Uj Szó, 1952. október (5. évfolyam, 233-259.szám)

1952-10-22 / 251. szám, szerda

4 01 SZÖ 1952 október 19 A falusi népnevelő munka néhány kérdéséről Hl. A falusi népnevelő munka fogya­tékossága, elégtelensége leginkább az osztályharc terén mutatkozik meg. Az a gyökeréig rothadt elmé­let, ami ez évben a gyakorlatban 's megvalósult, hogy a tagszerzési kampányban a kulákot „csalétek­nek" használták fel é s sokhelyütt a parasztokat nem a pártszervezetek és a szövetkezetek meggyőző mun­kája vezette rá a szövetkezeti gaz­dálkodás útjára, hanem a kulákok vitték be őket a szövetkezetbe, nemcsak az osztályharc terén való rossz tömegpolitikai és népnevelő munkát igazolja, hanem azt is, hogy egyes falusi és járási pártszer vezetekben veszélyes jobboldali el­hajlás mutatkozik, amely a szövet­kezeti mozgalom további fejlődésé­ben erősen megbosszulja magát. Hogyan képzelhető el egészséges szövetkezeti mozgalom, eredményes, a szocializmus építését szolgáló szövetkezeti gazdálkodás, ha a szö­vetkezetekbe egyenesen a pártszer­vezetek támogatásával kulákok épülnek be, hogyan szolgálhatja a szocializmus építését olyan szövet kezet, amelybe a tagokat a szocia­lizmus esküdt ellenségei, a bur­zsoázia legerősebb támaszai, a ku­lákok szervezik, a kulákok toboroz, zák? Hogyan vezethetné a dolgozó parasztság tömegeit az osztályharc útján az a falusi pártszervezet, amely megalkuszik az osztályellen­séggel, különféle „elméleteket" állít fel é s valósít meg a gyakorlatban is, amelyekkel leplezi a kulákokat, azok romboló tevékenységét, a nép államával szembeni ellenséges ma. gatartását? A legerélyesebben fel kell számolni ezt az ellenséggel való cimborálást, az osztályellenségnek „csalatékként" való felhasználását és fel kell számolnunk azt az elbizako­dottságot, amit a szövetkezeti moz­galom terén elért jelentős eredmé­nyeink váltottak ki az egyes falusi pártmunkásokból. A falusi pártszer. vezeteknek állandóan szemelőtt kell tartani Sztálin elvtárs tanítását, hogy a szövetkezet, mint a gazda­sági szervezet szocialista formája az ellenség fedezékévé válhat, ha azt ellenséges elemek, kulákok száll­ják meg. / Tömegpolitikai, népnevelő mun­kánkat most minden erőnkkel arra kell összpontosítanunk, hogy ezeket a különféle, a kulákokkal szemben békülékenységhez vezető, a kuláko­kat támogató, a kulákokkal cimbo­ráló ,,elméleteket", az azokból szár. mazó jelenségeket szétzúzzuk, meg­semmisítsük. A dolgozó parasztok öntudatának, ideológiai nevelésének fokozásával, az osztályellenség le leplezésével rá kell vezetni a falu népét arra, hogy a kulákokban gyű­lölt ellenségét lássa, felismerje ben­ne a dolgozó nép ellenségét, s vele szemben kérlelhetetlen, meg nem alkuvó legyen. A dolgozó parasztságnak, a szö­vetkezeti tagoknak a pártunk által megjelölt osztályharc vonalától való eltérését nem egy esetben az okoz­za, hogy a parasztok széles tömegei ne m ismerik fel helyesen szocialista épitésijnk mai szakaszán az osztály­harc feladatait. Pártunk jelszava az osztályharcban most a kulákok leleplezése, elszigetelése és korláto zása. Mit jelent ez a hármas szó? A kulákok leleplezése egyik leg­fontosabb része az osztályharcnak. előfeltétele annak, hogy a kélákot elszigeteljük a falu dolgozó flnépé­töl. Mit jelent leleplezni a kulákot? Azt, hogy feltárjuk a kulák eddigi cselekedeteit, megtörtént eseteken magyarázzuk meg, hogyan zsákmá­nyolta ki a rászoruló, karmai közé került kisparasztokat. Meg kell magyarázni, hogy a kulák segítsé­ge, amit ő „jót tettem a szegény­emberrel" jelszóval hirdet, a kizsák­mányolás legaljasabb formája "volt. Nemcsak szajkózni kell, hogy a kulák kizsákmányolta a szegény­parasztokat, hanem a falu népe előtt konkrét, megtörtént eseteken, azon keli megmagyarázni a kizsák­mányolást és úgy leleplezni a kulá­kot, hogy megmondjuk, hogy ez, meg az a kulák, ettől meg ettől a szegény paraszttól azért, hogy iga­vonóját egy napra kölcsönadta, mi­lyen ellenszolgáltatást követelt, a tavasszal kölcsönadott vetőmagért mennyit kellett visszaadni és így tovább, a megtörtént esetek egész sorát. Ha így leplezzük le a kulá kot, akkor az az öntudatlan sze­gényparaszt, aki „jótevőjét" látta a kulákban, felismerj benne az osz­tályellenséget, elfordul töle, meg­gyülöli őt. Leleplezni a kulákot, — elszige­telni a falu dolgozj parasztjaitól, az osztályharcnak ez a két kérdése szorosan összefügg. Mit jelent az, hogy a kulákot elszigeteljük? Azt, hogy a falu dolgozó népét teljesen kivonjuk a kulák befolyása alól, hogy a kulákra senki se hallgasson, egyszóval, hogy a kulák szava a falu dolgozó népénél süket fülekre találjon, hogy a kulák szava falra­hányt borsó legyen. Ezt jelenti a kulák elszigetelése s ezért kell a múltbeli tevékenységét, mostani mesterkedését leleplezni, hogy a dolgozó parasztokat kivonjuk be­folyása alól. Az elszigetelés nem azt jelenti, mint sokan gondolják, hogy a kulákot a falunak valamely félreeső sarkába ..telepítsük" s meg­akadályozzuk, hogy a falu népével érintkezzék. Ez ostobaság, mert a kulák elszigetelésének egyedüli módja és helye s értelmezése, hogy a kulák állandó leleplezésével, ki­tartó felvilágosító munkával a dol­gozó parasztokat kivonjuk a kulák befolyása alól, vagyis azt kell elér­nünk, hogy a falu dolgozó népe. bármennyire is „dörgölődzik" most a kulák a „szegényemberhez", ki­vesse, kiközösítse maga közül az osztályellenséget. Mit jelent a kulák korlátozása? Azt, hogy a törvények által meg szabott eszközökkei határt szabjunk politikai jogainak é s gazdasági ter­jeszkedésének. A korlátozás azt je­lenti, hogy a kulákot kirekesszük a dolgozó parasztoknak nyújtott min­den kedvezményből, előnyökből, hogy pártunk és kormányunk meg­akadályozza, hogy a kulák a falut gazdaságilag uralja, élősködjön a falu dolgozói felett. A kulákok kor­látozásában nem egy esetben súlyos mulasztás terheli a nemzeti bízott Ságokat, amelyek megszegve kor­mányunknak a kulák visszaszorítá­sára, korlátozására vonatkozó intéz­kedéseit, a kulákoknak engedménye, ket tesznek, sokszor i dolgozó pa­rasztok rovására. A kulákkal való nyílt cimborálásnak, a törvények durva megszegésének lehet csak neveznj az olyan eseteket, mint ami a zselizi járásban, Öl veden megtör tént, hogy a helyi nemzeti bizottság­a fél hektáron aluli földművesre — aki a közellátási intézkedések ér­telmében nem is önellátó, tehát be­adási kötelezettsége sinc s — kuko­rica beszolgáltatást vetett Jd, ellen, ben a kuláknak csak olyan kuko­rica beadást állapított / meg, hogy annak annyi kukoricafeleslege ma. radt, hogy azt feketén árulta, má­zsáját 1.500 koronáért ajánlotta a beszolgáltatását teljesíteni nem tu­dó félhektáron aluli kisparasztnak. Az ilyen esetekben, amelyek sajnos nem szórványos jelenségek — nem­csak a kulákot kell leleplezni és a törvény szigorával sújtani, hanem a vele cimboráló funkcionáriust is. Az ilyen esetet fel kell használni arra, hogy a dolgozó parasztoknak megmutassuk a kulák igazi arcát, amely most is a dolgozók rovására, azok terhére akar élősködni. Nemcsak a parasztság öntudatlan tömegei, hanem egye s párt. é s köz­igazgatási, funkcionáriusok is gyak ran fglvetik a kérdést, hogy ma, amikor az államhatalom a munkás­osztály, a dolgozó nép kezében van, miért a kulákokkal, az osztályellen­séggel, az osztályharcnak ez a for­mája, a kulákokat mint osztályt, miért nem likvidálja a párt. Nem egy helyen tapasztalni ilyen radi­kális likvidálás! elhajlásokat, s eze­ken a helyeken úgy gondolják, hogy ezzel „gyökeresen megoldották" az osztályharc kérdését. Ez pedig egy általán nem így van. A tapasztalat, a megtörtént esetek azt bizonyít­ják, hogy azokon a helyeken, ahol a kulákok „likvidálása" felütötte a fejét, az nem a dolgozó parasztok öntudatosodásához > az osztályellen­ség gyűlöletéhez vezetett, hanem ellenkezőleg, az osztályellenség iránti sajnálkozást váltotta ki a dolgozó parasztokból, aminek kö­vetkeztében kialakult egy elvtelen „parasztegység", mely nem tett kü­lönbséget kisparaszt, középparaszt é 3 kulák között. Pártunknak nem ez az álláspontja a parasztkérdés­ben, az osztályhafc kérdésben. Az osztályharcnak mai szakasza, a kulákok leleplezése, elszigetelése és korlátozása a dolgozó parasztság számára, a szocializmus építésének az iskolája, amely megtanítja őket arra, hogy különbséget tudjanak tenni a két trásadalmi és gazdasá gi, a kapitalista és a szocialista rendszer között, megtanulják fel­ismerni az osztályellenséget, — s mindennek következményeképpen pedig a szocializmus oldalára állja­nak. Ostoba és célhoz nem vezető mód volna az osztályharcot hatalmi eszközökkel, adminisztutóv úton megoldani. A munkásosztálynak, mint az államhatalom birtokosának nem volna nehéz, egyszerű dolog volna a rendelkezésére álló hatalmi eszközökkel az osztályharc kérdé­sét megoldani. De ilyen egyszerű és magátólértetődő dolog volna-e az emberek, a dolgozó parasztok mil­lióinak öntudatában leküzdeni a ka pitalizmus maradványait, a burzsoá, a tőkés gondolkozást? Ezt bizony nem lehet hatalmi eszközökkel, megtorló intézkedésekkel megszün­tetni, ehhez hosszabb idő, alapos népnevelő és felvilágosító munka, az osztályellenséggel vívott harc gyakorlati tapasztalatai szüksége­sek. Ahhoz, hogy a párt, az állam­hatalom hatalmi eszközökkel, meg­torló, megsemmisítő intézkedéseket tegyen a kulákság, mint osztály el. len, — ezt megelőzően — mint Sztá lin elvtárs tanítja — "mélyen fel kell szántani a talajt és komolyan fel kell világosítani az elméket". Ez a lényeg, s ezek azok a kérdé­sek, amelyek szocialista építésünk mai szakaszán a falusi tömegpoliti­kai és népnevelő munka lényegét kell, hogy képezzék. Bátky László A dunaszerrlahelyi járásban jól felkészültek a Csehszlovák Szovjet BaráWíjii Hónap megtartására Hazánk dolgozó népe, hogy kife jezze határtalan szeretetét, hűsegét és háláját, felszabadítónk és példa képünk a hatalmas Szovjetunió iránt, nagy lelkesedéssel készülődik a Barátsági Hónap megtartására A történelmi /••lentöségü XIX. part kongresszuí és a Nagy Októbt/i Szocia] ista Forradalom 35. évfordu lója arra ösztönöz bennünket, hogy a Csehszlovák Szovjet Barátok Szövetsége csoportjai keletében t'o kozzuk népnevelő munkánkat, nép szerüsitsiik faivamkban a számunk ra gazdag tapasztalatokat nyújtó szovjet agrobiológiát, agrótechni kát, hogy az őszi munkálatokat • i szövetkezteinkben meggyorsíthassuk | bizottságot is, melynek tagjai nem és megkönnyíthessiik. Elöadássoro zatainkban nem feledkezünk meg a Szovjetunió békepolitikájáról, a kommunizmus épit-ezéseimek š nem utolsó sorban a Szovjetunió által részünkre nyújtott hatalmas segít ségének ^mertetéséről. Hogy mind ezeket a feladatokat, beleértve a kultúrpolitikai előadásokat és a népi orosz nyelvtanfolyamok töme ges megszervezését, elvégezhettük a dunaszerdahelyi járásban tervet Készitettünk erre vor.atkoiólag és a részfeladatokat az elvtársak között felosztottuk. Megszerveztük a sajtó. csak a napi és hetilapjainkat fogják tuijósítani a Barátsági Hónap lefo lyásáról, de villámújságokat is ki adnak, melyekben a szövetkezetek és ai üzemek dolgozóit a szovjet dolgozók követésére hívják fel, hogy j&bb munkával köszöntsék a nagy Szovjetuniót és hős fiait, akik ki harcolták •- mi szabadságunkat és lehetővé tették számunkra, hogy szabad hazában békés, építőmunkát folytassunk. így a gottwaldi ötéves terv sikere teljesítésével biztosítjuk hazánkban is a szocializmus kiépi tését. Pakos Pál, Dunaszerdahely. A Szovjetunióba utazott a CsSzBSz-nek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 35-ik évfordulója ünnepségein résztvevő küldöttsége Október 20 án reggel a ruzini re­pülőtérről a Szovjetunióba utazott a Csehszlovákiai Szovjetbarátok Szö­vetségének küldöttsége, amely a külfölddel való kultúrális kapcsola­tok Össz-szövetségi Társaságának meghívására résztvesz a Nagy Ok. tóberi Szocialista Forradalom 35-ik évfordulójának ünnepségein A kül­döttséget a repülőtéren Václav Dá­vid, a CsSzBSz KB és a nemzetgyű­lés alelnöke, a CsKP KB titkára. Jindrich Uher képviselő, a CsKP KP titkára, Jiri Taufer ál'amdíjas. tá­jékoztatásügyí miniszterhelyettes, a CsSzBSz KB elnökségének tagja, Z. K. Novgorodov, a külfölddel való kultúrális kapcsolatok Össz-szövet. ségi Társaságának csehszlovákiai meghatalmazottja. Jiri Szládek, a CsSzBSz KB központi titkára, vala­mint a CsSzBSz prágai kerületének képviselői búcsúztatták A küldöttségben, amelyet L. Kle. nyhová-Besserová, a CsSzBSz KB elnöksége titkárságának tagja, nem­zetgyülési képviselő és Szamo Fal­tan, a CsSzBSz KB vezető titkára vezetnek, képviselve vannak a CsSzBSz legjobb dolgozói. Köztük vannak: Antonin Smíd, a népi orosz nyelvtanfolyamok osztá­lyának vezetője, Ladiszlav Sztanov­szky, a CsSzBSz KB dolgozója, a Svet Sovietov főszerkesztője, Ladisz­lav Klaban, az Ú3ti nad labemi CsSzBSz kerületi bizottságának el. nöke. Alojz Benya, az olomouci CsSzBSz kerületi bizottságának el­nöke, Vilém Benda. a CsSzBSz brnoi kerületi bizottságának vezető tit­kára, Rudolf Mikus, a CsSzBSz zsol­nai kerületi bizottságának vezető titkára, Michal Borscs, a CsSzBSz sztropkói járási bizottságának elnö­ke, Ladiszlav Jaszkevics, a hrusovi Sztá'in-bánva CsSzBSz élcsoportjá­nak élfejtője. Karel Schmied, a prá­gai Auto—Praga üzem dolgozója, akit a szovjet munkatapasztalatok sikeres alkalmazásáért a Munkaér­demrenddel tüntették ki, Libusa Simková, a zámelicsii EFSz fejőnö. je, Mária Valentinyiová, az érsekúj­vári IV. típusú EFSz tagja. Emanuel Granát, a CsSzBSz otrokovicei min­tacsoportjának elnöke és Ján Markó a lónyabányai Magnezit-üzem igaz­gatója. Prágába érkezett az új norvég követ A napokban Csehszlovákiába ér­kezett Jorgen Magnus Finne-Gronn, Norvégia rendkívüli követe és meg­hatalmazott minisztere. Csernőn 5 alaptanfolyamon kezdték meg az orosz nyelv tanulását A királyhelmeci járásban meg­kezdték a népi orosz nyelvtanfolya­mokat. A Csehszlovák Szovjet Ba­rátság Szövetsége ez évben a népi orosz nyelvtanfolyamok új évfolya­mát kezdi meg. A csernői Csehszlo­vák-Szovjet Barátok üzemi szerve­zete 1952 október 1 tői öt alapkur­zusban kezdte meg a tanulást 78 hallgatóval, további öt kurzust pe­dig október 15-től nyitnak meg 82 hallgatóval. így minden munkásnak lehetősége nyílik arra, hogy meg­ismerje az orosz nyelvet, azt a nyel­jvet, amelyen Lenin elvtárs is be­szélt, a haladás és béke nyelvét. Szervezetünk feladatává tűzi ki, hogy jó eredményeket érjünk el és hogy járásunk minden községében és minden üzemnél megrendezhes­sük a tanfolyamokat, hogy minden­kinek lehetővé tegyük az orosz nyelv megismerését és az eredeti szovjet irodalom tanulmányozását. Angyal Sándor, Zemplén V U j élet virul Rozsnyón a régi városrész helyén Rozsnyón a régi bányászvárosban, aliol a sok bányászcsalád régebben meglehetősen nehéz lakásviszonyok között élt, azielmúit években a város és a vasútállomás közölt elterülő gon­dozatlan réten hatalmas építkezés kez­dődött. Büszkén emelkedik a magas­ba az új bányász tanulóotthon 3 eme­letes épülete a hozzátartozó tágas tor­nateremmel és emeletes iskolaépü­lettel. A tágas térség k^j. oldalán nap­fényes földszintes lukásbk sorakoznak, előttük vidáman játszadozó gyerme­kekkel. Az építkezéssel egyidőben készülnek az idevezető utak is. Erre annál in­kább van szükség, mivel az építkezési munkálatok a terv szerint egész télen át megszakítás nélkül folynak éš az építőanyag szállítását nagymértékben megkönnyíti a jó út. Az építésvezető elmondja, hogy most fejezték be az egymás mellett sorako­zó öt kétemeletes blokkház munkála­tait. amelyekbe már be is költözkö­dött 61) bányászcsalád Ezek átadása után került sor egy T 12/52 típusú blokkház építésére 18 lakásegységgel melynek munkálatait most kezdték meg -Terv- szerint március végéig tel­jesen készen kell lennie, de a kitűzött határidőt az épület dolgozói között meginduló munkaversenyek igyekez-' nek lerövidíteni Az új bányásztelep lakói szá­mára a legrövidebb időn belül meg­kezdik a Zdroj építését is, aminek ez év végéig készen kell lennie. Ezektől az építkezésektől kissé tá­volabb épül ugyancsak az egyemele­tes mozi és postaépület, az utóbbi hat 'akássol. Mintán ezek az új építkezések a kezdet kezdetén vannak, most szerve­zik meg a dolgozók között a munka­oerienyt. amelytől nz építkezési határ 'dók lerövidítését váriák Terv szerint az üzemegységnél működő valamely társüzemet hívják ki versenyre, mely­lyel jriss lendületet vis* tek a fontos építkezésen dolgozó elvtársak közé. Az építkezés mielőbbi befejezése ér­dekében új munkaformák alkalmazá­sával dolgoznak. A Tenczer-keretlől a többi újító módszerig, mint például a lapáttal való vakolásig, minden kipró­bált és bevált munkaformát alkalmaz­nak. Egyébként az építkezési munká­latok nagyrésze gépesítve van. A kö­zelmúltban két darut, anyagfelvonót és futószalagot kaptak. Ottjárlunkkor érkezett meg az új betonkeverő gép is. Most kezdődnek meg a téli munkára való előkészületek is. Gumicsizmát, meleg bekecset kapnak a téli hónapok­ra a munkások, akik legnagyobbrészt a munkahelyeken épített fabarakkok­ban laknak. Ezek a barakkok kivül­b^lül. 9}kolt épületek. Az ágyakon szekrényeken és egyéb berendezésen kívül mindegyikben nagy tűzhely áll, amely bőségesen ontja a meleget. A rossz időjárás ellenére Is szép eredményeket érnek el az egyes csoportok és munkásoké Igy például a kőműveseknél az öt tágból álló Tren­ka-csoport, mely 170 százalékos ered­ménnyel dolgozik. Szintén a kőműve­seknél dolgozó Villner és Papp elv­társak 180 százalékos tervteljesitésseí dicsekedhetnek De az ácsok sem ma­f rad nak el. Molnár. Vanyo. Sevcsík, elvtársak teljesítménye állandóan 140 —150 százalék körül van A napszá­mosok közül nem lehet említés nélkül hagyni Nazarecky elvtárs 200 száza­'ékos és Veréb elvtárs 180 százalékos teljesítményét. Dolgozó nőink egyre nagyobb ön­tudatra ébredését bizonyítja az a tény, hogy számos női dolgozója van ennek a nagyietentőségö építkezésnek Az itt dolgozó nök a legnagyobb lelkesedés­sel végzik munkájukat Legtöbben kö­zülük magasan túlteljesítik normáju­kat Az új posta építésén a kőművesek csoportiában dolgoznak Klimko Kata­'in és Sebők Rózsa nlsókálosnt lányok, akik mindketten 130 százalékra teljesí­tik tervüket. RUS Z EVA

Next

/
Thumbnails
Contents