Uj Szó, 1952. október (5. évfolyam, 233-259.szám)

1952-10-14 / 244. szám, kedd

1952 október 1

1 IIJ S W 3 ä Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja XIX. kongresszusa makat, gyártási engedélyeket és a termelési technológiát. Mindez lehetővé tette, hogy a népi demokratikus országok olyan új, modern technikai felszereléssel ellátott ipartelepeket és egész iparágakat teremtsenek, amelyekkel más körülmények között nem rendelkeztek és nern is rendelkezhettek. Vegyük például Komániát, amely teljes mértékben kifejlesztve ásványolajkitermelését, fejlett gépiparral rendelkező országgá vált és már most, a Szovjetunió testvéri segítségét felhasználva, maga gyártja az ásványolajkitermeléshez szükséges csaknem minden berendezést és megkezdi az ásványolajfinomításhoz szükséges bonyolult készülékek gyártását is. Ez az egyetlen példa a világon, hogy egy köolajforrásokkal rendelkező kis államnak saját ásványolajipari gépgyártása is van. A latinamerikai és középkeleti országok — melyekből az angol-amerikai monopóliumok rabló módon óriási mennyiségű kőolajat sajtolnak ki — nem is álmodhatnak erről. A kapitalista világpiacon — a kapitalizmus általános válságának elmélyülése következtében — az országok közötti gazdasági kapcsolatok rendkívül zilált állapotba jutottak. Ezt a ziláltságot fokozta a világuralomra törekvő Egyesült Államok terjeszkedő politikája. Az amerikai ^imperializmus lázasan küzd a felvevőpiacok megszerzéséért, a fokozott kivitelben keresi gazdasága belső ellentmondásainak levezetését. Amerika sokat akar eladni és igen keveset vásárolni más országokban. Ez már abból is látható, hogy a háború utáni időszakban az Egyesült Államok átlagos évi kivitele 12 és félmilliárd dollár volt, a behozatal pedig 7.3 milliárd dollár, következésképpen az amerikai kivitel évi feleslege felülmúlta az ötmilliárd dollárt. Az ilyen kereskedelem gazdasági fonáksága szembetűnően látható Amerikának a Nyugat-Európával i való kereskedelmi viszonyai példáján. Az amerjkaiak a háború utáni időszakban évente több mint négymilliárd dollár értékű árut exportálnak Nyugat-Európába, de Európából csak egymilliárd dollár értékű árut importálnak, magas vámtarifákkal elzárják határukat az európai árubevitel előtt. Vájjon fejlődhet-e a kereskedelem, amikor négyszerannyi amerikai árut adnak el Nyugat-Európában, mint amennyit az amerikaiak vásárolnak? Nem, az ilyen kereskedelem elkerülhetetlenül a nemzetközi kapitalista piac további hanyatlásához és a burzsoá világ országai közötti ellentétek kiéleződéséhez vezet. Ez a terjeszkedés, amelyet az Egyesült Államok a kereskedelmi háború minden eszközével folytat — beleértve a páratlanul nagyméretű dömpinget is — Anglia, Franciaország és más kapitalista országok érdekeinek csorbítására irányul. Az amerikaiak ezeket az országokat kiszorítják a világpiacról, sőt még az angolok és franciák saját gyarmati piacáról is. A más országoknak nyújtott amerikai „segély" minden formája csupán a népek kirablásának és kizsákmányolásának fokozását leplezi. A legyőzött Nyugat-Németország és Japán visszatérése a világpiacra, még inkább kiélezi az ellentéteket a legyőzött országok és azok között az országok között, amelyek a háború után megszerezték a legyőzöttek piacait. Az imperialista országok a háború utáni viszonyok között méginkább fokozzák a függő országokkal folytatott nem egyenlő értékű cserét, potom áron nyersanyagot és élelmiszert vesznek tőlük és háromszoros áron adják el nekik áruikat. így, az Egyesült Államok monopolisztikusan, potom áron vásárolja a rezet Chilében, az ónt Bolíviában, az ásványolajat Venezuelában, a kávét Braziliában, a gumit az ázsiai országokban. Mindez viharos tiltakozásokat és az amerikaiaknak engedelmeskedő kormányok leváltását idézi elő. Például a Szaudi-Arábiában tevékenykedő amerikai monopóliumok minden tonna kitermelt ásványolajbői több mint 13 dollár hasznot húznak, ami hétszerese az ásványolaj önköltségének. Nem kevesebb hasznot húznak más középkeleti országokban sem, amelyeknek népei nyomorban és sötétségben tengődnek. Az uralkodó imperialista országok fojtogatják a gazdaságilag elmaradt országok gazdasági életét. Ezeket az országokat agrár-nyersanyagfüggelékükké és a raktáraikban elfekvő árucikkeik elhelyezési piacává tették. Ezzel még nagyobb mértékben fokozzák a kapitalista országok közötti nemzetközi munkamegosztás visszataszító jellegét. Ezzel ellentétben egészséges alapon nő és fejlődik a demokratikus táborhoz tartozó országok közötti testvéri kapcsolatokra és ez országok érdekeinek összhangjára támaszkodó új világpiac. Ezek a testvéri kapcsolatok és ez az összhang biztosítja az említett országok közötti észszerű munkamegosztás megteremtését és népgazdaságuk tervszerű, válságmentes fejlődését a természeti forrásoknak és a gazdasági lehetőségeknek megfelelően. Elvtársak! Nehéz áttekinteni és méltóképpen értékelni azokat az óriási sikereket és eredményeket, amelyekkel országunk elérkezett a párt XIX. kongresszusához. A nagy Szovjetunió, a béke és a demokrácia rohamosan növekvö és erősödő tábora örömmel tölti el a világ minden haladó emberének szívét. A mi sikereink kihozzák sodrukból az emberiség ellenségeit, a monopoltőke főkolomposait, akik háborús agresszióra, készülnek, provokációkhoz és fenyegetésekhez folyamodnak a Szovjetunióval és az egész demokratikus táborral szemben. Kongresszusunk eléggé világosan és keményen megmondta, hogy nem félünk a provokációktól és a megfélemlítésektől, hogy harcolunk a békéért, készek vagyunk teljes fegyverzetben fogadni minden veszélyt és megsemmisítő' csapást mérni minden agresszorra. (Taps). A párt XIX. kongresszusa után országunk még nyugodtabban és biztosabban halad előre a kommunizmus győzelme felé, vezérünk és tanítónk, a kommunizmus zseniális építője, a drága és szeretett Sztálin elvtárs vezetésével. (Viharos taps.) Dicsőség a nagy Sztálinnak! (Viharos hosszantartó taps, mindenki feláll helyéről.) Az október 11-i délelőtti ülés i Mostícva, október 12. (TASZSZ) Az SzK (b)P XIX. kongresszusa október 11-én folytatta munkáját. A délelőtti ülés Zs. Sajahmetov elnöklésével nyílt meg. Tovább folytatódott a vita N. Sz. Hruscsev „Módosítások az SzK(b)P szervezeti szabályzatában" című előadói beszéde felett. Az első felszólaló K. P. Zsukov (Voronyezs terület) volt. — A párt szervezeti szabályzatában javasolt módosításokat maga az élet diktálja — mondotta Zsukov. Ezejc a módosítások a párt vezető szerepének további megszilárdítását szolgálják. A taggyűléseken, a kerületi és városi pártkonferenciákon, valamint a területi pártkonferencián körülbelül 20.000 kommunista vett részt a szervezeti szabályzat tervezetének megtárgyalásában. A résztvevők lelkesen helyeselték a módosított szervezeti szabályzat tervezetét. Olyan megjegyzéseket és javaslatokat terjesztettek elő, amelyek megmutatják, mennyire a szivükön viselik a párt sorai egységének és összeforrottságának szilárdítását, azt, hogy fokozódjék a kommunisták vezetőszerepe a szocialista építésben. K. P. Zsukov beszélt; a területi pártszervezet munkájáról, továbbá arról, hogy bár a német fasiszta megszállók hatalmas károkat okoztak, az ipari és mezőgazdasági termelés már jelentősen meghaladta a háború előttit. A felszólaló befejezésül kijelentette. hogy a voronyezsi pártszervezet eggyéforrott és teljes odaadással szolgálja Lenin-Sztálin nagy ügyét'. G. A. Borkov (Szarátov terület) a pártnak a nép előtti kétségbevonhatalanul óriási tekintélyéről beszélt. A dolgozók széles tömegei mélységesen hisznpk a párt ügyében —. mint saját ügyükben — követik & pártot «e vezérüket, tanttójukat, J. V. Sztálint A szarátovi pártszervezet kommunistái — mondotta Borkov — egyhangúlag helyesük a párt módosított szervezeti szabályzatának tervezetét. Gyűléseiken megállapították, hogy ez a pártdokumentum meghatározza a párt fő feladatait, valamint a kommunisták kötelessé* geit és jogait. Megállapították, hogy a tervezetet áthatja a bolsevik kritika és önkritika fejlesztéséről, a párt sérthetetlen egységéről való sztálini gondoskodás. Borkov elvtárs több, a kommunisták álatl előterjesztett észrevetelt és kiegészítést sorolt fel a módosított szervezeti szabályzat tervezetéhez. A pá.rt új szervezeti szabályzata a párt széles tömegeinek gondolatait és vágyait tükrözi, s a kommunizmus építésének ügyét szolgálja. A kommunizmus — a mi holnapunk és nincs olyan erő a világon, amely feltartóztathatná a szovjet nép diadalmas előrehaladását a kommunizmus végleges győzelméhez vezető úton — mondotta G. A. Borkov. Az elnök ezután F. F. Kuznyecovnak (Moszkva) adta meg a szót. Kuznyecov kijelentette, hogy a módosított szervezeti szabályzat általánosítja a pártnak a XVIII. kongresszus után. a pártépítés terén szerzett rendkívül gazdag tapasztalatait, fejleszti és konkretizálja a párt szervezeti elveit és a kommunizmus építésének új feladataira alkalmazza azokat. Az SzK(b)P Központi Bizottságának a XIX. kongresszusra vonatkozó dokumentumai széleskörű megvitatása a / pártszervezetekben — mondotta Kuznyecov — még magasabbra emelte a párttagság tömegeinek alkotó kezdeményezését és aktivitását, hozzásegített ahhoz, hogy jobban meglássuk a pártmunkában mutatkozó hiányosságokat és kiküszöböljük őket. A hadsereg kommunistái — folytatta Kuznyecov — a tervezet megvitatása után különösen hangsúlyozták, milyen létfontosságúak a módosított szervezeti szabályzatnak azok a rendelkezései, amelyek Hz ideológiai munkának és a marxizmus-leninizmus alapjai elsajátításának kérdéseivel foglalkoznak. A felszólaló emlékeztetett J. V. Sztálin szavaira: Hogyha hadseregrünknek elegendő számban lesznek, igazi, harcedzett káderei, akkor legyőzhetetlen lesz. A párt módosított szervezeti szabályzatának tervezete rámutat arra, hogy fokozni kell a párttag felelősségét pártkötelességének teljesítéséért. A hadseregben ez azt jelenti, hogy minden egyes kommunistának ki kell tűnnie a harci és politikai kiképzésben, a magasrangú fegyelem példáját kell szolgáltatnia. Kuznyecov elvtárs hangsúlyozta annak a szervezeti szabályzatban meghatározott feladatnak nagy jelentőségét, hogy szilárdítani kell a szovjet haza aktív védelmét az ellenség agresszív cselekményeivel szemben. Kuznyecov felszólalásának végén biztosította a kongresszust, hogy a Szovjet Hadsereg politikai munkásai és pártszervezetei fáradhatatlanul munkálkodnak azon. hogy szigorúan a párt új szervezeti szabályzatának megfelelően neveljék a kommunistákat. Cseplakov (Szahalin terület) arról beszélt, hogy a terület kommunistái és összes dolgozói a párt, a kormány és személyesen J. V Sztálin segítségének és figyelmének eredményeképpen nagy munkát végeztek, hogy megszüntessék a japán megszállók rablógazdálkodásának következményeit. Rövid idő alatt "újjáépültek az üzemek, átépültek és élenjáró technikai felszerelést kaptak az azelőtt elmaradott szénbányák, halászati üzemek, papírgyárak. Fejlödnek a városok, a kerületi központok. A hozzászóló ezután a szervezeti szabályzat módosításának hatalmas jelentőségéről beszélt. A kommunizmus felépítése hatalmas feladatainak teljesítéséért vívott harcban mérhetetlenül megnövekszik pártunk irányító, vezető szerepe, minden egyes kommunista szerepe. Az új szervezeti szabályzat nagy mértékben növeli a párt harckészségét. A szahalini szervezet munkájában mutatkoznak hiányosságok, azonban a terület kommunistái minden szükséges lépést megtesznek, hogy minél hamarabb kiküszöböljék ezeket és sikeresen birkózzanak meg a reájuk háruló feladatokkal — jelentette ki Cseplakov. — Az egész szovjet néppel együtt még fokozzák az éberséget, még jobban erősítik az ország védelmét és minden szükséges intézkedést megtesznek, hogy se az amerikai, se a japán agresszorok, sem pedig hazánk egyéb ellenségei ne nyugtalaníthassák a kommunizmust építő szovjet emberek békés munkáját. Sz. A. Vagapov (Baskír ARZPZK) beszéde elején beszélt a párt bölcs lenini-sztálini nemzetiségi politikájáról, amelynek eredményeképpen a Szovjetunió valamennyi nemzete élenjáró szocialista nemzetté vált. A szónok ezt a Baskír ASZSZK példáján illusztrálta, amely az ország egyik szocialista nagyüzemű mezőgazdasággal rendelkező hatalmas iparvidékévé lett. Az új, módosított szervezeti szabályzatról szólva hangsúlyozta, hogy az új szervezeti szabályzat még magasabbra emeli a pártszervezetek és az egyes párttagok szerepét. Az SzK(b)P Központi Bizottságának a XIX. kongresszusra vonatkozó történelmi dokumentumai a politikai és a munkaaktivitás újabb nagy lendületét váltották ki a párttagság tömegeiből és az öszszes dolgozókból a köztársaságban. A határterületi pártszervezetnek több mint 40.000 kommunistája vett részt a módosított szervezeti szabályzat tervezetének megvitatásában. A báskir határterületi pártszervezet, mint egész pártunk, egységes, tömör sorokban a párt Központi Bizottsága és Sztálin elvtárs iránti odaadással vonult fel a XIX. kongresszusra. A pártszervezet a jövőben is kész minden feladatot végrehajtani, amit a párt és Sztálin elvtárs, szeretett vezérünk tűz elénk _ mondotta befejezésül Sz. A. Vagapov. Sz. Sz. Rumjancev (Velikije-Luki terület) hangsúlyozta, hogy a párt módosított szervezeti szabályzatának tervezete a kommunista énítés új, megnövekedett feladatait tükrözi és ezzel kapcsolatban az új, fokozott követelményeket is, amelyeket a párt minden egyes kommunistával szemben támaszt. Ezt az okmányt valamennyi taggyűlésen egyhangúlag helyeselték. Az SzK(b)P Központi Bizottsága kongresszusi okmányainak megtárgyalása nagy mértékben felélénkítette a pártszervezetek munkáját. A kommunisták a párt új szervezeti szabályzata tervezetének fokozott követelményeiből kiindúlva bírálták pártbizottságaikat, a párt-, szovjet- és gazdasági funkcionáriusokat. Rumjancev befejezésül biztosítja a XIX. kongresszust hogy a veükije-luki pártszervezet az új történelmi jelentőségű feladatok láttán még szorosabbra zárja sorait a lenini-sztálini Központi Bizottság, a nagy Sztálin körül. Ezután Hahalov küldött (BurjátMongol Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság) szólalt fel. — A XIX. kongresszus — mondotta — egyhangúlag jóváhagyta a párt Központi Bizottságának politikai és gyakorlati munkáját és ezzel egész hős pártunk akaratát fejezte ki. A szovjet nép határtalan odaadással viseltetik a Bolsevik Párt iránt, önként bízta rá sorsát, mert tudja, hogy Lenin-Sztálin pártjának a nép érdekein kívül nincsenek más érdekei, hogy a párt minden nehézséget sikeresen leküzdve vezeti a nagy cél — a kommunizmus — felé. Hahalov elvtárs szembetűnő tényekkel támasztotta alá, milyen hatalmas fejlődésen ment keresztül a köztársaság a szovjet hatalom éveiben. A burját-mongol nép a lenir.isztálini nemzetiségi politika következetes megyalósításának köszönheti, hogy államiságot szerzett, hogy szocialista nemzetté vált. Mindezért a szovjet kormánynak és Sztálin elvtársnak, a nagy vezérnek adunk hálát. A párt módosított szervezeti szabályzatának tervezete, amelyet minden pártszervezetben megyitattak, általános helyeslésre talált, mert a módosítások tükrözik a pártnak a pártépítés terén felhalmozott igen gazdag tapasztalatait. M. M. Pidticsenko (Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság) a töb-bi között ezeket mondotta felszólalásában: Lenin-Sztálin halhatatlan ügye az egész szovjet nép ügyévé vált, mert a dolgozó tömegek saját pártjuknak, hozzájiSi közelálló, nekik kedves pártnak tartják a kommunista pártot, amelynek erősítése életbevágóan fontos számukra. Pidticsenko elvtárs beszélt arról, milyen hatalmas - lelkesedéssel fogadták Ukrajna fővárosának kommunistái és összes dolgozói az Szk(b)P Központi Bizottságának a párt XIX. kongresszusa elé terjesztett okmányait. Kievben több mint háromezer taggyűlést tartottak, amelyeken megtárgyalták a kongresszusi anyagokat. A kommunisták sok javaslatot terjesztettek elő. Pidticsenko, a kievi pártszervezet életéből vett konkrét példákon mutatta meg, milyen nagyjelentőségűek a szervezeti szabályzatnak a párt tagjelöltjeiről szóló pontjai. A módosított szervezeti I szabályzat tervezete — mondotta Pidticsenko — hatalmas történelmi jelentőségű okmány. Ezt az okmányt azok az új feladatok diktálták, amelyek az országnak a szocializmusból a kommunizmusba való átmenete idején a párt előtt felmerültek. Az elnöklő Zs. Sajahmetov ezután bejelentette, hogy üdvözlet érkezett a kongresszushoz az Amerikai Kommunista Párt Országos Bizottságától. A bejelentést a kongreszszus küldöttei viharos, hosszantartó tapssal fogadták és mindannyian felálltak. Az Amerikai Kommunista Párt küldöttségének tagjai — mondotta Zs. Sajahmetov — nincsenek jelen a kongresszuson, mert az „amerikai demokrácia" nem engedte meg, hogy ide jöjjenek, az Amerikai Egyesült Államok kormánya megtagadta a vízumot az Amerikai Kommunista Párt küldöttségétől. Az üdvözlet szövegét N. Sz. Patolicsev olvasta fel. A felolvasást többízben viharos taps szakította féll^e. — Üdvözletünket küldjük a Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. kongresszusának — hangzik az üzenet. — Hangsúlyozzuk azt az óriási szerepet, amelyet az Önök országa játszott a hitlerizmus szétzúzásában és a nemzetközi béke és demokrácia védelmezésében. Üdvözöljük az Önök kimagasló sikereit, amelyeket az ország iparosításában, a szocializmus építésében arattak. Az amerikai nép tömegei békét akarnak és őszintén kívánják a baráti együttműködést a Szovjetunióval. Mi, az Amerikai Kommunista Párt Országos Bizottságának tagjai. tudjuk, hogy az egész világ népei meg tudják akadályozni az új világháborút, amelyre az Amerikai Egyesült Államok imperialistái készülődnek, s a népek mindent elkövetnek e nagy cél érdekében. (Hosszantartó, viharos taps, mindenki feláll.) A szónoki emelvényen ezután Wilhelm Pieck, a Német Szocialista Egységpárt elnöke jelent meg. A kongresszusi küldöttek és a vendégek viharos, hosszantartó tapssal > fogadták. Wilhelm Pieck elvtárs tolmácsolta a kongresszusnak a német nép és a Német Szocialista Egységpárt szívbőljövő testvéri és harcos üldvözletét. Háláját fejezte ki a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának és különösen J. V. Sztálinnak a Német