Uj Szó, 1952. augusztus (5. évfolyam, 181-207.szám)

1952-08-29 / 205. szám, péntek

4 U J SZO 1952 augusztus 28 A középszlováfciai elektromos művek alkalmazottai harcolnak az áramszolgáltatás zavarai ellen A középszlovákiai elektramos mű veik alkalmazottai Losoncon harcot folytatnak a sérülések, valamint az áramkimaradások ellen, hogy az üzemek zavartalanul teljesíthessék feladataikat, s ugyanakkor a lakások és az utcák kivilágítása is biztosítva legyen az esti órákban. Hogy feladataikat sikeresen teljesíthessék a szerelök, köZos megbeszélések alapján úgy határozták, hogy a sérülések kiküszöbölése, illetve a hibák megelőzése érdekében megteszik a szükséges intézkedéseket. Megszületett a közös gondolat, a tervszerű munka és annak jó megszervezése. A kidolgozott terv alapján a szerelők egymás között megosztották a munkát, illetve a hálózat és a transzformátorok ellenőrzését, karbantartását. Kötelezettséget vál laltak, hogy a körzetenként megosztott munkát lelkiismeretesen végzik. A jól megszervezett és tervszerű munkával igen szép dicséretreméltó eredményt értek el. Első félévi tervüket 121.6%.ra teljesítették. A terv sikeres teljesítéséhez nagyban hozzájárult a munkafegyelem megszilárdítása is. Az 5%os abszenciát 3.2%-ra sikerült le. csökkenteniök. A losonci elektromosmüvek dolgozói valóban derekasan megállták a helyüket a munka arcvonalán, mégis gyakori eset, hogy az áramszolgáltatásnál hibák, hiányosságok mutatkoznak. Az esti órákban gyakran előfordul, hogy a kivilágított lakásokat, utcákat koromsötét váltja fel. Természetesen ilyenkor a fogyasztók szikrázó haraggal ezt, szokták mondani: „Fene egye meg azt a villanytelepet, már megint vacakolnak." Bizony nem mondható kellemesnek, amikor vacsora közbein sötétség borul a házra. Egyesektől már azt is hallottam, hogy a villanytelepen szándékosan idézik elö az áramkimaradást csak azért, hogy incselkedhessenek. Bizony a villanytelep dolgozóit hátuk mögött annyira bántják helytelen megjegyzésekkel, hogy az ember amikor végig hallgatja, megborzong tőle. Sokan hangoztatják, hogy az áramszolgáltatás rossz, de aziránt legkevesebben érdeklődnek, hogy mi ennek az oka. Nagyon sokan a villanytelep dolgozóinak hanyagságában látják. Pedig ha tárgyilagosan bíráljuk, akkor rájövünk, hogy legtöbb esetben nem a villanytelep dolgozóinak hanyagsága okozza az áramkimaradásokat, hanem a fogyasztók sem tartják be a villanytelep felhívását az árammal való takarékoskodásra. Trepák László szerelő, aki már 30 éve a vülanytelepen dolgozik, a kővetkezőképpen nyilatkozott erről: — Mi, akik a villanytelepen vagyunk alkalmazva, tőlünk telhetőleg megtesszük a szükséges intézkedéseket a hibák kiküszöbölésére, de ahhoz, hogy mi valóban még jobb munkát tudjunk kifejteni, szükséges, hogy a fogyasztó közönség is pontosan betartsa a villanytelep utasításait. y — Mondd csak, Trepák elvtárs, milyen hibákból származik legtöbb, ször az áram kimaradása? — kérdezzük tőle. Miefőtt közölném Trepák elvtárs válaszát a kérdésre, szükségesnek tartom megemlítem, hogy azalatt a 30 év alatt, amit a losonci elektromos müveknél éltől, tött, nagyon sok tapasztalatot szer. zett abban, hogy milyen hibák fordulnak elő és hogy hogyan küszöbölhetők ki. Ismeri mind az utcák, mind a lakások villanyhálózatát. — jöszintén szólva, egyes helyeken ki kellene cserélni a vezetékeket — kezdte beszédét Trepák elv. | társ — de tudjuk nagyon jól, hogy az EFSz-ek fejlődése, illetve a falvak árammal való ellátása van soron. Rengeteg vezetékre van szükség a falvakpn és ezért mindent elkövetünk, hogy ameddig csak lehet a régi vezetékeket használjuk. Ezzel még csak megvolnánk, de az áramkimaradások leginkább abból erednek, hogy a magasfogyasztású áramkészülékeket akkor is használják, amikor nem szabad. Például egy villanytüzelöhely bekaposolásával óránként hét KW-ot fogyasztanak, ezzel az árammal egy szalagfürész, egy gyalu és egy fúrógép működhetne. Meggyőződtünk jó néhányszor, amikor ellenőrzést tartottunk, hogy vannak, akik az áramot pazarolják. Az ágas-bogas csillár minden ágában égetnek lámpát, néhol nyolc égő is fogyaszt fölöslegesen. Pazar fényben a szoba, konyha és a lakás minden helyisége. A rendeletet különösen este 9-ig kellene a fogyasztóknak betartani. Ez különösen azokra vonatkozik, akik olyan készülékeket használnak, amelyek sok áramot fogyasztanak, mert ha a rendeletet nem tartják be, abból az lesz, hogy túlterhelés következtében kiégnek a bitosítékok. Ebből származik az áramkimaradás, amelyért nagyon sok esetben a villanytelep dolgozóit korholják. A lelkiismeretlenek nem látják be, hogy sok-sok új üzem épült, viszont az épülő energiafejelsztök még nem üzemképesek és így természetesen takarékoskodni kell az árammal. Fölöslegesen égetni, fogyasztani egyenlő a tékozlással, de az ilyenek nemcsak az üzemeket fékezik feladataik teljesítésében, hanem azoknak is kárt okoznak, akik szigorúan betartják a rendelétet, me-rt a biztosítékok kiolvadása áramkimaradást okoz. Kertész Imre. Az építés új arcú hősei Jól működik az üzemi klub a kelet-szlovákiai gépgyárban Nemrégiben ellátogattunk a keletszlovákiai gépgyárba, hogy megérdeklődjük, hogyan működik az üzemi klub a gyárban. Tudjuk nagyon jól, milyen fontos szerepük van az üzemi kluboknak gyáraink életében. A dolgozók itt ismerkednek meg egymással, valamint a különféle sportokkal és itt fejlesztik tovább tudásukat, olvashatnak, művelődhetnek, szaktudásukat növelhetik. A keletszlovákiai gépgyárban is felismerték a klubélet jelentőségét, annak jelentőségét, hogy ezen keresztül lehet közelebb férkőzni a tömegekhez, főleg az ifjúsághoz. Éppen ezért az üzemi klub keretén belül különféle körök alakultak. Van az üzemnek tánc- és szórakoztató zenekara, ezenkívül sakk. és filmcsoport is működik. Előfordul az is, hogy különféle tudományos kérdésekről, szakmai kérdésekről vitaestet rendeznek. Nemrégibein a negatív késsel való gyorsvágásról rendeztek vitaestet. Beszélgettünk az üzemi klub vezetőjével és Bacsó István politikai instruktorral az üzemi klub kérdéseiről. Elmondották, hogy nagy fejlődést tett meg az üzemi klub mostanáig. Tudjuk, hogy a mult köztársaság idején is voltak különféle munkás testedző egyletek, különféle olvasó- és kultúrkörök, azonban ezeknek többé-kevésbbé illegális jellegük volt és ezért nem lehetett széles tömegeket bevonni a klubéletbe. Ma minden üzem szabadon szervezheti a különféle klubok keretén belül a köröket és ezeken a körökön keresztül lehet az ifjúságot politikailag is nevelni. Bacsó István politikai instruktor elmondotta, hogy az üzem nagy segítséget nyújtott a védnöksége alatt álló Kehnec IV. típusú szövetkezetének az aratási munkákban. Miben állt a gyár segítsége? Annak ellenére, hogy a gyár maga is szakemberek hiányában szenved, — tekintve, hogy az új Vörös Hadsereg-üzembe mentek át a szakemberek, mégis három gépész ment segíteni az aratás idejére a szövetkezetnek. Ennek következtében a három hi<i

nyzó ember helyett a többieknek kellett dolgozniok a gyárban. A gépészek atraktorállomáson állandó készenlétben voltak és javították az aratócséplőgépeket. Ilyen körülmények között a szövetkezetnek sikerült az aratást 10 nappal a kitűzött idő előtt befejezni. Megkérdeztük Bacsó István elvtársat, hogy ö hogyan dolgozott mint politikai instruktor a szövetkezetben, ahová ki volt küldve — Én magam is velük dolgoztam a földeken, s amikor egy kis szabad idő volt, meggyőző munkát fejtettem ki. Mondhatom, hogy a földművesek munkaerkölcse igen jó volt. A kis- és közéipiparasztok a mezőgazdasági kérdések mellett nagyon érdeklődtek más politikai kérdések és külpolitikai események iránt. A beszélgetés azután az üzem életére terelődött, Érdeklődtünk, hogy milyen volt a pártoktatás évének eredménye. Az elvtársak elmondják, hogy a pártoktatásra kötelezetteknek csak mintegy 80 százaléka vett részt az oktatásban, aminek oka főkép az volt, hogy a tanítók egyre változtak, és egyrdeig egyáltalában nem volt tanítójuk így is a legkiválóbb hallgatókat a pártba való felvételre ajánlották. Egy ilyen fiatal tagjelölt Csutak Imre, aki az öntőknél dolgozik, mirut szakmunkás. 1947-ben került az üzembe. Az üzemrész idősebb munkásaival folytatott beszélgetés nagy hatással volt fejlődésére. Az 1948 as fordulat után az események megnyitották szemét, önállóafl kezdett gondolkodni és minden vágya az volt, hogy a párt ba bekerülhessen. A pártoktatás évében az alapvető iskolázáson vett részt és itt sok dolog, ami azelőtt nem volt eléggé világos előtte, most teljesen érhetővé vált. Megtanulta, mi a különbség a kapitalizmus és a szocializmus között, mi az oka annak, hogy a szocialista rendszerben^ tervgazdálkodás van, míg a kapitalizmusban ezt ilyen értelemben nem ismerik. Amikor Kostyák elvtárs, az üzemi pártszervezet elnöke hallotta, hogy Csutak Imre elvtárssal beszélgetünk arról, miért lett párttag, elmosolyodott. — Csutak elvtárs egyike a legderekabb munkásoknak az üzemben, önként jelentkezett a pártba való fölvételre. Általában mindent megteszünk, hogy a fiatal elvtársakkal megértessük a pártszervezet fontosságát, a pártmunka jelentőségét. Sokat beszélünk nekik azokról a nehézségekről és küzdelmekről, amelyeken mi mentünk át a kapitalista időkben, hogy annál világosabban lássák az ellentétet, ami a mostani szabad hazában való élet és a régi viszonyok között van, Vidor István. A Lenin-üzemben szerelik a köztársaság legnagyobb híddaruját A pilseni Leniin-üzem ELU 5 osztályán Trojan Bohumil szerelő kollektívája szereli a 300 tonna súlyú óriási híddarut. Magának a hídnak szerkezete 78 méter hosszú és 120 tonnát nyom. Az 53 méter hosszú hídúton ormányszerü berendezés működik, amelynek futószalagon elhelyezett bágerei a híd hosszában el-\ helyezett más futószalagokon át í a villanytelep tartályába szállítják j a szenet. A nyizsnai szlovák lenüzemek győztek a második negyedévi munkaversenyben Az árvavidéki nyizsnai lenüzemek a jő munkamegszervezés és az alkalmazottak jő munkaerkölcse következtében 1952 második negyedévében győztek a könnyüipariigyi minisztérium háncsfomal.szektora főigazgatóságának zászlajáért indított versenyben. A nyizsnai szlovák lenüzem júliusi tervét 119.3 száza lékra teljesítette és 1952 januárjával szemben a munka termelékenységét 33 százalékkal növelte. Bútorkiállítás Zselízen A nyitrai háztartásbeli cikkeket árusító nemzeti vállalat alkalmazottai két hétig tartó bútorkiállítást rendeztek Zselízpn, amelyen bemutatták az érdeklődök előtt, hogy a vállalat üzleteiben milyen ízléses árucikkek várják a vevőket. A kiállítás élénk érdeklődés mellett folyt le. Különösen nagy számmal látogatták meg a kiállítást a szövetkezeti tagok, akik nagy vásárló kedvet mutattak. (V. T.) Csajka elvtárs kis aprótermetű ember és sokan még a Kábel-gyár dolgozói közül is alig ismerik. Nem igen mozdul el a munkahelyéről, szótlanul, szorgalmasan dolgozik. Pedig Csajka elvtárs egyike az üzem legrégibb dolgozóiínak. A Kábel-gyárban 1919 óta, tehát 33 éve dolgozik. Megérte itt a kapitalista rendszer kríziseit és a világháborút. Bizonyára a mult tapasztalatai, nehézségei és küzdelmei vezették rá Csajka elvtársat arra, hogy most, mint az üzem egyik legkiválóbb dolgozója, teljesítse feladatát. Csajka elvtárs egyike az üzem' legjobb dolgozóinak. Ha megkérgetik. Ez természetes ie, hiszen normáját 160—170 százalékra teljesíti. É s ezt a munka jobb megszervezésével, a munkaidő jo.bb kihaszinálásávul, a hulladék teljes lecsökkentésével végzi. És az abszencia? Ilyet Csajka elvtár

s nem ismer. — Hisz az ember szívesen dolgozik, ha tudja, hogy miért teszi, — mondja. Bizony a régi Köztársaság idején sokan boldogan dolgoztak volna, ha, — s Csajka elvtárs csak legyint a kezével, — ha lett volna munka. Most Csajka elvtárs visszaemlékezik a gazdasági krízis éveire, amikor munkások elbocsátása a gyárakból napirenden volt. Ö egyike volt azoknak a szerencséseknek. dezz...,:, nogyan .lett üzemreizéeek legkiválóbb munkása, a maga csendes hangján így válaszol: — Hogy hogyan lettem a legjobb dolgozó- Hisz már 33 éve itt dolgozom, ismerem a munkát, jobban ismerem talári, mint mások. Azonban nemcsak a 33 év tette őt a legjobb munkássá. Elsősorban a politikai érettség és a munkáiban az áldozatkészség. Csajka elvtárs Kommunista Pártunk tagja már 1921. óta. Harcolt a munkásosztály jogaiért még abban az időben, amikoir kommunistának lenni azt jelentette, hogy munkáját és kenyerét ezért elveszítheti. Csajka elvtárs tudja, hogy az érett -munkás, az a munkás, amelyik a munkahelyén is harcol a szebb holnapért és mintakép a munkában. Csajka elvtárs nem fiatal ember, ennek' ejlemére a fiatalok is állandóan az ő munkáját emleakik munkájukat nem ves^i ük el. Nos, a fizetés emnek ellenére nem volt elég a megélhetésre, nem is beszélve a cigarettáról, vagy egy-két pohár sörről. Hetenkint 32 órát dolgozott és mindisn harmadik héten „szabad" volt. Havonta nehezen keresett meg 500—550 koronát. — A mesterek és a mérnökök félistenek voltak až üzemben. Ha az ember velük beszélt, vigyázba kellett állnia előttük. É

s ezek az emberek úgy beszéltek a munkásokkal, mint a kutyával. Ezt .hallotta az ember: „Kirúgom magát innen", „repülni fog, ha én akarom". Bizony, Csajka elvtárs sokat tud mesélni. De ő ne

m azok közé tartozik, akik sokat beszélnek. Dolgozik. És jól dolgozik. Csajka elvtára egyike a Kábel-gyár legjobb dolgozóinak, hősi építője szép szocialista holnapunknak. Az ' építés újarcú hőse. A gömöri ércbányák teljesítették augusztusi tervüket A gömöri ércbányák üzemeiben dolgozó bányászok augusztus folyamán fokozták igyekezetüket' az érckitermelési terv teljesítése érdekében. Ennek következménye az, hogy összvállalati mértékben fejtési tervüket 100.1 százalékra teljesítették. A vállalati versenyben legjobb eredményükkel 115.1 százalékkati élre kerültek Rozsinyóbánya bányászai Az üzem valamennyi tárnájában túlteljesítették a tervet. A vashe- | gyí bányászok • 103, Dernon 101.1, Podrecsanyiban pedig 101 százalékra teljesítették tervüket. Elmaradtak a terv teljesítésével az alsósajói bányaüzemben, ahol csak 88.7 százalékot értéig el, valamint Dobsinán és Csefcnekhrádokon is. Elmaradásukat főleg a szállítás rendszeres biztosításának hiánya, valamint a munkaszervezés hiányosságai okozták. Kiépítik a Klement Gottwald Uj Kohoművek forgalmi összeköttetését A kuncsicei Klement Gottwald Üj Kohómüveknél .a vasúti összekötő vonalak sürü hálózatán kívül tizennégy méter széles, gránit kövekkel kirakott országutak fognak közlekedési célokat szolgálni. A vítkovici föld- és összekötő munkaüzem építő munkásai a legutóbbi két hét alatt öt utat fejeztek be és az eddigi utihálózatlot így további 1500 méterrel hosszalbítottážť meg. A gépkocsiforgalom főútvonala néhány méterre! a kohászati kombinát alatt vezet el. Alagutak egész során megy át és hat; méter széles teher- és személyforgiaimi út lesz rajta, azonkívül járdák a járókelők számára. Az Üj Kohómüvek egyes üzemeihez földfölötti utak fognak belőle elágazni. Az alagutakban bevezetik a neonfényt. Az utoteó fdagufcból torkollik ki ' a „kuncsicei metro" a sanóvl országútra, amely az új szocialista városba, SenovSumbarkba vezet. Munkakötelezettséggel üdvözlik az SzK(b)P XIX. kongresszusának összehívását A ÖKD—Dukla-üzem szerelői, akik a karvini „CsKP IX. kongreszazuisa-vlillany tleliap ép|ítésém dolgoznak, kötelezettséget vállaltak, hogy az SzK(b)P XIX. kongresszusának tiszteletére szeptember 5-ig végrehajtják a hatodik katlan nyomáspróbáját s a tervezett határidőt egy egész héttel megrövidítik. Egyúttal versenyre hívták fel a ÖKD— Dukla-üzem többi szerelőcsoportjait is, amelyek a saját és a népi dtemlokratikus országok szocialista építkezésein dolgoznák. A karvini szerelők csoportja Jerábek Ulrik vezetésével már Kuncsice építésén dolgozott, ahol Gregor Ödön Köztársasági érdemrenddel kitüntetett vezetővel sok értékes tapasztalatra tett szert, amit iTO most sikeresen érvényesít.