Uj Szó, 1952. augusztus (5. évfolyam, 181-207.szám)

1952-08-15 / 193. szám, péntek

6 IIISZ

0 1952 augusztus 15. A magyar filmművészet mai helyzete Szántó Miklós, a Magyar Népköztársaság Népművelési Minisztériuma Film f őosztályána k vezetője Milyen tanulságokat jelent a nemzetközi filmfesztivál A hagyományos nemzetközi filmfesztiválok találkozásai nagy erőforrást jelentenek számunkra. A fesztivál lehetővé teszi az összehasonlítást más filmgyártásokkal, lemérhetjük fejlődésünket, ösztönzően hat a nemes vetélkedés. A baráti kritika, a segítő készség, amelyet lépten-nyomon tapasztalunk, a tapasztalatok hatalmas méretű átadása, a nemzetközi filmfesztivált a nemzeti filmgyártások nemzetközi méretű szocialista versenyévé avatja. A fesztivál olyan reflektorfény, amelynek világosságánál előtűnnek a rejtett hibák is, jobban meglátjuk, mi az egészséges, az új, a növekvő és mi az, ami elavult, hibás, amit le keli küzdenünk. A tavalyi fő tanulság az volt, hogy mai témákra van elsősorban szükség. A tavalyi fesztivál után, 1951-ben még hat filmet készítettünk, ebből öt volt mai és egy a régi téma. 1952-i tervünket már úgy állítottuk össze, hogy a tervezett 11 film közül négy lesz csak régi téma, történelmi, vagy életrajzfilm és hét lesz mai életünket ábrázoló film. Vigyázunk arra, hogy a jelent megrajzoló művel előremutassunk, a holnapot is szolgálhassuk, hogy ne avuljon el már megjelenése pillanatában. Pl. most készül a termelő szövetkezetek fejlődését feldolgozó „Vihar" c. filmünk. Most az ősszel jön ki, amikor a szövetkezetek megerősítéséről szóló párt- és kormányhatározat végrehajtása a gyakorlatban megkezdődik. A mait évben a szovjet elvtársak felvetették, hogy filmjeink sokszor bonyolultak és hiányolták az éles konfliktust. Ennek a kritikának tanulságaképpen a „Tűzkeresztség" és a „Semmelweis" éles, erös drámák, egyszerű vonalvezetéssel, mély emberi jellemekkel és a jellemek késhegyig menő harcával. Tavaly számonkérték tőlünk a nemzeti vonások erösebb kidomborítását. A „Déryné" vagy a „Tűzkeresztség" már izzig-vérig magyar filmek, olyan alkotások, amelyben a táj, a zene, a nyelv, az emberek magatartása minden részletében a magyarság nemzeti vonásait tükrözi. Ami az idei tapasztalatokat illeti, a fő feladat továbbra is a szocializmus építését elsősorban segítő, mai témákat feldolgozó filmek készítése. Komoly tanulság, hogy a fesztiválon idén bemutatott, közel negyven játékfilm közül vígjáték alig van. Nagy hiba, hogy a filmek tanító, nevelő jellege elnyomja a gyönyörködtető, szórakoztató feladatot. A mi dolgozóinknak, akik „zaj és lárma nélkül" építik a mi új világunkat, joguk van a vidámságra, a szórakozásra is. 1953-as tervünkben igyekszünk a magunk területén ezen a fogyatékosságon javítani. Több vígjátékot, operettet, fogjunk készíteni és szocialista típusú kalandfilmet is. Az idei fesztivál még világosabbá tette előttünk, hogy filmjeink kissé hosszúak és különösen a nyitány sokszor vontatott. Művészeink még nem értik eléggé, hogy ilyenkor a rövidítés nem élve boncolás, hanem olyan sebészeti beavatkozás, amely után érdekesebb, tempósabb, jobb lesz az egész film. Nagyobb súlyt kell helyeznünk a részletfinomságokra is. Emelnünk kel! rendezőink, operatőrjeink, színészeink művészi igényességét. Kidolgozottság szempontjából nen lehetnek a filmben első és másodrendű jelenetek. A részletek elnagyoltsága, vagy a mellékszereplők játékának hibái leronthatják a főszereplők alakításának hitelességét. Hiába játszik jól a főszereplő, hiába ragad magával, ha a partner rossz, akkor a jelenet hőfoka zérus alá száll. A néző kiábrándul, már nem adja át magát a játék varázsának, tudja, hogy a valóság helyett kuliszszát lát, valóságos hősök helyett színészeket. A magyar filmgyártás tervei Jelenleg a „Petőfi és Bem" című kétrészes játékfilmünk és a „Vihar" című filmünk áll forgatás alatt. Mindkettő színes. Az egyiknek írója Illyés Gyula, rendezője Nádasdy Kálmán, a másikat a termelő szövetkezetek fejlődéséről Urbán Ernő irta és Fábry Zoltán rendezi. Forgatás előtt áll a Máiiássy házaspár filmje, a „Rendületlenül", amely egy munkáscsalád életén keresztül a magyar munkásosztály történetét ábrázolja 1919-től a felszabadulásig. A Kossuth-díjas Bán Frigyes nemsokára hozzákezd Gyárfás Miklós „Magánügy" című könyvének filmreviteléhez. Ez üzemi vígjáték, amely egy porcellángyár ifjúmunkásainak életét mutatja be szatirikus formában. Gertler Viktor rendező „Állami áruház" címmel filmoperettet forgat a közeljövőben. A fiatal Hersko János Sztálinvárosról készít színes játékfilmet. Ezenkívül játékfilm készül egy új bányánk fejlődéséről, végül szeretném megemlíteni a Sztálin-díjas A ezé} Tamás filmjét, amelyet a Rajk-ügyröl •készit. Dokumenturnfi'lmgyártásunk idei tématervében 50 film szerepel. Ezek a filmek feldolgozzák a szocialista építés különböző területeit dokumentumfilmek, népszerű, tudományos és oktató filmek ťormájában. Szeretném kiemelni a „Vadvízország" Kossuth-díjas rendezőjének, Homoki Nagy Istvánnak új színes, egész estét betöltő természetfilmjét, amely a magyar erdők nagyvadjainak életét dolgozza fel. Nemsokára befejeződik új színes rajzfilmünk „Az erdei sportverseny". A fesztivál tanulsága számunkra, hogy fokoznunk kell a gyártás tervszerűségét. Ezért még augusztus hónapban elkészítjük mind a játékfilm, mind a dokumentumfilmgyártás 1953. évi tématikai tervét, sőt a játékfilmgyártás területén a témákat már 1954-re és 1955-re is megtervezzük. Színház és a Filmművészeti Szövetség konferenciáját és az idén ta vasszaj a dokumentumfilm problémáival, kemény kritikával tárták fel a hibákat és rámutattak azokra a feladatokra, amelyeknek megoldásával tovább fejlődhetünk. A film összetett művészet és így mindazok a kérdések, amelyeket a kultúrforradalom harcai közben Pártunk egyébb művészeti területeken I felvet és megold, segítik a film fejlődését is. Gondolok itt az írókon, gresszusra, a zenei vagy képzőművészeti vitára vagy Révai elvtárs vitacikkére az építészet kérdéseiről. Pártunk útmutatásának köszönhető, hogy a művészeink fejlődését gátló ideológiai közöny, amely tavaly még erősen mutatkozott, nagy mér. tékben csökkent. Fiatalok és az idősebb szakemberek, a színházi és filmrendezők termékeny együttműködése, egymás támogatása és versenye, ' az elvtársáas kritika légköre, nagy lehetőségeket adott és ad további előrehaladásunkban. Bán Frigyes. Semmelweis film Kossuth-díjas rendezője é3 Keleti Márton, az Erkel film Kossuth-díjas rendezője egymással vetélkedve rekord.idő alatt készítették el a két filmet és ez csak úgy volt lehetséges, hogy menetközben tanácsaikkal állandóan segítették egymást. így vált lehetségessé, hogy a februárban elkezdett két film a fesztivál közönsége elé kerülhetett. Az alapvető művészeti front egysége alakult ki, ahogy Pudovktn elvtárs megállapította. A második tényező a Szovjetunió állandó segítsége, támogatása, Ta. valy ősszel Pudovkin elvtárs volt nálunk három hónapig. Neki köszönhető, a „Petőfi és Bem" forgatókönyvének és a „Tűzkeresztségének tető alá hozása. Segített leküzdeni az írók húzódozását a filmtől. Dokumentum filmjeink színvonalának emelésében segít Buszov Sztálin.díjas dokument szakembere. Ismét nálunk dolgozott fél évig Gudkov elvtárs, a ezmkron filmek mestere. A Szovjetunióban megtartott magyar fümhéten müvészdelegációnk kint járt és a helyszínen tanulmányozta az élenjáró szovjet filmművészetet, A harmadik tényező az a növek. vő érdeklődés, amellyel dolgozóink fordulnak a film felé. Ankétok, filmviták kapcsán a munkások, dolgozó parasztok elmondják észrevételeiket kívánságaikat egész filmünk után a munkáslevelek százai érkeznek a filmgyárakhoz. Dolgozó népünk egyre növekvő igényessége emeli a feladatok mércéjét művészeink előtt, növeli felelősségüket munkájukkal szemben.^ „A selejt bosszúja" után készítettük el a következő Latabár burleszket „A képzelt beteg" cím. mel. Egy táppénzcsaló történetét dolgozza fel ez az igen mulatságos színes rövid film. Bár Latabár a dolgozóink első számú kedvence, mégis százával kaptuk a film után munkásleveleket, amelyekből ki tűnt, hogy a mul&ttatás kedvéért olyan 'túlzásokat engedtünk meg a filmben, amelyek gyengítik az eszmei mondanivalót. Ez a figyelmeztetés lehetővé teszi a hasonló hibák kiküszöbölését. Itt szeretném megemlíteni a kritika döntő szerepét. A filmgyárak művészeti tanácsai, a minisztérium mellett működő dramaturgiai tanácsok megvitatják a forgató könyveket és a kész filmeket a művészek bevonásával. A Színház és Filmmü. vészeti Szövetségben tervszerűen és módszeresen vitatják meg az elvi kérdéseket. A sajtókritika, a mun káslevelek és a viták egy egységes kritikai láncolatot teremtenek, amelynek termékenyítő légköre segíti a művészek fejlődését, így válik a bírálat az új hajtóerők egyik legfontosabb tényezőjévé. A fesztivál egyik hiányosságának tartom, hogy még nem vált elég. gé kritikai fórummá. A jövőben még jobban fel kell használnunk ezt a filmtaláikozót a nemzetközi kritika kifejlesztésére. így válik a NFF a világ haladó filmművészetének még inkább iránytűjévé. A dokumentumfilm tanulságai Filmgyártásunk fejlődése, problémái A magyar filmgyártás az elmúlt évben komoly fejlődésen ment át. Megmutatkozik ez elsősorban abban, hogy az összes művészetek közül a film szolgálta legközvetlenebbül a szocializmus építésének ügyét. A békeharc, az imperialisták elleni küzdelem, az ellenség elleni éberség fokozását szolgálta a „Gyarmat a foki alatf. a „Teljes gőzzel", a „Nyugati övezet". Néphadseregünk élete, a satahanov-mozgalom, a mezőgazdaság szocialista átszervezése, a tömegsport kérdése, haladó hagyományainak népszerűsítése mind helyet kapott filmjeinkben. Az előző évekkel szemben sikerült állandóvá, egyenletesebbé tenni a gyártást. Az addigi évi négy játékfilmmel szemben 1951-ben 10 filmet gyártottunk. A fejlődés nemcsak mennyiségi és n.Vnesak tématikaU Emelkedett fii- k eszmei, politikai, művészi színvonala, sikerült olyan hősöket alkotni, akik követésre méltó példa, képek lehetnek dolgozó népünk előtt. Mutatja ezt az emelkedő látogatottság, közönségünk népszavazása és az a megtisztelő érdeklődés és szeretet, ahogy filmjeinket határainkon kívül fogadják. A világ legigénye. sebb közönsége, a szovjet nép becsű, li, szereti és várja filmjeinket és ez fémjelzi leginkább az emelkedés színvonalát. ^ MILYEN TÉNYEZŐKNEK KÖSZÖNHETŐ A FEJLŐDÉS? Elsősorban a Párt támogatása, Rákosi és Révai elvtársak közvetlen segítsége a legfőbb tényező. Pártunk vezető szerveinek és a központi sajtónak, a Szabad Népnek ke. mé-ny elvtársi bírálatai segítenek munkánk minden napjában. A tavalvi fesztivál óta tartottuk meg a Már említettem, hogy rövid idővel a fesztivál elöt kétnapos konferencián vitattuk meg a dokumentum és híradó filmgyártás időszerű kérdéseit. Pártunk bírálata alapján ele meztük dokument filmjeinket és arra a következtetésre jutottunk, hogy lemaradás mutatkozik ezen a téren filmművészetünk általános fejlődé se mögött. Ennek főoka az eszmei szegénység. Híradó és dokumentum, film rendezőink és operatőrjeink még nem ismerik eléggé az új valóságot, nem ismerik fel a látott események valódi hajtóerejét, sokszor hiányzik belőlük a művészi kezdeményezés és bátorság. Ezért sok dokumentum és híradó filmünk tematikus, szürke. Az ábrázolás így nem képes tükrözni az új élet gazdagságát. Ezek a kemény megállapítások egyben a feladatokat is megmutatják. Érthető izgalommal vártuk a fesztivál dokumentfilm bemutatóit. A kép magával ragadó. Ezekből a filmekből, amelyek a valóság tényeit ábrázolják, világosan kikerekedik a béketábor szédületes arányú megerősödése. A Szovjet Mongóliát, Tádzsikisztánt, Grúziát, a kommunizmus gigászi építkezéseit mutatják be. A népi demokráciák dokumentumjaiból a szocialista iparosítás tükröződik. Üj városok jelennek meg a térképen, mint ezt Dimitrovgrád, Kuncsice, a HUKO, Csensztochovo, Sztálínváros és a többi óriáskohók építkezéseiből látjuk. A „Moszkvai május 1." katonai felvonulása, a Győzedelmes menet, a magyar Április 4. azt mutatják meg a világnak, hogy nemcsak punkával, hanem hadsereggel is meg tudjuk védeni a békét, hogyha az imperializmusnak eszébe jutna „disznóormányávai beletúrni kertjeinkbe". A koreai, vietnami, kinai dokumentfilmek az ázsiai népek függetlenségi harcainak hőskölteményei, és megrázó dokumentumok; híradást adnak a népek áldozatkészségéről, hazaszeretetéről. Világosan megértetik mindenkivel, hogy a vi'lághak ezen a részén is recsegropog az imperialista uralom. Hatalmas népi energiák szabadulnak fel és olyan kulturális fellendülésnek vagyunk tanúi, amelyek mellett a történelem műiden kulturális átalakulása eltörpül. A reneszánsz legnagyobb mestereinek álmait mi valósítjuk meg. Mindez arra figyelmeztet, hogy kötelességünk a szocialista építés történelmi dokumentumait elkészítem az utókor számára és lelkesítő ösztönző erőként felhasználni napjainkban is. Meg kell örökíteni azt a történelmi^ átalakulást, amelynek során hazánk mezőgazdasági országból ipari országgá válik, szocialista nemzetté alakul. A bemutatott filmek általános gyengesége, Jiogy soványan mutatják be a mezőgazdaság szocialista átszervezését. Erre a fogyatékosságra figyelmeztet bennünket a fesztivál. A mi filmjeinkből nem tükröződik eléggé az egész népünket átfogó kultúrforraftalom. Erre az adósságra is a fesztivál figyelmeztet. Még egy kérdést szeretnék kiemelni. Nagy probléma volt nálunk az utóbbi időben az a kérdés, vájjon van-e a bábfilmnek létjogosultsága. A két ragyogó csehszlovák bábfilm, a „Madársziget kincsei" és a „Kilenc csibe" választ adtak erre a kérdésre és eldöntötték a vitát. A bábfilmnek nagy jövője van, csak hivatott mester kel! hozzá. A bemutatott kitűnő cseh razjfilm, „Az aranyalma" arra hívja fel a figyelmet, hogy egyszerű mesét, világos eszmei mondanivalót játékosan, kedvesen, sok humorral hogyan lehet megoldani. Nálunk is hatalmas igény mutatkozik ezen a téren és bevalljuk, hogy eddig nem tudtuk kielégíteni népünknek ezt a jogos kívánságát. A fesztivál tanulságai hozzásegítenek bennünket ahhoz, hogy javítani tudjuk munkánkat a gyermekfilmek, elsősorban a rajz- és bábfilm vonalán. Kultúragitáció az aratás és begyűjtés ideje alatt Tévedés volna azt hinni, hogy a nyári időszakban, az aratás és cséplés idején szünetel a kultúrmunka. A nyár folyamán a kultúrpolitikai munka, ahol annak jó feltételei biztosítva voltak, fokozottabban sietett a községek és falvak segítségére.' Az új típusú mezőgazdálkodás tetemes anyagi előnyökhöz juttatja a szövetkezeti tagokat. Ahhoz azonban, hogy a szövetkezetek szilárd alapokon nyugodjanak, jó politikai é

B szakmai felkészültségre van szükség- Kibontakozik előttünk a falu kultúréletének távlata; kultúrotthonok, klubhelyiségek, színházak, mozik, fürdőszobák, modern lakások és mindaz, ami a falut a város színvonalára emeli. Ennek eléréséhez nagyban hozzájárul a kultúrmunka, mert ahol dal van, amely nagyobb teljesítményre lelkesít, ahol vers van, amely a munkának lendületet ad, ahol jó könyv mutatja az utat a nehézségek legyőzéséhez és ahol muzsika üdíti a lelket, ott a fejlődés jó úton halad. A Csemadok kultűrbrigádjai jó munkát végeztek az aratásnál és cséplésnél dolgozjk meglátogatásával. Kultúragitációjuk eredményét főleg abban látjuk, hogy a perzselő nyári kánikulában dolgozó parasztjainkat egy-egy ilyen látogatás felfrissíti, öntudatosítja, munkájuknak nagyobb lendületet ad. Nagy jelentőségű az a tény is, hogy a kultúrbrigádok tagjai többnyire a községek és városok üzemi dolgozói, akik ezzel bebizonyítják, mennyire értékelik a földművesség munkáját. A királyhelmeei járásban Királyhelmecen, Bodrogszerdahelyen, Szruitesen, Kisgéresen, Nagygéresen is Bácskán szerveztek kul túrbrigádokat. Meglátogatták Bolyt, Bácskát, Kiskövesdet, Zemplént, Szentest, Ladmócot és kultúrmunkával segítették az aratást és cséplést. A radi színjátszó csoport a mezőn dolgozó elvtársak munkájába is bekapcsolódott és a szentmária; EFSz-ben 100 munkaórát dolgozott le. A kassai járásban például a kassai kultúrbrigád .Migécet látogatta meg, ahol tartalmas kultúrműsora és meggyőző agitációja eredményeképpen 74 tag írta alá a IV. típusú EFSz-re való áttérést. A szinnai kultúrbrigád tagjai Szaláncon kiemelték és megdicsérték a legjobb szövetkezeti dolgozókat. A brigád a szinai EFSz-ben kétszáz munkaórát dolgozott le. , A nagykaposi kultúresoport brigádja Mokosakerészen és Csicserben látogatták meg a dolgozókat kultúrműsorukkal. Csicserben minden Csemadok-tag belépett az EFSz-be. A járásban összesen 166 tagot nyertek meg a szövetkezetnek a helyi csoportok. A falvak dolgozó népének megnövekedett feladatait a szepsi, rozsnyói, áji és tornai kultúrbrigádok is megértették. Segítettek is Stószon, Szepsiben, Bodolón és Tébelen. Zsarnón a tornaiak műsor után vígan arattak együtt a falu dolgozóival. A rozsnyói és sziliceí kultúrbrigádok is bekapcsolódtak az aratási munkálatokba. A somorjai csoport kultúrbrigádja Űjvásáron előbb 10 hektáron összehordta a kévét, azután tartotta csak meg kultúrelöadását. Dunaszerdahelyen 31 község ünnepelte az aratás megkezdését kultúrműsorral. Mind az ünnepélyek rendezésében, mind az aratási munkacsoportok megszervezésében lelkesen vettek részt a Csemadok-tagok. Jó munkát végeztek itt az agitkettősök, amennyiben a kis- és középparasztok 92 százalékát megnyerték a szövetkezet ügyének. Egyes Csemadok-tagok lelkes tevékenységükkel tömegeket mozgatnak meg. Nagy Béláné Nagymegyeren Pongráczné segítségével .70 asszonnyal kiment hajnalban a szövetkezet földjeire, hogy 67 hektáron rendbehozzák a kévéket. Sok helyen hathatós segítséget nyújt a beadási kötelezettségek teljesítésében a helyi hangszóró. Kaposon, Királyhelmecen, Rozsnyón, Pelsőcön rendszeres félórás Csemadok-adások vannak' amelyeknek igen nagy a sikerük: dicsérik az élenjárókat, figyelmeztetik a lemaradókat. Mészáros Gyula