Uj Szó, 1952. október (5. évfolyam, 233-259.szám)

1952-10-19 / 249. szám, vasárnap

4 01 SZÖ 1952 október 19 AZ UJ SZO POSTÁJÁBÓL A losonci postások a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 35. évfordulójáig fejenként 8 előfizetőt szereznek a pártlapoknak A losonci postások, tudatosítva a sajtó küldetését a békéért folyó harcunkban, megértették, hogy milyen hatalmas eszköz a kommunista sajtó szocialista építésünkben. Látják a pártsajtó emberátalakító, átnevelő küldetését és épp ezért lelkesedéssel fogadták a nyitrai kerület versenyfelhívását, hogy Sztálin elvtárs születésenapjáig mindegyikük hét olvasót szerez a pártlapoknak. A losonci postások felemelték ezt a számot és kötelezték magukat, hogy minden kézbesítő, még rövidebb idő alatt, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójáig 8 olvasót szerez. Ezt a vállalásukat már 60 százalékra teljesítették. Különösen kitűnik Koreny István kézbesítő, aki agitációs . munkája közben két írástudatlannal találkozott és kötelezettséget vállalt, hogy három hónap alatt megtanítja Őket írni-olvasni. A két dolgozó, akiket Koreny István tanít, előfizetőivé váltak a pártsajtónak és addig is, míg egyedül megtanulják olvasni az újságot, gyermekeik olvassák fel nekik. Koreny elvtárs már három órát tanította őket és boldog örömmel új ságolja, hogy jónéhány betűt már ismernek tanítványai. Boldog izgalommal várják azt az időt, amikor egyedül olvashatják pártlapunkat. Koreny elvtárs cselekedete példára serkentő és ha a többi kézbesítő is ilyen lelkesedéssel fogja végezni munkáját, a vállalt kötelezettséget idő előtt 100 százalékosan teljesíteni fogják. Kugler Emánuel, Losonc. Kei írascuaauannai taiaiKO- L Szilárdítsuk meg az iskola és a család közti kapcsolatot mitaHsta társadalmi rendszer A srlilftV &a o-* isfe-Alm ocvi A kapitalista társadalmi rendszer nem tartotta fontosnak a szülők és az iskola együttműködését. Nem volt kívánatos az, hogy a munkás szülök beavatkozzanak az iskola belső ügyedbe és főleg nem az iskolai nevelésbe. Ez csupán a rendszertől és az erre kiválasztott egyénak vezetésétől függött. Ma más a helyzet. Az iskola szorosan együttműködni kiván a gyermekek szüleivel, vagyis a néppel. Ez nagyon fontos a gyermekek érdekében. Az Iskola és a szülők kell, hogy együttműködjenek egyrészt a gyermeknevelés, másrészt a nevelés módja tekintetében. A legtöbb ezillő nagy terveket és reményeket sző gyermekük tanul, mányi előmeneteléről és erkölcsi neveléséről, jövőjéről. Átadja gyer. m ekét a tanítónak, és teljesem az iskolára bízza annak nevelését. Fontos, hogy a tanításnak otthon is folytatása legyen éspedig olya: módszerekkel, és olyan szellemben, mint az iskolában. Csak így van biztosítva az, hogy a gyermek biztos úton haladhasson, erős erkölcsi alapokat kapjon, jól tanuljon, hogy a társadalom hasznos polgárává váljon. A szülők és az iskola együttműködéséről gondoskodik a »Szülők iskolabarátok« testületének megalakítása, valamint »Az iskola nyi tott kapui* akció megszervezése. így igyekszik megismerni az iskola a szülőket, és viszont. Ezeken az értekezleteken vetődnek fel a közös problémák, melyek a gyermekek jövőjét lényegesen be folyásolhatják. Itt megismerhetik az iskola belső életét, tanítási módszereit, és nevelési elveit. Tehát ezen keresztül segít a szülő' az iskolának és viszont az iskola a szülőnek. Minden szülő erkölcsi köte. lessége, hogy a »Szülők és iskola barátok* szövetségének tagjia le gyen s e szövetség gyűléseit becsülettel látogassa. A tanítókra is kötelezettség há rul, mégpedig, hogy rendszeresen látogassák a családokat. Sajnos még sokszor előfordul, hogy a szülők nem fogadják szeretettel a tanítókat, és nem beszélgetnek el velük fesztelenül. Ezt mindenkorra ki kell küszöbölni, mert ezek a látó. gatások nagyfontosságúak. Köteles János Nagymegyer. tanfelügyelő, A kassai magyar ipariskola tanulói 9.160 brigádórát dolgoztak le a HUKO-n 1952. szeptember elsején ünnepélyes keretek között megkezdődött az iskolai tanév a kassai magyar tannyelvű ipariskolában. Ahogy megérkeztünk, örömmel hallottuk, hogy önálló felső ipariskola lesz a szlovák felső ipariskola magyar tagozatából. Tudatában vagyunk annak, hogy mit jelent ez. Ezt népi demokratikus rendszerünknek köszönhetjük. Büszkék vagyunk iskolánkig, amely új magyar kádereket fog kinevelni hazánknak, hogy mi is részesei lehessünk közös célunknak minél előbbi elérésében, a szocializmus kiépítésében. Hálánk jeléül megfogadjuk, hogy tehetségünk szerint mindenben segíteni fogjuk a dolgozó nép életszínvonalának emelését hazánkban. Mindjárt az iskolai év megkezdése után elhatároztuk, hogy tanulmányaink befejezése után a HUKO-ra megyünk dolgozni, hogy ml is elősegítsük a szocializmus egyik legerősebb bástyájának mielőbbi felépítését. Intézetünk pár nap alatt 9160 brigádórát dolgozott le a HUKO-n. Itt olyan eredményeket értünk el, hogy munkánkért dicséretet kaptunk. Továbbá ígéretet teszünk, hogy minden diák tehetsége szerint a legjobb tanulmányi eredményt fogja kimutatni, és hogy a gyengébb tanulótársainkat segíteni fogjuk. Munkánkban nagy segítséget nyújtottak tanáraink is, akik nagy igyekezettel és odaadással iparkodnak elhárítani a fennálló nehézségeket, amellyel intézetünk még ez ideig küzdött így kéz a kézben, egymást segítve úgy a tanulásban, mint a munkában, egy célért küzdünk: hogy minél előbb elérjük boldog jövőnket. Illés Gyula, Kassa. A tardoskeddi egységes iskola tanulói 3 nap alatt 10 hektárnyi dohánytermést takarítottak be Az a lelkesedés, amelyet az SzKP XIX. kongresszusának összehívása váltott ki az egész világ dolgozói között, nem múlt el hatástalanul legifjabbjaink életében sem. A tardoskeddi magyarnyelvű egységes iskola tanítói már a XIX. pártkongresszus előkészítésének napjaiban is súlyt helyeztek arra, hogy megismertessék tanulóinkkal a kongresszus jelentőségét az SzK(b)P története alapján — különös tekintettel a XIX. pártkongresszusra. Minden nap időt szakítottak arra, hogy a napi sajtónak a kongresszusra vonatkozó jelentéseiből rövid öszszefoglalók alakjában tudassák a diákokkal annak tartalmát és jelentőségét. Különösen lelkesítő hatást gyakoroltak a diákokra azok a beszámolók, melyek a világ nemzeteinek lelkes köszöntő Üdvözleteiről és hatalmas munkalendületéröl számoltak be. Ennek a lelkesedésnek eredménye lett, hogy tanulóink a helybeli EFSz megsegítésére vállalkoztak és 10 hektárnyi dohánytermést betakarítottak három nap alatt. Ezenkívül tanulmányi kötelezettségvállalásokat is tettek és az osztályok megkezdték egymás között a tanulmányi verseny kifejlesztését Mindez arra mutat, hogy tanulóifjúságunk is megértette az SzKP XIX. kongresszusának jelentőségét Tudják, hogy a világ haladószellemü smbereinek vezetői és legnagyobb férfiai azért ültek össze Moszkvában, hogy az ö jövőjük útját egyengessék és lehetővé tegyék azt, hogy minél előbb megérhessük történelmünk legboldogabb korát — a kommunizmust. Czakó Edit, tanítónő, Tardoskedd. A trencsénteplici négyhónapos tanítói tanfolyamról 1952 szeptember 1-én ünnepélyes keretek között megkezdődött Trencséntepldcen a négyhónapos tanítói tanfolyam. Az első napokban kissé furcsa volt ez az iskolai környezet, mert hiszen többen már az iskola padjait régen elfelejtettük. Szlovákia minden részéről jöttünk össze és két-három napi együttlét után már úgy éreztük, hogy egy családba tartozunk. A tanulás előtt minden reggel félórás politikai beszámolót tartunk, melyen foglalkozunk a bel és külpolitikai kérdéseikkel. Figyelemmel kísérjük hazánk épülését munkásaink felajánlásait, a terv teljesítését és falvainkban az EFSz.ek működését. De szemmel tartjuk hazánk ellenségeinek munkáját, az imperialisták gaztetteit, melyeket Koreában elkövetnek. ígérjük, hogy az elsajátított tapasztalatok alapján fogjuk vezetni és nevelni a gyermekeket. A XIX. kongresszus tiszteletére tett felajánlásunkban megfogadtuk, hogy a, tanulást eredményesen fogjuk végez ni és megindítjuk a versenyt az osztályok között. Karöltve tanulunk és igyekszünk, hogy minden hallgató minél több tudással kerüljön ki a tanfolyamról. Köszönetet mondunk dicső pártunknak és a mun kásosztálynak, hogy a tanulást le hetövé tette számunkra. Kocsmáros János, Trencsénteplic. Örömmel tanulok Egy éve dolgozom a komáromi hajógyárban, mint munkás. Nagyon meg vagyok elégedve munkámmal, mert itt a hajógyárban megtaláltam azt ami fontos mia egy dolgozó embernek, a tanulási lehetősé, get Egy év alatt elsajátítottam a hajóépítés mesterségét és mint jó munkás mesteriskolába megyek tanulni Mártonba. De tisztában vagyok azzal, hogy ezt nemcsak jó munkámnak köszönhetem, hanem elsősorban a nagy Szovjetuniónak,' amely minket felszabadított, és dicső pártunknak, amely megadja a lehetőséget hogy minden ember méltóképpen, tehetsége szerint tanulhasson. Én is magamévá tettem Lenin elvtárs szavait. Tanulni, ta. nulni, tanulni. Hálám jeléül megíogadom, hogy az iskolában úgy fogok iparkodni, hogy minél többet megtanuljak, hogy azt az életben hasznosítani tudjam, hogy hasznos tagja lehessek a szocializmust építő munkástársadalomnak. ígérem, hogy a munkásosztály, ahonnét én is kikerültem, nem fog bennem csalat kőzni, s belém helyezett bizalmára mindig méltó leszek. Lantos Elemér, Komárom. Az orszkai pionírok felajánlásai Az SzK(b)P kongreszusa inditóan hatott az oroszkai pionírokra is, akik a következő felajánlásokat tették: Mi pionírok megfogadjuk, hogy az orosz nyelv tanulásában nagyobb eredményeket fogunk el. érni az eddigieknél. Az iskolalátogatásban pontosabbak leszünk, és tanulmányi eredményeinket emelni fogjuk. Megfogadjuk, hogy az iskolaév végéig minden pionírnak a TOZ jelvény fogja díszíteni mellét. Továbbá mindazokat az iskolatár sainkat, akik még nem tagjai a pionírszervezetnek, előkészítjük, hogy minél előbb ő!k is velünk együtt állhassanak sorainkba. Hegedűs Ferenc, Oroszka. Fokozottabb népnevelő munkát a Csemadokhelyi csoportokba A Csemadok országos vezetősége központi feladatként tűzte maga elé a fokozottabb népnevelő munkát. E feladat megvalósítása cé.jából tudományos és politikai ismereteket terjesztő népszerű előadásokat ad ki és megalakította járásonként a 10 tagú előadó testületet. Az előadások október havában kezdődnek és április végéig folytatódnak. A Csemadok helyi csoportok feladata az előadások jó előkészítése, hogy azon az egész falu vagy város dolgozó népe résztvegyen és utána megvitassák r7, előadás anyagát. Ezúton közkinccsé válhat mindaz a tudomány, amely a kapitalista társadalomban el volt zárva a munkások a kis- és középparasztok tömegei elől. Mig a kapitalista társadalom ban az uralkodó kizsákmányoló osztálynak érdeke volt a dolgozókat sötétségben, tudatlanságban tartani, addig a népi demokráciában a kormány, a nép érdeke, hogy dolgozóink minél öntudatosabb, felvilá. gosodott emberek legyenek, mert, mint Sztálin elvtárs mondotta, csakis öntudatos, művelt emberekkel lehet szocializmust építeni. Napról napra meggyőződtünk arról. hogy a tudás fegyver. Fegyver a reakció ellen, a békeharcban és a szocialista építésben. A falusi kulákok csak azokat tudják jóslataikkal, babonával, rémmesékkel megtéveszteni, akik nem olvasnak rendszeresen újságot, vagy nem merítettek még a tudás forrásából. Dolgozóink zöme ma már nem dől be, az osztályellenség rémmeséinek, babonáinak, hanem tudással felfegyverkezve válaszol a még felbukkanó népbutítóknak. Az osztályellenség megsemmisítésére nem elegendő csupán a gyárak államosítása' vagy a szövetkezetek építése, hanem fontos a munkás, a kis- és középparaszt tudásának, öntudatának fejlesztése és művelése. A munkásosztályból, a kisés középparasztok soraiból sok millió öntudatos dolgozóra van szükség, akikből kikerülnek a sztahanovisták, mérnökök, müszakikak, az újarcú értelmiség, mert csak így tudjuk győzelemre vinni a dolgozó nép nagy ügyét, a szocializmust. így volt ez a Szovjetunióban és így lesz minden országban, ahol a népé a hatalom. Országunkban fejlődnek a termelőeszközök, rendelkezésünkre állnak a traktorok, kombájnok és a technika legkülönfélébb vívmányai. Azokat az embereket, akikből még hiányzik a tudományos ismeret, a tapasztalat győzi meg a tudás hatalmáról és ez serkenti a fiatal munkást a tudományok megismerésére. Módot nyújtanak erre a Csemadok helyi csoportoknál tartandó elő. adások, ahol az általános alapismeretek elsajátíthatók, és a különféle szakiskolák, amelyek már magasabb fokú képzettséget biztosítanak: Első előadásunk címe: „Harc a babonák ellen." Ez az előadás népszerű formában ad választ sok olyan kérdésre, amelyek bizonyára már számos embert foglalkoztattak, de tudás hiányában nem találtak rá magyarázatot. Az SzK(b)P XIX. kongresszusa és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 35. évfordulójára született egyéb kötelezettségvállalások mellett nem lehet szebb feladat számunkra, a csehszlovákiai magyar dolgozók számára, mint megvalósítani Lenin elvtárs reánik hagyott üzenetét: Tanulni! Tanulni! Tanulná! A budmericei kultúrpolitikai iskoláról Mint a Csemadok budmericei kultúrpolitikai iskolájának hallgatói, összejöttünk itt az ország különféle részeiből, hogy elsajátítva a marxlenini tudományos szocializmust itt szerzett tudásunkat munkahelyünkre és otthonainkba visszatérve, átadhassuk dolgozó társainknak. Tudjuk jól, hogy a felszabadító Szovjet Hadseregnek és a reakció felett 1948 februárjában aratott végleges diadalának köszönhetjük azt, hogy mint magyar nemzetiségűek, egyenlőjogú, szabad polgárai lehetünk hazánknak. Csakis a leninisztálini nemzetiségi politika képes biztosítani minden nemzetiség számára az elnyomás, és kizsákmányolásmentes szabad életet, a politikai jogok egyenlő gyakorlását és a népi, nemzeti kultúra fejlődését. Most a világon két tábor áll egymással szemben, az egyik oldalon a hatalmas Szovjetunió és a népi demokráciák, a másik oldalon pedig az idejétmúlt, rothadt kapitalista-imperialista rend, a munkásokat kizsákmányoló, nemzetiségi és faji megkülönböztetést képviselő rendszerével és ez az utóbbi tábor egy új világháborút szeretne kirobbantani. Míg a válsággal küszködő imperialista államok újabb háborúval szeretnének megszabadulni a munkanélküliek rájuk nehezedő seregétől, és örült fegyverkezéssel Igyekeznek szaporítani milliós vagyonaikat, addig mi új gyárakat és lakóházakat építünk dolgozóink részére, hogy ezzel is elősegítsük országunkban a szocializmus felépítését és népünk boldogulását Mindezt tudatosítjuk és megfogadjuk, hogy az iskolából kikerülve erős, meg nem alkuvó harcosai leszünk a Szovjetunió oldalán álló hatalmas béketábornak. Salgó Ferenc. Első kultúrműsorunkról Trencsénteplicen szeptember elsejével négyhónapos tanító tanfolyam indult, amelynek hallgatói élénk kultúrtevékenységet is kifejtenek. El ső kultúrműsorukat az SzK(b)P XIX. kongresszusa üdvözlésének szenteltük. Szilvási elvtárs megnyitó szavai után, miután a munka da. lát és az ifjúsági indulót is elénekeltük, Frankovics elvtárs mondott beszédet az SzK(b)P XIX. kongreszszusának óriási jelentőségéről. Az előadás után színes kultúrműsor köA Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesülete 1952 október 21-én, kedden 20 órakor a Belügyi Megbízotti Hivatal hangversenytermében Arany János emlékestet rendez Megnyitó: Egri Viktor, államdíjas író Emlékbeszédek: dr. Sas Andor, P. Szűcs Béla. Kultúrműsor: Magyar népdalok, ének- és zeneegyüttes in^/in/ii^AfViriivyrfifíiVii'MVíV r»~i—rvvv vetkezett: villámtréfák, vígjáték, né. pi táncok, mozgalmi és népdalok, valamint értékes szavalatok. A kultúrműsor végén Kanyicska igazgató elvtárs tartott záróbeszédet és további jó tanulásra, valamint buzgó kultúrmunkára buzdította a tanfolyam hallgatóit. Társaim nevében fogadom, hogy mindig a szocialista kultúrával fogunk harcolni a békéért, és Lenin elvtárs hagyatéka szellemében: tanulni, tanulni, tanulni fogunk, hogy a tanfolyamról mint öntudatos szocialista tanítók kerüljünk ki. Veress Vilmos. Október 27-én szünetel az iskolai tanítás Az iskolaügyi minisztérium fi. gyelmezteti az összes fokozatú és fajtájú iskolákat, hogy a kormány.határozat értelmében az október 28-ra, az Államosítás napjára — eső munkaszünetet 1952. évben hétfőre, azaz október 27-re tették át. Október 28 án minden iskolában ren, des tanítás van.