Uj Szó, 1952. október (5. évfolyam, 233-259.szám)

1952-10-19 / 249. szám, vasárnap

1952 október 2

1 ül Sz

o 5 Az ENSz főbizottsága Csehszlovákia javaslatára a közgyűlés napirendiére tűzte az USA-nak más országok belügyeibe való beavatkozása kérdését Az ENSz főbizottsága október hó 15-én ülést tartott, amelyen megvitatták a közgyűlés előzetes napirendjét és elosztották a napirendi kérdéseket a közgyűlési bizottságok között. A. A. Gromiko a Szovjetunió küldötsége nevében kifogásolta egyes kérdések napirendre tűzését. Indítványozta, töröljék a közgyűlés napirendjéről a Kuomintang-klikk egy javaslatát, mert ezt olyan csoport küldöttje terjesztette elő,' amely senkit sem képvisel. Az angol-amerikai „többség" az említett napirendi pont törlésére vonatkozó javaslat ellen szavazott, Egyiptom és Pakisztán tartózkodott a' szavazástól. Gromiko javasolta, hogy vegyék le az előzetes napirendről a következő javaslatot: „Az ENSz szolgálatában bizonyos körülmények között meggyilkolt személyeknek az ENSz-ért elesettekké nyilvánítása". E pont napirendre tűzése újabb kísérlet arra, hogy az ENSz zászlajával leplezzék az amerikai kormány agresszív cselekedeteit. A Szovjetunió képviselője ellenezte az osztrák kérdés napirendre tűzését is, minthogy ez ellentmond az ENSz alapokmányának. Az osztrák kérdés rendezéséért a potsdami egyezmény és az Ausztriára vonatkozó négyhatalmi nyilatkozat értelmében ugyanis az Egyesült Államokra, Nagy-Britanniára, Franciaországra és a Szovjetunióra hárul a felelősség. A főbizottság amerikaiangol csoportja azonban ennek ellenére az osztrák kérdés napirendre tűzése mellett szavazott. Nősek, Csehszlovákia képviselője javaslatot terjesztett a bizottság elé, hogy tűzzék a közgyűlés napirendjére az Egyesült Államoknak más államok belső ügyeibe való beavatkozásé kérdését. Az amerikai kormány ugyanis felforgató tevékenységet és kémkedést szervez a Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság, a Csehszlovák Köztársaság és más népi demokratikus országok ellen. Az utóbbi időben több újabb bizonyíték merült fel erre vonatkozóan. A kérdés megvitatása — mutatott rá Csehszlovákia képviselője — éppen ezért rendkívül fontos és halaszthatatlan. A Szovjetunió képviselője támogatta Csehszlovákia javaslatait. Gross amerikai küldött nevetséges fogáshoz folyamodott, hogy elgáncsolja a kérdés napirendre tűzését. Kijelentette, hogy a csehszlovák küldött nem terjesztette elő idejekorán a javaslatával kapcsolatos „magya* rázó jegyzeteit". A főbizottság egyetlen más tagja sem szólt a csehszlovák küldöttség javaslata ellen, mire a főbizottság elnöke kénytelen volt bejelenteni, hogy a kérdést a közgyűlés napirendjére tüzi. A főbizottság Franciaország küldöttének tiltakozása ellenére kénytelen volt a közgyűlési ülésszak napirendjére tűzni a tuniszi kérdést. Ezt a kérdést Afganisztán, Burma, Egyiptom, India, Indonézia, Irak, Irán, Jemen, Libanon, Pakisztán, Szaudi-Arábia, Szíria és a Fülöpszigetek terjesztették elő. Ugyancsak napirendre tűzték az Irak által előterjesztett marokkói kérdést is. Az ENSz közgyűlésének hetedik ülésezéséről Az ENSz közgyűlésének október 16-i délutáni ülésezése az újzélandi küldött beszédével kezdődött. Ujzéland küldöttje beszédében panaszkodott arra, hogy csak „nagyon csekély számú" állam volt kénytelen a koreai háború fő terheit viselni, míg az ENSz tagállamainak túlnyomó többsége inkább kívül marad a koreai kollektív akciókon. Azt állította, hogy a Koreában háborút folytató országok kormányai e háborúnak „észszerű feltételek" mellett való megszüntetését követelik* Ezután az argentin küldött szólalt fel, aki arról beszélt, hogy figyelembe kell venni a kevéssé fejlett országok érdekeit, főleg a nemzetközi kereskedelem kérdéseiben. A ilág nyersanyagforrásainak nagy részét fegyverkészítésre fordítják, ami aláássa a kevéssé fejlett országok gazdasági fejlődését. Afganisztán képviselője beszédében felhívta a nagyhatalmakat, hogy az ellentéteket oldják meg békés úton és törekedjenek megegyezésre. Ezután Acheson, az USA államtitkára mondott beszédet. Acheson demagóg módon azt állította, hogy az USA a nemzetközi konfliktusok békés megoldását akarja és általános békét óhajt, ezzel egyidejűleg azonban dicsérte a koreai intervenciót és felhívta az amerikai csatlósokat, hogy szívósan és egyhangúlag támogassák a koreai „közös törekvéseket". Az USA — jelentette ki Acheson — csak addig fog harcolni, ameddig eléri a fegyverszünet „igazságos" feltételeit. Míg a világ közvéleménye a baktériumfegyverek alkalmazásának elítélését követeli, Acheson beszédében megkísérelte bizonygatni azt, hogy az USA „nem követ el agressziót sem atomfegyverekkel, sem pedig vegyi vagy baktériumfegyverekkel". Acheson emellett a baktérium- és a vegyi fegyvereknek, mint a háborúvezetés legbarbárabb és legembertelenebb eszközeinek alkalmazását nem ítélte el és egy szóval sem emlékezett meg az atomfegyverek eltiltásáról. Aoheson azután a fegyverkezés A 8éke-Viíágtanács irodájának közleménye a népek bécsi békekongresszusa előkészületeiről A Béke-Világtanács Irodája Bécsben ülést tartott, amely a népek 1952. december 12-re Bécsbe összehívott békekongresszusának élőkészitésével foglalkozott Az ülés után a Béke-Világtanács Irodája közleményt bocsátott ki, amely a többi között ezeket mondja: „A Béke-Világtanács felhívása a népek békekongresszusának összehívásáról hatalmas érdeklődést kelt minden országban és sok kezdemé nyezést szül a' békeharc terén. Az erőszak politikája a nemzetek közötti kapcsolatok terén olyan feszültséget teremtett amelynek következménye és veszélye egyre nyil vánvalóbb. Ilyen körülmények között a legkülönfélébb társadalmi kö rök — politikai, szakszervezeti val lásos és pacifista csoportok is — úgy vélik, hogy meg kell találni a kivezető utat. Hogyan lehet befejezni a most folyó háborúkat? Hogyan lehet végetvetni a hideg háborúnak"? Hogyan lehet biztosítani a nemzeti függet lenséget hogyan lehet biztosítani minden ország biztonságát? Ezekre a kérdésekre csak akkor találhatunk feleletet, ha a problémákat azok vitatják meg, akik valóban a népek békevágyát testesítik meg. A népek békekongresszusa — amelyet a Béke-Világtanács hívott össze — a különféle nemzetiségű, különféle életkörülmények között élő emberek nemzetközi találkozója lesz." „A népek békekongresszusa — folytatódik a közlemény — szabad és termékeny vita után arra fog. törekedni, hogy megtalálja a világot megosztó kérdések észszerű megoldását A népek közösen meg fogják találni a békéhez vezető utat" — mond ja a közlemény A Béke 1 ;i tanács tagjai október 16-án Bécsben sajtóértekezletet tartottak, ame'yen osztrák és külföldi újságírók vettek részt. A saj tóértekezlc-ten felszólaltak: Yves Farge (Franciaország) Ilja Erenourg i Szovjetunió) és Ivor Montagu (Anglia j, a Béke. Világtanács tagjai. A felszólalók a népek 1952 decem ber 12 én Bécsben megnyíló béke kongresszusának hatalmas jelentőségéröl beszéltek. Hangsúlyozták hogy a népek békekongresszusa elő segíti majd. hogy a világ népeinek különféle társadalmi rétegei tömörüljenek a világ békéjének megvé désére és megszilárdítására. korlátozásának kérdésével foglalko. zott és megkísérelte elpalástolni, hogy az ENSz leszerelési bizottságában előterjesztett amerikai javaslatok csupán a fegyveres erők számának „maximális állapota" megállapítására irányulnak és a fegy verkezés, valamint atomfegyver eltiltásának kérdését a fegyverek és fegyveres erők „közzétételének és kivizsgálásának" kérdésével helyettesítette. Acheson beszédében az amerikai javaslatokat dicsérte. Acheson farizeus módon kijelentette, hogy az Egyesült Államok kormánya segítséget óhajt nyújtani a gyarmati és függő népeknek önkormányzatuk elérésében és életkörülményeik megjavításában. Acheson emellett kijelentette, hogy nagyon sokáig fog tartani, míg ezek a nemzetek önkormányzatot érnek el. A közgyűlés ezután áttért a hetedik ülésezés tárgyalási programmjának kérdésére és a kérdések elosztására a bizottságok között. Az ENSz alapokmánya ellenére és a Szovjetunió, Lengyelország, Csehszlovákia, az Ukrán Szovjet Szocia lista Köztársaság és a Bjelorusz Szovjet Szocialista Köztársaság küldöttségeinek ellenvetése ellenére az amerikai-angol többség napirendre tűzte Ausztria kérdését, valamint a Kuomintang küldött javaslatát, jóllehet a Kuomintang küldött senkit sem képvisel és nincsen joga az ENSz elé megtárgyalás céljából semmiféle javaslatot sem terjeszteni. Az amerikai-angol többség meg_ kísérelte, hogy a koreai intervenciót zászlajával leplezze és a közgyűlésre rákényszerítse annak a kérdésnek megtárgyalását, hogy a Koreában elesett intervenciósokat az ENSz-ért elesett személyeknek nyil_ vánítsák. Osto Grotewotö täv raia J. V. Sztálin elvtárshoz J. V. Sztálin elvtársnak, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Minisztertanácsa elnöke, Moszkva. Tisztelt Sztálin elvtárs, engedje meg nekem, hogy az összes békeszerető németek és a Német Demokratikus Köztársaság kormányának nevében és saját nevemben is szívélyes köszönetemet fejezzem ki önnek azokért a jókívánatokért, amelye ket a német népnek, a Német Demokratikus Köztársaság Kormányának és nekem küldött a Német Demokratikus Köztársaság megalakulásának harmadik évfordulója alkalmából. Svernyik elvtársnak a Szovjet Szocialista Köztársaság Legfelsőbb Szovjetje elnökének Berlinben, Németország fővárosában való látogatását nemzeti ünnepünk alkalmából a német nép a bizalom újabb nagy bizonyítékának tekinti, amelyet a Szovjetunió népei a Német Demokratikus Köztársaság, annak kormánya és népe iránt nyilvánít. Az öszszes őszinte hazafiak köszönik önnek, tisztelt Sztálin elvtárs és a nagy szovjet népnek ezt a bizalmat és azt az állandó önzetlen segítséget, amelyet a német népnek nyujtanaji békés építő munkájában a Német Demokratikus Köztársaságban és az egységes, független, demokratikus, békeszerető Németországért folytatott harcában. A német nép fáradhatatlanul és mind nagyobb energiával folytatni fogja igazságos harcát egészen a győzelemig. Ottó Grotewohl Megbukott a munkásáru'ó Mstian Fette A nyugatnémetországi szakszervezeti szövetség most folyó országos kongresszusán Adolf Kummernuss, a kikötő- és szállítómunkások szakszervezetének elnöke kijelentette: a nyugatnémet dolgozók nem hajlandók tovább türnd, hogy a szakszer, vezeti mozgalmat „politikamentesség" ürügyén eltérítsék a dolgozók jogaiért vívott harc útjáról. Lehmann, hannoveri küldött, hang súlyozta: „A szakszervezetek küzdeni akarnak és küzdeni fognak a béke fenntartásáért és a német egység helyreállításáért akár tetszik ez a tőkéseknek és a bonni kormánynak, akár nem. Nyugat-Németország dolgozói nem ismerik el az üzemi rabszolgatörvényt és minden eszközzel kikényszerítik a munkásellenes törvény érvénytelenítését". A kongresszus résztvevői hatalmas többséggel elfogadták a fémipari dolgozók szakszervezetének indítványát, amely szerint a kongresszus a szakszervezett szövetség újonnan megválasztandó vezetőségének elsőrendű kötelességévé teszi, hogy minden eszközzel küzdjön Németország egységének helyreállításáért. A Német Kommunista Párt vezetősége üdvözlőlevelet intézett a nyugatnémetországi szakszervezeti szövetség Nyugat-Berlinben foly,ó kongresszusának résztvevőihez. A Német K - sta Párt felszólítja a küldötteket: határozzanak el harcos tömegakciókat az üzemi rabszolgatörvény és az Adenauer-kormány népelnyomó politikája ellen. A kongresszus péntek délután az új vezetőség megválasztásával ért véget. Jóllehet az ötnapos kongresszuson a dolgozók küldöttei csaknem kivétel nélkül élesen elítélték az Adenauerral és az amerikai imperialistákkal paktáló Christian Fette politikáját és erkölcstelen magatartását, a muhkásáruló ismét jelöltette magát a szakszervezeti szövetség elnöki tisztségére. A kongresszus résztvevői azonban nagy többséggel Walter Freitagot, a fémipari dolgozók szakszervezetének főtitkárát választották meg a njyugatnémelországi szakszervezeti szövetség elnökévé. A béketábor országai nagy teljesedéssel fogadták Sztálin etvtérs szavait Sztálin elvtárs beszéde és az SzK(b)P XIX. kongresszusának határozatai a munkában és a békeharcban való fokozott helytállásra lelkesítik a béketábor országainak dolgozóit. tait«, — emeli ki befejezésül »Pravda« vezércikke. PEKING A » Z s enmi nz sibao « vezércikkében a többi között eit írja: MOSZKVA »A kínai nép a Szovjetunió KomA »Pravda« »Lenin-Sztálin párt I munista Pártjának^ XIX. kongresz jának győzelmes zászlaja« című vezércikkében többek között ezeket írja: »A Szovjetunió Kommunista Pártjának XIX. kongresszusán elfogadott határozatok a kommunizmus Szovjetunióbeli építésének nagyszerű távlatait nyitják meg a párt, az egész szovjet nép előtt. A pártliatá rozatok megvalósítása még erősebb nagyhatalommá teszi a Szovjetuniót és nagyban elősegíti a demokrácia és szocializmus táborának megszilárdítását, az egész világ tartós békéjéért vívott harc ügyét. A szovjet nép egy emberként he lyesli a népgazdaság további fellen. dítésének, a dolgozók anyagi jóléte és kulturális színvonala emelésének az ötödik ötéves terv irányelveiben körvonalazott programmját. Ez a programm a gazdasági törvények ismeretéről, a kommunista társadalom építéséről szóló, Sztálin elvtárs által kidolgozott tanításokra tá ma-szkodik. A XIX. pártkongresszus által megválasztott Központi Bizottság gazdag tapasztalataival és a kommunizmus építésének sztálini tudományával felfegyverkezve kezdi meg a kongresszus határozatának végre hajtására irányuló munkáját. A Központi Bizottság a nagy kommu ni sta párt vezérkara, amely meg szervezi és lelkesíti a szovjet nép harcát a kommunizmusért. Örömteli és boldogitő az a tudat, hogy a szovjet nép üj életét bölcs tanítónk, vezérünk és barátunk, Sztálin elvtárs, vezetésével építi, akinek ragyogó elméje, vasakarata és határtalan emberszeretete az új győzelmek záloga, záloga annak, hogy sikerrel oldjuk meg a kommu nizmus építésének a XIX. pártkon gresszus által megszabott felada szusán elhangzott beszámolókból és hozzászólásokból világosain megérti, — írja a »Zsenminzsibao«, — hogy a békét minden bizonnyal- ki lehet harcolni, ha erőfeszítéseket teszünk honvédelmünk megszilárdítására, harcolunk a győzelemért az amerikai agresszió ellen, Korea megsegítéséért, megszilárdítjuk a népi demokratikus diktatúrát és megerősítjük barátainkhoz fűződő kapcsolatainkat.« »Mi, a Kínai Kommunista Párt tagjai, a kínai nép — hangsúlyozza befejezésül »Zsenminzsibao« — személyes tapasztalatainkból tudjuk, müyen nagy támogatásban részesítette foradalmi harcunkat és építőmunkánkat a Szovjetunió Kommu nista Pártjának vezetése alatt álló szocialista Szovjetunió. A Kínai Kommunista Párt a Szovjetunió Kommunista Pártja példájára született; forradalmunk pedig azért győzedelmeskedett, mert helyesen alkalmaztuk a Szovjetunió Kommunista Pártjának tapasztalatait. VARSÓ J. V. Sztálinnak a XIX. pártkongresszuson elmondott beszéde hatalmas visszhangra talált egész Lengyelországban. Az üzemek, intézmények és falvak dolgozói, az iskolai tanulók szerdán délelőtt százezrével hallgatták a rádió rendkívüli adásait, amelyek a béketábor nagy vezérének szavait ismertették. Igen sok üzemben rövid gyűléseken foglalkoztak a dolgozók Sztálin elvtárs beszédével. A lengyel lapok vezércikkben néltatják J. V. Sztálin kongresz szusi beszédének nagy jelentőségét. A »Tribuna ludu« »A világ dolgozói vezérének útmutatása* című vezér cikkében rámutat: »Sztálin elvtárs beszéde az SzKP XIX. kongresszusán hatalmas meggyőző erővel világította meg a kommunizmust építő párt kongresz, szusának óriási nemzetközi jelentőségét. Sztálin elvtárs útmutatásaival felfegyverezve, Bierut elvtárs vezetésével teljesítjük feladatainkait népünk, valamint a testvéri kommunista- és munkáspártok iránt. A lengyel nép az egész világ népeivel együtt még nagyobb energiával harcol azzal a jelszóval, amellyel Sztálin elvtárs beszédét befejezte: »Eljen a népek közti béke! Le a háborús gyujtogatókkal!* TIRANA A »Zeri i Populit« sDicsöség a győztesek pártjának« című vezércikkében hangsúlyozza: »A kongresszus tanácskozásain Sztálin elvtársnak, a lánglelkü vezérnek szavai az egész világ dolgozó-' tömegeinek megmutatták a kommunizmust építő szovjet nép előtt megnyíló nagy lehetőségeket és meg. világították az utat a győzelem felé.« SZÓFIA A bolgár nép nagy örömmel éa lelkesedéssel fogadta a nagy Sztálinnak a Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. kongresszusán elhangzott beszédét A »Rabotnieseszko Delo« dolgozók, ismert tudósok és művészek, Dimitrov-díjasok nyilatkozatait közli. Dimitr Zacharijev, a Vlko Cservenkov-üzem lakatosa ezt írja: »Valahányszor Sztálin beszél, szavai a dolgozók szívéig hatolnak és értékes iránymutatóul szolgálnak. Munkás vagyok. Sztálin szavaiból azt a világosan kifejezett gondolatot látó: , amely felvázolja a cselekvési programmot a világ valamennyi k

r nmunista pártja számára. Sztálin elvtárs szavai lelkesít©, nek, hogy még keményebben dol. gozzunk a termelési tervek teljesítéséért és túlteljesítéséért, azért, hogy a dimitrovi ötéves tervet négy óv alatt teljesítsük.*