Uj Szó, 1952. augusztus (5. évfolyam, 181-207.szám)

1952-08-29 / 205. szám, péntek

t UJSZ0 1952 ausfwsztus 29 Módosítások az SzK(b)P szervezeti szabályzatában (Folytatás az 1. oldalról.) kapott lábra, hogy a párttagoknak nem kell ..elentést tenniök a párt vezető szerveinek egészen a központi oizottságig a munkában mutatkozó hiányosságokról. Nem ritkán fordul elö, hogy felelős funk cionáriusok akadályozzák a kommunistákat abban, hogy a vezető pártszervek a központi bizottság előtt feltárják az ügyek kedvezőtlen állását azzal az indokolással, hogy ez állítólag akadályozza őket a munkában. Világos, hogy a párt köteles kíméletlen harcot folytatni az ilyen méltóságos urak ellen, A szervezeti szabályzatban jelenleg az szerepel, hogy a párt tagjának jo ga van bármely nyilatkozattal, bármely pártfórumhoz fordulni, egészen a központi bizottságig. Mint látható, ez nem elégséges. A szervezeti szabályzatban rá kell mutat, ni, hogy a párttagnak nemcsak joga, de kötelessége is személyekre való tekintet nélkül közölni a veze tő pártszervekkel egészen a központi bizottságig a munkában észlelt hiányosságokat, azokkal szem ben pedig, akik megakadályozzák a párt tagját ennek a kötelességének a teljesítésében, a szervezeti szabályzatnak ki kell mondani, hogy a: ilyen szegélyeket szigorúan meg kell büntetni, mint a párt akaratának megszegőit. A továbbiakban nagy hiba, — amely elterjedt a kommunisták egy része között, — az igazságnak a párt előtt való eltitkolása, a nem őszinte, nem becsületes magatartás a párttal szemben, világos, hogy a párt nem tűrhet soraiban csalókat, mert az ilyen emberek aláássák a párt iránti bizalmat, erkölcsileg szétzüllesztik a kommunisták Sorait. A szervezeti szabályzatban feltétlenül rá kell mutatni, hogy a kommunista hazug magatartása a párttal szemben, a párt félreveze. tése a legsúlyosabb bün és összeegyeztethetetlen a párttagsággal. Azt sem lehet szó nélkül hagyni, hogy a kommunisták körében egész széles körben elterjc-ditek a politikái könnyelműség é meggondolatlan ság megnyilvánulásai és az államtitok kifecsegése. A politikai éberség kötelező minden kommunistára, minden munkahelyen, minden körülmények között. A szervezeti szabályzatban ezzel kapcsolatban elö kell írni, hogy a párt tagja köteles megőrizni a párt- és államtitkot, és hogy ennek kifecsegése bün a párttal szemben és összeegyeztethetetlen a párttagsággal. Végül el kell ismerni, hogy sok párt., szovjet és gazdasági szervezetben nagy hiba a káderek kiválogatásának helytelen módszere, amikor ezt a kiválogatást a baráti kapcsolatok, személyes ragaszkodás, egy vidékről való származás, családi kötelékek alapján végzik. Világos, hogy a funkcionáriusok ilyen kiválogatásának semmi köze sincs a pártunk által elfogadott elvekhez és kárt okoz a pártnak. A szervezeti szabályzatban rá kell mu tatni, hogy a párttag köteles pontosan teljesíteni a pártnak a káderek helyes kiválogatására vonatkozó útmutatásait és a szervezeti szabályzatba be kell venni, hogy ezek. nek az útmutatásoknak a megsér. tése összeegyeztethetetlen a párttagsággal. Az elmondottakból kiindulva szükséges : 1. új megfogalmazásban kifejteni a szervezeti szabályzat megállapí tásait a párttagok kötelességeiről, még pedig: 5. „A PÁRTTAG KÖTELESSÉGE, HOGY: a) állandóan őrködjék a x' rt egységén, mint a párt erejének és hatalmának legfontosabb feltételén; • b) tevékenyen harcoljon a párthatározatok végrehajtásáért. Nem elegendő, hogy a párttag csupán egyetértsen a párt határozataival: kötelessége, hogy harcoljon e határozatok megvalósításáért. A kommunisták passzív és formális viszonya a párthatározatokhoz, gyengíti a párt harcképességét és ezért összeegyeztethetetlen a párttagságc) mutasson példát a munkában, elsajátítsa munkájának technikáját, szüntelenül emelje munkájában szakmai képzettségét: d) állandóan erősítse kapcsolatait a tömegekkel, idejében reagáljon a dolgozók igényeire és szükségletei, re, megmagyar' ;za a pártonkívüli tömegeknek a párt politikáját és határozatait, s emlékezetébe vésse, hogy pártunk ereje és legyőzhetet iensége a néppel való eleven és elszakíthatatlan kapcsolatban rejlik; e) emelje öntudatát, sajátítsa el a marxizmus-leninizmus alapjait; f) megtartsa a párt. és állami fegyelmet, amely egyaránt kötelező minden párttagra. A pártban nen lehet kétféle fegyelem; más a veze tök és más az egyszerű párttagok számára. A pártban egy a fegyelem, egy a törvény 'minden kommunistára nézve édemeitöl és tisztségétől liíggetlenül. A párt és az állaim fegyelem megszegése súlyos hiba, amely kárt okoz a pártnak, s ezért összeegyeztethetetlen a párttagsággal; g) fejlessze az ön bírálatot és az alulról jövő bírálatot, tárja fel és igyekezzék kiküszöbölni munkája hiányosságait, harcoljon a munkában a látszatsiker, az önteltség és az önelégültség ellen. A bírálat elfojtása súlyos bűn. Aki elfojtja a bírálatot, hivalkodással és ma gaoz'alással helyettesíti, az rera maradhat meg a párt soraiban; h) személyekre való tekintet nélkül közölje' a párt vezető szerveivel — egészen a központi bizot.tsá gig — a munkában észlelt hiányosságokat. A párttagnax nincs joga, hogy eltitkolja a rendellenességeket és közömbösen viselkedjék a pártés az állam érdekeit sértő helytelen cselekedetekkel szemben. Azt, aki akadályozza a párttagot e kötelessé ge teljesitésében, mint a párt akaratának megszegőjét, szigorú büntetéssel kell sújtani; i) őszinte és becsületes legyen a párthoz, ne titkolja el és ne for gassa ki az igazságot. Az a párttag, aki nem mond igazat és becsapja a pártot, a legnagyobb bűnt követi el, nem maradhat meg a párt soraiban; j) megőrizze a; párt- és államtitkot, legyen politikailag -éber és vésse emlékezetébe, hogy a kommunisták ébersége minden munkahelyen és minden körülmények között szükséges. A párt. és állán: titok kifecsegése bün a párttal szemben, összeférhetetlen a párttagsággal; k) bármely helyen, ahová a párt állította, rendületlenül hajtsa végre a pártnak a káderek helyes — politikai és szakmai képzettségük szerinti kiválogatására vonatkozó uta sításait. Ezeknek az utasításoknak megsértése, a funkcionáriusok kiválogatása cimboraság, személyes ragaszkodás egyvidékröl való származás, családi kötelékek alapjá*

1 összeférhetetlen a párttagsággal." 2. a szervezeti szabályzat „A PÁRT. A PARTTAGOK, KÖTELESSÉGEIK ÉS JOGAIK" fejezetében elö kell írni'a következő kiegészitéseke* is: a) fel kell venni a szervezeti szabályzatba a következő cikkelyeket: „11. Az alapszervezet nem h z. hat határozatot olýan kommunis . nak a pártból való kizárásáról, aki a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának, valamely szövetséges kö: társaság kommunista pártja központi bizottságán: 1 határterületi, területi, körzeti, városi vagy kerületi bizottságának tagja. A szövetséges köztársaság kommunista pártja központi bizottsága, a határterületi, területi pártbizott ság, a körzeti pártbizottság, városi, kerületi pártbizottság tagjának a pártbizottság vagy a párttagok sorából való kizárásáról az illető bizottság teljes ülése a szavazatok kétharmad többségével dönt. 12. A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága tagjá nak a központi bizottságból, vagy a párttagok sorából való kizárásáról a pártkongr iszus vagy — két kongresszus közti időben, — . a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának plénuma határoz, a plénum tagjainak kétharmad többségével. A kizárt központi bizottsági tagot automatikusaiig központi' bizottságnak az a póttagja váltja fél, aki a kongresz. szuson a központi bizottság póttagjainak megválasztásakor megállapított sorrend szerint következik." 4. a párttagok jogairól A jelenlegi szervezeti szabályzatban bizonyos mértékig szűkítették és pontatlanul fogalmazták meg a párttagok jogait. A jelenlegi szer. vezeti szabályzat három pontját fel kell cserélni a következő megfogalmazással : „4. A párttag joga, hogy a) részt vegyen a pártgyűléseken, vagy a pártsajtóban a párt politikai kérdéseinek szabad és tárgyilagos megvitatásában; b) a pártgyűléseken bármely pártmunkást megbíráljon; c) résztvegyen a 'pártszervek választásában, mint választó és választható; d) személyes meghallgatást követeljen mindazokban az esetekben, amikor az ö tevékenységéről vagy magatartásáról hoznál, döntést; e) bármilyen kérdéssel és bead vánnyal forduljon a párt bármely szervéhez, beleértve a Szovjetunió Kommunista , Pártja Központi Bizottságát is." 5. A tagjelöltekről A pártszervezetek munkájának komoly hiányossága, hogy rosszul segítik a tagjelölteket a pártba való belépésre irányuló előkészületben és nem foglalkoznak -személyi tulajdonságaikkal. A tagjelöltségi idő gyakran üres formasággá válik, és a tagjelöltek jelentékeny részénél több évig húzódik. A párt nem törődhet bele ebbe a hiányosságba. Meg kell javítani a pártszervezetek munkáját a tagjelöltek körében és fokozni kell maguknak a tagjelölteknek felelősségét tagjelöltségi idejükért. Ezzel kapcsolatban a szervezeti zabályzat „TAGJELÖLTEK" fejezetébe fel kell venni a következő kiegészítést: „A pártszervezet köteles segítséget nyújtani a tagjelölteknek, hogy előkészüljenek a pártba való belépésre. A jelöltségi idő leteltével a pártszervezet köteles taggyűlésen foglalkozni a jelöltek ügyével. Ha a tagjelölt a pártszervezet által elfo. gadhatónak elismert okból nem felelt meg kellőképpen a követeimé., nyeknek, akkor az alapszervezet legfeljebb egy évre meghosszabbíthatja jelölti idejét. Olyan esetekben viszont, amikor a jelölti idő alatt kitűnt, hogy a

v tagjelölt személyi tulajdonságainál fogva nem méltó a párttagságra, a pártszervezet határozatot hoz a jelöltnek a tagjelöltek közül való kizárására." 6. A párt kongresszusai és a központi bizottság teljes ülései összehívásának időszakairól A tapasztalat azt mutatja, hogy négyévenként legalább egyszer híVa párt kongresszusa és a párt központi bizottsága teljes ülései összehívásának kővetkező időszakait célszerű megállapítani: A párt rendes kongresszusát 7. Az összszövetségi A párt szervezeti szabályzatának | tervezetében nem szerepelnek elö irások az összszövetségi páxtkon. ferenciákról. A jelenlegi körülmények között nincs szükség összják össze; a párt központi bizottságának teljes ülését hathónaponként legalább egyszer hívják össze. pártkonferenciákról szövetségi pártkonferenciákat összehívni, mert a párt politikájának megérett kérdéseit meg lehet vitat ni a párt kongresszusain és a központi bizottság teljes ülésein. 8. A politikai irodának a párt központi bizottsága elnökségévé való átalakításáról Célszerű, hogy a politikai irodát a párt központi bizottsága elnökségévé alakítsák át, amelyet a központi bizottságnak a teljes ülések közötti munkája irányítására szer veznek, mert az „elnökség" elneve. zés jobban megfelel azoknak a funkcióknak, amelyeket a politikai iroda jelenleg ténylegesen végez. Ami a központi bizottság szervező munkáját illeti, amint a gyakorlat bebizonyította, célszerű ezt a munkát egy szervben, a titkárságban összpontosítani, ezért a továbbiakban a központi bizottság szervező irodája megszűnik. Ezzel kapcsolatban a szervezeti szabályzat 34. cikkelyét a következő megfogalmazásban kell kifejteni: „A Szovjetunió Kommunista Pártjának központi bizottsága megszervezi a központi bizottságnak a teljes ülések közötti munkája i: ínyitására az elnökséget, a folyó ügyek, főleg a párthatározatok végrehajtása ellenőrzésének megszervezésére és a káderek kiválogatására pedig a titkárságot." 9. A pártellenőrző bizottságnak a párt központi bizottsága mellett működő pártellenőrzo bizottsággá való átszervezéséről Annak érdekében, hogy fokozzák a pártellenőrzo bizottság szerepét a pártfegyelem megszegői és az azon esetek elleni harc terén, ame. lyekben a kommunisták nem kielégítően teljesítik kötelességeiket, célszerű a pártellenörző bizottságot átszervezni a párt központi bizottsága mellett működő pártellenörző bizottsággá és létrehozni a helyszínen a helyi pártszervektől független pártellenőrzo bizottsági helyi meghatalmazottak intézményét. A pártellenőrzo bizottságra kell bízni annak ellenőrzését, hogy hogyan tartják meg a árttagok és tagje löltek a pártfegyelmet, rá kell bízni a párt programmjának, szervezeti szabályzatának, a párterkölcs, nek megsértésében vétkes kommunisták felelösségrevonását és a szövetséges köztársaságok kommunista pártja központi bizottságának, a párt határterületi és területi bizottságainak a pártból való kizárásáról és pártbüntetésekről szóló határozatai ellen beadott felebbezések megvizsgálását. Az említettek, bői kiindulva a szervezeti szabályzat 35. cikkelyét új megfogalmazásban keľ kifejteiy még pedig: „A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága a központi bizottság mellett megszervezi a pártellenörző bizottságot. A párt központi bizottságának pártellenörző bizottsága: a) ellenőrai, hogyan tartják meg a párt tagjai és tagjelöltjei a pártfegyelmet, felelősségre vonja azokat a kommunistákat,- akik megszegik a párt programmját, szervezeti szabályzatát, a párt. és az állami fegyelmet, valamint azokat, akik vétenek a párterkölcs ellen (félrevezetik a 'pártot, nem becsületesek, vagy nem őszinték a párt iránt, rágalmazók, bürokraták, magánéletükben laza erkölcsüek, jtb.") b) Megvizsgálja az egyes szövetséges köztársaságok kommunista pártja központi bizottságának és a határterületi, vagy területi pártbizottságoknak a pártból való kizárásokról és a pártbüntetésekröl szóló határozatai ellen beadott felebbezéseket. A köztársaságokba^ határterületeken és területeken a helyi párt. szervezettől független meghatalmazottai vannak." 10. A párt központi bizottsága és a helyi pártszervek apparátusáról Mint a tapasztalat mutatja, a pártapparátus felépítése a helyzettől és a konkrét viszonyoktól függően megváltozik. Ezért célszerű szabályzatban meghatározzuk, milyen intéEőszerveket és osztályokat szervezzünk a párt központi bizotteltekinteni attól, hogy a szervezeti ) ságában és a helyi pártszervekben. 11. A helyi pártszervezetek feladatainak fontosabb meghatározásáról A párt szervezeti szabályzata a helyi pártszervezetek feladatait és funkcióit — mint a tapasztalat mu. tatja, — nem tükrözte vissza teljes mértékben. Ezzel kapcsolatban elengedhetetlen, hogy kiegészítsük a szervezeti szabályzatnak a helyi pártszervezetek feladatait meghatározó cikkelyeit, rámutatva, hogy a szövetséges köztársaságok kommu. nista pártjának központi bizottsága, a határterületi, a területi, a kerületi, a városi és a körzeti pártbizottságok biztosítják a párt utasításának maradéktalan végrehajtását' és irányítják a helyi szovjet, va. .lint a -ársadalmi szervezetek tevékenységét az ottlévó pártcsoportokon keresztül. A szervezeti szabályzatnak vissza kell tükröz, nie, melyek a pártszervezetek feladatai, a pártszerü bírálat és önbírálat fejlesztésében és azzal kapcsolatban, hogy a kommunistákat a párt és az állam munkájának hiányosságaival szemteni engesz telhetetlenség szellemében neveljék. A szervezeti szabályzatban olyan fontc feladatokat is kell a pártszervezetek elé tűzni, mint a dolgozók kommunista' nevelése és a marxizmus-leninizmus tanulmányozásának irányítása a párt tagjai és a tagjelöltek körében, különösen szem előtt tartva, hogy a marxiz mus-leninizmus propagandájának megszervezése még mindig nem kielégítő. Továbbá, a folyó kérdések még operatívabb megvizsgálása érdekében és annak biztosítására, hogy a végrehajtás ellenőrzését jobban megszervezzék, -a szervezeti sza. bályzatban elö ííell írni, hogy a szövetséges köztársaságok kommunista pártjának központi bizottságában a határterületi és területi pártbizottságokban titkárságok létesüljenek. Annak megakadályozása érdekében, hogy a területi, határterületi pártbizottságok irodáját és a szövetséges köztársaságok kommunista pártja központi bizottsága irodáját felcseréljék a titkárságokkal, háromra k&ll csökkenteni a titkárok számát és kötelezni kell a titkárságokat arra, hogy az elfogadott határozatokról jelentést tegye, nek a területi, határterületi pártbizottság, valamint a szövetséges köztársaság kommunista pártja központi bizottsága irodájának. Végül a helyi pártszervezetek munkájában mutatkozó hibák idejekorán való kijavítása céljából, úgyszintén a munkájukban felgyülemlő pozitív tapasztalatok figyelembevételének biztosítása érdekében arra kell kötelezni a területi, a határterületi pártbizottságokat és a szövetsége- köztársaságok kommunis. ta pártjának központi bizottságát, hogy munkájáról rendszeresen tájékoztassa a párt központi bizottságát és me[, -tározott határidőn belül jelentést küldjön tevékenységéről a központi bizottságnak. A kifejtettekből kiindulva iengedhetetlen, hogy a szervezeti sza. bályzatnak a h lyi pártszervezetekről szóló fejezetébe a következő kiegészítéseket és módosításokat iktassuk be: 1. A szervezeti szabályzatnak a helyi pártszerve".; és alapszervezetek kötelességeiről szóló paragrafusaiban kiegészítőlég rá kell mutatni, hogy ezek biztosítják a. párt utasításainak maradéktalan teljesítését, a pártszerü bírálat és önbí(Folytatás a 3. oldalon)