Uj Szó, 1952. október (5. évfolyam, 233-259.szám)

1952-10-18 / 248. szám, szombat

4 U J SZO 1952 október 18 PÁRTÉLET Befejeződött Diószegen az első hathónapos magyarnyelvű kerületi politikai iskola Szocialista hazánkban hatalmas tempóban fejlődik iparunk. Gazdasági téren állandóan erősödik a szocialista szektor. A mezőgazdaságkollektivizálása is folyamatban van. Fejlődő iparunk és mezőgazdaságunk átállítása szocialista szektorra egyre több és nagyobb fejlettséggel bíró kádert követel meg. Ez a hathónapos magyar nyelvű politikai iskola nagyban hozzájárult ahhoz, hogy mind a politikai, mind a gazdasági életben a marxi-Ienini-sztálini tanok alapismereteivel felfegyverzett kádereket állíthassunk, akik érvényesíthetik Marx tanításait, a politikai és a gazdasági életben, ami nélkül az új szocialista társadalmi rendet kiépíteni lehetetlen. Támaszkodhatnak a marxi-lenini sztálini tanokra, és a Szovjetunió Bolsevik Pártjának tapasztalatait felhasznál ják a politikai életben felmerülő kérdések megoldására. Az iskola hallgatói tudatában vannak annak, hogy milyen munka vár rájuk a politikai és gazdasági életben és azzal az elhatározással mennek a tömegek közé, hogy amit az iskolán elsajátítottak, azt érvé nyesíteni fogják a politikai és gazdasági életben és nevelni fogják a tömegeket a szocializmuson keresztül végcélunk elérésére, a kommunizmus megvalósítására. A záróbeszédet Klajnik elvtárs az iskola vezetője mondotta. Rámutatott arra, hogy a tanulás terén sikerült eíég jó átlageredményt el. érni. Az elvtársak, akik kikerülnek az iskolából az itt nyert marxi-lenini, sztálini tanokkal felvértezve a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártjának tapasztalatainak felhasználásával biztosan fogják vezetni a tömegeket a szocialista építésben. A hallgatók nevében Bartal elvtárs, az iskolai pártszervezet elnöke beszélt. Beszédében hangsúlyozta, hogy ez az iskola nagyon sokat emelte elméleti tudását a hallga, toknak, akik nagyon megbecsülik azt, hogy a Párt a sztálini nemzetiségi politika megvalósításával lehetővé tette, hogy anyanyelvükön sa. játíthassák el Marx, Lenin, Sztálin elméleteinek alapelveit. Hogyan sikerült jö átlageredményt elérni a diószegi kerületi politikai Iskolában? Már az iskola megkezdésekor rámutatott Klajnik elvtárs, hogy a szovjet iskolák mintájára átlageredményt kell elérni. A fejlettebbeknek segíteníök kell a kevésbbé fejletteket, hogy minél többet sajátítsanak el Marx, Lenin, Sztálin tanításából. A tanulást úgy szerveztük meg, hogy az előadásokról jegyzeted st készítettünk a füzetbe, a jegyzet, oldal egyik felén, a másik felére pedig az előadást kiegészítő irodalomból jegyezgettünk. Az előadás után háromtagú tanuló körökben tanultunk, amit úgy szerveztünk meg, hogy minden kör vezetője egy fejlettebb elvtárs le. gyen és a kevésbbé fejletteknek segítsen. r.Hr.d az előadás folyamán, mind az olvasott könyvekben felmerül tisztázatlan kérdéseket a körökben megvitattuk és a gyen. gébb elvtársak is készíthettek jegyzeteket. Minden nap egy órát tízes-körökben vitáztunk. A tízes-körök úgy voltak megszervezve, hogy legyenek benne fejlettebbek és kevésbbé fej. lettek i . A tízes tanulócsoport ve. zetöje a kör legfejlettebb elvtársa volt, aki az előadás anyagából kérdéseket dolgozott kl és ezeket az után megvita'ták a körben. A kör ben résztv< . elvtársak a feltett kérdésekhez mind hozzászóltak, a nehezebb problémákat pedig a kör keretén belül reszletesen megbeszél ték. Nagy súlyt fektettünk arra, hogy a kör fejletlenebb elvtársai is hozzászóljanak a tananyaghoz. Az eredmény az lett, hogy a gyengébb elvtársak is jól megér, tették a* anyagot és ennek meg felelően fejlődtek. A politikai iskolákban, különösen a rövidlejáratú tanfolyamokon legtöbbször az a hiba, hogy egyes elvtársak kiemelkedő eredményeket érnek el, viszont gyengébb elvtársak el vannak hanyagolva, a vitában nem vesznek részt, nem mernek hozzászólni az anyaghoz és így tanulási kedvüket elvesztik és visszaesnek a fejlődésben. Mi magunkévá tettük a szovjet iskolák módszeiét, ahol az egyes osztályok kötelezettséget vállalnak, hogy egy tanuló sem marad le a tanulásban és ežt a módszert alkalmazva jó átlageredményt tudtunk felmutatni. Az egész iskola-kollektívának megállapítása szerint a legtöbbet a vitákon lehet tanulni. Későbben, a hármas körökben egyes elvtársak a fejlődésben túl. szárnyalták a körvezetőket, úgy, hogy ezeket kicseréltük és az egyes köröket is átszerveztük, hogy minden körbei. legyen fejlettebb és kevésbbé fejlett elvtárs is. A körök átszervezése szintén hoz. zájárult ahhoz hogy jó átlageredményt tudtunk -lérni. Az iskola kezdetén nehézségek merültek fel abban is, (hogy az előadáshoz kiadott irodalAiát nem bírtuk átolvasni és egyes elvtársak figyelmét különösen a részletek kötötték le, a lényeg mellett pedig elsiklottak. Ezen ťigy segítettünk, hogy a körben lévő fejlettebb elvtársak vezetésével a főbb részeket a könyvben aláhúztuk, vagy kiírtuk a füzetbe. A főbb részeket a hármas körben, magántanulás alkalmával megvitattuk és többször elolvastuk, míg a részletekkel kevesebbet foglalkoztunk. "S Az eredmény az lett, hogy a napi tananyagot könnyebben elolvastuk és a viták alkalmával meg is tanultuk. A tanulásban és különösen a beszédgyakorlás fejlesztésében nagy segítséget nyújtottak a sajtótízpercek. Hetenként háromszor min. den tízescsoport tartott sajtótíz. percet, ahol egy elvtárs az »Uj Szó« főbb cikkeit ismertette. A csoport ban résztvevő elvtársak pedig ki egészítették hozzászólásukkal a cik kek tartalmát. • Hetenként egyszer heti sajtószemlét tartottunk, amelyet mindig egy másik körből való elvtárs fog lalt össze. Ezeken a sajtószemléken egy elvtárs összefoglalta a hét folyamán előfordult politikai esemé nyeket. Az egész kollektív megállapítása szerint ezek a sajtótizpercetk és sajtószemlék nagyban hozzájárul tak a tagok ideológiai fejlődésé hez. A leleszi páríszervezet lépjen a passzivitásból az aktivitásba y A leleszi pártszervezet az utóbbi időben nem teljesiti .hivatását. A legutóbbi taggyűlésen felmerült hiá nyok arról tanúskodnak, hogy a párttagok nagyobb része semilyen aktív munkát nerti fejt ki a kitűzött célok megvalósításáért Megmutatkozik ez abban is, hogy az elért sikerek mellett a hibák, amelyek főleg személyeskedésben nyíl vánulnak meg mindig megmaradnak. Szomorú képet nyújt az elmúlt két év alapfokú pártiskolázása is. Jobban elő kell készíteni az idei pártoktatást, hogy emelni tudjuk az elvtársak elméleti tudását. Roszszui dolgozik a Csemadok is, pedig éppen ez a szervezet van arra hivatva. hogy a nálunk amúgyis lemaradt kultúrát fejlessze az egy szerű dolgozók között is. A leleszi pártszervezetnek meg kel] javítania munkáját, hogy kiküszöbölhesse ezeket a hibáit. Magyar Bertalan Voltak nehézségeink a tananyag beszerzése körül is. Ezeket a nehézségeket úgy oldottuk meg, hogy segítőeszközül bevontuk az »Uj Szó« politikai cikkeit is. A szlovák munkásmozgalom történetéhez Milos Gosziorovszky cikkeit vettük segédanyagul, a kozmopolitizmus tanulmányozásában pedig nagy segítségünkre volt Báitky László cikke a kozmopolitizmusról. Nehézségeink voltak az előadókkal is, akik nem jelentek meg rendes időben ós sok esetben el sem jöttek. Nagyon sok előadó nem jött el a nyitrai kerületből, ezek hanyagsága miatt sokat vesztettünk a tanulásban. De magántanulással és a körökben való vitával leküzdöttük ezt a hiányosságot is. Egyes előadók még mindig nem látják, hogy milyen kár származik abból, ha nem jelennek meg hanyagság miatt előadni. Sokszor előfordult olyan eset is, hogy az előadó tudta, hogy nem jelenhet meg, de nem értesítette az illetékes szervekeit, és a kitűzött előadásra nem tudtak utolsó percben mást kijelölni. Kerületi és járási funkcionáriusaink még mindig nem tették ma gukévá a sztálini káderpolitika alapelveit. Az iskolára kevés kádert küldtek és előfordultak olyan esetek is, hogy egy hónap múlva jöt tek be az elvtársak. Sok esetben előfordult olyan dolog is, hogy az elvtársakat minden előképzés nélkül hathónapos politikai iskolába küldték. Rövidebb lejáratú tanfolyamot el tudtak volna végezni, de egyszer, re ilyen magas ideológiai színvonalú iskolán nem bírták a fejlődési tempót követni. Kerületi és járási funkcionáriu. sainknak nagyobb súlyt kell fektetniök a kádernevelésre és a káderek helyes kiválasztására. Nem szabad megtörténnie annak, ami a diószegi politikai iskolában is történt, hogy még tanulhatott volna húsz vagy több elvtárs is, de funkcionáriu. saink hanyagsága miatt üresek voltak a padok. Funkcionáriusainknak jobban kell tanulmányozniok a sztálini káderpolitika alapelvét. Sztálin elvtárs a káderekről ezt mondotta: »Ahhoz, hogy a szocializmust kiépítsék, új káderekre van szüksé günk, akik a munkásosztály fiaiból kerülnek ki és biztosan vezetik a dolgozók harcát a kapitalista maradványok ellen.« Sztálin elvtárs továbbá még . "X mondotta: »... hogy a káderek döntenek el mindent, a káderek a párt aranykészlete és mint a szemünk fényére úgy kell rájuk vigyázni.® A sztálini káderpolitika alapelve, hogy merészen ki kell emelni különösen a fiatal kádereket és meg bízásokat adni nekik. Nem szabad őket sokáig egy helyben hagyni, mert fejlettségük folytán már na gyobb munkára is alkalmasak. És ha nem emeljük ki, elsatnyulnak, megpenészednek. A kádereket rá jukbízott munkájukban támogatni kell, hogy tovább fejlődhessenek. Minden kádert úgy kell beosztani, hogy munkahelyén otthon érezze magát és képességeihez mérten leg jobban tudja érvényesíteni tudását. Sok esetben a kádereket olyan hely re állítják, melyhez nincs kedvük és tehetségük s ezért visszaesnek a fejlődésben. Figyelembe kell venni az olyan elvtársakat is, akik általá ban keveset hallatnak magukról, szerények, de megbízhatók és a ne kik megfelelő helyen jó funkcioná riusok lehetnek. Nem szabad a kádereket fejlettségüket túlhaladó munkával megbízni, ahogy azt Slán skyék csinálták, mert ezzel szintén tönkretesszük kádereinket. Nagy súlyt kell fektetni a ká derek kiválasztására és a fejlődő képeseket kell iskolába küldeni hogy jó kádereket nyerjünk, akik szervezési, agitációs és propagációs munkájukkal vezetik a tömegek harcát a szocializmus építésében. Kádereinket rövidebb vagy hosz szabbtartamú politikai iskolákon neveljük, ahol megismerkednek Marx, Lenin, Sztálin tanainak alap ismereteivel és bátor harcosai lesz nek a , világbéke táborának Balla József. AZ UJ SZÓ POSTÁJÁBÓL Hat hónap alatt sem intézi el a pőstyéni „Pro Pátria*

1 dolgozóink kérvényeit Formánek Ferenc csákányi lakos nemrégiben kritikai levelet írt nekünk, amelyben rámutatott arra, hogy beteg fia, Gyula, gyógyfürdő, ben való kezeltetése érdekében még 1952 május hó 26-án kérvényt nyújtott be a csehszlovák állami fürdő pőstyéni Pro Pátria gyógyintézetéhez. A kérvényre egészen szeptember végéig nem kapott választ, és ezen a tényen munkahelye üzemi bizottságának sürgetése, sőt személyes közbelépése sem segített. Ekkor fordult hozzánk Formánek elvtárs és mi szeptember 25-én levélbelileg magyarázatot kértünk az egész esetről. Október 13-án P P(G) 52. szám alatt megkaptuk a választ, amelyben értesítették szer. kesztőségünket, hogy 1952. IX. 15-én Formánek kérvényét visszaküldték a pozsonyi kerületi egészségügyi intézetnek, mivel Formánek Gyula betegségének diagnózisa alapján csak Csíz fürdőben kezelhető. Feltűnő az, hogy ezt csak többszöri sürgetés után tudta jnegmondani a Pro Pátria vezetősége éspedig csekély, majd félévi késés után. Dolgozóink ügyeinek ilyen intézését nem minősíthetjük másnak, mint bürokráciának, amelynek nincs semmi helye hivatalainkban és intézményeinkben, amelyeknek főfeladatuk az, hogy minden, tekintetben, a tör. vényes előírások alapján segítséget, támogatást, tanácsot és megfelelő elintézést nyújtsanak üzemeink és falvaink dolgozóinak. Ezért szükséges, hogy az esettel foglalkozzék a felsőbb egészségügyi hatóság és I szigorú vizsgálatot indítson. Vágkirályfán felelősségteljesen fogja végezni munkáját az új HNB Az Uj sző 1952. szeptember 27-i számában „Vágkirályfán a Nemzeti Bizottság tagjai nem teljesítik kö. telességeiket" cim alatt bíráló cik. ket közölt, amelyben foglalkozott Okenka Vilmosnak, a HNB elnökének levele alapján, a vágkirályfai Nemzfeti Bizottság hanyag munkájával. Az egész esettel foglalkozott 1952 október 9-én a vágkirályfai HNB tanácsa és a következő határozatokat hozta: Benes Vilmost, a HNB tagját és volt alelnökét egyhangúlag kizárták a nemzeti bizottságból. Helyébe Csemez Józsefet választották be. Székely István ígéretet tett az ülésen, hogy kötelességeit ezentúl becsületeden és lelkiismeretesen fogja végezni és ezért a HNB nem nyúlt szigorú intézkedéshez. Az ülésen elfogadták azt a javaslatot is, amely szerint a plénum 12 tagját leváltják, mivel nem végeztek semmiféle aktív tevékenységet és helyükbe a póttagok sorából, valamint az EFSz tagjai közül választanak be új tagokat. Ezeket a határozatokat megtárgyalta a HNB plenáris ülése is. Ellenőrizni kell a „Sber" járási vezetőinek munkáját Az Uj Szó 1952. szeptember 17-i száma „A nyitrai Sber nem végzi felelősségteljesen v a munkáját" cím alatt cikket közölt Stark Imre lévai levelezőnk tollából. A cikkben Stark elvtárs élesen bírálta azt, hogy a nyitrai kerületi Sber nem gondoskodik megfelelően a használt papír összegyűjtéséről, és ugyanakkor élesen kritizálta a Sber érsekújvári vezetőjét is. A kritikát kivizsgálta a Sber kerületi üzeme és levelében közölte szerkesztőségünkéi, hogy az érsekújvári Sber vezetője tényleg nem teljesítette felelősségteljesen munkáját. Ezért szigorú megdosgálásban részesítették. A mi megjegyzésünk az, hogy a kerületi vezetőségnek állandóan szem előtt kell tartania járási kiküldötteinek munkáját, azt ellenőriznie kell, hogy hasonló felelőtlen eljárás ne fordulhasson elő. Az ellenőrzésnek komoly formája bizonyára biztosítaná a papír és más nyersanyaghulladék összegyűjtésének fokozását. Az állami fegyelem betartása — kötelesség Oszlik Teréz barti lakos bíráló levelet írt nekünk, amelyben rámutottto arra, hogy a helybeli Nemzeti Bizottság titkára helytelen és elítélendő eljárással az EFSz-nek kiutalt építkezési anyagot olyanoknak adta el, akik egyórát sem dolgoztak le a szövetkezetben, sőt nem is tagjai a szövetkezetnek. "'A kérdéses üggyel foglalkozott a párkányi járási nemzeti bizottság és megállapította, hogy a kritika fedi a valóságot. Bús János a HNB titkára nem végezte rendesen munkáját, a kérdéses építkezési anyagot barátainak utalta ki és így komolyan megsértette a munkásosztály érdekeit. Ezen az alapon A járási Nemzeti Bizottság javallatára a nyitrai kerületi nemzeti bizottság nevezettet 1952. szeptember 25-én elbocsátotta állásából. Ez az eset is azt bizonyítja, hogy állami éa népi szerveink szigorúan megkövetelik funkcionáriusainktól az állami fegyelem betartását és könyör. telenül fellépnek azokkal szemben, akik felelőtlen és elvtelen működésükkel meg akarnák károsítani a dolgozók társadalmát. A komáromi magyar gimnázium felajánlásai A történelmi jelentőségű XIX. pártkongresszus és a nagy Októberi Szocialista Forradalom 35. évfordulójának tiszteletére a komáromi magyar gimnázium tanulóifjúsága és tanári kara kötelezettséget vállalt. A tanulóifjúság a tanulás és fegyelem terén a politikai önképzés és a szocialista kultúra fejlesztésének érdekében tettek munkafelajánlásokat. Az ös«zes osztályok kötelezték magukat a tanítási órák alatti önfegyelemre. Vállalták, hogy november 30-ig a hiányzásokat 50 százalékkal csökkentik, a késést pedig teljésen kiküszöbölik. A szocialista ideológia és kultúra terjesztése érdekében 12 politikai kört szerveznek, s havonta három politikai előadást tartanak. Továbbá háromnapos könyvkiállítást, falujárást, négy kultúrestét rendeznek és aktivizálják a pionír-vezetők munkáját. A tanulmányi eredmény megjavítása érdekében akciót indítanak ..CsISz tagságot tanulással és jó munkával lehet kiérdemelni", jelszó val. A tanulmányi eredmények megjavítását 9i tanuló vállalta. Ezenkívül az ifjúság nagy része agitációs, kultúr- és politikai munkára kötelezte magát. 17 tanuló a TOZjelvény megszerzésére vállalkozott. Az igazgató és a tantestület tagjai a pedagógiai szeminárium keretében áttanulmányozzák a ^Fegyelemre nevelés az iskolában" című szovjet pedagógiai könyvet. Az egész tantestület résztvesz a pártiskolázáson és orosz nyelvtanfolyamon. Továbbá előadásokat tartanak politikai szemináriumokon. Többen természettudományi, agitációs, politikai előadásokat tartanak üzemekben, falvakban.' Néhányan tankönyvek összeállítását vállalták, és különféle lapokba cikkeket írnak. Pedagógiai tudásuk elmélyítése céljából kölcsönösen látogatják egymás óráit, mintaórákat tartanak. A testnevelő tanárok is résztvettek a kötelezettségvállalásban a tanítási órákon kívül előkészítik az ifjúságot a sportjátékokra, valamint edzéseket tartanak ugyancsak órákon kívül. Horváth József tanár, Komárom