Uj Szó, 1952. szeptember (5. évfolyam, 208-232.szám)

1952-09-02 / 208. szám, kedd

1952 szeptember 3 UJSZ0 3 J. A. Maiik beszéde ÍZ ENSz lefegyverzési bizottságában Augusztus 29-én az ENSz lefegyverzési bizottságában beszédet mondott J. A. Malik, szovjet kiküldött, i aki kijelentette: „Az amerikai kiküldött három nagyhatalom — USA, Nagy-Britan: ni

a és Franciaország nevében az ENSz lefegyverzési bizottsága elé terjesztette e nagyhatalmaknak a fegyveres erők száma maximális állapotának meghatározásáról szóló - előző javaslatához csatolt „pótjjaj vaslatot". , | Mint ismeretes, a három nagyhatalom előbbi javaslatát a szovjet küldöttség bírálat tárgyává tette, leleplezte és bebizonyította álszent jellegét. Bebizonyult, hogy ebben a javaslatban a légi haderőket ée a. haditengerészet erőit csupán zárójelben tüntették fel és egyáltalában nem szerepeinek úgy, mint korlátozás alá eső erők. Azt u kérdést, korlátozni kell-e ezeket a

z erőket és főleg', mily terjedelemben, elhallgatják. Arról sem beszélnek, hogyan keli korlátozni például magának a liárom nagyhatalomnak — a javaslatok kezdeményezőjének fegyveres erőit, mily terjedelemben kell csökkenteni, vagy korlátozni f51(11, haditengerészeti és légi haderőit, mily kölcsönös arányban kell meghagy ni a katonaságnak ezt a három alapfaját az úgynevezett maximális állományok ös&zszámában, amelyeket a „hármak" javaslata, e három nagyhatalom számára szab meg. Már arra is felhívták a figyelmet, hogy Nagy-Britanniára és Franciaországra vonatkozólag például a valóságban nem -javasolják aránytalanul magas fegyveres erőik összszámának semmilyen csökkentését fm. A „hármak" előző javaslatában teljesen kihagyták a fegyverkezés korlátozásának kérdését és semilyen indítványt nem tettek - é kérdésre vonatkozólag. S végül, ami a. legfontosabb, a „hármak" javaslatában egyáltalában nem szabják meg az atomfegyver azonnali és feltétlen betiltását és e tilalom teljesítése feletti szigorú memzetközi ellenőrzés megállapítását. A „hármak" javaslatának ezért éppen a feltüntetett alaphiányosságok miatt álszent és komolytalan jellege van. Mindenki előtt világos, hogy az ilyen javaslat lényegében nem irányul a fegyverkezés és a fegyveres erők korlátozására és aa atomfegyver betiltására, hanem célja elfedni és törvényesíteni a három nagyhatalom mértéken felüli fegyveres erejét, elsősorban haditengerészeti erejét és légi haderejét, Célja, hogy meghosszabbítsa a Iáza

s fegyverkezést és törvényesítse az atomfegyver további gyártását és készleteinek tárolását. A fegyveres erők „maximális állományának" meghatározásáról szóló beszédekkel a három nagyhatalom igyekszik az ENSz lefegyverzési bizottságának figyelmét elterelni a fegyverkezés é

g a fegyveres erők igazi korlátozásáról szóló konkrét határozatok ég az atomfegyver feltétel nélküli betiltásának elfogadásától. A három nagyhatalom most benyújtotta a „pótjavaslatot". E javaslat benyújtásával a három nagyhatalom kiküldöttel kénytelenek voltak beismerni, hogy ese a javaslat az előző javaslatot a szovjet küldöttség részéről ért kritikának az eredménye. És éppen ez kényszeiítette őket „pótjavaslatnak" a benyújtására. Elemezni fogom ezt a pjt javaslatot. Valóban tekintetbe veszlk-e benne- a szovjet küldöttségnek a feltüntetett alapkérdésekre vonatkozó megjegyzéseit, van-e ebben a javaslatba,, valóban valami új a „hármak" előző javaslatával összehasonlítva? Kezdjük a szárazföldi, a haditengerészeti és légi haderők kérdésével és azzal a kérdéssel, mily kölcsönös arányban kell meghatározni a fegyveres erők három alapfajtáját a fegyveres erők azon maximális állományának összmennyiségében, amelyet az öt nagyhatalom — Szovjetunió, USA, Kína, Anglia és Franciaország mindegyike indítványoz. Hiábavaló lenne egyenes és pontos feleletet keresni erre a kérdésre a „hármak" javaslatában. A három nagyhatalom egyre kitér a Szovjetuniónalj az öt nagyhatalom összeg fegyveres erőinek valóságos és azonnali egyharinadrészére való korlátozására tett javaslatának elfogadása, vagy pedig e kérdésre vonatkozó konkrét javas iattétel elől. Hallgatással kikerülik ezt a fontos kérdést és szándékosan felcserélik azzal a javaslattal, hogy a fegyveres erők állományára és „a fegyveres erők" megosztására vonatkozó kérdést alapkategóriák alapján az általuk jaVasolt „maximális állomány" keretében megbírálás végett adják át előszűr az öt nagyhatalom konferenciájának, azután pedig tárgyalják meg valamilyen területi konferenciákon azon államok részvételével, amelyek a világ minden egyes részén jelentős fegyveres erőivel rendelkeznek. Nem világos-e, hogy a.z ilyen javaslat nem más, mint a három nagyhatalom azon igyekezete és egyenes kísérlete, liogy kitérjen az EJNSz lefegyverzési bizottságában az összes földi, haditengerészeti és légi haderők igazi korlátozásáról hozandó konkrét határozatok elfogadása elől. Az a javaslat, hogy ezt az egész kérdést, beleértve a minden állam számára összmennyiségbsn meghatározott fegyveres erők liávom alapfajtája kölcsönös viszonyának kérdését, megtárgyalás végett adják át a feltüntetett konferenciáknak, nyilvánvalóan ari'a irányul, hogy a fegyveres erők korlátozásának kérdését bonyolulttá tegyék és a végtelenségig, bizonytalan idő'g húzzák-halasszák. Lehetetlen figyelembe nem venni azt a körülményt is. hogy a három nagyhatalom ezzel a nem egyenes és hosszú lefolyású javaslattal egyidejűleg feltétetek, kikötése-k és különféle előfeltételek egész sorát nyújtja be. A három nagyhatalom, „pőtjavaslatarban" több fenntartás van mint javaslat. Nem« szükséges mindegyiket felsorolná. Elég csak egyet megemlíteni közülük, azt, hogy a fegyveres erők alapkategóriáinak, azaz a földi, légi és haditengerészeti fegyveres erőknek „maximális állományát" valamint kölcsönös arányát a fegyveres erők összmennyiségében, a három nagyhatalom javaslata alapján kell megszabni, nem pedig az ENSz lefegyverzési' bizottságának konkrét határozatával, hanem minden állam szükségletei és felelős feladatai szerint, amelyek egyik vagy másik állam előtt állanak, vagy pedig kötelezettségeik alapján. A három nagyhatalom nem indítványozza elsősorban a fegyveres erők konkrét korlátozását, mindenekelőtt a haditengerészeti és légi erőkét, és nem javasolja a fegyverkezés kor. látozását sem. Ebből könnyen láthat.'), hogy a három nagyhatalom a Valóságban olyan rendszert javasol, amelyben a határt, azaz az összes fegyver nemek maximális állományát, hasonlóképpen mennyiségét és a fegyverzeti típusát minden állam sa. ját maga szabná meg megfontold sa szerint és „különleges szükségleteire" és úgynevezett különleges felelős feladataira való különféle hivatkozásokkal álcázná. Mindenki előtt világos, hogy ez a feltétel semmi más mint hátsóka pu, amély azoknak az államoknak, amelyek nem kívánják fegyveres erőik és fegyverkezésük csökkenté sét, és elsősorban az USA nak világuralom megteremtésére irányuló támadó politikájukban lehetővé tenné 'így fegyveres erőik, elsősorban ha dttengerészeti és légi erőik csökentése, valamint a fegyverkezés korlátozása és az atomfegyver betiltása alóli kibúvását. A „hármak" azon javaslata, hogy a szárazföldi, haditengerészeti és légierők és a fegyverkezés korlátozásának kérdését ne az ENSZ lefegyverzési bizottságában oldják meg, hanem megtárgyalás végett adják át egyes területi konferenciáknak, amelyek meghatároznák az ál. lományt, elsőegíti az USA -külpolitikai céljait. Az USA, amely haditámaszpontokkal és fegyveres erőkkel rendelkezik a világ összes fontos területein, nyíltan igyekszik háborús szövetségeseinek közvetlen vagy közvetett segítséggel biztosítani vezető szerepét és döntő szavát az összes általa javasolt „területi konferenciákon" mind a fegyveres erők u. n. maximális állománya meghatározásának kérdésében, mind a fegyveres erők ellátására szükséges fegyverzet mennyiségének és típusának kérdésében is. Világos, hogy ezt a javaslatot nem a fegyveres erők - és a fegyverzet korlátozásának valódi elérése ' utáni őszinte vágy diktálta, hanem teljes egészében az amerikai-angol parancsnokok szomorúan csődött mondott északatalaniti paktutmja tervéből ^iölcsönözték. E háborús paktum rendsEeirében meghatározzák főleg a fegyveres erők számának „maximális állományát" valamint a fegyvernemeket is az atlanti paktumban résztvevő minden egyes állam fegyverzetének mennyisége és típusa szerint e szám keretén belül. Nyilvánvaló, hogy az ilyen javaslatnak semmi köze sincs és semmi köze sem lehet az ENSZ lefegyverzési bizottsága . által beterjesztett feladatokhoz, amelyek értelmében ennek a bizottságnak konkrét határozatot kell elfogadnia a fegyverzet és fegyveres erő valóság'os és lényeges csökkentésiről és az atomfegyver betiltásáról. A három nagyhatalom a területi konferenciák összehívására tett ja vaslatával nemcsak ari'a törekszik, hogy az ENSZ lefegyverzési bizottságában a fegyverzet és a fegyveres erő korlátozásáról és az atomfegyver betiltásáról szóló konkrét határozatok elfogadásának kérdését szándékosan elváltoztassa, hano>n arra is, hogy a fegyverkezés és a fegyveres erők lényeges csökkentésének ^és az atomfegyver betiltására szolgáló gyakorlati intézkedések és e tilalom teljesítése feletti ellenőrzés bevezetésére teendő gyakorlati intézkedés kérdésének megtdrgyalásá. ra, úgy ahogy a Szovjetunió indítványozza, irányuló világkonferencia összehívásának kérdését is elváltoztassák. A három nagyhatalom már csak azért is javasolja a területi konferenciákat, mert az USA nem akar ja megengedni, hogy a Kínai Népköztársaság teljes joggal résztvehessen az ENSZ tárgyalásain oly fontos kérdésben, mint a fegyverkezés korlátozása és az atomfegyver betiltása. Az USA uralkodó körei jjem akarják megengedni a Kínai Népköztársaság törvényes képviselőinek részvételét az ENSZ-ben, pedig- mindenki előtt világos, hogy a Kínai Népköztársaság részvétele nélkül lehetetlen tökéletesen mégoldani egy olyan komoly nemzetközi problémát, mint amilyen a fegyverkezés korlátozásának és az' atomfegyver betiltásának kérdése. Világos, mily célokat követ a há rom nagyhatalom és elsősorban »z USA „pótjavaslatával". A „fegyve res érőktől és fegyverzetről szóló tájékoztatások közzététele és felülvizsgálata" című első amerikai ja Vaslat sikertelensége után, amely a fegyverkezés korlátozása és a z atomfegyver betiltása kérdésének szándékos elváltoatatáBára irányul, a három nagyhatalom belátja a „háinriak"-trak a-fegyveres erők száma „maximális állományáról" szó. ló további javaslatának gyöngeségét és tarthatatlanságát és ezért most a huza-vonának és a meghiúsítás új módszereivel áll elő egy oly. fontos nemzetközi kérdésben, mint a fegyveres erők és a fegyverzet korlátozásának és az atomfegyver betiltásának kérdése. A „ pót javaslat" tervezetébe hasonlóképpen, mint az azelőttibe, betették az ENSZ 1952. január 11-iki VI. közgyűlésén az amerikai angol tömb által kikényszerített határozat elfog'adhatatlan III. pontját. Ebben a határozatban, amint erre beszédeiben rámutatott A. J. Visinszkij, a szovjet küldöttség vezetője, az atomfegyver tartós és valóságos betiltását, a fegyverzet és a fegyve. res erők korlátozását és e tilalom feletti szigorú nemzetközi ellenőrzés megszabását a „fegyverzetről és a fegyveres erőkről szóló tájé koztatások közzétételére és felülvizs gálására" tett hazug és felesleges javaslattal cserélték fel az atomfegyver feltétlen betiltása helyett és az említett határozatban újra felszínre került a szomorú véget ért „Ba rucli-terv, amely nem szabja meg az atomfegyver semminemű betiltását, hanem igyekszik az amerikai moncpoliumok nemzetközi atómural mának uralomra juttatására és az atómfegyverek további gyértásá.nak és atómfegyverkészletek felhalmozásának törvényesítésére az USAban. A »hármak« pótjavaslatának tervezetébe hasonlóképpen, mint ezelőtt, bevették a régi alaptalan amerikai javaslatot, az »állapotok, ról« szóló iiírhedt javaslatot. A három nagyhatalom ahelyett, hogy törekedne a fegyverzet és a fegyveres erők korlátozásáról és az atomfegyver betiltásáról szóló kon. krét gyakorlati határozatok azonnali és haladéktalant elfogadására az EXSz bizottságában, épúgy, mint azelőtt, igyekszik lehetetlenné tenni az ilyen határozatok elfogadását és elválasztani az atomfegyver kérdését a fegyverzet és a fegyveres erők kérdésétől. A három nagyhatalom a korlátozás kérdését a fegyveres erőkről és a fegyverzet »maximális állományiról« szóló határozatok javaslatával- cseréli fel és azt a fegyveres erők és a fegyverzet korlátozásának tünteti fel és azt javasolja, hogy ennek a jelenték!e len korlátozásnak folyamatát végül is két éibappra osszák fel. Pótjavaslatuk 3. pontjában első étappul valamilyen »kezdetleges korlátozást«, második étappul »további korlátozást« javasolnak. Az atom. fegyver feltétlen és azonnali betil tása, a ssigorú ellenőrzés bevezetése és ezen intézkedések egyidejű megvalósítása helyett' a három nagyhatalom 'az úgynevezett nemzetközi ellenőrzés palástja alatt az amerikai monopóliumok nemzetközi uralma rendszerének bevezetését ja. vasolja a »Bairuch-terv« alapján. A három nagyhatalom azt is javasolja, hogy az úgynevezett tiltott fegyver »kiküszöbölését« bizonytalan időre halasszák el. A három nagyhatalom fél attól a szótól, »az atomfegyver betiltása«. Szívósan kitérnek még a »tilalom« szó megemlítése elől is javaslataikban. Azt, hogy nem hajlandók azonnali betiltásra, igyekeznek álcázni a »kiküszöbölés« határidejével, valamikor a bizonytalan jövőben és emellett mindenképpen igyekeznek azt erősítgetni, hogy »a kiküszöbölés« szó jelentősége szélesebb, mint a »tilalom« szóé. Minden egészségesen gondolkozó ember előtt világos, hogy azonnali tilalom nélkül nem lehetséges a kiküszöbölés. Leg. először be kell tiltani az atomfegyvert, azután pedig azonnal kiküszöbölni és lehetővé tenni az atomérdnek kizárólag békés célokra va. ló felhasználását. Magától értetődd, hogy a három nagyhatalom javaslatainak semmi köze sincs az atomfegyver valóságos betiltásához, sem pedig a fegyverzet és a fegyveres erők valóságos korlátozásához. A fegyverzet és a fegyveres erők azonnali csökkentéséről, az atomfegyver • és az Összes többi tömegpusztító fegyvernemek betiltásáról szóló konkrét határozatok egyidejű végrehajtásához ?s a szigorú nemzetközi ellenőrzés tartós alapon Való megszabásához úgy, aminit azt a Szovjetunió javasolja, azzal a javaslattal . cserélték fel, hogy először fejezzék be a fegyveres erők és a, fegyverzet A Német Kommunista. Párt képviselőcsoportja a bonni parlament azonnali összehívását Javasolja a szovjet jegyzék megtárgyalása céljából A Német KÖmi>íunista Párt parlamenti képviselőlcsoportja a Német Szociáldemokrata Párt és a Federalista Unió képviselő csoportjához intézett levelében javasolja, hogy a Német Kommunista Párttal együtt követeljék a bonni szövetségi gyűlés azonnali összehívását a szovjet jegyzék megtárgyalása céljából. A szövetségi gyűlést felkérik, hogy ugyanakkor foglalkozzék a Német Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsának a szovjet jegyzékkel kapcsolatban kiadott kormánynyilatkozatával. A Német Kommunista Párt képviselőcsoportjának levele a következőképpen hangzik: „A Német Szociáldemokrata Párt (illetve a Federalista Unió) képviselőcsoportjának. Mint Önök előtt ismeretes a Szovjetunió kormánya 1952 augusztus 23-án ismét jegyzéket intézett a nyugati hatalmak kormányához. A jegyzék nagyjelentőségű javaslatokat tartalmaz a német kérdés békés megoldására. A Német Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsa 1952 . augusztus 28-án foglal, kozott a szovjet kormány jegyzéké, vei és hatálrozatot fogadott el vele kapcsolatban. A határozat maga is lényeges mértékben hozzájárul a német probléma jelenlegi kritikus helyzetének megszüntetéséhez. Félő, hogy a szövetségi kormány ennek a két fontos politikai okmátiynak nem tulajdonít olyan fontosságot, amilyent megérdemelnek, sőt a parlamenti szünetet olyan új lépések megtételére használja fel, amelyek még inkább megnehezítik a német egység békés helyreállítássát. A Német Kommunista Párt képviselőcsoportja javasolja önöknek, hogy a Német Szociáldemokrata Párt, a Német Kommunista Párt és a Federalista Unió képviselőcsoportja az alkotmány 39-ik cikkelyének 3. bekezdése alapján közösen kérje a szövetségi gyűlés haladéktalan összehívását. Hálásak lennénk önöknek, ha javaslatunkra mielőbb válaszolnának". S »maximális állománya« megszabásának eljárását és vezessék be a »Baruch.terv« szerinti ellenőrzést és csak azután, de nem tudni mikor, lehet gondolkozni »a tiltott fegyver gyártásának megszüntetéséről«. Emellett magának a »tiltott fegyvernek« meghatározását a »hármak« pót javaslata szándékosan bonyolulttá és nem világos jellegűvé teszi. Ebbe a meghatározásba belefoglalták az összes klasszikus fegy. vereket, amelyek már a fegyverzet úgynevezett »maximális állományában« fel vannak tüntetve, valamint az atomfegyvert és a többi tömegpusztító fegyvert, amelyeknek be. -tiltásáról a három nagyhatalom egyáltalában nem beszél. Beszéde befejező részében J. A. Maliig kijelentette: „Különösen fontos megfigyelni azt, hogy a „hármak" pót javaslatában az elözökhez hasonlóan hallgatnak a baktériumfegyver kérdéséről, amely az emberiség* egyik legnagyobb veszedelme. Augusztus 7-én hivatalosan megállapították ezt és bevették a Vörös Kereszt Torontóban megtartott XVIII. nemzetközi konferenciájának határozatába. A három nyugati nagyhatalom és elsősorban a* USA épúgy, mint azelőtt, szembehelyezkednek a baktériumháború alkalmazása, a baktériumfegyver hasz nálata betiltása kérdésének megtárgyalásával, valamint ázzál, hogy fe lelösségre vonják e tilalom megsze göit. Az USA már kétszer tagadta meg a Szovjetunió javaslatainak s bizottságban való megtárgyalását. A Vörös Kereszt konferenciájánál azon államok kormányaihoz intézet felhívása ellenére, amelyek még nen fogadták el és nem ratifikálták a; 1925 június 17-én kelt genfi jegy zökönyvet, hogy azonnal csatlakoz zanak e jegyzőkönyvhöz és ratifikál ják azt, az USA épűgy, mint ezelőtt megtagadja a baktériumfegyver be tiltásáról szóló genfi jegyzőkönyv ratifikálását, amelyet aláírt. Nyomására az angol-amerikai tönib s Biztonsági Tanácsban visszautasí totta a Szovjetunió javaslatát,""hogi a Biztonsági Tanács felhívással for dúljon minden olyan államhoz amely még nem csatlakozott a gen fi jegyzőkönyvhöz és hem ratifikál ta azt és hívja fel őket, hogy csat lakozzanak hozzá és ratifikálják. Á „hármak" pötjaviasläta e kér désben a nagyhatalmak álláspontjí tekintetében semmi újat sem hozott A feltüntetett tények világában E Szovjetunió küldöttsége szükségesnek tartja új na meg újra nyomaté kosán kijelenteni, hogy csak az ö nagyhatalom fegyverzetének és fegy veres erőinek egy éven beliil legalábl egy harmadrészével való csökkenté sére tett szovjet javaslatok, a: atomfegyver feltétlen betiltására éj a tilalom végrehajtására vonatkozí szigorú nemzetközi ellenőrzésnél tartós alapon való bevezetésére tet javaslatok elfogadásával biztosíthat ják azon fontos és hasznos feladatéi teljesítését, amelyek az ENSz le fegyverzési bizottságára hárulnak. A Szovjetunió küldöttsége ragasz kodik e szovjet javaslatnak a hi zottságban való ázonnall elfogadása hoz.