Uj Szó, 1952. szeptember (5. évfolyam, 208-232.szám)

1952-09-17 / 221. szám, szerda

UI SZO 1952 szeptember 28 Mi a helyzet a magyar iskolák tankönyvellátása terén ? /\ munkásosztály februári g; ö zelme megvalósította hazánk ma­gyar dolgozóinak igazságos vágyát és jogait többek közt azzal is, hogj lehetővé tette a magyar nemzetisé­gű gyermekeknek saját anyanyel­vükön való oktatását. Az 1948/49. iskolai évben megala. 1 pították a magyar nemzetiségű pol. gárok-lakta vidékeken az első ele­mi iskolákat, párhuzamosan a szlo­vák osztályok mellett, magyar ta nítási nyelvvel. A következő (1949 1950) iskolai évber ezeket, a pár. huzamos osztályokat átszervezték önálló magyar nemzeti iskolákká,, élükön magyar igazgatókkal.' Mind­járt a nemzet! iskolák megszerve­zése után hozzáfogott" az Iskola-, Tudomány, és Müvészetügyi Meg­bízotti Hivatal a magyar középis­kolák és az 1950/51. iskolai évben a Ill.-fokú magyar iskolák meg­szervezéséhez. A magyar tannyelvű iskolák meg. alakításakor nagy probléma előtt álltunk: el kellett látni ezeket az iskolákat a szükséges tankönyvek­kel. Az Iskola-, Tudomány- és Mü­vészetügyi M bízotti Hivatal a." Állami Peiagógfaf Intézet segítsé. gével tanterveket állított össz ezen iskolái; számára és az Állami Kiadóvállalat megkerdte a magyar •könyvek előkészítését, ill. kiadái. "t. Nem volt ez könnyű munka, mert nem állt egyetlen magyar tankönyv sem rendelkezésünkre amelyek pe dig a München előtti köztársaság idejéből maradtak fenn, azok esz­meileg hibásak, hasznavehetetlenek voltak. A munkát az ABC-s könyvvel, kei­lett elkezdeni. Az első munkasza. kasaban a emzeti iskolák számára állítottunk össze tankönyveket, mégpedig elsősorban a tanítási nyelv, a magyar nyelv tankönyveit. Fokozatosan elkészültek a többi tankönyvek is. A nemzeti iskolák tankönyveinek elkészítése után hoz záfogtunk a középiskolák és az 1951/52. tanév kezdetétől a Ill.-fokű iskolák tankönyveinek összeállítá­^eához is. M az a helyzet, hogy néhány tankönyv kivételével hiánytalanul elláttuk a nemzeti- és középiskolá­kat is. Az 1952/53. iskolai év kez. detédg az Állami Kiadóvállalat - 19 magyar tankönyvet adott ki a nem­zeti iskolák számára, (további 2 tankönyv — Szloválc könyv a 3. évfolyam és Sz ovák könyv a 4. és 5. évfolyam számára — nyomdában Van), köztük olvasókönyveket és magyar nyelvtankönyveket, szám­tankönyveket, honismeretet vala. mennyi évfolyam számára és az orosz nyelvkönyvet a 4. és 5. évfo­lyam számára. A készülőiéiben lévő szlovák nyelvkönyvek még ez év őséén jelennek meg. A középiskolá' számára az 1952 —1953. iskolaév kezdetén 33 tan­kön. vet adtunk ki. Hiányzik még 16 tankönyv, amelyek már szintén nyomás alatt va...rak és még az 1952. ősze folyamán forgalomba ke. rülnek, úgyhogy az 1952. év végéig a középiskoláknak is meglesznek az összes tankönyvei' A magyar nem­zeti iskolák és középiskolák szá­mára 1952 szept. l.ig összesen 52 tankönyvet adtunk, ki és a hiányzó 18 májr nyomtatásban van. Ezekkel összesen 70-re emelkedik a megje­lent magyar tankönyvek száma. A magyar, szlovák és orosz nyelv tankönyvei eredeti kiadások, míg a többi tantárgyak tankönyveit a jóváhagyót i cseh, illetőleg szlovák eredetiből fordítottuk. Ezeknek a tankönyveknek a fordításánál min­dig tekintetbe vettük a magyar nemzetiségű diakok Különleges szük­ségleteit é^ a >'öny veket ebben az értelemben kiegészítettük, (főleg a történelem, polgári neveléstan, föld. rajz. természetrajz, matematika és énekkönyveket). A. tankönyvei:, ösz saeáUításakpr a kiadóvá-iteJ&t szer­keszt*! felhasználták a Soovietur^ó és a népi d '-.ratiikuis -vi-ag-vaiw­sz&f e téren szerzett tapasataíata.t. Az Állami Kiadóvállalat kiadvó nyait kölcsönösen kicseréljük a Ma­gyarországon megjelent tanköny vekkel. Ezekből is merítettünk sok hasznos tapasztalatot. A helyesírási kérdésekben tekintetbe vettük a Magyar Tudományos Akadémia nyelvtudományi osztályának, leg­újabb előírásait, szabályait. Az 1952. év kezdete óta a III. fo­kú iskolák, gimn., pedag. gimn., szakiskolák számára is készülnek tankönyvek, így főleg magyar nyelv tan és olvasókönyvek, történelem, polgári neveléstan és földrajzköny­vek. Az Állami Kiadóvállalat éppt most nyomat magyar nyelvtanköny­Wet a gimnáziumok és szakiskolák I. és II. osztálya számára, történe­lem könyvet a III. és IV. osztály, gazdasági földrajzot a IV. oszt. és magyar irodalmi olvasókönyvet a gimn. I. és II. osztálya számára. Gondoskodtunk a kötelező ol. vasmányokról is. E célból sajtó alá rendeztük magyar nyelven Jilem. nicky, Tajovsky, Kukucsín és Fra­ho Král' válogatott müveit. Áz isko­laév kezdetétől a magyar nemzeti­ségű diákoknak saját diák folyóira­taik lesznek, így á »Kis építő« című kéthetenkint megjelenő folyóirat a nemzeti iskolák növendékei számára, és a »Természet és Technika« című hav.i folyóiratot a II. és III. fokú iskolák tanulóinak politechnikai fejlesztésére. A magyar tannyelvű iskolákon működő tanítók számára 'az Állami Kiadóvállalat kiadja a »Tanítók Lapja« című folyóiratot, amelyben a magyar tanítókat megismertetik a szocialista iskola legújabb elmé­leti és gyakorlati vívmányaival. A tankönyvek az Állami Kiadó­vállalatnál készülnek, aihol e célból külön «magyar szerkesztőséget ren­deztek be. A szerkesztőségben há­rom szerkesztő (1 vezető- és 2 szakszerkesztő) dolgozik, rövidesen pedig további munkaerőt veszünk fel. a diákfolyóiratok szerkesztésé­hez. Ez a Szerkesztőség ma együtt­működik a különböző fokozatú is­kolák magyar tanítóinak széles kol­lefctívjával. A munkatáirsak között ott találjuk Dr. Orbán, Dr. Sas és Mayer egyetemi előadókat is, a^z I., II. és III. fokú iskolák tanítóit, akik a szerkesztőség munkájában, mint szerzők, fordítók, bírálók, vagy nyelvi lektorok vesznek részt. A munkatársak eddig főleg a bratisla­vai iskolaügyi dolgozókból toborzód­tak, de fokozatosan bekapcsoltuk a vidéki tanítókat és tanárokat is. A munkatársaik köre egyre szélese­dik, főleg fiatal káderekből, ame­lyeket állandóan ki kell egésziteni. Figyelemreméltó munkát végeztek a tankönyvek meg'alkotása körül á Szlovák Egyetem magyar katedrá­jának tanárai, a bratislavaii peda­gógiai gimnázium, a dunaszerdah" lyi gimnázium tanárai, a nagyme­gyeri és komáromi járások nevelői A tankönyveket uizottságok állít­ják össze, amelyek időnként ülésez­nek az Állami Kiadóvállalatnál. A tankönyveknek nyelvi szem­pontból is nagy figyelmet szente­lünk és ebben a tekintetben állan­dó javításokat eszközlünk. A tan­könyvek papíranyaga jó, illusztrá­ciói szépek. Egyes tankönyvek már második és harmadik kiadásban jelennek meg, de minden kiadás előtt újabb ellenőrzésnek vetjük alá mind eszmert, mind szakmai és nyelvi szempontból. Gondoskodunk a tanítóság mód­szertani és didaktikai kézikönyvei r<S is. Kiadtok az. óvódák, nemzeti iskolák és középiskolák részletes tanterveit. Az Iskola-, Tudomány­os Müvészetügyi Megbízotti Hivatal most készíti elő a nemzeti- és kö. zépiskolák végleg'es tantervét, ame. lyeket, annakidején ugyancsak ma­gyar nyelven is kiadunk. Az I., II. és III. fokú iskolák számára kiad­tuk a »Módszertani utasításokat«. Ezen felül magyar nyelvre fordí­tottuk a CsKP Központi Bizottsá­gának ^ tankönyvekről hozott ha tározatát, a hratislavai II. szlovén­szkói tanító konferencia, a prágai VI. összállami tanítói értekezíet ha­tározatait, Szlovákia összesített ter­vét, stb. A kiadóvállalat külön osz­tályán készítjük a magyar iskolák számára szükséges nyomtatványo kat, hivatalos könyveket, stb. /\ még hiányzó tankönyvek az 1962. év végéig megjelennek, és­pedig: Szlovák nyelvkönyv a nemzeti iskolák 3., Szlov. nyelvkönyv a nem. zeti iskolák )4—5. évfolyama számá­ra, Szlovák olvasókönyvek a közép­iskolák II. és III—IV. osztálya, orosz nyelvk"-iyv a középiskolák I—II. osztálya, geometria a közép­iskolák II., III., IV. oszt., botanika a középiskolák I. oszt., biológia a középiskolák IV. oszt., zenei nevelés a középiskolák I. oszt., háztartás­tan a középiskolák III. oszt., polgá­ri neveléstan a középiskolák III. és IV. oszt.,a aritmetika a középiskola IV. oszt., rajzoló- mértan a közép­iskolák III—IV. oszt., történelem a középiskolák III. oszt. és földrajz­könyv (új kiadás) a középiskolák II. oszt. számára. Az eddigi tankönyvek ideíglene. sek voltak. Az 1952/53. tanév kez­detétől már végleges tankönyveket készítünk, amelyek az 1953/54. is­kolai évre jelennek meg. Számsze­rint 36 új magyar tankönyv van az 1953/54. tanévre előkészületben. Nagy segítséget jelentett a tan­könyvek megalkotásánál a CsKP Központi Bizottságának a tanköny. vekről hozott történelmi jelentősé­gű határozata, amely részletesen megtárgyalta a tankönyvszerkesz. tés eddigi menetét. Az iskolák megrendeléseit szép tember elején elégítettük ki. Az új tankönyvek megjelenését fokozato­san tudatjuk a Tanítók Lapja című folyóiratban, úgy, hogy azokat az iskolák igazgatóságai idejében meg. rendelhetik. Az Iskola-, Tudomány- és Müvé­szetügyi Megbízotti" Hivatal min­denképpen előmozdította és segíti a magyar tankönyvek kiadását és az Állami Kiadóvállalat ugyancsak töL rekszik, hogy minél előbb forga­lomba hozza a még hiányzó tan­könyveket. Elvárjuk a magyar taní­tóktól, hogy bírálatukkal és meg­jegyzéseikkel, valamint együtt, munkálkodásukkal a járási és kerü. leti pedagógiai testületeken keresz­tül támogassák ezt a munkát, hogy így állandó javulást érhessünk el a magyar tankönyvek kiadása terén is. Sándor Viktor, az Állami Kiadóvállalat főszerkesztője A somorjai Csemadokról A Csemadok somorjai helyi cso­portja a műsoros Fáklya-est meg­rendezésével, népiegyüttesének fel­lépésével újra bebizonyította, hogy a szocialista kultúra fáradhatatlan terjesztője. Eddigi kultúrténykedé­sével a pozsonyi kerület egyik leg­jobb helyicsoportjává fejlődött. A kultúrmunka terén elért szép sike­reit. s ezek kiharcolását az tette le­hetővé, hogy olyan kiváló kultúr. munkások foglalnak Helyet soraiban mint Ferenczi Lajos, Kalmár János, Vörös Erzsi Sípos Jenő. Lipa István, akik napi munkájuk elvégzése után fáradságot nem ismerve azon dol­goznak, hogy megszerettessék a dol­gozókkal a valódi, tartalmában szo­cialista, formájában nemzeti kultú­rát. Ezzel az igazi kultúrával, an­nak kifejlesztésével és terjesztésé­vel nagy segítséget nyújtanak az újfajta, szocialista embertípus kiala­kításához. Ezt a célt szolgálta a Fáklya-est műsorában a „Győzni kell" című egyfelvonásos színmű is. Ezzel a műsorszámmal a csallóközcsütörtöki gépállomás dolgozóit köszöntötték a színjátszó csoport tagjai. A somor­jai helyicsoport bízik abban, hogy amint az eddigi munkában is dere­kasan megállta a helyét a gépállo­más, úgy az őszi munkálatok során még nagyobb sikereket: a munkák határidőélőtti teljesítését és minő­ségileg is kifogástalan elvégzését tűzik ki célul és azt meg is valósít­ják. A másik egyfelvonásos: Csehov elbeszélése nyomán írt „Bocsánat, tüsszentettem" című szatirikus víg­játék volt, amelyben a tehetséges Sípos Jenő kultúrtársnak sikerült a pipogya hivatalnok alakításában reális korképet festeni a rothadt cá. ri Oroszország burzsoá hivatalnokai­Tói, — A műsor keretén belül bemu­Józseí Attila-est volt Szencen Ömlött az eső szeptember 12-én este, amikor vonatunk befutott a szenei állomásra. Rossz időt fog­tunk ki, — gondoltuk magunkban — miközben Minczinger elvtárs, a Cse madok helyi csoport titkára mel­lett cuppogtunk Szene gyéren meg­világított utcáin.. Ez a rossz idő nemcsak a kellemetlenül nyakunkba csorgó esőlevet, hanem azt is jelen­tette. hogy a mai estére . hirdetett olvasókör gyér látogatottságra szá­míthat. — Hatvanan, sőt százan is ö.ssze szoktunk jönni, — mondja Minczin­ger elvtárs reménykedve és egy kis menitegetödzéssel a hangjában. — Csak nem riadnak vissza most ettől az esőtől? Bizony visszariadtak! De csak az idősebbek. A fiatalság vidáman és várakozással eltelve toppant be a barátságosan berendezett kis helyi­ségbe, ahol szép gramofonos rádió­készülék ontotta a pezsdítö muzsi­káit. Bevezetésként Minczinger elvtárs olvasott fel egy mesterien megírt Móricz novellát az öreg Csoszogi suszterról. Ezután került sor dr. Szabó Rezső kultúrtársnak, a po­zsonyi Csemadok központ dolgozó­jának József Attiláról szóló előadá­sára, amelyet nagy figyelemmel hall­gattak. A fiatalok szeméből lát­szott, hogy milyen nagy felfede­zést tesznek most. Nem ismerték eddig a proletariátus szenvedéstali korszakának nagy dalnokát. Nem tudták, hogy József Attilának is nagy része volt abban, hogy ök-ma szabad hazájukban jólétben élű, meg becsült dolgozók. A vita során annyi kérdést tettek fel az előadónak, hogy alig győ­zött rájuk válaszolni. Mindent akar­tak tudni József Attiláról, tanulmá­nyairól, arról, hogy ki volt rá ha­tással a hazai és külföldi költök kö­zül. volt-e kapcsolata Adyval, ho­gyah élt Párizsban? Sok kérdés hangzott el azzal kapcsolatban Is, fiogy mi vitte öt yaz öngyilkosságba ás milyenek voltak élete utolsó nap­jai­Sorrendben a tizennyolcadik volt ez az olvasókört előadás. A szenei helyi csoport tagjai sokat köszön­hetnek ezeknek az estéknek és rneg­rendezöinek, Minczinger titkár elv­társnak, és Rajt Aranka elvtársnő­nek, akit tevékeny' kultúrm.unkáján kívül a jegyzőkönyv példás vezeté­séért is meg kell dicsérni. Követen­dő példaként állíthatjuk a szenei kultúrtársafcat a többi Csemadok helyi csoportok elé. G. O. Szép műsorral szerepelt a rozsnyói üzemi klub a bányásznapon Szép, tiszta napsütéses reggelen vonultak fel a rozsnyói bányászok a Sztálin és Gottwald elvtárs képei­vel é3 a bányászjeJ'vényekkel dí­szített emelvény elé. Ezen a Bá. nyászrcapon ismét kifejezésre jut­atták törekvésüket a magasabb ter­melékenységért. Felejthetetlen nap­ja volt ez a rozsnyói bányászoknak, a szép népviseletbe öltözött fiatal lányoknak és fiúknak, a környékbe­li vendégeknek. A tömeg szorosan felzárkózott az emelvény körül. A himnuszok el­hangzása után a bányásztanulókon piheintek meg a tekintetek. A fiatal, életkedvtől duzzadó arcok figyelem­mel kísérték az ünnepélyt. Szemük­ben mintha ott (jsdllogtak volna Gott­wald elvtárs szavai: „Bányász va gyok, ki több nálam". Az ünnepélyes megnyitó beszédet a bánya üzemi klubja kultűregyüt­tesének fellépése követte. A szabad­téri színpadon felcsendült „A naip­jaink émekg" című dall, amelyet a bányászok lelkes taipssal fogadtak. Ezután az üzemi íclub tánccsoport­ja lépett a színpadra. A lányok fe­hér blúzban, sötétkék virágokkal díszített szoknyáikban, a fiúk fehér ingben és fekete osizmanadrágban mosolyogtak a nézőkre. Felharsant a dal és a lábak fürgén tolmácsol-, ták a szlovák és magyar népi tán­cok mondanivalóját. Megjelentek a pionírok is a színpadon, mintegy ver. senyezve a felnőttek táncesoportjá­vail, ők is ügyesen eljárták a szép népi táncot, majd, ismét az ének­együttes lépett fel szlovák és ma­gyar dalokkal. Az üzemi klub műsora véget ért. Kontra elvtárssal, az együttes veze­tőjével beszélgetünk az előadott mű­sorszámokról és az üzemi klub elő­készületeiről. — Az üzemi klub művészegyütte­se nagy lelkesedéssel készült a bá­nyásznapra és munkájuk nem volt hiábavaló, mert úgy láttam, hogy ajij, ezt a lelkesedést át tudták ültetni dalaikkal a hallgatókba is. — Szorgalmasan gyakoroltok ? —• kérdezzük, i — Bizony szorgalmasan. A fiata­lok megértették, hogy a Bányász­napra az üzenni klubnak alaposan fel kell készülnie és mindig pontosan megjelentek a próbákon. — A ruhákat honnan szereztétek be? — Maguwk készítettük. Az iiae. mi tanács és Bajbenik elvtárs, a klub elnöke mindenben támogatták az együttes előkészületeit, Lányaink 18 gyönyörű népviseletet készítettek az együttes részére. — Rendszeresen dolgoznak az együttes tagjai ? — Igen. Falvakat is látogatunk, szlovák és magyar népdalokat, né­pi táncokat mutatunk be. Jó pél­dát mutat a fiataloknak Barabás mérnök elvtárs, a^tí sokat beszél nekik a művészegyüttes jelentősé­géről. Ugyancsak sokat köszönhe­tünk Dofaránszky tánctanító élv.; társnak is, aki sokat fáradozik a táncegyüttessel. Közben ®z üzemi klubhelyiség elé értünk. Buberiik elvtárs, az üzemi kluib elnöke tairtobt felérak. Moso­lyogva mondta: — Szépen szerepelt az 'ének- és táncegyüttes. Ha a helyiségünk megfelelő lenne, és zavartalanul próbálhatnánk, akkor biztosan még jobb eredményeket tudnánk felmu­tatná. Az épület txiljadonképpen jó, csak a terem kevés benne. A gyűléseket ugyanis saintén az üze­mi klubban tartják és sokszor ki­szorítják onnan a kultúrmunkáso­kat. Reméljük, hogy a rozsnyói bánya dolg'ozói, akik sikerrel vívják meg a széncsatát, nem riadnak > vissza a kultűrmiunka térén felmerülő akadá­lyoktói. sem ós üzemi klubjuk min­den szakaszán lelkesen, eredmény­sen fognak dolgozni. Mács József, tatkozott a nemrégen alakult 21-ta- | gú népi zenekar is. Zeneszámaival ' a helyi Építési Üzemek dolgozóit köszöntötte, akik 75 nappal lerövi­dítették a vajkai dohányszárító el­készítésének idejét. A népi együttes énekkara magyar népdalokkal kö­szöntötte a szabadságáért harcoló hős koreai né,p bátor, önfeláldozó fiait, akik ádáz harcot vívnak kö­zös ellenségünk^ az amerikai impe­rialisták és azok kiszolgálói ellen. A műsor fénypontja a népi együt­tes tánccsoportjának fellépése volt Vérpezsdítő tüzes ritmusú táncaik­kal életörömet, vidámságot öntöttek a nézőkbe. Ezeket a táncszámokat Takács András, a Csemadok közpon­ti koreográfusa tanította be a tánc­csoport tagjainak. Szőke elvtárs a Csemadok pozso­nyi kerületének elnöke beszédében méltatta a „Fáklyá"-nak, a Csema­dok kultúrpolitikai folyóiratának jelentőségét, Hogy Somorja kultúra­szerető lakósai élnek a népi demo­krácia adta lehetőséggel, bizonyítja az a tény is, hogy a pozsonyi kerü­let összes községei és városai között (beleértve még magát Pozsonyt is) az első helyen Somőrja áll 130 elő­fizetővel. Ennél a számnál nem áll­nak meg. hanem további dolgozókat nyernek meg a Fáklya előfizetőinek és olvasóinak táborába. — A helyi csoport tagjai taglétszámuk emelé­sére is kötelezettséget vállaltak, mégpedig úgy. hogy az év végéig 500-ról 800-ra emelik fel. — „De ez csak számszerű eredmény volna., to­vább kell 'menni: a Csemadok min­denegyes tagjának tevékeny része­sévé kell válni a szocialista kultúra terjesztésének" — mondotta Szőke elvtárs. N. Kovács István

Next

/
Thumbnails
Contents