Uj Szó, 1952. szeptember (5. évfolyam, 208-232.szám)

1952-09-24 / 227. szám, szerda

4 I

II SZŐ" 1952 szeptember 13 A Szovjetunió fejlesztését szolgáló ötödik ötéves terv — a békés építés nagy terve Irta: E. SZYR, a Lengyel Egyesült Munkáspárt központi bizottságának tagja Világszerte nagy visszhangot keltettek a XIX. pártkongresszusnak a sajtóben közzétett irányelvei a Szovjetunió fejlesztését szolgáló 1951—1955. évi ötödik ötéves tervről. A szovjet népgazdaság újabb hatalmas föllendítésének híre öröm. mel és büszkeséggel töltötte el a béke híveinek óriási tömegeit, de ugyané hír nyomán rettegés és düh fogta el a háborús gyujtogatókat. Tizenhárom év alatt — 1928-tól 1940-ig — a Szovjetunió ipari termelése hat és félszeresre, az Ame. rikai Egyesült Államoké pedig minössze 11 százalékkal növekedett. A Szovjetunióban a munka termelékenysége e tizenhárom esztendő folyamán három és félszeres emelkedést mutatott, míg az Egyesült Államokban a legnagyobb föllendülés harminc esztendeje során — 1899 tői 1929-ig — mindössze 90 százalékkal növekedett így fest a számok fényében az agyondicsért „amerikai" tempó a népgazdaság fejlesztésének bolsevik üteméhez viszonyítva. A pimasz barzsoá-propaganda azonban az első ötéves tervek idején azzal kísérlete zett, hogy cáfolja a Szovjetunió szemmellátható eredményeit, s az ötéves tervek végrehajtásáról szóló statisztikai közleményeket „kommunista propagandának" nyilvánította A második világháború évei a Szovjetunió súlyos politikai és gazdasági erőpróbáját jelentették. A szovjet állami ég társadalmi rend, a szocialista gazdasági rendszer be bizonyította mérhetetlen fölényét s kapitalizmussal szemben. A Szovjet Hadsereg szétzúzta a hitleri hadse. reget, a tőkés világ legerősebb had. A kapitalista Európa — úgyszólván egész, teljes kapacitásával dolgozó iparával — a hitleri hadsereg gazdasági hátországául szolgált, mig a Szovjetunióban a háború első évei alatt a fasiszta megszállók az egész iparnak mintegy 66 százalékát elpusztították vagy leállították. D

e a Szovjet Hadsereg egyre tökéletesebb é

s egyre több új fegyverzethez jutott, hála annak a' sose látott iparfejlesztési ütemnek, ame. lyet a szovjet emberek lángoló hazaszeretete az ország keleti részeiben elért. Az Egyesült Államok és a NagyBritannia imperialista körei nem hiába halogatták a második front megnyitását. Ugy tervezték, hogy a háború következtében kimerült Szovjetunióra ráerőszakolják föltételeiket, ellenséges ütközöállamok. ból létesített „egészségügyi övezet, tel" körülveszik a szovjetek orszá. gát, elfojtják az egyre növ&kvő forradalmi és nemzeti szabadságmozgalmát, s újabb fegyveres interven. ,ciót szerveznek a világ első szocialista állama ellen. De az amerikai-angol imperialisták rosszul számítottak. A Szovjet, unió megerősödve került ki a háborúból. A háború okozta óriási rombolások ellenére , a Szovjetunió népei a kommunista párt vezetésével és a nagy Sztálin vezetésével rövid idő alatt nemcsak helyreállították, hanem komoly mértékben tovább is fejlesztették népgazdaságukat, s jelentősen túlteljesítették a negyedik ötéves terv feladatait. A Szovjetunió ipara 1950 ben — a háborúutá. ni ötéves terv utolsó esztendejében — 73 százalékkal haladta meg • 1940-es színvonalát. s az ország nemzeti jövedelme ugyanakkor 64 százalékkal növekedett, Az 1951—1955. évi ötödik ötéves terv az ipari termelés további 70 százalékos növekedését, a mezőgazdaság gyorsütemű továbbfejleszté. sét a beruházások megkétszerezését irányozza elő, ezenkívül óriási öszszegeket szán a méreteiben é

s ütemükben mindeddig példátlan termé, szetátalakító, sivatagokból virágzó vidéket varássló gigászi vízi-energetikai rendszerek épitésére. A Szovjetunió ipara 1951-ben — az ötödik ötéves teiv első évében — 13-szor annyit termelt, mint 1928-ban s kétszer annyit termelt, mint 1928. ban s kétszer annyit, mint 1940-ben. A nagy Szovjetunió segítségére támaszkodva, tapasztalatainak nagyarányú felhasználásával, a szocialista iparosítás, a békés építés gyors é

s sokoldalú fejlesztésének útján haladnak a népi demokratikus orsízágok amelyek a Szovjet Hadsereg történelmi jelentőségű győzelmének eredményeképpen szabadultak meg az imperializmus igájától. Ezekben az országokban — bár a háború végigdúlt rajtuk, s a népi demokratikus hatalom viszonylag újkeletű — a gazdasági fejlődés hét mérföldes léptekkel tör előre. 1951ben a népi Lengyelország nagy- és középipara 2.9-szeresévei múlta fe. lül az 1937.' évi színvonalat. A há^ borúelötti szintet Csehszlovákia 1.7szeresével, Bulgária 3.3-szeresével, Magyarország' 2.1-szeresével, Romá_ nia csaknem 3-szorosával, Albánia pedig 3-szorosával szárnyalta túl. . A kapitalista országok termelésének színvonala ugyanakkor alig emelkedett a háborúelőtti színt fölé, •viszont az, egyes országoknak és egyes iparágaknak az imperializmusra jellemző egyenlőtlen fejlődé, se komolyan fokozódott. A főbb 3?:apitalista államok ipari termelése igen lassan növekedett 1947-ben például az angliai termelés színvonala 1938-hoz viszonyítva 115 százalék, a franciaországi 92, az olaszor. szági pedig mindössze 86 százalék volt. A háborúutáni, első éyekben az Amerikai Egyesült Államok terme. lése' egyhelyben topogott, sőt csökkenti A termelés színvonala 1948ban — 1943-hoz, viszonyítva — csaknem 80 százalékra, 1949-ben pedig 73 százalékra esett vissaa. A termelés^, később kissé emelke. dett (példáiul az Amerikai Egyesült Államoké 1950-ben — 1943-hoz viszonyítva — 73 százalékról 83 szá zalékra. Angliáé ugyancsak 1050ben — 1948-hoz viszonyítva — 14 százalékkal), ez azonban csupán a koreai agresszió előkészítésekor különösen fölfokozott fegyverkezési hajsza következménye. Persze, a polgári fogyasztás céljait szolgáló termelés ezalatt rohamosan csökkent, A tőkés országok ipari termelése 1951 közepe óta pang. 1932, első felében pedig már a termelés hanyatlásának tünetei láthatók. Az Amerikai Egyesült Államokban a gépkoesíipar termelése 1952 első felében 30 százalékkal, a textiliparé 36 százalékkal, a bőriparé 12 százalékkal csökkent, s igy tovább. A tőkés országok haditermelésé, nek növekedése a koreai háború kirobbantása után eleinte megállította az ipari termelés hanyatlását, de m

a már a lázasan fokozott haditermelés se pótolja a békés célokat szolgáló.^termelés összezsugorodását. A burzsoá gazdasági szakemberek hasztalan hajtogatták, hogy a kapitalista gazdaság militarizálása „a konjunktúra megjavulá-sát" és „a teljes foglalkoztatottságot" fogja eredményezni. A gyakorlat raegmutatta, hogy a militarizálás minden egyes tőkés országban külön-külön a belső ellentétek kiéleződésével jár: kiélezi a ' tőkés országok ellentéteit, elmélyíti a töké

s rendszer általános válságát, növeli a munkanélküliséget, tovább csökemti a dolgozók életszínvonalát, ugyanakkor pedig növeli a töke monopolista osoportjainak profitját. Sztálin elvtárs az SzK(b)P XVIII. kongresszusán rámutatott: „ . .mit is jelent az ország gazdaságának átállítása haditermelésre? Azt jelenti, hogy az iparnak egyoldalú, háborús irányt adnak, hogy mindenképpen kiszélesítsék a háború céljaira szükséges cikkek termelését, amelyek nem függnek össze a népesség fogyasztásával, mindenképpen szűkítik a népesség fogyasztására szükséges cikkek termelését és különösen piaira bocsátását — vagyis csökkentik a népesség fogyasztását és gazdasági válságba sodorják az országot". így jellemezhető az új háborús előkészületeknek alárendelt tőkés gazdasági rendszer. Mily gyökeresen különbözik ettől a Szovjetunió békés gazdasági fejlődése! Az ötödik ötéves terv a békés gazdasági és kultúrális építésnek, a kommunizmus nagy építkezéseinek, a dolgozók jóléte továhbi jelentős növekedésének, a tudomány, a technika-és a kultúra fölvirágzásának terve. Milyen kiáltó ellentéte a kapitalista gazdasági rendszerűek a népi demokratikus országok népgazda, sági fejlődése! Együttműködésük a Szovjetunióval az újtípusú nemzetközi kapcsolatokon, a nagy és Ids népek, teljes egyenjogúságának elvein, a kölcsönös segítségen és bizalmon alapszik. A Szovjetunió békés építőmunkájának az új ötéves terv irányelveiből kitűnő újabb hatalmas föllendülése óriási jelentőségű a népj dsino kratikus országok szempontjából. Mint a XIX. pártkongresszus irányelvei megállapítják, az ötödik ötéves terv „elősegíti a Szovjetunió és a népi denjokratikus országok gazdasági együttműködésének megszilárdítását és kiszélesítését". (T. B. VIII. 24. 3. old. 3. has.) A szovjet gépek és berendezések nemcsak a Szovjetunióban épülő kommunizmus anyagi-teßhnikai alapjául szolgálnak, hanem az árucsereforgalom keretében, sokszor hitelre, a népi demokratikus országokba ig szállítják őket, s ilymódon fölbecsülhetetlenül segítik a népi" demokratikus országok fejlődését, s meggyorsítják ez országokban a szocializmus alapjainak építését. A gép- és berendezés szállítások évről évre fokozódnak. Hozzájárul, nak a termelési technika gyökeres átalakításához, elősegítik a legjelen. tösebb építkezéseket, mint a Nowa Huta Lengyelországban, a Sztálin Vasmű Magyarországon a Duna— Feketetenger csatorna Romániában, Dimi'trovgrád Bulgáriában és sokszáz más építkezés a demokrácia és a szocializmus táborának valameny. tiyi országában. A Szovjetunió ötödik ötéves ter. vének irányelveiben nemcsak - a kommunizmust építő szovjet nép szükségleteire, hanem a népi demokratikus országok szükségleteire is gondoltak. A népgazdasági terveknek ez az egybehangolása a szocializmus táborához tartozó országok fejlődésének lényeges vonása. A népi demokratikus országok szerző, dései é

s egyezményei' célul tűzik ki, hogy segítsék egymást a gazdasági tervek valóraváltásában, együttműködjenek nagy iparvállalatok építésében, kicseréljék termelési tapasz talátaikat, egybehangolják a termelési programmokat, s így tovább. így valósul meg a békegazdálkodás tervszerű fejlesztésének elve nemcsak a béke, a demokrácia és a szocializmus táboráhöz tartozó egyegy országban, hanem e tábor valamennyi országában. Ebben i

s a Szovjetunió segítsége a legfontosabb. Ez a segítség nemcsak a legkorszerűbb gépek és berendezésék használatát teszi lehetővé, hanem azt is, hogy meghonosíthassák a szovjet technika, a szovjet tervezőirodák, a szovjet tudomány legújabb vívmányait és a Szovjetunió lenyűgöző méretű szocialista építő, munkája sorátn a gyakorlatban ellenőrzött munkaszervezési «njdsze. reket. A Szovjetunió, fejlesztését szolgáló ötödik ötéves terv irányelvei már a kommunizmus építéüének, a kapitalista technikát felülmúló, minőségileg különb, új technika ele. meit tartalmazzák. Az irányelvek megszabják, hogy a nehéz- és mun. kaigényes ipari és építkezési termelőfolyamatok, valamint a kolhoz, ban végzett legfontosabb mezőgazdasági munkák gépesítésének lényegében való befejezése után át kell térni a komplex gépesítés magasabbrendű formáira, a termelőfolya. mátok teljes automatizálására; ez ma már nemcsak a villamoserőmüvek gyakorlata, hanem olyan üzemeké is, mint például a gépkocsi dugattyú-gyár, stb. A villamosítás nagy lendülete az. egész népgazdaságban, a kémiai módszerek alkalmazása termelőfolyamatok 1 elvégzésében, valamint az új, hatalmas energiaforrások — mint például az atomenergia — békéscélú kiaknázása, — megannyi előhírnöke a közeli mffszakj forradalomnak, amely sokszorosan felülmúlja majd a társadaWui termelőmód technikai bázisában történt összes előző nagy változásokat. A tudományos és műszaki együtt, működés révén a népi demokratikus országok — jelenlegi fejlődési színvonalukhoz mérten — korlátlanul élvezhetik a szovjet technika legújabb vívmányait. A Szovjetunió népgazdaságálnak az ötödik ötéves terv irányelveiben megszabott újabb, hatalmas föllendülése, az ötödik ötéves terv egyik legfontosabb eleme: a technika különösen rohamos fejlesztése rendkívül ' nagy visszhangot vert a népi demokratikus országokban. S ez érthető is, mert ezzel a fejlődéssel összefügg a szocialista tábor minden országának műszaki haladása, s ez hozzájárul a szocializmus gyoir. • sabbütemű építéséhez a, népi demokratikus országokban, s az egész béketábor erősítéséhez. A Szovjetunió fejlesztését szolgáló ötödik ötéves terv irányelveinek nagy jelentőségük lesz a.bból a szempontból is, hogy elmélyítik és tökéletesítik a tervezés módszereit a népi demokratikus országokban, s •meghatározzák ez országok további fejlődésének fő irányát. Az ötödik ötéves tervben rendkívül világosan bontakoznak ki a pontos tudományos alapon kidolgozott többéves szocialista tervek jellegzetes vonásai. Ezek a tervek a szocia. lizmus fő gazdaság^ törvényének megfelelően azt a célt szolgálják, hogy biztosítsák az egész társadalom szüntelenül növekvő anyagi és kulturális szükségleteinek kielégíté sét, a szocialista termelésnek a legfejlettebb technikán alapuló szakadatlan fejlesztése és tökéletesítése útján. Az irányelvek világosan meghatározzák a szovjet gazdaság döntő fontosságú ágainak fejlődését. Az összes népgazdasági ágak tervszerű és arányos fejlődése a szocializmus gazdasági törvénye. E törvény lényegének és jelentőségének meghatározása, s az adott időszak fő feladatainak megfelelő helyes alkalmazása a konkrét tervezésben, rend. kívül nagy jelentőségű a népi demokratikus országok népgazdaságának tervezése szempontjából. A népi demokratikus országok tervgazdaságának tartalma és célja: a szocialista iparosítás és a falu szocialista szövetkezeti formáinak fejlesztése — amelyek éles osztályharc közepette valósulnak meg. Ter. yeink a legszorosabban összefüggnek függetlenségünk biztosításának feladataival is. Az átmeneti időszak gazdaságának nem minden eleme vonható be a közvetlen tervezésbe, így például nem vonhatók be a vegye® típusú gazdaságok. A tervezés se hárít el minden nehézséget. E nehézségeket nagyrészt annak az osztályharanak folyamán küzdjük le, mely a város é

s a falu tőkés elemeinek korlátozása, kiszorítása é

s megszüntetése végett folyik. De valamennyi népi demokratikus oirazágban máris ' világban kirajzolódnak a majdani megvalósult szocializmus többéves terveinek körvonalai. A népi demokráciák egész sor fontos intézkedését már bizonyos fokig ez országok 1955 u-tánj gazdasági fejlődése haté. rozza meg. Külön tervek alapján megkezdődött a víziútvcmalak építése, az energiarendszerek újjászervezése, öntözőrendszerek és nagy csatornák építése, a mezővédő erdőövezetek telepítése; új városok terveit dolgozták ki vagy most készítik őket. Hogy helyesen határozhassuk meg a népi demokratikus országok további fejlődési irányát, hogy tudományosan készíthessük, elő jövendő terveiket, teljesen föl kell használ, nusik a többéves szovjet tervek, s különösen az ötödik ötéves ' terv értékes tapasztalatait. ...Az alkotók tízmillióinak esze valami hasonlíthatatlanul magasabbrendűt hoz létre, mint a legnagyszerűbb és legzseniálisabb előrelátás" V. írta Lenin, A Szovjetunió nagy kommunista pártja vezette szovjet nép egységes ' erőfeszítése, a kommunizmust építő milliók alkotó kezdeményezése — ez az, ami „valami hasonlít, hatatlanul magasa,btoendűt hoz létre, mint a legnagyszerűbb és a legzseniálisabb előrelátás". A népi demokratikus országok munkásosztálya, dolgozó parasztsága és értelmisége mélységes örömmel fogadta a Szovjetunió fejlesztését szolg'áló ötödik ötéves terv irányelveit, A. Szovjetunió népeinek reális és ragyogó jövőjét látják benne. Ez lelkesíti őket, hogy még jobban harcoljanak a szocializmus fölépítéséért, ez tárja föl előttük azokat a távlatokat, amelyeket a szocialista gazdasági rendsze

r teljes győzelme nyit meg. Lenin—Sztálin nagy pártjának közelgő kongresszusa — amely más fontos' kérdésekkel együtt megtár. gyalja majd a Szovjetunió 1951— 1955. évi ötödik ötéve

s tervének irányelveit — történelmi jelentőségű esemény a világ népeinek politikai életében, a tapasztalatok kimeríthetetlen forrása az egész nemzetközi munkásmozgalom számára, hatalmas tényezője a béke, a demokrácia és a szocializmus világfront, ja erősödésének. (A „Tartós békéért, r.épi demokráciáért" legújabb számábóL),