Uj Szó, 1952. augusztus (5. évfolyam, 181-207.szám)

1952-08-10 / 189. szám, vasárnap

4 UJSZ0 1952 augusztus 10. Szlovákiaszerte kezdetét veszik a dolgozók filmfesztiváljai Cséplés Kora reggel már zúg a gép, • a hosszúnyakú elevátor ' hordja a szalmát magasba. i Szekeret raknak amott távol, i az úton is jön kettő, három. \ Fent a gépen az etető \ karjához simul a kéve, \ mig ügyesen beereszti \ a. nagy szájú, éhes gépbe, I jelette por száll az égre. > A kéveadó izzadt arcát hűsíti a csendes szellő, a lányok fején hátra csúszott s lengedez a tarka kendő, versenyeznek, ki lesz első. Nagy kék köppeny fent az égbolt, a Nap épp most lépett rája, ezüst sugarát szeretettel I szórja a lányok hajára. » OZSVALD ÁRPAD, Bratislava j Sáska Vendel í meg a szocializmus Irta: URBAN ERNŐ BRATISLAVA Bratislavában augusztus 10—16-a között tartják meg a Kerületi szak tanács és a Csehszlovák állami film a dolgozók negyedik filmfesztiválját a külföldi filmmunkások rész. vételével. A fesztivál ünnepélyes megnyitása vasárnap, augusztus 10-én 19.30-kor lesz a várszínház, ban. Elsőnek a „Felejthetetlen 1919" cimü színes szovjet film kerül bemutatásra, amely a karlové vary-i VII. nemzetközi filmfesztiválon el. nyerte a Nagy díjat. Ugyancsak az első estén kerül bemutatásra a ,,1952. május 1-je Moszkvában.'- című rövid film. A fesztivál első napját a fémipari dolgozók szövet ségének szentelik és az előadás fe lett néphadseregünk, valamint a Kábló, Gumón, BEZ és Tesla üzemek vállaltak védnökséget. Hétfőn, augusztus 11-én a legkiválóbb lengyel zeneszerző, Chopin Frigyes első sikereinek története kerül műsorra, „Chopin ifjúsága" címen, amely a karlové vary.i idei filmfesztiválon díjat nyert az életrajz-filmek között. A fesztivál második napját az elosztás, valamint a nyomda és könyvkötő ipari alkalmazottak szövetségének szentedik. Védnökségét a Pravda, Práca, a kertészeti közüzem, a Zdroj és a vendéglátó üzemek dolgozói vállalták. Kedden, augusztus 12-én a „Vigyázat, banditák!" cimü olasz filmet adják elö a partizánok és a nemzeti vagyont a fasiszta katonaság elöl megmentő munkások életéből. Az előadást a vegyi és gyógyszer, ipar alkalrri&zottaiinák szentelik és védnökségét a békevédök kerületi bizottsága, a J. Dimitrov, a Siovnaft, a Matador és a Béke-üzem dolgozói váUalták el. Szerdán, augusztus 13-án a „Dan. ka" című bolgár film kerül bemutatásra; ez a nap a közlekedés és postaügyi alkalmazottaké, védnök ségét a Dozáb, a csehszlovák Du. na'ihajózáa, osehszlovák államvasutak, valamint a bratislavai postaszolgálat alkalmazottai vállalták. Csütörtökön, augusztus 11-én ma gyar zené3 film kerül bemutatásra, egy híres színésznőről és énekesnőről „Déryné" címen. Az előadást a mezőgazdasági alkalmazottaknak szentelik, és védnökségét a Csema *\>k, valamint a csallóközcsütörtöki állami gépállomás, a trnávkai EFSz, és a gombai állami birtok dolgozói vállalták el. Pénteken .agusztus 15-én kínai filmet látunk a harcok és győzelmek napjaiból „Vörös zászló a zöld sziklán" címen. A filmelöadást a nemzetvédelmi testületnek szentsük, és védnökségét a Nyugatszlovákiai malmok és a Március 8 a üzem dolgozói vállalták. Szombaton .augusztus 16-án cseh. szlovák film kerül bemutatásra dr. Emil Holub híres világutazóról, „Nagy kaland" címen. A záróelőadást az építészeti és faipari dolgozóknak szentelik, védnökségét az ipari építkezés, az építészeti segéd, ipar, a szerelő üzem, a kefeüzem, és az Usvit bratislavai üzeme vállalták. Vasárnap .augusztus 17-én 14 órakor az üzemi klubok népmulatság gal egybekötött műsoros előadása lesz a Vaskútacskán. A filmelöadások 20 órakor kezdődnek, ezt megelőzőleg 18.30-tól , naponta zenés, táncos és dalos kultúrműsort adnak elő az üzemi klubok együttesei. A várszínházban a időjárástól függetlenül minden este megtartják az előadást. KASSA Kassán hétfőn, augusztus 4.én nyitották meg a dolgozók ni. filmfesztiválját a Petrov-parkban lévő sza badtéri Béke-moziban. Ez alkalom, ból Michal Chudik a kerületi nem, zeti bizottság valamint a csehszlovákiai szovjetbarátok szövetsége kerületi bizottságának elnöke mondott ünnepi beszédet. A fesztivál első napjának védnökségét a csehszlová. kiaj szovjetbarátok helyi szövetsége, valamint a HUKO és a kassai kerület többi építkezési üzemeinek dolgozói vállalták. NYITRA Nyitrán ugyancsak augusztus 4.én vette kezdetét a Zobor-hegy alatti szabadtéri színpadon a dolgozók filmfesztiválja. A mintegy 10.000 néző elsőnek a „Nagy kaland" című csehszlovák filmet látta a handlovai szénbányászok, valamint a nyitrai azbeszt-cement üzem dolgo. zóinak védnöksége alatt. Az előadáson megjelent a cseh filmdolgozók négytagú küldöttsége, Vezetőjüknek Jiŕi Brdočkának egy handlovai bánysáz bányalámpát nyújtott át. Az előadás előtt a handlovai szénbánya üzemi klubjának kultúrbrigádja szerepelt színes műsorral. BESZTERCEBÁNYA Besztercebányán a dolgozók II. filmfesztiválját augusztus 4.én a „Megindult a föld népe" című filmmel nyitották . meg. Az előadáson megjelentek a film megalkotói is, akik közül Jozef Hamza ígéretet tett, hogy a jövőben még meggyőzőbb erejű és a békéért, ez új emberért és a tökéletesebb emberiségért még erösebben harcoló filmeket fognak gyártani. Az előadás felett a zsarnócai Preglejka nemzeti vállalat dolgozói vállaltak védnökséget. ZSOLNA Zsolnán a Sztálinpark szabadiéfi mozijában nyittoták meg augusz. tus 4-én a dolgozók filmfesztiválját a vágbesztercei Klement Gottwald üzem dolgozóinak védnöksége alatt. A megnyitó beszédet Rudolf Nachtigal, a kerületi szaktanács főtit kára tartotta, aki egyúttal üdvözölte a bemutatásra kerülő „Holnap mindenütt táncolni fognak" című csehszlovák film dolgozóit. Ez a színes csehszlovák film idei a VII. nemzetközi filmfesztiválon dijat nyert. EPERJES Hétfőn, augusztus 4én csaknem 10.000 eperjesi éa környékbeli dolgozó részvételével®megnyj.tották az újonnan felépített szabadtéri színpadon a dolgozók II. filmfesztiválját. A himnuszok elhangzása után Ján Kostalonsky, a pártszervezet kerületi bizottságának dolgozója mondott beszédet, majd a védnökséget vállalt katonai helyőrség ne vében egy tiszt üdvözölte a megjelent élmunkásokat, újítókat éa a kerület többi dolgozóit A csehszlovák hadsereg tagjai néhány cseh, szlovák és orosz népdallal és katonanótával örvendeztették meg a hallgatóságot. Az ukrán művészek Archangelszkben vendégszerepelnek A charkovi állami Akadémiai Színház, opera.- és balett együttese nyári idényre Archangelszkbe érkezett. Archangelszkben bemutatta a Borisz Godunov, Onegin, Pique-Dame, Sellő, Igor herceg, és Mazepa című operákat, továbbá a ,,Hattyú-tó", és „Csipkerózsika" cimü balettet. A cseh és morva országrészekben ugynacsak gondosan előkészítették a dolgozók filmfesztiváljait A cseh és morva országrészek ke rületi városaiban már csúcspontra értek a dolgozók filmfesztiváljainak előkészítő munkálatai. Eddig több, mint 80 előadást tartottak a film jelentőségéről, míg a ROH üzemi színes kultúrműsorokat készítenek a védnökségi előadásokra. A védnökségi üzemek számos munkp.kötelezettségvállalást szerveznek, elsősor. ban pedig a prágai üzemeit kommunistáinak arra a felhívásra reagálnak, hogy kétmilliárd koronát meg. takarítanak,' hogy meggyorsítsák a forgalmat és csökkentsék a termelési költségeket. Hatalmas sikert arat a „SPuk" szlovák népi együttes Moszkvában Eddig két fellépése volt a Moszkvában vendégszereplő Sl'uk népi együttesnek a szovjet fővárosban. Augusztus 4-én az „Ermitázs" park színházában szerepeltek, ahol meg. jelent mintegy 2000 főnyi moszkvai közönség meleg szeretettel üdvözölte a csehszlovák vendégeket. A hivatalos vezető személyiségeken kívül megjelentek a Moszkvában élő csehszlovák polgárok is. A szovjet főváros művészei nevében Alexander Szvesnikov, a moszkvai konzervatórium igazgatója, a Szovjetunió nemzeti művésze szívélyes szavakkal üdvözölte a népi együttes tagjait. Kedden, augusztus 5-én a Maxim Gorkijról elnevezett központi kultúr- és pihenöházban lépett fel a Sl'uk müvészegyütttes, amely népi táncaival és dalaival, betyárnótáival, főleg pedig az „Éljen a május elseje, éljen a béke!" cimü ritmikus jelenetével és dalaival hatalmas sí kert aratott. A Sl'uk mindkét eddigi fellépése nagy érdeklődést és tetszést keltett a szovjet főváros lakossága körében. Egyenesen az iskolákba szállítják a tankönyveket A bratislavai ^állami könyvkiadó vállalat dolgozói az egyes munkaszakaszok vezetőivel szorgalmasan és gondosan előkészítették a tankönyvek idei elosztását. Az állami könyvkiadóvállalat ismét meg akarja könnyíteni a tanuló ifjúságnak és szüleinek munkáját és az 1952/53 iskolaévre az iskolaigazgatóságok megrendelése alapján közvetlenül az iskolákba küldik szét a tankönyveket. A I. és II. fokozatú iskolák számára már augusztus végéig kikézbesítik a könyveket, hogy ezzel is elkerüljék a tanterv megzavarását. A szlovák tankönyveken kívül a kiadóvállalat a magyar é3 ukrán nemzeti iskolákat valamint a különböző szakiskolákat is ellátja megfelelő tankönyvekkel. , Nehéz dolog megszokni az újat, de még nehezebb levetkezni a régit! Ez a mondás mindenképpen nagy igazságot rejt magában, de különösen akkor jelentős a csengése, ha egy öreg fejősgulyás sóhajtja világgá, ügy ám, egy öreg fejősgulyás, amilyen mondjuk az iirgemajori Sáska Vendel. Mit tanult az ilyen seprő-bajszu, tagbaszakadt magyar azelőtt, az urak meg az intézők világában? Hát azt, hogyha esik, álljon az eresz alá, no meg azt is, hogy ne szólj szám, nem fáj fejem. Ez az állapot, — mitagadás, — még a fölszabadulás után is eltartott egy darabig. No, nem mindenütt, csak az olyan istenhátamögötti helyeken, mint Ürgemajor. Az intéző ugyanis a helyén maradt. Előblf csak félhavonta, majd hetente, végül pedig naponta borotválkozott. Lassacskán a sörtekalap is előkerült, hozzá a bőrülepű sonkanadrág a bambuszpálcával meg a hintóval s a volt cselédek azt vették észre, hogy megint intéző lett az intéző úr, csak éppen a birtok cégtábláját cserélték ki. Kezdetben vala az uradalom tneg a gróf s most helyébe jött az állami gazdaság, élén az intéző úrral. Legalább is Sáska Vendel s a többiek így gondolták s mitagadás, — vagy két esztendőn keresztül joggal gondolták így! S ekkor, egy napsütéses őszi délután, amikor a földeken javában ment a répaásás meg a kukoricatörés. Ürgemajorban is nagyot és véglegeset fordult a világ kereke. Ez pedig úgy esett, hogy a földek mellett, csak úgy gyalogosan egy utasforma ember állt meg és azt kérdezte: — No, mire végzik? — Hát csak ... csak ... — Látom: szorgosan, szaporán

f — Hát aztán? Nem mindegy az magának? — Nem, mert én vagyok az új gazdaságvezető. Hát, ha akkor a derült égből levág a mennykő s teszem azt, kiveri a pipát Sáska Vendel szájából, — ez se kelteit volna nagyobb megütközést! — Nézdcsak, nézd, — gondolták az iirgemajoriak. — Ez ám a tréfás ember, nem a bogyoszlói suszter! Még hogy gazdaságvezető! Hát a sörlekalap, meg a trottyos nadrág, amelyik olyan szűk, hogy a szárában még a tetű is gugolva jár?... Pedig gondolhattak, amit akartak, mégis csak az illető utas-forma ember lett a gazdaságvezelő. Mire a földekről hazakerültek, az intéző úr úgy eltűnt, ahogy a mondás szerint a szürke szamár szokott a ködben, az új gazdaságvezető pedig annak rendje és módja szerint átvette a birtok irányítását. Azzal kezdte, hogy estére gyűlést hívott össze a birkahodályban. (Hol volt még akkor a mai kultúrterem!) /I gyűlésen pedig így beszélt: — Mától fogva mindnyájunkké. a dolgozóké az állami gazdaság. F-n magam is munkásember voltam, míg erre a fontos posztra ki nem küldtek, — fogjunk hát össze! Mondott még egyebet is, ám Sáska Vendelnek s a többi majorbelieknek is főleg az ragadt meg a fejében, hogy új gazdájuk munkásember volt. Ennek okáért a beszéd végeztével Sáska Vendel nekidurálta magát, köhögött egy-kettőt és így adta föl a szót: — Aztán mondja csak, tisztelt ... izé ... . — Bejczi Sándor a nevem. — Jó-jó, — hárította el a szíveskedést Sáska Vendel. — A nevét már tudjuk, sze megmondta. De azt is árulja el, tisztelt... szóval hogy hogyan szollijuk? — Hogyan? Hát úgy, hogy Bejczi szaktárs. Aki kommunista, az meg úgy, hogy Bejczi elvtárs. Jó, hogy a viharlámpa úgy van megszerkesztve, hogy csak a tetején szelel, oldalról nem baj, bármekkora szél is éri! Erre az egyszerű, mosolylyal fűszerezett válaszra ugyanis akkora sóhaj szakadt ki a hallgatóság melléből, hogy a szelétől holmi mécses gyertya biztos elaludt volna. S ez még semmi, mert a gyűlés csupán a kezdet kezdete volt! Alig fejeződött be a betakarítás, őszi vetés, meg a mélyszántás, hirdetmény jelent meg az iroda falán, mely azt adta tudtára a gazdaság népének, hogy ezután pedig minden második este szeminárium lesz. — Szeminárium, szeminárium, — forgatta szájában Sáska Vendel a szót. — Hát ez meg mi a csuda lesz? Megindult a találgatás. Egyik is mondott valamit, másik is mondott valamit, rémhír is akadt számos, mígnem Bejczi szaktárs el nem kezdte első és Ürgemajorban máig is emlékezetes elődását a világ keletkezéséről. Hosszúak a téli esték, nagy a szépre és jóra szomjúhozó majorbelieh buzgósága! Először csak tizenöt-húszan hallgatták a „szemináriumot", a vé' gén pedig a közfalat is ki kellett dönteni, hogy a hallgatóság megférjen az irodában. A világ keletkezésétől meglehetősen zegzugos az út, mondjuk a tehénistállóig s a hallgatóság mégis megjárta. Vagyis az általános tudnivalóktól eljutott a mindennapi teendők tüzetes megvitatásáig. így ment határozatba többek közt, hogy a tehénistállóban az első és legfontosabb követelmény a tisztaság. Ennek okúért az istálló ajtaja elé klórmeszes ládikót kell tenni, a fejős gulyások pedig a szovjet kollégák példájára húzzanak a fejükre fehér főkötőt és öltsenek fehér köpenyeget! ' — Nesze neked, szegény Sáska Vendel! A fene se gondolta volna, hogy vénségedre maskarát csináljank belőled. így mormogott, így füstölgött magában Sáska Vendel, úgyis mint Ürgemajor akkor már messze híres fejősgulyása, amikor a határozatot lett követte és a gazdaság a klórmeszes ládikót, a főkötőt meg a köpenyeget beszerezte. Az még csak hagyján, hogy az első. tanulatlan látogatók a klórmeszes ládát pökő-ládának nézték. Az ilyeneknek ugyebár megmagyarázza az ember, hogy a klórmész a fertőzés ellen van, a láda pedig arra való, hogy jói súroljátok meg benn a csizmátok talpát ti tanulatlanok, mielőtt az isiállóba léptek ... Hanem a főkötő, meg a köpenyeg! Ha jaj!... Alig öltötte föl ugyanis Sáska Vendel a „maskarát", rögtön rákiabállak holmi ihogó-vihogó fehérnépek: — Mi az? Bábaasszonynak csapott föl Vendel bácsi? Aztán hozzám is eljöjjön ám, ha hivoml Vendel morgott valamit, de sajna, még az istállóban se vigasztalódhatott. ügy érezte, hogy a tehenek is nevetnek rajta, amikor a tőgykliöz kuporodik. Am a véletlen úgy hozta magával, hogy a csúfolódásból bámulat, Sáska Vendel bánatából pedig hamarosan büszkeség kerekedett. Ez pedig akkor történt, amikor a gazdaság udvarába bekanyarodott egy vöröskeresztes autó, a major népe pedig mind a benne rejtőző röntgen-készülék elé járult. S ámulhattak, bámulhattak a csúfolódók, mert a szemüveges doktor, aki a titokzatos masinát zümmögtette, szakasztott olyan „maskarát" viselt, mint fejősgulyás Sáska Vendel. Azóta az öreg úgy jár-kel fejés idején, mintha karót nyelt volna. Csak úgy villog rajta a hófehér fökötő, meg a köpönyeg. Ha valaki falubeli pedig arra téved és rácsudálkozik, hogy Vendel bácsi, hát ez meg micsoda? Az öreg vállat von s igen magas lóról, igen nagy flegmával így felel: — Hja öcsém. Tudod is te, hogy mi az a szocializmus?