Uj Szó, 1952. szeptember (5. évfolyam, 208-232.szám)

1952-09-27 / 230. szám, szombat

147 I II SZŐ" 1952 szeptember 13 Kormányhatározat a mezőgazdasági tudomány, kutatás és népszerűsítés új megszervezéséről gonya-, ipari növények termelésé­nél, valamint az állattenyésztésben és a takarmányfélék előkészítésében végzett munkák gépesítésének kér­déseit, c) kidolgozza a gép- és traktor­állomások, állami birtokok és EFSz­ek traktorai és mezőgazdasági gépei helyes kihasználásának, valamint a traktorok és gépek helyes megszer­vezésének, továbbá műszaki karban­tartásának és javításának módsze­reit. 5. A mezőgazdasági kutatást a szovjet tapasztalatok alapján a kö­vetkezőkre kell irányítani: a) az EFSz-ek a gép- és traktor­állomások, valamint az állami birto­kok helyes tervezési alapjainak meg­határozására és azok felülvizsgálásá­ra; i b) r a szocialista mezőgazdasági üzemek munkamegszervezésér;ek és menetének a szovjet tapasztalatok alapján törtéAő legalkalmasabb módszerei kidolgozására; c) a munkatermelékenység foko­zására, a termelési költségek csök­kentésére és a termelés gazdaságos­sá tételére irányuló módszerek kidol­gozására; d) a gazdálkodás ellenőrzése ha­tékony és helyes módszerének kidol­gozására. 6. Biztosítani kell, hogy a kuta­tóintézetek és állomások egységes módszert dolgozzanak ki és elmé­lyítsék a kártevők és betegségek elleni előzetes védelem és küzdelem kutatását a szovjet tapasztalatok és a népi demokratikus államok ta­pasztalatainak felhasználásával, hogy megakadályozzák elsősorban a kártevők és betegségek terjedését: a) az amerikai bogár, férgek, zsizsikek, szú, vírusos betegségek, rákfélék és penészek terjedését; b) a tuberkulózis, takony kór, bang, bénulás, pestis és náthaláz terjedé­sét. 7. Biztosítani kell, hogy a kuta­tó feladatok tervének tárgyköre idő­szerű és konkrét legyen s megha­tározza a megszabott időben eléren­dő eredményt. A módszereket pon­tosan szét kell dolgozni, a kutató­tervet határidőhöz kötni és biztosí­tani, hogy egyidejűleg tartalmaz­zon Ininden műszaki, anyagi, mim­ka- és pénzügyi biztosítást. 8. Biztosítani kell, hogy minden kerületben az EFSz-ek és az állami birtokok egy épületét válasszák ki a kutatóintézetek bővített munka­terepe részére, ahol az agrotechni kai és zootechnikai intézkedéseket, továbbá a műszaki és gazdasági alapelvek sorozatát végzik a kutató­intézetek dolgozóinak közvetlen ve­zetése alatt. El kell érni. hogy a ku­tatóintézetek és állomások kivá­lasztott objektumaikban és bövi­tett munkaterepeiken példásan fo­kozzák a termelést, úgy, hogy 1.955 végéig és különösen kedvező körül­mények között legalább ezeket az eredményeket biztosítsák: a) kenyérgabonaféléknél 48 má­zsát egy hektáron, b) a takarmánygabonaféléknél 42 mázsát egy hektáron, c) a cukorrépánál 700 mázsát egy hektáron, d) a burgonyánál 350 mázsát egy ' hektáron, e)' az évi tejhozamnál 4500 litert, 3.6%-os zsírtartalommal egy fejős­tehénnél, f) a sertéseknél az elválasztás után napi 0.75 kilogramm súlygya­rapodást, g) egy anyasertéstöl évente 20 malac felnevelését, h) 100 tehéntől a borjak 92%-os felnevelését. Kidolgozni a termelési feladatokat úgy, hogy a kutatóintézetek objek­' tumaikon és bővített munkaterepei­ken 1955. év végéig legalább az alábbi országos átlagokat érjék el a legkisebb munkakifejtés és költsé­gek mellett: a) a kenyérgabonaféléknél 38 mé­termázsát egy hektáron, . b) a takarmánygabonaféléknél 35 métermázsát egy hektáron, c) a cukorrépánál 400 métermá­zsát egy hektáron, d) a burgonyánál 260 métermá­zsát egy hektáron, e) az évi tejhozamban 3500 litert 3.8%-os zsírtartalommal egy fejős­tehénnél, f) a sertéseknél az elválasztás után napi 0.60 kilogrammos súlygya­rapodást, g) egy anyasertéstől évente 16 darab malac felnevelését, h) 100 tehénnél a borjak 85%-os felnevelését. 9. Öt gép. és traktorállomáson, mint a különböző termelési ágaza­tokban a gépesítő és gazdasági ku­tatás támaszponjain 1955 végéig a munka minőségének biztosítása mellett a következő eredményeket kell elérni: a) egy traktoregységnél (15 HP) 650 átlagos hektárt, b) egy traktorosra eső teljesít­ménynél 500 átlagos hektárt, c) egy átlagos hektárra eső költ­ségeknél 500 koronát, d) egy átlagos hektárra eső naf­taszükségletnél 14 litert. 10. Azokon az EFSz-eken, ame­lyeknek szolgálatára állanak ezek a. gép- és traktorállomások, főleg a következő átlagos hozamokat kell elérni: a) a gabonaféléknél 30 métermá­zsa hektáronkénti hozam, ÍJ) a cukorrépánál 300 métermá­zsa hektáronkénti hozam, c) a burgonyánál 220 mázsa hek­táronkénti hozam. 11. Ezeken az EFSz-eken biztosí­tani kell, hogy a mezőgazdasági ku­tatás kidolgozza és bevezesse a pél­dás vállalatonbelüli tervezést és biz tosítsa az egészévi termelési terv, a bevételek és kiadások költségvetési­ellenőrzésének áttekinthető és kon­krét végrehajtását. 12. Biztosítani kell a kutatóinté­zetekben a bővített munkaterepé­ken szerzett tapasztalatok és ered­mények módszeres feldolgozását, kiértékelését és tervszerű átvitelét az 19^3—1954—1955-ös években a mezőgazdasági termelés további ágaiba. A mezőgazdasági népszerűsítés a mezőgazdasági termelés fejlesztésé­nek fontos eszköze és a mezőgazda­ság irányításának elválaszthatatlan tartozéka. A szovjet mezőgazdasá­gi tudomány sikereinek és a magas termések mesterei tapasztalatainak tervszerű fCtvítele mezőgazdasági termelésünkbe, az EFSz-ek, a gép­és traktorállomások, valamint az állami birtokok példás dolgozói mun­kamódszereinek és eredményeinek általánosítása, továbbá a mezögaz dasági dolgozók szakismereteinek növelése és elmélyítése iránti gon­doskodás a mezőgazdasági népsze­rűsítés főküldetése. A mezőgazdasá­gi népszerűsítés megjavítása érde­kében a kormány feladatul tűzi ki a földmüvelésügyi minisztériumnak (Nepomucky miniszternek): 1. Biztosítani kell a mezőgazdasá gi népszerűsítésnek, mint a mező gazdasági irányítás elválaszthatat­lan részének tervszerű irányítását és végrehajtását. Ezért 1952 októ­ber l-ig el kell készíteni "a mező­gazdasági népszerűsítés 1953. évi tervjavaslatát, amely a mezögaz. dasági termelés tervének tarttazéka lesz és a következőket fogja tartal­mazni : / a) A szovjet és a hazai tudomány és a leghaladóbb gyakorlati ismere­teinek alkalmazási tervét az EFSz­ek, a gép- és traktorállomások, va­lamint az állami birtokok termelé­sében, b) a szövetkezeti tagok és a dol­gozó parasztok tömegiskolázásának s nevelésének tervét. 2. A mezőgazdasági népszerűsítés kerületi, járási, helyi és üzemi ter­vei kidolgozását, továbbá ezek vég­rehajtását biztosítani. 3. 1952. november l-ig részletes utasításokat kell kiadni Micsurin­körök alakítására, megszervezésére és munkájára, valamint e körök részvételére az EFSz-ek és állami birtokok gazdaságának agro- és zoo­technikai intézkedési terveinek ki­dolgozásában, Biztosítani ~ kell a földműves sajtó és a mezőgazdasági népszerűsítés további eszközei ál­tal történő rendszeres oktatásukat. 4. A járásokban, ^kerületekben és a földmüvelésügyi minisztériumban a legjobb mezőgazdasági dolgozók munkaeredm^nyeinek és módszerei­nek nyilvántartását bevezetni és azt állandóan kiegészíteni. > 2. Egyesíteni a tudományos kutatómunkák vezetését Hogy a tudományos káderek mun­kakollektíváinak egyesítése és ve­zetése biztosítva legyen a tervezett feladatok teljesítésében, a mezőgaz­dasági termelés fokozásában, a marx­lenini tanítás alapján, a micsurini agróbiológia szellemében és hogy biztosítva legyen a szovjet tapaszta­latok továbbfejlesztése és széles méretekben való alkalmazása mező­gazdasági termelésünkben, a föld­müvelésügyi minisztérium (Nepo­mucky miniszter) feladatul kapja: 1. hogy 1952. november l-ig ter­jessze a kormány elé a csehszlovák mezőgazdasági tudományos. akadé­mia, mint a legmagasabb mezőgaz­dasági tudomán5ros intézmény meg­alapításának törvényjavaslatát, amely a földmüvelésügyi miniszté­rium része lesz, és egyszersmind ja­vaslatot alapszabályaira és a szüksé­ges tudományos berendezés, és inté­zetek felállítására; 2. hogy tegyen előkészületeket ar­ra, hogy 1953. január 1-től kezdődö­leg a csehszlovák mezőgazdasági tu­dományod akadémia teljesíteni tud­ja küldetését. A csehszlovák mező­gazdasági tudományos akadémia fő­feladata a következő lesz: a) saját tudományos munkájával elő kell segítenie a szocialista mező­gazdaság fejlődését, főleg hazánk növényi- és állattenyésztési forrásai kihasználását és továbbfejlesztését, valamint kísérletileg megállapítani az új termények bevezetésének elő­feltételeit mezőgazdaságunkba; b) együtt kell működnie tematikai­lag és módszertanilag a tudományos kutató tevékenység tervének össze­állításában a földmüvelésügyi mi­nisztérium szakosztályával és céltu­datosan megvalósítania a tudomá­nyos ellenőrzést olyanmódon, hogy a módszer a hektárhozamok és az álla­tok hasznosságának emelésére irá­nyuljon; c) egyesítenie kell a tudományos kutató kádereket, módszeresen ve­zetnie őket és előkészíteni a fiatal káderokat magasabb képzettségre a tudományos kutató munkában me­zőgazdaságunkban ; d) közzé kell tennie a sarlóban tudományos -kája eredményei!" e) segítenie kell az EFSz-ek, trak­torállomások és állami birtokok dol­gozóit kutató és kísérleti munkáik­ban; f) meg kell valósítania a szakdo­kumentációt és együttműködnie a tudományos technikai közös munka biztosításában a Szovjetunióval és a népi demokratikus országokkal, vala­mint vezetnie a központi mezőgaz­dasági könyvtárakat, levéltárakat és múzeumokat. 3. Össze kell állítania egy 20 tag­ból álló tanácsot a mezőgazdaság tudományos-technikai fejlesztésére, mint a földmüvelésügyi miniszté­rium tanácsadószervét, melynek tag­jai a mezőgazdasági tudomány tech­nikai és gyakorlati dolgozói lesznek. A tudományos technikai tánács feladata az lesz, hogy értékelje a tu­dományos kutató intézetek és a ter­melés élenjáró dolgozói munkájának eredményeit; értékelje azokat a me­zőgazdasági gyakorlat, a célszerűség és a gazdaságosság szükségleteinek szemszögéből. A tanács ajánlja ez eredményeknek fontosságuk szerint való bevezetését a^szocialista mező­gazdasági termelésbe. 3. Újjászervezni a mezőgazdasági kutató intézeteket A kutató intézetek példás munká­jának, valamint a tudományos és kutató munkát végző dolgozók mun­kája helyes kihasználásának és az in­tézetek és állomások rendes gazdál­kodásának biztosítására a földmű­velésügyi minisztérium (Nepomucky miniszter) köteles újjászervezni a, mezőgazdasági kutató intézeteket a következő módon: 1. Berendezni mezőgazdasági kuta­tó föintézeteket szlovákiai fiókinté­zetekkel és pedig: növénytermelési kutat'ó intézetet Prágában fiókintézettel Ivánkán, állattenyésztési kutató intézetet Prágában, fiókintézettel Viglason, takarmány kutató intézetet Brünn­ben, ; kutató intézetet a mezőgazdaság gépesítésére Prágában, a mezőgazdasági ökonomika kuta­tó intézetét Prágában, fiókintézettel Pozsonyban. Ezeket az intézeteket országos hatáskörben a csehszlovák mező­gazdasági tudományos akadémia fogja igazgatni. 2. Specializált kutató intézeteket alapítani és pedig: kutató intézetet a füves vetésfor­gó rendszer számára Pohorelicén Brünn mellett, gabonakutató intézetet Kroméfíz­ben, répakutató intézetet SemCicében a Mladá Boleslavi járásban, burgonyakutató intézetet Hlaviő­kúv Brodban, , ipari növények kutató intézetét Sumperk-Temenicében, zöldségkutató intézetet Olomouc Slavonínban, komlókutató intézetet 2atecben, gyümöicskutató intézetet Holo­vousy pri Horiciachban, díszkertészet kutató intézetet, Pruhanicéban Prága mellett, borkutató intézetet, Pozsonyban, speciális és melegkedvelő növénye­ket kutató intézetet, Ögyalla-Sze­szélyesen, szarvasmarha tenyésztési kutató intézetet, Rapotin pri/Sumperkuban, sertéstenyésztési ki/tató intézetet, Kostolec nad Orliciban) juhtenyésztési kutató intézetet, Jedlovában az orlicei hegyekben, halászati kutató intézetet, Hod­nanyban, méhészeti kutató intézetet, Dol pri Libciciachban, baromfitenyésztési kutató intéze­tet, Ivánkán. Ezek az intézetek megoldják a mezőgazdasági termelés speciális problémáit. országos hatáskörrel. A szlovákiai specializált intézetek ha­tásköre szintén országos. 3. Kerületi kutató intézeteket lé­tesíteni: Stupniceban, prágai kerület, Slapyban, Űeské Budéjovicé-i kerü­let, Sobéticében, plzeni kerület, KaSticéban, Karlové Vary-i kerü­let, Doksanyban, Üsti nad Labem-i kerület, Záhrádkyban, libereci kerület, Chlumec nad Cidlinoban, Hradec Královó-i- kerület, Caslavban, pardubicei kerület, Kefkovban, jihlavai kerület, Pohofelicéban, brünni kerület, Kralicéban, olomouci kerület, Velehradban, gottwaldovói kerü­let, Novy Jicinban, osztravai kerület, Diószegen, pozsonyi kerület, Buőanyban, nyitrai kerület, ViglaSon, besztercebányai kerület, Turöiansky Peterben, zsolnai kerü­let, Iglón, kassai, és eperjesi kerület. Ezek az intézetek a hozzájuk csa­tolt nemesítési és tenyésztési állo­másokkal megoldják a kutatási pro­blémákat kerületük mezőgazdasági termelésének szemszögéből nézve. 4. 1952. november 30-ig kiadni a szervezeti szabályzatokat a fő, aí specializált és a kerületi kutató in­tézetek számára. Az összes kutató intézeteket és fiókintézeteiket úgy kell kiépíteni, mint önálló szervezeti egységeket. 5. Fokozatosan a szükség szerint berendezni további kutatóállomáso­kat az EFSz-ek, állami traktorállo­I mások, inszeminációs állomások és állami birtokok kiválasztott iskola­birtokain. Ezeket a munkahelyeket berendezni a kutatás eredményeinek gyorsabb és szélesebb mértékben va­ló kipróbálására, a különféle vidékek, talajok és feltételek szempontjából és azok gyorsabb bevezetésére a me­zőgazdasági termelésbe. Kiépíteni a kerületi kutató intéze­teket, mint a vetőmag és az ültetvé­nyek nemesítésének és a tenyésztési­fajnevelési munkák föszerveit a ma­guk vidékén. 4. Egyésgesen vezetni a mezőgazdasági kutatást és eredményeink népszerűsítését \ A szovjet és hazai tudomány, vala­mint gyakorlat gyors és sikeres ter­jesztésére, valamint a kutató inté­zetek és állomások l}atásos vezeté­sére és rendes gazdálkodásuk érde­kében a földmüvelésügyi miniszté­rium (Nepomucky miniszter) felada­tul kapja: 1. A földmüvelésügyi minisztérium­ban és a földmüvelésügyi megbízot­ti hivatalban megalakítani a kutatás és a népszerűsítés főigazgatóságát. A főigazgatóságok feladata, hogy kidolgozzák, biztosítsák és ellen­őrizzék a tervek teljesítését: \ a) a tudományos kutató munkák tervét a mezőgazdaságban (a cseh­szlovák melzögazdasági tudományos akadémiával való együttműködés­ben), b) a mezőgazdasági népszerűsítés­nek és a szövetkezeti tagok, vala­mint a kis- és középföldmüvesek tö­meges iskolázásának tervét, , c) a kutató intézetek kiépítésének üzemének és gazdálkodásának ter­vét. A mezőgazdasági népszerűsítés irányításának és megvalósításának érdekében az egyes járásokban és kerületekben, a földmüvelésügyi mi­nisztérium (Nepomucky miniszter) a belügyi minisztériummal (Nősek miniszterrel ) és a tájékoztatás és köz művelődésügyi minisztériummal (Ko­pecky miniszter) való megegyezés alapján feladatul kagja, hogy 1952. október l-ig: 1. A kerületi és járási nemzeti bizottságok IX. osztályának keretében propagációs csoportokat alakítson, amelyeket a mezőgazdasá­gi előadók vezetnek. E csoportok tagjai a kutatási előadó, a mező­gazdasági káderek ügyének előadója, a falusi újságok szerkesztője, agro­nómus, zootechnikus, állatorvos, a traktorállomás vezető géptechniku­sa, és a fitopatológus személyeiből te­vődnek ősze. A mezőgazdasági pro­pagáoiós csoportok egységes vezeté­sének biztosítására a kerületekben és járásokban a propagációs csoportok­nak a közmüvelésügyi felügyelők is tagjai lesznek. a) A propagációs csoportok főfel­adata a kerületben az, hogy a kutató intézetek és állomások dolgozóival, valamint a legjobb gyakorlati sze­mélyekkel karöltve kidolgozzák és megvalósítsák a tudományos isme­retek, valamint a szövetkezeti tagok, az állami traktorállomások dolgozói és az állami birtokok legjobban be­vált tapasztalatai népszerűsítésének egységes kerületi tervét az országos kutatási és propagációs terv alapján. Ki kell dolgozniok és megvalósíta­niok a tömegiskolázás és nevelés ke­rületi tervét és biztosítaniok a szo­cialista munkaversenynek és a népi kutatók mozgalmának fejlesztését. Meg kell állapítaniok, kutatniok és általánosítaniok a tudományos isme­reteket, a bevált tapasztalatokat,, új munkamódszereket és a mezőgazda­sági munka termelékenységét foko­zó eljárásokat, mégpedig a kerület legjobb dolgozóinak eljárásait, előse­gíteni azok bevezetését az EFSz-ek, a traktorállomások és az állami bir­tokok gazdálkodásába. Terjeszteniük és népszerüsíteniök kell a betegségek és kártevők elleni harc módszereit. Irányítaniok és ellenőrizniük a járá­si propagációs csoportok munkáját. b) A járási propagációs csoportok főfeladata az, hogy tervszerűen biz-

Next

/
Thumbnails
Contents