Uj Szó, 1952. október (5. évfolyam, 233-259.szám)

1952-10-19 / 249. szám, vasárnap

Ul SZO 1952 október 132 A „Junák" volt funkcionáriusainak — a CIC szolgálatában álló hivatásos kémek bűnperének tárgyalása Október 15 -17-én tartották meg a prágai Állambíróság szená tusa előtt a Junák (cserkészszövet' ség) volt funkcionáriusai — az amerikai kémszolgálat hivatalos kémeinek csoportja ellen folytatott bünper tárgyalását. Kémtevékenységükért feleltek a cserkészszövetség volt elöljárója Dr. Pavel Krivsky, Vladimír Bláha Antonín Celeryn, Zdenek Kovarik, Slavoj Chodounsky és Ing. Karel Forst, a klatovi csekérszcsapat volt funkcionáriusai, továbbá Václav Pergner pilzeni orvostanhallgató és Jng. Jaromir Marek, a Junák české-budejovicei volt funkcionáriusa. A vádirat azzal vádolta őket, hogy népi demokratikus rendszerünk elleni gyűlöletből a hazaárulás és» a kémkedés bűntettét követték el. A kozmopolitizmushoz vezető reakciós cserkésznevelés hatása alatt, amely a dolgozók összes problémáitól való szándékos elterelésre irányult, valamint feljebbvalóik iránti vak engedelmességből 1948 februárja után a haladás és a szocializmus építésének ellenségei közé állottak. Államellenes cserkészcsoportokban továbbra is igyekeztek befolyásolni ifjúságunkat és letéríteni a CsISzben megkezdett helyes útjáról. Az amerikai hírszerző szolgálat ügynökeivé és hazánk ellenségeinek — a vereséget szenvedett burzsoáziának, az áruló emigrációnak és az új háborút előkészítő nyugati imperialistáknak segítőtársaivá lettek. Dr. Pavel Krivsky vádlott az 1948-as februári napokban befurakodott a Junák akcióbizottságába. Bevallotta, hogy már 1938 óta dolgozott a cserkészmozgalomban és „nevelő" tevékenységét, amely a valóságban a fiatelemberek százainak, főleg a főiskolásoknak megmérgezése volt és káros miszticizmushoz és a zabolátlan romantikának és kalandorságnak ápolásához vezetett, felszabadulásunk után is folytatta. Dr. Velem Fanderlik, a Junák volt elnöke, akit 1948 februárja után lelepleztek, mint a dolgozó nép kormányának gyűlöletes ellenségét és az imperializmus ügynökét, azzal bízta meg a vádlott Krivskyt, hogy igyekezzen a Junákot államellenes tevékenységre irányítani és előkészíteni a később általuk előkészítendő erőszakos államfordulatban való tevékeny részvételre. Dr. Krivsky beismerése szerint összehívta a délnyugatcsehországi cserkész- funkcionáriusokat titkos gyűlésre és megismertette őket a cserkészek államellenes feladataival, főleg az ország nyugati határain való szöktetések megszervezésére. 1945 nyarán Dr. Krivsky borókagyüjtés ürügye alatt egy cserkészbrigádot Sumavára vezetett Ennek a „brigádnak" tulajdonképpeni célja államellenes volt: lehető, vé tenni a vereséget szenvedett bur zsoázia reakciós képviselőinek az ellenséges külföldre való menekülését A vádlott Krivsky „brigádjának" néhány tagjaival biztosította az áruló menekülök határon túlra való átjutását. Ezenkívül a brigád részve vöi közül kiválasztott néhány föiskolást és külön „iskolázást" tartott számukra, melynek célja az volt, hogy megerősítse őket államellenes gondolkodásukban. Ezt az iskolázást, Krivsky az 1948 —49-es években is folytatta egy. részt körökben, másrészt néhánynapos tömegtalálkozókon. Vallomásában beismerte, hogy illegális cser készcsoportokat tartogatott tervezett államellenes változás végrehajtására. Áruló jellegét kiegészíti az, hogy elhatározta fontos kémjelentések küldését az amerikai hírszerzőszolgálatnak és ezen elhatározását vádlott-társa, Bláha közreműködésével meg is válosította. Dr. Krivsky beismerte büntevé kenységét. Bevallotta, hogy éppen azért, mivel burzsoá nézetekben nevelkedett, nem látta a cserkészet igazi lényegét, amely a fiatalembereket az imperialisták engedékeny, gondolkozásnélküli eszközeivé nevelte, eltérítette őket a természet igazi megértésétől és megismerésétől, és álcázta előttük az emberi társadalom fejlődésének törvényeit és az igazi társadalmi fejleményeket. Antonin Celeryn vádlott úgy tűnt fel a bíróság előtt, mint meghasonlott és a kapitalista társadalom által megzavart személy. A vádlott Celeryn vallomásában lefestette, hogyan dolgozott együtt, mint összekötő az amerikai hírszerző szolgálattal és hogyan folytatott kémkedést. Beismerte, hogy a helyi nemzeti bizottságon, ahol alkalmazásban volt, a határövezetbe való belépésre szóló engedélyeket tulajdonított el és azokat a külföldre menekülő egyéneknek adta ki. A vádlott Celeryn államellenes tevékenységét első büntetésének letöltése után is folytatta és a külföldről kapott utasítások szerint felforgató csoportok kiépítését készítette elő Délnyugat-Csehország térségében, amelyeknek háború esetén ötödik hadoszloppá kellett volna válniok. A további vádlottak, Slavoj Chodounsky és Ing. Karel Forst vallomásai csak megerősítették és kiegészítették a vádiratban felsorolt vádakat. Chodounsky, volt joghallgató és Forst szintén kapcsolatot tartottak fenn Anderl volt csapatvezetővel, néhányszor meglátogatták öt Nyugat-Németországban, tőle és munkatársaitól kémkiképzésben részesültek pénzen és más értékeken kívül. Prágában, Klatovyban és másutt sikerült kiépíteniök az összekötök hálózatát, amelynek közreműködésével Anderlnek a kért kémjelentéseket küldték gyakran igen fontos államtitkokról. Az összekötök közvetítették az amerikai hírszerzőszolgálat utasításainak elküldését is az ügynökökhöz, valamint ezen utasítások teljesítéséről szóló jelentéseket, továbbá kézbesítették az elvégzett kémmunkáért járó jutalmakat. Chodounsky egyik összekötője a vádlott Václav Pergner a Junák és Anderl csapatának volt tagja. Bevallotta, hogy önként kapcsolódott be az állemellenes tevékenységbe, a polgári környezetben és a cserkészetben kapott népellenes nevelése vezette öt erre. Az utolsó vádlott, Ing. Jaromir Marek, dr. Krivsky keresztül kapcsolódott be az államellenes tevékenységbe. Ceské-Budejovicén a volt Junákokból illegális csoportokat szervezett, a CsISz és népi demokratikus rendszerünk gyűlöletére nevelte őket és dr. Krivsky példája és irányelvei szerint „oktatta" őket, mint ötödik hadoszlopot a nyugati imperialisták által előkészítendő új háború esetére. Október 17-én Vladimír Bures államügyész elmondta záróbeszédét. Hangsúlyozta, hogy a cserkészmozgalmat főleg mint az angol és az amerikai imperializmus eszközét alakították meg é3 a fiatalságot a munkásosztály politikai mozgalmai ellen, a szocializmus és a Szovjetunió ellenállására nevelték. Rámutatott azután arra, hogy az áruló volt cserkészvezetők az ifjúsággal való szándékos visszaélésre irányuló igyekezetükkel felsültek, mivel az általuk elcsábított egyének jelentéktelen csoportjával szemben áll ifjúságunk egészséges, hü, hazájáért lelkesen dolgozó, a szocializmus felé haladó tömege. A védöbeszédek és a vádlottak utolsó szavának elhangzása után az Állambíróság szenátusa ítéletet hozott. Dr. Pavel Krivskyt életfogytiglani, Slavoj Chodounskyt és Ing. Karel Forstot 25 évi, Zdenek Kovarikot 20 évi, Vladimír Bláhát és Antonin Celerynt 18 évi, Václav Pergnert 13 évi és Ing. Jaromir Marekot 8 évi börtönbüntetésre ítélték. Mindnyájuknál kimondták polgári jogaik elvesztését és összes vagyonuk elkobzását Megjelenik szlovák, magyar és ukrán nyelven Sztálin elvtárs: „A szocializmus gazdasági problémái a Szovjetunióban" című munkája és az SzK(b)P XIX. kongresszusának anyaga Szlovákia Kommunista Pártja K. B. Titkárságának határozata alapján e hó végén és novemberben megjelenik Sztálin elvtárs: »A szocializmus gazdasági problémái a Szovjetunióban« című munkája, va lamint az SzK(b)P XIX. kongreszszusának anyaga szlovák, ukrán és magyar fordításban. A jövő héten felemelt példányszámban jelenik meg a »Pod zástavou socializmu« című folyóirat 12. száma, amelyben közzéteszik Sztá lón elvtárs »A szocializmus gazdasági problémái a Szavjetuniófoan« című munkáit, Sztálin elvtársnak az SzK(b)P XIX, kongresszusán mondott beszédét és Gottwald elv. társnak az SzK(b)P XIX. kongreszszusán mondott üdvözlő beszédét, továbbá Molotov elvtárs megnyitó beszédét Malenkov, Moszkatov, Szaburov és Hruscsev elvtársak be számoló beszédeit, Vorosilov elvtárs záróbeszédét és a Szovjetunió Kommunista Pártja szervezeti szabály zatát Ez év novemberében Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága kiadja J. V. Sztálin: »A szocializmus gazdasági problémái a Szovjetunióban;; — az SzK (b)P XIX. kongresszusának anyaga gyűjteményes kiadását szlovák nyelven 130 ezres, magyar nyelven 20 ezres és ukrán nyelven 3 ezrss példányszámban. A gyűjtemény a pártiskolázási év, a párt- és a többi káderek szükségleteit szolgálja. A gyűjteményben Sztálin elvtársnak a »A szocializmus gazdasági problémái a Szovjetunióban*; című müvein, Sztálin elvtársnak az SzK(b)P XIX. kongresszusán mondott beszédén és Gottwald elvtársnak az SzK(b)P XIX. .kongreszsusán mon. dott üdvözlő beszédén kívül köz^k aa SzK(b)P XIX. kongresszusán előadott fö beszámolóbeszádeket, a Politikai Iroda tagjainak beszédeit, az SzK(b)P XIX. kongresszusa határozatait és anyagát, valamint a külföldi küldöttségek vezetőinek üdvözlő beszédeit. Ezen anyagok kiadása nagy erőt jeler.': dolgozó népünk részére az ötéves terv feladatainak teljesítésében, a szocializmus építésében hazánkban és a békeharcban. A nagy tanító szavai (Folytatás az 1. oldalról) got jelentenek abban az értelem ben, hogy e pártok és tagjaik mindig szemük előtt tartották az orosz kommunisták ragycgő példaképét, hogy megszilárdítsák a nemzetközi forradalmi mozgalom tömörségét, hory fokozzák harcképességét, hogy a nemzetközi testvériség tettekben és kölcsönös, egyre elmélyülő támogatásban nyilvánuljon meg, valamint abban, hogy e pártok kihasználják dicső mintaképünknek, a Szovjetunió Kommunista Pártjának, a világ forradalmi és munkásmozgalma vezető csapatának és az összes kommunista pártok tanítójának gazdag tapasztalatait. Mély hatással voltak Sztálin elvtárs szavai népünkre. Nincs pártunknak olyan tagja, akit ne raga dott volna meg e szavak ereje, világossága és kötelezősége, és aki ne érzett volna büszkeséget afelett hogy pártunk Sztálin elvtárs hü tanítványa, Klement Gottwald elvtárs vezetésével felemelte hazánk szabadságának, erejének és függetlenségének zászlaját és azt teljes győzelemre viszi. Ez a legmegtisztelőbb feladat megköveteli tőlünk, hogy kitartóan és tántoríthatatlanul azon az úton haladjunk, amelyen Kíement Gottwald elvtárs vezet bennünket Nem szabad megriadnunk a nehézségektől, és még áldozatkészebben, még lelkesebben kell országunkban építenünk és megszilárdítanunk a szocialista rendszert Még bátrabban kell haladnunk a kommunista pártok által kitűzött célok felé, meg kell erősíteni pártunk egységét és fejlesztenünk és szilárdítanunk kell nagy barátunkkal, a Szovjetunióval való egységünket Az októberi napfényt szikrázva verik vissza a Szovjet Hadseregüzem tükörfényes ablakai. Nem is olyan régen, alig két évvel ezelőtt, az errejárj utasok még csak az alapozási munkálatokat, később már a falak acélvázait i

s láthatták. És ma már, mint új üzem emelkedik büszkén a magasba, amelyben nagy lendülettel folyik a termelőmunka. A gépek szinte versenyt zakatoltak egymással. A villanyhegesztő készülékek szikrázó fénye káprázatos képet nyújt az esti órákban. Az üzem dolgozóit a terv teljesítése és túlteljesítése fűti, mert az üzem dolgozói kollektíven vállalták, hogy december- 21-ére, Sztálin elvtárs születésnapjára befejezik tervüket. S adott szavukat valóra akarják váltani. Sok kiváló munkás dolgozik itt, akik szivükön viselik a terv mielőbbi teljesítését. A munkások, mesterek, technikusok arra törekszenek, hogy feladataik teljesítését a kitűzött határidő előtt győzelemre vigyék A munkások alkotó kezdeményezése napról napra jobban kezd kibontakozni. Mind az anyaggal való takarékoskodást, mind munkaidejük és gépeik gazdaságosabb kihasználását fokozzák. Új munkaformák széleskörű alkalmazásával szebbnél szebb eredményeket érnek el a murJia arcvonalán. így van ez rendjén. Hadd viseljék a gér>ek a terhet és ne az ember. Uralkodni kell a gépek fölött. Meg kell nyergelni a technikát, mint ahogy ezt Burghardt Rudolf, 28 éves vasesztergályos teszi, aki már ez Az új munkamódszerek segítségével 880 százalékra teljesíti normáját Burghardt Rudolf vasesztergályos év április 23-án befejezte a

z ötéves terv negyedik évét. Ezután pár hétre május ío.én arra tett kötelezettségvállalást, hogy az ötéves tervet legkésőbb a Nagy Októberi Szocialista , Forradalom 35. évfordulójának tiszteletére teljesíti. Burghardt Rudolf vasesztergályos kötelezettségvállalása nagyon sok munkás előtt lehetetlennek látszott sokan kételkedtek abban, hogy adott szavát a kitűzött határidőre valóra váltja. A kötelezettségvállalás azonban nem papírra vetett üres SZÓ maradt, hanem becsülettel teljesítette, mégpedig jóval előbb mint ahogy felajánlotta. Ez év szeptember 26-án Burghardt elvtárs már jelentette, hogy ötéves tervét teljesítette. Vájjon, hogyan érte el ezt a kimagasló eredményt? A lefolytatott beszélgetés során elmondotta, hogy a gyártáshoz szükséges késeket sajátkezfileg készítette el és velük munkadarabján egyszerre négy mü veletet végez. Nehéz volna részletesen leírni munkája menetét, mert igen bonyolult. Elég az hozzá, hogy a sajátkezűleg gyártott késekkel megsokszorozta eddigi eredményét. Azelőtt 150 százalékig teljesítette normáját most pedig 880 százalékra teljesíti. Azt a munkát, amit azelőtt 220 perc alatt tudott elvégezni, most az új munkamódszer alkal mazásával 24 perc alatt is elvégzi. Ez év október elsejéig 422 ezer ko> rónát takarított meg az üzemnek. Ezt a megtakarítást időmegtakarítással érte el. Papírt, ceruzát vett elő és számolni kezdett. Osztott, szorzott és percek után azt válaszolta, hogy már a második ötéve

s tervből is ledolgozott 15 hónapot. A munkában szerzett tapasztalataidat igyekszel-e munkatársaidnak átadni? kérdeztem tőle. — Igen, ezt tartom legfőbb kötelességemnek — válaszolta határozott hangon. • — Munkatársaim előtt sohasem titkoltam el, hogyan értem el eddigi munkasikereimet, — folytatta — s közben élénk szemének pillantása végigkúszott a gépen. Csak a kapitalista rendszerben tették és teszik a munkások, hogy a munkamódszereket titkolják egymástól- A kizsákmányoló rendszerben féltve őrzik az olyan eljárások titkát, amelyekkel a termelékenység fokozódik, mert az csak a munkanélküliséget fokozza. A burzsoá rendszer alatt a nyerészkedő kapitalisták a munkásokból éhbérekkel és a munkanélküliség állandó fenye. getésével zsarolták ki a termelés fokozását. Az uraknak csak arra volt gondjuk, hogy a gépek minél nagyobb hasznot hajtsanak. A dolgozók verejtékes munkájának gyümölcse, a tömérdek haszon az ő zsebükbe folyt. Élénken emléksžem arra, amikor még tanonckoromban azt mond t

a apám: „te gyerek, takarékoskodj az erőddel még fiatalon, mert ha megöregszel és nem bírsz dolgozni, nem törődik veled a kutya sem. Csak a nyomor vár majd rád". Ma becsületesen megfizetik mun. kánkat — folytatta. — Az én keresetem is 12 ezer korona körül mozog havonta. Ha tanoncéveimre visz. szagondolok, eszembe jut apám, aki olyan keveset keresett hogy az ellátást bizony nagyon szűkösen lehetett belőle fedezni. Anyám harmadoskrumplit kapált, hogy a család sorsán enyhítsen. Nekem pedig mint inasnak 50 fillért dobtak egy napra. Ez a nevetséges összeg még arra sem volt elég, hogy füzeteket vegyek magamnak. Bizony akkor a tanoncokat nem fizették úgy, mint ma. Nem gondoskodtak a tanoncok, ról, sőt még a betegsegélyzőt is apámnak kellett értem fizetni. Anynyi gondja-baja volt neki, hogy elmondani i

s sok volna. A kis kere. setre, amit apám keresett, négy éhes száj várt. A ruházatunk is csak éppen valamilyen volt. Ha lábbeli vásárlásra került sor, akkor mindig a legnagyobbnak vettek. Ha valamelyikünknek ruhát vagy cipőt vettek, nem az határozta meg, hogy melyiknek van nagyobb szüksége rá, hiszen egyikünknek sem volt azt nézték, hogy melyik a nagyobb közülünk, s így örököltük át a ruI hadarabokat, cipőket. Amikor én hazajöttem az iskolából, már a kisebbik öosém várt a cipőre. Csak igy tudott iskolába menni. Kopott ruháinkat édesanyánk sokszor éjfélig Is foltozta. Ilyen körülmények között nőttem fel és ezt sohasem felejtem el. A szakmát nehezen tanultam meg és ezért meg is becsülöm. Szeretem szakmámat és gyűlölöm mindazt ami régi, ami kerékkötője a fejlődésnek. Arra törekszem, hogy munkamódszereimet minél többen elsajátíthassák. Magánéletében boldog, megelégedett családapa. Műszak után, amikor hazatér, három pirospozsgás gyerek hancúrozik körülötte. Örül, hogy gyerekei már nem olyan körülmények között nőnek fel, mint ö, nekik már nem hiányzik a ruházatuk, s látja, hogy a jövő nyitva áll előttük. Azért igyekszik Burghardt elvtár

s többet termelni, mert ezzel gyerekeinek jobb jövet teremt és egyben a szocializmus, a béke ügyét viszi előre. Azt a kérdést tettem fel neki, hogy vájjon mi késztette az új munkaformák bevezetésére. Err« csak pár perc múlva adta meg a választ; került-fordult keresett, kutatott. — Na, végre megvan, _ kiáltott fel hangosan. Kezében egy könyvet szorongatott, melynek címe Kalinin: „A kommunista ifjúság neveléséről" volt Ez a könyv ösztönzött eingem töbJtermelésre, mondotta, ez buzdított és továbbra is arra törekszem, hogy még jobb munkasikerekkel járulhassak hozzá mindannyiunk ügyéhez, a szocializmus mielőbbi felépítéséhez. Kertész Imre