Uj Szó, 1952. augusztus (5. évfolyam, 181-207.szám)

1952-08-29 / 205. szám, péntek

Világ proletárjai eg

yesül

jetek l SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Hűen a Felkelés üzenetéhez a párt és kormány köre tömörülve, Gottwald elvtárssal az élen, a Szovjetunió oldalán a szocializmusért és békéért! Bratislava, 1952 augusztus 29, péntek 2 Kčs V. évfolyam, 205. szám Élesszük tovább a Nemzeti Felkelés forradalmi hagyományait A Szlovák Nemzeti Felkelés 8. évfordulóján egész országunk népe emlékezik meg 1944 augusztus 29röl, amikor Szlovákia dolgozóinak a pártunk által vezetett fasizmus elleni kemény harca tetőpontjára hágott és fegyveres erővel küzdöttek a megszálló rabló fasiszták s az őket kiszolgáló hazai reakció ellen, hogy a dicső Szovjetunió segítségével megteremtsék hazánk egységét, a Csehszlovák Köztársaságot és benne népeink szabad, virágzó életét. A Neraze" Felkelés a szocializmus építésének útján haladó tár. sadalmunk egyik fő erőforrásává vált, mert megmutatta - az utat, hogy baráti egységben a cseh nem. zettei és örök barátságban és hűségben* a Szovjetunióval és valamennyi a haladás útjára tért néppel alapozhatjuk csak meg életünk boldog jövőjét. „Az a tény, — mondotta Klement CtottwaM elvtárs, — hogy új köztársaságunk van, ahol egyenjogú emberek élnek a dolgozók államában, a köztársaságban, amelyben a nép és az ország sorsának az ura a dolgozó nép, amely széttörlietetlen szövetségi egységben éi a SzoVjctuniőval, ez a Szlovák Nemzeti Felkelés legnagyobb vívmánya." fis most, amikor a nagyszabású iparosítás következtében egyik nap. rói a másikra változik hazánk ar. ('illata, s a szocializmus építésében a goítwaldi öbé * terv teljesítésé, ben hatalmas sikereket érünk el az ipar, a mezőgazdaság, a tudomány, a kultúra terén, újból érezzük Szovjetunió nagy és önzetlen baráti segítségét, mely békés építömunkánk fejlesztésére irányul. Pártunk Gottwald, Široký elvtársakkal az élen, a Szovjetunió és annak nagy vezére, Sztálin elvtárs iránti lángoló szeretetünk kifejezésével vezeti népünket a forradalmi hagyományok élesztésévei a szocializmus épí'' ;ében a döntő sikerek elérésére. E harc a szebb életért, pártunk, népi demokráciánk megerősödéséért s ezáltal a Szovjetunióval s a népi demokratikus államokkal való igaz szövetségünk megszilárdításáért arra ösztökél l>ennünket, hogy a felkelés forradalmi hagyományait erősítve következetesen küzdjünk a reakció sötét erői,' a soraink közé befurakodott ellenségek és azok kiszolgálói ellen. Pártunk vezetősége bolsevik éberségének köszönhető, hogy idejében lerántotta az árulók, Szlánszky, Švermova, Sling Clemen

: tis. Huszák Novomeszky és egész bűnös bandájuk arcáról a leplet, akik népeink forradalmi harcának meghiúsítására s hazánkban a milliókat kizsákmányoló kapitalista uralom felújítására törekedfek, valamint hazánkat a szovjetellenes provokációk s az imperialista agressziós erők ťizťészkévé akarták tenni. Egész forr;: lalr-i multunk, munkásmozgalmunk története, a dicső SzK(b) ' tanítása, a Nemzeti Felkelés azt a harcos küldetést hagyták re: ;tk, hogy pŕ.i-tnnk tanítása, hoz hűen haladjunk a szocializmus építésének forradalmi útj^n, ami a helyes cselekvés és a nagy tettellegfőbb támasza. Pártunk az az erő. mely a mi 'tban, a jelenben és a jövőben is dolgozó népünknek szebb élet kiépítéséért folyó harcá nak legfőbb mozgósítója volt és lesz. Szülő Kommunista Pártunk meg. alakulása óta a Nagy Októberi Szocialista Forradalom eszméitől áthatva évtizedeken keresztül a kapitalisták uralmának megdöntésére, a dolgozó tömegeket öntudatosító, mozgósító politikájával a fasizmus elleni áldozatos harcra buzdította és vezette népeinket. Hogy dolgo. i /.óink milliós tömegei mennyire I megértették és magukévá tudták tenni pártunk hazafias s a nemzet köziség lenini-sztálini forradalmi elveihez hű politikáját, igazolják azok a sagy fasisztaellenes tömegakciók még az első köztársaság idejéből, melyeket pártunk irányított, — és így tudta az elnyomatás, a fasiszta zsarnoki megszállás ideje alatti illegális mozgalmon keresztül a népfelszabadító harc szervezésével döntő csatára vezetni népeinket a megszálló fasiszták és hazai lakájaik ellen. Mint ahogy a boIdogaW* élőt megteremtéséért, a szocializmus felépítéséért folyó harcunk alapját pár. tünk forradalmi harcának múltjában, úgy a reakciós és áruló elemek bűnös tetteinek magvát is a multlian kell keresnünk. Az áruló és reakciós elemek aljas aknamunkája akkor fokozódott a legjobban, amikor látták, hogy hazánkban a kapitalizmus fennállását veszély fenye gett a Szovjet Hadseregnek a német fasiszták m mért döntő győzelmes csapásai nyomán. Szlovákia burzsoá körei látva, hogy a fasizmusban már nem találnak mentséget, ármánnyal befurakodtak az áltálul; megvesztegetett s az őket kiszolgáló „úgynevezett kommunisták", Hu. szák, Novomesaky által dolgozó népünk neinzetfelszataditö mozgalmába, melyet a* akkor illegalitásban lévő Kommunista Pártunk vezetett. Amikor a hazai kapitalisták, a burzsoázia vezetői előtt világossá vált, hogy az őket megmentő amerikaiaktól nem várhatnak segítséget s hazánk tényleges felszabadítása, keletről várható, ezek a reakciós körök úgy szervezkedtek az agfár burzsoáziával az élen Lettri. chékkel, TTrsinyékkal, hogy az 1943 ban megalakult Szlovák Nemzeti Tanácsba is befészkelve magukat biztosítsák a felszabaduló Szlovákiában a burzsoázia hatalmai . Attól való félelmükben, — hogy a népfelszabadító mozgalom, mely fokozatosan növeke. dett, s az illegális Kommunista Párt, mely egyre nagyobb méretű tevékenységet fejtett ki a néptömegek között. — hogy ez a Nemzeti Felkelést előkészítő népmozgalom T kapitalizmus elleni harccá is kifejlődhet, ami az ő végüket is jelentené, — ezért ennek a nagy forradalmi jelentőségű nemzeti megmozdulásnak megakarták másítani jellegét. Ez azt jelentette volna, hogy az a burzsoázia, amely még rövid idővel azelőtt a német fasiszták hű kiszolgálója volt, megmásította volna a pártunk által vezetett munkásosztály népfelszabadító harcának igazi jellegét, mely az osztályharc törvényeinek következetes teljesítésével nemcsak a kapitalisták hatalmának, a fasizmus uralmának megdöntésére, hanem a hazai burzsoázia meg-törésére is irányult. Hogy ezt részben sikerült nekik hirdetni, s ezzel bizonyos ideig megtéveszthették az embereket, ez Huszák, Novomeszky párt- és népellenes tevékenységének egyik nagy bűne volt, akik ocsmány módon a reakció, a fasiszta szlovák burzsoázia szolgálatába szegődtek. Pártunk és munkásosztályunk 1948. dicső februári győzelmével végleg felszá molta e burzsoá maradványokat és pártunk IX. kongresszusa végleg leleplezte Huszák, Novomeszky, Clcmentis párt- és népellenes burzsoá nacionalista üzérkedéseit. A szlovákiai né; "elszabadító mozgalom, a partizánmozgalom legfőbb éltető ereje a Szovjetunióban volt, melynek célja, milit Sztálin elvtárs mondotta: „... felszabadítani az (Folytatás a 3, oldalon) A Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja Központi Bizottsága titkárságának határozata A „Pravda" augusztus 26-iki száma közli a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja Központi Bizottsága titkárságának az összes területi és határterületi bizottságokhoz szóló következő határozatát: „A Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja, nak Központi Bizottsága kötelességévé teszi Önöknek, hogy széles körben vitassák meg az új ötéves tervnek és a párt szervezeti szabályzatának tervezetét. A megvitatást lehetőleg az alapszervezeteknél kezdjék. A megvitatásba be kell vonni a párt összes tagjait és tagjelöltjeit és biztosítani kell a bírálat teljes szabadságát. A pártsajtónak mind a helyeslő, mind a bíráló cikkeket közölnie kell". A „Pravda," szerkesztősége egyben felhívást intézett a pártszervezetekhez és az, egyes elvtársakhoz, vegyenek részt a kongresszus kérdéseinek megvitatásában és erre vonatkozó cikkeiket és megjegyzéseiket juttassák el a Pravdához. Módosítások az Szli(b)P szervezeti szabályzatában N. Sz. Hruscsev elvtárs beszámolójának tételei A „Pravda" közli N. Sz. Hruscsev beszámolójának tételeit az SzK(b)P XIX, kongresszusára a következő címmel: ,Módosítások az SzK(b)P szervezeti szabályzatában". Az SzK(b)P XIX. kongresszusa elé kerülnek átvizsgálásra a párt szervezeti szabályzatának kiegészítései és módosításai. Ezeket a kiegészítéseket és módosításokat az tétté szükségessé, hogy a szervezeti szabályzat egyes pontjai elavultak és a szervezeti szabályzatnak tükröznie keli azokat a pártépités terén elért tapasztalatokat, amelyeket a párt a XVIII. kongresszus óta eltelt időben szerzett. 1. A párt ú.j elnevezéséről és meghatározásáról és a párt legfőbb feladatairól Felmerült pártunk elnevezése pon-. tosabb meghatározásának ezükségessége. A Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártját célszerű lesz ezentúl a „Szovjetunió Kommunista' Pártjá"-riak nevezni, figyelembe véve. azt, hogy 1. a pártnak ez az elnevezése — a „Szovjetunió Kommunista Pártja" — pontosabb elnevezés; 2. az utóbbi időben már nem szükséges megtartani a párt kettős nevét — a kommunistát és bolsevikot — mivel a „kommunista" és „bolsevik" szavak ugyanazt a tartalmat fejezik ki. A párt szervezeti szabályzata első fejezetének ezt a címet kell adni; ,A párt. Párttagok, kötelességeik és jogaik". Célszerű a párttagok jogainak és kötelességeinek Hogy a Kommunista Párt tagjának megtisztelő címét és jelentőségét még magasabbra emeljük, javasoljuk, hogy a szervezeti szabályzatnak azt a paragrafusát, amely megszabja, hogy ki lehet a párt tagja, új megfogalmazásban szerkeszszük meg; „2. A Szovjetunió Kommunista Pártjának tagja lehet minden dolgozó, aki nem zsákmányolja ki más munkáját, a Szovjetunió polgára, elismeri a párt programmját és szervezeti szabályzatát, tevékenyen segíti annak megvalósítását, dolgozik a párt valamelyik szervezetében, végrehajtja a párt minden határozatárgyalása előtt e fejezet első paragrafusában röviden meghatározni a Szovjetunió Kommunista Pártját és legfőbb feladatait, nevezetesen: ' „A Szovjetunió Kommunista Párt. ja az egynézetet valló kommunistáknak, a munkásosztály, a dolgozó parasztság 'és a dolgozó értelmiség tagjainak szervezett, önkéntes harci szövetsége. A Szovjetunió Kommunista Pártja megteremtette a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségét, majd a^ 1917-es Októberi Forradalom eredményeképpen megdöntötte a kapitalisták és a földesurak hatalmát, megszervezte a proletariátus diktatúráját, megszüntette a kapitalizmust, megsemmisítette az ember2. Ki lehet a párt tagja? tát. A párttag fizeti a megállapított tagsági járulékot." A szervezeti szabályzatban annak kiemelése, hogy a párt tagja lehet minden dolgozó, aki nem zsákmányolja ki más munkáját, aki a Szovjetunió polgára — megszilárdítja a párt elért vívmányait ós kifejezi azt a tételt, hogy a kommunista párt a munkásosztály, a dolgozó parasztság és a dolgozó értelmiség tagjaiból áll. Oroszországban a szocializmus győzelmének eredményeképpen megszűntek a kizsákmányoló osztályok, ember embert nem zsákmányol ki. nek ember által való kizsákmányolását, biztosította a szocialista társadalom felépítését. A Szovjetunió Kommunista Pártjának ma legfőbb feladata, hogy a szocializmusból a kommunizmusba való fokozatos átmenet útján felépítse a kommunista társadalmat, szüntelenül emelje a társadalom anyagi é

s kulturális színvonalát, az internacionalizmu^ és az egésss világ dolgozóival való baráti kapcsolatok megteremtésének szellemében nevelje a társadalom tagjait, állandóan erősítse a szovjet haza aktív védelmét, ellenségeinek agresszív cselekedeteivel szemben". Az előadottakkai kapcsolatban a szervezeti szabályzatnak ne legyen bevezető része. A szovjet társadalom, baráti osztályokból áll. Megszilárdul a szovjet nép erkölcsi és politikai egysége. A kommunista pártra a kommunista társadalom építése terén háruló új feladatok megkövetelik, hogy a párt tagjai fokozatosan felelősek legyenek a párt ügyéért. Éppen ezért a párttagságról szóló paragrafus javasolt új megfogalmazása rámutat, hogy a párt tagja az lehet, aki nemcsak elismeri a párt programmját és szervezeti szabályzatát, hanem tevékenyen segíti annak megvalósítását és végrehajtja a párt minden határozatát. 3. A párttagok kötelességeiről A tapasztalat azt mutatja, hogy a szervezeti szabályzatban kimerítőbben kell meghatározni a párttagok kötelességeit. Mindenekelőtt be kell iktatni a párttagok kötelességeiről szóló paragrafusba, hogy a párttag köteles minden eszközzel őrködni a párt egységének, mint a párt erejének és hatalmának legfontosabb feltételén. A párt egységén való őrködés a párttag legelső kötelessége. Ezért teljesen helyes lesz, ha a párttagok kötelességeinek felsorolása ezzel az alapvető kötelességgel kezdődik: Hogy még magasabbra emeljük a párttagság élenjáró szerepét a kommunizmus építésében és aktivitását a pártszervezetek életében és a munkájában mutatkozó hiányosságok, káros jelenségek elleni harcban, a párttagok kötelességeiről szóló paragrafust új pontokkal kell kiegészíteni. Megjegyzendő, hogy nem kevés olyan párttag van, aki formálisan, passzívan kezeli a párthatározatok végrehajtását. Ez nagy hiba, mely ellen a pártnak határozattan harcolnia kell, mert a kommunistáknak a, párthatározatok iránt elfoglalt ilyen álláspontja gyengíti a párt harckészségét. A szervezeti szabályzatban rá kell mutatni, hogy a párttagok kötelesek tevékenyen harcolni a párthatározatok megvalósításáért, és hogy a kommunistáknak a párthatározathoz való passzív és formális viszonya összeegyezhetetlen a párttagsággal. A másik hiba, ami előfordul pártunkban az, hogy a kommunisták egy része helytelenül azt hiszi, hogy pántunkban kétféle fegyelem van: egy a párttagok, egy • pedig a vezetők számára. A párt nem békélhet még az ilyen uraskodó, pártellenes elképzeléssel. Ezt a hibát határozottan ki kell irtanunk, mivel aláássa a párt- és az állami fegyelmet és ezzel komoly károkat okoz a párt és az állam érdekeinek. A szervezeti szabályzatban feltétlenül' rá kell mutatni, hogy pártunknak egy fegyelme, egy törvénye van az összes kommunisták számára, függetlenül érdemeiktől és állásuktól, és hogy a párt. és az állami fegyelem megszegése összeegyeztethetetlen a párttagsággal. Kiderült, hogy sok kárt okoznak a pártnak azok a kommunisták, akik — bár végnélkül hangoztatják a párt iránti odaadástlkat — való. jában azonban elnyomják az alulról jövö kritikát. A párt mindig hatalmas jelentőséget tulajdonított az önbírálat és különösen az alulról jövő bírálat fejlődésének a munkában, a hiú önteltség és a munkában való látszatsiker elleni harcban mutatkozó hiányosságok feltárásának. A tapasztalat azt bizonyítja, hogy a bírálait jelentőségének megmagyarázása egyedül nem elegendő. Erélyes harcot kell folytatni azok ellen, akik gátolják a bírálat fejlődését. Ezért a szervezeti szabályzatban rá kell mutatni, hogy a bírálat elnyomása súlyos bűn és hogy az, alti elfojtja a bírálatot, hivalko. dással és mags- talással helyettesíti, nem maradhat meg a párt sorai, ban. Ezzel kapcsolatban meg kell mondani, hogy a kommunisták egy része körében az a káros vélemény (Folytatás a 2. oldalon) í