Uj Szó, 1952. szeptember (5. évfolyam, 208-232.szám)

1952-09-24 / 227. szám, szerda

m 1952 szeptembe r 24 UJ SZO A galántaí állami bírtok gazdaságai szocialista versenyt indítottak egymásközött az őszi munkák elvégzésében 5 Síkeresen dolgozik a vítkovicei Ktement Gottwald vasművek első magaskemencéjének kollektívája A Sumava alatt fekvő kouty-j állami birtok dolgozóinak felhívására a gazdaságok, munkacsoportok, szaka­szok és egyének között létrejött szo­cialista munkaversenynek mozgósító erővé kell válnia az öszi munkák gyors és jóminőségü elvégzéséért. A galántaí állami birtok dolgozói is a szocialista munkaversenynek köszön­hetik eddigi sikereiket és ezért az őszi munkák során tovább fejlesztik a versenyt. Két-két gazdaság fog egymás között versenyezni az istálló­trágya leggyorsabb kihordásáért és beszántásáért, az öszi gabona veté­sének befejezéséért, a cukorrépa be­gyűjtéséért, a mélyszántás elvégzé­séért, a szovjet tapasztalatok legszé­lesebb méretű alkalmazásáért és az önköltség csökkentéséért. Az egyes versenyben álló gazdaságok szerző­dést kötöttek, melyekben meghatá­rozzák a feladatokat és a munkák el­végzésének határidőit, valamint az agrotechnikai intézkedéseket is. Például a kosuti és a galántai gaz­daságok dolgozói között kötött szo­cialista szerződésben megszabják, hogy az Istállótrágya beszántását no­vember 10-ig elvégzik. A kosuti gaz­daságon az öszi gabonanemüek 92 százalékát október 10-ig, a hátralévő „Takarodj a fenébe, ne isi lássa­Jak." A kulák húsos keze kinyitotta a kaput, miközben átkozódó szidal. makkal illette a kifelé menő embert. „Egy helyett húszat! Itt én va­gyok az úr és senkinek sem szabad egy szót sem szólnia. Takarodj, ta­karodj ! . . ." Toncskó István etető megint ál­lás nélkül maradt. Munkanélkül — egy korona nélkül. Nem először for­dult e^. elő életében. Hányszor ott­hagyta szolgálatát már az új év előtt is. Hisz nem tehette másként. \ István egyszerűen nem bírta az úri korbácsot a hátán. Amikor már érezte suhanását, nem birt magá­nak parancsolni. Megmondta a ku­láknak a magáét. Megmondta azt, amit érzett: „Ha éhen kellene hal nom valahol a barázdában, akkor sem leszek az urak kutyája, akibe bármikor belerúghat, aki akar. Je­genyefák sem nőnek az égig. Em­ber lesz az etetőből, nem pedig ku­lák rabszolgája". Alsószeiin nem Toncskó 'István volt az egyedüli, aki az emberi jo­gokért harcolt. A falu kommunistái vállvetve harcoltak a város kommunistái­val. A szalmafedeles kis kunyhók­ból az utcára vonult a nép. A me­net napról-napra nagyobb lett. Mennél több volt a csapás, annál .jobban megerősödött. Míg végre egyszer . .. „Látod, hova kerültek már a ku­lákok ? Már nem folyik a korpa az ö zsákjukba. Mi pedig, akiket csak kutyáknak hívtak, ma szabad em­berek vagyunk. István körülnéz az udvaron, egyik kezével megsimítja gyermekét, má­- síkkal pedig lapozni kezd jegyzet­füzetében. Egymásután forgatja a . lapokat. Az első pillanatra egyfor­mák a lapok. Számoszlopok, itt ott egy-egy szlovák és magyar s?ó, leni pedig, a lap végén, vastagon kiírva az eredmény, hogy mindenki lát hassa belőle Toncskó Istvánnak, a chrudini állami gazdaság etetőjének új életét. „Kezdjük júliussal, a második fél­év első hónapjával . ." István gyor­san beszél, alig győzzük hallgatni. Olyan szeretettel beszél munkájá­ról, ahogyan csak olyan ember tud beszélni, aki megszabadult a kulák kizsákmányolásától. Toncskó fttván 75 szarvasmarhá­ról gondoskodik. Ebből 16 hízó bika­borjú és 47 üsző. A többi üsző to vábbtartásra marad. Toncskó 1st ván egyedül gondoskodik az egész csordáról. Eteti, tisztítja, méri az ál­latokat és naponta egyszer zöldta­karmányt hoz számukra. Munkájá­ban egyre jobb eredményeket ér el. Kötelezettségvállalása után állandó­an túlhaladja a vágómarhák súly­gyarapodásának normáját. _ | 8 százalékot pedig október 20-ig el­vetik. A galántai gazdaságban a ga­bonanemüek 90 százalékát október 10-ig, további 10 százalékát pedig oktéber 20-ig vetik el. Mindkét gaz­daságban november 10-ig befejezik a mélyszántást. Ugyanúgy mindkét gazdaságban november 10-ig befeje­zik a cukorrépa begyűjtését és szál­lítását. A kosuti gazdaságban ke­resztsoros vetéssel és szüksoros veté­si módszerrel 110 hektár gabonane­müt (50 százalékot), a galántai gaz­daságban pedig 125 hektárt (szintén 50 százalékot) vetnek el. A mély­szántást és az elöekével való szán­tást a galántai gazdaságban 175 hektáron, a kosuti gazdaságban 125 hektáron végzik el. A galántai gaz­daság dolgozói 150, a kosuti gaz­daság dolgozói pedig 50 hektárnyi öszi gabonafélékre használnak szem­cséstrágyát. A megszabott feladatok agrotechnikai időszakokban való tel­jesítését, a gépek és fogatok töké­letes kihasználásával, a vetésnél ag­regátok alkalmazásával, a szántásnál pedig két műszakban végzett munká­val biztosítják. Hasonló szerződéseket kötöttek egymás között 'a többi gazdaságok dolgozói is. Dzurilla János heti tervét 480 százalékra teljesíti A pozsonyi kerület traktorállo­másai szeptember 22-ig az öszi munkák tervét 13.3 százalékra tel­jesítették. A napi szaporulat a terv­teljesítésben 1.5 százalék. Minden egyes traiktorállomásnak naponta több mint 3500 középszántásra át­számított hektárt kell megművelnie. Az elmúlt héten a traktorállomások magasan túlteljesítették feladatu­kat. Szeptember 17-én és 18-án napi feladatukat 150 százalékra teljesí­tették. A tervteljesítésben nagy segítsé­get jelent az ellenőrzés és a széles alapon folyó szocialista munkaver­seny a traktorosok, a brigádok és az egyes traktorállomások között. A legjobb eredményeket eddig a myja­vai traktorállomás dolgozói érték el, akik az öszi munkák tervét eddig 21.4 százalékra teljesítették. A kerület második legjobb trák­torállomása a nemesócsai, melynek traktorosai szeptember 22-ig 18.7 százalékos teljesítményt értek el az öszi munkákban. Utána következik a. dunaszerdahelyi traktorállomás 16 százalékos tervteljesítésével. A leg­jobb traktorosbrigád Moszna István traktoros brigádja, amely az őszi munkák tervét már eddig 27.3 szá­zalékra teljesítette. Dzurilla János traktoros Zetor—25-ös traktorával heti tervét 480 százalékra teljesiti, , az öszi munkákban tehát az 55 szá­' zaiéknál tart. A vitkovicei Klement Gottwald, vasmüvek első magaskemencéjének dolgozói a3, augusztusi vasgyártási terv 118.7 százalékos teljesítésével a magaskemencék dolgozóinak orszá­gos versenyében az első helyre ke­rültek. Augusztusban tervüket átla. gosan 100 százalékra teljesítették. Dej-Pasztorek Lajos, az első ke­mence három föolvasztárainak egyi­ke kijelentette: „Kemencénk rendszeres üzem. képessége jó együttműködésünktől függ. A kemence töltőszerkezetét kezelő elvtársaknak nagy érdemük van az idei tervteljesítésben. Vtze­Dolgozóink nagy lelkesedéssel fo­gadták az SzK(b)P határozatát a Párt XIX. kongresszusának össze­hívásáról és a Szovjetunió ötödik ötéves tervére vonatkozó tervezete­ket. Bennük látják a kommunizmus ért küzdő szovjet nép épitö sikerei­nek állandó növekedését és ezért a szovjet nép példája nyomán ők is fokozzák mindnyájunk jobb életé­ért kifejtett építő törekvésüket és ezzel hozzájárulnak a világbéke megszilárdításához. Az érsekújvári Szavokombinát •téglagyárának alkalmazottai fel­ajánlják. hogy egészévi tervüket október 5-ig teljesítik ég e határidő után terven felül fognak termelni. A terv teljesítésének, sőt túlteljesí­tésének előfeltételeit lehetővé teszik a téglagyár dolgozóinak jó munka­erkölcoe és főleg a téglagyár veze. tőjének Prohádzka Lajos elvtárs, nak újítójavaslata, melynek segít­ségével az alkalmazottaknak nem-1 Az üvegipar szlovákiai, főigazgató­ságának összes illemeiben augusztus­ban a selejtcsökkentés és a termé­kek minősége mogjavításának hó­napját tartották, k jól kibontakozott verseny, a hibás termékek kiállításai és a tömegpolitikai szervek helyesen irányított felvilágosító kampánya figyelemreméltó eredmények elérését segítették elő. Az üvegipari főigaz­gatóság üzemei selejtcsökkentéssel augusztusban 448.939 korona megta­karítást értek el. Élen vezetnek a Losonc 1 melletti Zlatnej Egyesült Üveggyár dolgozói, akik sélejtcsök­kentéssel 138,170 koronát takarítot­tak meg. Az üvegfényezömühely dol­gozói az első félévhez viszonyítva A kerületi nemzeti bizottságok elnökeinek ás gazdaságügyi előadói­nak jelentős országos konferenciá­ja után, amelyet szeptember 12-én tartottak meg, szeptember 22-én összejöttek a pozsony-kerületi já­rási nemzeti bizottságok elnökei és a helyi nemzeti bizottságok gazda­ságügyi előadói, valamint a köz­üzemek vezetői, hogy megtárgyal­ják a* helyi gazdaság első félévi fel­adatainak teljesítését. A helyi gaz­daság dolgozóira a jövő időszakban háruló fő feladatokról Rudolf M'ar­tanovics nemzetgyűlési képviselő, a pozsony-kerületi nemzeti bizottság elnöke beszélt. Kritikailag rámuta­tott azokra a hiányosságokra is. amelyek a pozsonyi kerület helyi gazdaságának tervteljesítését gá­tolták az első félév folyamán. Fő­leg az új munkaformák elégtelen bevezetése, a szocialista munkaver­senyek és újítómozgalomnak a köz­üzemekben való nem kellő mértékű meghonosítása okozta az akadályo­kat. A kerület első félévi bevételi tőink, Turek Károly mérnök már több, mint egy hónapja a Szovjet­unióban tartózkodik. Látogatásától sok reményteljes eredményt várunk. Visszatérése után az értekezleteken bizonyára beszélni fog a szovjet magaskemencék dolgozóinak mód. szereiről. Ez nagy segítséget nyújt nekünk munkánk megjavításában és teljesítményeinkben így még na­gyobb eredményeket érhetünk el". A magaskemence három műszaki kollektívája pontosan a műszaki előírások alapján dolgozik és minta­képként álí a többiek előtt. csak hogy sikerült az év első felé­ben mutatkozó hiányos áramszol­gáltatás következtében előállott le­maradást behozniok, de túl is lép­ték a tervezett termelést. A tégla­gyár eredeti tervének alapján de. cember 31-ig kellett volna teljesíte­nie a tervet. A téglagyár alkalma­zottai azonban tervüket az SzK(b)P kongresszusáig teljesítik ég en­nek következtében 25. százalékos szénmegtakarítást érnek el. A gé­pek jobb kihasználásával jelentős árammenyiséget takarítanak meg. Üj munkamódszerekkel sikerült ugyanolyan munkaerőállomány mel­lett minőségileg és számbelileg 40 százalékkal fokozni a termelést a multévi termeléssel szemben. A tég. lagyár alkalmazottai eddigi sikereik láttán többet, gyorsabban és olcsób­ban akarnak termelni és ezért ver­senyre hívták ki a szemerovcei téglagyár dolgozóit. Tasko, Érsekújvár 7.8 százalékról 2.2 százalékra csök­kentették a selejtet és így nagyban hozzájárultak az üzemek közti ver­seny összüzemi sikeréhez és az első hely -_ki vívásához. A lednicke-rovnei Egyesült Üveg­gyárban rejtett tartalékokat tártak fel a termékek minőségének megja­vítására és az első félévvel szemben 2.1 százalékkal csökkentették a se­lejtet. A katarinskahutai üzemben az üvegvágásnál érték el a legnagyobb sikert, ahol a selejtet 5.7 százalék­ról 2.8 százalékra, csökkentették. A jó eredmények és az egy hónap alatt szerzett tapasztalatok az üveg­ipari dolgozókat a termelés további gazdaságossá tételére mozgósítják. tervét 98.36 százalékra, a felhalmo­zás tervét pedig 83.9 százalékra teljesítette. A gazdag vitában a helyi gazda­ság dolgozói önkritikailag értékel­ték munkájukat é s több értékes ja­vaslatot tettek munkájuk megjaví­tására. Az aktíva végén a pozsonyi kerület népi igazgatásának dolgoz ji határozatot hoztak, amelyben töb­bek között kötelezik magukat az új munkaformák, a szocialista munka­verseny terjesztésére, továbbá a közüzemek gazdálkodása rendszeres ellenőrzésének bevezetésére, hogy olyan javulást érjenek el, melynek következtében a pozsonyi kerület a tervteljesítés e szakaszán is a köz. társaság első kerületei között le­gyen. A nagyszombati vendéglátó­ipari kombinát mintája nyomta,. amely elfogadta az apátfalvai Po. laina felhívását, a versenyt október 15-ig az összes közüzemekben ki­terjesztik a pénzeszközök forgalmá­nak meggyorsítására. Toncsko István példás munkával harcol a szocializmusért „Júliusban 50 hízómarhám volt. Az állatok súlya a hónap elején átlag 750 kg-ot tett ki. Például a 247 es számú tinó súlya 240 kg volt. A hónap végén meg? 28 nap alatt 290 kg-ra hízott, fis így van ez a többi állatnál is. Az 50 da­rab súlygyarapodása 28 nap alatt összesen 2280 kg volt." István abbahagyja a lapok forga­tását és számolgatni kezd. Hama­rosan újra beszélni ke^zd. Az egy napi súlygyarapodás tehát 1.6 kg volt, vagyis 85 dkg-al több, mint amennyit a norma előír. Hasonló eredményekről számol be- a többi szám is Toncskó István jegyzetfü­zetében. Hónapról-hónapra maga­sabb súlygyarapodást ér d a reábí­zott állatoknál. Egyszer napi 1 kg, máskor 1.20 kg, 1.40. sőt. 1.60 kg-os súlygyarapodást is elér. ,,Az kérdezik, hogy tudom ezt el­érni ? — Nincs ebben semmi titok, csak jókedv és szeretet kell a mun­kához. Semmi több. De mégis ,,— mondja István és egymásután szór­ja i magából a szavakat. Reggel kel. este végez. Első lépései reggel 4 órakor az istállóba vezetnek, az is­tállók ablakaihoz és a mellékaj­tókhoz. Sarkig kinyitja őket. Tiszta levegő az istállóba — ez az első, amire István reggelemként gondol. Ha azt akarjuk, hogy az állatok erősödjenek és hízzanak, akkor elég­séges tiszta levegőt kell juttatnunk számukra" — majd tovább folytatja: „Végigmegyek az egész istállón. Megnézek minden egyes állatot, megállapítom; hogy töltötték el az éjtszakát. E szemle után kezdődik a tulajdonképpeni munkám." Legelőször is kitisztítja a jászo­lokat. A jászolokban nem szabad maradni . a multqapi takarmányból egy darabnak sem. Tudja jól, mi­lyen veszélyes az állatok számára az elromlott, vagy megpállott ta­karmány. Nyáron zöldtakarmármyal eteti az állatokat. Átlag 30 kg-ot ad egy­egy állatnak. Természetesen a zöld­takarmányozásnál is igen fontos a gondosság. Toncskó István itt is megállja a helyét. A zöldtakar­mányt megszecskázza, hogy össze ne izzadjon. Nem kevesebb gondot fordít a ta­karmányozás tisztaságára is. Gon­doskodik arról, hogy a takarmány körül ne tartózkodjanak baromfiak. A tyúkok,, libák és galambok ugyanis gyakran hullatnak tollat s a toll megint csak káros lehet az állatok számára. Ha az állat meg­eszi a tollat, rosszul emészt és el­veszíti étvágyát. Rá sem néz a ta­karmányra. A zöldtakarmányon kívül szemes­takarmányt is ad a gondjaira bí­zott állatoknak. Itt sem lehet mindent egy mér­tékkel mérni. Az átlagos adag 1.50 kg. De nem minden állat kap egyformán. Annyit ad nekik, amennyire étvá­gyuk van. „Erről egyszerű receptem van. Etetés közben megfigyelem áz ál­latokat. Amelyik néz utánam és a kosár után, annak adok még. Az embernek ezt már látnia kell" — mondja Toncskó István. Közben mo­solyog, fehér fogai csak úgy csil­lognak napbarnította arcából. És még egy fontos dologra tér át Toncskó István. Azzal keadi, hogy az állatokat mindjárt meg kell fi­gyelni, amint beosszák, őket az em­berhez. Elöször csak feletakar­mányt ad az új állatoknak a já­szolba. Aztán fokozatosan emeli a takarmányadagot. A vágómarhákat nem szafbad éhe­sen hagyni, dé azt sem szabad megengedni, hogy túlegyék magu­kat. Ez mindkettő káros a súlygya­rapodásra. Ha az állat .keveset kap, nem hízik, ha pedig túleszi magát, akkor hiányosan emészt és megint csak nem hízik" — fejezi be beszé­dét Toncskó István és becsukja jegyzetfüzetét. Haját hátrasimítja é^rákönyököl a kis asztalkára. Toncskó István konyhájában egy percre csend lett. A csendes helyi­ségben a nemrégen vett rádió kezd játszani. Toncskó István élete új, örömtel­jes élet. A volt béres ma szabad ember, aki szereti csa'ádját, gyer­mekeit, hazáját, egész dolgozó né­pét. Uj ember ő maga is, aki új rendszert épít hazájában, abban a hazában, amely minden egyes dol­gozónak ad munkát és kenyeret. Toncskó Istvánt az élet megtaní­totta az igazság felismerésére. Hogy beszélt erről István apja, a bádogos, 10. gyermek fenntartója abban az időben, amikor Alsószelire is eljutott az „Aurora"-hajósok lövésének zöre­je, amely a Nagy Októberi Szocia­lista forradalom kezdetét jelentet­te? „Onnét kapjuk meg mi is jogainkat, mi szegények és kizsákmányoltak." Toncskó István etető nemhiába várt. A szovjet nép segített a legne­hezebb időben. Elhozta szabadságun­kat- és megmutatta az előrevezető utat. És ezen az úton halad ma Toncskó István. Szülő kommunista pártjának a legnagyobb ajándékot adja: lelkiismeretes munkát a szo­cialista mezőgazdaság kiépítésében. A párt pedig olyan életmódot tesz számára lehetővé, amilyenről a kulá­kok idejében álmodni sem mert: munkával és boldogsággal teli éle­tet. Karel Vanek. Selejfcsökkentéssel több mint 400.000 koronát takarítottak meg A pozsony-kerületi járási nemzeti bizottságok elnökeinek és a helyi nemzeti bizottságok gazdasági előadóinak aktívája Az érsekújvári Stavokombinát téglagyárának alkalmazottai október 5-ig teljesítik egészévi tervüket

Next

/
Thumbnails
Contents