Uj Szó, 1952. szeptember (5. évfolyam, 208-232.szám)

1952-09-26 / 229. szám, péntek

1952 szeptember 19 I f J SZŐ Z 144 i Az alsószecsei szövetkezet a krumpli beadási kötelezettségét 66 mázsával túlteljesítette A mult év őszén az alsószecsei határban i s megjelentek a dübörgő vasparipák, a traktorok és egymás­után tüntették el a barázdákat. Üj életet kezdtek az alsószecsei gaz. dák, olyan életet, mely minden gaz. dának biztosítja boldog megélhe tését. Egyszóval, a mult év őszén Alsószeesén is megalakult a III., tí­pusú EFSz. — Akkor is éppen így esett az eső, amikor gazdatársaim kezükbe vet­ték a tollat, hogy örökre pontot te­gyenek a maradi gazdálkodás, a nyomorgás, az örökös gond után — szólal meg a szövetkezet gazdája, Adami János. Arcát az ablak felé fordítja, fekete bajuszát kétoldalt simítja s beszéd közben hosszan el­nézegeti az ólomszürke felhőből alá. hulló kövér esőcseppeket. Hűlne Ilona, a szövetkezet köny. velője, mintha észre se venné a be­szélgetést, se m a ház tetején füs­tölgő esőt, szorgalmasan tanulmá­nyozza a fáira függesztett térképet, kezében ceruza és papír van. Vala­mit nagy gondossággal jegyezget. — Ilona most az agronóm felada. tát is végzi a könyvelés mellett — jegyzi meg'Adami János. Tudniillik az agronóm iskolában van. De Ilon. kán semmi munka ne<m fog ki. A könyvelést is olyan pontosan és lel. kiismeretesen v^gzi, hogy a járás összes szövetkezeti könyvelői példát vehetnek róla. Hűlne Ilonát a szövetkezet küldte iskolába a megalakulás után. Az is­kolában megismerkedett a könyve­lés művészetével. •— Bizony nem hiába költöttük rá a pénzt — mondják egyszerre töb­ben. — . Megszolgálja ö a szövetke­zetnek százszor is, olyan pontos mindenben, mint. az óra. Az eső lassan alábbhagyott, az iroda előtt lévő esővíz tócsákban egyre kevesebb buborék jelentke­zett. — Majd csak eláll — mondja a gazda. — Sokat ért ez a repcénknek — szólal meg most Sípos István, a 2. csoport vezetője. Sapkájárói leverte az esöszemeket beszédközben. No meg az öszi takarmánykeveréknek is jól jött. A szövetkezet tagjai az aratás és cséplés befejezése után még r.agyobb lelkesedéssel fogtak a munkához, mint az elmúlt évben. Ma már snin denki előtt a napnál világosabb a szövetkezeti gazdálkodás Utolérhe. tetlensége. Nem okozott nehézséget a gabonabeadási kötelezettség tel­jesítése sem a tagoknak. A kenye­rük is megvan, pénzük is van. Ha­szics Mihály és Adami Jozséf sem bánná, ha már legalább 20 évvel ezelőtt szövetkezeti tag lehetett volna. Soha azelőtt nem volt nekik annyi jövedelmük még egy éves gazdálkodás alatt sem, mint most egy félév alatt. Meg is dolgoztak érte becsületesen. Az első félévben előleg címén több mint 22.000 koro­nát vettek fel fejenként. Ezenfelül a ledolgozott munkaegységek után járó gabonamennyiség í s 20 mázsa körül mozgott mindkettőjüknél. Ezek az emberek látják, milyen óriási előnyt jelent számukra a szö­vetkezeti gazdálkodás. Iparkodnak is minden munkát idejében elvégez ni, különösen az idejében történő vetésre fektetnek nagy súlyt. Ezen­felül a haladó agrotechnika utasí­tásainak betartására is sokat ad­nak. Alsószeesén az idei aratás után a tarlóhántást maradéktalanul elvé­gezték. A búzakeresztek még kint voltak a földeken, de az eke már forgatta is a tarlót. Voltak ugyan még szövetkezeti tagok, akik nem értették a tarlóhántás jelentőségét, de a szövetkezet vezetőségének az utasítására megcsinálták. — No, majd meglátjuk, hogy mit érünk vele — mondogatták egymás között. A tarlóhántás elvégzésének rövid idő múlva meg is látták az eredmé nyét, mégpedig a repce vetésénei, amihez szeptember elején fogtak hozzá. A tagok azt hitték, hogy a szárazság miatt talán még a szán­tás is lehetetlen lesz, de kellemesen csalódtak. Amikor az eke az első barázdát felhasította, akkor vették észre, hogy a föld egyáltalán nincs kiszáradva, sőt most a legalkalma­sabb a vetésre. A tagok most lát­ták csak, hogy miért volt szükség a tarlóhántásra mindjárt az aratás után. A felforgatott tarló felülete kiszáradt, de belül a föld megőrizte nedvességét. A vetés előtt a földet megtrágyázták műtrágyával, hogy visszaadják a termőképességét, tud­ják azt, hogy csak úgy terem a föld is, ha megkapja a magáét. Az agro­technikai szabályok pontos betartá­sának már meg is van az eredmé­nye. Négy hektár repcéjük olyan szép, hogy aki meglátja,' rajta is felejti a tekintetét. A repce elvetése után az öszi ta­karmánykeverékeket is ^-elvetették. — Nincs már más hátra, csak a búza és az öszi árpa vetése — je­lenti ki a gazda. A föld már ezek alá is el van készítve, csak arra vá­runk, hogy a földműves r-aktárszö­vetkezef; mikor tud nekünk vetőma­got adni, helyesebben mondva, mi­kor cseréli ki a búzánkat nemesí­tett vetőmagra. A mult évben még nem tudtunk vetőmagot termelni, de jövőre már nem lesz szükség cserélésére. A szovjet sajtó - segítőtársunk az építésben — A keresztsoros vetési módszert is bevezetjük — veszi át a szót új ból Sipos István csoportvezető, aki eddig az ablakon nézegette, hogyan oszlik széjjel az ólmos szürke fel­hő. — A mult évben próbára ter­meltünk egy pár hektáron kereszt­sorosan vetett árpát és meggyőződ­tünk róla, hogy sokkal elönyösebb. mert hektáronként 3 mázsával adott többet, mint a közönséges ve­tési módszerrel elvetett árpa. Ezért elhatároztuk, hogy. az összes őszie­ket keresztsorosan vetjük el, vagy­is 176 hektár búzát és 10 hektár árpát vetünk a szovjet agrotechni ka útmutatása szerint. Az eső elállta után ki-ki indult a maga munkájára. Az állomás felé vezető úton is megindult a forga­lom. A kukoricával megrakott sze­kerek egymásután indultak az állo­más felé. — Krumplibeadási kötelezettsé­günknek már eleget tettünk — mondja útközben Adami János. Elö volt nekünk írva (kereken egy vá­gón krumpli beadásra. Mi azonban gondoltuk magunkban, miért ne ad­hatnánk többet is, mikor van mi­ből. így aztán még 66 mázsával adtunk többet, mint amennyi elő volt írva. Ezenfelül a. - szabad piac. ra is tudtunk adni 170 mázsát. Az úton éppen most döcög el mel­lettünk ifj. Magyar János, büszkén integet a kukoricával megrakott szekér tetejéről. — Hányadik vagónnál tartunk már János — szólítja meg a gaz­da. — A hetediknél — feleli Magyar János. — Igen, már eddig hét vag'ónnal szállítottunk be, de ezenfelül még 18 vagonnal szállítunk le. Amikor a kocsi már távolabb ha­ladt, Adami János újból hozzáfo­gott beszélni. Most már nem a ter­mésről beszélt vagy a vetésről, ha •nem Magyar Jánost kezdte dicsérni. — Ezt az embert még fáradtnak senki sem látta a szövetkezetben. Nem volt még rá alkalom, hogy Magyar János valamilyen munka elől meghátrált volna. Az alsószecsei szövetkezetben sok ilyen Magyar János van, akik nem félnek a munkától. És szívvel-lélek­kel építeni akarják a szövetkezetet. Szarka ístvnrf. A íejszési állami gazdaságban fokozzák az állatok hasznosságát A fejszési állami gazdaság dolgo­zói is fokozott munkával köszöntik a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 35. évfordulóját. E dicsősé­ges évforduló tiszteletére különféle kötelezettségvállalásokat tettek. A növénytermelési dolgozók vállalták, hogy az öszi vetés Idejét 15 napról 12 napra rövidítik. A dohányterme­lő csoport pedig arra kötelezte ma­gát, hogy naponta 100 póré dohány­nyal többet felfűz és hogy e hó 22­ig az összes dohánymunkákat rend­beteszi. Az állattenyésztési dolgozók sem maradnak le a kötelezettségvá'.lalá­sokban. A tehenészek Veres József vezetésével kötelezték magukat, hogy a tehenek átlagos tejhozamát 0.7 literrel emelik. Az anyadisznó gondozók kötelezték magukat hogy az elválasztott ma.acoknál az eddi­gi 17.70 kg-os súly helyett 19.70 kg­ot érnek el, mégpedig olyan módon, hogy korábban etetésre fogják á ma­lacokat és ha az anyadisznónak nincs elég teje, akkor azt pótolják. Éles István, Fejszés. Az eperjesi kerület teljesítette a gabonabegy üjtés tervét Az feperjesi kerület szeptember 24-én. szerdán 100.1 százalékra tel­jesítette a gabonabegyűjtés tervét. Ebből 98.11 százalék a szerződéses gabona. A kormány által kitűzött határidőt tehát az eperjesi kerület dolgozói 6 nappal megrövidítették, a mult évhez viszonyítva pedig 10 nappal végezték el előbb a begyűj­tést. A gabonabegyüjtési terv telje­sítésének alkalmával a párt. a népi igazgátás és a kerületi begyűjtési szervezet dolgozói az SzK(b)P XIX kongresszusa és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 35. évfordu­lója tiszteletére kötelezték magu­kat. hogy terven felül begyüjtenek 280 vagon gabonát. E vállalásiakról táviratilag értesítették Gottwald elvtársat. A szenei traktorállomás dolgozói, az öszi munkák tervét szeptember 22-ig 14.6 százalékra teljesítették A brigádok között a csatái bri­gád áll az első helyen, amely már 24.5 százalékos tervteljesítést mu­tat fel. A brigád legjobb traktorosa Rajcsek Mihály 43.4 százalékra tel­jesített« eddig az öszi munkákban reá váró feladatokat. A szenei traktorállomáson hiba az. hogy előhántós ekével csak Egyház­fán, Nagyfödémesen. Jókán és Nagy-Gurábon dolgoztak. A trak­torállomás dolgozóinak tudniok kell. hogy milyen jelentősége van az elő­hántós ekének és hogy miért fordít a kormányhatározat különös figyel­met az előhántós ekével való szán­tásra. A szocialista munkaversenybe a traktorállomás minden brigádja be­kapcsolódott. Sok traktoros tett fel­ajánlást az SzK (b) P XIX kongresz­szusának és a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 35. évforduló­jának tiszteletére. így pl. a csatai brigád vállalta, hogy 6 nappal előbb elvégzi feladatait és a tervezett üzemanyag 4 százalékát megtaka­rítja. Ezzel egyidejűleg versenyre hívja ki a többi brigádot. Urbanovics Valent traktoros a sárfői brigádban kötelezte magát, hogy az öszi munkák tervét 10 szá­zalékkal túlteljesíti és a tervezett üzemanyag 5 százalékát megtaka­rítja és a koreai gyermekek javára ledolgozik két műszakot. Hasonló­képpen Szabó Ferenc és Horváth János traktorosok is vállalták, hogy Skoda—30-as traktorukon 20 száza­lékkal túlteljesítik a tervet, a ter­vezett üzemanyag 5 százalékát meg­takarítják és a koreai gyermekek javára ledolgoznak négy éjjeli mű­szakot. Iparunk és mezőgazdaságunk minden ágazatában a szocializmus építésének munkahelyein az új népi demokratikus társadalomnak a régi munkamódszerek megjavítására és megváltoztatására irányuló követel­ményeivel, továbbá a munkatermelé­kenység állandó fokozásának igé­nyességével találkozunk, amely eme­li dolgozóink élet- és kulturális. szin­vonalat. A tapasztalatokból tudjuk, hogy majdnem szabályszerűvé válik az, hogy ipari és mezőgazdasági újí­tóink, akár esztergályosok,, bányá szok vagy vasutasok, akár az állat­tenyésztésben dolgozók, a szovjet dolgozóknak a szovjet folyóiratok­ban és brosúrákban terjesztett ta­pasztalataikból merítenek. Élenjáró dolgozóink könnyebben sajátítják el a szovjet újítók mun­kájának eredményeit, ha ismerik az orosz ABC-ét és nyelvet. Ezért az orosz nyelv világnyelvvé, a szocia­lizmus épjtöinek nyelvévé válik. A szocialista építés és jólétük meg. alapozásának érdekében a népi de­mokratikxis országok dolgozói elsa játítják az orosz nyelvet, hogy a szovjet munkások, kolhozparasztok és műszaki értelmiség tapasztala­tait eredetiben olvashassák és mun­kehélyeiken jobban érvényesíthessék Nálunk is egyre jobban teljed az orosz írás és dolgozóink egyre jobban használják fel a szovjet fo lyóiratokat . és újságokat. Szükséges azonban, hogy minden üzemben és a mezőgazdasági munkahelyeken is elsősorban a vezető dolgozók többet merítsenek a szovjet sajtóból. Be mutatjuk azoknak a folyóiratoknak választékát, amelyek 1953 évre meg­rendelhetők a „Journal" vállalatnál, Leningradská 14 szám alatt. A pártfunkcionáriusok, szakszer­vezeti dolgozók és ifjúsági funkcio­náriusok sokat tanulhatnak és me ríthetnek a Párt központi lapjaiból, mint a „Pravda" az SzK(b)P köz­ponti lapja, a „Trud" a szovjet szakszervezetek központi lapja, a „Komszomolskaja Pravda" a komszo mol központi lapja, a „Bolsevik" az SzK(b)P kéthetenként megjelenő ideológiai lapja és a „Molodoj Bol­sevik" a komszomol ideológiai lap­ja. Üzemi dolgozóink számára óriási jelentőségük van a szovjet szakla­poknak. A szakképzett hegesztőknek és műszakiaknak igen nagy szolgá­latokat tesz az „Autogennoe delo" című havilap, amely cikkeket közöl a termelésben szerzett tapasztala­tokról, továbbá olyan írásokat, ame lyekben általánosítják a vázlatók­kal és rajzokkal egybekötött he­gesztési módszereket. A „Lpgkaja promislenost" (köny­nyüipa.r) című havilap az üveg-, bőr-, lábbeli-iparral, továbbá haris­nyagyártással, varrógépgyártással stb. foglalkozik. A cikkekben meg­oldást nyernek az új munkamód­szerek kérdései. A „Meehanizacia strojitelstva" (az építészet gépesítése) szakcikke­ket közöl utak, vasútvonalak és fo lyószabályozások építéséről, vázla­tokkal és diagramokkal új módsze­reket terjeszt a különféle építésze, ti munkák gépesítésének kihaszná­lásával- ' A gépipari dolgozók számára van rendeltetve a „Szianki i instrument" (megmunkáló gépek és szerszámok) című havilap. i A közölt cikkek rész­ben elméleti jellegűek, részben gya­korlati utasításokat és e szakmában dolgozók tapasztalatait hozzák nyil­vánosságra. A „Tex'tilnyaja promislennost" című havilap a szovjet textilipari sztahanovisták munkáiról tájékoz­tatja az olvasót. Különösképpen értékesek és tar ; talmasak a társadalmi és kulturális, nevelő jellegű illusztrált folyóiratok, amilyen qz „Ogonyok" (Láng), amely a Szovjetunió legelterjedtebb havi folyóirata, továbbá a „Szovjet, skij szojnz" (.Szovjetunió) és a „Klub" cimü folyóirat, amely a szovjet üzemek, kultúrális helyek és könyvtárak szakszervezeti klubjai­nak kultiírnmnkájában szerzett ta pasztalatokat terjeszti. Állami birtokaink dolgozóinak jól megfelel a „Szovhoznaja Gazeta" (Szovhoz-lap) című, hetenként há­romszor megjelenő lap, amely a szovjet állami gazdaságok életével és problémáival foglalkozik. A lap ára 1.50 korona. A mezőgazdasági tudományos dolgozók küzködnek azokkal a prob­lémákkal, amelyekről a „Szocialisz­ticseszkoje zemljegyelije" (Szocia­lista mezőgazdaság) elmü lap ír. ahol oktató és kritikai cikkeket kö­zölnek a mezőgazdasági munkáról. A földműves ifjúság számára van rendeltetve a „Molodoj Kolhoznyik" (Ifjú kolhozparaszt) című képes havi lap, amely cikkeket és rövid irodalmi írásokat hoz az ifjú szov­jet földművesek életéből. A kolhozok elnökei és vezető dol­gozói számára adják ki a „Kolhoz­noje proizvodsztvo" (Kolhozterme­lés) cimü havi lapot, amelyből ­EFSz-eink vezető dolgozói merit, betnek. A lótenyésztési tapasztalatokról a „Konvevodsztvo" (Lótenyésztés) cí­mű havi lap tájékoztat, míg a. ré- . tele és legelök helyes kihasználásá­val a „Kormovaja baza" (Takar­mányalap; című lap ismertet meg, amelyből agrotechnikusaink, zoo­téchnikusaink, és agronómusaink sokat tanulhatnak. Főleg Szlovákia déli vidékén van­nak még erdősítetlen részek. A sztyeppék kihasználásáról és termé­kennyé tételéről a „Ljesz i sztyep" (Erdő és sztyeppe) című lap közöl cikkeket kiváló 'szovjet tudósok és szakértők tollából. Gép. és traktorállomások dolgozói számára igen jól mégfelel a „Masi­no-traktornaja szfcancija" (Gép- és traktorállomás) című folyóirat. Ar­ról ír, hogyan kell együttműködniük a traktorállomásoknak a kolhozok­kal, foglalkozik a traktorok gyártá. sával és javításával. Méhtenyésztőinknek nagy segítséget jelent a „Pcselovodsztvo" (Méhte­nyésztés) című folyóirat. Kertészeti dolgozók és jzöldségtermelök szá­mára jelenik meg a „Szád i ogorod" (Gyümölcs- és zöldségkert) című folyóiVat, amely különös figyelmet fordjlt a szőlő, . a. tropikus gyümölcs és zöldségfélék termelésére. A „Szovjetszkaja agronomija" cí­mű tudományos folyóirat a különfé­le ga^onanemüek és más termény­félék termelésének kérdéseivel, to­vábbá a növényi kártevők és rova­rok pusztításának kérdéseivel fog­lalkozik. Kizárólag a marhatenyész­tés kérdéseivel foglalkozik tudomá­nyos népszerű cikkekben a „Szov­jetszkaja zootechnika" című folyó­irat. További folyóirat, amely fö­'leg az állattenyésztő állomások munkájával foglalkozik, a „Szocia­liszticseszkoje zsivotnovodsztvo" (Szocialista állattenyésztés) című folyóirat. Tömeges népszerűsítő és tudomá­nyos folyóirat a „Szociallszticsesz­koje szelszkoje chozjajsztvo'» (Szo­cialista mezőgazdaság), amely a kolhozok aktivistáinak . és újítóinak cikkeit közli. A gép- és traktorállo­mások dolgozóinak munkamódsze­reivel foglalkozik a „Technoszovjeti MTSz" (Műszaki tanácsok gép- és traktorállomások számára) című fo­lyóirat. Szépen illusztrált folyóirat ez, amely részletes leírással és váz­lattal kiegészített műszaki tanácso­kat tartalmaz. A Szovjetunióban igen magas fo­kon álló dohánytermelésről a „Ta­bak" című folyóirat ír. Dohányter­melési vezető dolgozóink találnak problémáikra megoldást e folyóirat­ban. Asszonyaink közül már többen is­merik a „Kresztjanka" (Parasztnö) című lapot. Ez illusztrált havi lap, amely a szovjet földmüvesasszonyok munkájával és életével foglalkozik. Rövid elbeszéléseket, verseket é^ dalokat is közöl a szovjet földmü­vesasszonyok életéből. A gyárakban dolgozó nők munkájával és életével fogalkozik a „Rabotnica" (Dolgozó nő) című folyóirat. Cikkeket közöl a szovjet ipar összes ágazataiban dolgozó nőkről, sziahanovist-.król és tanácsokkal szolgál az asszonyok háztartásbeli munkája terén. A Szovjetunióban és az egész vi­lágon igen népszerű a „Szovjetszka­ja zsenscsina" (Szovjet nő) cimü fo­lyóirat, mely á szovjet asszonyok­nak a politikai, nyilvános és gazda­sági életben való részvétele kérdé­seivel foglalkozik.

Next

/
Thumbnails
Contents