Uj Szó, 1952. október (5. évfolyam, 233-259.szám)

1952-10-14 / 244. szám, kedd

4 UJSZ0 1952 október 14 A Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja XIX. kongresszusa Demokratikus Köztársaság építé­séhez nyújtott nagy segítségért. Az irién október T-én Berlinben meg­rendezett felvonulás — mondotta — amelyen 600.000 dolgozó vett részt, és amely Svernyik elvtárs, a Szov­jetun ó Legfelső Tanácsa elnöksé­gének elnöke vezetésével szovjet kormányküldöttség is résztvett. ki­fejezte a német népnek a szovjet nép iránti háláját és a vele való ba­rátságra irányuló törekvését, vala­mint Sztálin elvtárs iránti tiszte­letét. Pártunk előtt — folytatta Wilhelm Piecjj — nagy feladatok állnak, a békéért, Németország egységéért és az amerikai imperia­listák háborús tervei elle n vívott harcban. Az amerikai imperialis­ták rá akarják erőszakolni Nyugat­Németországra a militarista keret­szerződést és be akarják vonni az agresszív atlanti egyezmény rend­szerébe. Az amerikai imperializmus európai támaszpontjává akarja vál­toztatni Nyugat-Németországot, a testvérháború véres útjára terelni a német népet. Ezzel szemben a Szovjetunió kor­mánya a három nyugati nagyhata­lomhoz intézett jegyzékeiben a né­met kérdés békés rendezésének kon­krét és elfogadható útját javasolta. Sikerült széles népmozgalmat szer­vezni, amely arra irányul, hogy megvalósítsuk a kölcsönös megér­tést a németek között. A nyugat­németországi szövetségi gyűlés el­nöksége kénytelen volt fogadni a mi népi kamaránk küldöttségét. A németek békében akarnak álni egy­séges hazájukban és nincs a föl­dön <%lyan erő. amely egy 70 milliós néptől megtagadhatná a jogot, hogy önálló nemzetként éljen. (Hosszan­tartó taps.) Megteremtettük a Német Demo­kratikus Köztársaságot, a békéért, az egységes Németországért vívott harcnak ezt a támaszpontját — mondotta Wilhelm Pieck, majd be­fejezésül éltette J. V. Sztálint, a kommunizmus nagy építőjét. (Min­denki felállt, viharos ünneplés kez­dődött.) A kongresszusi küldöttek melegen fogadták R. Arismendit, az Uru­guay-i Kommunista Párt titkárát, aki az Uruguay-i Kommunista Párt Központi Bizottsága nevében kö­szöntötte a kongresszust, s Sztálint, az egész világ dolgozóinak nagy vezérét és tanítóját. R. Arismendi elmondotta, hogy az amerikai im­perialisták lakájaiknak — a földes­uraknak, nagytőkéseknek és a nagy­kereskedőknek — segítségével az agresszív háború támaszpontjává, ágyútöltelékszállítóvá és a mono­póliumok nyersanyagszállító-függ- . vénnyévé akarták változtatni Uru­guavt. Uruguay proletariátusa és egész népe felemeli tiltakozó sza­vát e bűncselekmény ellen és kije­lenti, hogy nem lesz a Szovjetunió ellen agresszív háborút előkészítő imperialisták ágyútölteléke. R. Arismendi viharos taps köze­pette a kongresszus és J. V. Sztálin éltetésével, s az uruguay-i n én és a nagy szovjet nép barátságának'* éltetésével fejezte be felszólalását. A kongresszust ezután Paul de Groot, a Holland Kommunista Párt főtitkára üdvözölte, akit a küldöt­tek melegen fogadtak. — Engedjék meg nekem — mondotta. — hogy mélységes hálá­mat tolmácsoljam azért a győzele­mért, amelyet önök Sztálin elvtárs­nak. minden idők legnagyobb had­vezérének vezetésével a német fa­sizmus és a japán militarizmus fe­lett arattak. Meg vagyunk győződ­ve arról, hogy ezt nemcsak pártunk nevében mondhatjuk, hanem a hol­land nép többsége nevében is, ame­lyet önök megmentettek a szörnyű hitlerista leigázástól. Népünk so­hasem felejti el azt, amit a nagy és hatalmas Szovjetunió tett érte. Paul de Groot ezután átnyújtotta a kongresszus elnökségének az am­sterdami pártszervezet zászlaját. A zászlón ez a felírás olvasható: ..A holland munkások sohasem fognak harcolni a Szovjetunió ellen" (A te­remben viharos taps tört ki, min­denki felállt.) A küldöttek melegen fogadták a kongresszust üdvözlő Hilding Hag­berget. a Svéd Kommunista Párt elnökét is Az emberiség történelme során — mondotta — még sohasem fordult elő. hogy egyetlen ember oly mérhetetlenül sokat jelentett oly sokak számára, mint most Sztá­lin elvtárs. (Viharos taps.) Megra­gadom az alakalmat, hogy erről a szónoki emelvényről — amelyen ott fiigg a világ valamennyi emberének tekintete — megemlékezzem arról a mély háláról és elragadtatásról, amelyet a svéd nép érzett, amikor 1940-ben a szovjet kormány közbe­lépése eredményeként megmenekült hazájának hitleri megszállásától. A hős szovjet nép és dicső had­serege megmentette Svédországot,\ biztosította számára a békét és függetlenségét a háború egész ide­je a!»tt. A szovjet kormány követ­kezetes békepolitikája bizonyítéka annak, hogy ez nem volt véletlen. Hagberg elvtárs a kongresszus küldöttetek viharos taisa közepet­te éltette J. V. Sztálint, a kommu­nizmus nagy építőjét. A kongresszus délelőtti ülése Hilding Hagberg felszólalásával be­fejeződött. Az oklóber 11-i esti ülés Moszkva, október 12. (TASzSz) Az esti ülés V. M. Andrianov el­nökletével nyílt meg. A kongresszus folytatta N. Sz. Hruscsev előadód be­szédének tárgyalását. Az elnök első nek I. K. Lebegyevnek (Omszk) ad­ta meg a szót. Lebegyev elvtárs kiemelte, hogy a párt a szocializmus szétzúzhatat. lan erődjévé tetite a Szovjetorszá­got. A szovjetnép kipróbált vezérét, tanítóját és irányítóját látja Lenin­Sztálin pártjában. Népünk a kom­munisták pártjának, a párt lenini, sztálini vezetésének, a párt bölcs és messzetekintő politikájának, fárad­hatatlan munkájának köszönheti valamennyi vüágtörtéríelmi sike­rét Malenkov elvtársnak, az SzK(b)P KB titkárának a Központi Bizott­ság munkájáról szóló beszámoló je­lentésében foglalt feladatok nagy követelményeket támasztanak a pártszervezetekkel szemben, kötele­zik Őket, hogy javítsák meg és tö­kéletesítsék munkájukat, napról napra erősítsék kapcsolatukat a tö­megekkel. A módosított szervezeti szabályzat tervezete ezeknek a dön­tő fontosságú feladatoknak sikeres megoldására irányítja a kommunis­ták erőit. A módosított szervezeti szabályzat hatalmas jelentősége ab ban rejlik, hogy általánosítja pár­tunknak a XVIII. kongresszus óta eltelt években gyűjtött hatalmas ta­pasztalatait. I. K. Lebegyev a továbbiakban hangsúlyozta, hogy az omszki terű let kommunistái egyhangúlag helye­selték a módosított szervezeti sza bályzat tervezetét. Sz. J. Zaharov (Leningrád), kije­lentette, hogy a szov; haditengeré­szet tengerészei. tiszthelyettesei, tisztjei és tengemagyai éppúgy, mint az egész szovjetnép, hatalmas lelkesedéssel köszöntötték Lenin Sztálin pártjának XIX. kongresszu­sát. A szocializmus sikerei és a kommunizmus építésének hatalmas távlatai — a..ielyeket a pártnak a Szovjetunió fejlesztése ötödik ötéves tervéhez kisditt irányelvei vázolnak fel — a harci S. politikai kiképzés ben elérendő új sikerekre lelkesítik m haditengerészet minden harcosát Zaharov hangsúlyozta, hogy Sztá lin elvtárs útmutatásai meghatároz­ták és meghatározzák a h-aditenge része ti tudomány fejlesztésének irá­nyát és tartalmát. Válaszul Sztálin elvtárs atyai gondoskodására és az ő bölcs útmutatásaitól vezéreltetve — a haditengerészeti flotta egész személyi állománya kitartóan saj á tltja el a haditenger Vzet tudomá­sát. Tántoríthatatlanul híven a hazához és Lenin-Sztálin jVrtjához, fejlődnek és erősödnek a flotta tisz .ti káderei, a haditengerészeti tudo­mány mesterei, a harci és politikai kiképzés kiváló szakemberei és élen járói. Ezután Zaharov elvtárs rámuta tott, hogy a haditengerészek körében nagy kultúrális felvilágosító munka folyik. A tiszti házak, matrózklu­bok, színházak, könyvtárak, film­vetítők és rádióközpcmtok széles há­lózata működik. A flotta kommunistái taggyűlései ken megtárgyalták a párt módosí­tott szervezeti szabályzatának ter­vezetét és egyhangúlag jóváhagy­ták. A szervezeti szabályzat újabb, magasabb fokra emeli pártunk szer­vezési és ideológiai munkáját és pártunkat még erösebbé és egyönte tübbé teszi, — mondotta Sz. J. Za harov. A párt módosított szervezeti sza­bályzatának tervezete — emelte ki Kasnauskaite (Litván SzSzK) — Litvánia valamennyi pártszerveze tében egyhangú helyeslésre taláH A kommunisták nagy aktivitással vitatták meg a kongresszusi anya­gokat, különösen a szervezeti sza bályzat tervezetét. A vita folyamán az önkritika szellemében megvizs­gálták saját működésüket és igye­keztek az egész pártmunka színvo­nalát tovább emelni. Litvánia Kom­munisa Pártja — folytatta — az SzK(b)P.be történt felvétele óta Je­lentékenyen megnőtt, sorai meg­gyarapodtak a párt ügye, a kommu­nizmus építésének Ugye iránt odaadó munkások, kolhozparasztok és értel­miségiek közül. Az alapszervezetek munkáját pozitívan befolyásolta a területi és kerületi pártbizottságok nak a köztársaságban történt meg szervezése. Ez közelebb hozta a pártszerveket a kommunistákhoz, növelte az alapszervezetek szerepét. Sok alapszervezet munkájának szín­vonala azonban még mindig nem elég magas és sokat kell tenni annak érdekében, hogy valamennyi alap szervezet jól dolgozzék. A módosí­tott szei vezetj szabályzat nagy fel adatokat ró a párt alapját képező alapszerveitekre. A kongresszus elé terjesztett új szervezeti szabály zat méginkább 'okozza a párt harc­készségét, növeli m.'nden egyes kom­munista felelősségét. Számunkra nincsen nagyobb tisz­tesség, mint Lenin-Sztálin nagy pártjához tartozni, e párt soraiban, Sztálin elvtárs vezetésével, erőinket nem kímélve, harcolni az emberiség ragyogó jövőjéért, a kommunizmu­sért. A pártnak a Szovjetunió fejlesz­tése ötödik ötéves tervével foglalko­zó irányelvei és a párt módosított szervezeti szabályzatának tervezete — mondotta V, G. Chovrebasvili (Grúz Szovjet Szocialista Köztársa­ság) — a párt ás a szovjetnép elé tűzi a kommün 'Eta építés konkrét feladatait országunkban. A mun­kásosztály nagy vezetői, Lenin és Sztálin különös jelentőséget tulaj­donítottak a szervezeti kérdéseknek pártunk fejlődésének egyes szaka szarban. A pártvezetés formáinak és a pártmunka módszereinek telje­sen meg kell' felelniök a konkrét történelmi helyzetnek. A párt min­dig tökéletesítette és javította mun­kájának formáit és módszereit, el­mélyítette a munka tartalmát és ez­zel biztosította a párt előtt álló po litikai és gazdasági feladatok kö­vetkezetes végrehajtását. A módosított szervezeti szabályzat még tovább fokozza a pártszerveze­tek harckészségét, a párt sorainak tömörségét és szervezettségét, vala­mint a kommunisták aktivitását a párt politikájának végrehajtásáéit vívott harcban. Grúzia kommunistái megvitatták a módosított szervezeti szabályzat szövegét és teljes egészében jóvá hagyták. V. Íj. Chovrebasvili befeje­zésül kitért azokra a javaslatokra és kiegészítésekre, amelyeket grúz kommunisták terjesztenek elő a szervezeľ! szabályzat tervezetével kapcsolatban. Gorjácsev tyumeni küldött elmon dotta, hogy a tyumeni terület párt­szervezetei élénken megvitatták az SzK(b)P Központi Bizottságának a XIX. kongresszussal kapcsolatos do kumentumait. A kommunisták egy­hangúlag helyeselték az országunk gazdasági és kultúrális életének to vábbi, még hatalmasabb mértékű fejlesztésének a párt által felvázolt nagyszerű programmját a módosl tott szervezeti szabályzat tervezetét és egész sor javaslatot tettek. A taggyűléseken és pártkonferenciákon különösen nagy érdeklődéssel vitat ták meg a káderek helyes kiválasz­tásának és nevelésének kérdését. Lelkes helyeslésre talált a szerveze ti szabályzat-tervezetnek az az uta sítása, hogy rendíthetetlenül követ ni kell a párt irányrnu tatásait a ká derek politikai és szakmai minősége szerinti helyes kiválasztásával kap­csolatban. A kommunisták kijelen tették, hogy a pártbizottságoknak bátrabban kell a vezető funkciókba emelniök fiatal, fejlődő munkáso­kat, törekedniök kell az idős és fia­tal káderek felhasználásának össze hangolására, különös figyelmet kell szentelniök a női káderek kiemelésé re és nevelésére. A legnagyobb gon­dosságnak kell megnyilvánulnia a pártmunkások iránt: segíteni kell őket, amikor támogatásra van szük­ségük. serkenteni kell őket, amikor sikereket érnek el és ki kell őket emelni, ahogyan azt Sztálin elvtárs tanítja. A Központi Bizottság és a párt­kongresszus útmutatásait követve — folytatta Gorjácsev, — a mi te­rületi pártszervezetünk megjavítja a kádernevelési munkát a bolsevik kritika ós önkritika, a becsület, a párt. és államhűség szellemében, a párt és az állami fegyelem szigorú megtartásának, az elvszerüségnek és a hibákkal szembeni kérlelhetet­lenségnek a szellemében.' A következő ' felszólaló Hjicsev moszkvai küldött volt. A mi pártunk — mondotta — minden tevékenysé­gében abból a megdönthetetlen marxista tételből indul ki, hogy új politikai feladatok, a munka új szer­vezési' formáit, a párt szervezeti fegyverének tökéletesítését teszik szükségessé. A kongresszus elé meg. vizsgálás végett terjesztett módosl. tott szervezeti szabályzat-tervezet a marxista pártról szóló tanítás Sztálin elvtárs által kidolgozott to­vábbfejlesztését tükrözi. A szerve­zeti szabályzat új feladatokból, a párt óriási szervezési tapasztalatai ból indul ki. A továbbiakban Iljicáev a szovjet sajtó mimikájának kérdéseivel fog. lalkozott. A sajtónak — amint azt Lenin é3 Sztálin állandóan hangoz­tatták — óriási szerepet kell ját­szania a párt- és államépítés, a tö­megek alkotó kezdeményezésének .kifejlesztése terén. Ebben a vonat kozásban a mi sajtónk — állapítot­ta meg a szónok — különösen napi­lapjaink. köztük a központi lapok is, még nem állnak a helyzet magasla. tán. A XIX. kongresszus emelvé­nyéről kell megmondani, hogy saj tónk teljesíteni tudja magas hiva­tását, a sajtó munkásai pedig meg tudnak felelni feladatuknak, ha to­vább fejlesztik a tárgyilagos, elv. szerű önkritikát és az alulról jövő bírálatot. Különösen megnövekszik a sajtó töfnegszervező ereje a szo cialista munka verseny ben és a dol gozók kommunista nevelésében, amelynek alapja a marxizmus-leni­nizmus. Lukjanov küldött (Jaroszlavl) ezeket mondotta felszólalásában: A XIX. kongresszus rendkívül fontos esemény pártunk és a szovjetnép életében. A kongresszus új utakat ielöl meg, a kommunizmus építésé­nek útjait. Az a tény, hogy a kongresszus­nak az új ötéves tervre vonatkozó irányelvei, és a párt szervezeti sza' bályzatának tervezete egyetemes és mindenre kiterjedő helyeslésre talť tak, továbbá a kongresszust kö­szöntő szocialista munkaverseny azt bizonyítja, hogy a nép kész a párt Köziponti Bizottságának vezetésévei haladni előre, új győzelmeket aratni és valóra váltani Sztálin elvtársnak a szocializmusból a kommunizmusba vezető fokozatos átmenetről szóló tanítását. Lukianov elvtárs a továbbiakban a párt szervezeti szabályzatához ja vasolt módosításokkal foglalkozva hangsúlyozta, hogy különösen fon­tosak a szervezeti szabályzatnak azok a pontjai, amelyek kötelezik a párt tagjait, hogy fejlesszék az in bírálatot és az alulról jövő bírálatot, tárják fel és igyekezzenek kik^szö bölni a munkában mutatkozó hiá­nyosságokat s személyekre való te­kintet nélkül közöljék a párt vezető szerveivel — egészen a Központi Bizottságig — a munkában észlelt hiányosságokat. A kommunistákkal szemben támasztott ezen nagy kö­vetelmények hozzásegítik a pártot, hogy sikeresen oldja meg további feladatait. Lukianov javasolta, egészítsék ki a szervezeti szabályzatot azzal a ponttal, hogy minden egyes kom­munistának minden módon óvnia kell a szocialista tulajdont. N. Sz. Hruscsevnek, az SzK(b)P szervezeti szabályzata módosítási' ­ról elhangzott előadói beszédének vitája ezzel befejeződött. N. Sz. Hruscsev lemondott a zár. szó jogáról. M. A. Szuszlov Javaslatára a kon­gresszus egyhangúlag a következő határozatot hozta: A párt módosított szervezeti sza­bályzatának szövegét alapul elfo­gadja. A párt módosított szervezeti sza­bályzatának szövegéhez előterjesz­tett. módosítások és kiegészítések megvizsgálására bizottságot választ. A bizottság megválasztása után az elnöklő Andrianov, M. Bilennek, a Török Kommunista Párt Központi Bizottsága képviselőjének adott szót. A küldöttek melegen fogadták M. Bilent. — A török nép — mondotta — minden eszközzel igyekszik kifejez­ni nagy szomszédja, a Szovjetunió iránt táplált legmélyebb érzéseit. A házak falán, a gyári gépeken jel­szavak olvashatók: Sztálin a béke! Sztálin a nemzeti függetlenség! Sztálin a felszabadulás! Éljen Sztá­lin! Bilerunek ezeket a szavait viharos taps fogadta. A Török Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának képviselője hangoztatta: a török nép nem fog harcolni barátja, a Szovjetunió el­len, nem akarja vérét ontani az amerikai milliárdosok és a török milliomosok kedvéért, jószomszédi és baráti kapcsolatot kiván a Szov. jetunió népeivel, mert a Szovjetunió mindég tisztelte Törökország nem­zeti függetlenségét és nemzeti be­csületét. Nagy 'figyelemmel hallgatták meg a jelenlévők a görög nép képviselő­jét, N. Zahariadiszt, a Görög Kom­munista Párt Központi Bizottságá­nak főtitkárát. Zahariadisz elvtárs köszöntötte a párt XIX. kongresszu­sát, az élenjáró nagy orosz népet, a Szovjetunió többi népét és Sztálint. Viharos taps fogadta Zahariadisz szavait, midőn arról beszélt, hogy J. V. Sztálin midig, minden vihar és megpróbáltatás közepette a görög nép oldalán állott, együtt érzett an­nak harcával. Zahariadisz elvtárs kijelentette, hogy a görög nép nem veszti el fel­szabadulásába vetett reményét, bát­ran és eltökélten harcol az amerikai és angol imperialisták és lakájaik ellen. Görögország népe erőit tömö­rítve harcol az amerikai imperializ­mus szolgál ellen, szabadságáért, a demokráciáért és a békéért, a való­ban demokratikus kormányért Za­hariadisz az egész terem viharos tapsa közepette ezekkel a szavakkal fejezte be beszédét: Éljen so sok éven át az egész világ népeinek javiára a mi nagy Sztálinunk! A Trieszti Szabad Terület kom­munistáinak lelkes köszöntését Bo­nomo Tominec, a Trieszti Kommu­nista Párt Központi Bizottságának képviselője tolmácsolta a XIX. kon­gresszusnak. A Szovjetunió Komínu, nista Pártja világítótorony, amely utat mutat a népeknek a tartós bé­ke győzelméért, a nemzeti függet­lenség megóvásáért vívott harcban, — mondotta. — Sikeres munkát kívánunk a XIX. pártkongresszusnak, a béke és a kommunizmus építése kongresszu­sának. A kongresszusi küldöttek lelkesen fogadták a szónoki emelvényen megjelenő Axel Larsent, a Dán Kommunista Párt elnökét Boldogol vagyunk. - mondotta Lai-sen elvtárs, — hog\ mint vendé­gek köszönthetjük ezen a törteneL /

Next

/
Thumbnails
Contents