Uj Szó, 1952. szeptember (5. évfolyam, 208-232.szám)

1952-09-17 / 221. szám, szerda

1952 szeptember 19 I

f J SZŐ Z 17 fllaiii» bizonyítékok az imperialisták baktérium&iéborújára vonatkozólag A baktérnimháborúra vonatkozó tények kivizsgálására alakult nemzetközi tudományos bizottság tagjai Augusztus 81-én sajtóértekezletet tartottak Pekingben. A sajtóértekezleten húsz riporter és tudósító vett részt. Az első kérdés, amelyet a tudósítók egyike feltett, i a kővetkező volt: „Milyen föbizonyítékok alapján Vette bebizonyitottnak a bizottság azt a tényt, hogy az Cgyesüt Álla. mok baktériumháborút folytattak/ Koreában és Északkelet-Kínában?" Erre a kérdésre Joseph Needham professzor (Anglia) válaszolt: „Noha nem voltt részünk abban, hogy saját szemünkkel lássunk le esni valamit az égből, mégis elég bizonyítékot szereztünk a helygíáni vizsgálaton, a tanuk kihallgatása, az összegyűjtött anyagon végzett tudományos vizsgálatok és a statisztikai kutatás során. Nem egy tudóssal találkoztunk és sok olyan tanulóval beszéltünk, aki maga látta, hogy az amerikai gépek baktériumbombát dobtak le. A tudósak tudományos feddhetetlensége és szakmai képzettsége iránit a legnagyobb tisztelettel viseltetünk. Azután itt voltak a falusi nép .tömegei, akik eljöttek hozzánk és elmondták, mit láttak és mit találtak. Itt is biztos talajon álltunk. Megvizsgáltuk azokat a régebbi tényeket is. amelyek alapul szolgál tak a Békevilágtanács Prágában kiadott okmányaihoz. Ezt a tudományos anyagot is sikerült tisztázni. A bizottság gondos, részletes vizsgálatokat folytatott és ennek alapján áltaipitotta meg az Egyesült Államok által viselt baktériumháboii-ú tényeit. Ez az anyag jelentésünkben megtekinthető:" Arra a kérdésre, hogy miért nem keletkeztek Koreában és Északke Részietek Tichonov elvtársnak, a Szovjet Békevédelmi Bizottság elnökének cikkéből A szakszervezeti világszövetség titkársága közölte, hogy Luigi Grassi, mint a szakszervezeti világ, szövetség kiküldöttje az ázsiai és csendesóceáni országok békevédőiíiek^ kongresszusára megy. A Zseminzsibao cimű pekingi lapban az elkövetkező kongresszus alkalmából közölték Nikolaj Tichonomak, a szovjet békevédelmi bizottság elnökének Cikkét. Cikkében. többek között ezt írja; „Ázsia nemzeteinek ma fel kell idéznünk a nemzetközi élet mult évszázadbeii eseményeit, hogy így megvilágítsák annak a barbár politikának őseredetét, amelyet a. támadók folytatnak keleten. Mindazok, akik az igazságot keresték, azután megismerik, hogy a mostani koreai, vietnami, malájföldi és burmai események nem mások, mint a gyarmati elnyomás halálos vonaglása, a támadóknak az ázsiai szárazföld népeinek rabszolgaságban tartására, rabló és elnyomó politikájuk folytatására irányuló utolsó kegyetlein törekvése. Ázsia összes országai, amelyek nemzeti szabadságukért és a, békéért harcolnak, szövetkeztek ezen politika ellen. Az ázsiai és csendesóceáni országok békevédő kongresszusa — folytatja Tichonov — kell, hogy körültekintően foglalkozzék azzal a veszedelemmel, amelynek minden ázsiai ország ki vam téve és amelyet az amerikai támadók tervei idéztek elő. E tervek a vietnami háború el. harapódzását és más véres provokációkat jelentenek, amelyeknek .célja a háború felszítása az egész ázsiai szárazföldön". Tichonov ezután foglalkozik »z amerikai szárazföld és Japán poli-, tákai problémáival. Befejezésül megcáfolja az amerikai támadók hazug propagandáját, akik szemérmetlenül azt állítják, hogy a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság veszélyeztetik a békét. „Az ázsiai és csendesóceáni országok békevédőinek kongresszusa — írja Tichonov — jó alkalmul fog szolgálni a támadók hazug propagandájának leleplezésére; az Óceánon túli országok kiküldöttei ugyanis saját szemükkel látják, hogy az új Kína békéa-^fton fejlő-dik s bogy hatalmas országépítö munkája teljesen leköti öt". A kiküldöttek megismerhetik a Szovjetunió új ötéves tervét. E terv javaslatát széles méretekben közölték a sajtóban és annak a képét nyújtja, mit fog tenni a szovjet nép az elkövetkező öt év alatt, mily nagy változásokat hoz az ország békép gazdaságának fejlődésében, mily nagy feladatokat teljesít a kultúra és a tudomány fejlesztése terén a teljes jóléthez vezető úton, amelynek célja a szovjet nép életés munkafeltételeinek minden téren való javítása. Befejezésül Tichonov ezeket írja: „Amikor a szovjet emberek különbőz^ gyűlések és előadások alkalmával, akár az újságokból és folyóiratokból tudomást szereztek az ázsiai és csendesóceáni országok békevédői kongresszusának összehívásáról, ezt a döntést éppen azért üdvözölték, mert szovjet emberek, akik a béke ügyének odaadó hívei és fiikik ragaszkodásukat a béke ügye iráint naponta végzett békés munkájukkal bizonyítják be". Pinay kormánya a francia munkásokat havonta 56 milliárd frankkal rövidíti meg Egy francia munkáscsalád tagjának, hogy szerényen megélhessen,! mult évi augusztusában legnélkülözhetetlenebb kiadásokra 25.798 frankra volt szüksége. Ezzel szemben 1952 júliusában ehhez már 30.486 frankra volt szüksége. Ez azt jelenti, hogy a létfenntartási költségek havi 4.688 frankkal emelkedtek. A „La Vie Ouvriere", a francia általános szakszervezeti szövetség lapja, amely ezeket a számadatokat közölte, hozzáteszi, hogy ezzel az ' összeggel Pinay kormánya minden hónapban megrövidíti a munkásokat. Egy hónap alatt tehát Pinay kormánya 12 millió munkást 56.256 millií frankkal rövidít meg. Az újság az olvasóknak szemléltetően mutatja meg, hogy ez a 56 milliárd milyen óriási összeg. Hét grammos új fémtizfránkosokban ez az öszszeg 39 millió kilogrammot tenne ki, amely 3160 nagy teherkocsit töltene meg. Ez az összeg a mostani kormány vállalkozóinak é

s gyárosainak pénztárába folyik, akiknek élén Pinay gyáros áll. Ebből a legvilágosabban kitűnik, hogy Piway ugyan beszél az árak csökkentéséről, a valóságban azonban az árak emelkednek és a fizetések ugyanazon a magasságon maradnak és a kapitalisták nyereségei szüntelenül növekednek. 1938-ban a bérek és fizetések aránya a nemzeti bevételben 40 százalékot tett ki tehát 151 milliárd frankot és a kapitalista nyereségek aránya 3-1% ot, tehát 130 milliárd frankot. Ezzel szemben 1951-ben a kapitalista nyereségek aránya 54%-ra, tehát 5515 milliárd frankra emelkedett, míg a bérek és fizetések aránya csak 29%-ot, tehát 2S90 milliárd frankot tett ki. A „La Vie Ouvriére" feltünteti némely kapitalista társaság tiszta nyereségeit. így a ,,

Thomson-Houston" társaságnak 341 millió frank tiszta nyeresége volt, ami a mult évi nyereséggel szemben 6S%-os emelkedést jelent A „Yaourt Danone" társaság 145 millió frankot keresett. A mult évvel szemben nyereségei 169%-kal emelkedtek. A „Saint-Gobain" társaság 1951-ben 1225 millió frank tiszta nyereséget szerzett, ebbe azonban nincsenek beleszámítva azok a különféle bevételek, amelyeket a társaság eltitkolt a megadóztatás elől. Ez a társaság a valóságban mintegy 7 milliard frankot keres. let-Kínában az amerikai baktériumtámadás következtében járványok Andrea Andreen (Svédország) válaszolt. „Erre a kérdésre két pontban lehet válaszolni. Először is utalni kell a koreai és kínai tudósok erőfeszítéseire és azokra a figyelemreméltó eredményekre, amelyeket a járványok megelőzésében elértek. Ezt a tényt nem lehet elvitatni. Másodszor igen nagy . benyomást tett a bizottság tagjaira az, hogy az egészségügyi nevelés valósággal lelkes tömegmozgalommá lett Koreában és Kínában. Ez a mozgalom naigy erőket mozgósított a bakté riumháború következményeinek elhárítására. Történt egy jellemző eset. Egyik este amerikai repülőgép szállt el Kan-Nan kerület felett. Másnap reggel igen sok helyen egereket találtak, amelyek közül a macskák sokat bevittek a házakba. Mégsem nyúlt hozzájuk senki, mert a népet megtanították az óvatosságra. A rágcsálókat gyorsain ártalmatlanná tették és elégették. Hogy a fertőzés minden lehetőségét kiküszöböljék, eldobták háztartási felszerelésüket, felásták a földes padozatot és szalmazsákjaikat elégették. Kiirtották a kutyákat és a macskákat is. Ezek után a megelőző intézkedések után egyetlen megbetegedés sem fordult elő a faluban. Ez jellemző példa airra, hogy milyen egészségügyi óvóinté!»kedíéseket foganatosítanak." Egy másik kérdés ez volt: „Nyu gáton egyesek niern hiszik el,, hogy a hadifogoly amerikai repülők vallomása hiteles. Azt hiszik, 'hogy a repülőiket kémyszerít-ették ezeknek a vallomásoknak megtételére. Mi a bizottság véleménye erről?" A kérdésre Malterre professzor (Franciaország) válaszolt: „Tudományos szempontból természetes*, ha az ember bizonyos tar tózkodással fogadja a hadifoglyok nyilatkozatait. De abban a szerencsés helyzetben voltunk, hogy nemcsak a már széles körbon is mert Enochot és Quinmt hallgat, hattuk ki, hanem két másik hadi. foglyot, Floyd B. O'Nealt és Paul Knisht is. A kérdéseket különféle szemszögből tettük fel. A repülök á beszélgetés során nyugodtan és szabadon viselkedtek, külső nyo. másnak semmi jele sem látszott rajtuk. Meggyőződésem, hogy az, amit mondtak, teljesen megbízható. Ha azt m-omdom, hogy politikai öntudatuk gyenge volt, nem mondom azt, hogy politikailag teljesen öntudat lanofc voltak.. Kiképezték őket a baktérhinihábortira és már az Egyesült Ä11& mokban hallgattak előadásokat a hadviselésnek erről a fajtájáról. Amikor Koreába érkeztek, gyorsabb ütemben folytatódott a kiképzés, Már ekkor súlyos kétségeikkel küzdöttek. Elmondták nekünk, hogy akkor azt remélték, teljesítik 50 vagy 100 bevetésüket és azután siethetnek haza. Valahányszor baktériumbombákat dobtak le, a viszszatéréskor mindig lelkiismeretfur. daliásaik voltak. Sokan közülük rendszeresen leitták magukat, hogy feledést találjanak. Egyszóval: bűnösnek érezték magukat. A kérdések és válaszok elhangzása után Franco Graziosi (Olaszor. szág), a nemzetközi tudományos bizottság megfigyelő-tanácsadója adott rövid nyilatkozatot: , „Csak egy hónapig vettem részt a bizottság munkájában és tanulmá nyoztam a baktériumháborúra vonatkozó okmányokat. Megbeszélé seket folytattam kínai bakteriológusolckal. Vizsgálódásaim után arra a határozott következtetésre jutottam, hogy az Egyesült Államok fegyveres eröi"~ baktérium-fegyvere ket irányítottak Északkelet-Kína és Korea területére. A nemzetközi tudományos bizottság erre vonatkozó következtetései teljesen helytálló ak," Csu En lajnak, a Kínai Népköztársaság állami adminisztratív tanácsa elnökének és külügyminiszterének jegyzéke A. J. Visinszkij szovjet külügyminiszterhez Csu En laj. a Kínai Népköztársaság központi népkanmánya adminisztratív államtanácsának elnöke'és külügyminisztere, A. J. Visinszkijnek, a Szovjetunió külügyminiszterének, a következő jegyzéket adta át: Tisztelt miniszter elvtárs! Miután Japán elutasította mindenoldali békeszerződés megkötését, és miután külön szerződést- kötött az, USA-val és néhány más országgal, amiből az következik, hogy Japánnak nincs békeszerződése a Kínai Népköztársasággal és a Sozv jetunióval és nyilvánvalóan nem is akar, olyan helyzet alakult ki, amely veszélyezteti a békét és kedvező a japán agresszió megismétlésére. Erre való tekintett«] és a béke biztosításának érdekében, valamint a Kínai Népköztársaság és a Szovjetunió közötti barátsági, szövetségi és kölcsönös segélynyújtási szerződés alapján a Kínai Népköztársaság kormánya a szovjet kormánynak azt javasolja, hogy hosszabbítsák meg a szovjet katonák visszahívásának határidejét, a közösen használt kínai katonai tengerészeti támaszpontból, Port Artúrból, amelyet a Port Artúrról 9MÜ kínai-szovjet egyezmény második cikkelye állapít meg addig az időig, míg nem kötnek békeszerződést a Kínai Népköztársaság és Japán. valamint a Szovjetunió és Japán között és felkéri a szovjet kor. Hiányt, hogy beleegyezését nyilvánítsa. Ha a szovjet kormány beleegyezését nyilvánítja a Kínai Népköztársaság kormányának fentemlített javaslatába, akkor ezt a jegyzéket és az Ön válaszát a Kínai Népköztársaság és a Szovjetunió között a Port Artúr katonai tengerészeti támaszpontról szóló 1950 február 14-iki egyezmény részének fogjuk tekinteni, amely a jegyzékváltás napján lép érvénybe. Miniszter elvtárs, kérem fogasa legmélyebb tiszteletem kifejezését. Csu En laj, 1952, szeptember 15. • • • A. J. Visinszkij, a Szovjetunió miniszterelnökének jegyzéke Csu En híjhoz, a Kínai Népköztársaság központi népkormánya állami adminisztratív tanácsa elnökéhez és külügyminiszteréhez A. J. Visinszkij, a Szovjetunió külügyminisztere Csu En lajnak, a Kínai Népköztársaság központi népkormánya adminisztratív tanácsa elnökének és külügyminiszterének a következő jegyzéket adta át: Tisztelt thiniszterelnök elvtárs! Kézhez vettem az Ön ez év szeptember 15-iki jegyzékét, amely így szól: Miután Japán elutasította sokoldalú békeszerződés megkötését és különszerződést kötött az USA-val, és néhány más országgal, amiből az következik, hogy Japánnak nincs békeszerződése és nyilvánvalóan nem is akar békeszerződést a Kínai Népköztársasággal és a Szovjetunióval, olyan helyzet alakult ki, amely veszélyezteti a békét és kedvező a japán agresszió megismétlésére. Erre való tekintettél és a béke biztosításának érdekében, valamint a Kínai Népköztársaság és a Szovjetunió közötti barátsági szövetségi és kölcsönös segélynyújtási szerződés alapján a Kínai Népköztársaság kor mánya a szovjet kormánynak azt javasolja, hogy hosszabbítsák meg a szovjet katonák visszahívásának határidejét Por? Artúr közösen használt kínai katonai tengerészeti támaszpontból, amelyet a Port Artur-ról szó ló kínai-szovjet egyezmény második cikkelye állapit meg addig az ideig, amíg nem kötnek békeszerződést a Kínai Népköztársaság és Japán, valamint a Szovjetunió és Japán között, és felkéri a szovjet kormányt, hogy nyilvánítsa beleegyezését. A szovjet lionmáay egyetért a Kínai Népköztársaság kormányának fentenilített .javaslatával és egyetért azzal is, hogy az Ön jegyzéke és erre a jegyzékre küldött, válaszunk részét képezi a fentemlített 1950 február 14-iki egyzeménynek, amely Port-Artur haditengerészeti támaszpontról szól, e jegyzékcsere napjától kezdve. ' Kérem Önt, kormányelnök elvtárs, hogy fogadja legmélyebb tiszteletem kifejezését. A. J. Visinszkij, 1952, szeptember 15. A népek békekongressztssa elé Megkezdődött a harmadik Indiai békeértekezlet Szeptember 13-án Dzsullunburban megnyílt a harmadik indiai békeértekezlet. Az értekezleten 350 küldött és több mint 5000 vendég vesz részt, Dr, Kitcslev, az indiai béketanács elnöke beszédében a többi között a következőket mondotta: ,/,Ha bárki kísérleteket tesz arra, hogy Indiát új világháborúba taszítsa, az indiai nép hősiesen ellenáll és semmikép sem vesz részt a háborúban. A következő felszólaló, Sibanlal Szakszen professzor, megbélyegezte az Egyesült Államok kormányát, mert baktériumfegyvert és napalmbomfoát alkalmaz Koreában. Felszólalt még az értekezleten dr. Kumarappa indiai közgazdász. Avari tábornok. Nádim kasmíri küldött és mások. Az amerikai hadifogolytáborokban sínylődő koreai harcosok is készülnek a békekonferenciára A Pravda közli Tkacsenkonak, phenjani tudósítójának, Pak Den Ajjal, a koreai békebizottság elnökhelyettesével folytatott beszélgetését. A tudósító megkérte Pak Den Ajt, , nyilatkozzék a közelgő ázsiai és csendesóceáni békeértekezlet jelentőségéről és feladataitól. — A koreai nép — jelentette ki Pak Den Aj — miként más országok népei is, nagy reményeket ftiz ahhoz, hogy a konferencia, amelyen több mint másfélmilliárd ember képviselői ülnek össze, hatékony intézkedéseket dolgoz majd ki és valósít meg abból a célból, hogy haladéktalanul eltiltsák az embertelen baktérium-, vegyi- és napalmbombák alkalmazását és megszüntessék a koreai és kínai hadifoglyok elleni kegyetlenkedéseket. Azt is reméljük, hogy a konferencia megteszi a szükséges lépéseket, hogy meggyorsítsák a koreai fegyverszünet megkötését, az ázsiai és csendesóceáni országok területéről kivonják a külföldi csapatokat és megtegyék az első lépéseket a távolkeleti problémák békés rendezése felé. Pák Dén Aj hangsúlyozta, hogy a koreai békebizottság tevékenyen készül a konferenciára. Majd a délkoreai hazafiak bátor harcáról beszélt. Puszan kikötőmunkásai háromízben sztrájkoltak július óta. A sztrájk jelszava ez volt: „Le a hódító háborúval, mi a béke mellett Vagyunk!" A békemozgalom szélesen fellendült és szervezetten folyik Kocsedo és Csecsudó szigetén. A Kocsedo-szigeti táborokban hadifoglyok „békeharcos heteket" rendeztek. Csecsudo szigetén a konferencia előkészületeit az intervenciósok elleni, a szabadságért és függfetlenségért vívott aktív harc kíséri. Népünk a munkapárt és Kim ír seen vezetésével szorosan együtt halad a nagy Szovjetunió vezette demokratikus béketábor népeivel. Nincs az az erő, amely a szabadságszerető Koreát legyőzhetné — mondotta Pak Den Aj. Indonéziában aláírásgyűjtés folyik az amerikaiak baktériumháború.ja ellen Szurabajai jelentés szerint az indonéziai központi szakszervezeti szövetség aláírásgyűjtést kezdett, hogy ezzel támogassa a tiltakozást az amerikaiaknak • Korea és a Kínai Néköztársaság ellen folytatott baktériumháborúja ellen. Szeptember 12-ig több, mint 30.000 aláírás gyűlt össze.