Uj Szó, 1952. augusztus (5. évfolyam, 181-207.szám)

1952-08-10 / 189. szám, vasárnap

4 UJSZ0 1952 augusztus 10. Szlovákiaszerte kezdetét veszik a dolgozók filmfesztiváljai Cséplés Kora reggel már zúg a gép, • a hosszúnyakú elevátor ' hordja a szalmát magasba. i Szekeret raknak amott távol, i az úton is jön kettő, három. \ Fent a gépen az etető \ karjához simul a kéve, \ mig ügyesen beereszti \ a. nagy szájú, éhes gépbe, I jelette por száll az égre. > A kéveadó izzadt arcát hűsíti a csendes szellő, a lányok fején hátra csúszott s lengedez a tarka kendő, versenyeznek, ki lesz első. Nagy kék köppeny fent az égbolt, a Nap épp most lépett rája, ezüst sugarát szeretettel I szórja a lányok hajára. » OZSVALD ÁRPAD, Bratislava j Sáska Vendel í meg a szocializmus Irta: URBAN ERNŐ BRATISLAVA Bratislavában augusztus 10—16-a között tartják meg a Kerületi szak tanács és a Csehszlovák állami film a dolgozók negyedik filmfesztiválját a külföldi filmmunkások rész. vételével. A fesztivál ünnepélyes megnyitása vasárnap, augusztus 10-én 19.30-kor lesz a várszínház, ban. Elsőnek a „Felejthetetlen 1919" cimü színes szovjet film kerül be­mutatásra, amely a karlové vary-i VII. nemzetközi filmfesztiválon el. nyerte a Nagy díjat. Ugyancsak az első estén kerül bemutatásra a ,,1952. május 1-je Moszkvában.'- cí­mű rövid film. A fesztivál első napját a fémipari dolgozók szövet ségének szentelik és az előadás fe lett néphadseregünk, valamint a Kábló, Gumón, BEZ és Tesla üze­mek vállaltak védnökséget. Hétfőn, augusztus 11-én a leg­kiválóbb lengyel zeneszerző, Chopin Frigyes első sikereinek története kerül műsorra, „Chopin ifjúsága" címen, amely a karlové vary.i idei filmfesztiválon díjat nyert az élet­rajz-filmek között. A fesztivál má­sodik napját az elosztás, valamint a nyomda és könyvkötő ipari alkal­mazottak szövetségének szentedik. Védnökségét a Pravda, Práca, a ker­tészeti közüzem, a Zdroj és a ven­déglátó üzemek dolgozói vállalták. Kedden, augusztus 12-én a „Vi­gyázat, banditák!" cimü olasz fil­met adják elö a partizánok és a nemzeti vagyont a fasiszta katonaság elöl megmentő munkások életéből. Az előadást a vegyi és gyógyszer, ipar alkalrri&zottaiinák szentelik és védnökségét a békevédök kerületi bizottsága, a J. Dimitrov, a Siov­naft, a Matador és a Béke-üzem dolgozói váUalták el. Szerdán, augusztus 13-án a „Dan. ka" című bolgár film kerül bemu­tatásra; ez a nap a közlekedés és postaügyi alkalmazottaké, védnök ségét a Dozáb, a csehszlovák Du. na'ihajózáa, osehszlovák államvasu­tak, valamint a bratislavai posta­szolgálat alkalmazottai vállalták. Csütörtökön, augusztus 11-én ma gyar zené3 film kerül bemutatásra, egy híres színésznőről és énekesnő­ről „Déryné" címen. Az előadást a mezőgazdasági alkalmazottaknak szentelik, és védnökségét a Csema *\>k, valamint a csallóközcsütörtöki állami gépállomás, a trnávkai EFSz, és a gombai állami birtok dolgozói vállalták el. Pénteken .agusztus 15-én kínai filmet látunk a harcok és győzelmek napjaiból „Vörös zászló a zöld szik­lán" címen. A filmelöadást a nem­zetvédelmi testületnek szentsük, és védnökségét a Nyugatszlovákiai malmok és a Március 8 a üzem dol­gozói vállalták. Szombaton .augusztus 16-án cseh. szlovák film kerül bemutatásra dr. Emil Holub híres világutazóról, „Nagy kaland" címen. A záróelő­adást az építészeti és faipari dol­gozóknak szentelik, védnökségét az ipari építkezés, az építészeti segéd, ipar, a szerelő üzem, a kefeüzem, és az Usvit bratislavai üzeme vál­lalták. Vasárnap .augusztus 17-én 14 óra­kor az üzemi klubok népmulatság gal egybekötött műsoros előadása lesz a Vaskútacskán. A filmelöadá­sok 20 órakor kezdődnek, ezt meg­előzőleg 18.30-tól , naponta zenés, táncos és dalos kultúrműsort adnak elő az üzemi klubok együttesei. A várszínházban a időjárástól függet­lenül minden este megtartják az előadást. KASSA Kassán hétfőn, augusztus 4.én nyi­tották meg a dolgozók ni. filmfesz­tiválját a Petrov-parkban lévő sza badtéri Béke-moziban. Ez alkalom, ból Michal Chudik a kerületi nem, zeti bizottság valamint a csehszlo­vákiai szovjetbarátok szövetsége ke­rületi bizottságának elnöke mondott ünnepi beszédet. A fesztivál első napjának védnökségét a csehszlová. kiaj szovjetbarátok helyi szövetsé­ge, valamint a HUKO és a kassai kerület többi építkezési üzemeinek dolgozói vállalták. NYITRA Nyitrán ugyancsak augusztus 4.én vette kezdetét a Zobor-hegy alatti szabadtéri színpadon a dolgozók filmfesztiválja. A mintegy 10.000 néző elsőnek a „Nagy kaland" cí­mű csehszlovák filmet látta a han­dlovai szénbányászok, valamint a nyitrai azbeszt-cement üzem dolgo. zóinak védnöksége alatt. Az előadá­son megjelent a cseh filmdolgozók négytagú küldöttsége, Vezetőjüknek Jiŕi Brdočkának egy handlovai bá­nysáz bányalámpát nyújtott át. Az előadás előtt a handlovai szénbánya üzemi klubjának kultúrbrigádja sze­repelt színes műsorral. ­BESZTERCEBÁNYA Besztercebányán a dolgozók II. filmfesztiválját augusztus 4.én a „Megindult a föld népe" című film­mel nyitották . meg. Az előadáson megjelentek a film megalkotói is, akik közül Jozef Hamza ígéretet tett, hogy a jövőben még meggyő­zőbb erejű és a békéért, ez új em­berért és a tökéletesebb emberisé­gért még erösebben harcoló filme­ket fognak gyártani. Az előadás fe­lett a zsarnócai Preglejka nemzeti vállalat dolgozói vállaltak védnök­séget. ZSOLNA Zsolnán a Sztálinpark szabadié­fi mozijában nyittoták meg augusz. tus 4-én a dolgozók filmfesztiválját a vágbesztercei Klement Gottwald üzem dolgozóinak védnöksége alatt. A megnyitó beszédet Rudolf Nach­tigal, a kerületi szaktanács főtit kára tartotta, aki egyúttal üdvözöl­te a bemutatásra kerülő „Holnap mindenütt táncolni fognak" című csehszlovák film dolgozóit. Ez a színes csehszlovák film idei a VII. nemzetközi filmfesztiválon dijat nyert. EPERJES Hétfőn, augusztus 4én csaknem 10.000 eperjesi éa környékbeli dol­gozó részvételével®megnyj.tották az újonnan felépített szabadtéri szín­padon a dolgozók II. filmfesztivál­ját. A himnuszok elhangzása után Ján Kostalonsky, a pártszervezet kerületi bizottságának dolgozója mondott beszédet, majd a védnök­séget vállalt katonai helyőrség ne vében egy tiszt üdvözölte a megje­lent élmunkásokat, újítókat éa a kerület többi dolgozóit A csehszlo­vák hadsereg tagjai néhány cseh, szlovák és orosz népdallal és kato­nanótával örvendeztették meg a hallgatóságot. Az ukrán művészek Archangelszkben vendégszerepelnek A charkovi állami Akadémiai Szín­ház, opera.- és balett együttese nyári idényre Archangelszkbe érkezett. Archangelszkben bemutatta a Borisz Godunov, Onegin, Pique-Dame, Sellő, Igor herceg, és Mazepa című operá­kat, továbbá a ,,Hattyú-tó", és „Csip­kerózsika" cimü balettet. A cseh és morva országrészekben ugynacsak gondosan előkészítették a dolgozók filmfesztiváljait A cseh és morva országrészek ke rületi városaiban már csúcspontra értek a dolgozók filmfesztiváljainak előkészítő munkálatai. Eddig több, mint 80 előadást tartottak a film jelentőségéről, míg a ROH üzemi színes kultúrműsorokat készítenek a védnökségi előadásokra. A védnök­ségi üzemek számos munkp.kötele­zettségvállalást szerveznek, elsősor. ban pedig a prágai üzemeit kommu­nistáinak arra a felhívásra reagál­nak, hogy kétmilliárd koronát meg. takarítanak,' hogy meggyorsítsák a forgalmat és csökkentsék a terme­lési költségeket. Hatalmas sikert arat a „SPuk" szlovák népi együttes Moszkvában Eddig két fellépése volt a Moszk­vában vendégszereplő Sl'uk népi együttesnek a szovjet fővárosban. Augusztus 4-én az „Ermitázs" park színházában szerepeltek, ahol meg. jelent mintegy 2000 főnyi moszkvai közönség meleg szeretettel üdvözöl­te a csehszlovák vendégeket. A hi­vatalos vezető személyiségeken kí­vül megjelentek a Moszkvában élő csehszlovák polgárok is. A szovjet főváros művészei nevében Alexander Szvesnikov, a moszkvai konzervató­rium igazgatója, a Szovjetunió nem­zeti művésze szívélyes szavakkal üdvözölte a népi együttes tagjait. Kedden, augusztus 5-én a Maxim Gorkijról elnevezett központi kul­túr- és pihenöházban lépett fel a Sl'uk müvészegyütttes, amely népi táncaival és dalaival, betyárnótáival, főleg pedig az „Éljen a május else­je, éljen a béke!" cimü ritmikus jelenetével és dalaival hatalmas sí kert aratott. A Sl'uk mindkét eddi­gi fellépése nagy érdeklődést és tet­szést keltett a szovjet főváros lakos­sága körében. Egyenesen az iskolákba szállítják a tankönyveket A bratislavai ^állami könyvkiadó vállalat dolgozói az egyes munka­szakaszok vezetőivel szorgalmasan és gondosan előkészítették a tan­könyvek idei elosztását. Az állami könyvkiadóvállalat ismét meg akar­ja könnyíteni a tanuló ifjúságnak és szüleinek munkáját és az 1952/53 iskolaévre az iskolaigazgatóságok megrendelése alapján közvetlenül az iskolákba küldik szét a tankönyve­ket. A I. és II. fokozatú iskolák számára már augusztus végéig ki­kézbesítik a könyveket, hogy ezzel is elkerüljék a tanterv megzavará­sát. A szlovák tankönyveken kívül a kiadóvállalat a magyar é3 ukrán nemzeti iskolákat valamint a kü­lönböző szakiskolákat is ellátja meg­felelő tankönyvekkel. , Nehéz dolog megszokni az újat, de még nehezebb levetkezni a régit! Ez a mondás mindenképpen nagy igaz­ságot rejt magában, de különösen ak­kor jelentős a csengése, ha egy öreg fejősgulyás sóhajtja világgá, ügy ám, egy öreg fejősgulyás, amilyen mond­juk az iirgemajori Sáska Vendel. Mit tanult az ilyen seprő-bajszu, tagbaszakadt magyar azelőtt, az urak meg az intézők világában? Hát azt, hogyha esik, álljon az eresz alá, no meg azt is, hogy ne szólj szám, nem fáj fejem. Ez az állapot, — mitagadás, — még a fölszabadulás után is eltartott egy darabig. No, nem mindenütt, csak az olyan istenhátamögötti helyeken, mint Ürgemajor. Az intéző ugyanis a he­lyén maradt. Előblf csak félhavonta, majd hetente, végül pedig naponta borotválkozott. Lassacskán a sörte­kalap is előkerült, hozzá a bőrülepű sonkanadrág a bambuszpálcával meg a hintóval s a volt cselédek azt vet­ték észre, hogy megint intéző lett az intéző úr, csak éppen a birtok cég­tábláját cserélték ki. Kezdetben vala az uradalom tneg a gróf s most helyé­be jött az állami gazdaság, élén az intéző úrral. Legalább is Sáska Ven­del s a többiek így gondolták s mi­tagadás, — vagy két esztendőn ke­resztül joggal gondolták így! S ekkor, egy napsütéses őszi délu­tán, amikor a földeken javában ment a répaásás meg a kukoricatörés. Ür­gemajorban is nagyot és véglegeset fordult a világ kereke. Ez pedig úgy esett, hogy a földek mellett, csak úgy gyalogosan egy utasforma ember állt meg és azt kérdezte: — No, mire végzik? — Hát csak ... csak ... — Látom: szorgosan, szaporán f — Hát aztán? Nem mindegy az magának? — Nem, mert én vagyok az új gaz­daságvezető. Hát, ha akkor a derült égből levág a mennykő s teszem azt, kiveri a pi­pát Sáska Vendel szájából, — ez se kelteit volna nagyobb megütközést! — Nézdcsak, nézd, — gondolták az iirgemajoriak. — Ez ám a tréfás em­ber, nem a bogyoszlói suszter! Még hogy gazdaságvezető! Hát a sörleka­lap, meg a trottyos nadrág, amelyik olyan szűk, hogy a szárában még a tetű is gugolva jár?... Pedig gondolhattak, amit akartak, mégis csak az illető utas-forma ember lett a gazdaságvezelő. Mire a földek­ről hazakerültek, az intéző úr úgy el­tűnt, ahogy a mondás szerint a szür­ke szamár szokott a ködben, az új gazdaságvezető pedig annak rendje és módja szerint átvette a birtok irá­nyítását. Azzal kezdte, hogy estére gyűlést hívott össze a birkahodályban. (Hol volt még akkor a mai kultúrterem!) /I gyűlésen pedig így beszélt: — Mától fogva mindnyájunkké. a dolgozóké az állami gazdaság. F-n magam is munkásember voltam, míg erre a fontos posztra ki nem küldtek, — fogjunk hát össze! Mondott még egyebet is, ám Sáska Vendelnek s a többi majorbelieknek is főleg az ragadt meg a fejében, hogy új gazdájuk munkásember volt. En­nek okáért a beszéd végeztével Sáska Vendel nekidurálta magát, köhögött egy-kettőt és így adta föl a szót: — Aztán mondja csak, tisztelt ... izé ... . — Bejczi Sándor a nevem. — Jó-jó, — hárította el a szíves­kedést Sáska Vendel. — A nevét már tudjuk, sze megmondta. De azt is árulja el, tisztelt... szóval hogy ho­gyan szollijuk? — Hogyan? Hát úgy, hogy Bejczi szaktárs. Aki kommunista, az meg úgy, hogy Bejczi elvtárs. Jó, hogy a viharlámpa úgy van megszerkesztve, hogy csak a tetején szelel, oldalról nem baj, bármekkora szél is éri! Erre az egyszerű, mosoly­lyal fűszerezett válaszra ugyanis ak­kora sóhaj szakadt ki a hallgatóság melléből, hogy a szelétől holmi mécses gyertya biztos elaludt volna. S ez még semmi, mert a gyűlés csupán a kezdet kezdete volt! Alig fejeződött be a betakarítás, őszi vetés, meg a mélyszántás, hirdetmény jelent meg az iroda falán, mely azt ad­ta tudtára a gazdaság népének, hogy ezután pedig minden második este szeminárium lesz. — Szeminárium, szeminárium, — forgatta szájában Sáska Vendel a szót. — Hát ez meg mi a csuda lesz? Megindult a találgatás. Egyik is mondott valamit, másik is mondott valamit, rémhír is akadt számos, míg­nem Bejczi szaktárs el nem kezdte első és Ürgemajorban máig is emlé­kezetes elődását a világ keletkezésé­ről. Hosszúak a téli esték, nagy a szépre és jóra szomjúhozó majorbelieh buz­gósága! Először csak tizenöt-húszan hallgatták a „szemináriumot", a vé' gén pedig a közfalat is ki kellett dön­teni, hogy a hallgatóság megférjen az irodában. A világ keletkezésétől meglehetősen zegzugos az út, mondjuk a tehénistál­lóig s a hallgatóság mégis megjárta. Vagyis az általános tudnivalóktól el­jutott a mindennapi teendők tüzetes megvitatásáig. így ment határozatba többek közt, hogy a tehénistállóban az első és legfontosabb követelmény a tisztaság. Ennek okúért az istálló aj­taja elé klórmeszes ládikót kell tenni, a fejős gulyások pedig a szovjet kol­légák példájára húzzanak a fejükre fehér főkötőt és öltsenek fehér köpe­nyeget! ' — Nesze neked, szegény Sáska Ven­del! A fene se gondolta volna, hogy vénségedre maskarát csináljank belő­led. így mormogott, így füstölgött ma­gában Sáska Vendel, úgyis mint Ür­gemajor akkor már messze híres fe­jősgulyása, amikor a határozatot lett követte és a gazdaság a klórmeszes ládikót, a főkötőt meg a köpenyeget beszerezte. Az még csak hagyján, hogy az első. tanulatlan látogatók a klórmeszes lá­dát pökő-ládának nézték. Az ilyenek­nek ugyebár megmagyarázza az em­ber, hogy a klórmész a fertőzés ellen van, a láda pedig arra való, hogy jói súroljátok meg benn a csizmátok tal­pát ti tanulatlanok, mielőtt az isiálló­ba léptek ... Hanem a főkötő, meg a köpenyeg! Ha jaj!... Alig öltötte föl ugyanis Sáska Ven­del a „maskarát", rögtön rákiabállak holmi ihogó-vihogó fehérnépek: — Mi az? Bábaasszonynak csapott föl Vendel bácsi? Aztán hozzám is el­jöjjön ám, ha hivoml Vendel morgott valamit, de sajna, még az istállóban se vigasztalódha­tott. ügy érezte, hogy a tehenek is nevetnek rajta, amikor a tőgykliöz ku­porodik. Am a véletlen úgy hozta magával, hogy a csúfolódásból bámulat, Sáska Vendel bánatából pedig hamarosan büszkeség kerekedett. Ez pedig akkor történt, amikor a gazdaság udvarába bekanyarodott egy vöröskeresztes autó, a major népe pedig mind a benne rej­tőző röntgen-készülék elé járult. S ámulhattak, bámulhattak a csúfolódók, mert a szemüveges doktor, aki a titok­zatos masinát zümmögtette, szakasz­tott olyan „maskarát" viselt, mint fejősgulyás Sáska Vendel. Azóta az öreg úgy jár-kel fejés ide­jén, mintha karót nyelt volna. Csak úgy villog rajta a hófehér fökötő, meg a köpönyeg. Ha valaki falubeli pedig arra téved és rácsudálkozik, hogy Vendel bácsi, hát ez meg micsoda? Az öreg vállat von s igen magas lóról, igen nagy flegmával így felel: — Hja öcsém. Tudod is te, hogy mi az a szocializmus?

Next

/
Thumbnails
Contents