Uj Szó, 1952. augusztus (5. évfolyam, 181-207.szám)

1952-08-07 / 186. szám, csütörtök

1952 augusztus 7. UJSZ0 5 A libádi szövetkezet mindenből eleget tett beadási kötelezettségének A libádi szövetkezetben olyan termésünk lett, amilyenre nem is számítottunk. A tervezett gabona­beadásnak mindenben eleget tud­tunk tenni és még maradt annyi gabonánk, hogy a tagok között szét tudtuk osztani a természetbeni já­randóságot a ledolgozott munkaegy­ségek után. Egy-egy munkaegy­ségre 1.80 kg búzát, 0.33 kg rozsot, 0.66 kg árpát adtunk. Juhász József félévi munkája után 496 kg búzát, 90 kg rozsot és 180 kg árpát ka­pott. Iván Lajos járandósága 493 kg búza, 180 kg árpa és 90 kg rozs. Marton Mihály szövetkezeti tag ter­mészetbeni jutalmazása az első fél­évben 454 kg búza, 83 kg rozs. 166 kg árpa. Ipolyi János pedig 409 ksr búzát, 75 kg rozsot és 150 kg árpát kapott. A libádi szövetkezeti tagok a ter­mészetbeni járandóságokkal egy idejüleg 'átvették a beadott gyapjú után járó gyapjúpontokat is. Ju­hász József például 112 gyapjúpon­tot, Iván Lajos pedig 69 gyapjúpon­tot kapott a ledolgozott munkaegy ségek után. Marton Mihály járan­dósága pedig 72 gyapjúpont volt. A szövetkezeti tagok teljes meg­elégedéssel vették át természetbeni járandóságukat és azzal az elszánt akarattal kezdenek a második fél­évben a munkához, hogy a jövőben még szorgalmasabb munkával még nagyobb jövedelmet érnek el. Eadvánszki András, Libád. A nagypakai szövetkezet cséplő csoporffa 250 mázsa gabonát csépelt ki naponta A nagypakai EFSz dolgozói az elmúlt hét folyamán rekorderedmé­nyeket értek el a cséplésben. Na­ponta 245—250 mázsa gabonát ki­csépeltek. A cséplögépkezelö, Fer­dics József traktoros, az ország leg­jobb traktorosa itt is példásan vég zi munkáját és azon van, hogy gép­je sérülés nélkül a lehető legkeve­sebb üzemanyaggal, a lehető leg­többet kicsépelje. A szövetkezeti tagok cséplő csoportját Andrássi I János vezeti. Maga olyan kiváló munkát végez, hogy a csoport többi tagjait Í3 fokozottabb munkalendü letre buzdítja. A siker eléréséhez jelentős mértékben hozzájárultak a kocsisok, akik közül többen üzemi munkások és szabadságukat áldoz­ták fel annak érdekében, hogy hoz­zájáruljanak a cséplés mennél előb­bi befejezéséhez. F' hér Imre, Nagypaka. Bésen az egész falu belépett a szövetkezetbe A nagykaposi járásban léve Bés községről eddig még nagyon keve­set lehetett hallani. Ezért beszámo­lok a faluban lévő helyzetről. Egy­séges földműves, szövetkezetünk elő­készítő bizottsága 1950 márciusában alakult meg. Már azon a nyáron közösen arattunk a kis nadrágszíj földeken. 1951-ben aztán megalakí­tottuk az I. típusú EFSz-t. Ekkor 16 hektár földet müveitünk meg kö­zösen. Közben állandó meggyőző munkát folytattunk. Megfeszítettük erőnket, csakhogy szövetkezetünk­ben eredményt tudjunk elérni, hogy így a magángazdálkodók ne félje­nek közénk jönni és velünk együtt dolgozni. Az év végén már 678 hek­tár földön (ebből 68 hektár szántó) ' gazdálkodtunk. A taglétszám 36 volt, de a munkaerő tulajdonképpen csak 10 volt. E maroknyi lelkes szövetkezeti tag hősies munkát vég­zett. Az eredmény nem maradt el. Most, az aratási munkák végén kö­zel 3000 búzakeresztet raktunk kaz­lakba és várjuk, hogy cséplőgépet kapjunk és hogy munkánk gyümöl­csét minél előbb elhelyezzük a nép­és magunk raktárába. Eredményeink tagadhatatlanok. Elhatároztuk, - hogy áttérünk a III. típusra. Elöször na­gyon nehezen ment, mert a reakció igen erősen működött, a meggyőző munka azonban meghozta eredmé­nyét. Július 20-án áttértünk a III. típusú gazdálkodási módszerre. Ugyanakkor a falu egész dolgozó parasztsága belépett a szövetkezet­be. Most már megerősödve láttunk munkához, hogy az elkövetkezendő gazdasági évben még' gazdagabb eredményeket érhessünk el. Bajcer István, Bés. A libádi állami gazdaságon sürgősen állapítsák meg a dohány munkára a normákat A libádi állami gazdaságon az aratási és cséplési munkák mellett sem engedték, hogy az állattenyész­tés visszafejlődjék. Az állattenyész­tési dolgozók egyre fokozzák mun­kateljesítményeiket. Tubicser Jó­zsef és Bajza János etetők a terve­zett 1.10 dkg-os súlygyarapodás he­lyett 1.20 dkg-os súlygyarapodást értek el a növendék hízóállatoknál. Ezt az eredményt pontos etetéssel és ápolással érték el. Már hajnali 4 órakor az állatok körül sürögnek­forognak. A becsületes munka után természetesen megkapják az igaz­ságos jutalmat is. Júliusban 6776 koronát kerestek. A súlygyarapo­dás után járó prémium 2764 koro­nát tett ki mindkettőjüknél. Szeretnék megemlékezni még a dohánymunkásokról is. Felépült a korszerű villanyszárító; Nemes Fló­rián nagy hozzáértéssel vezeti a do­hánymunkákat. Már eddig 7 mázsa száraz dohányt adtak be. Jezsó Ist­ván dohánykertész versenyben áll a nánai gazdaság dohányosaival. Ki­váló munkát végeznek a leányok is. Ők azonban kifogásolják és joggal kifogásolják, hogy még a mai na­pig sem tudják, miért dolgoznak, mert még most sem állapították meg a gazdaságon a dohányhordás­ra a normát. Ezt a hiányt haladék­talanul helyre kell hozni, mert csak úgy fognak tudni a dolgozók még szebb eredményeket elérni, ha tud­ják, miért dolgoznak. Mihály Rudolf, Libád. Az egegi szövetkezet termése sokkal jobb, mint az egyénileg gazdálkodóké, — ezt látva az egész íalu belépett a szövetkezetbe Az egegi EFSz-ben már befejezték a7. árpaeséplést. A szövetkezeti ta­goknak a terv szerint 200 mázsa ár­pát kellett volna kitermelniök. a tervet azonban 368 mázsára túlha­ladták, mert az árpa a tervezett 20 mázsa helyett csaknem 22 mázsát fizetett. Jelenleg a búza cséplése fo­lyik teljes ütemben. Az első gabonát a cséplőgéptől a földműves raktár­szövetkezetbe szállították. 'Beadtak 110 mázsa búzát a beadási kötele­zettség teljesítésére. Az egegi szö­vetkezeti tagok azonban nem elég­szenek meg azzal, hogy százszázalék­ra eleget tesznek az állani iránti kö­telességüknek. így további 100 má­zsa gabonát adtak be a terven felül. Megtehették, hisz a búza is hektá­ronként 2 mázsával jobban fizetett, mint ahogyan számították. Az egyénileg gazdálkodók messzi­ről sem tudtak olyan termést elérnj, mint a szövetkezeti tagok. Árpából például alig tudtak kitermelni hektá­ronként 12 mázsát, a búza hektár­hozama pedig átlag 13 mázsa volt. A kis- és középföldmüvesek ennek elle­nére is százszázalékra eleget tettek beadási kötelezettségüknek. De ezen­túl nem fognak már egyénileg gür­cölni a munkával. Az egész falu dol­gozó parasztsága augusztus 3-án a III. típusú szövetkezetnek tagja lett. Összesen 53 földműves lépett be a szövetkezetbe 346 hektár földdel. Vanek Géza, Egeg, A losonci járási nemzeti bízottság erélyes kézzel teremtsen rendet a cséplőgépek megjavításában A losonci járásban mind a szövet­kezet tagjai, mind a községei: egyé­nileg dolgozó kis- és kózépparasztjai fokozottabb lendülettel, soha nem látott határtalan lelkesedéssel dol­goznak a cséplés idejében való el. végzéséért s munkájukkal harcol­nak azért, hogy minél előbb eleget tegyenek első és legfontosabb köte lességüknek, a gabonabeadásnak. Podrecsanyi és Dobrocs községek már augusztus 5-ig százszázalékban teljesítették a gabonabeadást. Javá ban t'olyik e cséplés, a gabonabeadás a t'csnicai, vilkei, panyidaróei, ka­londai és a rapi szövetkezetekben is. Jó! halad a cséplés az egyénileg dolgozó !ns és középparasztiknál, különösen azokban a községekben, ahol jól megszervezett, munkával, egymást megértve csoportokat ala kítva közcsen Végezték az aratást, a hordást, a cséplést s így olyan eredményeket értek el, amelyekre a múltban még nem volt példa. Jól haladt az aratás Pincz köz. ségben. ahol a kommunisták már az aratás megkezdése előtt jó fel­világosító és meggyőző munkával az egész község dolgozó parasztját beszervezték a közös aratásba. Te­hetetlen maradt a reakció és a ku. Iákság propagandája, és így nem tudták megakadályozni azt, hogy a pinczj dolgozó középparasztok gé­pek segítségével munkájukat meg­könnyítve közösen végezzék az ara tást. Hat csoportot alakítottak és ezzel letörték a kulákság szarvát s lefektették alapjait a közös nagy iizemi gazdálkodásnak. Ha akadt is egypár ingadozó, aki felült a kulá­kok szekerére, ez még jobban éle­sítette az osztályharcot és mindig erösebbé kovácsolta a munkacso portokat. Meg is mondták az idei aratásnál a kis- és középparasztok: „úgyis az a vesztünk'', hogy hall­gattunk a reakció és a kulákok ha­mis propagandájára s mindez ká­runkra volt. Pedig ha alakítottunk volna szövetkézetet, ma már olyan szépen állnánk, hogy hozzá hason, lót a losonci járásban alig talál­nánk". Ma már jó megértéssel, a kommunisták jó példamutatásával, megértve a közös munka előnyeit, megszerették a közös életet „nem is dolgoznak tovább „ugy magunk ban" ahogy eddig gazdálkodtunk" — megy a hir szájról-szájra a köz­ségben. Hisz eddig már több, mint 25 dolgozó paraszt aláírta a III. ti­pusba a belépési nyilatkozatot. Amilyen jól dolgoztak az aratás­ban, olyan lelkesen és odaadóan dol­goznak a cséplésnél, az eredményes gabonabegyüjtésért. Valamennyien tudják: ha közösen, egymást meg­értve dolgoznak, az csak a maguk javára válik és mindez az aratásnál bebizonyosodott: egy héttel a ha­táridő előtt végeztek az aratással. Hiábavaló azonban a dolgozó pa­rasztok nagy szorgalma és lendüle­tes munkája, ha a cséplőgépek a hiányos javítás következtében üzem­képtelenek. Több mint egyhete 3 cséplőgép dolgozik a községben, s eddig alighogy elcsépeltek — ha ugyan cséplésnek nevezhetjük azt, ha három gép egy hét alatt 6 kis­gazda gabonáját csépelté ki — a község gabonájának 6—7 százalé­kát. De hogy is haladnának a csép. léssel, mikor ezen idő alatt többet álltak a gépek, mint csépeltek. Az egyik cséplögartiniuáná! például már ő traktort cseréltc-k és az is üzem. képtelen. Vannak emberek, akik er­re azt mondják, hogy anélkül nincs, hogy hiba ne történne. Ez a beállítás nem egészen felel meg a valóságnak, mert ha a gép dolgozik, előfordul, hatnak ugyan kisebb hibák, mondjuk egyszer vagy kétszer ledobja az ele­vátor a hajtószíjat, ha a gabonát túlságosan rakják a cséplőgép dob­jába, természetesen hogy nem csé­peli ki teljesen egészében és a ros táj; sem bírják kitisztítani, ellenben nem nézhetünk el olyan hibák fe lett, ha naponta százszor leáll a gép azért, mert az elevátor állandóan ledobálja a láncot vagy a hajtószí­jat, a törekrázóban rosszak a csap­ágyak s így a megfelelő fordulat hiányában a szem nem a zsákokba, hanem a pelyvába megy. Pedig ezek a hibák könnyen kiküszöbölhetők, ha a traktorállomás és maguk a cséplőgép kezelők nagyobb gondot fordítanának a gépek karbantartásá­ra és szívügyükké tennék, hogy a dolgozó parasztsággal egyetértésben harcolnának a z eredményes gabo­nabegyüjtésért. Azonban a traktor­állomás így nemhogy elősegítené, hanem a szó szoros értelmében hát táltatja a cséplést s ezzel természe­tesen a gabonabegyüjtést is. De nemcsak Pinczen, hanem a járás több községeiben is panaszkodnak, hogy a gépek nem dolgoznak tisztán és hogy naponta pepecselnek a ja­vításokkal. Pinczen is a mult hét szombatján az egyik gép reggel 9 órától estig üzemképtelenül állt és sok drága idő veszett kárba az­alatt, amíg a dolgozó parasztok „tétlenül" várják a gépek kijavítá­sát. Több esetben az erőgépeknél for­dulnak elő hiányosságok, de sok eset­ben a cséplőgépkezelök hanyagsága miatt kell leállni a gépnek. így volt ez Pinczen is, mert amikor észre, vették, hogy a szem a polyvába megy, már jó ideje, hogy rossz volt a cséplő. Hogyan teljesítsék beadá­si kötelezettségüket, azok a kis- és középparasztok, akiknek gabonája nem a zsákba csurog, hanem „el­vész" a pelyva között? Hogyan vált­ják valóra a losonci traktorállomás dolgozói pártunk és kormányunk ha­tározatát, amely világosan meg­mutatja a hfelyes utat, hogy a trak­torállomásoknak a szövetkezetekkel, valamint a kis- és középparasztság­gal kötött szerződések alapján min­den munkát idejében, a kidolgozott tervek betartásával minőségileg is a legpontosabban kell elvégezni. Gottwald elvtárs szavai szerint: a terv törvény, amit teljesíteni kell. Es ez éppúgy vonatkozik a losonci traktorállomásra, mint például a csallóközcsütörtökire, ahol a trakto­rosok és cséplőgépkezelök példásan dolgoztak az aratásban, a cséplésnél és oroszlánrészük volt abban, ltogy a somorjai járás határidő előtt telje­sítette, sőt túlteljesítette a gabona­beadást. A szocializmus építése hatalmas távlatait nézve, óriási segítség az az alkotóerő, melyet dolgozó paraszt­jaink éppen most, a gabonabegyüjtés idején a hazával szembeni köteles­ségteljesítéssel tanúsítanak népi de­mokráciánk iránt. Dolgozó paraszt­ságunk tudja, hogy a jó gabona­beadás a legerősebb fegyver a hábo­rús uszítók ellen és a béke megszi­lárdítása érdekében. Tudják ezt a mytnai szövetkezet tagjai is, akik az első zsák gabonát közvetlenül a cséplőgéptől a nép raktárába szál­lították, tudja ezt országunk ezer és ezer egyénileg dolgozó kis- és középparasztja is, akik a hazával szembeni kötelességüket szemelött tartva, a cséplőgéptől teljesítik, sőt se szeri se száma azon kisparasztok­nak, akik már a kezdetén jóval túl­teljesítették a gabonabeadást. A lo­sonci járásban alig pár napja kezd­ték a cséplést, eddig már szép ered­mények születtek a beadásban. Az élenjáró dolgozó parasztok közül meg kell említenünk Sticsen András 8 hektáros losonci középparasztot, aki 8 és tél mázsa búzával túltel. jesítette a beadási. Moskováról Trn­ka István kisparaszt 8 mázsa rozs. zsal vitt be többet a földműves rak­társzövetkezetbe. A losonci járási begyűjtési appa. rátus dolgozóinak azonban nem sza­bad megpihenni eddig elért babér, jaikon s nem szabad szemet húnyniok a beszolgáltatást szabotáló kuiákság­gal szemben. Nagyobb éberséggel, tüzetesebb ellenőrzéssel a dolgozó nép adta törvénnyel élve elejét kell venni, hogy a kulákok spekulálja, nak a. beadással. Kirívó eset az hogy Losoncon egy Siflárszki nevü ku­lák anélkül, hogy a helyi nemzeti bizottság tudomást szerzett volna róla, hogy „őkelme" gazdálkodik, 50 mázsa búzát csépelt ki. Ugyancsak az éberség és az ellenőrzés hiányá­nak tudható be, hogy a kulák föld­jei nem voltak nyilvántartva. A ku­lák persze gabonáját részben leaiat­tatta és hozzáfogott a csépléshez, csak akkor jöttek rá a huncutság­ra, amikor a hlinyovi heiyi nemzeti bizottság élelmezési előadója — (Hlinyovról valók voltak a kulák részesaratói) — megjelent Loson­con a részesaratókkal, hogy munka­díj fejében átvegyék a ..nekikjávó" 10 mázsa búzát. így került napfény­re minden. Természetesen a begyűj­tési apparátus dolgozói kötelességü­ket teljesítve közvetlenül a cséplő­géptől 39 mázsa búzát elszálíttattak a kuláktól. Hiányzott azonban még 11 mázsa. A begyűjtési apparátus dolgozói tüzetes ellenőrzést végez­tek a kulák házánál és a 11 mázsa búzán kívül még 8 mázsa tavalyi búzát találtak. Ezekből láthatók, hogy a kulákok m'.ndent elkövet­nek, hogy megakadályozzák az ered­ményes gabonabegyüjtést és ezzel is gátolhassák a szocializmus építését. Méry Ferenc. Az udvardi szövetkezet augusztus 5-én befejezte a cséplést és eleget tett beadási kötelezettségének Az udvardi EFSz tagjai augusztus 5-én befejezték a cséplést. Az első gabonát a géptől természetesen az államnak adták. Beadtak 50 vagon búzát. Árpabeadásj kötelezettségük egy részét rozzsal törlesztették le, mert valahogy az árpa nem fizetett jól. A szövetkezet példáját látva a magángazdálkodók is hozzáláttak be­adási kötelezettségük teljesítéséhez. Istenes László, Szlávik István, Kála­zi János, Tumina Ignác, Mekura Ist­ván és Meleg Menyhért elsőnek adták be gabonájukat a földműves raktár­szövetkezetbe a magángazdálkodók közül. Többen közülök még a száz­százaléknál sem álltak meg, hanem egész gabonafeleslegüket a városi dolgozók rendelkezésére bocsájtot­ták, hogy így viszonozzák azt a sok jót, amit a földművesek a városi dol­gozóktól kapnak. Németh Istvánná, Udvard. Következetesebben harcoljon a munkalegyelem megszilárdításáért a sídi szövetkezet vezetősége A sídi szövetkezeti tagok az ara­tást és a hordást elsőnek fejezték be a füleki járásban. A cséplésben is jól haladnak. Az első gabonát a cséplőgéptől a földműves raktár­szövetkezetbe szállítják. Minden előfeltétel megvan arra, hogy az egyes gabonafélékből szászázalékra eleget tegyenek beadási kötelezett­ségüknek. A cséplésnél a férfiak egész nap dolgoznak, a nők pedig két váltásban. Az egyik váltás reg­gel 5-töl déli 1 óráig, a másik pe­dig 1 órától este 9 óráig dolgozik. Az aratás és a cséplés mellett nem feledkeznek meg a sídi szövet­kezeti tagok az építésről sem. Befe­jezték a sertéshizlalda építését, amelyben már el is helyezték a sok szebbnél szebb süldőt és anyát. Az 50 darab szarvasmarha befogadásá­ra képes istállót is elkészítették. A tyúkfarm és a dohányszáritó építé­se folyamatban van. Sajnos, azonban nemcsak ered­ményekről, hanem hiányosságokról is be kell számolnom a sídi szövet­kezetben. Egyik komoly hiba a munkafegyelem meglazulá3a. Többen délelőtt 8 és 9 órakor mentek mun­kába. A normák megállapítása te­rén is hiányosságok mutatkoznak. Vannak munkakörök, ahol egy nap alatt 3 munkaegysége': is szerezhet az ember, viszont vannak olyan he­lyek is, ahol aüg tud az ember egy nap alatt egy munkaegységet meg­keresni. Ezekért a hiányosságokért felelős részben a helyi pártszervezet is, mert eddig bizony nagyon keveset törődött a szövetkezet problémájá­val. Ha egy kicsit nagyobb gondot fordított volna a meggyőző munká­ra, akkor nem fordult volna elő az, hogy 60 tag mellett a kapások majdnem megmüveletlenül marad­tak. Bene József, Síd.

Next

/
Thumbnails
Contents