Uj Szó, 1952. szeptember (5. évfolyam, 208-232.szám)

1952-09-26 / 229. szám, péntek

143 I II SZŐ" 1952 szeptember 13 A polgári film a reakció szolgálatában A háború utáni évek nemzetközi eseményeit az amerikai imperializ­mus fokozódó aktivitása jellemzi. A második világ-háború eredménye­képpen, amely sok népnek nyomort és pusztulást hozott, az USA tőkései óriási vagyonokat gyűjtöttek. Az amerikai kapitalizmus kezei közé ka­parintotta a világ ipari és anyagi forrásainak jelentékeny részét, azo­kat, amelyekre a háborúban sokat szenvedett államoknak szükségük van, arra törekedve, hogy elkerülje a kérlelhetetlenül közelgő gazdasági és politikai válságotJ Azzal keres kiutat a jelenlegi helyzetből, hogy behódolásra készteti a gazdaságilag gyenge országokat és megteremti az amerikai monopóliumok világural­mát. A politikai, gazdasági és katonai nyomás mellett az amerikai terjesz­kedés szolgálatába az ideológiai be­folyás eszközei is be vannak sorol­va, közöttük elsősorban a mozi. En­nak az a magyarázata, hogy a film­művészet — az ideológiai befolyáso­lás nagy tömegeket megmozgató eszköze — egyidejűleg az eszmeki­vitel legalkalmasabb eszköze is. Ezért irányítanak a Wáll Street ál­tal meghódításra kiszemelt orszá­gokba dollárral és fegyverekkel együtt, sőt gyakran azokat megelőz­ve amerikai filmeket is. Ez az egyik oka annak is, hogy a vetítőgép köz­ponti helyet foglal el a képviselőház hírhedt amerika-ellenes tevékenysé­get kutató bizottságában, vagy ahogy az amerikaiak nevezik: a ve­szedelmes gondolatokat ellenőrző bi­zottságban. Helytelen volna azonban azt gon­dolni, hogy ez csak az utóbbi évek­ben történt. Már jóval a „Truman­elv" ép a jelenlegi szemérmetlen amerikai agresszió megjelenése előtt is erősen reakciós tendenciájuk volt az amerikai filmeknek és Hollywood megrögzött reakciósoknak nyújtott talajt. A KERESKEDELMI FILMMŰVÉSZET Majdnem 20 évvel ezelőtt szovjet filmrnunkások egy csoportja Hol­lywoodba, az amerikai filmművészet fővárosába utazott. Hollywood hala­dó, képviselői között, akik a pályaud­varin fogadták őket, ott volt Char­lie Chaplin is. Azt kérdezte tőlük: „Miért jöttek ide?" Azt felelték, hogy meg akarják nézni, hogyan csinálják Hollywoodban a filmeket. „Hollywoodban nem csinálnak fil­meket — jelentette ki váratlanul Chaplin. — Itt pénzt csinálnak fil­mek segítségével, de ha azt akarják megnézni, hogyan csinálják a filme­ket. válasszanak ki maguknak vala­mi más helyet, utazzanak például Moszkvába." Hollywoodi tartózkodásuk folya­mán a szovjet filmmunkások meg­győződtek róla, hogy Chaplinnak igaza volt. A filmek 95 százaléka a haszonszerzés célját szolgálta Csak 5 százalék tartozott az u. n. függet­len alkotásokhoz, azaz a.z olyan al­kotásokhoz, amelyek nincsenek nagy trösztöknek vagy bankoknak eláren­delve. Akkoriban az amerikai filmművé­szet fennállásának 30. évfordulóját ünnepelte. Ezzel kapcsolatban a „Bal­lyhoo" vicclap egy emlékmű-terve­zetet közölt, ameiy, véleménye sze­rint. tökéletes pontossággal fejezi ki az amerikai film lényegét. A terv erős, kövér, meztelen, züllött alako­kat ábrázol, fölöttük méztelen lány ült kibontott hajjal, egyik kezében gitárral, a másikban boros pohárral. A szerzők véleménye szerint egy ilyen emlékmű azt az üres szórako­zást és tartalmatlan izgalmat fejez­te ki, ami az amerikai filmművészet lényege volt. Ezekben a jubileumi napokban a mozi amerikai feltalálója. Thomas Edison az amerikai filmesekhez for­dul ya, azt mondta: „Ti, hollywoo­diak kezetekben tartjátok a legha­talmasabb fegyvert, amelyet rossz ra is. jóra is lehet fordítani. Keze tekben van a film, a művészet fejlő­désének és a művelődésnek legjobb eszköze^" És a nagy feltaláló azzal vádolta, a hollywoodiakat, hogy hely­telenül használják ki a filmnek azt a tulajdonságát, hogy az jót és rosz­szat egyaránt szolgálhat és hogy a rossz a filmművészetben mindjobban elhatalmasodik a jó felett. Természetesén sem a humanisták csipkelődése, sem a nagy feltaláló figyelmeztetése nem hatottak az ame rikai fiimmüvészet gazdáira. A film­cégtulajdonosok. akik közül sokan azelőtt játékbarlangokat, mozgó pa­noptikumokat és nyilvános házakat vezettek, továbbra is fokozták keres­kedelmi tevékenységüket. Érdekes, hogy a hitleri fasiszta kormányzat már uralmának első éveiben óriási anyagi áldozatot ho­zott a hollywoodi fasiszta sejtek („kékinges" szervezete) támogatásá­ra, amelyek állandó harcot folytat­tak a haladó fiimmüvészet és annak demokratikus eszmékért küzdő mű­velői ellen. Ennek ellenére a haladó filmesek kis csoportjának mégis sikerült olyan filmeket készíteni, amelyek előrevit­ték a filmművészetet. Meg kell azon­ban állapítani, hogy ezek között a haladó amerikaiak között is kevesen rendelkeztek a politikai gondolko­dás képességével. Chaplin, látva a fasiszta agresz­szió félelmetes fejlődését, hozzálá­tott „A diktátor" című antihitleris­ta film megalkotásához, amelyben a filmművész minden rendelkezésre álló eszközzel támadta, gúnyolta és diszkreditálta a nácik embergyűlölő tevékenységét. Abban az időben, amikor Chaplin filmjét készítette, a, fasiszta csapat tok már megkezdték az európai or­szágok — Ausztria, Csehszlovákia meghódítását és a film zárójele­netében Chaplin leveti komikus ál­arcát és mint polgár, a megdöbbe­nés és felháborodás hangján fordul a fasizmus által leigázott népekhez: „Keljetek fel! Ne nézzetek lefelé! Tekintsetek fel — nézzétek a látó­határt, ebből a nyomorból és pusz­tulásból új világ születik . .." De Chaplin környezete mégis be­folyást gyakorolt a művészre és a ,diktátor"-nak sok hiányossága van. Csak felületesen érinti a fasiszta .világszemlélet" mély szakádékait és elhalad annak alapvető és elvi hibái mellett. „A Diktátor" szatírá­jának minden ereje főkép Hitler el­len irányul, nem pedig azoknak az erőknek leleplezésére, amelyek Hit­lert megteremtették, kiemelték és egész idő alatt támogatták. Chaplin­nak nem volt elegendő politikai áf­tekintése és politikai érettsége ahhoz, hogy helyesen értse meg az antifa­siszta harc egész történeti folyama­tát. Mindez azonban nem csökkenti a film érdemeit, ameiy számos képen metsző politikai élességgel fordul a német fasizmus és főkép annak ve­zére, Adolf Hitler ellen. Mikor Hitler megnézte Chaplin filmjét, felszólalt a Reichstagban és toporzékolva, öklével hadonászva azt követelte, hogy égessék el a filmet és semmisítsék meg Chaplint. Hitler ügynökei Amerikába utaztak, kap­csolatot teremtettek a „kékingesek" szervezetének vezetőivel és ezzel megkezdődött Charlie Chaplin éfe a többi hollywoodi antifasiszta elleni hajsza. Chaplinnak nem engedték meg. hogy a „Diktátor" cím alatt adja ki filmjét, és a film „A nagy diktátor" cím alatt jelent meg. A film megjelenése ürügyet adott arra. hogy Chaplint bíróság elé állít­sák azért, hogy állítólag háborúra izgatja az amerikalakat a fasiszta Nétaetország ellen akkor, amikor Amerikának semmi köze sincs az európai eseményekhez. De Chaplin nem adta meg magát. Amikor Hit­ler megtámadta a Szovjetuniót, Chaplin felszólalt a rádióban és azt mondta el, amit az összes haladó szellemű amerikaiak gondoltak': „Üd­vözöllek Téged, Szovjetunió, azért a nagyszerű hárcért, amelyet a sza­badság nevében vivsz. Üdvözöllek Benneteket, szovjet emberek . .." A dolgozók széles tömegei, felfi­gyelve Chaplin hangjára, forrón üd­vözölték öt, de az Amerika-ellenes tevékenységet vizsgáló bizottság Chaplint mégis bíróság elé állította. A bizottság Chaplint bűnösnek akar­ta kimondani háborús izgatásban és ennek alapján ki akarta utasítani az Egyesült Államokból. A tárgyalás 1941. december 7-re volt kitűzve. De a Chaplinra és barátaira nézve oly izgalmas éjszakán, a december 6-ról 7-re virradó éjjelen _a japánok meg­támadták Pearl Harbourt és háborút indítottak Amerika ellen. Az ameri­kai fasiszták és reakciósok elhall­gattak, Amerika belépett a háborúba és Chaplin tárgyalása elmaradt. Szeptember 25, pérjjek. A nap kél 5 óra 50 perckor, nyugszik 17 óra 52 perckor. A naptár szerint Kleofás napja van. Várható i d ö j á r ás : Derűs, és enyhe. A hőmérséklet a déli órák­ban a 20 fokot is meghaladja. A kedvező koraőszi időjárás fokozato­san az ország északi és keleti ré­szeire is kiterjed. Ha valami váratlan, ebben az év­ben többnyire észak felől, Izlend szi­getéről érkező zavar nem bolygatja meg a jelenlegi légköri helyzetet, úgy egyidőre tartósnak Ígérkezik a javulás. * Szlovákiába is ellátogat a Max Hütten együttes A Max Hütten ének-,' zene. és táncegyüttes, az NDK népi alkotó versenyének győztese, a Wilhelm Pieck vándorzászló tulajdonosa, amely háromhetes vendégszereplés­re a Csehszlovák Köztársaságba ér­kezett, gazdag kultúrműsorával Szlovákiában is fellép. A Max Hütten-együttes . szeptem­ber 30 án érkezik Szlovákiába és első fellépése a Tatrá Svit dolgozói, előtt lesz. Október másodikán Eper­jesen szerepel, míg harmadik fellé­pése Bratislavában lesz, ahol októ­ber 4-én a kiállítási palotában mu­tatja be gazdag kultúrműsorát az NDK megalakulása harmadik évfordulójának ünnepe alkalmából­Újságírói tanszék A pozsonyi szlovák egyetem böl­csészeti karának dékáni hivatala közli, hogy a bölcsészeti karon az 1952/53 tanévben az újságírásról előadásokat tartanak. Érdeklődök adják be jelentkezésüket „Jelentke­zés a főiskolára" nyomtatványon. A kitöltött nyomtatványt érettsé­gi bizonyitvánnyal és az iskolának vagy munkaadónak ajánlásával együtt legkésőbb 1952. szeptember 30-ig kell a következő címre külde­i: Dekanstvo Filozofickej fakulty SU v Bratislave, Safarikovo nám. 12. Meghosszabbították a burgo­nyaszelvények érvényességét A kereskedelemügyi megbízotti hivatal figyelmezteti a fogyasztó­közönséget, hogy a szeptemberi élel­mezési időszakra kiadott burgonya­szelvények érvényességét az októberi élelmezési időszak végéig meghos­szabbította. Ha a fogyasztók 1952 október 31-ig nem veszik ki burgo­nyafejadagjaikat, a féltüntetett szel­vényekre való burgonya kiadására elvesztik igényüket. Egyúttal meghosszabbították a téli elraktározás céljaira szolgáló burgo­nya megrendelésének határidejét a szocialista kereskedelem elárusító­helyein, mégpedig 1952. szeptember 30-ig. Irodai gépek kiállítása Az Irodagép nemzeti vállalat a prágai ARITMA-cég nemzeti válla­lattal és a szlovák újítók és műsza­kiak klubjával együtt Pozsonyban a Banská By'strica-utcán lévő postás otthonban irodagép és szervezési segédeszköz kiállítást rendez. A ki­állítás szeptember 29-én 10 órakor nyílik meg, az irodagépek és az ad­minisztráció részére ' szolgáló gépi eszközök jelentőségéről szóló elő­adással egybekötve. Előkészület a répakampányra A közeledő répakampány fokozott feladatok elé állítja szállításunkat. Az államvasút alkalmazottjai ré­széről kiterjedt előkészületek foly­nak e feladatok elvégzésére. A vas­útigazgatóság az egyes cukorgyárak számára szállítási tervet készített a cukorrépa mennyisége és annak szállítására szükséges vagonokat il­letően, hogy ezzel elkerüljék a mim­katorlódást és biztosítsák a szál­lítás zavartalanságát, illetve a va­gonok gyors forgalmát. ' Letkes kötelezettségvállalások a nagykaposi járás Csemadok szervezeteiben A nagykaposi járásban működő 13 Csemadok helyi szervezet a Nagy Októberi Szocialista Forrada. lom 35. évfordulója, valamint az SzK(b)P XIX. kongresszusa össze­hívásának tiszteletére kötelezettsé. get vállalt. A járási vezetőség fel­ajánlotta, hogy a helyi szervezetek összesen 1230 munkaórát ledolgoz­nak. A felajánlott munkaórákat az egységes földműves szövetkezetek sertésistállóinak felépítésére, utak építésére, valamint „kultúrotthonok rendbehozására fordítják Az SzK(b)P XIX kongresszusa tiszteletére Nagykaposon, Kapós kelecsényben, Csicseren. Nagyszel­mencen. Szirénfalván. Abaíán, Mo­gyoróson, Vajánban. Iskén, Deaeg­nyön, Nagyráskán, Mokcsakerészen és Dobjruszkán népnevelő előadá­sokat tartanak. Az előadásokat a Csemadok járási előadótestületének tagjai tartják. A Nagy Októberi Szocialista For­radalom 35. évfordulója tiszteletére a nagykaposi . Csemadok-csoport elő adja Egri. Viktor államdíjas szlová­kiai magyar író „Közös út" című színművét, a járás hat községében kultúrpolitikai szemináriumok in­dulnak, amelyeket ideológiai neVe­lés céljából szerveznek. Az előadá­sokra a Csemadok-szervezet 2 elő adót biztosít; 1 egy politikai és egy gazdasági szakelőadót. Ugyancsak kötelezettségvállalá­sok születtek Gottwalő elvtárs szü­letésnapja tiszteletére. A nagykapo­si helyi szervezet kultúrbrigádja eb­ből az alkalomból meglátogatja De. regnyő községet, ahol a „Közös út" című színművet adja ele, míg Ka poskelecsény szmjatszD so^ortja az „Olvasd és terjeszd az Üj Szót" cí­mű egyfelvonásos vígjátékot adja elö kultúrműsor keretében Sztálin elvtárs közelgő születés­napja tiszteletére a járás Csemadok csoportjai 100 hallgatót toboroznak az Orosz Népi Nyelvkurzusokra. A tagok közül 10 tevékeny kultúii mun­kást fontos funkcióval bíznak meg, méltányolva szocialista rendszerünk építése terén felmutatott igyekeze­tüket. A kaposkelecsényi helyi szer­vezet ugyancsak ebből az alkalom, hói előadja a „Marika" című szín­darabot. A járási vezetőség határozati ja­vaslatának pontjait a helyi szerve­zetek Köblös János járási titkár je­lenlétében rendkívüli gyűléseken vi­tatják meg. Mindenütt nagy lelke­sedéssel fogadják el a kötelezettség, vállalásokat, amelyek főként az EFSz.ek további megerősödését és fellendülését eredményezik. A köte­lezettségvállalásokat mindenütt pon­tos időben teljesítik, sőt kibővítik, így Csicser községben a Csemadok helyi szervezetének vezetősége elha­tározta egy háromfel Vonásos szín­darab betanulását, és á kultúrterem rendbehozatalára 50 brigádóra le­dolgozását. Nagyrákoson a sertés­és tehénistálló felépítéséhez a Cse­madok helyi csoport 115 munkaórát ajánlott fel. Ezek a helyi csoportok bebizonyították, hogy tudatában vannak annak, hogy kötelezettség­vállalásuk teljesítésével községeik szocialista felépítését segítik elő­Mészáros Gyula, a Csemadok központi munkatársa Leningrádban Mendelejev-múzeumot alapítottak A leningrádi egyetemen megala­pították Dimitrij Mendelejev, a nagy orosz vegyésztudós múzeumát, A múzeumban rendkívül gazdag anyagot gyűjtöttek össze Mendele­jev hagyatékából, feljegyzéseit, nap­lóit és egyéb dokumentumokat, amelyek eddig a Szovjetunió külön­böző tudományos intézményeinél voltak elhelyezve. A múzeumot Mendelejev lakásán rendezték be, ahol -mint egyetemi tanár élt és dolgozott kb. 35 éven, keresztül. Gazdag tudományos könyvtár van itt összegyűjtve, ame­lyet figyelmesen átvizsgálnak, osz­tályoznak és nyilvánosságra hoznak. Rövidesen kiadnak egy gyűjteményt a legújabban felfedezett okmányok­ból, amelyek részletesen megvilá­gítják Mendelejev zseniális felfede­zését az elemek periodikus osztá­lyozásáról, amely felfedezés határ­követ jelentett a tudomány fejlődé­sében. A múzeumban kiállításra ke­rül a nagy vegyész levelezése orosz és külföldi tudósokkal, továbbá 125 diploma, amelyekkel Mendelejevet kitüntették Oroszországban és a külföldön, valamint az általa szer­kesztett műszerek és a tudós könyv­tára.. Dolgozószobájának berendezé­sét teljes épségben megőrizték. A múzeumban olvasótermet is beren­deznek. a tudományos munka szá­mára, valamint fényképészeti mű­termet is. 60 évvel ezelőtt kezdte meg irodalmi tevékenységét A. M. Gorkij Szeptember 24.én volt 60 éve an. nak, hogy A. M. Gorkij, a nagy orosz író megkezdte irodalmi tevé­kenységét. A „Kavkaz" tifliszi folyóirat 1892­ben megjelentette Gorkij „Csudra Makar" című elbeszélését.. az írj nak, aki a szocialista realizmus megalapítója lett, első művészi al­kotását. Maxim Gorkij müveit egyformán szeretik a szovjet é s a külföldi olva­sók. A szovjet uralom folyamán Gorkijt műveit 1962-Szer adták ki, összesen körülbelül 69 milliós pél­dányszámban, 70 nyelven. Ezidőszerint 30 kötetben adják ki a Szovjetunióban Maxim Gorkij összegyűjtött írásait. A szovjet iro­dalom-tudósok tanulmányozzák az író alkotásait és. igen gazdag. iro­dalmi hagyatékát. A szovjet Tudományos Akadémia Maxim Gorkij alkotó útja elindulá­sának 60. évfordulóját különleges tudományos ülésezésekkel ünnepli Moszkvában, Leningrádban é s az ország más városaiban. Szemlére készülnek a legjobb katonai művészegyüttesek A hadsereg alkotó erejének verse­nye, amely népi demokratikus had­seregünk életében ugyanazt a fon­tos helyet foglalja el. mint a népi művészeti alkotó erők versenye dol­gozó népünk életében, minden évben egy általános hadseregszemlén csú­csosodik ki. Október 2—5. kö­zött nyer befejezést a hadsereg al­kotó ereje versenyének nyári sza­kasza és ebből az alkalomból a prá­gai Központi Hadseregházban, a Ki­jev-moziban megrendezik a legjobb katonai együttesek szemléjét. Ezek az együttesek többnyire a nyári kiképzőtáborokban készülőd­tek a versenyre, harcos feltételek mellett, és segítségére voltak pa­rancsnokaiknak az egység tagjainak erkölcsi és politikai nevelésében. Gyakran képezték a magvát a ki­sebb katonai alakulatok népművelő tevékenységének és kezdeményezé­sükből további körök alakultak, ame­lyek kifejlesztik a hadseregben a tömegmunkát; szilárdítják a kato­nai fegyelmet és bőségesen foglal­'koztak azzal is, hogy értékes tartá­lommal töltsék meg katonáink szer­vezett szabad idejét. Az; e teren fel­mutatott példás tevékenység és az együttesek magas művészeti szín­vonala alapján választották ki a ka­tonai együtteseket a prágai szem­lére, amely lezárja az 1951/52. év katonai művészi alkotó erejének versenyét. A Csehszlovák Hadsereg Napja ünnepségeinek » alkalmából október 5-én Prága főváros központi nemze­ti bizottsága a Csehszlovák Hadse­reg színházában megrendezi a leg­jobb katonai együttesek művészi versenyének szemléjét.

Next

/
Thumbnails
Contents