Uj Szó, 1952. október (5. évfolyam, 233-259.szám)
1952-10-15 / 245. szám, szerda
4 u j szer 1952 október 15 A Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja XIX. kongresszusa A párt szervezeti szabályzata — amelyet most fogad el a kongreszszus — óriási szervező és mozgósító erejű dokumentum. Fontos ewz köze annak, hogy fokozzuk a kom mumistáknak, a párt- és állami kádereknek a leninizmus szellemében való ee®mei nevelését, tovább fejlesszük a párton belüli demokráciát, a MwÉatot és önflaíwMafcot. A szervezeti szabályzat még magasabb színvonalra emeli a párt szervező munkáját. A kommunista párt — felvértezve a marxizmus-leninizmus diadalmas tanításával — még szorosabban tömöríti országunk dolgozóinak milliós tömegeit Lenin-Sztálin nagy zászlaja alatt. (Viharos taps.) Éljen a hatalmas kommunista párt, amely magabiztosan vezeti a szovjet népet az újabb győzelmek, a kommunizmus diadala felé! (Hosszantartó taps.) Éljen a párt és a nép bölcs vezére, valamennyi győzelmünk 'iflletöje és szervezője, Sztálin elvtárs! (Viharos, szűnni nem akaró, ünneplésbe átmenő taps. Mindenki feláll.) a reakciós burzsoá ideológia ellen, a henyélők és a társadalmi tulajdon dézsmálói ellen, a bürokraták és az állami fegyelem megsértői, a burzsoá reakciós kultúra és a kapitalista életforma előtt megalázkodók, a szovjet ideológiával és a népek közötti barátsággal ellenséges nacionalista és kozmopolita eltévelyedések ellen az irodalomban, a művészetben és a tudományban egyaránt, harc a politikamentesség és eszmeietlenség ellen. A szocialista kultúra építésének és a dolgozók kommunista nevelésének hatalmas emelője a népmüvelés. A párt és a szovjet állam lankadatlanul gondoskodik a széles néptömegek oktatásáról és arról, hogy a széles néptömegek elsajátítsák a kultúra minden eredményét. Ebben a fontos kérdésben történelmi jelentőségű sikereket arattunk. Országunk már ä XVIII. kongresszusig valóságos kultúrforradalmat hajtott végre. Sztálin elvtárs az SzK(b)P XVIII. kongresszusán elhangzott beszámolójában új, történelmi feladatként tűzte ki,. hogy minden munkást és minden parasztot kultúrálttá és műveltté tegyünk. Ezt a feladatot sikeresen és lankadatlanul valóraváltjuk. Bevezettük és megvalósítjuk az általános hétosztályos oktatást,' jelentősen kibővítettük a középiskolai általános és szakoktatást. Nagy sikereket értünk el a főiskolai oktatás kibővítése és megjavítása terén. A főiskolai hallgatók száma 1952-ben 1,400.000 főre emelkedett, ami 73 százalékkal több a háború előttinél. Egyetlen kapitalista állam sem ismeri és nem is ismerheti a népoktatás ily hatalmas lendületét. Ott az uralkodó osztályoknak a dolgozók sötétségben és tudatlanságban tartására van szükségük, hogy engedelmességre kényszerítsék őket, és a maximális hasznot húzzák ki belőlük. Az amerikai Egyesült Államokban mélyreható válsággal küzd a népoktatás. Ebben az országban több mint tízmillió az írástudatlan ember; az iskoláskorú gyermekeknek körülbelül egyharmada nem jár iskolába. Ami a középiskolai — és főleg a főiskolai — oktatást illeti, ez az uralkodó osztályok monopóliuma és hozzáférhetetlen a dolgozók gyermekei számára. Míg a szovjet állam évenként óriási összegeket fordít a népoktatás fejlesztésére, addig az amerikai Egyesült Államok kormánya a népoktatás katasztrofális helyzete ellenére is az állami költségvetésnek csak alig egy százalékát költi e célokra. Ugyanakkor az amerikai kormány az idén a költségvetés 74 százalékát fordítja egy új világháború előkészítésével kapcsolatos katonai kiadásokra. Egy százalék népoktatásra és 74 százalék katonai kiadásokra! Ezek a számadatok meggyőző képet nyújtanak arról, hogy az amerikai uralkodó osztályok népellenes politikájának mi a célja. A XIX. pártkongresszusnak az ötödik ötéves tervvel kapcsolatos irányelvei — a népoktatás fejlesztése terén elért sikerek alapján és figyelembevéve, hogy a szovjet társadalom létszükséglete a dolgozók kulturális és technikai színvonalának (továbbfejlesztése — nagyjelentőségű, új feladatokat tűznek ki a népoktatás terén. A XIX. pártkongresszus irányelvtervezete előírja, hogy „az ötéves terv végéig a köztársaságok fővárosaiban, városaiban a területi, határterületi és nagyobb ipari központokban fejezzék be az áttérést a hétosztályos oktatásról az általános középfokú (tízosztályos) oktatásra. Teremtsék meg a feltételeket, hogy a következő ötéves tervben az általános középfokú (tízosztályos) oktatást minden városban és faluban teljesen megvalósítsák." Ilymódon felmerül az a feladat, hogy a mostani és a következő ötéves terv folyamán áttérjünk az általános, kötelező tízéves oktatásra. Nehéz felmérni ennek a feladatnak a jelentőségét és nagyságát. Ennek megoldására csak szocialista állam képes. Magát a feladatot is csak olyan társadalomban lehet felvetni, ahol a nép az úr, ahol áthághatatlan törvény a népről, a nép anyagi és kulturális színvonalának emeléséről való gondoskodás. Az, hogy országunk egész ifjú nemzedékének biztosítjuk a középfokú képesítés megszerzésének lehetőségét, rendkívül fontos szakaszt jelent a Sztálin elvtárs által kitűzött történelmi feladat megoldásában. Annak a feladatnak a megoldásában, hogy minden dolgozót kultúrálttá és műveltté kell tenni. Ez nagy lépést jelent a szellemi és fizikai munka közti különbség megszüntetése felé is. Az általános, kötelező tízéves oktatás megvalósításának óriási befolyása van a népgazdaság fejlődésének meggyorsítására is, mert a munkásosztály sorai egyre kultúráltabb és műveltebb emberekkel gyarapodnak, akik gyorsan és a legeredményesebben tudják alkalmazni és előrevinni a legújabb technikát. Az új ötéves terv Sztálin elvtárs kezdeményezésére egy másik nagy feladatot is felvetett a népoktatás terén. Ez a feladat abban rejlik, hogy meg kell kezdeni a politechnikai oktatás megvalósítását a középiskolában és végre kell hajtani azokat az intézkedéseket, amelyek az általános politechnikai oktatásra való áttérésre szükségesek. Az új ötéves tervben továbbfejlődik a felső- és középfokú szakoktatás. A dolgozóknak a termeléstől való elszakadás nélküli oktatás céljából kibővül a felső- és középfokú szakiskolák, valamint az általános iskolák levelező- és esti tagozatadnak hálózata. Az ötödik ötéves tervben a népoktatás terén kitűzött igen nagy feladatok végrehajtása a közoktatási minisztériumok és a felsőoktatási minisztériumok munkájának jelentős megjavítását követeli és nagy munkát követel a helyi párt- és szovjetszervezetektől is az új iskolaépületek építésével, a pedagóguskáderek képzésével és átképzésével, a tanulók tanítása és nevelése minőségének fokozásával, továbbá a politechnikai oktatás bevezetésére irányuló' intézkedések minden oldalú előkészítésével és megvalósításával kapcsolatban. Az ötödik ötéves terv által a népoktatás fejlődésében megnyitott új szakasz a néptömegek kulturális színvonalának további óriási emelkedéséhez vezet és szilárd alapja a tudomány, a technika, az irodalom és a művészet még hatalmasabb felvirágzásának országunkban. Elvtársak! Azoknak a feladatoknak a megvalósításában, amelyeket pártunk a kulturális építés és a szovjet emberek kommunista nevelése, továbbá az ország előtt álló gazdasági-politikai feladatok megvalósítására való megszervezésük és mozgósításuk terén Azött ki, nagy jelentősége van a Hjtónak, az újságoknak, a foly t'>a•knak és a könyveknek. 'A szovjet nép szereti sajtóját és óriási a kereslet a sajtó termékei iránt. Sajtónk hatalmas erővé fejlődött és tevékenyen segíti a kommunizmus építését. A könyvek és a folyóiratok óriási példányszámban, országunk számos népének nyelvén jelennek meg. Ami az újságot illeti, egyedül a „Pravda" jelenleg olyan példányszámban jelenik meg, amely jelentékenyen felülmúlja az Oroszországban 1913-ban kiadott összes újság példányszámát. Az ötödik ötéves terv sajtónk nagy növekedését irányozza elő. Ez óriási követelményeket támaszt a kiadó szervezetekkel, valamint a nyomdaés a papíriparral szemben. A kiadók dolgozóitól megköveteli, hony jelentősen javítsanak a könyr*kiadás ügyén, fokozzák a kiadott könyvek eszmei tartalmáért és nyomdatechnikai kiállításáért való felelősséget, zárják ki annak lehetőségét hogy eszmeileg hibás és kontármttvek jelenjenek meg, ami, sajnos, mégmindig nem ritka jelenség. Egyben aziránt is intézkedni keü, hogy feltétlenül biztosítsuk sajtónk nyomdai alapjának a tervben előirányzott kiterjesztését, korszerű, nagyteljesítményű berendezéssel való ellátását, továbbá a kiadóvállalatok papírszükségletének kielégítését. A párt előtt álló felelősségteljes feladatok sürgetően követelik az öszszes pártszervezetektől, hogy emeljék eszmei-politikai munkájuk színvonalát és küszöböljék ki az ezen a téren még fennálló hiányosságokat, amelyeket Malenkov elvtárs beszámolójában kimerítően feltárt. A pártszervezetek egész eszmeipolitikai munkája figyelmének középpontjában a XIX. pártkongresszus történelmi határozatainak, J. V. Sztálin „A szocializmus gazdasági problémái a Szovjetunióban" című kimagasló müvének és annak kell állnia, hogy a dolgozókat az új ötéves terv teljesítésére és túlteljesítésére mozgósítsák. A pártszervezetek által végzett ideológiai munka színvonalának emelése, valamint a gazdasági-kulturális épités terén a pártra váró feladatok sikeres megoldása szempontjából a pártpropaganda javítása a fő feladat. Marx, Engels, Lenin és Sztálin nagy tanítása a kommunista párt egész politikájának tudományos alapja, a dolgozók kommunista nevelésének alapja. Ez a tanítás világítja meg útunkat a kommunizmus felé. A marxizmus-leninizmus azzal, hogy feltárja a társadalmi fejlődés törvényeit, segíti a pW-tot, a munkásosztályt, a dolgozókat, hogy tudatosan és észszerűen használják fel a megismert törvényszerűségeket arra, hogy rájuk támaszkodva, a legrövidebb idő alatt, a legkevesebb nehézséggel felépítsék a kommunizmust. A párt kezdvező feltételeket teremtett ahhoz, hogy kádereink sikeresen elsajátítsák a forradalmi elméletet. A marxizmus-leninizmus klaszszikus alkotásait a Szovjetunióban élő népek nyelvén 511 millió példányban adták ki a XVIII. pártkongreszszus óta. Mostanában fejeződött be V. I. Lenin müveinek negyedik, legteljesebb és leggondosabban előkészített kiadása, kiadták J. V. Sztálin müveinek 13. kötetét, amelyek az alkotó marxista-leninista elmélet kimeríthetetlen kincsesházai. Bár bizonyos fokig sikerült kiszélesítenünk a marxizmus-leninizmus eszméinek propagandáját — mégfis hangsúlyozni kell, hogy még nem kielégítő nálunk e propaganda megszervezése. A pártpropaganda megszervezésében észlelhető fogyatékosságokat joggal bírálva, Sztálin elvtárs rámutatott, hogy az egyik fő fogyatékosság olyan tanulmányi segédeszköz hiánya, amely megadná a kommunistáknak a szükséges alapismereteket a marxista-leninista elmélet terén. Sztálin elvtárs javasolta, hogy készítsük el a párttagok és tagjelöltek részére a marxizmus-leninizmus alapismereteinek tanfolyamát. Egy ilyen tankönyv elkészítése komoly segítséget nyújtana kádereinknek. A pártoktatás és annak ellenőrzése, hogyan sajátították el a kommunisták a marxizmus-leninizmus terén a szükséges alapismereteket, minden pártszervezet elsőrendű feladata. A tények mégis azt mutatják, hogy majdnem teljesen hiányzik a kommunisták politikai oktatásának szükséges ellenőrzése. Ebben rejlik a pártpropaganda megszervezésének másik nagy fogyatékossága, amelyr* Sztálin elvtárs szintén rámutatott. Az ellenőrzés hiányában sok kommunista — akit egyéni tanulóként tartanak számon — valójában, mint a tények mutatják, egyáltalán nem foglalkozik elméleti és politikai színvonalának emelésével. Az a feladat, hogy a pártpropaganda terén kiküszöböljük a szervezetlenséget, az ösztönösséget és az ellenőrzés hiányát, növeljük a pártszervezeteknek és maguknak a kommunistáknak a felelősségét a politiM. A • $ams%lov elvtárs beszéde a% SsK(b)P XIX. kongresszusának október 9-i esti ülésén Moszkva, október 13. | Elvtársak! Világtörténelmi események jelzik azt az útat, amelyet pártunk a XVIII. és XIX. kongresszus közötti időszakban megtett, olyan | események, amelyek szovjet szocia- j lista hazánk sorsát döntötték el. Lenin—Sztálin pártja győzelmesen tette meg ezt az utat, új aranyoldalakat írt hazánk és az egész emberiség történetének könyvébe helyes politikájával és azzal, hogy pártunkat és az egész szovjet népet törhetetlen akarattal és nagy bölcseséggel az emberiség lángelméje, a szeretett vezéi; és tanító, Sztálin elvtárs vezeti előre a lenini úton. (Hosszantartó taps.) Az SzK(b)P XIX. kongresszusa és Sztálin elvtárs új zseniális müve. „A szocializmus gazdasági problémái a Szovjetunióban", feltárják országunk kommunizmus felé vezető győzelines útjának nagyszerű távlatait, ismét bebizonyítják az egész világ előtt a szovjet szocialista társadalmi rend kimeríthetetlen erejét és hatalmát, vitathatatlan fölényét a kapitalista társadalmi rend fölött. Az ötödik ötéves terv meghatározza a Szovjetunió népgazdaságának új hatalmas fellendülését és új szakaszt jelent a kommunizmus anyagitechnikai bázisának megteremtésében. A terv nagy és felelősségteljes feladatokat tűz ki a szocialista kultúra fejlesztése tarén is. Ezzel kívánok foglalkozni felszólalásomban. V. I. Lenin és J. V. Sztálin azt tanítja, hogy a kommunizmus teljes győzelmének egyik föfeltétele minden szovjet ember kultúrális színvonalának és politikai öntudatának hatalmas felemelkedése, a dolgozók kommunista nevelése. Sztálin elvtárs még 1906-ban „Anarchizmus vagy szocializmus?" című híres müvében rámutatott, hogy a jövendő társadalom „csak eléggé fejlett termelőerőkön, az emberek szocialista tudatán ... épülhet fel." Sztálin elvtárs „A szocializmus gazdasági problémái a Szovjetunióban", című új, klasszikus müvében sokoldalúan és mélyrehatóan elemezte a politikai gazdaságtan legfontosabb kérdéseit és elsősorban a szovjet társadalomnak a szocializmusból a kommunizmusba való fokozatos átmenetével kapcsolatos problémákat. Sztálin elvtárs a marxista-leninista tudomány ragyogó fényével világította meg a kommunizmus felépítésének útját és módszereit és ezzel óriási segítséget nyújtott pártunknak, a, kommunista társadalom minden építőinek, az egész nemzetközi munkásmozgalomnak. (Taps.) Nagy vezérünk és tanítónk ebben a műben ismét kiemelte, hogy a kommunizmusba való átmenet előkészítésének egyik előfeltételeként szükséges, „hogy elérjük a társadalom olyan kulturális fejlődését, amellyel biztosítjuk a társadalom minden tagjának fizikai és szellemi képességeit mindenoldalú fejlesztését, hogy a társadalom tagjai olyan képzettséget szerezhessenek, amely elegendő ahhoz, hogy a társadalmi fejlődés aktív tényezőjévé váljanak, hogy szabadon választhassanak foglalkozást, s ne legyenek a fennálló munkamegosztás miatt egész életükre egy bizonyos foglalkozáshoz láncolva." Ezért fordít a párt Központi Bizottsága és Sztálin elvtárs olyan rendkívüli figyelmet a párt ideológiai munkájára, ezért harcol olyan álhatatosan a szovjet nép kommunista nevelésének általános fellendítéséért. A kommunista nevelés célja, hogy országunk minden dolgozóját — elsősorban ifjúságát — igazán műveltté és képzetté, életvidámmá és álhatatossá tegye. A kommunista nevelés célja, hogy országunk dolgozói ne féljenek a nehézségektől és akadályoktól, hogy kialakuljon bennük a munkához és a társadalmi tulajdonhoz való szocialista viszony, a lánglelkü szovjet hazafiság és a proletár-internacionalizmus szelleme, a kommunizmus nagy ügye iránti határtalan odaadás szelleme. A dolgozók kommunista nevelése a legfontosabb eszköz a munka magas termelékenységéért, a szocialista munkafegyelem megszilárdításáért, a társadalmi tulajdon megerősítéséért és fejlesztéséért, a szovjet állam hatalmának továbbnöveléséért vívott harcban. A kommunizmus építése nem nehézségektől és harcoktól mentes, sima, „konfliktusmentes" előrehaladás formájában történik. Mélységesen hibás és a marxizmus-leninizmustól idegen az az egyes írók és művészek között elterjedt, úgynevezett „konfliktusmentességi" elmélet, amely kárt okoz irodalmunknak és művészetünknek, elvonja a burzsoá ideológia csökevényei és befolyása elleni aktív harctól, attól a harctól, amely minden elavult, minden idejét mult és mindaz ellen folyik, ami akadályozza a szovjet emberek előrehaladását a kommunizmus felé. Mindenekelőtt nem feledkezhetünk meg a kapitalista környezetről, amelynek élén most az Egyesült Államok és Anglia legreakciósabb imperialista körei állanak. Ezek előkészületeket — köztük ideológiai előkészületeket — tesznek az új világháborúra. A burzsoá kultúra, valamint ideológia minden eszközét felhasználják országukban a széles tömegek elkábítására és arra, hogy a legaljasabb és legkörmönfonotabb hazugságok és rágalmak mérgével mérgezzék meg társadalmunk egyes, kevésbbé ellenállóképes elemeit. Társadalmunk előrehaladása nem történik simán, hanem az újnak a mult még mindig sok és élő, a burzsoá rendszertől örökölt maradványa ellen, a régi, káros és olykor visszataszító szokások ellen vívott harcában történik. Sztálin elvtárs arra tanít bennünket: „Életünkben mindig elhal valami. De az, ami elhal, nem akar egyszerűen meghalni, hanem harcol a létéért, védelmezi idejétmúlt ügyét. Életünkben mindig születik valami, ami új. De az, ami születik, nem egyszerűen születik, hanem visít, kiabál, védi a léthez való jogát. A régi és az új, az elhaló és a keletkező közötti harc — ez a mi fejlődésünk alapja." Ezért a pártnak a tömegek kommunista nevelésével kapcsolatos egész ideológiai munkája és arra Irányuló tevékenysége, hogy kialakítsa az embereknek, mint a kommunista társadalom tagjainak új, magasrendű erkölcsi és szellemi képességeit, nem lehet elvont, pusztán felvilágosító munka. E munka élének ezután is a reakciós burzsoá ideológia elleni és annak tudományunkba, irodalmunkba, valamint művészetünkbe történő behatolása elleni kíméletlen harcra kell irányulnia. Az ideológiai munka főfeladata továbbra is a kapitalizmus maradványainak leküzdése és az emberek tudatából való kiirtása, a bolsevik engesztelhetetlenség fokozása mindenfajta ideológiai eltévelyedéssel szemben. A szocialista kultúra építése és a dolgozók kommunista nevelése: harc