Uj Szó, 1952. augusztus (5. évfolyam, 181-207.szám)

1952-08-15 / 193. szám, péntek

1952 augusztus 13. UJSZ

Ö 263 A lévai járás 100.14 °/

0-ra teljesítette a gabonabegyűjtés tervét A lévai járás harmadiknak a nyitrai kerületben 100.14 százalékra teljesítette a gabonabegyűjtés tervét. A siker eléréséhez főleg az EFSzek járultak hozzá, amelyekből 25 túlteljesítette beadási kötelezettségét. A2 idei nyári munkák alatt a lévai járásban megnövekedett a szövetkezeti tagok létszáma ls. Összesen 468 kis. és középföldműves 2279 hektá* földdel belépett a szövetkezetekbe. A gabonabegyüjtésben és a szövetkezeti tagok létszámának fokozásában a járás dolgozói tovább ha ladnak. Miért nem teljesítette határidőre a gabonabegyűjtés tervét a vágsellyei, érsekújvári és az ógyallai járás ? A gabonabegyűjtés sikeréért, az ország kenyeréért folyó nagy csata az elkövetkezendő napokban éri el csúcspontját.- Kemény kezekre, jó kommunista meggyőző és felvilágosító munkára van szükség, hogy a nyári munkák időszakának legnehezebbjében az utolsó 5—10 százalékot is elérjük és a gabonabegyűjtés tervét országos méretben is hiánytalanul teljesítsük. Az ország keleti részein az eperjesi, kassai és a besztercebányai kerületekben ugyan később kezdődtek az aratási és cséplési munkák és az magától értetődő dolog, hogy a gabona begyűjtésével a nyitrai és pozsonyi kerületekkel nem tarthattak lépést. Ellenben a nyitrai kerület három járásában: az ógyallai, az ér. sekújvári és a vágsellyei járásban, annak ellenére, hogy a szomszédos járásokkal úgyszólván egyidőben kezdték meg az aratást és a gabonabegyűjtés tervét július 31-ig telje, síteniök kellett volna, a mai eredmények azt mutatják, hogy jóval lemaradtak a gabonabegyüjtéssel a szomszédos járások mögött. Pedig ahhoz, hogy a gabonabegyűjtés tervét országos méretben is sikeresen teljesítsük, szükséges, hogy ezekben a járásokban is rövidesen behozzák a késést. Az ógyallai járás begyűjtési apparátusának dolgozói úgylátszik „megelégedtek" eddigi eredményeikkel és ahelyett, hogy helyrehoznák amit eddig elmulasztottak és erejük teljes latbavetésével küzdenének az ország • kenyércsatájában a terv százszázalékos teljesítéséért, „lehetetlennek" tartják, hogy a járás a gabonabegyüjtést százszázalékban teljesíteni tudja. Maga a járási pártbizottság titkára is úgy vélekedik a gabonabegyűjtés eddigi eredményeiről, hogy rossz volt a termés, nem érték el a tervezett hektárhozamokat é; hogy „ha nincs miből", akkor nem teljesíthetik a x tervet. És éppen ez nem mondható kielégítőnek, mert a járás nagyon sok községében a becsületesen dolgozó kis- és középparasztok teljesítették a gabonabeadást, ellenben hiányok mutatkoznak a kulákoknál. A hiányzó gabonamennyiség túlnyomó része a kulákok szabotálásai folytán nem került a földműves raktárszövetkezetbe. Tehát nem szabad hallgatnunk a reakció és a kulákság olyan :szédeire, hogy nem termett elég gabona, mert az ilyen állásfoglalás az osztályérzél^ eltompulásához és az ellenséggel, vagyis a reakcióval, a kulákokkal való „megbéküléshez;' vezet. Érdekes, hogy Bagotán, Perbetén, Modranyovón, amely községek ugyancsak az ógyallai járáshoz tartoznak, van és megtermett a gabona, noha ezek a községek nincsenek nagy távolságra Naszvadhoz, Martoshoz vagy Madarho , ahol állítólag „,rossz" termés volt. Inkább azt mondhatnánk, hogy az említett községekben még mindig hagyják, hogy a kulákok bas. skodjanak a kis és középparasztság felett. És éppen ott a különbség, hogy Perbetén az EFSz-ben dolgozó kis- és középparasztok, vagy a bagotaiak megértették a haza ü-ánti kötelesség teljesítés fontosságát, teljesítették, sőt túlteljesítették a gabonabeadást, míg a többi községekben a kulákság aknamunkája következtében rosszul halad a gabonabegyűjtés. De hogyan is végezhetnének eredményes munkát, ha a kulákok síránkozásainak hitelt adnak, nem ellenőrzik őket kellően s nem néznek utána olyan dolgoknak, amilyenek Marcelházán is előfordulnak, hogy eddig legalábbis 10 kulák nem tett eleget beadási kötelezettségének. Jó volna, ha betekintenének Fábrik Éliás 18 hektáros marcelházi kulák levelébe is, aki 23 mázsa búzával még ma is adósa az államnak. Miért nem foglalkoznak többet a m a dar i kis- és középparasztokkal is és megmagyaráznák nekik a gabonabegyűjtés fontosságát ? ... „Annyi gyűlést és néppel való beszélgetést tartottunk már — mondogatják a járáson, — hogy már magunk is megsokallottuk és mégsem tudunk zöld ágra vergődni." Természetes, hogy olyan gyűlésekkel, amelyeken, mint ahogy a madari kis- és középparasztok is mondották, — hogy „nem szólhattunk „el, mert akkor szabotálónak, kuláknak, lázítónak neveznek bennüket", — nem érhetnek el jó eredményeket, ellenkezőleg elidegenítik a kis- és középparasztokat népi demokratikus rendszerünktől. A jó meggyőző- és felvilágosító munka hiánya most fényesen igazolja az ógyallai járás elmaradottságát és igazolja azt is, hogy a kulákság „elhatalmasodott". Az ógyallai járás vegyen példát Vágsellyéről, ahol ugyancsak elmaradtak a gabonabegyüjtéssel, azonban nem lanyhultak el, hanem megkétszerezett erővel és az osztályharc kiélezésével keinényebb kezekkel fogtak hozzá a járáson esett csorba kiköszörüléséhez. Rájöttek arra, hogv a járásban a gabonabegyüjtést egyedül a kulákság szabotálásai hátráltatják. Rosszul haladt a begyűjtés például Deákin és Mocsonokon. A gabonabegyüjtési apparátus dolgozói mindent elkövettek, hogy az államnak járó gabonát nyomban a cséplőgéptől a földműves raktárszövetkezetbe szállítsák. Megmutatkozott azonban az a hiány, hogy a cséplést befejezték, a gabona „elfogyott", de a7. eredmény nem volt kielégítő. Ezért keresni kezdték a hibákat. Elsősorban is felelősségre vonták a kulákokat. Természetesen a kulákok fűt-fát ígérve mindent felhoztak mentségükre és saját érdekeik védelmezésére. „Ha volna adnánk, de jól tudják az „urak", hogy nincs", — mondogatták saánalomraméítóan az „adakozni" vágyó kulákok. Persz<j a jó és osztályöntudatos kommunisták az efféle k u Iáit megnyilvánulásokkal már tisztába! vannak és így a vágsellyei begyűjtési apparátus dolgozói sem kegyelmeztek a földig hajlongó kulákoknak. Felelősségre vonták őket szabotálásaikért és megkövetelték, hogy a hiányzó gabonát a kitűzött határidőre beszállítsák. .. .És csodák csodája, a kulákok a „semmiből" 3 napon belül teljesítették a beadást. Magyari Ernő 15 hektáros kulák csodatevései túlszárnyalták még a kánai mennyegző nagy csodáját is, ahol a vizet borrá változtatták, mert Magyari úr ezek szerint még nagyobb bűvész lehet, mert felelősségrevonása után a semmiből 40 mázsa gabonát beszállított a földműves raktárszövetkezetbe. Kádár László 16 hektáros kulák 19 mázsa búzát varázsolt elő egy nap alatt. Miért nem engedik az ógyallai járásban is, hogy a kulákok ott is bemutathatnák „bűvészi" östehetségüket. Vonják felelősségre a törvényszegő kulákokat és ne a kis- és középparasztokban keressék a hibát, ne nyilvánítsák a becsületesen dolgozókat kulákokká, mert falvainkon elsősorban ők a szebb jövő és a szocializmus harcos építői. Az érsekújvári járás is a kis- és középparasztság rovására akarja behozni lemaradását. „Vedd, ahol éred" alapon azokhoz a kis- és középparasztokhoz mennek, hogy teljesítsék túl gabonabeadásukat, akik eddig is becsületesen eleget tettek a haza iránti kötelességeiknek. Ez azután nem jő fényt vet a kis- és középparasatokra és ami még sokkal rosszabb, az osztályharc eltompulásához, a kulákokkal való megegyezéshez vezet. Helyes az, ha jó meggyőző és felvilágosító munkával megértetjük a p-rasztsággal azt, hogy ha már teljesítette a beadási kötelezettségét és ha marad felesleges gabonája azt adja a nép államának, hisz minden szem túlteljesítet-. gabonával szilárdítjuk a haladó emberiség hatalmas béketáborát, de sohasem szabad megfeled keznünk arról, hogy ezzel az eljárással, amit az érsekújvári járás igyekszik megvalósítani, felmentjük a kulákokat a kötelezettségteljesítés alól. Nem szabad szem elől tévesztenünk, hor-y azzal csak árthatunk a kis- és középparasztoknak, ha azok túlteljesített gaboná jából akarjuk elérni a százszázalékot, viszont szemethúnyunk a kulákok és a törvényszegő parasztok felett. Sokkal erélyesebb kézzel kellett volna belenyúlni a dologba, az érsek újvári járásban lévő Kürt községben, ahol a cséplésnél a cséplőkezelök és a kulákok spekulációi meg akadályozzák azt, hogy a gabonát a cséplőgéptől ne haza, hanem az államnak járót közvetlenül a cséplőgéptől szállítsák a földműves raktárszövetkezetbe. De mindez nem történt meg, mert szemet hunytak afelett is, hogy a községben a cséplés sógor-koma alapon történt és ennek következtében a cséplőgép, kezelök kénye-kedve szerint vezették a cséplési eredményeket. S ezért nem valósúlhatott meg az a jelszó, amellyel sikeresen eleget tehettek volna a községben a gabonabeadás nak. S így fordult elö ar is, hogy Kürt községben legalább 180 gazdálkodó az államnak járó gabonát a cséplőgéptől nem a földműves raktárszövetkezetbe szállította, hanem haza. Domány cséplőgépkezelő pél dául az egyik parasztnak 8 mázsa búza helyett osalk 3 mázsát vezetett be a cséplési könyvbe. Hasonló eset sok előfordult és vígan pipáztak a kulákok, mert a 3 cséplőgép kezelője Kürtről való volt és így egyikük ee akart „rosszat" sem a Mariska néninek, sem a Péter bácsinak, sem a komának, sem a sógornak. A fent említett járásokban a lemaradás oka legfőképp azzal magyarázható, hogy a járási funkcionáriusok a begyűjtés ideje alatt teljesen megfeledkeztek az osztályharcról és egyedül csak a százalékokon való nyargalásra helyezték a fősúlyt. Kell. hogy a gabonabegyüjtés tervét azázszázalékra teljesítsük, azonban nem szabad megfeledkezni arról, hogy mindez ne a kis- és középparasztság rovására történjék. Nem lehet és nem szabad, hogy éppen most, a nyári munkák legjelentősebb időszakában mellőzzük az osztályharcot és így a kulákok ki. bújjanak a kötelesség teljesítése alól, aminek következtében a hátralévő mennyiség teljesítése a kis- és középparasztságra vár. Tehát eredményes és jó munkát úgy végezhc tünk, ha pártunk irányvonala szerint haladva kemény kezekkel és irgalom nélkül elbánunk a szocializ. mus legádázabb ellenségeivel, a becsületesen dolgozó parasztság évszázados elnyomóival, a kulákokkal. Az osztályharcot nem lehet kiélez, ni rendeletekkel vagy plakátokkal. Szükséges, hogy a járási pártbízott, ságok és a járási nemzeti bizottságok szorosan együttműködve a köz. ségek helyi szervezeteivel, harcoljanak a kulákok ellen, leplezzék -ie azok igazi arcát és ezzel mutassanak rá kártevő munkájukra, hogy minden becsületes dolgozó paraszt gyűlölettel nézzen a népnyúzó kulá. kokra. Eddig a begyűjtés leggyengébb oldala különösen a három hátulkullogó járásban a hiányos politikai meg. győző és felvilágosító munka. Ennek tudható be az is, hogy ezekben a járásokban nem valósították meg a jelszót, hisz már jóval egy héttel ezelőtt elvégezték a cséplést és az államnak járó gabona még mindig nem került a földműves raktárszövetkezetbe. Ezért szükséges, hogy e járások kövessék példáját azon pél. dásan teljesítő járásoknak, ahol sí keresen a határidőre, sőt határidő előtt teljesítették a begyűjtést. Augusztus 13-ig további 33.922 földműves lépett be a szövetkezetekbe Az elmúlt 4 nap alatt Szlovákia szövetkezetei újabb hatalmas lépést tettek a megszilárdulás útján. A párt és népi közigazgatás, valamint az agitkettősök fáradhatatlan munkájának következtében június elsejétől kezdődőleg 33.922 kis- és középföldmüves írta alá a III. és IV. típusú szövetkezeti gazdálkodási rendet. Az elmúlt 4 nap alatt tehát csaknem 3000 földműves lépett be a szövetkezetbe, mert augusztus 8án 30.983 új szövetkezeti tagról számolhattunk be. Az egyes kerületek szerint a legjobb eredményeket az eperjesi kerületben érték el, ahol augusztus 8-ig 12.199 földműves lépett be a szövetkezetbe és augusztus 12-ig ez a szám 13.090-re növekdt>tt. Hasonrlóan jó eredményekről számolnak be a besztercebányai kerületből, ahol augusztus 8-ig 5.526 földműves tért át a közös gazdálkodás útjára és augusztus 12-én már 6.507 .új tagról számolnak be. Sőt végre a bratislavai kerületben is kezd nagyobb lendületet ölteni az agitációs munka, amiről az tanúskodik, hogy augusztus 8-ig 1.779 földműves lépett be a szövetkezetbe és augusztus 12ig ez a szám 2.228-ra növekedett. A többi kerületben a helyzet a követ- . kező: Nyitra 2200 (augusztus 8-án | 2.034), Zsolna 2.359 (2.141), Ka?sa 7538 (7304). Az új szövetkezeti tagok összesen 209.792 hektár földet vittek be a szövetkezetbe, Ebből a bratislavai kerület új szövetkezeti tagjaira 8.318, a nyitrai kerületre 9.334, a besztercebányai kerületre 42.539, a zsolnaira 9.768, a kassaira 44.403, az eperjesi kerületre pedig 95.430 hektár esik. Június l-ig Szlovákiában 346 új III. és IV. típusú szövetkezetet alakítottak meg, mégpedig a legtöbbet az eperjesi, majd a besztercebányai és a kassai kerületekben. A párt és a népi közigazgatás dolgozói a bratislavai kerületben az elmúlt napokban sikeres meggyőző tevékenységet folytattak. Az eredmény főleg a nagymegyeri járásban mutatkozott meg, ahol augusztus 11-én 197 földműves 936 hektár földdel belépett a szövetkezetekbe. Az első helyen Ekecs község áll, ahol meg vannak az előfeltételei a szövetkezeti község kialakulásának. Ezzel szemben a pöstyéni és trencséni járásban az elmúlt heti sikerek után kissé íanyhult a tagszerzési kampány. Fontos, hogy ezekben a járásokban továbbra is megtartsák az eredeti ütemet. Rongyosan járt a kulák, — szekrényében 10 öltöny új ruhát találtak Amig a kis- és középföldműveseink fokozatosan rátérnek a közös gazdálkodás útjára, addig a kulákok és a spekulánsok a legelkeseredettebb harcot folytatják, hogy a fejlődést megállítsák. Dióspatanyban Hervai István és Hervai József spekulánsok áruhalmozással akartak zavart okozni. Elrejtettek 15 pár új bakancsot, 25 kg szappant, 60 kg teljesen megromlott állapotban lévő zsírt, 100 kg füstölt diszníhúst (ami ugyancsak megromlott), 12 zsák mult évi lisztet és 30 mázsa mult évi búzát, va laimlint bictikli belsőket és egyéb holmikat. A két spekuláns veszedelmes ellensége a dolgozó népnek, mert azt a látszatot keltik, hogy ők is szegényemberek. Ennek érde. kében nem restelnek rongyos ruhában járni, ugyanakkor amikor szekrényükben 10 vadonatúj öltönyt és sok fehérneműt találtak. A használhatatlanná vált élelem pedig a járás székhelyén egy kirakatba van kirakva, hogy a dolgozó nép ebből a példából is ismerje meg az ellenségét: a spekulánst és a kulákot. A Hervaiak megkapják méltó büntetésüket. P ako* Pál, Dunaszerdahely... Tapasztalatcsere megszervezésével biztosítsák az egyenletes tervteljesítést a korJátí kőbányában A korláti kőbánya dolgozói újabb szocialista kötelezettségek vállalásával fokozzák küzdelmüket felévi elmaradásul; behozásáért. Ebbe az akcióba va -mennyi munkástársunk bekapcsolódott. Most az üzem vezetőségén, az üzemi pártszervezeten és a szakszervezeti csoporton van a sor, hogy a népnevelői munka teljes kifejlesztésével és jobb munkaszervezés bevezetésévei karoljuk fel dolgozóink munkakezdeményezését és szép eredmények elérésével biztosítsuk a terv túlteljesítését. A népnevelői munkában még nem vagyunk a helyzet magaslatán, amit igazol az is, hogy egyes dolgozóink még nem tudták felmérni a munkafelajánlások jelentőségét. Ezek a dolgozók azt gondolják, hogy ha szocialista kötelezettséget vállalunk, azzal nagyobb erőfeszítést kívánunk tőlük. Azt kell megértetni ezekkel a dolgozókkal, amit nálunk is igen sok munkástársunk be is igazolhat, hogy a szocialista munkát előrelendítő munkaverseny feltárja a munka és erőtartalékokat, alkalmat nyújt jobb munkaszervezési lehetőségekre, ami azzal jár, hogy kevesebb testi fáradtsággal magasabb teljesítményeket érünk el. Erről nyújtanak tanúbizonyságot a zúzába szállítandó falkő kitermelésénél, az 5-ös bányában dolgozó Bencs Márton csoportjának tagjai, akik a szocialista munkaversenybe való tevékeny bekapcsolódásukkal, már 125.3 százalékra emelték fel teljesítményüket. Ez valóban szép teljesítmény az idősebb elvtársakból állj munkacsoporttól, akik harciasan küzdenek a szocializmus felépítéséért hazánkban. Kimagasló eredményeket értek el a 7-es bányában dolgozó idősebb Janusek Márton csoportjának tagjai, akik 109 százalékra teljesítették tervüket. A 4-es bányában dolgozó Kalina István csoportja 117.1 százalékra, a 2-esben dolgozó Kovács János csoportja 109.9 százalékra, az 1e

s bányában dolgozó Cipó János csoportja 134 százalélya, Lőrinc Jánosé 134.5 százalékra teljesíti a tervet. , Hogy mennyire fontos kiterjeszteni nálunk is a szocialista munkaversenyt és fokozni a népnevelői munkát, ezt igazolja az is. hogy a 3-as bányában, de különösen a 4-es bányában dolgozók lemaradtak a tervteljesítésben. A 4-es bányában dolgozó Fekete József csoportja csak a 29—30 tervhétben érte el a száz százalékos teljesítményt, de a 31—32-e

s hetekben viszont asak 43.3 százalék volt teljesítményűk. A 4-es bányában dolgozó többi csoportok még nem tudták elérni a 100 százalékot sem. Kovács János csoportján kívül ugyanez a helyzet a 3-as bányában is. Kurali József, Korlát A Prefa-üzemben újító módszerekkel javítják a termékek minőségét A krásznai Prefa-üzem dolgozói mindenképpen igyekeznek az általuk gyártott előtermékek minőségének emelésére. A betonkeverék gyártására a Hernádból merített kavicsot használják, amelyet használat előtt megmosnak, hogy mentesítsék bármilyen tisztátalanságtól. Macko Pál, az üzem fűtője, tökéletesítette az előtermékek gözszárítását. Az előt termékeket azelőtt csupán egy oldalról szárították és ennek következtében nem érték el a kellő minőséget. Macko fűtő mindkét oldalról végzi a szárítást, úgyhogy a cementanyag egyenlően megszilárdul, megszárad és fokozódik a termékek minősége. Ezzel az újítással évente 60.000 koronát takarít meg üzemének.