Uj Szó, 1952. október (5. évfolyam, 233-259.szám)

1952-10-15 / 245. szám, szerda

1952 október 11 II J S W 105 A Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja XIX. kongresszusa Folytatás a 4. oldalról) kai oktatásért azáltal, hogy az egész pártoktatási hálózatban bevezetjük annak rendszeres ellenőrzését, meny­nyire sajátították el a párttagok és tagjelöltek a marxizmus-leninizmus alapismereteit. Különösen nagy fi­gyelmet kell fordítani a propaganda­munka ideológiai tartalmának meg­javítására, a marxizmus-leninizmus dogmatikus, könyvmoly módjára tör­ténő tanulmányozásának határozott kiküszöbölésére, a foglalkozások ideológiai és elméleti színvonalának emelésére a pártoktatás minden ágá­ban. Elvtársak! Sztálin elvtárs rendkí­vül nagy figyelmet fordít a párt ideológiai-politikai munkájára és a kulturális építésre. Nehéz a tudo­mány, a kultúra és a művészet terén olyan ágat, az ideológiai arcvonalon olyan szakaszt találni, ahol ne volna érezíhetö nagy vezérünk és tanítónk ihlető és irányító szerepe, zseniális eszméinek gyümölcsöző hatása. (Taps.) Ez biztosíték arra, hogy sikeresen meg fogjuk oldani a kulturális épí­tésnek, a dolgozók kommunista ne­velésének és a marxizmus-leninizmus halhatatlan eszméi propagandájának terén felmerülő új feladatokat­Pártunk sohasem látott egységben ideológiailag és szervezetileg össze­kovácsoltam az egész szovjet nép határtalan bizalmától övezve ült ösz­sze XIX. kongresszusára. A kon­gresszus történelmi jelentőségű hatá­rozatainak megvalósításával a párt biztosan vezeti a szovjet népet a kommunizmus győzelme felé, nagy vezérünk és tanítónk, a tudomány kimagasló tekintélye, drága és sze­retett Sztálin elvtársunk bölcs veze­tésével. (Hosszantartó taps.) A. M. Vasziljevszkij elvtárs beszédének befejező része Vaszilevszkij elvtársnak a Szovjet­unió Kommunista (bolsevik) Pártja XIX. kongresszusán elhangzott be­szédét lapunk a hó 12-i számában technikai okokból kifolyólag nem tel­jes terjedelmében közöltük. Itt közöl­jük a beszéd befejező részét: A Szovjet Hadsereg éberen őrkö­dik népünk világtörténelmi jelentősé­gű vívmányain, nagyszerű jelenén és még ennél is fenségesebb jövőjén. A Szovjet Hadsereg katonai és hadá­szati kiképzésének állapota, alkal­massága a mozgósításra és harckész­sége megengedi, hogy teljes joggal biztosíthassuk pártunkat, korá­nyunkat és magát Sztálin elvtál? a t hadseregünk becsülettel teljesíteni fogja a szovjet nép alkotó munkájá­nak, a Szovjetunió állami érdekeinek védelme terén reá háramló "elada to­kát. (Taps.) A Szovjet Hadsereget politikai ön­tudatossága, magasfokú erkölcsi és harci tulajdonságai teszik erőssé. Ilyen tulajdonságokkal nem rendel­kezik és nem is rendelkezhet egyet­len tőkés ország hadserege sem. Hadseregünk erős azért is, mert a leghaladóbb haditudomány — a sztá­lini haditudomány vezérli. A Szovjet Hadsereg erejének és hatalmának forrása a szovjet társa­dalmi és államrend, bölcs kommunis­ta pártunknak s az emberiség nagy lángelméjének, Sztálin elvtársnak vezetése. (Viharos, hosszantartó taps.) Éljen szeretett vezérünk és tanító­mesterünk, Sztálin elvtárs, a nagy hadvezér! (Viharos, hosszantartó taps. Mindenki feláll.) Grotewohl elvtiirs távirata Sztálin elvtárshoz Ottó Grotewohl elvtárs minisz­terelnök a következő táviratot n tézte J. V. Sztálin elvtárshoz, a Szovjetunió Szocialista Köztársasá­gok Szövetsége Minisztertanácsa elnökéhez: ,,Engedje meg. mélyen tisztelt Sztálin elvtárs, hogy minden béke­szerető német, a Német Demokrati­kus Köztársaság kormánya, vala­mint a magam nevében a legszívé­lyesebb köszönetemet fejezzem ki a Német Demokratikus Köztárs.;-ág megalakításának harmadik évfordu­lója alkalmából a német néphez, a Német Demokratikus Köztársa kormányához és hozzám intézett jó­kívánságaiért. Svernyik elvtársnak, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa ; elnökének látogatása Berlinben, Né­metország fővárosában a német nép számára újabb nagy bizonyítékát jelenti annak a bizalomnak, amely. lyel a Szovjetunió népei a Német Demokratikus Köztársaságot, aihnak kormányát és lakosságát megaján­dékozzák. Minden igazi hazafi kö­szöni Önnek, drága Sztálin elvtárs, valamint a szovjet népnek ezt a bi­zalmát és a német nép állandó, ön­zetlen támogatását a Német Demo­kratikus Köztársaság békés felépí­tésében és az egységes, független, demokratikus Németországért ví­vott harcában. A német nép fárad­hatatlanul és állandóan fokozódó erő vei folytatja jogos harcát a győze­lemért." ' A Bolgár-Szovjet Barátsági Hónap eredményei ' Bulgáriában most folynak a Bol­gár Szovjet Barátsági Hónap ünnep­ségei. Vasárnap, október 12-én igen sok városban gyűléseket és konfe. renciákat tartottak, melyeket a bé keharcnak és a bolgár-szovjet ba rátságnak szenteltek. Dimitrov bányavárosban Mária Kirilová, a bolgár szakszervezetek központi tanácsának titkárnője mon dott beszédet a bolgár-szovjet barát, ságról Rámutatott arra, hogy az orosz és a bolgár nép közötti évszá­zados barátságod a Bulgária felsza­badulásért kiontott vér pecsételte meg. Kirilová továbbá kiemelte a testvéri önzetlen segítség jelentősé, gét, amelyben a Szovjetunió részesí­ti a bolgár népet a szocializmus épí­tésében. Ezután a bolgár nép őszin­te háláját fejezte ki a nagy Szov­jetunió iránt. Mária Kirilová beszé­dét gyakran szakította félbe a jelen­lévők tapsa és a Szovjetunió, vala­mint J. V. Sztálin éltetése. A Bleden városában tartott gyű­lésen Katja Avranová, Bulgária Kommunista Pártja Központi Bi­zottságának tagja tartott beszédet. Hasonló gyűléseket tartottak Gur­—asz, Drdanov és más zárosokban ia. A bonni parisment egyre több képviselője követei össznémet tárgyalásokat Németország evangélikus egyhá­zának össznémet értekezlete, amely a napokban folyt le a Német Demo­kratikus Köztársaságban, egyhan. gúlag hozott határozata alapján azonos szövegű táviratban kérte fel Sztálin elvtársat, Trumant, Chur­chillt és Pinayt, hogy a német kér­dés békés megoldása érdekében tartsanak 'mielőbb négyhatalmi ta­nácskozást és tegyék lehetővé Né. metország egységének helyreállítá­sát. Adenauer egyébként vasárnap a CDU dortmundi szervezetének ülésén magából kikelve közölte, hogy a bonni parlament egyre több képvi­selője követel össznémet tárgyalá­sokat. Adenauer hozzáfűzte, hogy e tekintetben csak a szociáldemokra ta párt vezetőiben bizhat meg telje, sen. Azt várja tőlük, hogy a „kö­zös célok érdekében" még határozot­tabban mozdítsák elö a bonni és pá rizsi szerződések ratifikálását a nyugatnémet parlamentben. A pekingi konferencia felhívása a világ népeihez Vasárnap délelőtt végetért az ázsiai és csendesóceáni népek béke­értekezlete. Az értekezlet küldöttei egyhangúlag jóváhagyták a világ népeihez intézett felhívást. Az értekezleten több okiratot hagytak jóvá. Ezek a kővetkezők: beadvány az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez, határozat a japán kérdésben, a koreai kérdésben, a kulturális kapcsolatok kérdésében, a gazdasági kapcsolatokról, a nem­zeti függetlenségről, a nők jogai­ról és a gyermekek jólétéről, az öthatalmi békeegyezmény megkö­téséért vívott harc fokozásáról, va­lamint az ázsiai és csendesóceáni országok összekötő békebizottságá nak megalakításáról és. a népek bé­kekongresszusának támogatásáról. A világ népeihez intézett felhí­vás többek között így szól: »Mi. 37 ország 367 küldötte a jóakarat és a kölcsönös bizalom légkörében ültünk össze az ázsiai és csendesóceáni békeértekezletre. 1600 millió ember elszánt békeaka­ratának kifejezéseként teljesen egyetértünk abban, hogy a béke ki­vívása és megóvása sürgős feladat, amelyet valamennyiünk közös erő­feszítésével kell és lehet megoldani. Több mint két esztendeje irgal matlan háború dúl Koreában. Az Egyesült Államok kormánya vona­kodik a nemzetközi jog elveinek megfelelően hazatelepíteni a hadi­foglyokat s ezzel megakadályozza a fegyverszünet megkötését Koreá­ban. A koreai fegyverszüneti tár gyalások ismételt megszakítása, a hadviselés törvénytelen . módszerei­nek alkalmazása. Kína szuverenitá­sának állandó megsértése olyan pro­vokációs cselekmények, amelyek a háború kiterjesztésével fenyeget­nek.* A felhívás ezután rámutat arra, hogy a népek szabadságvágyának elfojtására fegyveres beavatkozás folyik Vietnamban, a Malájföldön és más országokban. Az Egyesült Államok kormánya újjáéleszti a japán mii i tarizmust, az ázsiai és csendesóceáni országok ellen irányuló új háború katonai támaszpontjává akarja kiépíteni Ja­pánt és a háború rémét idézi fel az egész térség számára. E térség több orzságában külföldi beavatkozás nyomja el a nemzeti felszabadulásért és a függetlenség megóvásáért vívott harcot. Katonai támaszpontok megszerzése és kato­nai szövetségek kierőszakolása meg­sérti több ország nemzeti szuvere­nitását és területi épségét. Több ország természeti kincseit kifoszt ják és gazdasági erőforrásait ag­resszív. idegen háború terveinek szolgálatába állítják. Azokban az országokban, amelyeket beleker­getnek a fegyverkezési hajszába, a drágaság és infláció hátrányosan befolyásolja a népek életszínvona­lát. A blokádok és kiviteli tilalmak további szükségtelen nélkülözéseket okoznál, és megbénítják a gazdasá­gi életet. A térség nagy részében semmibeveszik a nök jogait és el. hanyagolják a gyermekek védelmét, fajelméleteket hirdetnek és minden lehető eszközzel egyenetlenséget keltenek a népek között A fékevesztett háborús hajszá val éles ellentétben áll a világ né­peinek az a komoly kívánsága, hogy a felmerült bonyadalmaknak véget vessenek« — hangzik a felhívás. »Az idegen uralom alatt sínylődő népek jól tudják, hogy a nemzeti felszabadulásért vívott harc elvá­laszthatatlan a háborúellenes küz­delemtől. Azoknak az országoknak a népei, amelyeknek kormányai há­borús előkészületeket folytatnak, szintén félelemben és bizonytalan, ságban élnek, mert tudják, hogy a tartós biztonság csak békés fejlő, dés útján érhető ed. A békés gazda­sági építés hatalmas terveit meg­valósító országok is a bókét kíván ják, hogy folytathassák népeik élet színvonalának további emelését célzó munkálataikat. Az ázsiai és csendesóceáni orszá gok népei elszántan tűzik maguk elé azt a közös célt, hogy szembe szállnak a háborúval és megvédik a békét. Hangsúlyozzuk azt a szilárd meg­győződésünket, hogy különböző tár­sadalmi rendszerű és életformájú. országok békében és kölcsönösen áldásos együttműködésben élhetnek egymás mellett. Ennek a térségnek és az egész világnak a békéje megköveteli: 1. Korea haladéktalan békéjét igazságos és észszerű alapon; Viet­namban, Malájföldön és más orszá­gokban folyó háborúk megszünte­tését és a csapatok kivonását ezek­ből az országokból. 2. A japán militarizmus újjáéle­désének megállítását, igazi béke­szerződés megkötését Japán és az érdekelt országok között és a z új, független, deraokratikus, szabad és békés Japán megteremtését. 3. Annak megakadályozását, hogy egyik ország beavatkozhassék egy más ország belügyeibe, vagy egyik ország megsérthesse más ország szuverenitását. 4. A népek nemzeti függetlensé­gének kivívását és védelmét. 5. A blokádok és kiviteli tilalmak megszüntetéüt, az országok egyen­lőség és kölcsönös segítség alapján nyugvó gazdasági együttműködésé­nek és kulturális kapcsolatainak előmozdítását. 6. A háborús uszítás eltiltását, a faji megkülönböztetés kiküszöbölé­sét, a nök jogainak védelmét és a gyermekek jólétének előmozdítását. 7. öthatalmi békeegyezmény mi­előbbi megkötését. 8. A fegyverkezés csökkentését; az atom-, baktérium-, vegyi- és egyéb tömegírtó fegyvereik haszná­latának eltiltását. Ha nem akarjuk, hogy hosszú év­századok kulturális alkotásai meg­semmisüljenek, ha nem akarjuk, hogy az élet a létért folyó állati küzdelemmé váljék, ha nem akar­juk, hogy az emberi élet elveszítse mindéin emberiességét, akkor meg kell állítanunk a Koreában, Viet­namban, .Malájföldön és más orszá­gokban tobzódó vérortást. Az ázsiai és csendesóceáini népek készek az elszánt és lankadatlan harcra a háború erői ellen és meg­győződésük, hogy minden jószán­dékú ember összefogáséval el lehet hárítani a fenyegető szerencsétlen­séget, el lehet oszlatni a háború sötét fellegeit, hogy az egyetemes barátság és tartós béke hajnala de­rítse fel az emberiség látóhatárát.® Az értekezlet megválasztotta az ázsiai-csendesóceáni országok ösz<­szekötő békebizottságának elnöksé. gét. Az értekezleten dr. Szajfudin Kicslu, az indiai küldöttség vezető­je mondotta a záróbeszédet. A francia nép a baktérium- és atomfegyverek ellen Október 10-én Párizsban értekez­letet tartottak a baktériumfegyve­rek használatának kérdéséről a ko­reai és kínai nép ellen. Frederic Jolliot Curie, a Béke Világtanács elnöke nyitotta meg az ülést és hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok, amelynek csa­patai Koreában baktériumháborút folytatnak, az egyetlen kapitalista nagyhatalom, amely mindeddig kate­górikusan elutasítja, hogy csatla­kozzék a baktérium- és vegyi fegy­verek alkalmazásának eltiltásáról szóló genfi jegyzőkönyvhöz. Minden­kinek tudatosítania kell e tények reális voltát, — jelentette ki Jolliot Curie — és ha mindazt, aimi Koreá­ban és Kínában történt, nem állítja meg a közvélemény hatalmas tilta­kozó mozgalma, akkor mindegyi­künk kockáztatja azt, hogy holnap a pusztítás e borzalmas eszközeinek' áldozatávé válik. Az értekezlet résztvevői nagy fi­gyelemmel hallgatták a Demoikra­tikus Jogászok Nemzetközi Egyesü­lése egyik bizottsági tagjának be­számolóját, aki résztvett a koreai gaztettek kivizsgálásában, valamint Jaques Jacquier ügyvéd és Malter tanár beszámolóját, akik tagjai vol­tak a koreai és kínai baktlériuimhá­ború kivizsgálására alakult nemzeti tudományos bizottságnak. Tény az, — mondotta Malter ta­nár, — hogy az USA fegyveres erői alkalmazzák a baktériumháború eszközeit Koreában és Kínában és ezt ki akarják terjeszteni nagy mértékben máshová is. Végezetül Malter tanár felhívta az összes becsületes embereket, hogy még szorosabban tömörüljenek a baktérium- és más tömegpusztító fegyverek eltiltásáért folytatott kö­zös harcban. A gyűlés végén Yves Farge, a francia Békebizottság elnöke mon­dott beszédet, aki hangsúlyozta, hogy az amerikai kormány megaka­dályozza a koreai hadifoglyok ki­cserélését, mert fél, hogy a hadi« foglyok további tényeket leplezné, nek le arról, hogy az USA katona­sága baktérüranfegyvereket alkal­maz. ' Ujabb egyezmény a nyugati hatalmak és Tito között A nyugati hírügynökségek jelen­tései szerint, Belgrádban hétfőn hi­vatalos jelentést hoztak nyilvános­ságra a titóéknak szánt háromha­talmi »támogatásról«. A jugoszlťv kormány — mint a »AFP« közli, — az amerikai, angol és francia kormánnyal megállapo­dott egy 99 millió dolláros egyéves »támogatás« részleteiben. A három hatalomnak a francia hírügynökség szerint, az a törekvése, hogy »egyensúlyba hozzák« Titó-Jugo­szlávia tönkretett gazdasági életét. Amint az egyezményből kitűnik, a Tltó-kormány a 99 millió dollárt csak azokra a beruházásokra for. dithatja, amelyeket a nyugati im­perialisták szabnak meg. Az »AFP« kommentárt is füz a hétfőn nyilvánosságra került egyez­ményhez. Eszerint a három nyugati hatalom a 99 milliós dollárkölcsön­nel újból ki akarta hangsúlyozni, hogy Jugoszlávia milyen fontos a nyugat védelmében. Ilyenképpen — hangsúlyozza az »AFP« kommentár­ja, — »az amerikai-angol-francia hármas segély egy láncszeme annak a katonai segélynyújtásnak, ame­lyet Jugoszlávia 1951 óta kap az Egyesült Államoktól.« A brit konzervatív párt évzáró kongresszusa Scarborough angol városban októ­ber 9—11-én 4000 küldött részvéte­lével tartották a brit konzervatív párt évzáró kongresszusát. A helyi pártszervezetek több, mint 180 ha tározatot nyújtottak be a kon. gresszus elé, amelyekből azonban a pártvezetöség csak nagyon keveset terjesztett megvitatás alá. A » védelmi és külpolitikai* kér déselkröl szóló vitában a felszólalók többsége, élükön Eden külügymi niszterrel, igyekeztek mentegetni azt a tényt, hogy Nagy-Britannia egyre inkább függő viszonyba kerül az amerikai fegyverkezési politiká­tól. Azonban felszólalt néhány olyan küldött is, akik azt követelték, hogy USA Nagy Britanniával »egyenran gú partnerként« bánjék. John Tillny képviselő például azt mondotta, hogy »az USA-val való brit szövet ségnek nagyon rossz szolgálatot tesznek az amerikai nagyiparosok, akik előnyt igyekeznek húzni az Iránban lévő brit nehézségekből és meghiúsítják a vámok emelésével az USA-ba való brit kivitelt, amellett azonban kitartanak amellett, hogy megfizessük adósságainkat.« Butler pénzügyminiszter, a Nagy. Britannia gazdasági helyzetéről szó­ló vitában beismerte, hogy a fegy­verkezés aláássa az ország gazdasá­gát, ennek ellenére azonban amel­lett foglalt állást, hogy a fegyver­kezést folytassák, még pedig a dol­gozók kárára — »akiktöl — amint mondotta — még nagyobb áldozato. kat fognak követelni, mert a jövő év még kegyetlenebb lesz, mint az 1952-es esztendő.* East küldött rámutatott Nagy­Britannia. mint kereskedelmi nagy­hatalom tekintélyének hanyatlásá­ra. Az USA.ra utalva kijelentette, hogy »a vámtarifákról és kereske­delemről szóló általános genfi egyez­mény által támadást intéznek az ellen, amire a brit gazdaságnak nélkülözhetetlen szüksége van*.

Next

/
Thumbnails
Contents