Uj Szó, 1952. augusztus (5. évfolyam, 181-207.szám)

1952-08-29 / 205. szám, péntek

1952 augusztus 24. UJ SZ

O 29 Az állami gazdaságok soronlévő feladatai: élen járni az őszi munkákban Az állami birtokok gazdálkodásának megjavításáról szóló párt és kormányhatározat óriási segítséget nyújtott /állami gazdaságainknak a munkák megszervezésében és jelentős mértékben hozzájárult ah. hoz, hogy állami birtokainkon a nyári munkákat, az aratást, cséplést, tarlóhántást és a gabonabegyüjtést idejében és sikeresen elvégezték. Az új munkanormák beve zetésével és egyes munkacsoportok nak a tervezett hektárhozamok túl lépése után számított természetbe ni prémium megadí-ával lehetővé vált, hogy állami birtokaink dol gozói fokozzák a munka terme lékenysógét, minek következtében jelentősen megjavult a munkafegyelem és emelkedett a termelés színvonala. A nyári munkákban szerzett ta pasztalatairuk mindi óbba n megmutatják, hogy pártunk és kormá nyunk nagyjelentőségű határozata óta állami gazdaságaink helyes úton haladva a mezőgazdasági nagyüzemi termelés mintaképeivé válnak. Állami gazdaságaink dolgozói soha nem látott lelkesedéssel és szocialista munka/versennyel, munkafelajánlásokkal készültek az idén az ország kenyeréért vívott nagy csatára. A királyhelmeci állami gazdaság dolgozói az aratás előtti napokon megtárgyalták az idei békearatás nagy feladatait. Jól élőkéEzítették a gépeket, — 15 önkötö zögéppel és 2 kombájnnal arattak — megszervezték a munkacsoporto kat és csapatokat. Kötelezettséget vállaltak, hogy 1117 hektárnyi te. rületen 12 nap alatt elvégzik az aratást. Adott szavukhoz híven határidő előtt végeztek az aratással. Az aratással egyidőben nyomban .elvégezték a tarlóhántást, hogy ezzel as eljárással már most megteremtsék a jövőbeni jó termés alapjait. Minden learatott területen 24 órán belül leforgatták a tarlókat. A zselizi állami birtokon a munkacsoportok és egyének is szocialista munkaversenyben dolgoztak és kötelezték maglikat, hogy a munkatermelékenység emelésével az aratást két nappal a határidő előtt be fejezik. És ez a határtalan lelke, sedés, ami a nyári munkák ideje alatt az állami gazdaságok dolgo. zóit jobb és eredményesebb munkára ösztökélte, abból fakadt, hogy pártunk és kormányunk határoza ta szerint népidemokráciánk a legmesszebbmenő gondoskodást tanúsít a becsületes dolgozók iránt. A mun. kák érdemszeiitati jutalmazásióval, az /egyenlösdi bérezés kiküszöbölésével az állami gazdaságok dolgozóinak megjavult a munkához való viszonya és erejük teljes latbavetésével dolgoznak a mezőgazdasági termelés fokozásáért. Állami gazdaságalink túlnyomó része eddig is sok kiváló módszerét alkalmazta a haladó agrotechnikai tudomány vívmányainak és elsősorban azokat, melyeket a világ legfejlettebb mezőgazdaságától, a Szovjetunió élenjáró szovhozaitól és kolhozaitól tanultak. A nyári munkák ideje alatt már bátrabban alkalmazták az agregátokat mind az aratásban, mind a tarlóhántásnál. Kimagasló eredményeket ért el a tarlóhántásnál Juhász János traktoros agregát jávai a szomotori állami birtokon. Agregátra szerelt 5— 6 soros ekével az első próbán S—80 jelzésű lánctalpas traktorral 24 hektár tarlót szántott fel. Az agregát bevált. A hatalmas traktor pedig játszva vitte az utána kapcsolt ekéket. Juhász János jó eredményén felbátorodva a másik najíon még egy ötös ekét szerelt az agregátra és így- az átalakított agregáttal napolta 30—32 hektáron végezte el a tarlóhántást. K L iváló eredmények születtek a Bredjuk-féle módszer szerint átalakított gyors csépléssel is. Állami gazdaságaink dolgozói ugyan eleinte, — különösen a maradi gondolkozásúak — idegenkedtek ettől az újfajt" csépléstoi. Akadtak a cséplőgépkezelök között is olyanok, akik ellenezve az újat, saját hosszú éves praxisukra, szaktudásukra > hivatkozva, a szó szoros értelmében akadályozták a Bredjuk-féle módszer szerinti cséplés bevezetését. „Nem bírják a rosták ha két oldalról ,tömik' a gépet, ha eddig jó volt, jő lesz továbbra • is, ha maradunk -a réginél". Ilyen és ehhez hasonló kifogásokkal akarták akadályozni, hogy a cséplést a lehető leggyorsabban elvégezzük. De az efféle cséplőgépkezelök, akik a múltban 3—4 cséplőgarnitúrának is tu lajdonosai voltak, nem sok vizet zavartak, mert az állami birtokainkon dolgozó kommunisták és az öntudatos dolgozók meggyőző munkája segítségével keresztülhúzták ezeket az aljas terveket. Gyakorlati példával bebizonyult, hogy nagyon is jól bevált a Bredjuk féle cséplés. A galántai állami birtokon 3 váltás ban dolgoztak Bredjuk-féle gyorscsépléssel. Az erőgép hajtókerekét úgy szabályozták, hogy meglegyen a kellő fordulatszáma az átalakított cséplő dobjának és már a kezdet kezdetén megdőlt a reakciósok állítása. Az átalakított cséplőgép hiánytalanul, tisztán. s 6 napig megállás' nélkül dolgozott napi 600 mázsá3 teljesítménnyel. Bajcson 24 garnitúra cséplőgépet készítettek elő i és minden gazdaságon Bredjuk-féle módszer szerint csépeltek. M ost, hogy a nyári munkákat állami gazdaságaink sikeresen be. fejezték, újabb döntő csatára, az ősziek betakarítására, az őszi vetésre-szántásra készülődnek, szükséges, hogy rámutassunk azokra a hibák| ra és hiányosságokra, amelyek általában a nyári munkák ideje alatt előfordultak. Egyes gazdaságokban hiányok mutatkoztak a munkák megszervezésében, nem egy állami gazdaságon még mindig ott kísért az egyenlösdi bérezés egészségtelen : elve, ami annak tudható be, hogy ! ezeken a birtokokon a birtok veze. i tői nem tanulmányozták át pártunk és kormányunk határozatát. Az ! ilyen birtokokon azután nincs és nem is lehet jó összmunka és ez megnyilvánul a lazaságban, á fegyelmezetlenségben. Ilyen esetek előfordultak a nánai állami birtok igazagtóságához tartozó csenkei gazdaságban, ahol a dolgozókat nem érdemük és a ledolgozott munka ; mennyisége szerint jutalmazták, hanem ragaszkodva az egyenlösdihez, mindenkit „egyformán" fizettek. Ehhez' h (po n ló jelenségek mutatkoztak a szocialista munkaversenyeknél és a munkafelajánlásoknál is. Sok helyen a tömegek megkérdezése nélkül az irodákban készítették a felajánlásokat. Pedig az íróasztalon született felajánlások a legjobb esetben csak az asztalfiókban maradnak és nem segítd'k elő a munkatermelékenység emelését. Egyes gazdaságokon kevés gondot fordítattak a verseny ellenőrzésére,^ a kiértékelésnél pedig nem jártak el reálisan. Ez azután arra vezet — .mintahogy a nyári munkák ideje alatt a bálványi gazdaságban történt, ah^t a kommunisták nem világosították fel a dolgozókat a szocialista munkaverseny jelentőségéről — hogy a szocialista munkaverseny a dolgozók előtt szinte a nevetség tárgyává válik. Az állami birtokok üzemi pártszervezeteinek és a munkában élenjáró kommunistáknak harcolniok kell minden ilyen káros megnyilvánulás ellen. Minden állami gazdaságban az első vonalbeli harcosok a kommunisták legyenek. Mutassanak követendő jó példát, végezzenek jó felvilágosító munkát és leplezzenek le minden lazaságot, hisz elsósprban a kommunisták felelősek azért, ami ebben az országban, a munkások és parasztok országában történik. Tartsuk szem előtt Lenin elvtárs tanítását: „Meg kell szilárdítani, azt, amit magunk vívtunk ki, amit elrendeltünk, amit törvényerőre emeltünk, megtárgyaltunk, terveztünk — mindezt a mindennapi munkafegyelem szilárd formáiban kell megrögzíteni. Ez a legnehezebb, de egyúttal leghálásabb feladat, mert csak ennek a feladatnak a megoldása hozza meg számunkra a szocialista rendet". Méry Ferenc Rossz példát mutat a szőlőskei helyi Nemzeti Bizottság elnöke A királyhelmeci járás községei közül kiemelkedik Bodrogszerdiahely, amelynek kis- és középföldmüvesei a határidő előtt, 112 százalókra teljesítették gabonabeadási kötelezettségüket. A járásban egyébként elsőnek a bodrogszögi földművesek tettek eleget beadási kötelezettségüknek 103 százalékra. Ez az eredmény a jó népnevelő munkának köszönhető. Más a helyzet Szőlőskén, ahol a helyi nemzeti bizottság elnöke maga is könnyen veszi a terv teljesítését. Ebben a községben több földet eltagadtak és a vetési terület is kisebb volt a tervezettnél. Az elnök megtette azt, hogy elbújt, csakhogy ne találkozzon a szervezési dolgozóval. Rendet kell tehát teremteni Szölőskén, mert hogyan várhatjuk a kis- és középföldművesektöl azt, hogy beadási kötelezettségüknek rendesen eleget tegyenek, ha maga a vezetőség is súlyos hibába esik Székely Lajos, Királyhelmec A kisutlvaraold szövetkezeti tagok készülnek az őszi munkákra Kisudvarnokon 83 kis- és középföldmüves határozta el, hogy felhagy az elavult egyéni gazdálkodással és nagyüzemi gazdálkodást kezd a III. típusú EFSz-'oen A szövetkezet Ragjai 430 hektár földön gazdálkodnak. A szövetkezet megalakítása után azonnal hozzáláttak az őszi munka tervének kidolgozásához. Megállapítják a. munkaegység értékét, hogy mindenki az elvégzett munkájáért igazságos jutalmat kapjon. Az őszi munkákat két növénytermelési munkacsoport fogja végezni, melynek tagjai a terv szerint elvetnek 22 hektár rozsot és 112 hektár búzát. Ebből 20 hektáron a keresztsoros vetési módszert alkalmazzák. Hogy a jövő év elején rendelkezzenek elegendő zöldtakariminnyal a közös állatállomány számára, 20 hektárt bevetnek ősá takarmánykeverékekkel. Ivanicén az egész falu belépett a szövetkezetbe Ivanicén is megalakult augusztus 9-én a III. típusú egységes földműves szövetkezet. A községben az alapos felvilágosító munka után minden kis- és középföldmüves aláírta a belépési nyilatkozatot a III. típusú EFSz-be. Augusztus 9-ike nagy ünnep volt az ivanicei dolgozók életében. A kis- és középföldmüvesek nem szorulnak többé a kulákok ,,jószívűségére". Mint szabad emberek építhetik szövetkezetüket s rajta keresztül mindannyiuk boldogabb jövőjét. A határban azonnal hozzáláttak a mezsgyék felszántásához és a földek tagosításához. Rövid időn belül az állatokat is összpontosítják és a sertéseket is közös istállóban helyezik el. Jelenleg teljes ütemben folyik a közös istálló és a sertéshizlalda javítása. A szövetkezeti tagok tudják, hogy ha rövidesen közös fedél alatt helyezik el az állatállományt, abból elsősorban nekik lesz hasznuk. Hoferica Károly, Ivanice. A farnadí szövetkezet és a dolgozó parasztok példásan teljesítik az állam iránti kötelezettségeiket iA farnadí EFSz 1949-ben alakult. A szövetkezet földjei volt egyházi birtokból és elhagyott földekből tevődtek össze. A földterülethez így aztán nem volt elegendő állatállomány, sem gazdasági felszerelés. A tagok létszáma is kevés volt. Ilyen nehézségek közepette a szövetkezet az elmúlt évben nem tudta teljesíteni beadási kötelezettségét. Megváltozott a helyzet az idén. A szövetkezet összeszedte magát, kiépítette állatállományát, úgy, hogy az idén már eleget tudott tenni beadási kötelezettségének mind a gabcnanemüekböl, mind az állattenyész tési termékekből. Gabonabeadását 30 mázsával túlteljesítette. Sőt,, a szövetkezeti tagok, ki-ki a tehetsége szerint is adott be gabonát saját feleslegéből az államnak. Ezen a téren példát mutatott Androvjcs András slnök, aki 3 q gabonával járult hozzá a dolgozók közellátásához. Utána áaláki András 3, Vrábel András 3, Téglás János 1.5, Csergő Vilmos 1.5, Gál János 3, Leiszner József 3, Szadovszki Gyula 3. Balog Lajos 2, Jiakubik Béla 3, Molnár András pedig 2 mázsa gabonát adott be feleslegéből. A beadási kötelezettség teljesítésénél 3lz egyénileg gazdálkodó kisés középföldmüvesek is bebizonyították, hogy elsőrangú feladatuknak tartják dolgozó népünk élelmiszerellátásának biztosítását. Sándor László kisparaszt 2, Madarász István 3, Bilic Lajos 2.5, Kiss Gyula 2.5, Budai Lajos 1.5, Ambrózi András 1.4, Polár András 1, Szabó Lajos 1.1, Bánovszki András 1.5, Molnár Lajos 1 mázsa gabonát adott be terven felül. Más a helyzet a kulákoknál. Varga László egyáltalán nem törődik beadási kötelezettségének teljesítésével Tartozik az államnak 23.30 mázsa búzával, 4 mázsa rozzsal, 27 mázsa árpával. De nem teljesítette a tojás-, hús és tejbeadási kötelezettségét sem. Hasonlóképpen Hegedűs Erzsébet is adós maradt a dolgozó népnek 26.30 mázsa búzával és 11.45 mázsa árpával. Nagy József elmaradása 4.80 mázsa búza. 1.50 mázsa rozs, 10.40 mázsa árpa ós 66 mázsa zab. A szabotálókat azonban utoléri sorsuk. Nem engedhetjük meg, hogy holmi spekulánsok zavart idézzenek elő tervgazdaságunkban, a dolgozó nép élelmiszer ellátásának biztosításában. Korcsek János, Farnad. A balogtalai kulákok és spekulánsok A füleki járás dolgozó parasztsága pártunk jelszava szerint a cséplőgéptől egyenesen az államnak szállította a gabonát. Megértették, hogy dolgozó népünk egész évi kenyérellátása az ö munkájuktól függ. A községek egymással versenyezve Iparkodtak minél hamárabb eleget tenni hazafias kötelességüknek. Szép eredményeket értek el a hidegkúti, a básti, a söregi gazdák, akik a cséplőgéptől egyenesen a földműves raktárszövetkezetbe szállították azt a gabonát, amit a dolgozó nép kívánt tőlük. Nem így ment ez azonban Balogfalán. A balogfalai kulákok vajmi keveset törődtek azzal, hogy vájjon dolgozó népünknek biztosítva-e van a kenyere vagy sem. A szocializmus esküdt ellenségei a párt és kormány felhívását sem vették figyelembe. A kulákok a gabonát a cséplőgéptől ahelyett, hogy a földműves raktárszövetkezetbe hordták volna, inkább saját magtárukba gyűjtötték be. A cséplés befejezése után a helyi nemzeti bizottság azop vette észre magát, hogy a község átlagosan még 50 százalékra sem tett eleget beadási kötelezettségének. És hiába iparkodtak a kisgazdák beadásukat százszázalékban telejsíteni, ha a kulákok szabotálták a beadást. Ezért a helyi nemzeti bizottság büntető bizottsága eljárást indított a szabotáló kulákok ellen. Elsőnek Kamenszki Miklós 33 hektáros kulákot vonták felelősségre. Kamenszki Miklósnak a 33 hektár földje után 90 mázsa termést kellett volna beadni az államnak. Kamenszki azonban megelégedett azzal, hogy a 90 mázsa helyébe csak 30 mázsát adott be, de ebből is 10 mázsát tévedésből a földműves raktárszövetkezet helyett a lakására vitt, ahol azt úgy akarta elrejteni, hogy még napfényt se lásson. A helyi nemzeti bizottság büntető bizottsága a szabotáló kulákot 15.000 korona pénzbüntetésre és két havi szabadságvesztésre ítélte. Dózsa János 28 hektáros kulák szintén Kamenszki példáját követte. Balogfala „legvitézebb" és legravaszabb kulákja még külön felszólításra sem volt hajlandó beadási kötelezettségét teljesíteni. Azt hitte talán, hogy még ma is abban a világban élünk, hogyha egy Dózsa János elröffenti magát, még a törvény is megváltozik. A kulák azonban tévedett, mert a legnagyobb hetvenkedése ellenére is beszállították az eldugott termést s ezenkívül még meg is büntették: 18.000 korona pénzbüntetést és 2 havi elírást kapott a kulák. Balog Béla szintén a kulákok legjavából való. 23 hektár földje után 11 mázsa terméssel akarta becsapni az államot, a dolgozó népet. Siránkozva panaszkodott fünek-fának, hogy éhen fog pusztulni, nem marad még kenyérnekvalója sem. Csakhogy erre nem gondolt, amikor a földjét másokkal dolgoztatta, vagy a földjeit parlagon hagyta. Akkor gondolt volna a kenyerére, de akkor meg az járt az eszében, hogy annyit terem majd a föld, amennyire neki szüksége van. A beszolgáltatást meg majd teljesítik a kisgazdák ö helyette is, úgy mint a mult évben. A spekulálásra azonban ráfizetett, mert a munkásosztályt képviselő vezetők nemtörödve a kulák szánkózásával, először is a dolgozó nép kenyerét biztosították, ezenfelül még meg is büntették a kulákot 10.000 koronára és 6 heti szabadságvesztésre. Szabó László (Gubó), feketézők vezére, is a büntető bíróság elé került. Ez az ember 10 hektár földön gazdálkodik, de úgy látszik, hogy a feketézést sokkal jövedelmezőbb foglalkozásnak tartja mint a földművelést, hisz a faluban is mindenki tudja róla, hogy a csalás meg a feketézés sokkal kedvencebb foglalkozása mint a munka. Ezt most is bebizonyította azzal, hogy 10 mázsa gabonával akarta megrövidíteni dolgozó népünket. A 10 mázsa gabonát eldugta, arra számítva, hogy majd fekete áron értékesíti. Amikor bűneiért felelősségre vonták, még fölényeskedni kezdett és gúnyt akart űzni a helyi nemzeti bizottság vezetőiből. Ezért a cselekedetéért átadták a járásbíróságnak, ahol majd megkapja méltó büntetését. Ezek a ravasz kulákok és spekulánsok még a kis- és középföldmüvesek közül is félrevezettek egynéhány embert. Ilyen félrevezetett középgazda Szabó János (Dora) is. Ez az ember a cséplőgéptől az összes gabonáját hazahordta a kulákok utasítása szerint. Arra nem gondolt, hogy az állam iránti kötelezettségét is teljesíteni kellene. Azzal azonban tud dicsekedni, hogy az egyik fia havonta 14.000 koronát, másik pedig 7.000 koronát keres, ö pedig 1.100 korona szociális segélyt kap havonként. Ebből a keresetből aztán úgy élnek, mint hal a vízben. Szabó János mégjs inkább hallgat a kulákokra. Most már bátran tehetjük fel a kérdést Szabó Jánosnak, hogy vájjon a kulákok akarnak-e jót ö neki, vagy a dolgozók állama? Szabó János fiai az élelmiszer jegyekre is igényt tartanak, mivel ök munkások és mindazon javakhoz jogot formálnak, amit a dolgozóknak biztosít az állam. Azt azonban a fiúk is elfelejtik, hogy nemcsak jogaik, hanem kötelességeik is vannak. Szabó Jánosék csak úgy várhatják az állam segítségét, ha ők is teljesítik az állam iránti kötelezettségüket. Mit várhat az az ember, aki a 7 hektár földjét parlagon hagyja, ami kis termése van, azt pedig a kulákok utasítása szerint eldugdossa. Plaucha Antal szintén a kulákok nyomdokain akar haladni, de ő is ráfizetett, mert a dolgozók éber szeme észrevette rejtegetését és 500 korona pénzbüntetéssel „gyógyították" ki a kulákbetegségböl. A végén meg kell említenünk Mihályi Vilmos (Baraci) 8 hektáros gazda ravaszságát. Mihályi Vilmos világéletében sohasem akart dolgozni, csak a hasznot akarta zsebre rakni. Most is úgy csinált, hogy a cséplőgéptől a gabonát hazaszállította. Talán ö is azt várta, mint a kulákok, hogy majd a kevesebb földdel rendelkező gazdák teljesítik helyette is a gabonabeadást? A kulákok ravaszságának nyilvános leleplezése után a balogfalai kisés középföldmüvesek is látják már a kulákok aljas munkáját. Látják, hogy kik a legnagyobb ellenségeik, akik ellen könyörtelen harcot kell folytatniok, hogy boldogabb megélhetést biztosíthassanak maguk és családjuk számára.