Uj Szó, 1952. szeptember (5. évfolyam, 208-232.szám)

1952-09-16 / 220. szám, kedd

83 I

II SZŐ" 1952 szeptember 13 A tanyi EFSz példája szerint falvaink boldogabb életéért Mit jelent a földművesek számára a nagy termelés ? — Mit hozott a két évi szövetkezeti gazdálkodás Fitus szövetkezeti tagnak ? — Hogy lesznek a szegény emberekből gazdag emberek ? Soha annyit nem beszéltek az emberek, főleg a falvakban, a sző vetkezeti gazdálkodásról és a szö vetkezeti életről, mint ma. Sok a kérdés, sok a félelet. Ahol a felelet helyes volt, ahol a földművesek meggyőződhettek arról, hogyan néz ki a mintaszCvetkezet, ott helyesen döntöttek. Az EFSz ellenségei nem ismernek fáradságot és nem takarékoskodnak erejükkel, ha arról van szó, hogy elvonják a szövetkezetbe való belépéstől azon földművesek tízezreit, akik ma felteszik a kérdést, hogy legyen tovább, a régi módone, vagy pedig új módon, szövetkezetbe tömörülve. Mindaz, amit a földműves' maga körül lát, az orBZág hatalmas építését, a nagy szövetkezeti táblákat, új, magastelje, sítményű gépeket, a lakosság igényeit éa követelményeit, mindez egyet mond számára: menj azok közé, akik az új világot építik. És sokszor nem kellene a földműveseknek sok ahhoz, hogy aláírásukkal megerősítsék, hogy a közös gazdálkodást helyeslik, ha nem beszélnék tele fejüket a kulákok és spekulánsok. „Elveszted a földedet, nem lesz kenyered, csak parancsolgatni fognak neked", és ki tudja mi mást még. A félelemnek nagy szemei' vannak. Ezért több földműves gondolkozik így: inkább várok még. , Milyen kárt vallatlak, milyen nagy értékeket és mennyi örömteljes boldog percet veszítenek el azok a földművesek, akik hisznek az ellenség, hazug nyelvének, azt világosan megmutatják a nagymegyeri járásban a tanyi EFSz-ben szerzett tapasztalatok. A közös gazdálkodás első tapasztalatai A közös, gazdálkodást a tanyi szövetkezeti tagok még az 1950-es év őszén határozták el, amikor ifgyanis elintézték a kulákokat, a 60 hektáros Frenct Mártont, Szigetit; Figlert és másokat, akik őket azelőtt kegyetlenül - kizsákmányolták. Mivel máj7 a III. típusú EFSz megalakítása előtt volt gépszövetkezetük, sok alkalmuk nyílt arra, hogy megismerjék, milyen óriási előnyöket nyújt a gépimunka és milyen jól ki lehet a gépeket használni a nagy táblákon. Már a közös gazdálkodással rendelkező szövetkezet megalakításánál jelentke. zett a földművesek túlnyomó része az EFSz-be, akik a község 900 hek. | táros földterületéből 600 hektárral rendelkeztek. Még nem tervezték el a 9 táblás vetésforgót sem és máris megkezdték az állatok összpontosítását, Mintegy 2500 parcella, szántóföldön eltávalították a mezsgyéket és így nyertek 15 hektár új szántóföldet. Az öszi munkákat a gépek segítségévei már akkor elvégezték, amikor a többi földművesek még csak kezdték a munkákat. Megállapították azonban azt is, hogy úgy, amint ősszel dolgoztak, nem lehetne a szövetkezetben dolgozni. Akkor még nem dolgoztak normák szerint, az emberek a ledolgozott órákért kapták a jutalmat é

s így nem tudták kiemelni a szorgalmasakat és nem tudtak harcolni a dologkerülök ellen. A téli hónapokat az istállók átrendezésére, a pénzügyi és munkaterv kidolgozására, valamint a nor. mák alapos megtárgyalására és a munkacsoportok összeállítására fordították. Röviden mondva teljesen új alapokra fektették a szövetkezeti munkát. Amikor hozzáláttak a tavaszi munkákhoz, már tudták, hogy mit kell tenniök és milyen jutalmat kapnak. Ez az egye

s csoportok és egyének között harcos szocialista munkaversenyt váltott ki. Mép; senki sem ért meg Tanyon olyant ami a tavaszi munkákban történt, náluk a szövetkezeti földe ken. A munka csak úgy szaladt az emberek keze alatt. A versenynek köszönhetik, hogy a bratislavaí kerület. EFSz-ei között az első helyre kerültek. Még nagyobb meglepetést készítettek elő a tanyi szövetkezeti tagok az aratásban és a cséplésben. Az egyénileg gazdálkodó földművesek még alig kezdték meg az aratást, amikor az EFSz-ben már -vígan búgtak a cséplőgépek. A munka új megszervezése, a gé_ pek kihasználása, az agregátokkal végzett munka, az agrotechnikai / határidők megrövidítése, mindez nagyon lelkesítöen hatott a szövetkezeti tagokra. Sok lehetőséget találtak munkájuk és az egész szövetkezeti gazdálkodás megjavítására. Megismerték hibáikat is és megtették a szükséges lépéseket, hogy a jövőben ezek a hibák elő ne forduljanak. Az embertől fiigg a termés Az 1952-es évet még nagyobb felkészültséggel kezdték meg. Nem elégedtek meg már a dolgozóknak munkaegységék utáni jutalmazásával, hanem mindenütt, ahol csak le. hetséges volt, prémiumokkal kezdték az embereket jutalmazni az elért terméseredmények, az állatoknál pedig a hasznosság szerint. A cukorrépa termelésben hatalmas verseny indult a hektáronként 500 —700 mázsás termésért. A cukorrépát és a többi kapást olyan jól megművelték, ahogy soha azelőtt. Háromszor kapálták. Éppen ennek köszönhetik, hogy a szárazság nem okozott károkat a kapásokban és gazdag termést várnak. A gazdag termés és a tagok igazságos jutalmazása a legmeggyőzőbb érv. Már tavaly, köszön'et a földek idejében való és jó elkészítésének, annak ellenére is,, hogy olyan földekbe vetettek, amelyek 1950-ben még darabíok voltak és néha ugyanazzal a„ terménnyel voltak bevetve, a szövetkezet mégis gazdag termést ért el. A gabona olyan jól fizetett, ahogy soha azélőtt az egyénileg giazdálkodófcnál. Ez újabb kis. és középföldmüveseket jelentett a szövetkezetnek De még sem győződtek meg mind. A szövetkezetnek 1951-es évi termését véletlennek tartották. Az idén, amikor az egyénileg g'azdálkodók Tanyon jóval kevesebb termést takarí. tottak be a földekről, mint amilyent váltak, sokkal nagyobb figyelem, mel kezdtek a szövetkezet felé fordulni. »Hogy-hogy, a szárazság náluk nem csinált kárt?« Ezt a kérdést tette fel nem egy egyénileg gazdálkodó földműves. A szövetkezet földjén olyan termés volt, amilyen a legjobb feltételek mellett sem volt á magángazdálkodóknál. Ez már nem volt véletlen, hanem á természet feletti nagy gyö. zelem, a közös szövetkezeti gazdálkodás győzelme. Már csak hármannégyen maradtak ingadozó állásponton, tíz földműves aiz aratás után belépett a szövetkezetbe. Hogy rög tön ők is egyenlő értékű szövetkezeti tagok legyenek, azonnal beadták a szövetkezetibe állataikat és felszerelésüket. Hogy az új szövetkezeti tagok mindjárt a kezdet kezdetén lássák a különbséget, a szövetkezeti gazdálkodás és a' magán, gazdálkods között, a szövetkezet régebbi tagjai elbeszélgettek velük és felsorolták a szövetkezet előnyeit. Olyan problémákat oldottak meg, amelyek felett el kell gondolkodni. Mindenekelőtt a munkáról és a termeléssel járó költségekről van szó, amit a gazdának meg" kell adni. Növény A hektárhozam Tanyon \ egyénileg gazdálkodók EFSz keresztsZorosan 1951 1952' 1951—1952 1952 mázsa mázsa mázsa mázsa búza 13 14 19 25.40 29.70 árpa 12 9 18.5 21.80 — rozs 12 8 17.5 19.5 — kukorica 25 20 42 — burgonya 80 40 ,180 — cukorrépa 210 , 150 380 — A kapások még nincsenek a táblázatban, mert még nem takarították. be. Az új szövetkezeti tagoknak így lehetővé vált, hogy mégis, merjék a gazdálkodás és a talajmegművelés új módszereit. Vagy nem beszél-e eleget az a tény, hogy azokon a földeken, ahol a régi módon vetettek, átlag 25.40 mázsa termett és azon a 10 hektáron, amelyen a szovjet keresztsoros vetési módszert használták, hektáronként 29.50 mázsa gabona termett, ami kész csoda a tanyi szövetkezet homokos földjein. A tudomány és az agrotechnika új ismeretei megmutatták a szövetkezeti tagok hatalmas erejét és a természet elleni harc v győzelmét. A cukorrépánál is, amely a legérzékenyebb a szárazságra, a szövetkezeti tagok hektáronként 300 mázsás termést várnak. Ilyen termést még sohasem tudtak elérni a ta. nyiak. Verseny, amely nem fizetődik ki Ezek az eredmények már nem hagytak békét az öntudatos és kicsi birtokában erősen bizakodó 9 hek. táros Domonkos Gézának sem. Még nemrégen — mint mondotta — bizalmatlan volt a szövetkezethez. Volt egypár erős lova és megvolt a szükséges felszerelése, hogy föld. jeit jól megművelje. Annyit kell elérnem hektáronként, mint ök, mondotta, amikor 1951-ben látta, hogy a szövetkezeti tagok 1 hektárról 19 mázsát takarítottak i>e. Búzával a legjobb földet vetette be kapások és here után és nagyon gondosan megművelte ezt a földet. A búza nagyon szép termést ígért. Domon kos türelmetlenül várta, amikor fog már a cséplőgépből folyni a szem a zsákba. A búza 19.50 mázsát fizetett hektáronként. Domonkos szemei felragyogtak. Teljesítette, sőt túlteljesítette, amit elhatározott. Hektáronként 0.50 mázsával többet tudott termelni, mint amenynyit az elmúlt évben a szövetkeze tiek. Csakhogy az egy évvel ezelőtt volt. A szövetkezeti tagok 1952-ben hektáronként átlag 25.40 mázsás búzatermést értek e<l. Domonkos látta, hogy erre ö képtelen lenne. Hiábavaló a verseny. Nehéz lenne a közönséges futónak Zátopekkel versenyezni. És éppen ilyen viszony volt közte és az EFSz között. Az elmúlt ívben a legtöbb gondot a búzára fordította, ugyanakkor az árpát nem tudta rendesem megművelni s így csak 9 mázsás termése lett hektáronként. A szövetkezet árpában is többet termelt, mint az elmúlt évben. De még meggyőzőbb képet adott az egyénileg gazdálkodásról Domonkosnak az, amikor összeadta azokat a költségeket, amivel £gy hektár búza megművelése jár. Domonkos földműves számítgat Istálló/ágya 300 mázsa, ebből 40% az első évre 960.— Kés Trágyahordás 6 napig, ebből 40% az első évre 1.3201— Kcs A trágya szétszórása, 40% az első évben 60.— Kcs Mélyszántás 1.200.— Kcs Hengerezés 150.— Kcs A boronálás 150.— Kcs Vetés 230.— KőiTavaszi

1 hengerlés 150.— Kcs Tavaszi boronálás 150.— Kős Hengerezés tavassz- 150.— Kcs Boronálás tavasszal 150.— Kcs Műtrágyázás, á 70 kg, kézzel 320.— Kcs Kézikaszálás 600.— Kcs Marokszedés 600.— Kős Kötözés 300.— Kés A gabona összehordása és kei-esztekbe állítása 200.— Kcs Gereblyézés kézileg és a háradék összegyűjtése 150.— Kős Hordás 550.— Kcs Cséplés 513.— Kcs Cséplési segítségek 500.— Kés Vetőmag 220 kg 880.— Kős .Csávázó szer 26.50 Kős 9.309.50 Kcs A 25.35 mázsa szalma értéke á 70 Kős — 1.774.50 Kcs Egy hektár búza termelésével járó költségek 7.535.— Kős Az EFSz 1 hektár búza termelésével járó költségei 1952-ben A tanyi szövetkezeti tagok kapások után vetették az idei búzát. Elmaradtak a tarlóhántással és a mélyszántással járó költségek. Mikor átszámították az egy hektár búza termelésével járó költségeket, a következő képet kapták: oi S í 3 ~

r~> c £ g N Kétszeri tárcsázás á 178 Kés " Simítás Boronálás A műtrágya keverése A műtrágya kiszállítása Vetőmag csáváaás Csávázó-szer A vetőmag. hazaszállítása a raktárszövetkezetböl 0.08 A műtrágya és a vetőmag' 0.15. 0.10 0.09 0.27 kiszállítása a földekre Vetés ' Tavaszi hengerezés j Foga-solás A gabona körül. kasizálása Kaszálás önkötözöveä Spárga A gabona keresztekbe rakása Gereblyézés 0.05 0.05 0.60 0.18 1.00 0.20 Sp :0 >ö « w 356.— 53.— 106.— 26.50 107.106.252.202.Hoírdás 1.2S — Csép-lés 4.58 220.— A gabona szállítása a raktárba 1.13 — 250 kg műtrágya 628.— 218 kg vetőmag 8.72.— 1012-1 2.928:50 A munkaegységek értéke á 150 Kős 1.551.92 ... 4.480.42 33.02 mázsa szalma értéke á 70 Kés 2.311.40 Egy hektár búza. termelésével járó költségek 2.169.02 A kereszt-soros vetési módszernél a szövetkezeti tagok termelési költsége megnagyobbodott a második vetéssel, vagyis 107 koronával és 0.5 munkaegységgel. Ha ehhez még kiszámítjuk égy mázsa búza -termelésével járó költségeket Domonkosnál és az EFSz. ben, akkor ilyen képet kapunk: ••9 13 •3 $> •g'8 JS Ü W S H ü W g « 33 >o EH W & EFSz 1951 3.027.66 159.35 EFSz 1952 2.169.02 85.40 EFSz keresztsorosán 1952 1.960.72 66.—Domonkos 1952 7.535.— 386.40 Ha összehasonlítjuk azokat a költség-eket, amelyeket Domonkos adott ki egy mázsa búza termelésé, re, akkor megállapíthatjuk, hogy ugyanannyi pénzért az EFSz ?z 19Sl.es évben több mint 2 mázsát, 3952-ben megközelítőleg 4.5 mázsát, a keresztsoros, vetésnél pedig csaknem 6 mázsát termel. Ez a különb ség természetesen még sokkal nagyobb lenne, ha ilyen összehasonlítást az árpánál is végeznénk, amiből Domonkosnak hektáronként csü. pán 9 mázsa termett. Nálunk a ga. bona ára a legmagasabb, viszonyítva a világpiaci árakhoz. A háború előtt a gabona termelési ára a kisés középföldmüvesnéj állandóan veszteséget mutatott és csak azáltal, hogy a földműves nem számította saját maga és családja munkáját, tudott szűkösen éldegélni családjával földjéből. Vájjon ezekután a tények után kételkedhetike még valaki? Csak a vak nem látja, hogy mit jelent új módon, szö\'et_ kezeti munkával művelni a földet, ítéljétek meg, mit érdemel az, aki Iiis- és középföldmüveseinket el akarja vonni az EFSz-töl? Nincs nagyobb ellensége a dolgozó parasztoknak, mint azok, akik azt susogják nekik, hogy várjatok, dolv-' gozzato-k a régi módon, ne menjetek a szövetkezetbe. Ki mint veti ágyát, úgy alussza álmát Beteljesedett a haladószellemü kis- és középföldmüvesek vágya. A szövetkezet kezükbe adta a kulcsot, amellyel ki lehet nyitni a gazdag, örömteli élethez vezető kaput. A szövetkezet lehetővé tette számukra, hogy többet termeljenek és hogy jobb és olcsóbb termékeket tudjanak adni a dolgozóknak. Már két éven keresztül adtak be a tanyi szövetkezeti tagok 4- 5 vagon gabonával többet, mint amennyit a terv előír. Hála annak, hogy a tanyi szö. vetkezeti tagok tanulnak a szovjet köJhoátágok tapaszt: j'at'a-ből, széperedmény ekk el dicseke,Illetnék az állattenyésztésben is. Már az első évben biztosítottak elegendő- takarmányt. Cs-r.k szilázsolássíl nyertek 90 vágón olcsó és jó m

;r.őségű ta ka-rimányi és így megtakarítottak nagymennyiségű sz-emestakarmányt. , Tanyon nem ismerik a cu.^or-, szappan- és más jegyeikkel való nehézségeket, mint ahogy ez azokon a' helyeken van, ahol a Deadásr-ltat nem teljesitik. Igazodva a gazdag szovjet la; aí-ztalatokhoz, a szarvas marha- és sertéstenyésztésben gyorsan tudták biztosítani a^ tervezett állományt é.-> á szükséges <:llatoka.t a leadás:a. A szövetkézét már IH52 augusztus végéig teljesítette i sertés-hús beadás időtervét 170 száza, lékra, a mar/iahúsbeadás időtervét pedig már júniusban teljesítette 115 százalékra. A tehenek tejhozama hála a gondos ápolásnak, már az idén az eJmt.lt évi 6 literről S.05 literre emelkedett. A szövetkezetben bevezette;.-: a fajbka ténytsztéít. Eddig 3 darabot adtak el és egy-eey darabért 3i) 000 koronát kaptak. A szövetkezet r.z idén lényegesen kiszélesítette a kapargáló és vízibaromfiak tenyésztését is és csak csirkékért kapott közel 120.000 koronát. így lesznek a szegény emberekből jómódú emberek A magas hektárhozamok és az állatok magas hasznossága alacsony költségek mellett képezik a szövetkezeti tagok bőséges jutalmazásának alapját. A tagok részesedése annál nagyobb, mennél többet termelnek, mennél többet eladnak. Ez világosan megmutatkozik a munkaegységek értékének összehasonlításában is, ami a tavalyihoz viszonyítva 40 koronával emelkedett. Az 1952-es év terve szerint 1 munkaegység értéke 152.— korona és ezenkívül 2 kg búza, .0.5 kg rozs, 1 kg árpa, 0.20 kg záb, 2 kg kukorica, 2 kg burgo^ nya és 4 liter tej. Az idén minden egyes szövetkezeti tagnak meg van a lehetősége, hogy a szövetkezetben sokkal nagyobb részesedést érjen el, mint tavaly. Ez természetesen megmutatkozik az összes szöyetkezeti tag gazdasági és kulturális fejlődésében is. Hogy a szövetkezeti gazdálkodás hogyan emeli fel a volt szegény, éhező embereket jómódú kulturált emberek színvonalára, arról Tanyon bárki meggyőződhet az (Folytatás az 5. oldalon)