Uj Szó, 1952. augusztus (5. évfolyam, 181-207.szám)

1952-08-28 / 204. szám, csütörtök

Világ proletárjai egyesüljetek l SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA mai QzámJtan: Jelentés a kormányülésről (2. old.) Václaiv Kopecky elvtárs 55 éves (2. old.) A szovjetkormány újabb nagyfontosságú békelépése I (3. old.) A jövő pártoktatási év egyik főkérdése a propagandista jó kiválasztása (4. old.) Munkafelajánlásokkal üdvözlik dolgozóink az SzK(b)P XIX. kongresszusának összehívását (5. old.) Mit kap a fogyasztó a szepte mberi élelmiszerjegyre (6. old.) Bratislava, 1952 augusztus 28, csütörtök 2 Kčs V. évfolyam, 204. szám Hatalmas lépés a szocializmusból a kommunizmusba való átmenet utján (p. b.) A napokban hozta nyilvánosságra a szovjet sajtó as SzK(b)P Központi Bizottságának történelmi jelentőségű határozatát a Bolsevik Párt XIX. kongresszusának össze, hívásáról. A haladó dolgozó tömegek az egész világon a szovjet né. pekkel, a béketábor legyőzhetetlen erőivel, Lenin és Sztálin dicső pártjának harcos zászlóvivőivel az élen lángoló lelkesedéssel fogadták ezt a határozatot. A Bolsevik Párt XIX. kongresszusa az emberiség szabadságharcának újabb győzelmét, a kommunizmus gyorsabb ütemű kiépítését, az előrehaladás nagyszerű távlatait váltja valóra. A párt eddigi kongreszsusai nemcsak a szovjet népek életében hoztak történelmi változást, de valamennyi kommunista és munkáspárt tevékenységének irányítói, útmutatói voltak abban, hogyan vezessék a dolgozók tömegét a kapitalisták kizsákmányoló uralmának megdöntésére, hogyan teremthetik meg a népek szabadságharcának gyözelemrevi telével a világ dolgozóinak boldog jövőjét. A zseniális Sztálin vezetésével ez ötödik ötéves tervfeladatok irányelveinek kijelölésével a Bolsevik Párt a szgyjetnép újabb diadalmas győzelmeinek alapját fekteti !e. A Bolsevik Párt XVIII. kongreszszusán (1939) Sztálin elvtárs kije. lentette, hogy a Szovjetunió a termelés technikájában és az ipari fejlődés ütemének tekintetében túlszárnyalta a főbb kapitalista országokat. „Ez igen jó, — mondotta Sztálin elvtárs, — de nem elegendő. Túl kell szárnyainunk őket gazda, sági tekintetben is. Mi ezt megtehetjük és meg is kell tennünk. Csakis abban az esetben, ha gazdaságilag túlszárnyaljuk a főbb kapitalista országokat, csakis akkor számíthatunk arra, hogy országunk teljes mértékben el lesz látva fogyasztási cikkekkel, hogy bőségesen lesznek termékeink és lehetőség nyílik arra, hogy áttérjünk a kom. munizmus első szakaszáról annak második szakaszára." A XIX. pártkongresszus összehívásával egyidejűleg a Bolsevik Párt Központi Bizottsága közzétette az ötödik ötéves terv irányelveinek tervezetét is, amely célul tűzi ki a szovjet népek elé a kommunizmus anyagi alapjai megteremtésé, nek óriási feladatait. Ezek a feladatok diadalmasan tárják elénk a szocialista rendszer nagy fölényét a kapitalista rendszer felett. „Az ötödik ötéves terv teljesítése — mondja az irányelvek tervezete, — hatalmas lépés előre a szocializmusból a kommunizmusba való átmenet útján... Ez az ötéves terv a békés gazdaság és kulturális építés terve." Amíg a kommunizmusba áttérő szovjet társadalom a sztálini ötéves terv teljesítésével és túlteljesítésével a fokozódó bőségnek, a mind magasabbra lendülő életszínvonalnak, a népgazdaság gyorsiramú fejlődésének alkotó forrását teremti meg, addig „a tőkés országok a gazdasági élet militarizálásának útján haladnak, a tőkések a legnagyobb profitokat zsebelik be, a dolgozók elnyomorodása. tovább folyik." Hogy mennyire igazak ezek a szavak, amelyeket az ötödik ötéves terv irányelveinek tervezete állapít meg, igazolják a következő szemléltető adatok: Az amerikai imperializmus észnélküli fegyverkezési lázában mind nagyobb terheket ró a dolgozó tömegekre s a milliók életszínvonalának süllyedésében mind súlyosabb válságba kerülnek a kapitalista hatalmak. A New-York Post beismeri egyik számában, hogy „a fegyverkezési programm korlátozása olyan gazdasági összeomlást vonna maga után, amihez képest az 1929-es válságé gyerekjáték volna". Ez az önvallomás is igazolja, hogy a monopoltőkések hatalmas vagyonra tesznek szert, viszont az őrjöngő fegyverkezés következtében az üzemek százait csukják be, szüntelenül nő a munkanélküliek száwia és a dolgozók körében nünd nagyobb mér. tékben nő az elégedetlenség. Hogyan is biztosíthatnák a kapitalista országok a dolgozók tömegei életszínvonalának emelését, amikor az egyik legfejlettebb kapitalista országban, Amerikában, mely mind a két világháborúban megszedte magát, az ipari termelés évi átlagos növekedését csak 2%.ban tudta biz tosítani, viszont az életszínvonal emelkedése sokkal többet kívánt volna meg. Mi sem jellemzi jobban a kapitalista országok életszínvonalát, mint a munkanélkülieknek jelenlegi 50 milliós tömege, akiket a fegyverkezés és a növekvő kizsál: mányolás tett nyomorgóvá. De nemcsak ipari, hanem mezőgazdasági téren is a nyereség utáni hajsza következtében óriási hanyatlás állott be az utóbbi időben a kapitalista országokban. A mezők termelékenysége az Egyesült Államokban 4%-kal, Franciaországban 4%. ka-1, Olaszországban 10%-kai csökkent. Franciaországban a vetőterület nagysága 35%-kai lett kisebb. Az „Economist", a londoni pénzügyi körök hetilapja viszont azt tette közzé, hogy Angliában az eddigi jelentős áremelkedésen kivül a férfi és női ruháknál újabb 10% -os, a cipőknél 15%-os, a gyapjúszövet, nél 20%-oa áremelés várható. Angliában ismét drágult a postai, orvosi, közlekedési díjazás. A francia gazdasági tanács egyik legutóbbi gyűlésén megállapították, hogy Franciaország 20 évvel elmaradt az újjáépítés és a lakásépítés terén. Az imperialisták útja a népek rabságbadöntése, kizsákmányolása, szabadságharcuk elnyomása. Céljuk nem az épités, a dolgozók életszín. vonalának emelése, hanem ha a vagyonthajszoló érdekük megkívánja, még állatias gyilkosságokra és rombolásra is vetemednek. Ez történik Koreában. Nem szégyenlik bevallani aljasságukat, amikor az AP hírügynökség kijelenti, hogy „az Egyesült Nemzetek parancsnoksága tudatosan kiszámított, rendszeres bombázási kampányba kezd a koreai lakóhelyközpontok ellen.. A Szovjetunió dolgozó népe viszont a Sztálin elvtárs vezette di. cső Bolsevik Párttal az élen a népek szolidaritásának és kölcsönös baráti együttműködésének szellemében építi hazájában a kommunizmust, az emberiség jólétének és a világ tartós békéjének alapját. Az ötödik ötéves terv irányfeladatainak kitűzésével a Bolsevik Párt az életszínvonal további hatalmas emelésének feltételeit biztosítja annak a szovjetnépnek, mely a világtörténelem legnagyobb győzelmét aratta a német fasizmus és a japán militarizmus felett, népeket szabadított fel az elnyomatás alól és hazájában biztosan építi a világ népeinek példátmutató boldog kommunista jö. vöt. Az ötödik ötéves terv tervezete bátor és merész feladatokat foglal magában, melyek csak olyan országban valósulhatnak meg, ahol a kizsákmányolástól, a kapitalisták osztályától mentes társadalom teljes erejének latbavetésével viszi győzelemre a szabad népek építöakara. (Folytatás a 2. oldalon) Három nap alatt 164 dolgozó paraszt lépett be a nádszegi szövetkezetbe Nádszegen 1949-ben alakult meg a szövetkezet eléggé furcsa körül, menyek között. A hiba ott csúszott be, hogy » község közbirtokossági legelőjének részesei automatikusan az I. típusú EFSz tagjaivá váltak. Mikor arra került sor, hogy a belépési nyilatkozatot alá kell írni, akkor az „automatikusan" szövet, kezeti tagokká vált kis- és középföldművesek írem akarták aláírni a belépési nyilatkozatot. Hogy az elkobzott egyházi földek és a kulákok be nem vallott földjei, amelyek a szövetkezet birtokába mentek át, ne maradjanak megmüveletlenül, a szövetkezetbe felvettek olyan dolgozókat, akiknek földjük nem volt, csak két dolgos kezük. Ezek a tagok áztán áttértek a IH. típusra. A taglétszám egyre szaporodott. Egyszercsak 300 tagot számlált már a szövetkezet. A taglétszám rohamos emelkedése azonban nem volt egészséges, mert sok volt az úgynevezett pártoló tag, akik a szövetkezetben nem dolgoztak, de félhek. tár földet megtartottak háztáji gazdálkodásra. A szövetkezetnek ebből nem volt semmi haszna, sőt kára keletkezett, mert a földterület után kivetett beadást az aktív tagok által termelt javakból kellett beadni. Az úgynevezett papír.tagokat tehát kizárták a .szövetkezetből. Ezek után a gazdálkodás jobban ment. A szövetkezeti tagok egyre nagyobb sikereket értek el, aimit igazol az is, hogv több ízben megkapták » járási vándorzászlót. A tagság összetétele azonban egyoldalú volt. A község 439 egyéni gazdálkodója ér? a szövetkezet kö. zött ,,betonválaszfal" képződött. Az elkülönülést istápolta a reakció is, amely sok becsületes kis- és középföldmüvest megtévesztett, visszatartott a szövetkezettől. Az egyénileg gazdálkodók hiába látták lép. ten nyomon a közös gazdálkodás előnyeit, a reakció fenyegetései következtében nem mertek belépni a szövetkezetbe. Ami-kor pártunk és kormányunk kiadta a szövetkezetek megszilárdításáról és továbbfejlesztéséről szóló határozatot, Nádszegen is megindult a tervszerű meggyőző munka. Természetesen nem volt könnyű a reakciótól hitegetett földműveseket a helyes útra téríteni. Mindenesetre ki kellett kutatni, hogy a reakció szálai hová nyúlnak vissza, kik azok, akik lebeszélik a kis. és középföldmüveseket arról, hogy a szövetkezetbe belépjenek. Ekkor a reakció ledobta az álarcot és nyílt uszításba kezdett. Mindent megtett annak érdekében, hogy a földműveseket visszatartsa a szövetkezetbe való belépéstől. Az uszítókat azonban útolérte a mép igazságot osztó keze. Kovács János volt községi bíró 14 hektár földjén maga sohasem dolgozott, hanem másokkal dolgoztatott. Ma nem tud eleget tenni beadási kötelezettségének. Adós maradt az államnak 16 mázsa marhahússal, csaknem 14 mázsa sertéshússal és 1760 tojással. Bubenkó István 12 hektáros spekuláns is követte a bíró úr jó példáját: 13 mázsa marhahúsból csak 5 mázsát, 12 mázsa sertéshúsból semmit, 1820 darab tojásból meg csak 102 darabot adott be. A harmadik jómadár Kosztván József 11 hektáros spekuláns, aki 14 mázsa marhahúsból és 12 mázsa sertéshúskontingenséből semmit sem adott be a közellátásra. Mikor a járási büntetöbizottság" felelösségrevonás után hazaengedd őket, első útjuk a kocsmába vezetett, ahol nagy dári. dóba kezdtek. Ittak a medve bőré. re, hogy ilyen könnyen megúszták a dolgot. A bor keserű íze azonban torkukon maradt, mert még le sem nyelték az utolsó kortyot, máris visszavitték őket Galántára, ahol keresnek számukra lehetőséget, hogy megtanulják a dolgozó nép törvényeit tiszteletben tartani és betartani. A reakció eltávolítása után sok új tag jelentkezett a szövekezetbe. Az első napon 8, másnap 25, majd 131 kis- és középföldmüves tért a közös gazdálkodás útjára. Három nap alatt az új szövetkezeti tagok száma elérte a 164-et, a szövetkezet hirtoka pedig 461 hektárral növekedett. Most m." - az EFSz földterülete eléri az 1835 hektárt, amiből 1313 hektár szántóföld. N. Kovács István. Augusztus 24-én Tesmagon is megalakult a szövetkezet A tegmagi kis- és középföldmüvesek augusztus 24-én megalakították a szövetkezetet. A szövetkezet birtoka 444 hektárt tesz ki, ebből 228 hektár a szántóföld. A reakció uszi tása és hazudozása dugába dölt, 54 kis- és középföldmüves a haladás útjára tért. A szövetkezeti tagok azonnal megkezdték az állatok összpontosítását. A sertéseket is közös fedél alatt helyezik el, s teljes ütemben folyik a szántás az ősziek alá. Igen nagy gondot fordítanak az őszi munkák rendes elvégzésére, mert tudják, hogy most őszszel fektetik le a szövetkezet jövő évi jó termésének alapjait. Lukács Jánosné, Ipolyság. Lakszakállas földműveseinek 95 százaléka szövetkezeti tag lett Lakszakállas dolgozó parasztságának 95 százaléka belépett a SZŐJ vetkez&tbe. Az új tagok arra törekednek, hogy a még kívülálló kisés középföldmüveseket is megnyerjék a közös gazdálkodásnak, hogy az egész falu, mint egy nagy család, együtt haladhasson a boldogabb élet felé. Bajcsi Ferenc, Lakszakállas. Oroszka 105 százalékra teljesítette beadási kötelezettségét Oroszkán kissé tovább tartott a cséplés, mint ahogy eredetileg terveztük. Ezt az elmaradást úgy tettük jóvá, hogy beadási kötelezett, séget 105.3 százalékra teljesítettük és a Szlovák Nemzeti Felkelés 8. évfordulójának tiszteletére további 10 mázsa gabonát ajánlottunk fel a dolgozók államának. Hegedűs Ferenc, Oroszka. Bögellon 3 dolgozó paraszt kivételével az egész ialu belépett a szövetkezeibe A jó felvilágosító és meggyőző munkának Bögellön is meglett az eredménye. Augusztus 9-én 6 középgazda irta alá a szövetkezetbe való jelentkezési ívet. Utánuk aztán az egész falu népe özönlött a szövetkezet felé. Másnap 28-an léptek be a szövetkezetbe, 11-én pedig már 60 kis- és középföldmüves tért a közös gazdálkodás útjára. A falu 95 százaléka tehát benn van a szö. vetkezetbeii. Egy spekulánson kívül, akit fel sem vennének a szövetkezetbe, már csak 3 kisgazda gazdálkodik egyénileg. Meg van az előfeltétele annak, hogy ez a 3 dolgozó paraszt is megérti a szövetkezeti "i gazdálkodás előnyeit és belátja, hogy a spekulánsok suttogása nem igaz. Az úfj szövetkezeti tagok azonnal munkához láttak. Augusztus 17-én már 18 pár ló és 6 pár ökör szántotta a szövetkezet földjét. A földek tagosítását 25-én kezdték meg, 26-án az összes ingóságot leltározták és megkezdték a közös istállók javítását. Összesen 12 istállót javítanak meg. Mindegyikben elhelyeznek 10—20 darab állatot. Baromfifarmot is létesítenek. A tagok beadják baromfiállományuk felét és így a szövetkezet 100 tyúkkal fog rendelkezni. Az állatállomány 26S darab, a sertések száma meg 174. A szövetkezet állatállománya tehát még a tervnél is magasabb, úgy, hogy meg van minden előfeltétele annak, hogy a szövetkezet beadási kötelezettségének példásan eleget tegyen. Baráth Vince, Bögellő. Nagy lendülettel indult meg a munka a most alakult lénártfalvai szövetkezetben Az újonnan alakult lénártfalvai EFSz tagjai azonnal munkához láttak. A tarlóhántás már a befejezés előtt áll, naponta 30—40 fogat szánt. A vetést majd a tornaaljai traktorállomás végzi. A szövetkezet 270 hektár föld megművelésére kötött szerződést. A szövetkezeti tagok nagy gondot fordítanak a beadási kötelezettségek teljesítésére. A gabonanemüekkel nem volt baj. A búzabeadást 100%-ra, a többit pedig már 95%. ra teljesítették. Más a helyzet a sertéshúsnál. A nehézséget a fiatal szövetkezet tagjai úgy oldották meg, hogy az idén még minden egyes tag maga felel beadási kötelezettségének teljesítéséért, ősszel azonban megteremtik a közös állat, állományt úgy, hogy az 1953-as évben már nem lesznek hasonló nehézségek. Építenek megfelelő gazdasági épületeket. Tervbe vettek egy sertéshizlaldát és egy tyúkfarmotľ Az építkezést saját erejükből valósítják meg. Építőanyagot úgy sze. reznek, hogy a tagok önként jelentkeztek a tornaaljai téglagyárba, ahol munkájukért megkapják a szükséges téglamennyiséget. Tíz gazda azonnal jelentkezett a téglagyárba. Köztük Simon András 46 éves dolgozó éri el a legszebb eredményeket. De jó munkát végez Madarász István, Madarász Sándor, Molnár Barna, Csízi Géza, Varga Gyula és más szövetkezeti tagok is. A lénártfalvai szövetkezeti tagok a tornaijai traktorállomásra is jelentkeztek, hogy a traktorosmunkát kitanulva saját földjükön szánthassanak, vethessenek és hogy igy a szövetkezet számára magasabb termést biztosíthassanak. Horvát N., Dénártfalva.