Uj Szó, 1952. október (5. évfolyam, 233-259.szám)

1952-10-19 / 249. szám, vasárnap

1952 október 2 1 ül Sz o 5 Az ENSz főbizottsága Csehszlovákia javaslatára a közgyűlés napirendiére tűzte az USA-nak más országok belügyeibe való beavatkozása kérdését Az ENSz főbizottsága október hó 15-én ülést tartott, amelyen megvi­tatták a közgyűlés előzetes napi­rendjét és elosztották a napirendi kérdéseket a közgyűlési bizottságok között. A. A. Gromiko a Szovjetunió kül­dötsége nevében kifogásolta egyes kérdések napirendre tűzését. Indít­ványozta, töröljék a közgyűlés na­pirendjéről a Kuomintang-klikk egy javaslatát, mert ezt olyan csoport küldöttje terjesztette elő,' amely sen­kit sem képvisel. Az angol-amerikai „többség" az említett napirendi pont törlésére vonatkozó javaslat ellen szavazott, Egyiptom és Pakisztán tartózkodott a' szavazástól. Gromiko javasolta, hogy vegyék le az előzetes napirendről a következő javaslatot: „Az ENSz szolgálatában bizonyos körülmények között meg­gyilkolt személyeknek az ENSz-ért elesettekké nyilvánítása". E pont na­pirendre tűzése újabb kísérlet arra, hogy az ENSz zászlajával leplezzék az amerikai kormány agresszív cse­lekedeteit. A Szovjetunió képviselője ellenez­te az osztrák kérdés napirendre tű­zését is, minthogy ez ellentmond az ENSz alapokmányának. Az osztrák kérdés rendezéséért a potsdami egyezmény és az Ausztriára vonat­kozó négyhatalmi nyilatkozat értel­mében ugyanis az Egyesült Államok­ra, Nagy-Britanniára, Franciaor­szágra és a Szovjetunióra hárul a felelősség. A főbizottság amerikai­angol csoportja azonban ennek elle­nére az osztrák kérdés napirendre tűzése mellett szavazott. Nősek, Csehszlovákia képviselője javaslatot terjesztett a bizottság elé, hogy tűzzék a közgyűlés napirendjé­re az Egyesült Államoknak más ál­lamok belső ügyeibe való beavatko­zásé kérdését. Az amerikai kormány ugyanis felforgató tevékenységet és kémkedést szervez a Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság, a Csehszlovák Köztársaság és más népi demokra­tikus országok ellen. Az utóbbi idő­ben több újabb bizonyíték merült fel erre vonatkozóan. A kérdés megvi­tatása — mutatott rá Csehszlovákia képviselője — éppen ezért rendkívül fontos és halaszthatatlan. A Szovjetunió képviselője támo­gatta Csehszlovákia javaslatait. Gross amerikai küldött nevetséges fogáshoz folyamodott, hogy elgán­csolja a kérdés napirendre tűzését. Kijelentette, hogy a csehszlovák kül­dött nem terjesztette elő idejekorán a javaslatával kapcsolatos „magya* rázó jegyzeteit". A főbizottság egyetlen más tagja sem szólt a csehszlovák küldöttség javaslata ellen, mire a főbizottság elnöke kénytelen volt bejelenteni, hogy a kérdést a közgyűlés napi­rendjére tüzi. A főbizottság Franciaország kül­döttének tiltakozása ellenére kény­telen volt a közgyűlési ülésszak na­pirendjére tűzni a tuniszi kérdést. Ezt a kérdést Afganisztán, Burma, Egyiptom, India, Indonézia, Irak, Irán, Jemen, Libanon, Pakisztán, Szaudi-Arábia, Szíria és a Fülöp­szigetek terjesztették elő. Ugyancsak napirendre tűzték az Irak által elő­terjesztett marokkói kérdést is. Az ENSz közgyűlésének hetedik ülésezéséről Az ENSz közgyűlésének október 16-i délutáni ülésezése az újzélandi küldött beszédével kezdődött. Ujzé­land küldöttje beszédében panaszko­dott arra, hogy csak „nagyon cse­kély számú" állam volt kénytelen a koreai háború fő terheit viselni, míg az ENSz tagállamainak túlnyomó többsége inkább kívül marad a ko­reai kollektív akciókon. Azt állítot­ta, hogy a Koreában háborút foly­tató országok kormányai e háború­nak „észszerű feltételek" mellett va­ló megszüntetését követelik* Ezután az argentin küldött szólalt fel, aki arról beszélt, hogy figyelem­be kell venni a kevéssé fejlett orszá­gok érdekeit, főleg a nemzetközi ke­reskedelem kérdéseiben. A ilág nyersanyagforrásainak nagy részét fegyverkészítésre fordítják, ami alá­ássa a kevéssé fejlett országok gaz­dasági fejlődését. Afganisztán képviselője beszédében felhívta a nagyhatalmakat, hogy az ellentéteket oldják meg békés úton és törekedjenek megegyezésre. Ezután Acheson, az USA államtit­kára mondott beszédet. Acheson demagóg módon azt állí­totta, hogy az USA a nemzetközi konfliktusok békés megoldását akar­ja és általános békét óhajt, ezzel egyidejűleg azonban dicsérte a ko­reai intervenciót és felhívta az ame­rikai csatlósokat, hogy szívósan és egyhangúlag támogassák a koreai „közös törekvéseket". Az USA — jelentette ki Acheson — csak addig fog harcolni, ameddig eléri a fegy­verszünet „igazságos" feltételeit. Míg a világ közvéleménye a baktérium­fegyverek alkalmazásának elítélését követeli, Acheson beszédében meg­kísérelte bizonygatni azt, hogy az USA „nem követ el agressziót sem atomfegyverekkel, sem pedig vegyi vagy baktériumfegyverekkel". Acheson emellett a baktérium- és a vegyi fegyvereknek, mint a hábo­rúvezetés legbarbárabb és legember­telenebb eszközeinek alkalmazását nem ítélte el és egy szóval sem em­lékezett meg az atomfegyverek el­tiltásáról. Aoheson azután a fegyverkezés A 8éke-Viíágtanács irodájának közleménye a népek bécsi békekongresszusa előkészületeiről A Béke-Világtanács Irodája Bécs­ben ülést tartott, amely a népek 1952. december 12-re Bécsbe össze­hívott békekongresszusának élőké­szitésével foglalkozott Az ülés után a Béke-Világtanács Irodája közle­ményt bocsátott ki, amely a többi között ezeket mondja: „A Béke-Világtanács felhívása a népek békekongresszusának össze­hívásáról hatalmas érdeklődést kelt minden országban és sok kezdemé nyezést szül a' békeharc terén. Az erőszak politikája a nemzetek közötti kapcsolatok terén olyan fe­szültséget teremtett amelynek kö­vetkezménye és veszélye egyre nyil vánvalóbb. Ilyen körülmények kö­zött a legkülönfélébb társadalmi kö rök — politikai, szakszervezeti val lásos és pacifista csoportok is — úgy vélik, hogy meg kell találni a kivezető utat. Hogyan lehet befejezni a most fo­lyó háborúkat? Hogyan lehet véget­vetni a hideg háborúnak"? Hogyan lehet biztosítani a nemzeti függet lenséget hogyan lehet biztosítani minden ország biztonságát? Ezekre a kérdésekre csak akkor találhatunk feleletet, ha a problémá­kat azok vitatják meg, akik való­ban a népek békevágyát testesítik meg. A népek békekongresszusa — amelyet a Béke-Világtanács hívott össze — a különféle nemzetiségű, különféle életkörülmények között élő emberek nemzetközi találkozója lesz." „A népek békekongresszusa — folytatódik a közlemény — szabad és termékeny vita után arra fog. tö­rekedni, hogy megtalálja a világot megosztó kérdések észszerű megol­dását A népek közösen meg fogják ta­lálni a békéhez vezető utat" — mond ja a közlemény A Béke 1 ;i tanács tagjai októ­ber 16-án Bécsben sajtóértekezletet tartottak, ame'yen osztrák és kül­földi újságírók vettek részt. A saj tóértekezlc-ten felszólaltak: Yves Farge (Franciaország) Ilja Eren­ourg i Szovjetunió) és Ivor Montagu (Anglia j, a Béke. Világtanács tagjai. A felszólalók a népek 1952 decem ber 12 én Bécsben megnyíló béke kongresszusának hatalmas jelentő­ségéröl beszéltek. Hangsúlyozták hogy a népek békekongresszusa elő segíti majd. hogy a világ népeinek különféle társadalmi rétegei tömö­rüljenek a világ békéjének megvé désére és megszilárdítására. korlátozásának kérdésével foglalko. zott és megkísérelte elpalástolni, hogy az ENSz leszerelési bizottsá­gában előterjesztett amerikai javas­latok csupán a fegyveres erők szá­mának „maximális állapota" meg­állapítására irányulnak és a fegy verkezés, valamint atomfegyver el­tiltásának kérdését a fegyverek és fegyveres erők „közzétételének és kivizsgálásának" kérdésével helyet­tesítette. Acheson beszédében az amerikai javaslatokat dicsérte. Acheson farizeus módon kijelen­tette, hogy az Egyesült Államok kormánya segítséget óhajt nyújtani a gyarmati és függő népeknek ön­kormányzatuk elérésében és élet­körülményeik megjavításában. Ache­son emellett kijelentette, hogy na­gyon sokáig fog tartani, míg ezek a nemzetek önkormányzatot érnek el. A közgyűlés ezután áttért a hete­dik ülésezés tárgyalási programm­jának kérdésére és a kérdések el­osztására a bizottságok között. Az ENSz alapokmánya ellenére és a Szovjetunió, Lengyelország, Cseh­szlovákia, az Ukrán Szovjet Szocia lista Köztársaság és a Bjelorusz Szov­jet Szocialista Köztársaság küldött­ségeinek ellenvetése ellenére az amerikai-angol többség napirendre tűzte Ausztria kérdését, valamint a Kuomintang küldött javaslatát, jóllehet a Kuomintang küldött sen­kit sem képvisel és nincsen joga az ENSz elé megtárgyalás céljából semmiféle javaslatot sem terjeszte­ni. Az amerikai-angol többség meg_ kísérelte, hogy a koreai intervenciót zászlajával leplezze és a közgyűlés­re rákényszerítse annak a kérdés­nek megtárgyalását, hogy a Koreá­ban elesett intervenciósokat az ENSz-ért elesett személyeknek nyil_ vánítsák. Osto Grotewotö täv raia J. V. Sztálin elvtárshoz J. V. Sztálin elvtársnak, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsé­ge Minisztertanácsa elnöke, Moszkva. Tisztelt Sztálin elvtárs, engedje meg nekem, hogy az összes békesze­rető németek és a Német Demokra­tikus Köztársaság kormányának ne­vében és saját nevemben is szívélyes köszönetemet fejezzem ki önnek azokért a jókívánatokért, amelye ket a német népnek, a Német De­mokratikus Köztársaság Kormányá­nak és nekem küldött a Német De­mokratikus Köztársaság megalaku­lásának harmadik évfordulója alkal­mából. Svernyik elvtársnak a Szovjet Szo­cialista Köztársaság Legfelsőbb Szovjetje elnökének Berlinben, Né­metország fővárosában való látoga­tását nemzeti ünnepünk alkalmából a német nép a bizalom újabb nagy bizonyítékának tekinti, amelyet a Szovjetunió népei a Német Demo­kratikus Köztársaság, annak kormá­nya és népe iránt nyilvánít. Az ösz­szes őszinte hazafiak köszönik ön­nek, tisztelt Sztálin elvtárs és a nagy szovjet népnek ezt a bizalmat és azt az állandó önzetlen segítsé­get, amelyet a német népnek nyuj­tanaji békés építő munkájában a Né­met Demokratikus Köztársaságban és az egységes, független, demokra­tikus, békeszerető Németországért folytatott harcában. A német nép fáradhatatlanul és mind nagyobb energiával folytatni fogja igazságos harcát egészen a győzelemig. Ottó Grotewohl Megbukott a munkásáru'ó Mstian Fette A nyugatnémetországi szakszer­vezeti szövetség most folyó országos kongresszusán Adolf Kummernuss, a kikötő- és szállítómunkások szak­szervezetének elnöke kijelentette: a nyugatnémet dolgozók nem hajlan­dók tovább türnd, hogy a szakszer, vezeti mozgalmat „politikamentes­ség" ürügyén eltérítsék a dolgozók jogaiért vívott harc útjáról. Lehmann, hannoveri küldött, hang súlyozta: „A szakszervezetek küzde­ni akarnak és küzdeni fognak a bé­ke fenntartásáért és a német egység helyreállításáért akár tetszik ez a tőkéseknek és a bonni kormánynak, akár nem. Nyugat-Németország dol­gozói nem ismerik el az üzemi rab­szolgatörvényt és minden eszközzel kikényszerítik a munkásellenes tör­vény érvénytelenítését". A kongresszus résztvevői hatal­mas többséggel elfogadták a fémipa­ri dolgozók szakszervezetének indít­ványát, amely szerint a kongresszus a szakszervezett szövetség újonnan megválasztan­dó vezetőségének elsőrendű köte­lességévé teszi, hogy minden esz­közzel küzdjön Németország egy­ségének helyreállításáért. A Német Kommunista Párt veze­tősége üdvözlőlevelet intézett a nyu­gatnémetországi szakszervezeti szö­vetség Nyugat-Berlinben foly,ó kon­gresszusának résztvevőihez. A Né­met K - sta Párt felszólítja a küldötteket: határozzanak el harcos tömegakciókat az üzemi rabszolga­törvény és az Adenauer-kormány népelnyomó politikája ellen. A kongresszus péntek délután az új vezetőség megválasztásával ért véget. Jóllehet az ötnapos kongresszuson a dolgozók küldöttei csaknem kivé­tel nélkül élesen elítélték az Adenau­erral és az amerikai imperialisták­kal paktáló Christian Fette politi­káját és erkölcstelen magatartását, a muhkásáruló ismét jelöltette ma­gát a szakszervezeti szövetség elnö­ki tisztségére. A kongresszus részt­vevői azonban nagy többséggel Wal­ter Freitagot, a fémipari dolgozók szakszervezetének főtitkárát válasz­tották meg a njyugatnémelországi szakszervezeti szövetség elnökévé. A béketábor országai nagy teljesedéssel fogadták Sztálin etvtérs szavait Sztálin elvtárs beszéde és az SzK(b)P XIX. kongresszusának ha­tározatai a munkában és a béke­harcban való fokozott helytállásra lelkesítik a béketábor országainak dolgozóit. tait«, — emeli ki befejezésül »Pravda« vezércikke. PEKING A » Z s enmi nz sibao « vezércikkében a többi között eit írja: MOSZKVA »A kínai nép a Szovjetunió Kom­A »Pravda« »Lenin-Sztálin párt I munista Pártjának^ XIX. kongresz jának győzelmes zászlaja« című ve­zércikkében többek között ezeket írja: »A Szovjetunió Kommunista Párt­jának XIX. kongresszusán elfogadott határozatok a kommunizmus Szov­jetunióbeli építésének nagyszerű távlatait nyitják meg a párt, az egész szovjet nép előtt. A pártliatá rozatok megvalósítása még erősebb nagyhatalommá teszi a Szovjet­uniót és nagyban elősegíti a demo­krácia és szocializmus táborának megszilárdítását, az egész világ tar­tós békéjéért vívott harc ügyét. A szovjet nép egy emberként he lyesli a népgazdaság további fellen. dítésének, a dolgozók anyagi jóléte és kulturális színvonala emelésének az ötödik ötéves terv irányelveiben körvonalazott programmját. Ez a programm a gazdasági törvények ismeretéről, a kommunista társada­lom építéséről szóló, Sztálin elvtárs által kidolgozott tanításokra tá ma-szkodik. A XIX. pártkongresszus által megválasztott Központi Bizottság gazdag tapasztalataival és a kom­munizmus építésének sztálini tudo­mányával felfegyverkezve kezdi meg a kongresszus határozatának végre hajtására irányuló munkáját. A Központi Bizottság a nagy kommu ni sta párt vezérkara, amely meg szervezi és lelkesíti a szovjet nép harcát a kommunizmusért. Örömteli és boldogitő az a tudat, hogy a szovjet nép üj életét bölcs tanítónk, vezérünk és barátunk, Sztálin elvtárs, vezetésével építi, akinek ragyogó elméje, vasakarata és határtalan emberszeretete az új győzelmek záloga, záloga annak, hogy sikerrel oldjuk meg a kommu nizmus építésének a XIX. pártkon gresszus által megszabott felada szusán elhangzott beszámolókból és hozzászólásokból világosain megérti, — írja a »Zsenminzsibao«, — hogy a békét minden bizonnyal- ki lehet harcolni, ha erőfeszítéseket teszünk honvédelmünk megszilárdítására, harcolunk a győzelemért az ameri­kai agresszió ellen, Korea megsegí­téséért, megszilárdítjuk a népi de­mokratikus diktatúrát és megerő­sítjük barátainkhoz fűződő kapcso­latainkat.« »Mi, a Kínai Kommunista Párt tagjai, a kínai nép — hangsúlyozza befejezésül »Zsenminzsibao« — sze­mélyes tapasztalatainkból tudjuk, müyen nagy támogatásban részesí­tette foradalmi harcunkat és építő­munkánkat a Szovjetunió Kommu nista Pártjának vezetése alatt álló szocialista Szovjetunió. A Kínai Kommunista Párt a Szovjetunió Kommunista Pártja példájára szü­letett; forradalmunk pedig azért győzedelmeskedett, mert helyesen alkalmaztuk a Szovjetunió Kommu­nista Pártjának tapasztalatait. VARSÓ J. V. Sztálinnak a XIX. pártkon­gresszuson elmondott beszéde ha­talmas visszhangra talált egész Lengyelországban. Az üzemek, in­tézmények és falvak dolgozói, az iskolai tanulók szerdán délelőtt százezrével hallgatták a rádió rend­kívüli adásait, amelyek a béketábor nagy vezérének szavait ismertették. Igen sok üzemben rövid gyűléseken foglalkoztak a dolgozók Sztálin elvtárs beszédével. A lengyel lapok vezércikkben néltatják J. V. Sztálin kongresz szusi beszédének nagy jelentőségét. A »Tribuna ludu« »A világ dolgozói vezérének útmutatása* című vezér cikkében rámutat: »Sztálin elvtárs beszéde az SzKP XIX. kongresszusán hatalmas meg­győző erővel világította meg a kommunizmust építő párt kongresz, szusának óriási nemzetközi jelentő­ségét. Sztálin elvtárs útmutatásaival felfegyverezve, Bierut elvtárs veze­tésével teljesítjük feladatainkait né­pünk, valamint a testvéri kommu­nista- és munkáspártok iránt. A lengyel nép az egész világ népeivel együtt még nagyobb energiával harcol azzal a jelszóval, amellyel Sztálin elvtárs beszédét befejezte: »Eljen a népek közti béke! Le a háborús gyujtogatókkal!* TIRANA A »Zeri i Populit« sDicsöség a győztesek pártjának« című vezér­cikkében hangsúlyozza: »A kon­gresszus tanácskozásain Sztálin elvtársnak, a lánglelkü vezérnek szavai az egész világ dolgozó-' tö­megeinek megmutatták a kommu­nizmust építő szovjet nép előtt meg­nyíló nagy lehetőségeket és meg. világították az utat a győzelem felé.« SZÓFIA A bolgár nép nagy örömmel éa lelkesedéssel fogadta a nagy Sztá­linnak a Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. kongresszusán elhang­zott beszédét A »Rabotnieseszko Delo« dolgo­zók, ismert tudósok és művészek, Dimitrov-díjasok nyilatkozatait közli. Dimitr Zacharijev, a Vlko Cser­venkov-üzem lakatosa ezt írja: »Valahányszor Sztálin beszél, sza­vai a dolgozók szívéig hatolnak és értékes iránymutatóul szolgálnak. Munkás vagyok. Sztálin szavaiból azt a világosan kifejezett gondola­tot látó: , amely felvázolja a cse­lekvési programmot a világ vala­mennyi k r nmunista pártja számá­ra. Sztálin elvtárs szavai lelkesít©, nek, hogy még keményebben dol. gozzunk a termelési tervek teljesí­téséért és túlteljesítéséért, azért, hogy a dimitrovi ötéves tervet négy óv alatt teljesítsük.*

Next

/
Thumbnails
Contents