Uj Szó, 1952. október (5. évfolyam, 233-259.szám)

1952-10-15 / 245. szám, szerda

Világ proletárjai egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1952 október 15, szerda 2 Kčs c/l mai izámban: A Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja XIX. kongresszusa (1—4. old.) A pekingi konferencia felhívása • világ népeihez (5. old.) A külügyminisztériumnak az USA nagykövetségéhez intézett tiltakozó jegyzéke (6. old.) / Kombájnital aratják a rizst az Ifjúsági Faluban (7. old.) Fiatal íróink munkaközösségéről (8. old.) V. évfolyam, 245. szám I. Módosítások az SzK(b)P Szervezeti Szabályzatában ÍV. S ä . Hruscsev elvtársnak, az SzK(h)P Központi Bizottsága titkárának beszámolója Moszkva, október 13. Elvtársak! A szovjetnép a kommunista párt vezetésével a Nagy Honvédő Hábo. rúban vívott hősi harcával megvé­delmezte nagy szocialista vívmá­nyait és világtörténelmi jelentőségű győzelmet aratott. Hazánk dolgozói a háború utáni években önfeláldozó, alkotó munkájukkal biztosították a •békés gazdasági építés negyedik öt­éves tervének sikeres teljesítését és hatalmas eredményeket értek el a gazdaság, a tudomány és a kultilra minden területén. A gazdaság fejlő­désével együtt szüntelenül növek szik a néptömegek anyagi jóléte és emelkedik kulturális színvonaluk. A győzelmek és az eredmények a kommunista párt helyes politikájá nak, a lenini-sztálini Központi Bi­zottság és szeretett vezérünk és ta­nítónk, Sztálin elvtárs bölcs vezeté Sének eredményei voltak. (Hosszan tartó, viharos taps.) Országunk annak következtében aratta sikereit, hogy a párt fárad hatatlan nagy szervező munkát vég zett a tömegek között, hogy mindaz megvalósuljon, amit Sztálin zseniáli­san felvázolt. A kommunista párt szervező munkája a háború kemény éveiben egyesítette és a közös cél ra, az ellenség szétzúzására, a há. ború utáni időben pedig a népgaz­daság gyors helyreállítására és továbbfejlesztésére, a kommunista építés terveinek sikeres teljesítésére irányította a szovjet emberek vala­mennyi erőfeszítését. A szovjet emberek számára a marxizmus-leninizmus nagy eszméi ragyogják be a kommunizmushoz vezető utat. Pártunk ereje abban rejlik, hogy fel van vértezve a tár­sadalmi fejlődés törvényeinek isme. retével és tevékenységébein a mar. xizmus-leninizmus forradalmi elmé­lete vezérli. Sztálin elvtársnak »a Szovjetunió Nagy Honvédő Háborújáról* című müvét alkotó megnyilatkozásai, Sztálin elvtársnak »Marxizmus és nyelvtudomány. A nyelvtudomány néhány kérdéséhez^ című müve s a Központi Bizottságnak ideológiai kérdésekben hozott határozatai óriási jelentőségűek az országunk­ban folyó eszmei-nevelő munka szempontjából. Sztálin elvtársnak »A szocializ­mus gazdasági problémái a Szov. jetunióban« című müve újabb felbe­csülhetetlen kincse a marxizmus­leninizmus elméletének. Sztálin elv­társ — a marx-lenini tudomány al­kotó továbbfejlesztésével — a mai kapitalizmus és a szocializmus gaz­dasági törvényeinek jellegéről, a szocializmusból a kommunizmusba való átmenet előkészítésének félté teleiről szóló tanítással vértezi fel a pártot és a szovjet népet. Sztálin elvtárs gazdasági kérdé­sekkel foglalkozó és egyéb müvei óriási jelentőségűek a kommunista társadalom építésével kapcsolatos feladatok megoldása, valamint a párttagoknak és az összes dolgozó nak a leninizmus halhatatlan eszméi szellemében való nevelése szempont jából. Most, amikor űjűlt erővel bonta kőzik ki a szovjetnép harca a kom­munista társadalom építése nagy programmjának megvalósításáért, egyre jobban növekszik a kommu­nista párt irányító ós szervező sze repe, a párt szervező és eszmei­nevelő munkájának jelentősége. Sztálin elvtárs azt tanítja, hogy ha meg van adva a helyes vonal, ha meg van adva a kérdés helyes el­döntése, a dolog sikere a szervezeti munkától függ, a pártvonal megva­lósításáért folytatott harc megszer­vezésétől. Az előttünk álló feladatok még magasabb követelményeket támasz­tanak a pártszervezetekkel, vala­mennyi kommunistával szemben és ezeket figyelembe kell vennünk a pártmunka és a pártépítés gyakor­latában. Pártunk állandóan tökéletesíti munkamódszereit s a helyzettől s az újabb feladatoktól függően váltóz­tatja a pártépítés formáit. A XVm. kongresszus óta a párt újabb pártépítési tapasztalatokkal gazdagodott, amelyeknek vissza kell tü'kröződniök a párt szervezeti sza­bályzatában. Egyben azt a körül ményt is figyelembe kell venni, hogy a múlt kongresszuson elfogadott szervezeti szabályzat egyes pontjai elavultak. Ezzel kapcsolatban ki kell egészíteni és módosítani kell a párt szervezeti szabályzatát. A párt új elnevezéséről és a párt legfőbb feladatainak meghatározásáról A Központi Bizottság szerint megérett annak szükségszerűsége, hogy pártunk elnevezését pontosab ban határozzuk meg. Javasolja, hogy a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártját a jövőben a »Szovjetunió Kommunista Pártjá­nak« nevezzük. A párt elnevezésének pontosabb meghatározása az alábbi megfonto­lások alapján célszerű: Először, a »Szovjetunió Kommu­nista Pártja« pontosabb elnevezés. Ha így nevezzük azt a pártot, amely uralkodó párt országunkban, ez job ban összhangban áll majd a Szov­jetunió állami szerveinek elnevezé­sével. Másodszor, ma mér nem szüksé­ges megtartani a párt kettős ne­vét — a kommunistát és bolsevikot, — mivel a »kcnmmunista« és »bolse­vdk« szavak ugyanazt a tartalmat fejezik ki. Pártunk történetében óriási elvi jelentősége volt a volt elnevezésé­hez fűzött »bolsevik« szónak. A forradalom előtti években, amikor a pártot » Orosz Szociáldemokrata Munkáspártnaks nevezték, a »bol­sevik« kiegészítés az újtípusú párt hoz, a leninisták pártjához való tar­tozásra mutatott, ahhoz a párthoz való tartozásra, amely kérlelhetetlen harcot vívott a memsevikek és a proletariátussal szemben ellenséges más pártok és csoportok ellen, a szocialista forradalom és a proletár, diktatúra győzelméért. A Nagy Októberi Szocialista For­radalom után, amikor a VII. kon­gresszuson pártunk új elnevezését, a »kommunista« elnevezést • kapta, megtartottuk a »bolsevik« kiegé­szítést, mert az nemcsak országunk politikai életében nyert polgárjogot, hanem külföldön is. így alakult ki a párt kettős el­nevezése — a kommunista és bolre. vik. Lényegében a »kommundsta« és a »bolsevik« szavak, mint már mon dottam, egy és ugyanazt a tartal mat fejezik ki. És noha elvtársak, mi mindnyájan megszoktuk, hogy a kommunistákat bolsevikoknak ne­vezzük, ma már nincs szükség arra, hogy megtartsuk a kettős elneve­zést a párt elnevezésében, a pár' szervezeti szabályzatában. Továbbá javasoljuk, hogy az első cikkely röviden határozza meg a Szovjetunió Kommunista Pártját és legfőbb feladatait a kővetkező szer. kesztésben: »A Szovjetunió Kommunista Párt­ja a munkásosztály, a dolgozó pa rasztság és a dolgozó értelmiség tagjaiból szervezett, egy nézetet valló kommunisták önkéntes, harci szövetsége. A Szovjetunió Kommunista Párt­ja megteremtette a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségét és az 1917-es Októberi Forradalom eredményeképpen megdöntötte a kapitalisták és a földesurak hatal­mát, megszervezte a protetáriátus diktatúráját, felszámolta a kapita­lizmust, megszüntette az embernek ember által való kizsákmányolását s biztosította a szocialista társada­lom felépítését. A Szovjetunió Kommunista Párt­jártak ma legfőbb feladata, hogy a szocializmusból a kommunizmusba való fokozatos átmenet útján fel­építse a kommunista társadalmat, szüntelenül emelje a társadalom anyagi és kulturális színvonalát, az internacionalizmus és az egész világ dolgozóival való baráti kapcsolatok megteremtésének szellemében nevel, je a társadalom tagjait, állandóan erősítse a szovjethaza aktív védel mét ellenségeinek agresszív cseleke­deteivel szemben«. A szervezeti szabályzat első cik­kelye a lehető legtömörebben, de tartalmilag mélyen tükrözi a pár­tunk által megtett új, hatalmas eredményeit, meghatározta legfőbb feladatait a jövőben. Pártunk több, mint fél évszázada a forradalmi mozgalom élén halad, állandóan szilárdítja sorait. A pár'. amelyet a cél világossága, az aka­rat és a cselekvés egysége egyesít, ma — inkább, mint bármikor eddig — az egynézetet valló kommunisták egységes harci szövetsége, amit a szervezeti szabályzat javasolt ter­vezete le is szögez. A párt vezetése alatt valósult meg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom, amely megdöntötte or szagunkban a kapitalisták és föl desurak hatalmát, a párt vezetése alatt alakult ki és erősödött meg a munkásosztály és a parasztság szö­vetsége. A kommunista párt terem, tette meg a világon először a mun­kások és parasztok szocialista álla­mát és építette fel a szocialista tár­sadalmat. Ezek a világtörténelmi jelentőségű vívmányok kifejezésre jutnak a szervezeti szabályzat ter­vezetének első cikkelyében. A kommunista párt egész tevé­kenysége a nagy célt szolgálja, azt, hogy országunkban felépítsük a kommunizmust, a szocializmus gaz­daságából más. magasabbrendü gaz­ôaságba, a kommunizmus gazdasá­gába való gyökeres átmenet szüksé. ges előfeltételednek megteremtése útján. A kommunista társadalom felépítése a Szovjetunió népeinek gyakorlati feladatává vált. Azok a feladatok, amelyeket a kommunista párt tüz ki, a szovjet embereket harcra lelkesítik az ötödik ötéves terv túlteljesítéséért, új győzelme­kért a kommunizmus építésében. A kommunista párt óriási jelen­tőséget tulajdonít a párttagság kér­désének, amely a pártépítés alap­kérdése. Lenin és Sztálin, a párt vezérei, mindig kivételes gondot for. dítottak a párt sorainak tisztasá­gára, a párt tagjának megtisztelő címére és jelentőségére, a párt so­rainak szervezettségére és tömör ségére. A párt ereje — valamennyi kommunista magasfokú öntudata és minden egyes kommunista fele­lősségérzete a párt eszméinek és határozatainak valóraváltásáért. Hogy a kommunista párt tagjá nak megtisztelő címét és jelentősé­gét még magasabbra emeljük, java­soljuk, hógy a szervezeti szabályzat tervezetének azt a cikkelyét, amely megszabja, hogy ki lehet a párt tagja, új megfogalmazásban szer. kesszük meg: „A Szovjetunió Kommunista Párjtának tagja lehet minden dol­gozó, más munkáját ki nem zsák­mányoló szovjet állampolgár, aki elismeri a párt programmját és szervezeti szabályzatát, tevékenyen résztvesz annak megvalósításában, dolgozik a párt valamelyik szerve­zetében és végrehajtja a párt min­den határozatát. Ki lehet a párt tagja? A párttag fizeti a megállapított tagsági járulékot." Országunkban, a szocializmus győzelmének eredményeképpen fel számoltuk a kizsákmányoló osztá­lyokat, megszűnt embernek ember által való kizsákmányolása. A szov­jet társadalom baráti osztályokból áll. Megszilárdult a szovjet nép er­kölcsi-politikai egysége. Az az utalás a szervezeti sza bályzatban, hogy a párt tagja lehet minden dolgozó, más munkáját ki nem zsákmányoló szovjet állampol gár — megerősíti a párt elért vív­mányait és visszatükrözi azt a helyzetet, hogy a kommunista párt a munkásosztály, a dolgozó paraszt­ság és a dolgozó értelmiség tagjai­ból áll. Azok az új feladatok, amelyek a párt előtt állnak, a komunista tár­sadalom felépítésével kapcsolatban, megkövetelik a párttagok fokozott felelősségét a párt ügyéért. Éppen ezért a párttagságról! szóló javasolt cikkely rámutat, hogy a párt tagja az lehet, aki nemcsak elismeri a párt programmját és szervezeti sza­bályzatát, hanem tevékenyen is részt vesz annak megvalósításában és végrehajtja a párt minden ha­I tározatát. A párttagok kötelességeiről Hogy még magasabbra emeljük a párttagok élenjáró szerepét a kommunizmus építésében, kimerí­tőbben kell meghatároznunk a párt­tagok kötelességeit a szervezeti szabályzatban és újabb pontokkal kell kiegészíteni a szervezeti sza bályzat megfelelő cikkelyét. Mindenekelőtt javasoljuk beik tatni, hogy a párttag köteles min­den eszközzel őrködni a párt egy­ségén, amely a párt erejének és hatalmának legfontosabb feltétele­A párt egységén való őrködés a kommunista legelső kötelessége. Ezért teljesen helyes lesz, ha a párttagok kötelességeinek felsoro­lása ezzel az' alapvető kötelesség­gel kezdődik. Pártunk hatalmának és nagy győ­zelmeinek forrása mindig a párt so­rainak megbonthatatlan egysége és egyöntetűsége volt és lesz. Nem vé­letlen, hogy a párt ellenségei, a trockista-buharinista árulók nem egyszer kíséreltek meg szakadást előidézni a párt soraiban és akar. ták megingatni a párt sorainak egységét. Pártunk a sztálini veze­tés alatt porrázúzta a leninizmus ellenségeinek mindazokat a kísérle­teit, amelyekkel meg akarták bon­tani a párt sorainak egységét. A kommunista párt egyöntetűb­ben, tömörebben, egységesebben és hatalmasabban, mint bármikor az­előtt, szorosan egybeforrva a Köz­ponti Bizottság és zseniális vezére és tanítója, Sztálin elvtárs körül, érkezett el XIX. kongresszusához. A párt a XVIH. kongresszus óta eltelt évek alatt megnőtt és meg­acélozódott a háború nehézségei és a háború utáni idők nehézségei el­len vívott harcban. Az elmúlt idő­szakot a pártszervezetek továfibi megerősödése, a párton belüli de­mokrácia fejlődése jellemzi. A pártpolitikai munka színvona­la azonban még mindig elmarad az élet kívánalmaitól, a párt által ki­tűzött feladatoktól. A pártszerve­zetek munkájában hiányosságok és hibák mutatkoznak. Malenkov elvtársnak a Közpon­ti Bizottság munkájáról szóló be­számolója feltárta a pártszervere­tek munkájában lévő hiányosságo­kat és hibákat, a negatív, sőt né­ha egé3^|égtelen jelenségeket és megjelölt* az utat ezek kiküszöbö­lésére és leküzdésére. Minden pártszervezet, minden kommunista figyelmének közép­pontjába kell helyeznünk a pár­tunk politikáját megtestesítő párt­határozatok, valamint az állami határozatok és irányelvek teljesí­téséért folyó kitartó harcot. Min­den eszközzel fokoznunk kell min­den pártszervezet harcképességét, még jobban meg kell szilárdíta­nunk a párt és az állami fegyel­met, még jobban meg kell javíta­nunk a szervezeti munkát, fokoz­nunk kell a kommunisták aktivitá­sát a pártszervezetek életében és munkájában levő hiányosságok el­leni harcban. Elkerülhetetlenné vált annak szükségessége, hogy előírjuk a szervezeti szabályzatban, hogy a párttagok kötelesek tevékenyen harcolni a párthatározatok megva­lósításáért. Ki kell emelnünk, hogy van ná­lunk sok olyan párttag, aki formá­lisan, passzívan kezeli a párthatá­rozatok végrehajtását. Sajnos, akadnak kommunisták, aKik sza­vakban egyetértenek a párthatáro­zatokkal, a valóságban pedig sut­ba dobják őket, közömbösek a rá­juk bízott ügy iránt, kevés gondos­kodást és energiát fejtenek ki an­nak érdekében, hogy biztosítsák a kitűzött feladatok sikeres teljesíté­sét. Az ilyen funkcionáriusokat nem nyugtalanítja az, hogy a párt és a kormány határozatait a rájuk bí-

Next

/
Thumbnails
Contents