Uj Szó, 1952. október (5. évfolyam, 233-259.szám)

1952-10-15 / 245. szám, szerda

1952 október 15 UISZ0 A Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja XIX. kongresszusa Jogokat a pártpolitika gyakorlati kérdéseinek megvitatásában való részvételre korlátozza. Ezért java­soljuk a szervezeti szabályzatban a párttagok jogairól szóló paragrafus alábbi fogalmazását: • »A párttag joga, hogy: a) résztvegyen a taggyűléseken vagy a pártsajtóban a párt politi. kai kérdéseinek szabad és tárgyila­gos megvitatásában; b) a taggyűléseken bármely párt­funkciionáriust» megbíráljon; c) résztvegyen a pártszervek megválasztásában, mint választó és választható; d) személyes részvételt követel­jen mindazokban az esetekben, amikor az ő tevékenységéről vagy magatartásáról hoznak döntést; e) bármilyen' kérdéssel és bead­vánnyal forduljon a párt bármely szervéhez, egészen a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bi­zottság áig.« A tagjelöltekről Kitérek a szervezeti szabályzat tagjelöltekről szóló fejezetének ki­egészítéseire. A szervezeti szabályzat értelmé­ben mindenkinek, aki a pártba be kíván lépni, le kell töltenie a tag­jelöltségi időt. Ez abból a célból szükséges, hogy a tagjelölt megis­merkedjék a párt programmjával, szervezeti szabályzatával és takti­kájával és hogy a pártszervezet meggyőződhessen a tagjelölt sze­mélyi tulajdonságairól. Ezeket a követelményeket sok pártszervezet nem kielégítően tel­jesíti, nem segíti eléggé a tagjelöl­tek felkészülését a pártba való be­lépésre és nem vizsgálja meg sze­mélyi tulajdonságaikat. Ezért a. tagjelöltség ideje gyakran üres formasággá válik és a tagjelöltek jelentékeny részénél több évig el­húzódik. Egyes pártszervezeteknél meg­feledkeznek a tagjelöltekről. " Nem vonják be őket tevékeny részvételre a társadalmi-politikai életbe, ma­gukra hagyják a tagjelölteket, a gyakorlatban elhárítják magukról a felelősséget nevelésükért. Azok között a tagjelöltek között, akiknek tagjelöltségi ideje elhúzó­dik, nem kevés olran elvtárs akad, aki jól dolgozik aürüzemekben, kol­hozokban és intézményeknél, részt­vesz a társadalmi életben, a párt­történeti tanulókörökben és emeli eszmei színvonalát. Azonban — mi­vel a pártszervezetek nem fordíta­nak figyelmet ezekre az elvtársak, ra — hosszú időn át tagjelöltek maradnak. Sok példa van arra is, amikor a pártszervezetek meggyőződnek cr­ról, hogy a tagjelölt személyi tu­lajdonságai alapján nem vehető fel párttagnak, még sem döntenek kér­déséről. A párt nem nyugodhat bele ezek­be a hiányosságokba. Meg kell ja­vítani a pártszervezeteknek a tag­jelöltek körében végzett munkáját és fokozni kell maguknak a tagje­lölteknek felelősségét a tagjelöltsé gi idejükért, hogy a tagjelöltség ideje valóban a pártnevelés és meg edzés iskolája legyen a párt soraiba belépők számára. Ezzel kapcsolatban a szervezeti szabályzatnak a »Tagj élőitekről szóló fejezetébe fel kell venni, hogy a pártszervezet köteles segítséget nyújtani a tagjelölteknek ahhoz, hogy felkészüljenek a pártba való belépésre. 'A tagjelöltség idejének leteltével a pártszervezet köteles taggyűlésen foglalkozni a tagjelölt felvételének kérdésével. Ha a tag­jelölt a pártszervezet által elfogad­hatónak eismert okból nem felelt meg kellőképpen a követelmények­nek, akkor az alapszervezet legfel­jebb egy évre meghosszabbíthatja jelöltségi idejét. Olyan esetekben viszont, amikor a jelöltségi idő alatt kitűnt, hogy a tagjelölt személyi tulajdonságainá" fogva nem méltó a párttagságra, a pártszervezet ha­tározatot hoz a tagjelöltek közül való kizárására. Ez a kiegészítés előmozdítja majd a tagjelöltek körében végzett mun­ka meg j avulását. A párt legfelsőbb szervei Áttérek a párt legfelsőbb szervei­nek kérdéseire. A párt kongresszusai és a párt Központi Bizottsága plénumai összehívásának időszakairól A párt kongresszusai és a párt Központi Bizottsága plénumai ősz­szehívásának következő időszakait célszerű megállapítani: A párt rendes kongresszusát négy évenként legalább egyszer, a párt Központi Bizottságának plénumát pedig hat hónaponként legalább egyszer hívják össze. * Az össz-szövetségi pártkonferenciákról A szervezeti szabályzat javasolt tervezetében nincsenek rendelkezé­sek az össz-szövetségi pártkonferen­ciákról. A jelenlegi viszonyok között nincs szükség az össz-szövetségi pártkon­ferenciák összehívására, mert a párt politikájának időszerű kérdé­seit meg lehet vitatni a párt kon­gresszusain és a Központi Bizottság plénumain. A Politikai Irodának a párt Központi Bizottsága Elnök­ségévé való átalakításáról A módosított szervezeti szabály zat tervezete javasolja, hogy a Po­litikai Irodát a párt Központi Bi­zottsága Elnökségévé alakítsák át., amelyet a Központi Bizottságnak a plénumok közötti munkája irányí­tására szerveznek meg. Ez az átalakítás célszerű, mert az »Elnökség« elnevezés jobban megfelel azoknak a funkcióknak, amelyeket a Politikai Iroda jelenleg ténylegesen betölt. Mint a gyakorlat bebizonyította a Központi Bizottság folyó szervező munkáját célszerű egy szervben, a Titkárságban összpontosítani és ez zel kapcsolatban a továbbiakban megszüntetni a Központi Bizottság Szervező Irodáját. A Pártellenőrző Bizottságnak a párt Központi Bizottsága mellett működő Pártellenőrző Bizottsággá való átszervezéséről A XVHI. kongresszuson elföga dott szervezeti szabályzat a Pártel­lenőrzö Bizottságra az alábbi fel adatokat bízta: Ellenőrizze, miként hajtják végre a pártszervezetek és a szovjet-, va­lamint a gazdasági szervek, a párt és az £5zK(b)P Központi Bizottsága határozatait, ellenőrizze a helyi pártszervezetek munkáját, vonja felelősségre azokat, akik bűnösek a párt prograimmjámak, szervezeti szabályzatának és a pártfegyelem­nek megsértésében. A párthatározatok végrehajtásá­nak ellenőrzése és a helyi pártszer­vezetek munkájának ellenőrzése a Központi Bizottságban összpontosul, mert ez az ellenőrzés elválasztha­tatlan és rendkívül fontos részét alkotja a pártvezetésnek Fokozni kell a pártellenörzés szerveine] szerepét a pártfegyelem megsz és azon esetek elleni harcban, kor a kommunisták nem kielégítőé; teljesítik kötelességeiket. Ezért cél­szerű, hogy a Pártellenörző Bizott­ságot a párt Központi Bizottsága mellett működő Pártellenörző B1 zottsággá szervezzük át. A köztár­saságokban* határterületeken és területeken meg kell még alakítani a Pártellenörző Bizottság helyi pártszervektől független meghatal­mazottainak intézményét. A Pártellenőrző Bizottságra kell bízni: ellenőrizze, hogyan tartják meg a párt tagjai és tagjelöltjei a pártfegyelmet, vonja felelősségre azokat a kommunistákat, akik megszegik a párt programmját és szervezeti szabályzatát, a párt és állami fegyelmet, valamint azokat, akik vétenek a párterkölcs ellen (félrevezetik a pártot, nem becsüle­tesek, vagy nem őszinték a párttal szemben, rágalmazók, bürokraták, magánéletükben laza erkölcsüek, stb. AÜzt is javasoljuk, hogy a Párt­ellenörző Bizottságra bízzák azok nak a fellebbezéseknek a megvizs­gálását, amelyeket a helyi pártszer­veknek a pártból való kizárásokról és a pártbüntetésekről szóló hatá­rozatai ellen benyújtottak. A helyi pártszervezetek feladatainak pontosabb meghatározásáról Elvtársak! A XVHI. kongresszus óta eltelt időszakot a helyi párt­szervezetek további megerősödése, egész tevékenységük megjavulása jellemzi. A kommunista társadalom építé­se új feladatainak sikeres megoldá­sa elszakíthatatlan kapcsolatban van az egész szervező-, párt- és poli­tikai munka továbhi emelésével, a párttagok eszmei edzetts égének és elméleti felfegyverzettségének foko. zásával ós a dolgozóknak a magas­rendű kommunista öntudatosság szellemében való nevelésével. Figyelembe véve a helyi párt­szervezetekkél szemben támasztott növekvő követelményeket és szem előtt tartva azt, hogy feladataikat és funkcióikat a jelenlegi szervezeti szabályzat — mint ezt a tapaszta­lat megmutatta — nem tükrözte vissza teljes mértékben a szervezeti szabályzat megfelelő cikkelyeit a szükséges pótlásokkal kell kiegészí­teni. Mindenekelőtt le kell rögzíteni, hogy a szövetséges köztársaság kommunista pártjainak központi bizottsága a határterületi, a terű leti, a járási, a városi és a kerületi pártbizottságok biztosítják a párt utasításainak maradéktalan végre­hajtását és irányítják a helyi szov­jet, valamint társadalmi szerveze­tek tevékenységét az ezeken belül működő pártcsoportokon keresztül. A párthatározatok és irányelvek valóraváltájsa volt és marad a párt szervezetek elsőrendű kötelessége, tevékenységük alapja. Szükséges, hogy a párt szervezeti szabályzata kifejezze ezeket a feladatokat. A továbbiakban a szervezeti sza­bályzatnak tükröznie kell a párt­szervezetek feladatait a pártszerü bírálat és önbírálat fejlesztésében és azzal kapcsolatban, hogy a kom­munistákat a párt- és az állam munkájának hiányosságaival szem­beni emgesztelhetetlenség szellemé­ben nevelje. A párt minden kommunista kö­telességévé teszi az önbírálat és az alulról jövő bírálat fejlesztését, a munkában észlelt hiányosságok fél­tárását és a hibák kiküszöbölésére irányuló törekvést. Ez még maga­sabb követelményeket támaszt a pártszervezetekkel szemben. Mint általában semilyen dologban, úgy a bírálat fejlesztésében sincs helye az ösztönösségnek. A pártszervezetek kötelesek élére állni a kommunisták növekvő aktivitásának, úgy nevelni a párttagokat, hogy engesztelhetet­lenül harcoljanak a hiányosságok kiküszöböléséért és így minden párt-, állami, gazdasági és társa­dalmi szervezetünk munkájának álltalános javulását érjék el. A feladatok leszögezése a szerve­zeti szabályzatban azért szükséges, hogy végetvessünk a bírálat és ön. I bírálat lebecsülésének, amelyek a párton belüli demokrácia fejleszté. sének a pártszervezetek és a töme­gek közötti kapcsolat megszilárdí­tásának legfontosabb eszközei. Nagy jelentősége van a pártszer­vezetek életében a dolgozók kom­munista nevelésével és a párttagok marxi-leninä képzésével kapcsolatos munkának. A pártszervezetek feladata, hogy biztosítsák az egész ideológiai mun. ka határozott fellendítését, rend­szeresen fokozzák és tökéletesítsék a párt- és államapparátus minden láncszemében a káderek eszmei­politikai képzését. Ez annál eJen. gedhetetlenebb, mivel sok pártszer­vezetben lebecsülik az ideológiai munkát és még mindig nem szer­vezték meg kielégítően a marxiz­mus-leninizmus propagandáját. Elengedhetetlenül szükséges, hogy gyorsabban végetvessünk az ideoló. giai munka lebecsülésének. Be kell iktatnunk a szervezeti szabályzatba: a helyi pártszervezetek feladata. hogy irányítsák a marxizmus-leni­nizmus tanulmányozását a pártta­gok és a tagjelöltek körében és el lenörizzék hogyan sajátítják el a párttagok és a tagjelöltek a mar xizmus-leninizmus alapismereteit, szervezzék a dolgozók kommunista nevelésével kapcsolatos munkát. A szervezeti szabályzatban java­soljuk továbbá előírni, hogy a terü­leti, határterületi pártbizottságok­ban, a szövetségi köztársaságok kommunista pártjának központi bizottságában titkárságok létesül­jenek. A gyakorlat azt mutatja, hogy titkárságokat célszerű alakíta­ni a folyó kérdések hatékonyabb megvizsgálása és a végrehajtás el­lenőrzésének jobb megszervezése érdekében. Annak megakadályozá­sára, hogy a pártbizottságok irodá­ját felcseréljék a titkárságokkal, háromra kell csökkenteni a titká­rok számát és kötelezni kell a tit­káriságokat arra, hogy hozott hatá­rozataikról jelentést tegyenek a területi, határterületi pártbizottság, valamint a szövetségi köztársaság kommunista pártja központi bizott­sága irodájának. Javasoljuk ezenkívül beiktatni a szervezeti szabályzatba, hogy a te­rületi, határterületi pártbizottság ós a szövetségi köztársaság kom­munista pártja központi bizottsága rendszeresen tájékoztassa munká­járól a párt Központi Bizottságát és meghatározott idöközönikint je­lentést küldjön tevékenységéről a Központi Bizottságnak. Ez abból a célból szükséges, hogy- idejekorán ki javítsuk a helyi pártszervezetek munkájában mutatkozó hiányossá­gokat és hogy biztosítsuk munká­jukban a pozitív tapasztalatok fi. gyelembe vételét. A helyi pártbizottságok plénumai összehívásának időszakairól «•»« Javasoljuk előírná a helyi párt. bizottságok plénuma összehívásának következő határidőit: A szövetségi köztársaságok fecwn munisba pártja központi bizottsáj­gának, a határterületi pártbizott­ságnak, a területi pártbizottságnak plénumát kéthavonkint legalább egyszer hívják össze: d körzeti pártbizottság plénumát legalább másfélhiavonkint egyszer hívják össze: a városi, kerületi pártbizottság plénumát havonikint legalább egy szer hívják össze. A plénumok összehívására vonat, kozó fenti határidők meghatározá­sát az tette szükségessé, hogy kö­zelebb vigyük a helyi páirtszervek vezetőségét a pártszervezetek éle'' ­hez. Ez fokozza a pártbizottsági ta­gok szerepét és aktivitását a pá. t szervezetek előtt álló feladatok megoldásában, elősegíti a párton belüli demokrácia továbbfejleszté. sét, az alulról jövő bírálat és az ön­bírálat kifejlesztését és a pártirány­elvek, valiaimint a helyi párthatáro­zatok teljesítése fölötti ellenőrzés fokozását. + Ezek azok — a kommunista párt szervezeti szabályzatával kapcsola­tos — alapvető módosítások és ki­egészítések, amelyeket a Központi Bizottság a mostani kongresszus elé terjeszt megvitatás céljából. A módosított szervezeti szabály zat tervezetét széles körben megvi­tatták a párt alapszervezeteiben, a szövetségi köztársaságok kommu nista pártjának értekezletein, kon­gresszusain. A módosított szervezeti szabály­zat tervezetének megvitatása amely a legteljesebb, szabad kritika jegyében folyt le — mindenütt a | párttagság óriási aktivitásáról ta­núskodik. A módosított szervezeti szabályzat tervezetét minden kom­munista, minden pártszervezet meg­elégedéssel és egyöntetűen jóvá­hagyja. A szervezeti szabályzat széleskörű megvitatása és az ezzel kapcsolat­ban elhangzott észrevételek arról beszélnek, hogy minden kommunista szívén viseli a párt további erősí­tését és harckészségének fokozását. A Központi Bizottság által java­solt módosítások és kiegészítések felvétele a párt szervezeti szabály­zatába, elősegíti majd a szervező munka fokozódását minden párt­szervezetben és magában az egész pártban. Elvtársak! Kommunista pártunk a harcol- és győzelmek dicső útját járta meg. P írtunk vezetésével a Szovjetunió népei felépítették a szocialista társadalmat és világtör­ténelmi győzelmeikkel az egész vi­lágnak megmutatják a szocialista gazdasági rendszer előnyeit a kapi­talista gazdasági rendszerrel szem­ben. Ezzel óriási befolyásit gyako­rolnak a béke, demokrácia és szo­cializmus táborának erősödésére, s az összes békeszerető népek tömö­rülésére az új háborús gyújtogatók ellen. Pártunk a haza maradéktalan szolgálatával kivívta a szovjetnép határtalan bizalmát, szeretetét és odaadását. Pártunk ereje a dolgo­zók széles tömegeivel való elszakít­hatatlan kapcsolatában rejlik. A párt ebből az éltető forrásból merít energiát az újább győzelmekhez. A pártnak a tömegekkel való mély kapcsolata és a párt politikája és vezetése iránti határtalan, bizalom országunk munkásainak, paraszt­jainak és értelmiségének egyre nö­vekvő politikai és munkaaktivátásá­ban jut kifejezésre. A szovjet emberek óriási ener­giával valósítják meg az ipar, a szocialista mezőgazdaság, s a szov­jet társadalom tudománya és kul­túrája további fejlesztésének nagy­szabású terveit. Hatalmas orszá­gunkban mindenütt gigantikus épí­tőmunka folyik, új üzemek ós gyá­rak, óriási vülamöserőmüvek épül­nek, újabb csatornákat áisnak és öntözőrendszereket létesítenek. Egy­re szélesebb lendülettel folyik a ter­mészetátalakító munka. Szocialista államunk becsülettel kiállt minden megpróbáltatást és még szilárdabbá és hatalmasabbá vált. Még jobban megerősödött a szovjet társadalom erkölcsi-politikai egysége és a Szovjetunió népeinek barátsága. A kommunista párt mozgósítja erőit, s a munkások, parasztok és értelmiségiek milliós tömegeit a gazdasági és kulturális építés még hatalmasabb terveinek megvalósítá­sára serkenti. A kommunista párt XIX. kon­gresszusa, — miután meghallgatta és megvitatta Malenkov elvtársnak, az SzK(b)P Központi Bizottsága titkárának az SzK(b)P Központi Bizottsága munkájáról szóló leszá­moló jelentését — egyhangúlag jó­váhagyta a párt Központi Bízott ságának politikai vonalát és gya­korlati munkáját. Pártunk XIX. kongresszusa a pártot és a szovjet népet a kommu­nista társadalom építésének nagy­szerű munkaprogr amim jávai vért­á fel. A pártkongresszus által kitű­zött feladatok széles . távlatokat nyitnak meg a gazdasági és a kul­túra újabb hatalmas fellendülése, a szovjetnép anyagi jó'étének jelen­tős növekedése előtt. Ezeknek a fel­adatoknak a végrehajtása nagy lé­pés országunknak a szocializmus­ból a kommunizmusba való fokoza­tos átmenete útján. A kitűzött feladatok sikeres meg­oldása sok erőt és energiát követel. Sztálin elvtárs azt tanítja, hogy a győzelem nem magától jön el, hogy azt szívós harcban kell kivívni, le­győzve az utunkon tornyosuló aka­dályokat és nehézségeket. A párt még jobban tömöríti sorait, még magasabbra emeli a párttag rímet és jelentőségét, valamennyi kom­munista, minden egyes pártszerve­zet szerepét és felelősségét a párt ügyéért, a kommunizmus ügyéért vívott harcban. V

Next

/
Thumbnails
Contents