Uj Szó, 1952. szeptember (5. évfolyam, 208-232.szám)

1952-09-21 / 225. szám, vasárnap

1952 szeptember 19 I

f J SZŐ Z 114 A Magyar Népi Demokratikus Köztársaság méltó módon ünnepel, te meg Kossuth Lajos születésének százötvenedik évfordulóját. Kossuth Lajos a magyar történelem egyik legnagyobb alakja. Az évfordulón az egész magyar nemzet hálás kegyelettel emlékezik nagy fiára, akinek eszméit most szabadon birtokába vette. Az ünnepi megemlékezés az e^'ész országra kiterjedő volt. Minden iskolában ünnepélyt tartót, ibaik, a debreceni egyetemet Kossuth nevéről nevezték el. A parlamenti könyvtár kiállítást rendezett a Kossuthról szóló könyvekről és kéziratokról. Üj ' kiadásban jelennek meg Kossuth müvei. Monokon, Kossuth születési helyén, Nógrády Sándor altábornagy emlékbeszédé, vei tartottak ünnepélyt; a sáa-ospataíki iskolát, amelyen Kossuth tanulmányait végezte, emléktáblával jelölték meg. A Kossuth-rádió a nap folyamán több küldésben emlékezett meg Kossuthról. így elhangzottak: Kossuth-a forradalmi évek népköltészetében, Kossuth a magyar zenében, Kossuth természettudományos világnézete címen rádióelőadások. Az ünnepségek fénypontját az új Kossuth-szobor leleplezése alkot, ta. Az új emlékmű a parlament telién várta leleplezését, ahol ünnepi hangulatban több tízezer dolgozó jelent meg. Parasztküldipttségek érkeztek minden vármegyéből. Meg. jelenitek a hadsereg képviselői. Száz és száz lobogó és felirat és Lenin, Sztálin és Rákosi képei díszítették a hatalmas teret. Az ünnepi beszédet Révai József mondotta. RÉVAI ELVTÁRS BESZÉDÉBŐL. Százötven év telt el Kossuth születése óta. Elég hosszú. idő ama, hogy elfeledkezzünk róla. Kossuth ^kivételes nagyságának .bizonysága, hogy emléke ma is elevenen él e inép szívébein. és eszméiből meríteni tudunk. Kossuth a magyar függet. leraségért vívott évszázados (küzdetemnek legnagyobb alakja. Vajjom mit tisztelünk benne, a magyar nemziati szabadságharc, a polgári forradalom nagy vezérében, imi, akik száz év után más világban a munkásosatály vezetésével a, dolgozó nép új szocialista országát építjük? Tiszteljük benne a forradalmárt, aki 1848-ban felvette a nemzet arcába dobott kesztyűt, nem alkudott, nem hátrált, nem egyezkedett az idegen elnyomókkal, hartem forradalmi eréllyel fegyverbe szólította népét, a válságos helyzetben nem lapult meg, szembenézett a viharral, dacolt vele. Tiszteljük benne azt a politikust, aki hitére merte építeni politikáját. Nem a népből jött, de felismerte, hogy nemzetközi felszabadítás nélkül az ő nemzete ki van szolgáltatva az idegen elnyomóknak. 1848 —1849-ben rá merte bízni a haza megvédését a nép erős karjára, nem riadt vissza a nép mozgósításától. Tiszteljük benne az idegen elnyomók belső szövetségeseinek kérlelhetetlen üldözőjét, aki kész volt arra, hogy a haza árulóit törvényen kívül helyezze, aki elrendelte birtokaik elkobzását, parancsot adott a Habsburgokkal egyező tisztek és mágnások kitelepítésére a főváros, ból. Tiszteljük benne a nagy forradalmi államférfit és tervezőt, aki a veszély órájában biztosítani tudta a gyávákkal szemben a kormányzat működését, 'a szabadságharcos erők egységét, aki erős hadsereget teremtett. Tiszteljük hűségét a magyar függetlenség eszméjéhez, hogy a forradalom veresége után, az 186?es kiegyezés után is kitartott a magyar függetlenség programmja mellett és egymagában úszott az ár ellen akkor, amikor egykori hívei cserbenhagyták és a magyar vagyonos osztályok behódoltak a Habsburgoknak. Tiszteljük benne, hogy 1848-ban tisztán látta a magyar szabadságharc és az európai népek szabadságmoizg-almainak öszszefüggésót, nyíltan hirdette, hogy a magyar nép nemcsak magáéit, hanem a világszabads ágért küzsd. Tiszteljük benne azt, ami népének és a haladásnak szolgálatában nagy tettekre sarkalta, ami a veszély órájában erőt kölcsönzött neki: önzetlen tettekben nyilvánvaló haza. szeretetét. — Ezt tiszteljük benne, ezt tanuljuk tőle, eiz halhatatlan benne. Jól tudjuk, hogy az akkor még fejlődő polgári társadalom embere volt, nem volt szocialista és nem is lett azzá, de hazafi volt, a társadalmi haladásért küzdött és ez jogosít fel bennünket arra, hogy haladó eszméi folytatóinak tartsuk magunkat. Nekünk jogunk van ehhez, senki másnak. Kormányunk büszkén mondhatja el, hogy utóda Kossuth forradalmi nemzeti kormányának. A mi népi demokrata államunk vállalja a rokonságot a forradalmi államhatalommal, amelyért Kossuth fáradozott. A népi demokratikus országok sajtóvisszhangja a szovjet-Kínai tanácskozásod eredményeiről LENGYELORSZÁG Az egész lengyel sajtó behatóan kommentálja a Szovjetunió kormánya és a Kínai Népköztársaság ]cor. mányküldöttsége között lefolyt megbeszélésekről kiadett hivatalos jelentést és azt írja, hogy a világ közvéleménye ezt a jelentést örömmel üdvözli. A legyőzhetetlen szovjet ország és az 500 millió lakosú új Kína közötti testvériség és együttműködés megszilárdításának •— írja a Tribuna Ludu — rendkívüli jelentősége van a háborús gyújtogatok távolkeleti és az egész világra szóló terveinek meghiúsítására. A szovjet-kínai szövetség megszilárdítása — folytatja a Tribun® Ludu — legyőzhetetlen akadályt képez az új világháború előkészítésére irányuló kalandor tervek útjában, hatalmas csapás az imperialista támadókra. MAGYARORSZÁG Az összes magyar lapok nagy figyelmet szentelnek a szovjet kínai tanácskozásoknak. ,A „Szabad Nép", a Magyar Dolgozók Pártjának lapja a következőket írja: „A Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság között állandóan kimélyülö barátság, amely gátat vet az amerikaiak fenyegetéseinek és háborús előkészületeinek, az összos világrészek békeszerető embereit a biztonság tudatával tölti el, hogy a demokratikus imperialista ellenes tábor legyőzhetetlen". ROMÁNIA — Ezek a dokumentumok, írja a „Scantea" című román lap — az egész világnak a Szovjetunió népei és a Kínai Népköztársaság népei közötti nagy barátság és felbonthatatlan szövetség nagy erejéről beszélnek, e két orszálg barátságának és együttműködésének állandó megszilárdítására és kifejlesztésére irányuló szilárd elszántságáról. így biztosítják a béke megőrzését és megszilárdítását. A jegyzékek tartalma, amelyeket Csu En laj és A. J. Visinszkij váltottak, — írja a Scantea — újabb mérhetetlen hozzájárulás a nagy szovjet-kínai barátsághoz, a béke védelméhez a Tá-volkeleten és az egész világon. ALBÁNIA — A Moszkvában megkötött új szovjet-kínai egyezmények, írja vezércikkében a „Zeri i Populi" című lap — nemcsak e két nagy állam népei közti mély barátság megszilárdítására irányulnak, hanem egyben hatalmas hozzájárulást jelentenek a béke megőrzéséhez. Az új szovjet-kínai egyezménynyel ismét megmutatják az egész világn'ak, hogy a szovjet nép a béke zászlóvivőjének, a nagy Sztálinnak vezetésével és a nagy kínai nép Mao Ce Tung vezetésével elvannak szánva még jobban meg szilárdítani barátságukat, közösen megvédeni a béke ügyét és meghiúsítani az angol-amerikai imperialisták bűnös terveit. Kossuthot a vagyonos osztályok cserbenhagyták már a forradalom alatt. 1849 után pedig végleg elárulták. Kossuth megingathatatlan hűsége a dolgozókban veit visszhangot. Az alföldi parasztság az ö nevével ajkán indult harcra a cs-endőrszuronyok ellen. A 'munkásosztály a Kommunista Párt vezetésével Horthy fasiszta háborúja ellen harcolva Kossuth eszméit szegezte szembe a hazaárulókkal. Kossuthot megtagadta a polgári Nyugat-Európa is. A magyair szabadságharcot Anglia jóváhagyásával fojtották vérbe. Nem volt polgári kormány, amely Kossuth nemzeti kormányát elismerte volna. Kossuth a burzsoá nyugattól soha nem kapott semmiféle segítséget. Az amerikai imperialisták hazudó, zói azt állítják, .hogy az Amerikai Egyésült Államok Kossuthot támogatták. Ebből egy szó sem igaz. Igaz, hogy Kossuth a szabadságharc leverése után Amerikába hajózott, hogy segítséget keressen új szabadságharcra, de öt csalk mint kivándorlót engedték be, nem mint magyar politikust. Az Egyesült Államok egyszerű emberei rajongva ünnepelték, de a hivatalos körök, a vagyonos osztályok, akik mz európai zsarnokokkal akartak kereskedni, hidegen és gyanúival fogadták. Eszük ágában sem volt segíteni a letiport magyar nemzeten. O'Connor bíbamok éppúgy uszított Kossuth ellen, minit ma Spelman a magyar népi demokrácia ellen. Amerikai tapasztalatai mondatták Kossuthtal e szavakat: »Soha még eddig a tőke ellen niem izgattam, de miután a nagytőkések a deszpotiz. must támogatják, meg kell mondanom, ho.^y ezzel csak a szociális forradalom útját egyengetik.« Amerika tőkései elzárták zsebüket Kossuth elöl, aki a magyar feltezaJbadí. tás céljaira próbált gyűjteni. Így festett az állítólagos amerikai támogatás. Ezért mondjuk nekik ma: El a (keizeket Kossuthtól, Kossuth a mienk, a szocializmust építő magyar népé! Amerikába (kivándorolt magyarok! Ne engedjétek magatokat régi hazátok eilen fordítani, maradjatok hűek a magyar haaálboiz, amely a magyar dolgozó miép hazája tett. Tanultunk Kossuth harcából, de levontuk a következtetéseket csalódásaiból is. Megtoldottuk a földkérdést jobban, mint 1848-ban. 1948. ban a föld a parasztságé fett, mert a szocializmus felépítésével örökre elvágtuk a tőkés és nagybirtokos uralom Visszaállításának útját a parasztság feieret. A magyar iparfejlesztés feladatát megoldjuk jobban, következetesebbem, mint Kos su-th próbálta, miept mi szocialista mőd»a építjük hazánkat, a nép hazájává lett országot, a vas és acél országává fejlesztjük. A nemzeti egység feladatát jobiban oldjuk meg, miint ahogy Kossuthnak Eike riilhetett, mert mi nem urak és jobbágyok néonléteaő érdekközösségére, hanem a munkások, parasztok és értelmiségi dolgiozók érdekközösségére építjük a miemzetl egységet. Mi a nemzet vezetési , kivettük a régi uralkodó osztályok kezéből és a harcedzett,, munkában tapasztalt munkásosztály erős kezére bíztuk. Mi a. magyar függetlenség megvédésének feladatát jobban, következetesebben oldjuk meg, minit szá>z évvel ezelőtt Kossuthék, mert mi a munkásság és a dolgozó parasztság szilárd szövetségére építhetjük belül és a szabad népek együttműködésére és barátságára kívül'. Az, amiről Kossuth csaik álmodni és tervezgetni tudott 1848 szomorú tapasztalatai után: a magyar és a szomszédos népek megegyezése, ma valóság. A szabadságharc alatt a cári Oroszország a Habsburgok szövetségese volt. Ma a szocializmus országa, a kommunizmus országa, Sztálin országa barátunk, támaszunk és szövetségesünk. A magyar nép új országot épít, békét akar, nem háborgat senkit. De a békés építés közben a magyar nép nem felejtette el Kossuth üzenetét. A hazáért, a magyar függetlenségért, szocialista építésünk vívmányaiért népünk Rákosi vezetésével kész dolgozni, harcolni, nem rosszabbul, mint azelőtt Ko^uth v^el&sévtó, A nyugatnémet sap a lépi Kamara lö^öffséiéetó érkezéséről A „Freies Volk", Németország Kommunista Pártjának központi lapja vezércikkében, amelyben a Népi Kamara küldöttségének a bonni szövetségi parlament elnökségé vei való találkozásával foglalkozik, többek között ezeket írja: „Mit vár a nép ? A hatalmas visszhang, amellyel e találkozás megvalósulását üdvözölték, nem hagy kétséget afelől, hogy a német nép mily forrón óhajtja, hogy e találkozás konlirét eredményekhez vezessen. A nép azt várja, hogy végre is megkezdődik a németek között a megbeszélés. Azt várja, hogy az össznémet megértés megakadályozza a háborús általános szerződés ratifikálását, amely a német nemzetet borzasztó jövővel fenyegeti". A lap továbbá hangsúlyozza, hogy Adenauer elkeseredett erőfeszítése, amellyel a kiszolgálóinak mindinkább kisebbedő maroknyi csoportja megakarja akadályozni a Népi Kamara küldöttségének fogadását, hiábavaló volt. A nép akarata, amely megegyezést követel, erősebbnek bizonyult. Azonban e hazafias mozgalom sikere a "nép összes ellenségeit arra készteti, hogy imég jobban fokozzák pergötfizüket e megértés ellen, mert mindenáron meg akarják menteni háborús terveiket, amelyekben az amerikai imperialistákkal megegyeztek. A lap továbbá rámutat azokra az erőfeszítésekre, amelyeket a Német Demokratikus Köztársaság képviselői kifejtettek, hogy elérjék a Nyugat- ég Kelet-Németország közötti tárgyalásokat és ezt írja: „Aki , ezt a fejlődést figyelemmel kíséri, látja, hogy az ellenállás szelleme a háborús tervekkel szemben mélyen behatolt az uralkodó német pártok soraiba. Aki figyelemmel kíséri a nemzeti mozgalom növekedését, amelyhez újabb és újabb személyiségek osatlakoznak az összes néprétegekből, aki a szociáldemokrata választókkal és párttagokkal beszél és hallgatja őket, az tuidja, hogy növekednek és napról napra erősödnek azok az erök, amelyektől Németország, ímegvédé. se függ. A „Volksstimme" című stuttgarti lap terjedelmes jelentést közöl a Népi Kamara küldöttségének érkezéséről a következő címmel: „Szívélyes üdvözlet a Népi Kamara küldöttségének". A lap a többi között ezt írja: „Biztosítjuk Önöket, hogy a nyugatnémet lakosság nagy többsége a vezető nyugatnémet politikusok gyűlölködő támadásai ellenére nagy örömmel és reménnyel üdvözli az Önök Bonniba való érkezését. Azt reméli, hogy ezzel megtörtént az első lépés az összes németek vágyainak teljesitéséhez, Kémetország egyesítéséhez és nemzeti függetlenségének biztosításához." A „Stuttgarter Zeitung" című lat első oldalán közli a Népi Kamara öezsze-s küldötteinek fényképét. Az „Acht Uhr Blatt" című, Nürnbergben megjelenő polgári lap hangsúlyozza, hogy dr. Ehlershez, a szövetségi parlament elnökéhez táviratok érkeznek/ amelyekiben Kelet-Németország megbízottaival való tárgyalást követelnek. Moszkva - a XIX. kongresszus előkészületeinek jegyében Néhány augusztusi nap Moszkvában hűvösebb volt és az utcák elszürkültek. Ezzel szemben szeptemberben az idő ismét megenyhült és második nyár kezdődött. Még színesebbnek tünt fel mint az első, talán azért, mert az utcáik gyermekekkel teltek meg, akik visszatértek a pionírtáborokból és üdülőhelyekről. Talán azért i-s, mert a világárus bódék még színesebbek voltak és még több volt belőlük. Az utcáik külseje ragyogóbbá vált azért is, mert számo^, gyönyörű épület építését befejezték és sok ház új színekben pompázott. A Kis Színház épülete, a sárgás és hófehér kínai fal mögött levő házak világos szint öltöttek és ablakaik körül a színes díszítés szinte meseszerű. Azonban ami Moszkvát a legjobban megszépítette és ragyogóvá tette, ragyogóbbá mint a nap, mint a virágok és a házak homlokzatának színe, ez az örömteli, lelkesedés, az' ünepi hangulat, amely a moszkvaiak szívét az SzK(b)P XIX. kongreszusának és a kongresszus irányelveinek bejelentése után eltöltötte. A pártkongresszus és az új ötéves terv teljesen lefoglalják a szovjet emberek gondolatait és ez esemény hatalmas visszhangja megnyilvánul a lavinaszerűen terjedő szocialista munkaVersenyben és a Sztahanov-müszakokfean, amelyeket a XIX. kongresszus tiszteletére indítanak minden munkahelyen. Nincs olyan nap, hogy Moszkva ne hallana az üzemekben és az építkezéseken elért új, pompás sikerekről, nincs nap, hogy ne ünnepelne újabb és újabb munkahősöket. Ki me ismerné Moszkvában Alexej Lavrentjev komszomolista példáját? Amikor röviddel a XIX. kongresz. szus összehívásának bejelentése után a S. Ordzsonikidze két üzem komszomolistáinak ülésén felállt és kijelentette: „Kötelezettséget vállalok, hogy október 5-ig két és félévi normámat teljesítem" — akkor még csak az üzemben ismerték őt, Ma Alexej Lavrentjev nevét nemcsak Moszkvában, hanem úgyszólván az egész Szovjetunióban ismerik. Ki ez az Aljosa Lavrentjev? Az ipari tanulóhelyre a háború alatt lépett és (közvetlenül a Szovjet Hadsereg győzelme után tanult ki esztergályosnak. Még egy ideig kitan.ulása után szükség volt rá a tanulóhelyen, de Alexej az üzemhez vonzódott, igazi munkát akart Végezni, 1947-ben kívánsága teljesült! az S. Ordzsonikidze gépüzem munkása lett, ahol gyalugéphez állították. Jszakov mesternek az igyekvő és tehetséges sziláirdjellemü Alexej megtetszett. Nemsokára félnehéz gyorsgépet bízott rá és Lavrentjev már kéthónapi munka iftán gyönyörű eredményt ért el: feladatát 160 százalékra teljesítette. A következő hónaipokíían és években teljesítményét állandóan fokozta és a norma teljesítésében 600 százalékot ért el, jóllehet az alapnormákat ezen idő alatt átlagoson 60 százalékkal emelték. Alexej Lavramtjevet nemrégiben a legjobb gyorsgyalús címével tüntették ki. Erre a megtiszteltetésre Alexej merész kfttelezettségn'állalással felelt. Elhatározta, hogy az egyik fáradságos műveletet, amelyet kézzel kel-lett végeznie, géppel fogja végezni. Nagyon nehéz feladatot vállalt, de teljesítette. Alexej a pártkongresszus tiszteletére még nagyobb kötelezettséget válalt. Az eddigi eredményei azt mu-_ tatják, hogy ezt a kötelezettségét is becsülettel teljesiti, mert egy műszak alatt 6 normát teljesít. Ilyein Alexej Lavrentjev. És a szovjet hazának ehhez hasonló lelkes és áldozatkész, Aljosája és Vánája, Natasája és Tamarája, többszázezer van, akik főleg a kongreszszus előtti munkaversenyben gyönyörű tettekkel bizonyítják a párt és Sztálin iránti szeretetüket. Ezért olyan örömteljesek MoszlCj va és a többi seovjet városok és falvak utcái, mert a szovjet nép tudatában van annak, hogy az ötödik ötéves terv óriási feladatait is teljesíteni fogja és még jobban meg. közelíti vágyva vágyott célját —a (kommunizmust! Z, Aűla, Moszkva. Magfarország Kossuth-ifnnepe