Uj Szó, 1952. október (5. évfolyam, 233-259.szám)

1952-10-14 / 244. szám, kedd

1952 október 1 1 IIJ S W 3 ä Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja XIX. kongresszusa makat, gyártási engedélyeket és a termelési technológiát. Mindez lehetővé tette, hogy a né­pi demokratikus országok olyan új, modern technikai felszereléssel ellá­tott ipartelepeket és egész iparága­kat teremtsenek, amelyekkel más körülmények között nem rendelkez­tek és nern is rendelkezhettek. Vegyük például Komániát, amely teljes mértékben kifejlesztve ásvány­olajkitermelését, fejlett gépiparral rendelkező országgá vált és már most, a Szovjetunió testvéri segítsé­gét felhasználva, maga gyártja az ásványolajkitermeléshez szükséges csaknem minden berendezést és megkezdi az ásványolajfinomításhoz szükséges bonyolult készülékek gyártását is. Ez az egyetlen példa a világon, hogy egy köolajforrások­kal rendelkező kis államnak saját ásványolajipari gépgyártása is van. A latinamerikai és középkeleti or­szágok — melyekből az angol-ame­rikai monopóliumok rabló módon óriási mennyiségű kőolajat sajtolnak ki — nem is álmodhatnak erről. A kapitalista világpiacon — a ka­pitalizmus általános válságának el­mélyülése következtében — az or­szágok közötti gazdasági kapcsola­tok rendkívül zilált állapotba jutot­tak. Ezt a ziláltságot fokozta a vi­láguralomra törekvő Egyesült Álla­mok terjeszkedő politikája. Az ame­rikai ^imperializmus lázasan küzd a felvevőpiacok megszerzéséért, a fo­kozott kivitelben keresi gazdasága belső ellentmondásainak levezetését. Amerika sokat akar eladni és igen keveset vásárolni más országokban. Ez már abból is látható, hogy a háború utáni időszakban az Egyesült Államok átlagos évi kivitele 12 és félmilliárd dollár volt, a behozatal pedig 7.3 milliárd dollár, következés­képpen az amerikai kivitel évi feles­lege felülmúlta az ötmilliárd dollárt. Az ilyen kereskedelem gazdasági fonáksága szembetűnően látható Amerikának a Nyugat-Európával i való kereskedelmi viszonyai példá­ján. Az amerjkaiak a háború utáni időszakban évente több mint négy­milliárd dollár értékű árut exportál­nak Nyugat-Európába, de Európá­ból csak egymilliárd dollár értékű árut importálnak, magas vámtari­fákkal elzárják határukat az euró­pai árubevitel előtt. Vájjon fejlődhet-e a kereskedelem, amikor négyszerannyi amerikai árut adnak el Nyugat-Európában, mint amennyit az amerikaiak vásárol­nak? Nem, az ilyen kereskedelem elkerülhetetlenül a nemzetközi ka­pitalista piac további hanyatlásához és a burzsoá világ országai közötti ellentétek kiéleződéséhez vezet. Ez a terjeszkedés, amelyet az Egyesült Államok a kereskedelmi háború min­den eszközével folytat — beleértve a páratlanul nagyméretű dömpinget is — Anglia, Franciaország és más kapitalista országok érdekeinek csorbítására irányul. Az amerikaiak ezeket az országokat kiszorítják a világpiacról, sőt még az angolok és franciák saját gyarmati piacáról is. A más országoknak nyújtott ame­rikai „segély" minden formája csu­pán a népek kirablásának és kizsák­mányolásának fokozását leplezi. A legyőzött Nyugat-Németország és Japán visszatérése a világpiacra, még inkább kiélezi az ellentéteket a legyőzött országok és azok között az országok között, amelyek a hábo­rú után megszerezték a legyőzöttek piacait. Az imperialista országok a háború utáni viszonyok között méginkább fokozzák a függő országokkal foly­tatott nem egyenlő értékű cserét, potom áron nyersanyagot és élelmi­szert vesznek tőlük és háromszoros áron adják el nekik áruikat. így, az Egyesült Államok monopolisztiku­san, potom áron vásárolja a rezet Chilében, az ónt Bolíviában, az ás­ványolajat Venezuelában, a kávét Braziliában, a gumit az ázsiai orszá­gokban. Mindez viharos tiltakozáso­kat és az amerikaiaknak engedel­meskedő kormányok leváltását idézi elő. Például a Szaudi-Arábiában te­vékenykedő amerikai monopóliumok minden tonna kitermelt ásványolajbői több mint 13 dollár hasznot húznak, ami hétszerese az ásványolaj önkölt­ségének. Nem kevesebb hasznot húz­nak más középkeleti országokban sem, amelyeknek népei nyomorban és sötétségben tengődnek. Az uralkodó imperialista orszá­gok fojtogatják a gazdaságilag el­maradt országok gazdasági életét. Ezeket az országokat agrár-nyers­anyagfüggelékükké és a raktáraik­ban elfekvő árucikkeik elhelyezési piacává tették. Ezzel még nagyobb mértékben fokozzák a kapitalista or­szágok közötti nemzetközi munka­megosztás visszataszító jellegét. Ezzel ellentétben egészséges ala­pon nő és fejlődik a demokratikus táborhoz tartozó országok közötti testvéri kapcsolatokra és ez országok érdekeinek összhangjára támaszkodó új világpiac. Ezek a testvéri kap­csolatok és ez az összhang biztosít­ja az említett országok közötti ész­szerű munkamegosztás megterem­tését és népgazdaságuk tervszerű, válságmentes fejlődését a természeti forrásoknak és a gazdasági lehetősé­geknek megfelelően. Elvtársak! Nehéz áttekinteni és méltóképpen értékelni azokat az óriási sikereket és eredményeket, amelyekkel országunk elérkezett a párt XIX. kongresszusához. A nagy Szovjetunió, a béke és a demokrácia rohamosan növekvö és erősödő tábo­ra örömmel tölti el a világ minden haladó emberének szívét. A mi sikereink kihozzák sodruk­ból az emberiség ellenségeit, a mo­nopoltőke főkolomposait, akik há­borús agresszióra, készülnek, provo­kációkhoz és fenyegetésekhez folya­modnak a Szovjetunióval és az egész demokratikus táborral szemben. Kongresszusunk eléggé világosan és keményen megmondta, hogy nem fé­lünk a provokációktól és a megfé­lemlítésektől, hogy harcolunk a bé­kéért, készek vagyunk teljes fegy­verzetben fogadni minden veszélyt és megsemmisítő' csapást mérni min­den agresszorra. (Taps). A párt XIX. kongresszusa után or­szágunk még nyugodtabban és bizto­sabban halad előre a kommunizmus győzelme felé, vezérünk és tanítónk, a kommunizmus zseniális építője, a drága és szeretett Sztálin elvtárs vezetésével. (Viharos taps.) Dicsőség a nagy Sztálinnak! (Vi­haros hosszantartó taps, mindenki feláll helyéről.) Az október 11-i délelőtti ülés i Mostícva, október 12. (TASZSZ) Az SzK (b)P XIX. kongresszusa október 11-én folytatta munkáját. A délelőtti ülés Zs. Sajahmetov el­nöklésével nyílt meg. Tovább foly­tatódott a vita N. Sz. Hruscsev „Módosítások az SzK(b)P szerve­zeti szabályzatában" című előadói beszéde felett. Az első felszólaló K. P. Zsukov (Voronyezs terület) volt. — A párt szervezeti szabályza­tában javasolt módosításokat ma­ga az élet diktálja — mondotta Zsukov. Ezejc a módosítások a párt vezető szerepének további megszi­lárdítását szolgálják. A taggyűléseken, a kerületi és városi pártkonferenciákon, vala­mint a területi pártkonferencián körülbelül 20.000 kommunista vett részt a szervezeti szabályzat terve­zetének megtárgyalásában. A részt­vevők lelkesen helyeselték a módo­sított szervezeti szabályzat terve­zetét. Olyan megjegyzéseket és ja­vaslatokat terjesztettek elő, ame­lyek megmutatják, mennyire a szi­vükön viselik a párt sorai egységé­nek és összeforrottságának szilár­dítását, azt, hogy fokozódjék a kommunisták vezetőszerepe a szo­cialista építésben. K. P. Zsukov beszélt; a területi pártszervezet munkájáról, továbbá arról, hogy bár a német fasiszta megszállók hatalmas károkat okoz­tak, az ipari és mezőgazdasági ter­melés már jelentősen meghaladta a háború előttit. A felszólaló befejezésül kijelen­tette. hogy a voronyezsi pártszerve­zet eggyéforrott és teljes odaadás­sal szolgálja Lenin-Sztálin nagy ügyét'. G. A. Borkov (Szarátov terület) a pártnak a nép előtti kétségbevon­hatalanul óriási tekintélyéről be­szélt. A dolgozók széles tömegei mélységesen hisznpk a párt ügyé­ben —. mint saját ügyükben — kö­vetik & pártot «e vezérüket, tanttó­jukat, J. V. Sztálint A szarátovi pártszervezet kom­munistái — mondotta Borkov — egyhangúlag helyesük a párt módo­sított szervezeti szabályzatának ter­vezetét. Gyűléseiken megállapítot­ták, hogy ez a pártdokumentum meghatározza a párt fő feladatait, valamint a kommunisták kötelessé* geit és jogait. Megállapították, hogy a tervezetet áthatja a bolse­vik kritika és önkritika fejlesztésé­ről, a párt sérthetetlen egységéről való sztálini gondoskodás. Borkov elvtárs több, a kommu­nisták álatl előterjesztett észreve­telt és kiegészítést sorolt fel a mó­dosított szervezeti szabályzat ter­vezetéhez. A pá.rt új szervezeti sza­bályzata a párt széles tömegeinek gondolatait és vágyait tükrözi, s a kommunizmus építésének ügyét szolgálja. A kommunizmus — a mi holnapunk és nincs olyan erő a vi­lágon, amely feltartóztathatná a szovjet nép diadalmas előrehaladá­sát a kommunizmus végleges győ­zelméhez vezető úton — mondotta G. A. Borkov. Az elnök ezután F. F. Kuznye­covnak (Moszkva) adta meg a szót. Kuznyecov kijelentette, hogy a módosított szervezeti szabályzat általánosítja a pártnak a XVIII. kongresszus után. a pártépítés te­rén szerzett rendkívül gazdag ta­pasztalatait, fejleszti és konkreti­zálja a párt szervezeti elveit és a kommunizmus építésének új felada­taira alkalmazza azokat. Az SzK(b)P Központi Bizottsá­gának a XIX. kongresszusra vonat­kozó dokumentumai széleskörű megvitatása a / pártszervezetekben — mondotta Kuznyecov — még magasabbra emelte a párttagság tömegeinek alkotó kezdeményezé­sét és aktivitását, hozzásegített ah­hoz, hogy jobban meglássuk a párt­munkában mutatkozó hiányosságo­kat és kiküszöböljük őket. A hadsereg kommunistái — foly­tatta Kuznyecov — a tervezet meg­vitatása után különösen hangsú­lyozták, milyen létfontosságúak a módosított szervezeti szabályzat­nak azok a rendelkezései, amelyek Hz ideológiai munkának és a marx­izmus-leninizmus alapjai elsajátítá­sának kérdéseivel foglalkoznak. A felszólaló emlékeztetett J. V. Sztá­lin szavaira: Hogyha hadseregrünk­nek elegendő számban lesznek, iga­zi, harcedzett káderei, akkor le­győzhetetlen lesz. A párt módosított szervezeti sza­bályzatának tervezete rámutat ar­ra, hogy fokozni kell a párttag fe­lelősségét pártkötelességének telje­sítéséért. A hadseregben ez azt je­lenti, hogy minden egyes kommu­nistának ki kell tűnnie a harci és politikai kiképzésben, a magasran­gú fegyelem példáját kell szolgál­tatnia. Kuznyecov elvtárs hangsú­lyozta annak a szervezeti szabály­zatban meghatározott feladatnak nagy jelentőségét, hogy szilárdíta­ni kell a szovjet haza aktív védel­mét az ellenség agresszív cselek­ményeivel szemben. Kuznyecov felszólalásának végén biztosította a kongresszust, hogy a Szovjet Hadsereg politikai munká­sai és pártszervezetei fáradhatatla­nul munkálkodnak azon. hogy szi­gorúan a párt új szervezeti sza­bályzatának megfelelően neveljék a kommunistákat. Cseplakov (Szahalin terület) ar­ról beszélt, hogy a terület kommu­nistái és összes dolgozói a párt, a kormány és személyesen J. V Sztálin segítségének és figyelmé­nek eredményeképpen nagy mun­kát végeztek, hogy megszüntessék a japán megszállók rablógazdálko­dásának következményeit. Rövid idő alatt "újjáépültek az üzemek, át­épültek és élenjáró technikai fel­szerelést kaptak az azelőtt elmara­dott szénbányák, halászati üzemek, papírgyárak. Fejlödnek a városok, a kerületi központok. A hozzászóló ezután a szervezeti szabályzat módosításának hatalmas jelentőségéről beszélt. A kommu­nizmus felépítése hatalmas felada­tainak teljesítéséért vívott harcban mérhetetlenül megnövekszik pár­tunk irányító, vezető szerepe, min­den egyes kommunista szerepe. Az új szervezeti szabályzat nagy mér­tékben növeli a párt harckészségét. A szahalini szervezet munkájában mutatkoznak hiányosságok, azonban a terület kommunistái minden szük­séges lépést megtesznek, hogy mi­nél hamarabb kiküszöböljék ezeket és sikeresen birkózzanak meg a reá­juk háruló feladatokkal — jelen­tette ki Cseplakov. — Az egész szovjet néppel együtt még fokoz­zák az éberséget, még jobban erő­sítik az ország védelmét és minden szükséges intézkedést megtesznek, hogy se az amerikai, se a japán agresszorok, sem pedig hazánk egyéb ellenségei ne nyugtalaníthas­sák a kommunizmust építő szovjet emberek békés munkáját. Sz. A. Vagapov (Baskír ARZPZK) beszéde elején beszélt a párt bölcs lenini-sztálini nemzetiségi politiká­járól, amelynek eredményeképpen a Szovjetunió valamennyi nemzete élenjáró szocialista nemzetté vált. A szónok ezt a Baskír ASZSZK példáján illusztrálta, amely az or­szág egyik szocialista nagyüzemű mezőgazdasággal rendelkező hatal­mas iparvidékévé lett. Az új, mó­dosított szervezeti szabályzatról szólva hangsúlyozta, hogy az új szervezeti szabályzat még maga­sabbra emeli a pártszervezetek és az egyes párttagok szerepét. Az SzK(b)P Központi Bizottsá­gának a XIX. kongresszusra vonat­kozó történelmi dokumentumai a politikai és a munkaaktivitás újabb nagy lendületét váltották ki a párttagság tömegeiből és az ösz­szes dolgozókból a köztársaságban. A határterületi pártszervezetnek több mint 40.000 kommunistája vett részt a módosított szervezeti sza­bályzat tervezetének megvitatásá­ban. A báskir határterületi párt­szervezet, mint egész pártunk, egységes, tömör sorokban a párt Központi Bizottsága és Sztálin elv­társ iránti odaadással vonult fel a XIX. kongresszusra. A pártszerve­zet a jövőben is kész minden fel­adatot végrehajtani, amit a párt és Sztálin elvtárs, szeretett vezérünk tűz elénk _ mondotta befejezésül Sz. A. Vagapov. Sz. Sz. Rumjancev (Velikije-Luki terület) hangsúlyozta, hogy a párt módosított szervezeti szabályzatá­nak tervezete a kommunista énítés új, megnövekedett feladatait tükrö­zi és ezzel kapcsolatban az új, fo­kozott követelményeket is, amelye­ket a párt minden egyes kommu­nistával szemben támaszt. Ezt az okmányt valamennyi taggyűlésen egyhangúlag helyeselték. Az SzK(b)P Központi Bizottsága kon­gresszusi okmányainak megtárgya­lása nagy mértékben felélénkítette a pártszervezetek munkáját. A kommunisták a párt új szervezeti szabályzata tervezetének fokozott követelményeiből kiindúlva bírálták pártbizottságaikat, a párt-, szov­jet- és gazdasági funkcionáriuso­kat. Rumjancev befejezésül biztosítja a XIX. kongresszust hogy a veü­kije-luki pártszervezet az új törté­nelmi jelentőségű feladatok láttán még szorosabbra zárja sorait a le­nini-sztálini Központi Bizottság, a nagy Sztálin körül. Ezután Hahalov küldött (Burját­Mongol Autonóm Szovjet Szocialis­ta Köztársaság) szólalt fel. — A XIX. kongresszus — mondotta — egyhangúlag jóváhagyta a párt Központi Bizottságának politikai és gyakorlati munkáját és ezzel egész hős pártunk akaratát fejezte ki. A szovjet nép határtalan odaadással viseltetik a Bolsevik Párt iránt, önként bízta rá sorsát, mert tudja, hogy Lenin-Sztálin pártjának a nép érdekein kívül nincsenek más érde­kei, hogy a párt minden nehézsé­get sikeresen leküzdve vezeti a nagy cél — a kommunizmus — fe­lé. Hahalov elvtárs szembetűnő té­nyekkel támasztotta alá, milyen ha­talmas fejlődésen ment keresztül a köztársaság a szovjet hatalom évei­ben. A burját-mongol nép a lenir.i­sztálini nemzetiségi politika követ­kezetes megyalósításának köszönhe­ti, hogy államiságot szerzett, hogy szocialista nemzetté vált. Mindezért a szovjet kormánynak és Sztálin elvtársnak, a nagy vezérnek adunk hálát. A párt módosított szervezeti szabályzatának tervezete, amelyet minden pártszervezetben megyitat­tak, általános helyeslésre talált, mert a módosítások tükrözik a pártnak a pártépítés terén felhalmozott igen gazdag tapasztalatait. M. M. Pidticsenko (Ukrán Szov­jet Szocialista Köztársaság) a töb­-bi között ezeket mondotta felszóla­lásában: Lenin-Sztálin halhatatlan ügye az egész szovjet nép ügyévé vált, mert a dolgozó tömegek saját pártjuk­nak, hozzájiSi közelálló, nekik ked­ves pártnak tartják a kommunista pártot, amelynek erősítése életbe­vágóan fontos számukra. Pidticsenko elvtárs beszélt arról, milyen hatalmas - lelkesedéssel fo­gadták Ukrajna fővárosának kom­munistái és összes dolgozói az Szk(b)P Központi Bizottságának a párt XIX. kongresszusa elé terjesz­tett okmányait. Kievben több mint háromezer taggyűlést tartottak, amelyeken megtárgyalták a kon­gresszusi anyagokat. A kommunisták sok javaslatot terjesztettek elő. Pidticsenko, a kievi pártszervezet életéből vett konkrét példákon mu­tatta meg, milyen nagyjelentőségű­ek a szervezeti szabályzatnak a párt tagjelöltjeiről szóló pontjai. A módosított szervezeti I szabályzat tervezete — mondotta Pidticsenko — hatalmas történelmi jelentőségű okmány. Ezt az okmányt azok az új feladatok diktálták, amelyek az országnak a szocializmusból a kom­munizmusba való átmenete idején a párt előtt felmerültek. Az elnöklő Zs. Sajahmetov ezután bejelentette, hogy üdvözlet érkezett a kongresszushoz az Amerikai Kommunista Párt Országos Bizott­ságától. A bejelentést a kongresz­szus küldöttei viharos, hosszantar­tó tapssal fogadták és mindannyian felálltak. Az Amerikai Kommunista Párt küldöttségének tagjai — mondotta Zs. Sajahmetov — nincsenek jelen a kongresszuson, mert az „amerikai demokrácia" nem engedte meg, hogy ide jöjjenek, az Amerikai Egyesült Államok kormánya meg­tagadta a vízumot az Amerikai Kommunista Párt küldöttségétől. Az üdvözlet szövegét N. Sz. Pa­tolicsev olvasta fel. A felolvasást többízben viharos taps szakította féll^e. — Üdvözletünket küldjük a Szov­jetunió Kommunista Pártja XIX. kongresszusának — hangzik az üzenet. — Hangsúlyozzuk azt az óriási szerepet, amelyet az Önök or­szága játszott a hitlerizmus szét­zúzásában és a nemzetközi béke és demokrácia védelmezésében. Üdvö­zöljük az Önök kimagasló sikereit, amelyeket az ország iparosításá­ban, a szocializmus építésében arattak. Az amerikai nép tömegei békét akarnak és őszintén kívánják a ba­ráti együttműködést a Szovjetunió­val. Mi, az Amerikai Kommunista Párt Országos Bizottságának tag­jai. tudjuk, hogy az egész világ népei meg tudják akadályozni az új világháborút, amelyre az Amerikai Egyesült Államok imperialistái ké­szülődnek, s a népek mindent elkö­vetnek e nagy cél érdekében. (Hosszantartó, viharos taps, min­denki feláll.) A szónoki emelvényen ezután Wilhelm Pieck, a Német Szocialista Egységpárt elnöke jelent meg. A kongresszusi küldöttek és a vendé­gek viharos, hosszantartó tapssal > fogadták. Wilhelm Pieck elvtárs tolmácsolta a kongresszusnak a né­met nép és a Német Szocialista Egységpárt szívbőljövő testvéri és harcos üldvözletét. Háláját fejezte ki a Szovjetunió Kommunista Párt­ja Központi Bizottságának és kü­lönösen J. V. Sztálinnak a Német

Next

/
Thumbnails
Contents