Uj Szó, 1952. szeptember (5. évfolyam, 208-232.szám)

1952-09-02 / 208. szám, kedd

4 UJ SZÖ 1952 szeptember 3 PAR IELET Várkony-Nyék szövetkezeti falu lett Az Egységes Földműves Szövet, kezetek kiépítésének és megerősíté­sének sikeres eredményei ország­szerte észlelhetők­A dunaszerdahelyi járásban lévő Várkony községet ragadjuk ki a sok közül, hogy rámutassunk arra, hogy a jól végzett tömegpolitikai munka eredményeképpen hogyan lehetett egy kisszámú tagsággal rendelkező szövetkezetből az egész falu parasztjait felölelő szövetkeze­tet alakítani. Várkony községben a szövetkeze: 1949-ben alakult meg 30 taggal J. típus formájában. A kis. és közép­parasztok között folyó meggyőző munka már ebben az időben is eredményt mutathatott volna fel, azonban az előkészítő gyűlésekre kiküldött járási megbízott helyte. len vonalon dolgozott és a kis- és középparasztoknak a közös kony­háról, a közös mosodáról beszélt, lukszusautókról, amelyekkel majd a szövetkezet tagjai közlekedni fog­nak, , amelyett, hogy konkréten a szövetkezeti gazdálkodás előnyeit és a magát a szövetkezeti gondola, tót világította volna meg a kis. és középparasztok előtt. Ezen agitáció után még a meglévő harminc tag­ból is többen kiléptek, üűgyhogy csak hatan-heten dolgoztak! valóban a szövetkezetben. 1950 márciusában a Párt jelenle­gi elnöke, Máté János, Volt. majori cseléd, visszatért a katonaságtól és az állami birtokon kezdett dolgozni. Az állami birtokon nem tudtak Má­té elvtársnak lakást biztosítani és a várkonyi szövetkezet hívására, akik munkájának ezen alapfeltéte­leit megteremtették, eljött Vár­konyba és kezdett a szövetkezetben dolgozni. A szövetkezet nagy nehéz, ségekkel küzdött. Kevesen dolgoz, tak, a nyári aratási időben 30 hek­tár földön hat ember volt kénytélen elvégezhi a munkálatokat, és e hat ember közül is a többség vezetőségi tag volt, akik úgy gondolták, hogy nekik nem kell két kezükkel dol­gozni a földeken. így következett be az a sajnálatos tény, hogy a kö­tözögépekkel levágták a gabonát és nem volt, aki összeszedje, ami. nek következtében kinn ázott a' ga. bona a mezőkön. Természetesen ezekre a kirívp hibákra rámutattak a kis- és középparasztok. Azonkívül azt is látták a kis- és középparasz­tok, hogy a vezetők nem voltak hi­vatásuk magaslatán, a fizetések kiadása körül mindig bürokratikus nehézségek voltak, a kevésszámú állatnak nem 1 volt biztosítva a ta­karmány és nem mutathattak fel gyarapodást. 1951 január 15-én az Egységes Földműves Szövetkezet áttért a III. típusra, ekkor már 110 tagja volt a szövetkezetnek. Azonban ezek a tagok mind földnélküli munkások voltak. Ekkor már r, szövetkezet konfiskált és elhagyott földeken, 700 hektáron dolgozott, amelyből 350 hektár szántóföld volt. Még azt is meg kell jegyeznünk, hogy a 110 tagból körülbelül csak 25 tag volt aktív. Nagy hibát követtünk el azzal is, hogy tizenkét szabotáló kuláknak konfiskáltuk a földjét és barmait és őket átadtuk a munka­hivatalnak. Tudniillik a munkahiva­tal ezeknek a szabotáló kulákoknak jó munkahelyeket adott, »kihúztuk a lábukból a tövist« és magunkra vállaltuk azpkat a kötelezettsége­ket, amelyeket nekik kellett volna teljesíteniük. Továbbá a tavalyi munkák elvég­zéséhez kénytelenek voltunk foga. tokkal rendelkező brigádokat igény, bevenni, akik 250 koronát kaptak naponta függetlenül a teljesítmé­nyüktől. Bizony előfordult az, hogy lopták a napot és már ők maguk is rámutattak arra, hogy helytelen az ilyen pausálfizetés, mert az egyik becsületesen dolgozik, a má­sik pedig; csak tölti az időt. Ezek a hibák mind akadályozták a kis- és középparasztok tömörülését a szö. vetkezetbe. A párt- és koMiiányhatározat ki­adása után a Párt megkezdte a po­litikai agitációs munkást a kis. és középparasztok megnyerésére a szövetkezetek részére. Természete, sen a járási vezetőség hathatós se­gítséget nyújtott nekünk ebben a munkánkban. Agitkoloniát küldték ki, gyűléseket hívtunk össze, ame. lyekre meghívtuk a kis- és közép­parasztokat, akik meg is ígérték, hogy be fognak lépni a szövetke­zetbe, de kérték, hogy hagyjanak nekik még gondolkozási időt. A já­rási vezetőségnek az volt a benyo­mása, hogy nem is olyan nehéz megnyerni a várkonyi kis- és kö­zépparasztokat a szövetkezeti gon. dolatnak. Itt azonban érdekes for­dulat történt. Amikor á járási veze­tőség tagjai gyűlést tartattak és utána mi, a helyi vezetőség tagjai közéjük mentünk, kiderült az, hogy ők velünk akarnak beszélni, ők a mi szavunkra várnak, mert mi itt élünk közöttük, itt is maradunk és bennünk bíznak. Amikor ezt észre­vettük, agitkettősöket állítottunk fel, meghívtuk őket az Egységes Földműves Szövetkezet irodájába, ahova szívesén eljöttek, mondván, »hogy ez nem hivatal« és a gyűlés befejezése után rákiáltottak a helyi Nemzeti Bizottság elnökére: »Kar­csi, gyere ide, neked aláírjuk a jelentkezési ívet« és ott egy sarok, ban megkezdődött az aláírás és amikor már öten-' atan aláírták az ívet, megkezdődött a sugdölódzás, hogy ez aláírta már, az aláírta már és megindult a tömeges jelentkezés. Kedves jelenség volt például az, hogy amikor az ajritkettösök a há. zakba mentek aláíratni a jelentke­zési lapokat, amikor a férj már alá­írta, az asszony átszaladt a szom. széd házba: »írjátok alá' ti is, mert mi már aláírtuk.« így történt meg aztán, hogy az egész falu belépett és a földterület 908- hektárról 1723 hektárra emelkedett. Ha most le akarjuk szögezni azt, hogy mik voltak az okai ennek az átütő eredménynek, mandja Máté elvtárs, jakkor megállapíthatjuk, hogy a Párt jó tömegpolitikai mun­káján kívül a kezdeti eredmények gyengesége ellenére, az adott nagy lökést az eredményhez, hogy a kis­és középparasztoknak, amikor a határban látták a mi termésünket, meg kellett állapítaniok, hogy gaz­dagabb, súlyosabb, mint az övék. Az újonnan belépett kis- ós kö­zépparasztok jó hangulatát fokozza az a körülmény, hogy meghagytuk nekik a vetőmagot és, így bebizo­nyítjuk azt, hogy a mi szövetkeze­tünk termése biztosítja a jó vető­mag mennyiségét még arra a terü. letre is, amellyel ők léptek be a szövetkezetbe. Ezzel a határozattal bebizonyitottuk azt, hogy mennyi­vel elönyösebb lett a helyzetük, hogy beléptek a szövetkezetbe, mert ha egyénileg gazdálkodtak volna, akkor a sajátjukból kellett volna elvetniök a gabonát, így pedig biz­tosítva van a kenyerük. Ök is elé­gedettek, mi pedig azzal & jó érzés­sel indulunk az őszi munkálatok, nak, hogy jöminőségü vetőmagot vetünk. Ezt a vetőmagmennyiséget; amit helyettük elvetünk, majd le­vonjak nekik a munkaegységekből. Sokat gondolkodtak a kis- és kö­zépparasztok azon, hogy tavaly a szövetkezetben a lakosságnak csak 20 százaléka volt bent és mégis biztosítani tudja az egész falu la­kosságának vetömagalapját. Továbbra is meg fogunk tenni mindent, hogy az újonnan belépett kis. és középparasztoknak meg le­gyen a kenyerük és hogy a szövet­kezetben ne érezzék magúikat idege­neknek. A tegnap este megtartott szö­vetkezeti gyűlésezi már megalakitot" tuk. a munkacsoportokat, megvá­lasztottuk a csoportvezetőket, azon­ban még lehetőséget adtunk az egyéni kéréseknek, t. i., hogy ha más munkacsoportba kívánkoznak, mint ahová beosztottuk. A legrövi­debb időn belül szétosztjuk a földe­ket a munkacsoportok között, akik máris munkaversenybe fognak. A szövetkezetnek 245 új tagja van, ezek között a legnagyobb föld­mennyiséggel, 15 hektár földdel egy rendelkezett. Mindannak ellenére, hogy 15 hektár föld birtokosa volt, ezt a gazdát felvettük a szövetke. zetbe, mert tulajdonképpen a föld a mostohaapjáé volt és ketten dol­goztak, cselédet nem tartottak, s a beszolgáltatást 100 százalékra tel­jesítették, , T. M. Ünnepi hangulatban, ünnepi külsővel kezdtek meg gyermekeink az új tanévet Hétfő reggel városszerte, de különö­sen az iskolák körül nagy az élénk­ség. Ünneplőbe öltözött gyermekek sieinek a szülők kíséretében az isko­lába. Szeptember . elseje, van ma, az iskolaév ünnepélyes megnyitása. Ahogy rájukpillant az ember, önkénytelenül mosolyt és a szeretet érzését váltjáéi izgatott arcocskájuk, fehércsokros, ápolt hajuk és a kisfiúk fehérzoknis vasalt ünneplő ruhája. Nem . tudnif ki az izgatottab, a szülők-e vagy a gyerekek. Az iskolaév régi sabolnos megkez­dése népi demokráciánkban gyönyö­rű ünneppé változott. Ezen a napon a szülő, és a tanítók is egyaránt. ér­zik felelősségteljes feladatukat, hogy államunk legdrágább kincseinek ne­veléséről és jövőjéről lesz szó. A gyer­mekek pedig érzik ezen az ünnepen a Pártunk és kormányunk feléjük áradó szeretetét és gondoskodását. Ha fi­gyeljük az iskolába siető gyermekeket, kipirult arcocskájiikat, izgatott tekin­tetüket, a legelső, amit meg kell álla­pítanunk az, hogy nincs már rongyos cs kopottkülsejü proletárgyermek, el­tűnt a különbség az iskolás gyermekek között. Jóltáplált, ápolt, gyönyörűen felöltözött gyerekek gyűlnek össze az iskolai ünnepségre, akár munkás, akár paraszt, vagy értelmiségi szülők gyer­mekei. Ezen a ponton bizonyul be legjobban az, liogy dolgozó iiépünk életszínvonala népi demokratikus ál­lamunkban mennyire emelkedett. A régi kapitalista iskolákban ilyenkor a szegény proletár gyermekek passzív és- szenvedő résztvevői voltak az isko­lai ünnepségeknek, mert ilyenkor érezték a legjobban az osztálykülönb­séget, azj életszínvonal különbségét, amit a kizsákmányolás következtében el kellett szenvedniök. Micsoda gondo­kat okozott a proletár szülőknek, elő­teremteni a legszükségesebb dolgokat ahhoz, hogy a gyerekeik iskolába me­hessenek. Milyen tehertétel volt az is­kolacipő, az iskolaruha, könyv, ceru­za, és a legtöbb esetben az anyagi eszközök hiánya, ezeknek a legfon­tosabb dolgoknak megvétele okozta azt, hogy a proletárgyerekek nem jár­tak : rendszerese/i iskolába. Ma nincs olyan szülő, aki ne küld­hetné a gyermekét azért iskolába, mert nincs ruhája, nincs cipője, nincs isko­lafelszerelése. Mert aki becsületesen dolgozni akar, annak meg van a joga és lehetősége, hogy becsületes teljesít­ménnyel eltarthassa családját és biz­tosíthassa gyermekeinek a fejlődését. Az iskolában a gyermekek olyan pe­dagógusok kezébe kerülnek, akik az­zal mutatják meg hűségüket a szocia­lista hazához, hogy ezekből az érté­kes emberpalántákból becsületes szo­cialista hazafiakat nevelnek. Az is­kolák nemcsak a szellemi fejlődést biztosítják a gyermekeknek, hanem a gyermekjóléti intézményekkel (napkö­zi otthonok, nyári üdültetések) bizto­sítják egészséges testi fejlődésüket és ennek következménye az, hogy ma reggel a gyermekkk százai egészsége­sen, ápoltan, szépen felöltözve siettek az iskolaév megnyitásának meghitt ünnepségére. A gyermekek nevelése a szocialista iskolában nincsen elszigetelten pusztán a pedagógusok kezében. A mindegyre jobban kiépülő szülői munkaközösség szervezete hathatósan segít a peda­gógusoknak és így sikerülni fog meg­akadályozni azt az egészségtelen jelen­séget, hogy a gyerek az iskolában a szocializmus és a békeharc lelkes kö­vetőjének van nevelve és otthon a szülők ellenséges nézetekkel megza­varják. A szülői munkaközösség legfőbb fel­adata az, hogy a pedagógusokkal kar­öltve minél több becsületesen gondol­kozó szülőt tömörítsenek soraikba, így fogja elérni a szülői munkaközös­ség segítségével az iskola, hogy a gyermekekből lelkes, tántoríthatatlan békeharcosokat nevelnek és becsületes szocialista hazafiakat. A szülőknek ezen a napon, amikor egészséges és tehetséges gyermekeiket elvezetik az iskolába, fogadalmat kell tenniök, hogy legdrágább kincseik ' éle­tének és jövőjének megvédésére még szívósobban. veszik fel a harcot azok ellen, akik békénket meg,akarják bon­tani és még nagyobb erővel és Ihiü­leltel veszik ki részüket a szocialista haza építéséből, a békehareböl. Túri Mária. -HÍREK A SZOVJETUNIÓBÓL A szovjet dolgozók nagy lekesedéssel készülnek az SzK(b)P XIX. kongresszusára Hatalmas kötelezettségvállalások a terv időelőtti teljesítésére A szovjet emberek az SzK(b)P XIX. kongresszusának tiszteletére újabb szocialista felajánlásokat tesz­nek. Kijelentik, hogy önfeláldozó munkájukkal növelni akarják a szo­cialista haza erejét, új sikereket akarnak aratni a kommunizmus épí­tésében. A kujbisevi vízierömü építői ha­talmas lelkesedéssel fogadták a kon­gresszus összehívásának hírét és el­határozták, hogy a volgamenti óriás-vízierőmü építési és szerelési munkáinak évi tervét határidő előtt, december 21-ig befejezik. A munka termelékenységét 1951-hez képest 15 százalékkal emelik. November 7-re felépítik az elektromos erőmű­telep alapgödrének második záró­gátját és megépítik a búkógát, va­lamint a felső hajózsilip zárógátját. 1952 december 15-ig, százezer négy­zetméter lakóterületet adnak át a dolgozóknak. A moszkvai ..Sarló és Kalapács" üzem kohászai bekapcsolódtak a XIX. pártkongresszus tiszteletére Magas kötelezettségeket v A leningrádi esztergagyárlók óriási lelkesedéssel fogadták az SzK(b)P XIX. kongresszusáról szó­ló hírt. Az üzemek műhelyeiben élénken megvitatják a pártkon­gresszusnak a Szovjetunió fejlődé­sére irányuló ötödik ötéves tervre vonatkozó irányelvei tervezetét. A viták során különösen azt hangsú­lyozzák, hogy az irányelvekben fel­tételezik a gépgyártásnak, mint az új hatalmas műszaki haladás üze­mének, fokozódását a népgazdaság összes ágazataiban, feltételezik to­vábbá hatalmas 2.6-szer nagyobb kohászati esztergagépek és kétsze­resen nagyobb forgási sebességű esztergagépek kibocsátását. Az Iljics nevet viselő üzemben a háború utáni években bevezették különféle osztályú és magas forgá­si sebességű esztergagépek gyártá­sát. A Párt XIX. kongresszusának tiszteletére az üze m kollektívája kötelezettséget vállalt, hogy au­gusztusi tervét idejében befejezi, szeptemberi tervét pedig a brutto gyártásban 105 százalékra, az áru­indult versenybe, A dolgozók vállal­tak, hogy határidő előtt teljesítik termelési tervüket és jelentékeny mennyiségű terméket gyártanak ter­ven felül. Leningrád dolgozói újult erővel dolgoznak a kommunizmus nagy építkezéseinek céljait szolgáló meg­rendelések teljesítésén. Az „Elektro, szila" üzem dolgozói vállalták, hogy az eddiginél is kiválóbb minőségben teljesítik a kujbisevi és a többi ví­zierötelep céljait szolgáló meg'rende­léseket. A Szovjetunió kolhozparasztjai kötelezettséget vállalnak, hogy a kongresszus megnyitásáig befejezik a betakarítási munkákat. Rádzsab Mirbojev. a tadzsikisztáni V. I. Le­nin kolhoz tagja ezt mondotta: „ná­lunk minden feltétel megvan arra, hogy emeljük a gyapot termésered­ményét. Kolhozunk gya,pottermelöi a következő két-három esztendőben kiharcolhatják a hektáronkénti 50— 60 métermázsás termést. álialnak az esztergagyártók termelésben pedig 110 százalékra teljesíti és október l-ig befejezi há-. rom új vasmegmunkáló fémautoraa­ta konstruálását. A Szverdlovról elnevezett eszteiv gagé'pgyár második negyedévi ver­seny során kivívta á Szovjetunió minisztertanáosának vörös vándor­zászlaját és elnyerte az első díjat. Júliusi feladatát szintén sikeresen teljesítette. A napokban újult erővel dolgozik a vállalat kollektívája. Nagy lelke­sedéssel készül a kujbisevi vizierő­mfltelep hatáímas viziturbinái ré­szeinek megmunkálására szolgáló különleges nehéz esztergagépek gyártásának elsajátítására. Üj magas kötelezettségeket vál­lalnak az SzK(b)P XIX. kongresz­szusának tiszteletére a különféle automata- és szerszámkészítő üze­mek kollektívái is. Leningrád esz­tergagép- és szerszám gyártói a Párt XIX. kongresszusának tiszte­letére sztahanovista-műszakot ve­zettek be. Hatalmas öntözőberendezések A délukrán és északkrimi csa­torna építői Sztálin elvtárshoz inté­zett levelükben ígéretet tettek, hogy az idén megkezdik a nagyfontossá­gú részlegek egész sorának építésén végzendő alapmunkát. A kötelezett­ségvállalások teljesítéséért megindí­tott szocialista munkaverseny nap­ról napra tömegjellegűvé válik. Az első öntözőrendszereket a kamen­szki és zaporozsjei, továbbá a ~yi­kolajevi területen, valamint a Szal­dir folyó mentén a szimferopoli körzetben építik. ( Júliusban a senyigirevi építőüzem kollektívája megkézdte az ötvenhat kilométer hosszú csatorna vágását, amely az úgynevezett verchnye-in­guleeki öntöző-rendszerhez tartozik, így több mint 100 ezer hektárnyi kolhoz- és szovhozterületet látnak el vizzel a nyikolajevi területen. Az Ingulec és déli Bug folyó köz­ben Sznyigerevkától egész az Ok­tyabr-településig húzódnak a csa­torna építkezési helyéi. Több mint hetven hatalmas fjjldkotrjgép mű­ködik itt. A gépesítek komplex bri­gádjai egy hónap alatt több mint 250.000 köbméter földet távolítot­tak el. Az utóbbi időben a gépesí­tek naponta több mint 170.000 köb­méter földet távolítanak el a terv­ben előirányzott 15.000 köbméter helyett. Egyidejűleg az Ingulec partján ássák a hatalmas szivattyú­állomás alapjait, amely vizet fog szolgáltatni az öntözőhálózatba. A Giprovolchlopok intézet mun­katársai elkészítették a krasznozna. menkai öntözőrendszer tervét. E rendszer 170 kilométer hosszú fő­csatornája Kachovkától a kraszno­zamenkai Fekete-tenger melletti településig fog vezetni a chersoni terület négy körzetén keresztül. A főcsatornával párhuzamosan három övezetcsatorna fog húzódni. Az ön­tözőberendezés területe körülbelül 200.000 hektárt tesz ki. A szovjet ifjúság beveszi a tudomány várát A Szovjetunió főiskoláin véget ér­tek a felvételi vizsgák. A Szovjet­unió 900 főiskolájának első évfolya­mán több mint 370.000-én kezdik meg tanulmányaikat az új tanévben. Nagyon sok új hallgató kerül az idén a moszkvai állami egyetemre. Minthogy a közeljövőben átadják rendeltetésének a moszkvai állami egyetemnek a Lenin-hegyen épülő új épületét, az első évfolyamra olyan nagyszámú hallgatót vesznek fel, amilyenre az egyetem fennállása óta még nem volt példa. A moszkvai ál­lami egyetem első évfolyamán az idén több mint két és félezer diák kezdi meg tanulmányait. Azerbajdzsánban hat-hétszer ak­kora a főiskolai hallgatók arányszá­ma, mint például Angliában, holott Azerbajdzsánban mintegy 30 évvel ezelőtt még egyetlen főiskola sem voli. A magnyitogorszki bányászati és kohászati főiskola esti tagozatának első évfolyamára a magnyitogorszki kohászati kombinátnak és a város más ipari vállalatainak több mint száz dolgozóját vették fel. A száz dolgozó közül sokan az üzemi isko­lákban végezték el a középiskolát. Évről évre nő azoknak a dolgo­zóknak a száma, akik egyetemeken akarják folytatni tanulmányaikat és ennek megfelelően bővül az esti egye­temek és levelező tagozatok hálóza­ta is. A jövö tanévben csaknem két­szeresére emelkedik a bányászati és kohászati főiskola esti tagozata hall­gatóinak száma. Magnyitogorszk­ban ezenkívül az idén megkezdi munkáját az összszövetségi levele­zö-oktatású műegyetem helyi tago­zata is.

Next

/
Thumbnails
Contents