Uj Szó, 1952. augusztus (5. évfolyam, 181-207.szám)

1952-08-15 / 193. szám, péntek

1952 augusztus 13. UJSZ

Ö 261 Nyugatnémetországi muníksoH harca Adenauer politikája ellen A nyugatnémet bányaipari szakszervezet Duisburg-marxlohi helyi csoportjának bányászai 24 órás tiltakozó sztrájkot rendeznek a reakciós üzemi szabályzat-törvény ellen. A bányászok egyhangúlag határozták el, hogy sztrájkba lépnek. A marxlohi bányászok a bányaipari szakszervezet vezetőségéhez intézett határozatukban ezt hangoztatják: s A bonni kormánykoalíció a német nép és a hatmillió szakszervezeti tag akarata ellenére erőszakolta ki az üzemi szabályzat-törvényt, a háborús különszerződés alkotó részét. Az üzemi szabályzat-törvény célja az, hogy megsemmisítse a munkásság nehéz, * évek óta tartó harcban kivívott jogait. Haladéktalanul harcos intézkedéseket kell tennünk, hogy az íizemi szabályzat-törvény egy darab papírrá váljék és hogy a háborús különszerződés, amely 50 évre megfosztana jogainktól és amelynek értelmében fiainknak idegen érdekekért, idegen csatamezökön kellene elvérezniök — ne valósuljon meg". A bányaipari szakszervezet dusiburgbeeckerwerthi helyi csoportjának funkcionáriusai és bizalmlai 15.000 szervezett bányász nevében kimondották: Tekintettel arra, hogy az üzemi szabályzat-törvény elleni harc első szakasza nem vezetett kielégítő eredményre követeljük a legerélje. sebb harci eszközök igénybevételét. Beeokerwerth bányászai készek a harcra". Stuttgartban az üzemi tanácsok gyűlésén az egyik esslingeni üzemi tanács elnöke kijelentette: „A magasabb bérekért folyó harc nem választható el az újrafelfegyverzés elleni politikai harctól". A gyűlés résztvevői 9000 szervezett dolgozót képviseltek. Az üzemi tanácsok jelenlevő 102 tagja között 101-en megszavazták azt a határozatot, hogy a lehető legrövidebb időn belül követelik a bérszerződések felmondását. A müncheni Daimler-Benz gépkocsijavító műhely üzemi tanácsának pártonkívüli elnöke a sajtó egyik képviselőjével közölte, „ha szakszervezeti vezetőink még most sem akarják megkezdeni a harcot az üzemi szabályzat-törvény meghiúsításáért és a magasabb bérekért, akkor az üzemekben kell megszerveznünk a harcos akciókat". Amerikái repülők bombatámadása a fegyverszüneti övezet szomszédságában Amerikai repülőgépek ismét megsértették a fegyverszüneti tárgyalások színhelyének semlegességét: három ízben repültek el Panmundzson felett. Csang Csu-san ezredes, a koreaiak és kínaiak vezető összekötő tisztje kedden reggel tiltakozott áz amerikaiaknál. Az összekötő tiszteknek ugyanezen az ülésén Mc Carthey, amerikai összekötőtiszt, újból tagadta, hogy augusztus 2-án amerikai részről ágyúzták a fegyverszüneti értekezlet övezetét és önkényesen viszszautasította a közös vizsgálat lefolyására irányuló javaslatot. Amerikai repülőgépek augusztus 10-én délután 7 órakor — kihasználva azt a tényt, hogy a fegyverszüneti értekezlet övezetében semmiféle támadás sem érheti őket. — három ízben alacsonyan átrepültek Panmindzson felett, majd bukóropüléssel bombatámadást végeztek a fegyverszüneti övezet közvetlen szomszédságában. A támadásnak mindkét fél biztonsági tisztjei szemtanúi voltak. Csang Csu-san ezredes, az összekötő tisztek keddi értekezletén követelte, hogy az amerikaiak szüntessék be a semleges övezetről szóló egyezmény súlyos és felelőtlen megsértéseit és haladéktalanul tegyenek intézkedéseket katonai személyzetük szigorú ellenőrzésére, valamint a megegyezés szigorú betartására. Említésreméltó, hogy a küldöttségek augusztus elseje óta mindössze két teljes ülést tartottak, összesen hatvanperoes időtartammal, majd Harrison kívánságára elnapolták az üléseket, viszont ugyanebben az időszakban az amerikai részről három ízben sértették meg provokáló módon a megegyezést. Koreai hadijelentés A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság néphadseregének főparancsnoksága jelenti augusztus 13-án, hogy néphadseregének egységei, szoros együttműködésben a kínai egységekkel, augusztus 13-án meghiúsították az összes ellenséges támadásokat. Augusztus 13-án a légelhárító tüzérség két ellenséges repülőgépet lőtt le. Német tisztek parancsnoksága alatt álló amerikai hadihajóraj futott l>e egy dán kikötőbe A „Berllngske Tidende" című dán lap közlése szerint a dániai Frederikshaven kikötőbe hétfőn több amerikai hadihajó futott be. A Frederikshaven kikötődében horgonyzó amerikai hadihajók parancsnokai — három magasrangú amerikai tiszt kivételével — amerikai egyenruhába öltözött németek. A Daily Mail a földközi tengeri amerikai-angol flottaeílentétről. A „Daily Mail" tengerészeti szemleírója megírta, hogy „Anglia elutasította azt az amerikai javaslatot, hogy Mountbatten tengernagyot és a földközi tengeri flottát Carney amerikai tengernagy parancsnokságának rendelje alá. Jugoszláv tisztek utaznak Görögországba A „Tanjug" jugoszláv hírügynökség a jugoszláv külügyminisztériumtól szerzett értesülése alapján közli, hogy szeptemberben magasrangú jugoszláv tisztek utaznak Görögországba, a görög hadsereg meglátogatására. * Bérsztrájk egy görög kikötőben A „Jeni Isztambul" című lap közlése szerint augusztus 11-én sztrájkba léptek az iszkenderuni kikötő munkásai. A sztrájk azért ütött ki, mert elutasították a munkások béremelési követeléseit. Éljen a kóreai nép és dicső hadserege. — Éljen Kim Ir-Szen, a békéért és szabadságért küzdő kóreai nép hős vezére! A koreai nép fokozott ellenállással felel az agresszorok gaztetteire A moszkvai „Pravda" közölte phenjani tudósítójának, A. Tkacsenkonak „A koreai nép fokozza ellenállását az agresszorokkal szemben" című tudósítását. Az amerikai légikalózok folytatják embertelen gonosztetteiket Korea ellen — irja Tkacsenko. — Az „ENSz-csapatok" parancsnoka és az Egyesült Államok 5. katonai légierejének parancsnoka megkezdte a koreai nép tervszerű irtását. ÉszakKorea városait felperzselt zónává teszik. Hatalmas repülögépkötelékek 1. Az őrnagy ott ült a kórház kertjében és az eget bámulta. Talán sehol a világon nem olyan gyönyörű kora tavasszal az ég, mint Koreában. A levegő átlátszó, mint az üveg, az ég kéksége mélyebb a ten. gernél és a felhők furcsa csoportokba verődve vándorolnak. Déli szél fújt, a felhők északra szálltak. Az őrnagy szeme messzire követte őket, mintha valamit meg szeretne tudni tőlük. A kertajtó felöl karcsú, kerekarcú lány sietett végig a keskeny úton. Olyan könnyedén lépdelt, mintha a boldogság szárnyai emelnék magasba apró lábát. Nem volt nagyon szép, de csak úgy sugárzott róla a tavasz és a fiatalság. — Mi hír a városban? — kérdezte az őrnagy. — Ma egész Puszan egyetlen nevetés — felelte a lány. — Min mulatnak ? — Képzelje: pár nappal ezelőtt egy amerikai őrmester kiment a nagypiacra és Rju Cse Csuntól, egy selyemkereskedötől elemelt egy gyönyörű női kabátkát. Egy olyan selyemkabátot, amilyet ma már nem is csinálnak, a háború előtt, ről maradt. Sárga selyem, oroszlános mintákkal. Csodaszép. Egyszóval egyszerűen elvette az árus asz. táláról és egy centet sem fizetett érte. — Ez olyan nevetséges? _ Várjon. Ma reggel megjelenik Rju Cse Csunnál egy lány. Az amerikai babája. Mutatja a sárga selyemkabátkát, hogy el akarja adni. Éppen annak, akitől ellopták. A kereskedő persze azonnal felismerte a kabátot. Elvette a kis ringyótól és megkérdezte: mit kérsz érte? Két milliót — mondta a lány. Erre a kereskedő két olyan pofont adott neki, hogy majd leesett a fe. Az őrnagy komoly maradt. MÉR A Y TIBOR — Mi az — kérdezte a lány — talán nem mulatságos? Az őrnagy nem felelt. A lány nagy szemeit erősen rászegezte a férfira és hirtelen megkérdezte: — Mondja, miért van maga tu. lajdonkóppen ebben a kórházban? Én hat éve vagyok ápolónő. Valamicskét értek a betegségekhez. Ma gának kutya-baja sincsen. — Gondolja? — -kérdezte a férfi és látszott, hogy egyáltalán nem háborította fel a meglehetősen szem telen megjegyzés. — Gondolom — mondta a lány — az újságok azt írják, hogy nálunk ma minden épkézláb embernek har. colni kell, védeni kell Dél-Koreát. _ Biztos ebben ? — kérdezte a férfi. — Mondják. Én nem értek a politikához. Mindenesetre két évvel ezelőtt megtámadtak minket. — Kik? — Hát az északiak. A férfi, aki eddig inkább csak évődött, most váratlanul dühösen felcsattant: — Ugyan hagyja már ezt a dajkamesét. — Hogy érti ezt — kérdezte a lány és a szeme olyan keményen kereste a férfi pillantását, mint még stjha. A férfi az égre nézett, az észak felé futó felhőkre és úgy mondta, mintha magának mondaná: — Azon gondolkozom, hol van Ko. rea szíve. 2. Pontosan két héttel később az ápolónő odalépett az őrnagyhoz: — Nincs kedve bejönni a városba? Szabadnapos vagyok. Megnéznénk egy filmet. — Rendben van — mondta az őr nagy —, csak az egyenruhámat szerezze meg a raktárból. — Megtörtént. A moziban valami érzelgős ame. rikai filmet játszottak. Már sötétedett, amikor a fülledt teremből kiléptek az utcára. — Hát akkor indulás vissza a kriptába — mondta szomorkásán az őrnagy és könnyedén, éppen csakhogy érezni lehetett, belekarolt a lányba. — Én nekem még dolgom van — szólt a lány. — Van itt egy ismerős család a városban, az apám barátai. Meg akarom őket látogatni. Ha akar, kísérjen el. — Nem veszik majd tolakodásnak? — Jöjjön csak nyugodtan. A mozitól jó messzire egy kis földszintes házba mentek. A kapu zárva volt. Csak három kopogtatás után nyitották ki. Egy negyven év körüli, erőteljes, hegyesorrú férfi fogadta őket és bevezette az egyik nzobába. A lány csak idebent mutatta be a kísérőjét: — Kim Op őrnagy. Már mesél tem róla. A kórházunkban beteges kedik. — Örülök, hogy megismertem — mondta a hegyesorrú. Az én nevem Csang. A beszélgetés lassan indult. A hegyesorrú időnként bólogatott, e-.elmosolyodott és le sem vette a szemét az őrnagyról. Egyszerre meg. szólalt: — Érdekes, amit őrnagy úr a múltkoriban a háború kitöréséről mondott. Hogy dajkamese az. miszerint Észák támadja meg Délt. — Ön honnan tudja ezt? — kapta fel a fejét az őrnagy. Dühösnek látszott és nem megrémültnek. —- A mi kis barátnőn^ itt járt az elmúlt héten is. Ö mesélte. — Nem a^ért mondtam, hogy továbbadják — szólt élesen az őrnagy. — Ami pedig a dolgot illeti, én nagyon jól tudom, hogy ki kezdte a háborút. A vezérkar mellett dolgoztam. Különben az a véleményem, hogy ez ma már egyáltalán nem is fontos. — Nagyon fontos, — jegyezte meg halkan a másik férfi. — Sokkal fontosaibb, ami azóta történt — mondta az őrnagy. Hirtelen megszólalt a lány. Olyan komolyan és meggondoltan, hogy az őrnagy szinte meghökkent. Ez az a mindig nevető, csiripelő kis teremtés ? — Feldúlták az országunkat. Milliókat öltek meg. Ez a háború a mi dolgunk volt, a koreaiaké. Mi napok alatt befejeztük volna. Milyen jogon szólt bele más? — Az erő jogán — legyintett az őrnagy. — Milyen jogon voltak itt negyven évig a japánok? Az erő jogán. Ez mindig így volt és így is lesz. — Talán nem mindig. Északon már most sincs így. De mondja c?ak, hány éves maga. őrnagy úr? — kérdezte a házigazda. — Hoszonöt. — Ejha! Hogyan lett őrnagy Ilyen fiatalon? — Valahogy úgy ment minden, mint a karikacsapás. Technikus voltam, Japánban végeztem. Negyvennyolcban behívtak katonának. Öt hónap múlva tisztiiskolára javasoltak. Azt mondták, jó fejem van. A tisztiiskolán évfolyam első lettem. (Folytatjuk.) éjjel-nappal barbár bambatámadásokat hajtanak végre békés városok és falvak ellen. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság sajtójának közlése szerint július 12-től 31-ig az amerikai legihalózok Phenjanra, Vonszanra, Hamhinre és Cshoncsinre mintegy 18.000 bombát dobtak. A bombák egyharmada napalm-bomba és időzített bomba volt. A napokban a Phenjantól északra fekvő vidéken jártam — írja a tudósító — ahol az agresszorok több békés települést megsemmisítettek. Mindent tűz és füst borított, lakóházakat, iskolákat, kórházakat egyaránt. Mindenfelé koreai gyermekek és nők holttestei hevertek. A bombák összerombolták a parasztok házait, tönkretették a kerteket, a felismerhetetlenségig elpusztították Kandon, Szincson és Szunan városokat. A Koreai Központi Távirati Iroda augusztus 11-i közleményeiben lelelqplezte az intervenciósok hazug fecsegését arról, hogy állítólag a koreai fegyverszüneti tárgyalások siettetése érdekében folyamodnak ..katonai nyomás"-hoz. Valójában a ..katonai nyomás" a tárgyalások meghiúsítására irányul. Az agresszorok Észak-Korea békés városai és falvai ellen intézett barbár bombatámadásokkal, a lakosság tömeges pusztításával akarják megtörni a nép ellenállását és térdrekényszerít/eni Korea lakosságát. A koreai nép azonban ellenállásának fokozásával, győzelmi akaratának növelésével válaszol az amerikai agresszoroknak. Az amerikat beavatkozók semmiféle gaztettel sem tudják megijeszteni és térdrekényszeritení a koreai népet. A koreai néphadsereg és a kínat népi önkéntesek sikerei bizonyítják — írja Tkacsenko — hogy sohasem sikerül leigázni a szabadságszerető koreai répet és megvalósítani agresszív terveiket. A brazil hatóságok nem engedték meg a partraszállást Pablo Nerudának Az AFP beszámol arról, hogy Pablo Nerudát, a világszerte ismert haladó chilei költőt a brazil hatóságok megakadályozták abban, hogy a „Brazil" nevű hajóról patraszálljon Santosban, mert féltek attól, hogy a költő tiszteletére megjelent hatalmas tömeg „kommunista tüntetésbe kezd".