Uj Szó, 1952. augusztus (5. évfolyam, 181-207.szám)

1952-08-15 / 193. szám, péntek

1952 augusztus 13. UJSZ Ö 261 Nyugatnémetországi muníksoH harca Adenauer politikája ellen A nyugatnémet bányaipari szak­szervezet Duisburg-marxlohi helyi csoportjának bányászai 24 órás til­takozó sztrájkot rendeznek a reak­ciós üzemi szabályzat-törvény ellen. A bányászok egyhangúlag határoz­ták el, hogy sztrájkba lépnek. A marxlohi bányászok a bányaipari szakszervezet vezetőségéhez inté­zett határozatukban ezt hangoztat­ják: s A bonni kormánykoalíció a német nép és a hatmillió szakszervezeti tag akarata ellenére erőszakolta ki az üzemi szabályzat-törvényt, a há­borús különszerződés alkotó részét. Az üzemi szabályzat-törvény célja az, hogy megsemmisítse a munkás­ság nehéz, * évek óta tartó harcban kivívott jogait. Haladéktalanul har­cos intézkedéseket kell tennünk, hogy az íizemi szabályzat-törvény egy darab papírrá váljék és hogy a háborús különszerződés, amely 50 évre megfosztana jogainktól és amelynek értelmében fiainknak ide­gen érdekekért, idegen csatamezö­kön kellene elvérezniök — ne való­suljon meg". A bányaipari szakszervezet dusi­burgbeeckerwerthi helyi csoportjá­nak funkcionáriusai és bizalmlai 15.000 szervezett bányász nevében kimondották: Tekintettel arra, hogy az üzemi szabályzat-törvény elleni harc első szakasza nem vezetett kielégítő eredményre követeljük a legerélje. sebb harci eszközök igénybevételét. Beeokerwerth bányászai készek a harcra". Stuttgartban az üzemi tanácsok gyűlésén az egyik esslingeni üzemi tanács elnöke kijelentette: „A magasabb bérekért folyó harc nem választható el az újrafelfegy­verzés elleni politikai harctól". A gyűlés résztvevői 9000 szerve­zett dolgozót képviseltek. Az üzemi tanácsok jelenlevő 102 tagja között 101-en megszavazták azt a határo­zatot, hogy a lehető legrövidebb időn belül követelik a bérszerződé­sek felmondását. A müncheni Daimler-Benz gép­kocsijavító műhely üzemi tanácsá­nak pártonkívüli elnöke a sajtó egyik képviselőjével közölte, „ha szakszervezeti vezetőink még most sem akarják megkezdeni a harcot az üzemi szabályzat-törvény meg­hiúsításáért és a magasabb bérek­ért, akkor az üzemekben kell meg­szerveznünk a harcos akciókat". Amerikái repülők bombatámadása a fegyverszüneti övezet szomszédságában Amerikai repülőgépek ismét meg­sértették a fegyverszüneti tárgyalá­sok színhelyének semlegességét: há­rom ízben repültek el Panmundzson felett. Csang Csu-san ezredes, a koreaiak és kínaiak vezető összekötő tisztje kedden reggel tiltakozott áz ameri­kaiaknál. Az összekötő tiszteknek ugyan­ezen az ülésén Mc Carthey, ameri­kai összekötőtiszt, újból tagadta, hogy augusztus 2-án amerikai rész­ről ágyúzták a fegyverszüneti érte­kezlet övezetét és önkényesen visz­szautasította a közös vizsgálat le­folyására irányuló javaslatot. Amerikai repülőgépek augusztus 10-én délután 7 órakor — kihasz­nálva azt a tényt, hogy a fegyver­szüneti értekezlet övezetében semmi­féle támadás sem érheti őket. — há­rom ízben alacsonyan átrepültek Panmindzson felett, majd bukóropüléssel bombatámadást vé­geztek a fegyverszüneti övezet köz­vetlen szomszédságában. A táma­dásnak mindkét fél biztonsági tiszt­jei szemtanúi voltak. Csang Csu-san ezredes, az össze­kötő tisztek keddi értekezletén kö­vetelte, hogy az amerikaiak szüntes­sék be a semleges övezetről szóló egyezmény súlyos és felelőtlen meg­sértéseit és haladéktalanul tegyenek intézkedéseket katonai személyzetük szigorú ellenőrzésére, valamint a megegyezés szigorú betartására. Említésreméltó, hogy a küldöttségek augusztus elseje óta mindössze két teljes ülést tartottak, összesen hatvanperoes időtartam­mal, majd Harrison kívánságára el­napolták az üléseket, viszont ugyanebben az időszakban az amerikai részről három ízben sér­tették meg provokáló módon a meg­egyezést. Koreai hadijelentés A Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság néphadseregének főparancs­noksága jelenti augusztus 13-án, hogy néphadseregének egységei, szo­ros együttműködésben a kínai egy­ségekkel, augusztus 13-án meghiúsí­tották az összes ellenséges támadá­sokat. Augusztus 13-án a légelhárító tüzérség két ellenséges repülőgépet lőtt le. Német tisztek parancsnoksága alatt álló amerikai hadihajóraj futott l>e egy dán kikötőbe A „Berllngske Tidende" című dán lap közlése szerint a dániai Frede­rikshaven kikötőbe hétfőn több ame­rikai hadihajó futott be. A Frede­rikshaven kikötődében horgonyzó amerikai hadihajók parancsnokai — három magasrangú amerikai tiszt kivételével — amerikai egyenruhá­ba öltözött németek. A Daily Mail a földközi tengeri amerikai-angol flottaeílentétről. A „Daily Mail" tengerészeti szem­leírója megírta, hogy „Anglia eluta­sította azt az amerikai javaslatot, hogy Mountbatten tengernagyot és a földközi tengeri flottát Carney amerikai tengernagy parancsnoksá­gának rendelje alá. Jugoszláv tisztek utaznak Görög­országba A „Tanjug" jugoszláv hírügynök­ség a jugoszláv külügyminisztéri­umtól szerzett értesülése alapján közli, hogy szeptemberben magasran­gú jugoszláv tisztek utaznak Gö­rögországba, a görög hadsereg meg­látogatására. * Bérsztrájk egy görög kikötőben A „Jeni Isztambul" című lap köz­lése szerint augusztus 11-én sztrájk­ba léptek az iszkenderuni kikötő munkásai. A sztrájk azért ütött ki, mert elutasították a munkások bér­emelési követeléseit. Éljen a kóreai nép és dicső hadserege. — Éljen Kim Ir-Szen, a békéért és szabadságért küzdő kóreai nép hős vezére! A koreai nép fokozott ellenállással felel az agresszorok gaztetteire A moszkvai „Pravda" közölte phenjani tudósítójának, A. Tka­csenkonak „A koreai nép fokozza ellenállását az agresszorokkal szem­ben" című tudósítását. Az amerikai légikalózok folytat­ják embertelen gonosztetteiket Ko­rea ellen — irja Tkacsenko. — Az „ENSz-csapatok" parancsnoka és az Egyesült Államok 5. katonai légiere­jének parancsnoka megkezdte a koreai nép tervszerű irtását. Észak­Korea városait felperzselt zónává teszik. Hatalmas repülögépkötelékek 1. Az őrnagy ott ült a kórház kert­jében és az eget bámulta. Talán se­hol a világon nem olyan gyönyörű kora tavasszal az ég, mint Koreá­ban. A levegő átlátszó, mint az üveg, az ég kéksége mélyebb a ten. gernél és a felhők furcsa csopor­tokba verődve vándorolnak. Déli szél fújt, a felhők északra szálltak. Az őrnagy szeme messzire követte őket, mintha valamit meg szeretne tud­ni tőlük. A kertajtó felöl karcsú, kerekarcú lány sietett végig a keskeny úton. Olyan könnyedén lépdelt, mintha a boldogság szárnyai emelnék magas­ba apró lábát. Nem volt nagyon szép, de csak úgy sugárzott róla a tavasz és a fiatalság. — Mi hír a városban? — kérdez­te az őrnagy. — Ma egész Puszan egyetlen ne­vetés — felelte a lány. — Min mulatnak ? — Képzelje: pár nappal ezelőtt egy amerikai őrmester kiment a nagypiacra és Rju Cse Csuntól, egy selyemkereskedötől elemelt egy gyönyörű női kabátkát. Egy olyan selyemkabátot, amilyet ma már nem is csinálnak, a háború előtt, ről maradt. Sárga selyem, oroszlá­nos mintákkal. Csodaszép. Egyszó­val egyszerűen elvette az árus asz. táláról és egy centet sem fizetett érte. — Ez olyan nevetséges? _ Várjon. Ma reggel megjelenik Rju Cse Csunnál egy lány. Az ame­rikai babája. Mutatja a sárga se­lyemkabátkát, hogy el akarja ad­ni. Éppen annak, akitől ellopták. A kereskedő persze azonnal felis­merte a kabátot. Elvette a kis rin­gyótól és megkérdezte: mit kérsz érte? Két milliót — mondta a lány. Erre a kereskedő két olyan pofont adott neki, hogy majd leesett a fe. Az őrnagy komoly maradt. MÉR A Y TIBOR — Mi az — kérdezte a lány — talán nem mulatságos? Az őrnagy nem felelt. A lány nagy szemeit erősen rászegezte a férfira és hirtelen megkérdezte: — Mondja, miért van maga tu. lajdonkóppen ebben a kórházban? Én hat éve vagyok ápolónő. Vala­micskét értek a betegségekhez. Ma gának kutya-baja sincsen. — Gondolja? — -kérdezte a fér­fi és látszott, hogy egyáltalán nem háborította fel a meglehetősen szem telen megjegyzés. — Gondolom — mondta a lány — az újságok azt írják, hogy nálunk ma minden épkézláb embernek har. colni kell, védeni kell Dél-Koreát. _ Biztos ebben ? — kérdezte a férfi. — Mondják. Én nem értek a po­litikához. Mindenesetre két évvel ez­előtt megtámadtak minket. — Kik? — Hát az északiak. A férfi, aki eddig inkább csak évődött, most váratlanul dühösen felcsattant: — Ugyan hagyja már ezt a daj­kamesét. — Hogy érti ezt — kérdezte a lány és a szeme olyan keményen ke­reste a férfi pillantását, mint még stjha. A férfi az égre nézett, az észak felé futó felhőkre és úgy mondta, mintha magának mondaná: — Azon gondolkozom, hol van Ko. rea szíve. 2. Pontosan két héttel később az ápolónő odalépett az őrnagyhoz: — Nincs kedve bejönni a városba? Szabadnapos vagyok. Megnéznénk egy filmet. — Rendben van — mondta az őr nagy —, csak az egyenruhámat szerezze meg a raktárból. — Meg­történt. A moziban valami érzelgős ame. rikai filmet játszottak. Már sötéte­dett, amikor a fülledt teremből ki­léptek az utcára. — Hát akkor indulás vissza a kriptába — mondta szomorkásán az őrnagy és könnyedén, éppen csak­hogy érezni lehetett, belekarolt a lányba. — Én nekem még dolgom van — szólt a lány. — Van itt egy ismerős család a városban, az apám bará­tai. Meg akarom őket látogatni. Ha akar, kísérjen el. — Nem veszik majd tolakodás­nak? — Jöjjön csak nyugodtan. A mozitól jó messzire egy kis föld­szintes házba mentek. A kapu zár­va volt. Csak három kopogtatás után nyitották ki. Egy negyven év körüli, erőteljes, hegyesorrú férfi fogadta őket és bevezette az egyik nzobába. A lány csak idebent mutat­ta be a kísérőjét: — Kim Op őrnagy. Már mesél tem róla. A kórházunkban beteges kedik. — Örülök, hogy megismertem — mondta a hegyesorrú. Az én nevem Csang. A beszélgetés lassan indult. A hegyesorrú időnként bólogatott, e-.­elmosolyodott és le sem vette a szemét az őrnagyról. Egyszerre meg. szólalt: — Érdekes, amit őrnagy úr a múltkoriban a háború kitöréséről mondott. Hogy dajkamese az. mi­szerint Észák támadja meg Délt. — Ön honnan tudja ezt? — kap­ta fel a fejét az őrnagy. Dühösnek látszott és nem megrémültnek. —- A mi kis barátnőn^ itt járt az elmúlt héten is. Ö mesélte. — Nem a^ért mondtam, hogy to­vábbadják — szólt élesen az őr­nagy. — Ami pedig a dolgot illeti, én na­gyon jól tudom, hogy ki kezdte a háborút. A vezérkar mellett dolgoz­tam. Különben az a véleményem, hogy ez ma már egyáltalán nem is fontos. — Nagyon fontos, — jegyezte meg halkan a másik férfi. — Sokkal fontosaibb, ami azóta történt — mondta az őrnagy. Hirtelen megszólalt a lány. Olyan komolyan és meggondoltan, hogy az őrnagy szinte meghökkent. Ez az a mindig nevető, csiripelő kis te­remtés ? — Feldúlták az országunkat. Mil­liókat öltek meg. Ez a háború a mi dolgunk volt, a koreaiaké. Mi na­pok alatt befejeztük volna. Milyen jogon szólt bele más? — Az erő jogán — legyintett az őrnagy. — Milyen jogon voltak itt negyven évig a japánok? Az erő jogán. Ez mindig így volt és így is lesz. — Talán nem mindig. Északon már most sincs így. De mondja c?ak, hány éves maga. őrnagy úr? — kér­dezte a házigazda. — Hoszonöt. — Ejha! Hogyan lett őrnagy Ilyen fiatalon? — Valahogy úgy ment minden, mint a karikacsapás. Technikus voltam, Japánban végeztem. Negy­vennyolcban behívtak katonának. Öt hónap múlva tisztiiskolára java­soltak. Azt mondták, jó fejem van. A tisztiiskolán évfolyam első lettem. (Folytatjuk.) éjjel-nappal barbár bambatámadá­sokat hajtanak végre békés városok és falvak ellen. A Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság sajtójának közlése szerint július 12-től 31-ig az amerikai legi­halózok Phenjanra, Vonszanra, Ham­hinre és Cshoncsinre mintegy 18.000 bombát dobtak. A bombák egyhar­mada napalm-bomba és időzített bomba volt. A napokban a Phenjantól északra fekvő vidéken jártam — írja a tu­dósító — ahol az agresszorok több békés települést megsemmisítettek. Mindent tűz és füst borított, lakó­házakat, iskolákat, kórházakat egy­aránt. Mindenfelé koreai gyermekek és nők holttestei hevertek. A bom­bák összerombolták a parasztok há­zait, tönkretették a kerteket, a fel­ismerhetetlenségig elpusztították Kandon, Szincson és Szunan váro­sokat. A Koreai Központi Távirati Iro­da augusztus 11-i közleményeiben le­lelqplezte az intervenciósok hazug fecsegését arról, hogy állítólag a ko­reai fegyverszüneti tárgyalások si­ettetése érdekében folyamodnak ..ka­tonai nyomás"-hoz. Valójában a ..ka­tonai nyomás" a tárgyalások meg­hiúsítására irányul. Az agresszorok Észak-Korea bé­kés városai és falvai ellen intézett barbár bombatámadásokkal, a la­kosság tömeges pusztításával akar­ják megtörni a nép ellenállását és térdrekényszerít/eni Korea lakossá­gát. A koreai nép azonban ellenállásá­nak fokozásával, győzelmi akaratá­nak növelésével válaszol az ameri­kai agresszoroknak. Az amerikat beavatkozók semmiféle gaztettel sem tudják megijeszteni és térdre­kényszeritení a koreai népet. A koreai néphadsereg és a kínat népi önkéntesek sikerei bizonyítják — írja Tkacsenko — hogy sohasem sikerül leigázni a szabadságszere­tő koreai répet és megvalósítani ag­resszív terveiket. A brazil hatóságok nem engedték meg a partraszállást Pablo Nerudá­nak Az AFP beszámol arról, hogy Pablo Nerudát, a világszerte ismert haladó chilei költőt a brazil ható­ságok megakadályozták abban, hogy a „Brazil" nevű hajóról patraszáll­jon Santosban, mert féltek attól, hogy a költő tiszteletére megjelent hatalmas tömeg „kommunista tün­tetésbe kezd".

Next

/
Thumbnails
Contents