Uj Szó, 1952. október (5. évfolyam, 233-259.szám)

1952-10-18 / 248. szám, szombat

1052 október 18 UJSZ0 3 Kim Sr Sen és Percg-Ieli-ltuai felszólító levelet intéztek Kim Ir Sen tábornok, a koreai néphadsereg főparancsnoka és Peng Teh-huai tábornok, a kínai népi ön­kéntesek parancsnoka október 16­án, csütörtökön, levelet intézett Mark Clark tábornokhoz, az Egye­sült Nemzetek fegyveres erőinek főparancsnokához. A levél a többi között a kővetkezőket tartalmazza: „A világ népei — köztük az Amerikai Egyesült Államok népe is _ hőn óhajtják a koreai béke meg­valósítását. A koreai fegyverszü­neti tárgyalásokon már csaknem teljes megegyezés jött létre; az Ön küldöttsége azonban — figyelmen kívül hagyva küldöttségünk javas­latát — 1952 október 8-án hirtelen egyoldalúan bejelentette a tárgya­lások bizonytalan időre való szüne­teltetését, nem volt hajlandó a ta­nácskozást folytatni és megszakí­totta a fegyverszüneti tárgyaláso­kat. Ez az észszerütlen eljárás már magában véve elegendő bizonyíték arra, hogy Önök egyáltalában nem akarnak" fegyverszünetet Koreában és hogy viselniök kell a teljes fe­lelősséget a fegyverszüneti tárgya­lások megszakításáért. A koreai fegyverszüneti tárgya­lások 15 hónapja alatt Önök kü­lönféle észszerütlen követeléseket támasztottak. Ezzel egyidejűleg Ön ismételten megszegte a fegyverszü­neti tárgyalások színhelyének sem­legességéről kötött megállapodást; úgynevézett katonai nyomást alkal. maztak a tárgyalósátron kívül, sőt attól sem riadtak visza, hogy bak­térium-, napalm- és mérgesgáz­bombákkal támadják a városok és * falvak polgári lakosságát. Önök ilyen módon igyekeznek megadásra kényszeríteni bennünket. Amit azonban nem tudtak kivívni a csatatéren, azt sohasem érhe­tik el a tárgyalóasztalnál. Ezek az értelmetlen cselekedeteik és kí­sérleteik kudarcot vallottak és ez­után is kudarcot vallanak. Küldöttségünk ezzel szemben az el­múlt 15 hónap alatt nagy erőfeszí­téssel és türelemmel ragaszkodott a tisztesség és a méltányosság el­véhez, "úgyhogy a tárgyalásokon közös megállapodással végül is lét­rejött a 63 szakaszból álló fegyver, szüneti egyezménytervet, beleértve a hadifoglyokkal kapcsolatos rend­szabályokat tartalmazó kilenc sza­kaszt is. Ha Önök nem akadályozták vol­na szándékosan a hadifogolykér­dés rendezését, akkor a koreai fegyverszünet egész biztosan már régen létrejött volna Dél- és Észak-Koreában. A két fél őrize­tében levő hadifoglyok már ré­gen hazatértek volna otthonuk­ba, hogy békés életet éljenek." A levél a továbbiakban megállapít­ja, hogy az amerikaiak a hadifo­goly kérdésben az úgynevezett „nem kényszerű hazatelepítés" álláspont­jára helyezkednek. Ez az álláspont azonban minden jogi, vagy ténybeli alapot nélkülöz és nem egyéb, mint kizárólagos ürügy arra. hogy halo­gathassák és megszakíthassák a fegyverszüneti tárgyalásokat. A le­vél a genfi konvenció cikkelyeit idézve, megállapítja, hogy az ame­rikaiaknak semmi okuk sincs szem­behelyezkedni azzal az elvvel, hogy mindkét fél őrizetében levő összes hadifoglyokat haza kell telepíteni. Az amerikaiak ennek ellenére önké­nyesen azt állítják, hogy a hadifog­lyok között vannak olyanok, akik nem hajlandók visszatérni szeretet, teikhezr sőt éppen ellenkezőleg: mint menekültek és mint ágyútöl­telékek meg akarnak maradni el­lenségeik sötét zsarnoksága alatt. „Ez az állítás valótlanságának le­leplezésére teljesen elegendő arra a tényre hivatkoznunk, hogy az önök hadifogolytáboraiban naprpl­napra gyilkolják, üldözik, tetovál­ják, újjlenyomatok adására kény­szerítik fogságba_ esett embereinket és hogy azok tiltakoznak e kegyet­lenkedések ellen" — hangzik a le­vél, majd így folytatódik: „Amikor a fegyverszüneti tárgya­lásokon a hadifoglyok osztályozásá­nak kérdése megvitatására került, küldöttségünk — figyelembe véve az Önök kifogásait — javasolta a hadifogaly névsoroknak újból való el­lenőrzését a hadifoglyok nemzete és lakóhelyük területe szerinti osztá lyozásnak megfelelően. Ezek sze­rint: a két fél áital foglyul ejtett külföldi nemzetiségű katonai sze­mélyeket haza kell telepíteni. A ko­reai fegyveres erők — vagyis a délkoreai hadsereg, illetve a koreai néphadsereg — fogságba esett em­berei közül mindazokat haza kell telepíteni, akiknek otthona annak a félnek ellenőrzése alatt álló te­rületen fekszik, amely félhez tar­toznak Azok pedig, akiknek terü­lete az őket fogságban tartó fél el­lenőrzése alatt álló területen fek­szik, hazatelepítés nélkül közvetle­nül visszatérhetnek otthonukba. önök azonban a hadifoglyok osz­tályozásának általunk javasolt elve helyett a hadifoglyok úgynevezett rostálásának elvét alkalmazták. Ez a valóságban a hadifoglyok erőszakos visszatartását jelenti és szöges ellentétben áll a genfi konvenció rendelkezéseivel és a fegyverszüneti egyezményterve­zetnek az összes hadifoglyok haza­telepítését kimomló szakaszaival. A koreai fegyverszünet létrejöt­tének útjában áJlű egyetlen kér­dés — a hadifoglyok hazateiepí­tésének kérdése — kizárólag az­ért nem nyert megoldást, mert Önök makacsul ragaszkodnak képtelen álláspontjukhoz." A levél a. továbbiakban rámutat, hogy az amerikaiak — a koreai há­borúval kapcsolatos világszerte megnyilvánuló türelmetlenség miatt az ENSZ közelgő ülésszaka és az amerikai elnökválasztások közele­dése miatt szeptemöer 28-án három javaslatot terjesztettek elő. Ezek a javaslatok azonban lényegükben változatlanul a hadifoglyok erősza­kos visszatartását célozzák. A levél így folytatódik: ..Ami benniU'kct illet, — szigo­rúŕr? ragaszkodva a koreai kérde» béíés rendezését követelő álláspön. tuitkhqz, és hogy eleget tegyünk a r.ípeknek a koreai fegyverszünet létrejöttére irányuló hő óhajtásá­nak — magunkévá tettük az önök javaslatainak bizonyos méltányos részeit. Küldöttségünk október 8-án új javaslatot terjesztett elő. A két fél őrizetében levő összes hadifog­lyok hazatelepítésére és a hazatele­pítés után békés életük biztosítá­sára irányuló jogos követelésünket fenntartva javasoljuk: A fegyverszüneti egyezmény ha­tálybalépése után — amint Önök javasolták — az összes hadifoglyo­kat szállítsák a két fél által a de­militarizált övezeten belül kijelölt helyre, hogy ott a másik félnek át­adják és az átvegye őket. Átadásuk és átvételük után — amint Önök javasolták, a két fél együttes Vö­röskeresztes csoportjai a koreai fegyverszüneti egyezménytervezet 57 szakaszával összhangban keres­sék fel mindkét fél hadifoglyait, hogy megmagyarázzák nekik: biz­tosítva van számukra, hogy haza­térhetnek otthonukba, békés életet élhetnek és nem vesznek részt töb­bé a koreai ellenségeskedésekben. Ezután következnék — amint Önök javasolták — a hadifoglyok nemze­tük és lakóhelyük területe szerinti osztályozására. A hazatelepítésre nyomban az osztályozás után kerü­ne sor. Mindez semleges nemzetek képviselőiből álló megfigyelő cso­portok jelenlétében mehet végbe." A levél rámutat, hogy ez a ja­vaslat teljes összhangban áll a gen­fi konvenció és a koreai fegyver­szüneti egyezménytervezet rendel­kezéseivel. Az amerikai küldöttség azonban figyelmen kívül hagyta ezt a méltányos javaslatot, sőt egyoldalúan bejelentette a tárgyalá­sok határozatlan időre való szü­neteltetését. „Önök nyilvánvalóan előre megfontolt szándékkal szakí­tották meg a fegyverszüneti tár­gyalásokat és ezzel minden valószí­nűség szerint azon mesterkednek, hogy kényszerítsék az ENSZ köz­gyűlését: támogassa a nemzetközi konvenciók megszegését, a fegyver­szüneti tárgyalások felborítását és a háború kiterjesztését célzó ter­vüket. Minden bizonnyal elmondhatjuk, azonban, hogy a világ békeszere­tő népei semmiképpen sem enge­dik meg az Önök tervének meg­valósítását. A helyzet teljesen világos, mi azon­ban — a koreai fegyverszünet lét­rejtötte érdekében — még az eddi­gieknél is nagyobb erőfeszítést óhajtunk tenni. Ezennel a követke­ző kívánságokat támasztjuk önnel szemben: 1. Haladéktalanul véget kell vetni az amerikai küldöttség észszerüt­len eljárásának, amellyel megsza­kította a fegyverszüneti tárgya­lásokat. 2. A nemzetköz! gyakorlattal, az 1949. évi genfi konvencióval és a két fél megállapodása nyomár, létrejött koreai fegyverszüneti egyezménytervezettel összhang­1 ban végre kell hajtani az ífsszes hadifoglyok hazatelepítését. Az ennek az elvnek gyakorlati meg­valósításával kapcso'atos módsze. reket és eljárásbeli kérdéseket a fegyverszüneti tárgyalásokon ta­wácskozásoklffiVl rer.djezni tehet. 3. A koreai fegyverszüneti egyez­ménytervezet alapján gyorsabban meg kell valósítani a fegyverszü­netet Koreában. Ha Önök csak a legcsekélyebb mér­tékben is őszintén óhajtják a fegy verszünetet és a koreai kérdés bé kés rendezését, akkor Önnek igen­lő választ kell adnia küldöttségünk fentiekben kifejtett méltányos kí­vánságaira. A világ békeszerető népeinek figyelme az Önök eljárá­sára összpontosul" — hangzik be­fejezésül Kim Ir Sen főparancsnok és Pen Teh-huai parancsnok levele­Az amerikai imperialisták a nyugatnémetországi terrorista bandák felhasználásával akarják újjászervezni a német fegyveres erőket és a fasiszta-terrorista rendszert A nyugatnémetországi sajtó újabb részleteket közöl az amerikaiak ál­tal Nyugat-Németországban és Nyu. gat-Berlinben létesített fasiszta ter­rorista szervezetek és bandák felfor­gató tevékenységéről. A vizsgálat szerint ezeket a fegyver raktárukat az amerikai hadsereg létesítette. A „Der Spiegel" című nyugatné­met lap jelensése szerint a „techni­kai szolgálat" nevű terrorista cso­port tagjai 1951-ben háromszor vet. tek részt kiképzésen Grafenwöhr amerikai támaszponton. Amerikai katonai eyenruhát öltöttek és hamis okmányokat kaptak, majd gyalog­sági • fegyverek és robbanóanyagok kezelésében katonai gyakorlótereken kiképzésben részesültek és gyakor­latokat folytattak. A lap ezenkívül a következő tényt ismerteti: Illegális terrorista cso­port Waldmichelbachban meggyil­kolt egy nyugalmazott ezredest, mert a terroristák véleménye sze. rint a Kelet és Nyugat közötti meg­egyezés híve volt. A gyilkosság ügyében ..megindult vizsgálatot ame­rikai parancsra megszüntették. Mint az „ADN" jelenti; szerdán került nyilvánosságra, hogy a Né­met Ifjúsági Szövetség terrorszer­vezetének „likvidálási lajstromán" Niemöller hesseni evangélikus egy­házi elnök, Heinemann volt bonni bel ügyminászter, Wirth, volt kancellár és Elfes, a „Deutsche Sammlung" el­nökségi tagja is szerepel. A német nép ellen szövetkezett amerikai ós bonni hatóságok össze­esküvésének méreteit még távolról sem derítették ki. De már ennyiből is nyilvánvalóvá vált, hogy ne>m elszórt fasiszta és terrorcso­portokról van sző. hanem az ame­rikai imperialistáknak arról a tö­rekvéséről, hogy újraszervezzék a német fegyveres eró'ket, a fasisz­ta-terrorista rendszert és elnémít­sák a Németország egységéért és függetlenségéért küzdő becsületes embereket. A rajtacsípett amerikaiak minden eszközzel el akarják tussolni az ügyet. A német közvélemény azon­ban erélyesen követeli, hogy teljesen derítsék fel a fasiszta terroristák és felbujtók tevékenységét és tegyék ártalmatlanná őket. A vsrsói jugoszláv d;p omitüs vďsza&nek és Stétnfsvétayságe! fa ytetsisk Jugoszlávia varsói követsége 1952 október 10-én rágalmazó és provo­katív jegyzéket juttatott el a Len­gyel Népköztársaság külügyminisz­tériumához. A jegyzékben azt állít­ja, hogy a lengyel hatóságok meg­nehezítik a követség munkáját és megsértik a jugoszláv diplomaták előjogait. A Lengyel Népköztársaság kül­ügyminisztériuma 1952 október 15-i válaszjegyzékében visszautasította a rágalmazó jegyzéket ég rámutatott, hogy a jegyzék egy sor provokatív jellegű koholmányt tartalmaz, ame­lyeknek semmi közük sincs a való­sághoz. A Lengyel Népköztársaság külügyminisztériuma megállapítja, hogy a varsói jugoszláv követség élvezi mindazokat a jogokat, ame­lyek szükségesek a normális diplo­máciai funkciók ellátásához, a jugo­szláv követség azonban nem elég­szik meg ezekkel a jogokkal és túl­teszi magát azokon a szokásokon, amelyek az államközi kapcsolatok terén érvényben '"vannak. A Lengyel Népköztársaság külügyminisztériu­ma emlékezteti a jugoszláv követsé­get azokra a tényekre, amelyek a többi között a jugoszláv kém, Pet­rovics perének tárgyalásán, vala­mint Rukavina követségi tanácsos kémtevékenységével kapcsolatban nyilvánosságra kerültek, A lengyel kormány e tények alapján veit kénytelen több jugoszláv diplomata visszahívását követelni. A jegyzék a továbbiakban emlé­keztet arra, hogy a jugoszláv ható­ságok egy sor provokatív jellegű támadást intéztek a belgrádi len­gyel követség ellen. „Az október 10. jugoszláv jegyzék célja az, hegy mindezekről a tényekről elterelje a figyelmet, — hangsúlyozza a len­gyel jegyzék — majd a leghatáro­zottabban visszautasítja a minden alapot nélkülöző rágalmazó jugo­szláv .jegyzéket és követeli, hogy a jugoszláv diplomaták a számukra biztosított jogokat az államok közti szokásoknak megfelelően a normá­lis diplomáciai funkciók ellátása terén érvényesítsék. Sz mmtika) imperiatistékzsoidfáiia szegődött balkáni gyújtogatok tettekkel mutatják meg, hogy mi a szándékuk A Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodájának határozata már 1949 novemberében megállapi­totta; „Az utóbbi idők eseményei megmutatták, hogy a jugoszláv kor­mány teljesen függő viszonyba ke­rült a külföldi imperialista köröktől és azok támadó politikájának esz­közévé vált. .." Ezek közé az ese­mények közé tartozik az az álnok titoista támadás, amelyet a görög nép fegyveres harcának válságos pillanatában intéztek a görög de­mokratikus hadsereg ellen. A titoista klikk ezzel az aljas tá­madással csak folytatta a görög demokratikus mozgalom ellen elkö­vetett árulásainak hosszú sorozatát és egyben megalapozta azt a mo­narehofasisztákkaS kötött szövetsé­get, amelyet a Belgrád—Athén— Ankara háromszögnek neveznek. Ennek a katonai összesküvésnek a létrejötte ma már tagadhatatlan tény. Ezt egyébként sem Athénban, sem Belgrádban, sem pedig Anka­rában senkisem próbálja cáfolni. El_ lenkezőleg: az imperialista gazdák é s lakájaik kijelentése megerősítik a rablószövetség létrejöttének hirét. Ennek az összeesküvésnek a szá­lai az angol-amerikai imperialisták kezeiben futnak össze. Az angol­amerikai ellentétek azonban itt is megnyilvánulnak. Az angolok és amerikaiak azonban azon erőlköd­nek, hogy a legnagyobb hasznot húzzák ebből az összeesküvésből. A monarchofasiszta sajtó kommentár­jai fényt vetnek ezekre az ellenté­tekre. Még a monarehofasiszták politikai életén belül is megtaláljuk ezeknek az ellentéteknek visszhang­ját. Eden belgrádi látogatása ugyan­csak azokhoz az erőfeszítésekhez tartozik, amelyeket az angolok tesz­nek, hogy az övék legyen a döntő szá ebben a sakálszövetségben. De angolok és amerikaiak egy­aránt egyetértenek ennek a szövet­ségnek céljait illetően; ezt a három országot a népidemokSicia szabad országai és a nagy Szovjetunió, a béke és ,az emberi haladás bajnoka ellen irányuló agresszív tervek vég_ rehajtására akarják felhasználni. Az amerikai imperialisták zsold­jába szegődött balkáni gyújtogatok tettekkel mutatják meg mi a szán­dékuk: egymást érik a katonai, ten­gerészeti és légi hadgyakorlatok. Az amerikai tengerészek megjelen­nek a bolgár határokon és kihívó beszédeket tartanak. Állandóan ag­resszív merényleteket követnek el a népi demokratikus országok terüle. tei ellen, a monarehofasiszták és titoisták ismételten megsértik a bolgár, magyar, román, albán hatá­rokat stb., stb. A belgrádi hóhérok amerikai és angol parancsra athéni és ankarai véreskezű kollégáik nyakába borul­nak. De nem számolnak népeikkel. Megfeledkeznek arról, hogy népeik gyűlölik háborús bűnszövetkezetü­ket, gyűlölik az imperialista farka­sokat és azok ügynökeit, akik'sze­rencsétlenségük okozói A népek a békéért és a testvériségért harcol­nak. Amikor a jugoszláv küldöttség Athénbe érkezett a város utcáit „ki az országból a titoista árulókkal!" „Éljen a béke!" feliratú röpcédulák -epték el. amelyeket a „Belojannisz csoport" írt alá. A várcs közepén hasonló feliratokkal ellátott nagy táblát akasztottak ki a titoista áru­lók ellen. Ridgway látogatásakor hatalmas táblát erősítettek az athé­ni amérikai katonai misszió épüle­tére. A táblán ez áll: Go home, pes. tís generális! „A Beloiann:sz-c->­port". A monarchofasizmus foko­zott rémuralommal akarja megvaló­sítani a háború és éhség politikáját, amelyet a nép gyűlöl. A monarcha, fasiszták még az EDA pártot is be_ akarják tiltani, amely a csalások és terror ellenére 200.000 szavazatot kapott a legutóbbi választásokon. A monarehofasiszták kivégziír azokat a harcosokat, akik a nép ér­dekeit tartják szem előtt. D e a nép megfelel a monarchofasiszta hóhé­roknak. Szeptember havában az egész országban hatalmas paraszt­lázadások zajlottak le az egész or­szágban: „Megfelelő árakat a me­zőgazdasági termékekért! Azonali fizetést, szabad kereskedelmi for­galmat a keleteurópai országokkal! A súlyos adóterhek csökkentését!" — szövegű jelszavakkal. A városok­ban is terjed a sztrájk. A pireuszi dokkmunkások legutóbbi győzedel­mes sztrájkja mutatja, hogy a dol­gozók milyen elszántan szállnak szembe az amerikai uralommal és a háborús összeesküvéssel.^ Az elmúlt napokban ismét nagy lendülettel indult meg az olasz sze­gényparasztság földfoglalási moz­galma. Nagyarányú földfoglalásé kra került sor a délolaszországi Apulia és Calabria tartományokban, Szicí­lia szigetén, továbbá Roma, Saler­no, és Grosseto vidékén. Ezekkel a földfoglalásokkal a szegényparaszt­ság a parlament által már megsza­vazott földreform intézkedések gyors végrehajtását akarja kihar­colni. A parasztok földfoglalási moz­galmának fellángolása a kormányt máris arra késztette, hogy 57.000 hektárnyi terület kisajátítási terveit jóváhagyja. A kisajátítások azonban ném jelentik még a földek tényleges kiosztását. Az olasz parasztság ta­pasztalatból tudja, hogy a papíron kisajátított urasági földek 90 szá­zaléka sohasem kerül szétosztásra. • A Bolgár Népköztársaság pénz­ügyminisztériuma kedden este je­lentést adott ki a népgazdaság fej­lesztését szolgáló állami kölcsön­jegyzés végeredményéről. A közlés szerint az 1952 október 7-én 400 millió léva összegben kibocsátott állami népgazdaság fejlesztési köl­csönt a bolgár dolgozók 129,985.300 lévával túljegyezték.

Next

/
Thumbnails
Contents