Uj Szó, 1952. augusztus (5. évfolyam, 181-207.szám)
1952-08-07 / 186. szám, csütörtök
4 ül SZO 1952 augusztus 7. Sávolyon már csak két földműves van, akik nem tagjai a szövetkezetnek Alig telt el egy év azóta, hogy Sávolyban megalakult a földműves szövetkezet magasabb gazdálkodási típusa. Egyetlen egy év azonban elég volt arra, hogy a község „úttöiöi" bebizonyítsák a gazdák előtt a szövetkezeti gazdálkodás előnyeit. Az idei aratás megdöntötte a ké. telyeket. A sávolyi gazdák saját szemükkel győződtél; meg arról, mit jelent a szövetkezeti gazdálkodás a kis- és középföldművesek számára. A község kis- és középfoldművasel csodálattal néztek a szövetkezet földjein dolgozó aratógépekre. Látták, hogy míg ök verejtékezve ipar. kodnak gabonájukat betakarítani, a szövetkezeti tagok szinte játszva végzik a 2 aratást a gépek eegítsé. gével. Kónya Barnabás, a szövetkezet elnöke felhasználta az alkalmat. Látta, miennyire érdekli a gazdákat a gépi munka. Látta, hogy ez már haladást jelent a községben, ahol eddig nemcsak szövetkezetre, de a gépek re is idegenkedve néztek Most azonban egyszeriben megváltozott a né zetilk. Állandóan figyelemmel kísérik a gépek munkáját. Azok a gaz. dák, akiknek földjei közel vannak a szövetkezet földjéhez, sokszor meg. álltak munkaközben és hosszan elnézegették, hogyan könyitik meg a nagyszerű gépek a szövetkezeti ta gok munkáját. Az aratási munkákat a jól mükö. dö gépek segítségével 6 nap alatt elvégezték. A szövetkezetben dolgozó traktorosok kitettek magukért. Tudták jól, hogy az egész falu szeme az ő munkájukat figyeli most. — Hajtunk van a falu szeme, — mondogatták a traktorosok egymásnak. — Nem szabad megengednünk, hogy a gépbe vetett bizalmuk egy percre is meginogjon. Míg a három traktoros éjjelt nappallá téve dolgozott a földeken, a szövetkezet elnöke ahol csak tehette, szóbaelegyedett az egyénileg gazdálkodókkal. Megmagyarázta nekik, hogy a gépeket még gazdaságosabban is ki lehetne használni akkor, ha a község kis- és középföldmüve. sei teljes számmal bekapcsolódná, nak a szövetkezeti gazdálkodásba s elvégezhetnék a föld technikai rendezését, bevezethetnék a vetésforgókat, a nagytáblákon sokkal sia gyobb teljesítményt tudnának a gépekkel elérni, nem kellene a gépek, kel egyik helyről a másikra futkosni. Voltak persze olyan ellenvetések is, hogy a mi határunkban csak egyes területeken lehet a gépeket alkalmazni. Ezt az aggodalmat azonban Mátyás Jenő traktoros teljesen eloszlatta. Volt a szövetkezet, nek olyan földterülete is, melyre mindenki azt mondta, nem született még olyan traktoros, aki arról a földről learatná a gabonát. Mátyás Jenő azonban bebizonyította, hogy igenis született, mégpedig az ö személyében. Látták ezt Vargasidi István 9 hektáros, Alabán János 6 hektáros, és Ádám Gyula 5 hektáros gazdák is. — Nézzék emberek, el kell ismernünk, hogy jól dolgozik ez a gép. Nincs más hátra, mint hogy belépjünk a szövetkezetbe, — szólt társaihoz Vargasidi István. — Könnyebb lesz a munkánk is, — toldotta meg Ádám Gyula. Az sem igaz, hogy a mi határunkban gá pekkel nem tudunk dolgozni. Láttátok Mátyás Jenőt? Vargasidi Istvánéit még három társat szereztek maguknak a gaz. dák közül és egyszerre hatan léptek be a szövetkezetbe. Az ő példájukat többen is követték. Bár a kisgazdág között voltak olyanok i3, akik ö-elöttük léptek be a szövetkezetbe, a gazdák tehetősebb része csak az aratási munkák alatt és után irta alá a szövetkezeti gazdálkodás III. típusát. Amikor a szövetkezet elnöke az aratás befejezése után átnézte az újonnan jelentkező szövetkezeti tagok számát, megállapította, hogy a községben csak két olyan gazda van, akik még nem léptek be a szövetkezetbe. Meg kell még emlékeznünk a szövetkezet asszonyainak lelkes, odaadó munkájáról is. A sávolyi asz. szonyok szorgalmas munkájukkal törhetetlen építőivé váltak a szocializmusnak. Bátran kijelenthetjük, hogy a szövetkezetben az asszonyok döntő tényezőkké váltak. A sávolyi asszonyok külön csoportot alakítottak a szövetkezet keretén belül. Csoportvezetőt is saját soraikból vá. lasztottak. A 16 állandó munkaerőből álló női csoportnak a vezetője Kelemen Hona. Kelemen Ilona csoportja az aratási munkáknál is megállta a helyét. Alig kezdett vir. radni, máris kint voltak a mezőn a szorgalmas asszonyok s összerakták az aratógópek által learatott gabonát. A férfiaknak már csak a gabona behordása és kazalbarakása jutott. A sávolyi asszonyokat az s°m akadályozta a munkákban, ha esetleg olyan gyermekeik vannak, akik még gondviselésre szorulnak. A párt. és kormányhatározat után, mely a szövetkezetek megszilárdításával foglalkozott, a sávolyi szövetkezeti tagok megtették a kellő intézkedéseket. A párt- és kormányhatározat felhívta a szövetkezeti tagok figyelmét arra, gondoskodjanak róla, hogy az asszonyok minél nagyobb számban bekapcsolódhassanak a munkába, napközi otthonokat kell létesíteni a szövetkezetben, ahol kellő felügyelet alatt vannak a gyerekek, míg az asszonyok a mezőn dolgoznak. Az aratás megkezdése előtt meg is alakították.a napközi otthont. Ez óriási előrehaladást jelientett a szövetkezetben, mert most már az anyák gondtalanul dolgozhatnak a mezőn, akár 10 órát is, gyerm*ifeik. re éber szemek vigyáznak. Az apró emerpalánták boldogan szaladgálnak a napközi otthon udvarán. Ök is szövetkezetet játszanak már. Az óvonéni vezetése mellett a napközi udvarán szövetkezetet alakítanák. A képzeletbeli gabonát ök is gépekkel aratják már. Mikorra kijátszák magukat, elkészül a finom ebéd is. Ebédután szépen lefekszenek a kis nyugágyra és rövid idő múlva egészséges álomba merülnek az apróságok. Dolgoznak a szövetkezetben idős asszonyok is. Ott van például Serfőző Erzsébet, aki 62 évét meghazud. tolóan olyan fürgén dolgozik, hogy még a fiatal asszonyok is meg vannak elégedve teljesítményével. Kónya Ilona a szövetkezet elnökének a lánya. A szövetkezet köny. velését ő végzi. Ebben nem volna semmi érdekes, ha Kónya Hona nem a füleki gyárban dolgozna. Kónya Ilona azonban mindennap ledolgozza a 8 órai munkaidőt és azután rendesen elvégzi a szövetkezet könyvelését is. Ezek a szorgalmas asszonyok meg vannak győződve róla, hogy a jövő évi aratásnál már sokkal többen lesznek. A falu összes asszonyai bekapcsolódnak majd a munkába és közös erővel építik a szövetkezetet és gyermekeik boldogabb jövőjét. Közös erővel harcolnak majd a nyu. gati háborús gyújtogatók ellen, akik kenyér helyett bombát akarnak ad. ni gyermekeink kezébe. Szarka István. Az anyalai állami gazdaság állattenyésztő csoportja napi 1.60 kg-os súlygyarapodást ér el a növendék állatoknál Az anyalai gazdaságon Farkas elvtárs állatgondozó munkacsapata vállalta, hogy a fiatal növendékállatoknál naponta 1 kg súlygyarapodást ér el. Júniusban, mikor a fiatal állatokat a neveidébe tették, még csak 0.91 kg volt a napi súlygyarapodás. Az elvtársak ezzel nem elégedtek meg. Még nagyobb gondot fordítottak a tisztaságra, az ete tésre, a rendes ápolásra, úgy hogy júliusban már elérték a napi 1 Kg-os súlygyarapodást. A hónap vég-e felé meg már azzal dicsekedhettek, hogy vállalásukat túlteljesítették. Vannak olyan darabok, amelyek 1-37 kg, sőt 1.60 kg súlygyarapodást érnek el naponta. A legszebb eredmény 2.5 kg.os napi súlygyarapodás, amelyet eddig 1 darabnál értek el. Makovszki József, Anyala. A termés elosztása az EFSz-ekben Sok egységes földműves szövetkezet már az elmúlt napokban befejezte a cséplést és a szövetkezetek százai az elkövetkezendő legrövidebb időn belül befejezik. Ezután az egységes földműves szövetkezetek új és felelősségteljes feladat előtt állanak: biztositaniok kell a gyors gabonabegyüjtést, a gabona helyes elosztását ós a természetbeniek igazságos szétosztását a szövetkezeti tagok között. Milyen fő elvek szerint kell eljárniok szövetkezeteinknek ezen fontos feladatok teljesítésénél ? Az állam iránti kötelezettségek teljesítése A szövetkezetek elsőrangú feladata az, hogy amint megindulnak a cséplőgépek, azonnal teljesítsék az állam iránti beadási kötelezettségüket. Teljesíteni a szerződéses gabonát százszázalékra — ez a gabonabetakarítás után a legfontosabb törvény minden egyes egységes földműves szövetkezet számára. Ezen első feladat teljesítése után lát hozzá a szövetkezet a gabona szétosztásához. A kikölcsönzött vetőmag visszaadása Azok az egységes földműves szövetkezetek, amelyek tavaly ősszel, vagy pedig ez év tavaszán az államtól kölcsönöztek ki vetőmagot, a szerződéses beadási kötelezettség után azomral visszaadják az államnak a kölcsönt. Kiegyenlíteni az adósságot, visszaadni az államnak azt, amit tőle kikölcsönöztek — az egységes földműves szövetkezeteink második feladata a cséplés befejezése után. Mikor a szövetkezetek teljesítették ezt a két feladatot, akkor hozzálátnak az egyes szövetkezeti alapok megalakításához. Vetőmag alap Az első helyen a vetőmag alap áll. Erre az alapra a szövetkezeti tagok annyi gabonát tesznek félre, amenynyi kell az egész szövetkezeti földterület bevetésére ... Ha a szövetkezet mondjuk 150 hektár búzát vet, akkor félretesz 270—300 mázsa búza-vetőmagot. Hasonlóképpen jár el a többi gabonaféléknél is. Gondoskodnia kell arról, hogy minden gabonafajtánál önellátó legyen a vetőmagban. A vetőmag alapra természetesen mindenekelőtt a vetőmagtermelési táblákról tegyük félre a szemet, amit a szövetkezet a cséplés után külön helyez el olyan módon, hogy össze ne keverjék a közönséges gabonával. A szövetkezet vetőmagalapjára meghagyott gabonát sem eladni, sem megvenni nem szabad, mert a jó vetőmag mezőgazdasági termelésünk további fokozásának alapfeltétele. Takarmány alap Hasonló gondossággal alakítsák meg a szövetkezetek a beszolgáltatási kötelezettségek teljesítése és a kikölcsönzött vetőmag visszaadása után a takarmány alapot. Erre a célra az EFSz-ek annyi takarmánygabonát és más takarmányt tesznek félre, amennyi elegendő a szövetkezet állatállománya részére, vagyis anynyit, hogy a szövetkezet ezen a téren is önellátó legyen. A takarmányalap megállapításánál nemcsak a jelenlegi állatállományt kell figyelembe venni, hanem számolni kell a tervezett állatállomány fokozásával az év végéjg, iletve a jövő év elejéig. A szövetkezeteknek annyi takarmányt kell félretenni, hogy .az elég legyen a megnövekedett állatállomány számára is egészen a jövő évi termésig. Tartalék alapok Az idén szövetkezeteinknek az EFSz-ek megszilárdításáról és tovább fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat jegyében meg kell teremteniök a tartalék vetőmag és takarmányalapokat. Azért kell tartalék alapokat létesíteni, hogy esetleges rossz termés esetén se jöjjön a szövetkezet zavarba. Ezért ezek az alapok érinthetetlenek. Minden évben az új termésből kell félretenni erre a célra. Az EFSz-ek most azt kérdezhetik, hogy mennyi gabonát tegyenek félre erre az alapra. Az EFSz-ek megszilárdításáról és továbbfejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat azt mondja, hogy a tartalék vetőmag és takarmányalapokat legkésőbb három éven belül meg kell teremteni. Ez azt jelenti, hogy az jdei termésből egész vetőmag- és takarmányszükségletnek kb. egy nyolcadát kell félretenni. Ha a szövetkezetnek mondjuk 3 vagón vetőmagra van szüksége, akkor az idén a tartalékalapra 37,5 mázsa gabonát tesz félre. Hasonlóképpen kell eljárni a tartalékalap megalakításánál is. Szociális alap Végül pedig a szociális alap következik. Erre az alapra pénzen kívül természetbeni részt is félre kell tenni. Hogy mennyi gabonát fordítsanak erre a célra, azt a szövetkezeti taggyűlés dönti el. Mindig a szövetkezet konkrét helyi szükségleteiből kell kijndulni. Természetbenit ebből az alapból a szövetkezet szociálisan indokolt esetekben adhat ki, pl. az öregek, rokkantak megsegítésére és esetleg azon szövetkezeti tagok megsegítésére, akik saját hibájukon kívül nem tudtak annyi természetbenit szerezni a ledolgozott munkaegységeikkel, amennyi elég lenne családjuk ellátására. Például: sokgyermekes özvegyek, vagy pedig azok a szövetkezeti tagok, akik betegség miatt hosszabb időn át nem vettek részt a munkákban. Minden esetet külön-külön kell kivizsgálni az illető szövetkezeti tag munkafegyelme, ledolgozott munkaegységeinek száma stb. szerint. Nem szabad megengedni, hogy a szociális alapból olyan szövetkezeti tagok részesüljenek, akik saját hibájukból munkakerülés miatt nem dolgoztak le elegendő munkaegységet. A szociális alapból a szövetkezet adhat gabonát a szövetkezeti bölcsőde, vagy pedig a gyermekotthon szükségleteire js. A szociális alapból a gabonát a rendes felvásárlási áron lehet kiadni. Szerződésen felüli gabonabeadás Ha a szövetkezet a fenti pontok szerint teljesíti egyes feladatait, összehívja a taggyűlést, hogy megbeszélje, mit tegyen a többi gabonával. A szövetkezeti tagok átgondolják, hogy kb. mennyi gabona szükséges a természetbeniek szétosztására a ledolgozott munkaegységek után az év végéig és hogy mennyi gabonájuk maradt. Ennek alapján eldöntik, hogy mennyi gabonát adnak el a szerződésen felül magasabb árért. Szövetkezeteink túlnyomó része már jól gazdálkodik és jövedelmük sokkal nagyobb, mint az egyénileg gazdálkodóké. Ezért tudják az EFSz-ek százszázalékon felül teljesíteni beadási kö telezettségüket. A búcsi szövetkezet már július 19-én 102 százalékra eleget tett beadási kötelezettségének. A tanyi EFSz 105, a nyitraigerencséri szintén 105, a molymírovcei 120, a patai 107, a lehotai 116, chrenovai pedig 138 százalékra teljesítette gabonabeadási kötele zettségét. És így a szövetkezeteknek még egész sorát hozhatnánk fel, amelyek a szerződésen felül adnak be gabonát és így növelik a szövetkezet jövedelmét. A természetbeniek szétosztása A szerződésen felüli gabona beadása után a, szövetkezet vezetősége hozzálát a természetbeniek szétosztásához a tagok között. Ez nemcsak egyik legörömteljesebb eseménye a szövetkezet 'életének, hanem az egyik legfelelősségteljesebb feladata is a szövetkezet vezetőségé nek. Mindenekelőtt meg kell állapítani, mennyi gabona kerül kiosztásra most nyáron. Érthető, hogy az egész természetbeni járandóságot nem lehet kiadni most, merthisz az év második felében is munkaegységek szerint dolgoznak a szövetkezeti tagok s a második félévben ledolgozott munkaegységek után is jogosultak a szövetkezeti tagok a gabonára. Igy aztán most a természetbenieknek csak az 50 százalékát osztják ki, a másik felét majd csak a gazdasági év befejezése után, vagyis akkor, ha a szövetkezet elérte a tervezett jövedelmet, a munkaegységek tervezett értékét. Ha a szövetkezet nem érte el a tervezett termést, akkor természetesen a tervbe vett természetbeni jutalmat arányosan csökkenteni kell, másrészt pedig, ha a szövetkezet túlhaladta a tervezett hozamokat, akkor azon csoportok és csapatok dolgozói, akik érdemet szereztek a magasabb termés elérésében, a rendes jutalmon kívül még külön jutalomban is részesülnek, mégpedig a terven felül elért termés 50 százalékáig terjedően. Abban az esetben, ha a szövetkezet teljesítette beadási kötelezettségét és biztosította az egyes alapokat és még mindig marad gabonafeleslege, akkor a prémiumokat kifizethetik természetben. Itt a következő elveket kell betartani: Például a szövetkezetnek a terv szerint a természetbeni jutalmazásra 60.000 kg búzát kell szétosztania. Most nyáron csak 30.000 kg-ot oszt szét. Alapul veszi az eddig ledolgozott munkaegységeket. Az adott esetben mondjuk a ledolgozott munkaegységek száma 12.000. Ez annyit jelent, hogy egy-egy munkaegységre most 2.5 kg búza jut. (30.000:12.000=2.5 kg). Kerekes szövetkezeti tag eddig ledolgozott 200 munkaegységet. Ezért 500' kg búzát kap. (200X2.5). A többi gabonát a szövetkezeti tagok közt az év végén fogják elosztani, amikor a következőkép kell eljárni: Meg kell állapítani hány munkaegységet dolgoztak le a tagok az egész év folyamán. A fenti szövetkezetben, mondjuk 22.000 munkaegységet dolgoztak le. Ez annyit jelent, hogy egy munkaegységre 2.72 kg búza jár. (60.000:22.000=2.72). Kerekes az egész év alatt 400 íhunkaegységet dolgozott le, amiért 1088 kg búza jár neki, (400X2.72). Mivel 500 kg búzát már az aratás után kapott, az év végén még 588 kg búzát kell kapnia. Hasonlóképpen kell kiszámítani minden egyes szövetkezeti tagnál a természetbeni járandóságokat. Szövetkezeteinknek igen nagy súlyt kell fektetniök a természetbeniek igazságos szétosztására. Az EFSz-ek megszilárdításáról szóló párt- és kormányhatározat ezzel kapcsolatban hangsúlyozza: „A természetbenieket a szövetkezeti tagok között a ledolgozott munkaegységek szerint kell szétosztani". Ez a legfontosabb. A szövetkezet vezetőségének meg kell akadályozni azt, hogy a természetbenieket az egyenlősdiség alapján osszák szét, vagyis úgy, hogy mondjuk minden tag megkapná az önellátásra szükséges gabonát, tekintet nélkül arra, hogy 30 munkaegységet dolgozott-e le, vagy éppen 200-at. Ez az eset tavaly többször előfordult és bizony ezt mindig a szövetkezeti fegyelem sínylette meg. Mert hisz a becsületesen dolgozó szövetkezeti tag jogosan zúgolódott^ hogy ő -is csak annyit kapott, mint az a tag, aki az egész év folyamán kerülte a munkát és nem járult hozzá a szövetkezetben a magasabb termés eléréséhez. Tudjuk, hogy a becsületesen dolgozó szövetkezeti tag a ledolgozott munkaegységei után annyi gabonát kap, hogy annyira nincs is szüksége. Nem ritkák az olyan esetek, hogy egy-egy család 15—20, sőt még annál is több mázsa gabonát kap. Ugyanakkor a család önellátására elég 8—10 mázsa gabona. Helyes az, hogy ez a család eladhatja a gabona feleslegét az államnak magasabb áron. Az alistáli szövetkezeti tagok közül pl. többen elhatározták, hogy 7—8 mázsa gabonát beadnak az államnak a természetbeni járandóságukból. Az alistáli szövetkezeti tagokhoz hasonlóan sok más szövetkezetben is adnak be a tagok természetbeni járandóságukból az államnak gabonát. És ez az eljárás helyes. • A gabona helyes elosztása ma egyik legfontosabb feladata szövetkezeteinknek. Hogyan osztja el a szövetkezet a gabonát, hogyan alakítja meg az egyes alapokat, hogyan osztja szét a tagok természetbeni járandóságát, attól függ nagymértékben a szövetkezet további fejlődése. A pártszervezetek és a népi igazgatás feladata, hogy a termés elosztására az egyes EFSzekben fokozott figyelmet fordítsanak, hogy segítsenek az egyes szövetkezeteknek a beadási kötelezettség teljesítésében, a szövetkezeti alapok megalakításában, a természetbeni jutalom igazságos szétosztásában a tagok között azon elvek szerint, amelyeket a párt- és kormányhatározat tüz szövetkezeteink elé.