Uj Szó, 1952. szeptember (5. évfolyam, 208-232.szám)

1952-09-21 / 225. szám, vasárnap

1952 szeptember 19 I f J SZŐ Z 114 A Magyar Népi Demokratikus Köztársaság méltó módon ünnepel, te meg Kossuth Lajos születésének százötvenedik évfordulóját. Kossuth Lajos a magyar történelem egyik legnagyobb alakja. Az évfordulón az egész magyar nemzet hálás ke­gyelettel emlékezik nagy fiára, aki­nek eszméit most szabadon birtoká­ba vette. Az ünnepi megemlékezés az e^'ész országra kiterjedő volt. Minden iskolában ünnepélyt tartót, ibaik, a debreceni egyetemet Kossuth nevéről nevezték el. A parlamenti könyvtár kiállítást rendezett a Kossuthról szóló könyvekről és kéz­iratokról. Üj ' kiadásban jelennek meg Kossuth müvei. Monokon, Kos­suth születési helyén, Nógrády Sándor altábornagy emlékbeszédé, vei tartottak ünnepélyt; a sáa-os­pataíki iskolát, amelyen Kossuth ta­nulmányait végezte, emléktáblával jelölték meg. A Kossuth-rádió a nap folyamán több küldésben emlé­kezett meg Kossuthról. így el­hangzottak: Kossuth-a forradalmi évek népköltészetében, Kossuth a magyar zenében, Kossuth termé­szettudományos világnézete címen rádióelőadások. Az ünnepségek fénypontját az új Kossuth-szobor leleplezése alkot, ta. Az új emlékmű a parlament te­lién várta leleplezését, ahol ünnepi hangulatban több tízezer dolgozó jelent meg. Parasztküldipttségek ér­keztek minden vármegyéből. Meg. jelenitek a hadsereg képviselői. Száz és száz lobogó és felirat és Lenin, Sztálin és Rákosi képei díszítették a hatalmas teret. Az ünnepi beszé­det Révai József mondotta. RÉVAI ELVTÁRS BESZÉDÉBŐL. Százötven év telt el Kossuth szü­letése óta. Elég hosszú. idő ama, hogy elfeledkezzünk róla. Kossuth ^kivételes nagyságának .bizonysága, hogy emléke ma is elevenen él e inép szívébein. és eszméiből meríteni tudunk. Kossuth a magyar függet. leraségért vívott évszázados (küzde­temnek legnagyobb alakja. Vajjom mit tisztelünk benne, a magyar nemziati szabadságharc, a polgári forradalom nagy vezérében, imi, akik száz év után más világban a munkásosatály vezetésével a, dol­gozó nép új szocialista országát építjük? Tiszteljük benne a forra­dalmárt, aki 1848-ban felvette a nemzet arcába dobott kesztyűt, nem alkudott, nem hátrált, nem egyezkedett az idegen elnyomókkal, hartem forradalmi eréllyel fegyverbe szólította népét, a válságos helyzet­ben nem lapult meg, szembenézett a viharral, dacolt vele. Tiszteljük benne azt a politikust, aki hitére merte építeni politikáját. Nem a népből jött, de felismer­te, hogy nemzetközi felszabadítás nélkül az ő nemzete ki van szolgál­tatva az idegen elnyomóknak. 1848 —1849-ben rá merte bízni a haza megvédését a nép erős karjára, nem riadt vissza a nép mozgósításától. Tiszteljük benne az idegen elnyo­mók belső szövetségeseinek kérlel­hetetlen üldözőjét, aki kész volt ar­ra, hogy a haza árulóit törvényen kívül helyezze, aki elrendelte birto­kaik elkobzását, parancsot adott a Habsburgokkal egyező tisztek és mágnások kitelepítésére a főváros, ból. Tiszteljük benne a nagy forra­dalmi államférfit és tervezőt, aki a veszély órájában biztosítani tudta a gyávákkal szemben a kormányzat működését, 'a szabadságharcos erők egységét, aki erős hadsereget te­remtett. Tiszteljük hűségét a ma­gyar függetlenség eszméjéhez, hogy a forradalom veresége után, az 186?­es kiegyezés után is kitartott a magyar függetlenség programmja mellett és egymagában úszott az ár ellen akkor, amikor egykori hí­vei cserbenhagyták és a magyar va­gyonos osztályok behódoltak a Habsburgoknak. Tiszteljük benne, hogy 1848-ban tisztán látta a ma­gyar szabadságharc és az európai népek szabadságmoizg-almainak ösz­szefüggésót, nyíltan hirdette, hogy a magyar nép nemcsak magáéit, hanem a világszabads ágért küzsd. Tiszteljük benne azt, ami népének és a haladásnak szolgálatában nagy tettekre sarkalta, ami a veszély órájában erőt kölcsönzött neki: ön­zetlen tettekben nyilvánvaló haza. szeretetét. — Ezt tiszteljük benne, ezt tanuljuk tőle, eiz halhatatlan benne. Jól tudjuk, hogy az akkor még fejlődő polgári társadalom embere volt, nem volt szocialista és nem is lett azzá, de hazafi volt, a társadal­mi haladásért küzdött és ez jogosít fel bennünket arra, hogy haladó eszméi folytatóinak tartsuk magun­kat. Nekünk jogunk van ehhez, sen­ki másnak. Kormányunk büszkén mondhatja el, hogy utóda Kossuth forradalmi nemzeti kormányának. A mi népi demokrata államunk vál­lalja a rokonságot a forradalmi ál­lamhatalommal, amelyért Kossuth fáradozott. A népi demokratikus országok sajtóvisszhangja a szovjet-Kínai tanácskozásod eredményeiről LENGYELORSZÁG Az egész lengyel sajtó behatóan kommentálja a Szovjetunió kormá­nya és a Kínai Népköztársaság ]cor. mányküldöttsége között lefolyt meg­beszélésekről kiadett hivatalos je­lentést és azt írja, hogy a világ közvéleménye ezt a jelentést öröm­mel üdvözli. A legyőzhetetlen szov­jet ország és az 500 millió lakosú új Kína közötti testvériség és együttműködés megszilárdításának •— írja a Tribuna Ludu — rendkí­vüli jelentősége van a háborús gyúj­togatok távolkeleti és az egész vi­lágra szóló terveinek meghiúsításá­ra. A szovjet-kínai szövetség meg­szilárdítása — folytatja a Tribun® Ludu — legyőzhetetlen akadályt ké­pez az új világháború előkészítésé­re irányuló kalandor tervek útjá­ban, hatalmas csapás az imperialis­ta támadókra. MAGYARORSZÁG Az összes magyar lapok nagy fi­gyelmet szentelnek a szovjet kínai tanácskozásoknak. ,A „Szabad Nép", a Magyar Dol­gozók Pártjának lapja a következő­ket írja: „A Szovjetunió és a Kínai Nép­köztársaság között állandóan ki­mélyülö barátság, amely gátat vet az amerikaiak fenyegetéseinek és háborús előkészületeinek, az összos világrészek békeszerető embereit a biztonság tudatával tölti el, hogy a demokratikus imperialista ellenes tábor legyőzhetetlen". ROMÁNIA — Ezek a dokumentumok, írja a „Scantea" című román lap — az egész világnak a Szovjetunió népei és a Kínai Népköztársaság népei közötti nagy barátság és felbontha­tatlan szövetség nagy erejéről be­szélnek, e két orszálg barátságának és együttműködésének állandó meg­szilárdítására és kifejlesztésére irá­nyuló szilárd elszántságáról. így biztosítják a béke megőrzését és megszilárdítását. A jegyzékek tar­talma, amelyeket Csu En laj és A. J. Visinszkij váltottak, — írja a Scantea — újabb mérhetetlen hoz­zájárulás a nagy szovjet-kínai ba­rátsághoz, a béke védelméhez a Tá-­volkeleten és az egész világon. ALBÁNIA — A Moszkvában megkötött új szovjet-kínai egyezmények, írja ve­zércikkében a „Zeri i Populi" című lap — nemcsak e két nagy állam népei közti mély barátság megszi­lárdítására irányulnak, hanem egy­ben hatalmas hozzájárulást jelente­nek a béke megőrzéséhez. Az új szovjet-kínai egyezmény­nyel ismét megmutatják az egész világn'ak, hogy a szovjet nép a bé­ke zászlóvivőjének, a nagy Sztálin­nak vezetésével és a nagy kínai nép Mao Ce Tung vezetésével el­vannak szánva még jobban meg szilárdítani barátságukat, közösen megvédeni a béke ügyét és meg­hiúsítani az angol-amerikai impe­rialisták bűnös terveit. Kossuthot a vagyonos osztályok cserbenhagyták már a forradalom alatt. 1849 után pedig végleg el­árulták. Kossuth megingathatatlan hűsége a dolgozókban veit vissz­hangot. Az alföldi parasztság az ö nevével ajkán indult harcra a cs-endőrszuronyok ellen. A 'munkás­osztály a Kommunista Párt vezeté­sével Horthy fasiszta háborúja el­len harcolva Kossuth eszméit sze­gezte szembe a hazaárulókkal. Kossuthot megtagadta a polgári Nyugat-Európa is. A magyair sza­badságharcot Anglia jóváhagyásá­val fojtották vérbe. Nem volt pol­gári kormány, amely Kossuth nem­zeti kormányát elismerte volna. Kossuth a burzsoá nyugattól soha nem kapott semmiféle segítséget. Az amerikai imperialisták hazudó, zói azt állítják, .hogy az Amerikai Egyésült Államok Kossuthot tá­mogatták. Ebből egy szó sem igaz. Igaz, hogy Kossuth a szabadság­harc leverése után Amerikába hajó­zott, hogy segítséget keressen új szabadságharcra, de öt csalk mint kivándorlót engedték be, nem mint magyar politikust. Az Egyesült Államok egyszerű emberei rajong­va ünnepelték, de a hivatalos kö­rök, a vagyonos osztályok, akik mz európai zsarnokokkal akartak ke­reskedni, hidegen és gyanúival fo­gadták. Eszük ágában sem volt se­gíteni a letiport magyar nemzeten. O'Connor bíbamok éppúgy uszított Kossuth ellen, minit ma Spelman a magyar népi demokrácia ellen. Ame­rikai tapasztalatai mondatták Kos­suthtal e szavakat: »Soha még ed­dig a tőke ellen niem izgattam, de miután a nagytőkések a deszpotiz. must támogatják, meg kell monda­nom, ho.^y ezzel csak a szociális forradalom útját egyengetik.« Ame­rika tőkései elzárták zsebüket Kos­suth elöl, aki a magyar feltezaJbadí. tás céljaira próbált gyűjteni. Így festett az állítólagos amerikai tá­mogatás. Ezért mondjuk nekik ma: El a (keizeket Kossuthtól, Kossuth a mienk, a szocializmust építő ma­gyar népé! Amerikába (kivándorolt magya­rok! Ne engedjétek magatokat régi hazátok eilen fordítani, maradjatok hűek a magyar haaálboiz, amely a magyar dolgozó miép hazája tett. Tanultunk Kossuth harcából, de levontuk a következtetéseket csaló­dásaiból is. Megtoldottuk a földkér­dést jobban, mint 1848-ban. 1948. ban a föld a parasztságé fett, mert a szocializmus felépítésével örökre elvágtuk a tőkés és nagybirtokos uralom Visszaállításának útját a parasztság feieret. A magyar ipar­fejlesztés feladatát megoldjuk job­ban, következetesebbem, mint Kos su-th próbálta, miept mi szocialista mőd»a építjük hazánkat, a nép ha­zájává lett országot, a vas és acél országává fejlesztjük. A nemzeti egység feladatát jobiban oldjuk meg, miint ahogy Kossuthnak Eike riilhetett, mert mi nem urak és jobbágyok néonléteaő érdekközössé­gére, hanem a munkások, parasztok és értelmiségi dolgiozók érdekközös­ségére építjük a miemzetl egységet. Mi a nemzet vezetési , kivettük a régi uralkodó osztályok kezéből és a harcedzett,, munkában tapasztalt munkásosztály erős kezére bíztuk. Mi a. magyar függetlenség megvédé­sének feladatát jobban, következe­tesebben oldjuk meg, minit szá>z év­vel ezelőtt Kossuthék, mert mi a munkásság és a dolgozó parasztság szilárd szövetségére építhetjük be­lül és a szabad népek együttműkö­désére és barátságára kívül'. Az, amiről Kossuth csaik álmodni és tervezgetni tudott 1848 szomorú tapasztalatai után: a magyar és a szomszédos népek megegyezése, ma valóság. A szabadságharc alatt a cári Oroszország a Habsburgok szö­vetségese volt. Ma a szocializmus országa, a kommunizmus országa, Sztálin országa barátunk, táma­szunk és szövetségesünk. A magyar nép új országot épít, békét akar, nem háborgat senkit. De a békés építés közben a magyar nép nem felejtette el Kossuth üzenetét. A hazáért, a magyar függetlenségért, szocialista építésünk vívmányaiért népünk Rákosi vezetésével kész dol­gozni, harcolni, nem rosszabbul, mint azelőtt Ko^uth v^el&sévtó, A nyugatnémet sap a lépi Kamara lö^öffséiéetó érkezéséről A „Freies Volk", Németország Kommunista Pártjának központi lapja vezércikkében, amelyben a Népi Kamara küldöttségének a bon­ni szövetségi parlament elnökségé vei való találkozásával foglalkozik, többek között ezeket írja: „Mit vár a nép ? A hatalmas visszhang, amellyel e találkozás megvalósulá­sát üdvözölték, nem hagy kétséget afelől, hogy a német nép mily for­rón óhajtja, hogy e találkozás kon­lirét eredményekhez vezessen. A nép azt várja, hogy végre is meg­kezdődik a németek között a meg­beszélés. Azt várja, hogy az össz­német megértés megakadályozza a háborús általános szerződés ratifi­kálását, amely a német nemzetet borzasztó jövővel fenyegeti". A lap továbbá hangsúlyozza, hogy Adenauer elkeseredett erőfe­szítése, amellyel a kiszolgálóinak mindinkább kisebbedő maroknyi csoportja megakarja akadályozni a Népi Kamara küldöttségének foga­dását, hiábavaló volt. A nép akara­ta, amely megegyezést követel, erő­sebbnek bizonyult. Azonban e haza­fias mozgalom sikere a "nép összes ellenségeit arra készteti, hogy imég jobban fokozzák pergötfizüket e megértés ellen, mert mindenáron meg akarják menteni háborús ter­veiket, amelyekben az amerikai im­perialistákkal megegyeztek. A lap továbbá rámutat azokra az erőfeszítésekre, amelyeket a Német Demokratikus Köztársaság képvi­selői kifejtettek, hogy elérjék a Nyugat- ég Kelet-Németország kö­zötti tárgyalásokat és ezt írja: „Aki , ezt a fejlődést figyelemmel kíséri, látja, hogy az ellenállás szelleme a háborús tervekkel szem­ben mélyen behatolt az uralkodó német pártok soraiba. Aki figye­lemmel kíséri a nemzeti mozgalom növekedését, amelyhez újabb és újabb személyiségek osatlakoznak az összes néprétegekből, aki a szo­ciáldemokrata választókkal és párt­tagokkal beszél és hallgatja őket, az tuidja, hogy növekednek és nap­ról napra erősödnek azok az erök, amelyektől Németország, ímegvédé. se függ. A „Volksstimme" című stuttgarti lap terjedelmes jelentést közöl a Népi Kamara küldöttségének érke­zéséről a következő címmel: „Szí­vélyes üdvözlet a Népi Kamara küldöttségének". A lap a többi kö­zött ezt írja: „Biztosítjuk Önöket, hogy a nyugatnémet lakosság nagy többsége a vezető nyugatnémet po­litikusok gyűlölködő támadásai el­lenére nagy örömmel és reménnyel üdvözli az Önök Bonniba való érke­zését. Azt reméli, hogy ezzel meg­történt az első lépés az összes né­metek vágyainak teljesitéséhez, Ké­metország egyesítéséhez és nemzeti függetlenségének biztosításához." A „Stuttgarter Zeitung" című lat első oldalán közli a Népi Kamara öez­sze-s küldötteinek fényképét. Az „Acht Uhr Blatt" című, Nürn­bergben megjelenő polgári lap hangsúlyozza, hogy dr. Ehlershez, a szövetségi parlament elnökéhez táv­iratok érkeznek/ amelyekiben Ke­let-Németország megbízottaival való tárgyalást követelnek. Moszkva - a XIX. kongresszus előkészületeinek jegyében Néhány augusztusi nap Moszkvá­ban hűvösebb volt és az utcák el­szürkültek. Ezzel szemben szeptem­berben az idő ismét megenyhült és második nyár kezdődött. Még szí­nesebbnek tünt fel mint az első, ta­lán azért, mert az utcáik gyerme­kekkel teltek meg, akik visszatér­tek a pionírtáborokból és üdülőhe­lyekről. Talán azért i-s, mert a vi­lágárus bódék még színesebbek vol­tak és még több volt belőlük. Az utcáik külseje ragyogóbbá vált azért is, mert számo^, gyönyö­rű épület építését befejezték és sok ház új színekben pompázott. A Kis Színház épülete, a sárgás és hófe­hér kínai fal mögött levő házak vi­lágos szint öltöttek és ablakaik kö­rül a színes díszítés szinte mese­szerű. Azonban ami Moszkvát a legjob­ban megszépítette és ragyogóvá tette, ragyogóbbá mint a nap, mint a virágok és a házak homlokzatá­nak színe, ez az örömteli, lelkese­dés, az' ünepi hangulat, amely a moszkvaiak szívét az SzK(b)P XIX. kongreszusának és a kongresszus irányelveinek bejelentése után eltöl­tötte. A pártkongresszus és az új ötéves terv teljesen lefoglalják a szovjet emberek gondolatait és ez esemény hatalmas visszhangja meg­nyilvánul a lavinaszerűen terjedő szocialista munkaVersenyben és a Sztahanov-müszakokfean, amelyeket a XIX. kongresszus tiszteletére in­dítanak minden munkahelyen. Nincs olyan nap, hogy Moszkva ne halla­na az üzemekben és az építkezése­ken elért új, pompás sikerekről, nincs nap, hogy ne ünnepelne újabb és újabb munkahősöket. Ki me ismerné Moszkvában Alexej Lavrentjev komszomolista példáját? Amikor röviddel a XIX. kongresz. szus összehívásának bejelentése után a S. Ordzsonikidze két üzem komszomolistáinak ülésén felállt és kijelentette: „Kötelezettséget vállalok, hogy október 5-ig két és félévi normámat teljesítem" — akkor még csak az üzemben ismerték őt, Ma Alexej Lavrentjev nevét nemcsak Moszkvá­ban, hanem úgyszólván az egész Szovjetunióban ismerik. Ki ez az Aljosa Lavrentjev? Az ipari tanulóhelyre a háború alatt lépett és (közvetlenül a Szovjet Hadsereg győzelme után tanult ki esztergályosnak. Még egy ideig ki­tan.ulása után szükség volt rá a ta­nulóhelyen, de Alexej az üzemhez vonzódott, igazi munkát akart Vé­gezni, 1947-ben kívánsága teljesült! az S. Ordzsonikidze gépüzem mun­kása lett, ahol gyalugéphez állítot­ták. Jszakov mesternek az igyekvő és tehetséges sziláirdjellemü Alexej megtetszett. Nemsokára félnehéz gyorsgépet bízott rá és Lavrentjev már kéthónapi munka iftán gyönyö­rű eredményt ért el: feladatát 160 százalékra teljesítette. A követke­ző hónaipokíían és években teljesít­ményét állandóan fokozta és a nor­ma teljesítésében 600 százalékot ért el, jóllehet az alapnormákat ezen idő alatt átlagoson 60 százalékkal emel­ték. Alexej Lavramtjevet nemrégiben a legjobb gyorsgyalús címével tün­tették ki. Erre a megtiszteltetésre Alexej merész kfttelezettségn'állalás­sal felelt. Elhatározta, hogy az egyik fáradságos műveletet, amelyet kéz­zel kel-lett végeznie, géppel fogja végezni. Nagyon nehéz feladatot vállalt, de teljesítette. Alexej a pártkongresszus tiszte­letére még nagyobb kötelezettséget válalt. Az eddigi eredményei azt mu-_ tatják, hogy ezt a kötelezettségét is becsülettel teljesiti, mert egy mű­szak alatt 6 normát teljesít. Ilyein Alexej Lavrentjev. És a szovjet hazának ehhez hasonló lel­kes és áldozatkész, Aljosája és Vá­nája, Natasája és Tamarája, több­százezer van, akik főleg a kongresz­szus előtti munkaversenyben gyö­nyörű tettekkel bizonyítják a párt és Sztálin iránti szeretetüket. Ezért olyan örömteljesek MoszlCj va és a többi seovjet városok és falvak utcái, mert a szovjet nép tudatában van annak, hogy az ötö­dik ötéves terv óriási feladatait is teljesíteni fogja és még jobban meg. közelíti vágyva vágyott célját —­a (kommunizmust! Z, Aűla, Moszkva. Magfarország Kossuth-ifnnepe

Next

/
Thumbnails
Contents