkij elvtárs beszéde az ENSz közgyűlésének általános vitájában tétben az Északatlanti Egyezménynyel, amelyet mélyreható belső ellentétek marcangolnak, s amely az államok szuverénitását tagadó, hibás eszmén alapul és éppen ezért alapjában helytelen. A Szovjetunió a közgyűlés V. és VI. ülésszakán folytatta harcát a békeegyezményért. A mai körülmények között, amikor az északatlanti tömb fokozza az új világháború előkészítését célzó tevékenységét, még nagyobb jelentőségre tesz szert 87, öthatalmi békeegyezmény megkötése. Egy ilyen egyezmény meg kötésének feltétlenül meg kell hiúsítania az Egyesült Államok. Anglia és néhány más ország agresszív köreinek háborús terve't. feltétlenül gátat kell emelnie az új világháború kirobbantása ra irányuló mindenfajta kísérlet elé. A koreai háború- tanulságai nem maradhatnak hatás nélkül. A koreai háború megmutatta, hogy a népekre milyen szenvedések várnak — és 'ez alól az amerikai nép sem kivétel — ha az Egyesült Államok háborús gyújtogató^ rabló céljaik érdekében kirobbantják a világháborút. A szovjet kormány kötelességének tartja, hogy ezen az ülésszakon is arra törekedjék, hogy a közgyűlés a békeegyezmény megkötésére vonatkozó felhívással fordujon az öt nagyhatalomhoz, mert ez valamenynyi nép létérdeke. A Szovjetunió küldöttsége mindenképpen támogatni fogja a lengyel küldöttségnek a

1 békeegyezmény megkötésére, a nagyhatalmak fegyverzetének egyharmaddal való- csökkentésére, »z új világháború elhárítására és a béke megszilárdítására vonatkozó javaslatait. A Szovjetunió tettekkel bizonyította be békeszeretetét. azt a készségét, hogy békés úton rendezze a nemzetközi kapcsolatok még rendezetlen fontos kérdéseit. De senki se éljen vissza a szovjet nép békeszeretetével! Senki se hagyja figyelmen kívül a történelem tanulságait — Oroszország a szovjet állam történelmének ta-, nulságait — azét az országét, amelv nem egy ízben került ki győztesen az agresszorok által rákényszerített háború megpróbáltatásaiból. Befejezem. De mielőtt még befejezném felszólalásomat. szeretnék néhány szót szólani Unden svéd külügyminiszternek a Szovjetunió határait megsértő ..Catalina" nevü svéd katonai repülőgép kérdésében mondott szavaihoz. Ezt a kérdést már kimerítette a svéd és a szovjet kormány közti jegyzékváltás. Unden úr felszólalásában egész sor különféle problémát halmozott fel: a nyílt tenger, a territoriális vizek, a határsáv, a 12 mérföldes övezet, az egyeztető bizottság problémáját Ami a svéd repülőgép kérdését illeti — mint ahogy az a közzétett szovjet jegyzékekből ismeretes — június 16-án a .szovjet repülőgépek c'ťirték a Szovjetunió határa tói a határa-'nkat megsértő „Catalina" svéd repülőgépet. A jegyzék rámutatott arra is. hegy m'nden állam í

,

T"n' kötelessége határairak védelmi. Természetes, hogy egy másik állam határainak megsértéséért a felelf••••séfet mindig a megsértő ál— kell. hogy viselje és viseli is Ismeretes, hogy minden állam külpolitikája elválaszthatatlan belpolitikájától, A szovjet kormány a szovjet állam fennállásának első napjai óta változatlanul küzdött a /békéért, a baráti kacsolatok fejlesztéséért más országokkal- az egyenlőség és a függetlenség elveinek tiszteletbentartása alapján, védelmezve a szovjet nép érdekeit, amelyek teljes mértékben megegyeznek más országok népeinek életbevágó érdekeivel. Ebben a tekintetben a szovjet kormányt J. V. Sztálinnak, a szovjet kormány vezetőjének azok az útmutatásai vezérelték és vezérlik ma is, hogy „kormányunk politikájának külpolitikájának alapja a béke eszméje. Harc a békéért, harc az újabb háborúk ellen, leleplezni mindazokat a lépéseket amelyeket egy újabb háború előkészítése érdekében tesznek". A szovjet kormány ezeknek a nagy elveknek megfelelően, a tartós béke megőrzésére törekedve a hoszszú évek során nem egy ízben tanúsított kezdeményezést, amikor a kollektív biztonság megszilárdítására vonatkozó javaslatokkal fordult más államokhoz, amikor állandóan felemelte szavát az agresszió ellen, azoknak a népeknek védelmében, amelyek az imperialista államok agresszív politikájának áldozataivá váltak és amelyek hazájuk függetlenségéért küzdenek. A második világháború idején a Szovjetunió egyik kezdeményezője volt az Egyesült Nemzetek Szervezetének abban a reményben, hogy ez az új szervezet valóban nemzetközi szervezetté vál^k — és okulva a Népszövetség hibáiból. — a tartós béke záloga lesz. el tudja hárítani az új világháború veszélyét, meg tudja vé<iení az 'emberiséget egv újabb vérfürdő szerencsétlenségétől. Bákepolitikájához híven a Szovjetunió síkraszáll az általános leszerelés. illetve a fegyverkezés korlátozása mellett és 1022-től kezdve mind a mai napig három évtizeden át ilyen javaslatokat tett a nemzetközi konferenciákon. Minden erejével azon volt, hogy olyan határozatokat fogadtasson el, amelyek valóban biztosítsák a fegyverkezés csökkentését, a fegyveres erők korlátozását, az új háború veszélyének kiküszöbölését és a béke megőrzését. A Szovjetunió ezzel kapcsolatban annak az elismeréséből indult, ki és indul ki ma is. hogy meg van a lehetősége a kommun'zmus és a kapitalizmus rendszeres esyüttélésének és meg van az együttműködés lehetősége a Szovjetunió és a tőkés országok, valamint más országok között, amelyek készek ilyen együttműködésre. Közel harmincöt esztendős fennállása alatt a szovjet állam gyakran tanújelét adta annak a rendíthetetlen akaratának, hogy a kapitalista országokkal békés kapcsolatokat létesítsen, illetve azokat kimélyítse. V. I. Lenin a mi nagy tanítónk már 1920-ban így jellemezte a szovjet állam külpolitikáját: ,.A békéért folyó harcot mi rendkívüli energ ával vívtuk meg. Ez a harc nagyszerű eredményeket hoz ..." 1934-ben J. V. Sztálin, vezérünk és tanítónk, a Bzovjet politikának kimerítő jellemzését adta és kjelentette: „a mi külpolitikánk világos. A mi külpolitikánk minden ország irányában a béke fenntartásának és a kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésének politikája. A Szovjetuniónak esze ágában sincs, hogy bárkit fenyegessen, még kevésbbé, hogy bárkit ^megtámadjon. Mi a béke mellett vagyunk és a békéért harco.unk. De nem félünk a fenyegetésektől és • készek vagyunk csapással felelni a háborús gyújtogatok csapására'. A Szovjetunió változatlanul hű maradt é

s m

a is hű külpolitikájának ezekhez '

a magasztos elveihez. Emlékeztetek arra. hogy amerikai lapszerekesztök egy csbportjána£ egye. nes kérdésére — „milyen alapon le. hetséges a kapitalizmus és a kommunizmus egymásmelleit élése?" J. V. Sztálin, a Szovjetunió minisztertanácsának elnöke 1952 áprilisában kijelentette: „A kapitalizmus é

s a kommunizmus béké

s egymásmelleit élése teljes mértékben lehet, séges. ha megvan a kölcsönös óhaj az együttműködésre, a készség a vállalt kötelezettségek teljesítésére és ha betartják az egyenlőség el vét, valamint a más államok belügyeibe való benemavatkozás elvét". Az Amerikai Egyesült Államokban, valamint az énnek uszályában haladó Angliában ég Franciaországban a külpolitika vezető gondolata „az elrettentő erő", amelyet Truman. Eisenhower. Acheson és Dulles minden hangnemben magasztal. A Szovjetunió a békéért harcol és az államok függetlensége, valamint szuverén egyenlősége tiszteletbentartásának elvére, az önzetlen köl csönös segítség elvére támaszkodik abból a Célból. hogy új sikereket érjen el a béke. a demokrácia, a szocializmus megszilárdítása terén, az ^ őszinte és becsületes, békés együttműködés ügyében népei érdekeinek közös védelme ínyében. Ezek ae érdekek elválaszthatatlanok az össze

a békeszerető országok és népek érdekeitől. A Szovjetunió bé.Wés külpolitikája a szovjet nép békés építő munkájára, az új társadalmat építő nép munkájára támaszkodik. Ez a politika magából a szocialista társadalmi rend alapjából folyik. A Szovjetunió politikája — a békés alkotj munka politikája. Ezt a politikát a szocializmus alapvető gazdasági törvényének követelményei határozzák meg. Ennek a törvénynek lényeges vonásait és köve telményeit J. V. Sztálin így határozta meg; ;,Az egész társadalom állandóan növekvő anyagi és kulturális szükségletei maximális kielégítésének biztosítása a szocialista termelég szflntelen fejlesztése és tökéletesítése útján, a legfejlettebb technika alapján". Ezen a törvényen épült fel a Szovjetunió fejleszLé.-ét szolgáló új ötéves terv is, a békés gazdasági és kulturális építés nagyszabású programmja. E terv meghatározza a népgazdaság újabb hatalmas felien, dülését és biztosítja a szovjet nép anyagi jólétének és kulturális szín vonalának további jelentós emelkedését. E terv arra hivatott, hogy előmozdítsa a gazdasági együttműködés további kiszélesedését és mrgszllárdulását a Szovjetunió és a népi demokratikus országok között és egyben előmozdítsa a gazdasági kapcsolatok fejlődését minJeh olyan országgal, amely az egyenjogúság és a kölcsönös előny alapján fejlesz, ten; kívánja kereskedelmét a Szovjetunióval. Az ötödik ötéves terv újabb rendkívüli erejű bizonyítéka a szovjet külpolitika békés törekvéseinek és céljainak, világosan megcáfolja azokat a rágalmazó koholmányokat, hogy a Szovjetunióban állítólag a hadiipart fejlesztik, hogy a Szovjetunióban fegyverkezési verseny folyik és hogy a Szovjetuniónak harcias tervei vannak. A terv a szovjet gazdaság békés fejlődésének terve é

s teljes egészé ben megfelel a szovjet emberek azon egyöntetű törekvésének, hogy megvédelmezik a béke ügyét é

s ilymódon biztosítsanak minden szükséges feltételt a szovjet nép előtt ál, ló gigantikus feladatok végrehajtására. A szovjetunió küldöttsége felhívással fordul a közgyűléshez, támo gassa a lengyel küldöttség békeszerető javaslatait, amelyek megfelelnek valamennyi békeszerető nép alapvet; érdekeinek. A közgyűlésnek teljesítenie kell kötelességét, el keli fogadnia ezeket a javaslatokat, amelyek méltók egy olyan nemzetközi szervezethez, melynek feladata őrizni a béke, valamint a nemzetközi biztonságot és kiküszöbölni egy új világháború fenyegető vészé lyét, elhárítani a népekről azokat a nagy szerencsétlenségeket é

s szenvedéseket, amelyek akkor érnék őket, ha ismét egy ilyen háború örvényébe sodródnának. Sztálin elvtárs beszédének és a XIX. pártkongresszus határozatainak hatalmas visszhangja a szovjet embere* körében Az ukrán nép behatóan foglalko zik. a XIX. pártkongresszus határo zataival és Sztálin elvtárs beszédé vei. A s Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság minden városában, minden falvában úgy éltékelik eze ket a hatalmas jelentőségű dokumentumokat, mint a szovjetnép harcának és győzelmének hatalmas programmját. A kongresszus óta Kiev gyárai ban is új lendülettel folyik a munka. »A XIX. pártkongresszus — mon dotta a »Transz Szignál« gyár esztergályosa. Nyedibaljuk elv társ, — összegezte pártunk har rának és győzelmeinek eredmé nyeit és meghatározta további előrehaladásunk útját. I.enln-Kztá lin pártjának vezetésével a szov.jetnép a világ összes becsületes embereive) egyiitt harcol és a j« vőben is harcolni fog a békéért. A mi hozzájárulásunk a béke vé delméhez az önfeláldozó munka! A mai napon befejezem ötéves tervem harmadik évét. A mai napot azzal tettein nevezetessé, hogy normámat 300 százalékra teljesí tettem. Munkatársaim is sztahanovista módon dolgoznak. Gera. szimenko és Vícenko elvtárs javító brigádjai kétszeres normát telje sitenek.* • Bjelorusszia munkásai, parasztjai és értelmiségi dolgozói úgy fogad ták Sztálin elvtárs beszédét, mint a népek közötti barátság további megerősítésének, az egész világ béké jóért vivott harcnak, a háborús gyújtogatok elleni harcnak programmját. Kozir elvtárs, a minszki traktor, gyár esztergályosa azt mondotta: •Sztálin elvtárs beszéde lelkem mé. lyéig megrázott. Ennek a beszédnek rendkívül nagy jelentősége van a nép:»k szabadságáért és függetlenségéért, a szocializmus táborának megerősítéséért vívott harcban. Mi, szovjet munkások, teljes mértékben támogat jul. pártunk politikáját és nem sajnáljuk a/, eröt, hogy hazán kat még szebbé és hatalmasabbá tegyük. Elhatároztam, hogy ötéves tervemet két és félév alatt tu'feje zem. Ez legyen az én hozzájárulá som a békéért vívott harcnak, a kommunizmus győzelmének nagy ügyéhez.* Az Október-kolhoz egyik tagja. Csesznokóv elvtárs, elolvasta Sztá lin elvtárs kongresszusi hozzászólását és a következőket mondotta: „Nagy öröm úgy élni é* dolgozni, liogv tudjuk: pártunk, kormányunk és Sztálin elvtárs maga nagy gon doskodással vesznek körűi bennünket, egyszerű embereket. A XIX. pártkongresszus az ötödik ötéves tervvel kapcsolatos határozataiban megmutatta a bőséghez vezető ú tat.* * Imoerialistaelienes tüntetések Indonéziában A „TASZSZ" jelenti, hogy Indonéziában a parlament nemrégiben megvitatta a kormány politikáját. A vita' során számos képviselő élesen bírálta a hadügyminisztert, aki meg akarta hosszabbítani a holland katonai misszió indonéziai tartózkodásának idejét. A parlament heves vita után végül elfogadta az Indonéziai Nemzeti Párt javaslatát, amely szerint bizottságot küldenek kj a hadügyminisztériumba és az ország fegyveres erőinél kialakult helyzet megvizsgálására. Egy másik elfogadott javaslat szerint megváltoztatják a hadügyminisztérium vezetését és a fegyveres etök parancsnokságát. A TASZSZ sajtójelentések alapján megírja, hogy. az indonéz hadügyminiszter a parlamenti vita után lemondással fenyegetödzött. A parlamenti ülés óta feszült a politikai helyzet Indonéziában. A sajtó közlése szerint kormányválság fenyeget. Október 17-én Dzsakartában. Indo né/ja fővárosában viharos tüntetések zajlottak le, amelyekben mintegy 15.000 ember vett rés/t A tüntetők a parlament feloszlatását követelték. A „Reuter" jelentése szerint a tüntetők letépték és darabokra szaggaták a holland főbiztosság szókhelyén kitűzött holland zászlót. Az indonéz hatóságok a tüntetők szétoszlatására csapatokat hívtak a városba. Az utcákon tankok cirkáltak. Október 18-án az indonéziai hatóságok sok személyt letartóztattak. A többi között letartóztatták Jamin parlamenti képviselőt, volt igazságiigyminisztert is. aki többször síkra szállt a hollandok cselszövései ellen. A kormány négv dzsakartai lap terjesztését felfüggesztette. Dzsakartában ostromállapotot hirdettek ki. Mint a „TASZSZ" hírül ,adja. az utóbbi időben Indonéziában fokozódtak az amerikai imperialisták cselszövései. Az Egyesült Államok a közelmúltban a hírhedt „kölcsönös biztonsági törvény" új segélyt ajánlott fe! az indonéz kormánynak. A kormány azonban a népi tiltakozás hatására lemondott az amerikai „segélyről". Az amerikai imperialisták erőfeszítést

1! most arra Irányulnak, liogv Indonéziát bevonják az agresszív csendesóceáni szövetségbe. Az alma atai nehézgépipari üzem kollektívája h- >-talan örömmei és lelkesedéssel hallgatta rádión keresztül Sztálin elvtárs beszédét amelyet a kongresszusi záróülésen mondott. / munkások szívében for. ró visszhangra találtak vezérének világos, mélyértelmü szavai. A gyárban dolgoz* ifjúmunkások hangulatát nagyszerűen fejezte ki Ana tolivalkov komszomolista, a II. fzámú alkatrésemühely művezetője. Ezeket mondotta: »Az ötödik sztált. ni ötéves tervben a kommunista párt és Sztálin elvtárs vezetésével egy újabb hatalma* lépést teszünk előre a kommunizmus felé vezető úton. Növekszik hazí'-nk hatalma, javul a nép élete és emelkedik kulturális színvonala. A XIX. pártkongresszus történelmi határozataira újabb munkasikerekkel, minden norma és feladat túlteljesítésével válaszolunk.* • A moszkvai »Sarló és Kalapács «gyár Martin kohó műhelyében Sztálin elvtárs beszédének olvasására egybegyűlt dolgozók között különös figyelemmel hallgatta a beszédet Karaszijev fiatal acélöntő. A kon. grresszusi napok alatt Karaszijev minden olvasztását gyors módszerrel végezte. »Nagy örömet szerez a* a felismerés, hogy a mi munkánk, a ml eredményeink az egész világ népeit lelkesítik a világ békéjéért vívott harcukban.* — mondotta. Azt a napot, amelyen Sztálin elvtárs felszólalt, szintén gyorsolvasó, tással tették emlékezetessé Karaszijev és munkatársai. A Martinműhely kollektívája megfogadta, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 35. évfordulójára több száz tonna fémet termel terven felül. A cseljabinszki. kohászati üzewi dolgozói október 17 én határidő előtt fejezték be tízhónapos tervüket. Nagy sikereket arattak az olvasztárok és a hengerészek. Glazunov olvasztár brigádja a kongreszszusi verseny idején több mint 200 tonna kiváló minőségű hengert ter. melt terven felül. Ez a sztahanovista-brigád a a; év kezdete óta any. nyi terméket gyártott terven felül, amennyivel 184 vasúti kocsit lehet ne megtölteni. »G. M. Malenkovit altáji mezőgazdasági artyelj dolgozói, miután áttanulmányozták a pártkongresz. szus határozatait, vállalták, hegy november 7-re üzembe állítják vil. lanios-erőmüvüket és vezetékes rádió központjukat. Hová jutott a „gó'grts Albion" A Manchester Guardian című angol liberális Jap panaszos hangú cikket írt arról, hogy az amerikai kormány nem engedi be az angol kormány képviselőit a csen. desóceáni tanácsba, még megfigyelőkként sem. latint ismeretes, a csendesóceáni tanácsban az Egyesült Államok és két angol domínium: Ausztrália és Uj-Zéland képviselői foglalnak helyet.) A Manchester Guardian így fejezi be elmélkedését: „Az amerikai külügyi hivatal szóvivője nem magyarázta meg, miért ellenzi kormánya ilyen erő sen Anglia részvételét az egyezményben. Nem lesz meglepő, ha az angol kormány abbahagyja majd e teljesen észszerű, jogos és szerény kérelmének további szorgalmazását.'' íme. itt tart Anglia, amelyről nemrég még azt énekelték, hogy „uralkodik a tengerek fölött..." t /