Uj Szó, 1952. augusztus (5. évfolyam, 181-207.szám)

1952-08-10 / 189. szám, vasárnap

1952 augusztus 10. UJSZ0 EGEG KÖZSÉG NAGY NAPJA Munkában megkérgesedett .parasz­ti kezek kemény elhatározással fog­ják a tollat, hogy aláírják az EFSz­be való belépési nyilatkozatot. Van, aki határozott vonásokkal gyorsan túl van ezen a nagyjelentőségű pilla­naton, van olyan, aki kezébe veszi a tollat és tétován meg-megáll — na Még egy kérdés: „Mi lesz az öregek­kel, mennyi tartozása van a szövet­kezetnek?' 1 fis a türelmes válaszga­tás közepette félórahosszat áll a toll a papírra helyezve, amíg végre mély lélekzetvétellel aláírja a nevét. Öröm­teli percek ezek. Egeg falunak kis­és középparasztjai beléptek az EFSz­be. Mintha lidércnyomás alól szaba­dultak volna, megkönnyebbülés, bi­aakodás és derűlátás az arcukon. Feszíti őket a munkavágy, már tele vannak kezdeményezéssel. Tervez­getik a másnapi teendőket. Mintha be akarnák hozni, amit az ingadozás és ellenséges propaganda következ­tében elmulasztottak. Kis csoportok­ba verődve barátkoznak az új tagok a régebbi szövetkezeti tagokkal és csodálatosképpen, mintha meglenne rendezve, törelmetlen hangon köve­telik a barázdák felszántását. „Fö­löslegessé vált a földek tagosítása, szántsák fel a traktorok a határt ke­resztül-kasul", — hangzik minden­felöl. A jó gazdálkodás a legmeggyőzőbb érv Egeg községnek ezt a szép napját, amikor a falu becsületesen dolgozó kis- és középparasztjai a szocializ­mus útjáig léptek, nehéz, viharos idők előzték meg. Az eseményeket vissza kell vezetni az aratás befeje­zését követő gyűlésre, amikor össze­hívták a. falu dolgozóit a közös be­hordás és cséplési munkák megtár­gyalására. A napirendi pontok meg­tárgyalásánál a megjelent parasztok úgy vettek már részt a vitában, mintha szövetkezeti tagok lennének. Rezák elvtárs, a szövetkezet könyve­lője ismertette a könyvekből a szö­vetkezet vagyoni helyzetét, állatállo­mányát stb., és ezen jelentésekből rádöbbentek a kis- és középparasz­tok, hogy az eddig lebecsült alig 32 tagot számláló szövetkezetnek szép vagyona van. Az egybegyűlt pa­rasztok még azt is megtudták, hogy míg a 135 hektár szántóföldön gaz­dálkodó szövetkezet egy tagjára 4 és egynegyed hektár megművelése jut s egy hektárra 3 darab állat — ad­dig az egyénileg gazdálkodók 443 hektár földjéből egy dolgozóra 1 és egynegyed hektár föld megművelése és 1 hektár földre 1 és egy fél állat jut. A gyűlés hatására Gégel László 11 hektáros és Uhrin József 6 hektá­ros középparasztok beléptek az EFSz-be. A reakció vereséget szenved Ez az esemény nagy vihart váltott ki a faluban. A reakció támadásba lendült, hogy visszatartsa a falu pa­rasztságát a szövetkezetbe való tö­meges belépéstől. A támadás éle az újonnan belépők ellen irányult. A fa­lú a megbolygatott méhkashoz ha­sonlított. Az emberek a házakban és az utcákon csoportokba verődve egyetlen kérdésről, az EFSz-röl be­széltek. Megindult az ellenagitáció. Azonban ebben a harcban is, mint minden harcban, a fejlődőnek, az új­nak, a haladónak, a jobbnak kell győznie. Itt is a szövetkezet ügye győzött. Minden meggyőző munkánál job­ban hatott az, amikor az egyénileg gazdálkodók a szépen érett gabona­táblák mellett elhaladtak és a saját­jukkal összehasonlítva meg kellett állapítaniok, hogy a szövetkezet ga­bonaföidjei dúsabb termést hoztak. Annak ellenére, hogy az egegi szövet kezet földjei 70 darabban voltak széj jelszórva, miáltal a gépeket nem le­hetett jól kihasználni és a kereszt­soros vetési módszert alkalmazni, a gabona kicséplése mégis olyan ered­ményt mutatott, amely elöntő befo­lyást gyakorolt a gazdálkodókra. Szakszerű gazdálkodásuk 22 mázsa terméshozamot biztosított, míg az egyénileg gazdálkodók hektáronként átlagos 13 mázsát termeltek. A ter­méshozam különbség 9 mázsa, ez át­számítva az egyénileg gazdálkodók 443 hektár szántóföldjére 3.987 mé­termázsa veszteséget jelent. így ért meg lassan a szövetkezeti gazdálkodás gondolata a kis- és kö­zépparasztokban. Éjjel-nappal ez fog­lalkoztatta őket s ösztönszerűen arra vágyódtak, hogy segítséget kapjanak belső harcuk megvívására és valaki elindítsa őket az egyetlen helyes úton, amelynek eredményeként a szebb és boldogabb jövő részesei lesz­nek. Tömeges belépések az EFSz-be Ezt a segítséget meg is kapták a harcokban edzett Kommunista Pár. tunktól. Vasárnap, augusztus 3-án az összehívott gyűlésen megtört a jég és Egeg kis- és középparasztjai beléptek az EFSz-be. így a szövet­kezet 350 új munkaerőt nyert, 535 hektár földterülettel és 300 háziállat­tal gyarapodott. Ez a munkaerölét­szám, földterület és vagyon közös forrása lesz az egegi dolgozó parasz­tok nyugodt ás boldog életének. A -tömeges belépés izgalmas nap­ján a késő délutáni órákig vitatkoz­tak a szövetkezeti tagok, egészséges javaslatokat tettek a szövetkezeti munka jobb megszervezésére. Váltig hangoztatták, hogy sokéves tapaszta­lataikat a szövetkezet javára fogják felhasználni. Több új szövetkezeti tag. keményvágású paraszt meg is jegyezte hangosan: „Igaz, hogy so­kat gondolkodtunk, keményfejüen el­lenálltunk, demost, amikor már jól meggondolva és megfontolva belép­tünk a szövetkezetbe, megfogadjuk, hogy odaadó, hü, dolgos tagjai le­szünk az egegi EFSz-nek." Major Sándor. A gabonahe^yüjtésben a nyitrai kerület vezet Augusztus 7-ig Szlovákia 60 já­rásában kezdték meg a gabonabe­gyüjtést. A bratislavai, a nyitrai és a besztercebányai kerületek minden járásában folyik a gabona begyűjté­se. Az eperjesi kerületben 9, a kas­sai kerületben 7, a zsolnai kerület ben pedig 5 járásban folyik a gabe nabegyűjtés. A kerületek között a nyitrai kerület áll az első helyen 72.83 százalékos teljesítménnyel, a járások közül pedig a komáromi já rás vezet a begyűjtési tervnek 110.13 százalékos teljesítményével. A gabo­nabegyüjtés tervét a bratislavai ke. rületben 6. a nyitrai kerületben pe­dig 1 járás teljesítette túl. Az egyes kerületekben százalékokban kifejez­ve a következőképpen teljesítették a begyűjtési tervet: Nyitra 72.83, Bratislava 71.58, Besztercebánya 26.03, Kassa 11.60. Eperjes 4.19, Zsolna 1.10, Szlovákiai viszonylat­ban 46.75 százalékra teljesítettük ' a begyűjtési tervet. A bratislavai kerület járásaiban a helyzet a következő: Bratislava­várós 106.84, Szered 103.19, Somor­ja 103.15, Galánta 102.10. Dunaszer­dahely 100.19, Nagymegyer 10018, Szene 87.53, Bratisiava.környék 72.44. Az utolsó helyen a myjavai járás áll 13.83 százalékos teljesítéssel. A nyitrai kerületben: Komárom 110.13, Vágsellye 90.53, Párkány 87.45, Verebély 86.61. Az utolsó he. lyen Privigye áll, ahol a begyűjtés tervét mégcsak 13.7 százalékra tel­jesítették. A besztercebányai kerületben: Ipolyság 37.40, Körmöcbánya 33.30, Poltár 32 százalék. A zsolnai kerületben: Ilava 6.75, Turócszentmárton 3, Púchov 3.9 szá­zalék. A kassai kerületben' Királyhel­mec 36.6, Töketerebes 17.4, Szepsi 14.1 százalék. Az eperjesi kerületben: Nagykapps 17.03, Szobránc 13.81 és Nagymi. hály 5.46 százalék. A kéméndí EFSz 101 százalékban teljesítette beadását A kéméndí EFSz tagjai 200 hek­tár fíydön gazdálkodnak. A határ­ban a többi földet, mintegy 1500 hektárt pedig 320 egyéni gazdálkodó műveli meg. Az egyes földmunkák elvégzésében a szövetkezet' példát mutat a magángazdálkodóknak. Az aratást is 4 jiap alatt elvégezte és a cséplés közben a beadási kötele­zettségnek is 101 százalékra eleget tett. A szövetkezeti -agok eredmé nyilket a jó munkamegszervezés­n k, a gépimunkának és a tervek­nek köszönhetik. Mindez természe­tesen az egyénileg dolgozóknál hiányzik. így nem csoda, ha ők ed­dig még csak 65 százalékra tettek eleget beadási kötelezettségüknek. Az egyénileg gazdálkodók most saját bőrükön tapasztalhatják, hogy mennyivel elönyösebb a szövetkezeti munka s ezért bizonyára a szövet, kezet idei gazdálkodásának ered­ményei határkövet jelentenek az egyénileg gazdálkodók életében is. Kovács Gábor, Pozsony. jó ferm4st ad a dohány a nagyodí s?öv tkezetben A nagyodi szövetkezetben jól foly­nak a dohánymunkák. A dohány kö­rül dolgozók Lovas elvtárs vezetése alatt kiváló munkát végeznek. Ne­kik köszönhető, hogy az idén rég nem látott jó termés lesz. A dohány majdnem másfél méter magas és le­vele 60 70 cm átmérőjű. Macák Eszter, Mráz, Filip és Csonka plv­társnök teljes odaadással végzik fel­adataikat. Van olyan nap, amikor 3- 4 munkaegységet is szereznek. 4 óra alatt felfűznek 45—50 darab 6 méter hosszú zsinórt. A szövetkezet dohánya az idén olyan jól bevált, hogy a szövetkeze­ti tagok elhatározták, hogy a jövő évben nem 13 hektáron fognak ter­melni, mint az idén, hanem jóval na­gyobb területen. Honioika József, Nagyod. A vágsellyei traktorállomásról Bravn István cséplőcsoportja 24(55 mázsa gabonát csépelt ki eddig A vágsellyei traktorállomás dol­gozói közül a nyári munkákban a legjobb eredményeket Páipai József szládecskovcei traktoros érte el, aki tervét 120 . százalékra teljesítette, majd Csuba Lajos szelöcei traktoros 111 és Leleovics Ferenc feledi trak­toros 110 százalékos tervteljesités­sel. A brigádok köziil az első helyen a tornóci Horváth brigád áll, amely a nyári munkák tervét 96 százalék­ra teljesítette. A legjobb cséplőgépkezelö Bravn István, aki Szládecskovcen 2.465 mázsát csépelt ki. Pénzbírsággal sújtották a beadást szabotáló kulákokat és spekulánsokat a vágsellyei járásban A vágsellyei járásban a kis- és kö­zépföldmüvesek minden igyekezetük­kel azon vannak, hogy beadási köte­lezettségüket minél előbb teljesítsék és túlteljesítsék. Sajnos azonban akadnak spekulánsok is, főleg a ku­lákok között, akik szabotálják a ga­bonabeadást. Pápai Ferenc szelöcei 10 hektáros földműves 51, Haulik Gyula szelöcei 10 hektáros földműves 14, Szitás József ugyancsak szelöcei lakós, 14 hektáros pedig 32 mázsa gabonával maradt adósa az állam­nak. Mocsonok-kírályin pedig Hor­váth János 15.5 hektáros földműves szabotálja a beadást 43.5 mázsa ga­bonával. Adósai maradtak továbbá az államnak Mocsonok-királyin Len­csés István 10.5 hektáros földműves, Pausz János 17 hektáros kulák, aki összesen 94 mázsa gabonával csalta meg a dolgozókat. Horváth Béla adóssága 9 mázsa gabona. A szabotál ók megkapják méltó büntetésüket. Pápai Ferenc a beadás szabotálásáért 15.000 Kčs pénzbün­tetést kapott. Haulik Gyula 10.000 koronát, Szitási Józsefnek 20.000 koronát kell lefizetnie. Horváth Já­nos büntetése 15.000 korona. Lencsés István szabotálóé 10.000 korona, Pausz Jánost ugyancsak 10.000 ko­ronára, Horváth Bélát pedig 15.000 koronára ítélték i beadás szabotálá­sa miatt. Polgár József, Vágsellye. A nyári munkák tapasztalatai a dunaszerda helyi járásban A hideg májusi időjárás követ keztében a gabona a szokottnál ké­sőbben kezdett érni és az aratás a dunaszerdahelyi járásban C3ak jú­lius 7-ikén kezdődött. A kombájno. kat nem lehetett mindjárt munká­ba állítani, mert az aratásra kész gabona cséplésre még neb volt jó s így a kombájnok csak 10-én és 11-én kedzhették el a munkát. Az idei aratás az önkötözögépekkel sok kai simábban ment, mint az elmúlt években. Traktorosaink szép eredmé­nyeket értek el az önkötőzökel, így például Krátki György a esécsény­patonyi EFSz-nél 17 hektáros napi teljesítményt ért el. Ahol kombájnokkal kezdték az aratást, az első napokban általában átlagon aluli volt az eredmény, mert a kezelők közül sokan most dol. goztak először kombájnnal. Mihelyt azonban megismerkedtek a 'nagysze­rű gép, kezelésével, napi 160 má zsás átlag eredményt is elértek. A kombájnok mindenütt szép mun­kát végeztek, ahol a talajt a ve­téshez megfelelően előkészítették, ahol azonban nem sok gondot for­dítottak- rá, a tarló helyenként ma­gas maradt. Ezen a hibán könnyen segíthetünk, ha az EFSz.ek ügyelni fognak arra, hogy a talaj már a tarlószántásnál se maradjon göd­rös A járás valamennyi EFSz-e részt­vett a páros munkaversenyben. A 17 versenyző pár közül Balázsfa, Pódafa, Tiódos és Nagyabony fog­lalkoztak legkomolyabban a verseny nyel. Az utóbbi kettő munka verse, nye szinte mintaszerű volt. Naponta ellenőrizték egymás munkáját és hol az egyik, liol a másik vezetett egy fejhosszal. Már-már úgylátszott, hogy kettőjük páros versenyéből a nagyabonyi EFSz keriil ki győzte­sen, azonban egy kis „szépséghiba" megzavarta a versenyt. Amikor ugyanaa a nagyabonyi EFSz je­lentette, hogy kész az aratás, a hó­dosiak azonnal ellenőrizték a dol­got. Kiderült, hogy a nagyabonyiak­nak bizony maradt még jó néhány hektár aratni valójuk. Nagy kár hogy Nagyabon.v elöljárói éppen az utolsó órákban feledkeztek meg a vei'seny legelemibb szabályáról. Szép dolog győztesen kikerülni a versenyből, viszont a munkát becsii letesen el kell végezni. A dunaszerdalielyi járási nemzeti bizottság megállapításai szerint a helyi nemzeti bizottságok és a he­lyi pártszervezetek általában közre­működtek az aratási munkáknál, azonban a csoportos munkát, külö­nösen ami a magángazdálkodókat illeti, csupán néhány községben szer. vezték meg. A fiatalság — sajnos — csak egy-két községben kapcsolódott be az aratási munkába Ezen a téren példaképül szolgálhatnak az 1952 es békearatás hősei, a kisabonyi pio­nírok. Tanítónőjük, Szemrád elv. társnő vezetésével 35 kis pionír vál­lalta a kéveösszehordást 12 hek­táron. A vállalt munkát akkora lel­kesedéssel végezték, iiogv a 12 hek­tárból 200 hektár lett, tehát mun­kavállalásukat több mint 1600 szá­zalékra teljesítették. Tíz nap alatt 300 munkaegységet dolgoztak le, amiért az EFSz-től 21.000 Kés t fog. nak kapni. A vidám, piros arcú pionírok szo­cialista öntudattal tették magukévá a munkaverseny gondolatát. Az egyéni verseny tudata valamennyiü­ket hajtotta és mindegyikükből oly nagy lelkesedést és munkakedvet váltott ki, hogy szinte lehetetlen közülük bárkit is kiemelni. Ezek a kis pionírok nemcsak az aratási munkába kapcsolódtak be példásan, hanem a gyomlalásban és répakapá­lásban is résztvettek. Kigyomlálták 13 hektár cukorrépát, amiért 1500 koronát kaptak, továbbá 30 pionír kapálással 171 munkaegységet dol­gozott le és ezzel 12.000 koronát keresett. A szocializmus kis építőit a járási nemzeti bizottság példás magatartá sukért külön jutalomban részesítet­te és lehetővé tette számukra, hogy a tikkasztó csallóközi hőség után hazánk gyönyörű hegyei kö­zött tölthessenek el egy hónapot. A pionírok ezt az örömhírt kitörő lel­kesedéssel fogadták és ígéretet tet­tek, hogy a rekreációról visszatérve I még nagyobb szorgalommal fognak hozzálátni az iskolai munkához, mert tanulással akarnak harcolni a világbékéért. Reméljük, hogy pél­dájukat a következő tanévben a já­rás sok-sok községének pionírjai is követni fogják. A nyári munkák mérlegének fel­állítása után megállapíthatjuk, hogy bár voltak itt-ott hibák, illetve hiá­nyosságok, ezek komolyabban nem veszélyeztették a terv teljesítését. Használjuk fel az idei t.apasztalato kat a következő évben, hogy az új kenyeret még korábban tehessük majd dolgozóink asztalára! Hasák Vilmos, Dunaszerdahely. A somorjai Járásbíróság 4 évi börtönre és 100.000 korona pénzbüntetésre ítélte a szabotáló Kompaoik Demjén kulákot Kompanik Demjén és felesége Kompanik Mária 1952 július 31-én állottak a somorjai népbíróság előtt, mely a szabotálás és a közellátás veszélyeztetése miatt vonta őket felelősségre. Mindketten ártatlansá­gukat hangoztatták a jelenlévő szö­vetkezeti tagok és a népbíróság ta­nácsa előtt. Kompanikéknak a Pozsony mel­letti Lamacson egy családiházuk, szőlőkertjük volt. 1947-ben a bor eladásából vettek Miloslavovón, a somorjai járásban családiházat, gazdasági épületekkel és 17 hektár­nyi szántóföldet. Mindezért 280.000 koronát adtak, természetesen még jelentékeny összegeket be is fektet­tek a gazdaságba. Valószínű, hogy ennyi pénzre becsületes úton nem tudtak szert tenni az 1945-ös pénz csere után. Mikor már látták, hogy ég a lá­buk alatt a talaj, 1952 tavaszán be­furakodtak a miloslavai III. típusú EFSz-be. A becsületes EFSz-tagok azonban hamar észrevették, hogy Kompanik és felesége személyében a szövetkezet legveszedelmesebb el lenségeivel van dolguk. Okulva pár­tunknak és kormányunknak az EFSz-ek megszilárdításáról szóló határozatából, mindkettőt kizárták a szövetkezetből és visszaadták földjeiket, hogy műveljék meg ma guk. Hisz 3 hónapi tagságuk alatt a férfi csak 13 munkaegységet, az asszony meg 30 munkaegységet dolgozott le. Az idei békearatásbar minden becsület.>s dolgozó részt­vett. Kompanik uramék azonban hagyták, hogy túí érjen a gabona, ők maguk elkocsikáztak Lamacsra a szőlőbe. Talán nem is kell külön megemlíteni, annyira természetes, hogy beadási kötelezettségüknek nem tettek eleget. Sok hátramara­dásuk volt a húsbeadásban. Hogy­isne, hisz Kompanik úr nemrég fe­ketén leölt 3 darab marhát. A köz­biztonsági szervek a házkutatás al­kalmával találtak nála két kidolgo­zott marhabört. Kompanik azt állí­totta, hogy 1945-ben talált három bőrt ég belőlük egyet a cserzőnek adott, akinek nevét azonban nem tudta megmondani. A szakértő azonban a főtárgyaláson megállapí­totta, hogy a bőrök legfeljebb 3 évesek lehetnek. Kompanikék két katonai takarót is rejtegettek há­zukban. pedig a katonai tulajdon megvásárlása bűncselekmény. Kompanikékról nem lenne tiszta­képünk. ha meg nem írnánk még azt is, hogy legidősebb fiúk illegáli­san Németországba szökött a győ­zelmes februári események után. A jó szülök természetesen most is fenntartják fiúkkal a kapcsolato­kat. A somorjai járásbíróság a fenti bűncselekményekéi t Kompanik Dá­nielt 4 évi szabadságvesztésre és 100.000 korona pénzbüntetésre, Kompanik Máriát pedig 18 hónapi szabadságvesztésre és 50.000 korona pénzbüntetésre ítélte. Ezenkívül mindketten 5 évre elvesztik polgári jogaikat és mindkettőjüket örökre kitiltották a - mórjai, illetve po­zsonyi járási !. Zsigó Mária, Nagymagyar,

Next

/
Thumbnails
Contents